German business confidence soars to highest in 14 years

Business confidence in Germany unexpectedly rose to its highest level in more than 14 years this month.

The Ifo confidence index, based on a regular survey of 7,000 companies, went up for the third straight month. It now stands at 103.3, the highest level since October 1991. Ifo said that was continuing a trend that started to emerge last summer.

There was optimism across all areas - manufacturers, wholesalers, construction and even the struggling retail sector.

And Ifo made the point that domestic demand appears to be gaining momentum.

German growth has been highly dependent on exports for years, with consumers reluctant to spend money and many firms concentrating their investment abroad.

The figures are encouraging for Chancellor Angela Merkel.

Her government's forecast for this year was for growth of 1.5%, but economists now says that looks cautious.

However, an attempt to make Germany more productive by introducing longer working hours for public sector employees has sparked a strike which has rubbish piling up in the streets and the union threatening more stoppages.

EU announces antidumping penalties on China, Vietnam shoes

BEIJING (AFX) - In a move likely to increase trade tensions between Europe and China, the European Commission announced antidumping penalties on leather shoes made in China and Vietnam, saying the countries are getting unfair state subsidies, the Wall Street Journal reported.

The investigation resulted in evidence that China and Vietnam are subsidizing their shoe industries, allowing them to sell shoes at prices below production costs, at an average import price of 8.50 euro per pair of shoes. Sources inside the Commission familiar with the research say it leaves the Commission no choice but to impose tariffs. Brussels estimates that 4000 jobs were lost in the sector since 2001 due to dumping.

The European Commission has announced provisional duties of 19.4 percent on big-sized leather shoes from China and 16.8 percent on shoes from Vietnam.

The duties are far below the level that some European shoemakers had demanded, but are intended to avoid hurting European consumers, the person was quoted as saying in the report.

Some of the shoes that will be affected are those made in China for US and European companies.

The commission found that shoemakers in China and Vietnam didn't meet Europe's definition of fair trade because they receive cheap government financing, cheap rent for their factories and tax breaks, the report said.

The source in the report said a lengthy investigation produced what he called a 'clear finding of state intervention'.

He added that member states are expected to back the proposal.

Euractiv
Forbes
Euobserver

Világelsővé nőhet az E.ON

A Mol gázüzletágának várományosa, a német E.ON közművállalat váratlanul csaknem harmincmilliárd euró készpénzt kínált a legnagyobb spanyol áramszolgáltatóért, amelynek megszerzésével a világ legnagyobb gáz- és áramszolgáltató konszernjévé nőheti ki magát.

Terjeszkedni kíván a tegnap bejelentett spanyol cégfelvásárlás révén a német E.ON, amely 29,1 milliárd eurót (csaknem 7300 milliárd forintot) ajánlott a legnagyobb spanyol áramszolgáltatóért, az Endesáért, méghozzá készpénzben. Ennél többet - készpénzben - eddig csak az amerikai AT&T telefontársaságért fizettek 2004-ben, 41 milliárd dollárt.

Az E.ON meglepte a piacot, mert váratlan húzásával kiszorította a vetélkedésből a spanyol Gas Naturalt, amely szintén szerette volna magába olvasztani az Endesát, a madridi kormány hallgatólagos rokonszenvétől kísérve. A Financial Times által idézett, de meg nem nevezett források úgy tudják, hogy az Endesa vezetősége örömujjongásban tört ki a német árajánlat hallatán.

A Veba és Viag 2000-es házasságából született E.ON azt ígéri a spanyol cégnek, hogy átvállalja a tartozásokat - ezzel az ügylet értéke 55 milliárd euróra ugrik -, s folytatja a fejlesztési tervek megvalósítását. Nem tervez elbocsátásokat, karcsúsítást sem. Ha valóban frigyre lépnek egymással, az E.ON a világ harminc országára terjeszti ki működését, s ötvenmillió ügyfelet számlálhat, így a világ legnagyobb gáz- és áramszolgáltatójává válik, lekörözve a francia EDF-et. A cég árbevétele ma is csaknem ötvenmilliárd euró, s a társaság hetvenezer alkalmazottat foglalkoztat. Az Endesa révén az E.ON megjelenhet Spanyolországban, Franciaországban, Itáliában és persze Latin-Amerikában is. A hagyományos európai piacok - Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország, Nagy-Britannia és Közép-Európa - mellett. De a társaság feltűnt az Egyesült Államok középső részén, Kentucky államban is. Az E.ON létrejötte óta folyamatosan növekszik, megvette már a brit Powergen energiaszolgáltatót, majd a Ruhrgast, Európa legnagyobb gázimportőr cégét is. Magyarországon jelenleg az óriásvállalat az áram- és gázpiac fontos szereplője, és várhatóan felvásárolja a Mol gázüzletágát is, vagyis a kezébe kerül a hazai gázellátás. A konszern tavaly szerezte meg a holland NRE Energie-t, tulajdonrészt szerzett Romániában és Bulgáriában is. Piaci értékét tekintve az E.ON eddig a francia EDF mögött állt, de most is a világ legnagyobb befektetői kézben lévő gáz- és áramszolgáltatója.

A bejelentéssel egy időben az E.ON közölte, hogy üzemi eredménye tavaly nyolc százalékkal 7,3 milliárd euróra (több mint 1800 milliárd forintra) növekedett.

Nol

Elfogadta az EU az adatrögzítési irányelvet

Az Európai Unió tagállamainak igazságügyi miniszterei kedden végleg elfogadták azt az irányelvet, amely az elektronikus információk szolgáltatóinak előírja, hogy meghatározott ideig megőrizzék az adatokat.A terrorizmus elleni küzdelem keretében született jogszabály kötelezővé teszi a távközlési – telefon- és internet – szolgáltatók számára, hogy a beszélgetések és az internetes forgalom adatait maximum 24 hónapig megőrizzék és azokat igény esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák. Az adattárolási kötelezettség kizárólag az adatforgalomra és nem például a beszélgetések vagy az e-mail-ek tartalmára vonatkozik. A tagországoknak mostantól 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy átvegyék a jogszabályt, illetve további 18 hónap, hogy ennek feltételeit az internetes és a mobiltelefonos szolgáltatásoknál is megteremtsék.

Bruxinfo

EU founders to create electricity club

France, Germany and the Benelux countries are in talks to set up a single electricity market in a first step toward a new common EU energy policy.

The electricity talks are taking place at minister level in the group of five EU founders, in what is being called a "forum for western-European energy cooperation," a French diplomat said. He explained the talks have so far focussed on the technical details of joining up national electricity grids, and that extension of the western forum to oil and gas is "not forseen for the time being." The contact indicated the electricity club is open to new members, saying "If other member states want to come with proposals and an open mind, I am sure they will find a positive echo." The schedule for the elctricity project is open-ended and "relies on the political will" of those involved, he said.

EU energy commissioner Andris Piebalgs has welcomed the move by the five countries. Energy spokesman Fernando Tarradelas Espuny described the electricity link-up as a foreshadowing of the EU's future common energy policy. "We see this is an intermediary state to an EU-wide market," he said. "It's easier to do this with one's neighbours than with a country that is 3,000 km away," he added.

The commission plans to put forward a major green paper on energy policy on 8 March, but leaks of the draft document suggest Brussels will be held in check by lack of solidarity among member states.The Financial Times reported on Monday (20 February) that the green paper will call for €600 billion of investment in the energy sector by 2025.

Poland pushes energy NATO plan

Polish prime minister Kazimierz Marcinkiewicz is also planning a big push of Warsaw's energy NATO pact idea at the upcoming March summit, Polish officials say. The text envisages a "one for all, all for one" approach dubbed "the Muskateer principle," under which all signatories would help any one member facing a supply crunch.

The pact would extend beyond the EU to all NATO members and might also include Ukraine and Moldova, but details of the proposal, such as which authority would oversee implementation, are not yet clear. Mr Marcinkiewicz recently unveiled the scheme at the Davos World Economic Forum and telephoned the British, French and Austrian leaders on the subject last week with a view to presenting a fresh document in the next few days.

An EU diplomat said Poland is also pushing for a "consultation principle" in the EU's common energy policy. The principle would see any EU member wishing to sign an energy deal with a non-EU state having to consult its 24 colleagues first.

EU Observer

Mini-alapszerződést javasol Sarkozy

Sarkozy csütörtökön Berlinben, a konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényét fejtette ki nézeteit az EU előtt álló aktuális kihívásokról. Kiemelte, hogy Európa polgárainak bővítéssel szembeni aggodalmaira politikai választ kell adni, s mivel szerinte ezek az aggodalmak álltak az egyik fő tényezőként az alkotmány tavalyi franciaországi és hollandiai elutasítása hátterében is, ezért a bővítést és az alkotmány ügyét nem lehet egymástól elválasztani. „A francia és a holland referendumok fiaskóját részben a határok nélküli Európával szemben táplált ellenséges érzések okozták” – fogalmazott Sarkozy. Ezért az EU „abszorpciós kapacitását” meg kell erősíteni, képessé kell tenni további új tagok integrálására.

A polgárokat egyúttal meg kell nyugtatni, a bővítés nem mehet végbe ellenőrzés nélkül – emelte ki a francia belügyminiszter. „A nemzeti parlamentek megerősített kontrollját szeretném megszervezni a Horvátországgal és Törökországgal nemrég megnyitott csatlakozási tárgyalásokon” – hangoztatta Sarkozy, aki szerint a tagállamok parlamentjeinek meg kell adni az ellenőrzés lehetőségét a 35 tárgyalási fejezet mindegyikének lezárása előtt. Erre pedig azért van szükség, mert a tárgyalásokat a gyakorlatban a Bizottság vezeti az EU részéről, s bár a tagállamok számára adott a vétó lehetősége a fejezetek lezárása előtt a Tanácsban, a gyakorlatban ezt nem alkalmazzák, „mert egyik tagállam sem akar blokádállító szerepében feltűnni valamely tagjelölt országgal szemben”. Arra is emlékeztetett, hogy a francia parlament nemrég fogadott el egy alkotmánymódosítást, amelynek értelmében a román, bolgár és horvát csatlakozás után minden további új EU-tag felvételét népszavazásnak kell megelőznie.

Berlini beszédében Sarkozy azt is kifejtette, hogy az EU-nak alternatív megoldásokat kell keresnie a tavaly leszavazott alkotmányra, mert „számomra, bár nagyon sajnálom, az alkotmányos szerződés sosem lép hatályba jelenlegi formájában”. A politikus ezzel nyíltan szembeszállt azokkal a német törekvésekkel, amelyek szerint a jelenlegi alkotmányszövegről újabb népszavazást kellene tartani Franciaországban. „Nem én leszek az, aki elmondja a franciáknak, hogy félreértették a kérdést” – utalt a rosszul sikerült tavalyi népszavazásra Sarkozy. Ehelyett egy háromlépéses tervet vázolt fel az EU működését javítandó.

Első lépésben azonnal be lehetne vezetni a miniszteri tanács üléseinek teljes nyilvánosságát és átláthatóságát, meg kellene adni a polgároknak a lehetőséget arra, hogy saját maguk is kezdeményezhessenek uniós szintű törvényeket és meg kellene szüntetni a nemzeti vétó lehetőségét büntetőügyekben. Második lépésben életbe lehetne léptetni az alkotmánynak jó néhány olyan elképzelését, amely „széles konszenzust” élvez, így például a szavazati súlyok rendszerének megváltoztatását, a nemzeti vétó korlátozását több más területen, az uniós külügyminiszteri poszt létrehozását és a nemzeti parlamentek nagyobb beleszólásának megteremtését a közösségi szintű túlszabályozás megakadályozására. „Ezek a reformok 10-15 fontos cikkely formáját ölthetnék, amiről olyan gyorsan le kellene folytatni a tárgyalásokat, ahogy csak lehet, azzal a céllal, hogy megadjuk az Uniónak az eszközöket a hatékonyabb működésre” – vélte Sarkozy, „mini-alapszerződésnek” (mini-traité) nevezve az így létrejövő szöveget. Szerinte a harmadik lépésben kellene megválaszolni az EU jövőjével kapcsolatos alapvető kérdéseket, például a finanszírozási rendszer újragondolását vagy az integráció földrajzi határainak meghúzását.

Alkotmányos vita

Már csak egy puszta formaság, a flamand kormány jóváhagyása hiányzott lapzártánkkor ahhoz, hogy tizennegyedik tagállamként Belgium is ratifikálja az EU alkotmányos szerződését, amelyet február 8-án szavazott meg nagy többséggel a flamand parlament, miként azt már korábban megtette a szövetségi képviselőház és szenátus, a vallon és a brüsszeli régió, valamint a francia és a német közösség törvényhozása. A föderatív berendezkedés miatt fölöttébb bonyodalmas belgiumi ratifikációs eljárás utolsó parlamenti felvonásával egy időben első olvasatban az észt törvényhozás is napirendre tűzte az EU-alkotmányt. A finnek viszont csalódást okozhattak az alkotmányos szerződés híveinek: Matti Vanhanen kormányfő a minap a londoni Financial Timesnak nyilatkozva jelezte, hogy országa elhalasztja az uniós alkotmány parlamenti jóváhagyását, bár a képviselők többsége támogatja a több mint két és fél éves alkudozás árán létrejött szöveget. Vanhanen szerint Helsinkinek egyszerűen rugalmasságot kell tanúsítania, hiszen tavaly az EU két alapító államában, Franciaországban és Hollandiában is leszavazták az alkotmányt, vagyis valószínűleg változtatni kell rajta, ha egyáltalán életbe lép valaha.

A tetszhalál állapotában van az EU-alkotmány, ám azóta, hogy december végén sikerült tető alá hozni a hétéves költségvetési megállapodást, ismét az európai politika előterébe került. Júniusban jár le a franciaországi és a hollandiai népszavazás kudarca nyomán meghirdetett egyéves "gondolkodási idő", addigra kell az EU féléves elnökségét ellátó Ausztriának valamiféle menetrendet kidolgoznia az alkotmány újraélesztésére. Nem könnyű Bécs dolga, a tagállamok között három eltérő álláspont rajzolódott ki. A Nagy-Britanniát, Dániát, Svédországot, Írországot, Hollandiát és Lengyelországot magában foglaló csoport kormányai jelenlegi formájában inkább eltemetnék az alkotmányos szerződést, ami persze nem zárja ki, hogy annak egyes elemeivel ne tudnának azonosulni, és ne támogatnák például az EU intézményi reformját. Egészen nyíltan utalt erre a napokban Tony Blair brit miniszterelnök: személyes tapasztalataira hivatkozva elismerte, hogy a huszonötök EU-ja "nem tud jól működni a mai szabályok mellett", azért vissza kell térni az alkotmányra. Ugyanakkor óvott attól, hogy ismét az alkotmányról folyó vita kerüljön a középpontba, szerinte gyakorlati problémákkal, a gazdasági és szociális reformokkal, a közös kül- és biztonsági, védelmi és energetikai politikával kell foglalkozni, azzal, hogy az EU miként tud szembenézni a globalizáció kihívásaival.

Azok a tagállamok - köztük Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria és Magyarország -, amelyek már ratifikálták az unió korábbi szerződéseit egységesítő, az EU és a tagállamok közötti hatásköröket pontosító alkotmányt, tartanák magukat az eredeti célkitűzéshez. Abban érdekeltek, hogy a többi tagállam is minél előbb és lényegében változatlan formában hagyja jóvá az alkotmányt. Ez persze azt feltételezi, hogy Franciaországban és Hollandiában megismétlik a referendumot, ám ennek, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint, vajmi kevés a realitása. A holland Jan Peter Balkenende kormánya egyelőre hallani sem akar az alkotmány újramelegítéséről, míg a franciák pragmatikusan azt szorgalmazzák - és ez már a harmadik forgatókönyv -, hogy mazsolázzák ki az alkotmányból azokat az intézményi újításokat, amelyeket a hatályos nizzai szerződés megváltoztatása nélkül vagy annak csekély módosításával legkésőbb 2007 végéig át lehetne ültetni a közösségi jogba. A franciák mindenekelőtt a gyenge lábakon álló bel- és igazságügyi, valamint a kül- és biztonságpolitikai együttműködésre gondolnak, mert ezen a két területen egyfelől a konszenzusról a többségi szavazásra való áttéréssel, másfelől az uniós külügyminiszteri poszt és az egységes külügyi szolgálat létrehozásával az alkotmány valóban sokkal hatékonyabbá tenné az EU-t.

Különösen hűvös fogadtatásra talált Berlinben ez a francia megközelítés. Angela Merkel német kancellár az utóbbi hetekben több ízben is értésre adta, hogy az alkotmányból nem lehet szemezgetni, mert felborul az egyensúly a tagállamok érdekei között. Ilyen erővel pedig akár az egészet újra lehetne tárgyalni. Ám akik azt hiszik, hogy a szerződés újratárgyalása gyökeresen más eredményre vezetne, illúzióba ringatják magukat - figyelmeztet Philippe de Schoutheete, a brüsszeli Nemzetközi Kapcsolatok Királyi Intézete európai ügyekkel foglalkozó programigazgatója. A belga kutató úgy véli, hogy a nehezen kiizzadott alkotmányos szerződésen legfeljebb csak kisebb módosításokat lehet végrehajtani, esetleg nyilatkozatokkal vagy jegyzőkönyvekkel kiegészíteni, ami az EU történetében már nemegyszer előfordult. Minderről egy újabb kormányközi konferencia keretében gyorsan megállapodhatnának, ha valamennyi tagállam részéről megvan a politikai akarat.

A megoldás egyre sürgetőbb, mert a 2000. decemberi nizzai szerződéssel felemásan megreformált, legfeljebb 15 plusz 12 tagállamra méretezett EU-intézmények máris elérték működőképességük határát. Sokáig csak alacsonyabb szintű diplomaták panaszkodtak halkan arról, hogy mennyire megnehezült a konszenzusos döntéshozatal, ám a hétéves pénzügyi terv körüli huzavona mindezt az avatatlan szemlélők számára is nyilvánvalóvá tette. A régi tagállamok némelyike ráadásul nehezen barátkozik meg azzal a körülménnyel, hogy az újak is egyre gyakrabban állnak a sarkukra, mint legutóbb, amikor a kedvezményes áfaszabályok meghosszabbításáról vérrel-verejtékkel nyélbe ütött alkut a lengyelek majdnem megvétózták.

Az alkotmány sorsát övező bizonytalanságot jól érzékeltette az Európai Parlament (EP) januári plenáris ülésén elfogadott jelentés is. Az ellentmondásos szövegből kiviláglik, hogy a képviselők is megosztottak, ezért az alkotmány eltemetésétől a ratifikációs folyamat befejezéséig minden lehetőséget nyitva hagytak, és csak reményüknek adtak hangot, hogy 2007 második felére tisztázódik a kérdés. Ellenben azt az EP határozottan kimondta, hogy a nizzai szerződés alapján Bulgária és Románia felvétele után újabb bővítésről nem lehet szó. Nem mintha az EU terjeszkedése egyébként nem vesztett volna a lendületéből. Horvátország és Törökország tavaly ősszel elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, a régi tagállamok egy részének befelé fordulásával párhuzamosan azonban a török csatlakozás egyre inkább ködbe vész. Zágráb esélyeit ezzel szemben javítja, hogy a hagyományosan szoros történelmi, kulturális szálak, valamint a komoly gazdasági jelenlét miatt mind az osztrák, mind a stafétabotot a finnektől 2007. január 1-jén átvevő német elnökség szívügyének tekinti majd Horvátország mielőbbi csatlakozását. Ám a többi nyugat-balkáni ország - a már hivatalosan is tagjelölt Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegró, Koszovó és Albánia - számára egyre távolodik a 2003-ban nekik is beígért "európai perspektíva".

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

HVG

USE

Guy Verhofstad könyvet írt az Egyedült Európai Államokról. Fö tétele, hogy az Euro-zóna államainak a politikai uniót is meg kell teremteniük. Ezzel végelesítené a kétsebességes víziót: az egyik körbe azok tartoznak, akik szabadkereskedelmet akarnak, a másikba azok, akik egységes politikai és gazdasági eröként is meg akarnak jelenni a világban.

Following the negative referenda about the European Constitution in France and the Netherlands, the Belgian prime minister Guy Verhofstadt released in November 2005 his book Verenigde Staten van Europa (Dutch for United States of Europe) in which he claims - based on the results of an Eurobarometer questionnaire - that the average European citizen wants more Europe. He thinks a federal Europe should be created between those states that wish to have a federal Europe (as a form of enhanced cooperation). In other words, a core federal Europe would exist within the current EU. He also states that these core states should federalize the following five policy areas: a European social-economic policy, technology cooperation, a common justice and security policy, a common diplomacy and a European army.

Strasbourg a szolgáltatási piac korlátozott megnyitására szavazott

Az Európai Parlament csütörtökön jóváhagyta a tagállamok közti maradék kereskedelmi korlátozások eltörlését célzó ún. szolgáltatási irányelvet, számos lehetőséget adva ugyanakkor a tagállamoknak, hogy a külföldről érkezett szolgáltatókat tevékenységükben korlátozzák.


A 2004-ben az Európai Parlament elé terjesztett szolgáltatási irányelv célja, hogy biztosítsa a szolgáltatások nyújtásának az uniós alapszerződésekben garantált szabadságát minden tagállam vállalkozója számára és lebontsa a bürokratikus akadályokat a gyakorlatban 25 részre osztott egységes európai piacon. Az államközi korlátozások eltörlésétől és a teljes piaci versenytől a gazdaság fellendítését és az árak csökkenését várják.

Az EP a szocialista és a néppárti frakció megegyezése nyomán ugyanakkor némileg felvizezte az irányelvet. Az így is garantálja a másik államban való szolgáltatás nyújtásának jogát, lebontva az akadályok jelent?s részét, de megengedi az állami hatóságoknak, hogy a másik tagországból érkezett szolgáltató tevékenységét korlátozzák a közpolitika, a közbiztonság, a közegészségügy- és a környezetvédelem érdekeire hivatkozva. A szöveg korábbi verziója ehhez még a szociális politikát és a fogyasztóvédelmet is hozzáadta, de ezek a minél szélesebb nyitást támogató új tagállambeli képviselők lobbizásának következtében végül kikerültek. A végs? szöveg korlátozza az irányelv hatályát is, kivéve a liberalizáció alól a közszolgáltatásokat.

A kompromisszumot az EP 395 igen szavazattal, 215 ellenében, 33 szavazattal fogadta el, az elmúlt idők leginkább átpolitizált vitája és különböző európai városokban összesen csaknem százezer embert megmozgató szakszervezeti demonstrációi után. A minél nagyobb liberalizációt támogató magyar néppárti képviselők számára a kompromisszum még így túl protekcionistának bizonyult, ezért ellene szavaztak. Támogatta viszont az irányelvet a magyar szocialista delegáció. A piacpárti Európai Néppárt valamennyi új tagállamból származó delegációja nemmel szavazott.

Közleményében Herczog Edit magyar szocialista témafelel?s üdvözölte a kimenetelt. Az irányelv alapján, belátható id?n belül a magyar szolgáltatók akadálymentesen léphetnek Nyugat-Európa piacaira - mondta Herczog, aki szerint az elfogadott szöveg megfelel a magyar kis- és középvállalkozók érdekeinek. Nemmel szavazott viszont Szent-Iványi István liberális képvisel?, aki szerint az eredmény visszalépés a jelenlegi, az uniós alapszerz?dés és a bírósági esetjog által szabályozott helyzethez. "Az EP álláspontja nem egységes szolgáltatási piacot teremt, hanem legalizálja azt a protekcionista politikát, ami sem az alapszerz?dések bet?jével, sem szellemével nem egyeztethet? össze" - mondta. "Ez a javaslat sem Magyarországnak, sem Európának nem jó" - vélekedett.

Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezet?je azzal indokolta a Fidesz nem szavazatát, hogy az irányelv eredeti szándékából nem sok maradt meg. "Túl sok maradt a korlátozás, különösen a számunkra fontos területeken" - mondta a képvisel?, hozzátéve, hogy "ha Európa ilyen tyúklépésekben halad el?re, akkor fel kell adnia a vágyát, hogy valaha is versenyképes legyen a világ más részeivel". Közölte, hogy nem szavazatuk figyelmeztetés a kés?bbi tárgyalásokra, hogy az új tagállamok érdekeit nem lehet ilyen mértékben figyelmen kívül hagyni.

Méltatta a szöveget az UEAPME, az európai kkv-k érdekképviseleti szervezete is. Az UEAPME közleményében úgy vélte, a kivételek nagyjából elfogadhatóak, de hozzátette, az elkövetkez? tárgyalásokon még lehetne javítani a végeredményen. A nagyvállalatokat képvisel? UNICE viszont úgy vélte, hogy az irányelvben túl sok az akadály és a kivétel, és a határokon átnyúló tevékenységet ez a direktíva nem fogja megkönnyíteni. A csütörtöki szavazás fontos fordulópont volt, de nem az utolsó: a szöveg most visszakerül az Európai Bizottság elé, ami aztán beterjeszti a képviselők módosításait a tagállamokat képviselő Tanács elé. Charlie McCreevy bels?piaci uniós biztos már közölte, hogy mihamarabb elkészíti a tagállamok elé utalandó verziót.

Bruxinfo

Lassult a növekedés 2005-ben

A magyra gazdaság 2005-ben 4,1%-kal növekedett az Ecostat szerint.

Az ECOFIN ülésén az EU növekedését vizsgálták. 2005 negyedik negyedévében lassult a növekedés, így 2004-ben az EURO zona gazdasága 1,3%-kal növekedett. Az EU 25 GDP.je 1,6%-kal bövült.

Kiemelkedö Spanyolország egész éves 3,4%-kos növekedése.

Szlovákia robbantott: a negyedik negyedévben az európai lassulással szemben 7,5%-ra ugrott a növekedési ütem.

Ismét Bolkestein nevétől hangos az Európai Unió

Körülbelül harmincezren tüntettek kedden Strasbourgban az ún. Bolkestein-irányelv ellen, miközben az Európai Parlament egy lépéssel közelebb került az utca által bírált markánsan liberális tervezet felülírásához.

A strasbourgi rendőrség becslései szerint harmincezren vettek részt kedden azon az európai szakszervezeti konföderáció (ETUC) által szervezett demonstráción, amely nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre annak érdekében, hogy fossza meg markánsan liberális arculatától a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló irányelvet, amelyet még 2004-ben terjesztett elő az Európai Bizottság.

Mintegy a tüntetőknek válaszolva Martin Schulz, az Európai Parlamentben második legnagyobb frakcióval rendelkező szocialisták vezére a szolgáltatási irányelvről a Házban kedden tartott plenáris vita során nem létezőnek nyilvánította a „Bolkestein-irányelvet”. Schulz, akinek frakciója az elmúlt napokban az irányelv eredeti céljaival rokonszenvező jobboldali európai néppárti csoporttal kompromisszumos megoldást dolgozott ki, úgy vélekedett, hogy az EP-ben széles többség áll az új szolgáltatási irányelv mögött. A két nagy frakció által kötött kompromisszum ugyanakkor elsősorban az északi és új tagállami képviselők ellenállása miatt kedd estig nem kapta meg az Európai Néppárt jóváhagyását. Az EPP-ben jelentős számú képviselő nem tudott megbékélni azzal a módosítással, amely lehetőséget adna a tagállamoknak arra, hogy szociális politikai és fogyasztóvédelmi megfontolásokra hivatkozva korlátozzák a határokon átnyúló

Az Európai Bizottság elnöke, akit az elmúlt napokban szórványosan azzal gyanúsítottak, hogy kész nevét adni az eredeti bizottsági javaslat felvizezéséhez, úgy vélte, eljött az idő arra, hogy az intézmények elássák a csatabárdot a szolgáltatási irányelv kérdésében. José Manuel Barroso arra buzdította a Parlamentet, hogy az irányelv végleges elfogadását megkönnyítendő erős konszenzusra jusson a jogszabály ügyében. A Bizottság elnöke beszédében nagy gondot fordított arra, nehogy egyik tábort – a szolgáltatásnyújtás feltétlen szabadságát hirdetőket és a nemzeti korlátozás jogát fenntartókat – is magára haragítsa. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottság olyan kompromisszumot támogat, amely tiszteletben tartja a Szerződés rendelkezéseit és összhangban van a lisszaboni versenyképességi stratégia céljaival. „A Bizottság a szolgáltatások valódi belső piacát akarja” – hangsúlyozta Barroso.

Charlie McCreevy, a belső piacért felelős biztos közölte, hogy a Bizottság a csütörtöki plenáris szavazás után kész minden olyan, az EP által megszavazott módosító indítványt figyelembe venni a szolgáltatási irányelvre vonatkozó javaslat átdolgozásakor, amelyek széleskörű támogatást élveznek. McCreevy második „feltétele”, hogy minden EP-módosításnak előrelépést kell jelentenie a jelenlegi helyzethez képest (főleg néppárti körökben vélik úgy, hogy ha a közös módosító indítványokat elfogadják, az visszalépés lesz az Európai Bíróság joggyakorlatához képest). Az ír nemzetiségű biztos bejelentette, hogy a Bizottság legkésőbb április végéig kidolgozza új javaslatát. Kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmazott Martin Bartenstein osztrák miniszter is, aki a soros elnökség nevében beszélt.

Az irányelv eredeti céljait vette határozottan védelmébe Graham Watson, a liberális és demokrata frakció (ALDE) vezetője, aki „berlini blokkolásról” beszélt, arra utalva, hogy a német bal- és jobboldal (NSZK-ban nagykoalíció van) összefogása áll a Bolkestein-irányelv felhigításának hátterében. A liberális párti vezér szerint a két nagy párt által előterjesztett kompromisszumos javaslatok a felére csökkentenék az irányelv gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait. „Mi a származási ország elvét akarjuk, mert ez szolgálja a kis- és középvállalkozások érdekeit” – hangsúlyozta Watson.

Bruxinfo

Az egész irányelv szíve az ún. származási ország elve, ami az egységes európai piac egyik legalapvetőbb szabálya évtizedek óta. Ez kimondja, hogy ami jó az egyik tagállamban, az jó a másikban, vagyis egy másik tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalat tevékenységét - a felsorolt kivételektől eltekintve - saját államának törvényei szabályozzák, nem pedig a fogadó állam törvényei. Ez nem vonatkozik olyan dolgokra, mint például a munkajog. Ezt az elvet korlátozza a piacpártiak és az új tagállambéli képviselők legnagyobb bánatára a szocialista-néppárti kompromisszum, amiről az EP csütörtökön szavaz.

index

Start

Európai Uniós hírek kerülnek ide.