Egységes útdíjfizetési rendszerről állapodtak meg a tagállamok

A közlekedési miniszterek hétfőn jóváhagyták az Európai Parlamentnek az Euromatrica-irányelvhez benyújtott módosításait, ezzel véglegesítetve az új egységes útdíjfizetési rendszert.

Az új direktíva, ami előtt most már nem áll több olvasat és aminek végrehajtására a tagállamoknak két évük van, lehetővé teszi, hogy a tagállamok útdíjakat szedjenek be a nehézgépjárművektől. Az ezekből befolyt összegeket a teherforgalom kezelésének javítására, a környezetszennyezés csökkentésére és új infrastrukturális beruházásokba forgatják majd vissza.

Az új jogszabály az 1999-es irányelvet (1999/62/EK) váltja fel: az Európai Bizottság 2003-as javaslata értelmében az utakat használók fokozatosan felelősséget vállalnának a tevékenységükből adódó költségekért, annak érdekében, hogy csökkentsék a szennyezést, a dugókat és pótlólagos forrásokat generáljanak az infrastrukturális beruházásokhoz. Az új irányelv meghatározza a díjszabás feltételeit az egész transzeurópai úthálózaton (a régi direktíva ezzel szemben csak az autópályákra terjedt ki). A jogszabály lehetővé teszi, hogy a tagállamok más útszakaszokon is illetékeket szedjenek be. Újdonság az is, hogy az irányelv a korábbi 12 tonnáról 3 és fél tonnára viszi le azt a súlyhatárt, amely fölött az Unió tagállamaiban egységes útdíj-fizetési szabályok lesznek érvényesek a nehézgépjárművekre.

Az elfogadott európai parlamenti módosítások többek között a külső költségek fogalmának meghatározásával, az irányelv területi hatályával, az érintett teherautó-típusok körével, autópályadíj-variációkkal és az úthasználati díjak felhasználásával foglalkoznak. A jelentés szerint „külső költségek” az „egyértelműen a közúti teherszállítási rendszer által okozott, de a szolgáltatások piaci árában nem szereplő költségek. Idetartozhatnak a torlódások felszámítható költségei, a környezeti költségek, mint például a helyi és globális légszennyezés, a zaj, a tájkép elcsúfítása és olyan társadalmi költségek, mint a biztosítással nem fedezett egészségkárosodás és a balesetek közvetett költségei”.

Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az irányelv életbe lépését követő két éven belül általánosan alkalmazható és érthető modellt dolgozzon ki a külső költségek kalkulálására. Így ezek, a teherautók által okozott negatív hatások lehetnek majd az infrastruktúra-használati díjak számításának alapjai. A Bizottság ezek után a jelentés szerint „hatástanulmányt is készít valamennyi közlekedési mód külső költségeinek internalizálása tekintetében, valamint kidolgozza a modell fokozatos végrehajtásának stratégiáját az összes közlekedési módra”.

A korábbi ökopontrendszernek búcsút intett Ausztria megelégedésére a miniszterek megállapodtak, hogy 15 százalékos felárat lehet majd felszámolni a hegyvidéki utakon, a Brenner-alagút szakaszán pedig 25 százalékkal is el lehet majd térni a normál díjszabástól. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kormányok a felárból származó bevételeket hangsúlyozottan ugyanazon a páneurópai folyosón alternatív közlekedési módok, elsősorban a vasút fejlesztésére fordítsák, ilyen módon is enyhítve a közutak zsúfoltságát. Az egy-egy útszakaszt rendszeresen használó nehézgépjárművek 13 százalékos kedvezményt élvezhetnek majd.

Az irányelv nem fogalmaz teljesen egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy az útdíjakból származó bevételeket milyen célokra lehet fordítani. Egyfelől szakértők szerint egy „erős ajánlás” formájában úgy fogalmaz, hogy a díjakból származó bevételeket a közlekedési ágazat javára kell fordítani, másfelől ugyanakkor a tagállamok döntésére bízza, hogyan rendelkeznek a bevételek fölött. Magyar részről mindenesetre úgy értelmezték a szöveget, hogy a bevételeket kizárólag a közlekedés területén lehet felhasználni, ami kezdettől fogva a magyar tárgyalóküldöttség egyik legfontosabb törekvésének számított.

A kohéziós alapból az autópálya építéséhez igénybe vett támogatás is beszámítható lesz az útdíjba, a transzeurópai hálózatfejlesztésre (TEN) szánt büdzséből származó támogatások viszont nem. Az előbbi lehetőséget elsősorban az új tagállamok, közülük is különösképpen a lengyelek, a csehek és a magyarok forszírozták, mégpedig annak ellensúlyozására, hogy a kedvezményezettek számára bevételeket hozó infrastruktúrafejlesztéseknél a közösségi támogatás részaránya mindig alacsonyabb, mint egyébként (alapesetben 85 százalékos is lehet).

ESDP elemzés

Armed and Ready

Közép-európai regionális dialógus indult

A térség fejlesztési terveinek és területi politikáinak az összehangolása a célja annak a kezdeményezésnek, melynek keretében hétfőn tíz ország kutatói, magas rangú tisztviselői tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémián.

A cél az, hogy egymással együttműködve készüljenek fel a 2007 és 2013 között időszakban elérhetővé váló európai uniós támogatások fogadására, összehangoltan készítsék el a szükséges tervezési-stratégiai dokumentumokat, és együtt lépjenek fel az Európai Unió kohéziós politikájának alakításában, illetve megvalósításában – hangsúlyozták közös nyilatkozatukban a térség szakértői.

Ennek szellemében a rendezvényen részt vett országok képviselői (a házigazda Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Szerbia-Montenegró, Horvátország, Románia, Bulgária és Szlovénia) vállalták, hogy a térség fejlesztéspolitikai együttműködésének összehangolása érdekében a jövőben rendszeresítik a konzultációkat, és egyeztetik a tervezési folyamat kulcsdokumentumait. Emellett támogatják a fejlesztéspolitikai tapasztalatcserét, a regionális tudományos műhelyek együttműködését, valamint a Duna (mint a térség egyik potenciális gazdasági, közlekedési, logisztikai, turisztikai főütőere) környezet- és természetbarát revitalizációját.

Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy Európa jövője jelenleg három kérdés körül zajlik: 1) tudás (miként lehet ezt a térséget versenyképessé tenné a tudás szempontjából?), 2) piac (milyen módon lehet megnyitni a piacokat?), 3) kritikus tömeg (miként lehet a térségben jelenlévő nagyvállalatok, egyetemek együttműködését olyan erőssé fokozni, hogy a világméretű versengésben a tömegüknél fogva is jelen legyenek?). A mostani regionális kezdeményezés ennek a kritikus tömegnek a létrehozásán fáradozik azonos történelmi-szellemi bázison, melyek halmozódása később versenyképessé teheti majd az EU-t – tette hozzá.

A miniszter szerint a különböző tevékenységek összehangolása, egymásra építése bár automatikusan definiálja ezt a régiót, ám – mint kifejtette – nem feltétlenül kell valamifajta önálló adminisztrációval rendelkező térséggé válni. „A tanácskozás célja, hogy a tudósok alapozzák meg, milyen kérdések azok, melyekkel utána a politikának foglalkoznia kell” – vélekedett. Baráth Etele szerint a visegrádiak a térség országaival kiegészülve egy olyan hidat alkothatnak, mely képes bebizonyítani, hogy az Unió érdekében a legkülönbözőbb fejlettségi szintek és érdekek között ezt az együttműködést jól meg lehet alapozni.

A tanácskozáson szóba került egyébként egy budapesti székhelyű majdani kohéziós intézet létrehozásának ötlete is, melyet támogatásukról biztosítottak a térség országai (Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke szerint olyannyira, hogy a lengyelek majdnem egy hasonló intézmény megalapítására tettek javaslatot). Baráth Etele azonban hozzátette azt is, hogy a kezdeményezésnek jelenleg igazából nincs visszhangja, hiszen az utóbbi időben a kohéziós intézetet egy kicsit „visszafogták” és inkább az Európai Technológiai Intézetre összpontosítottak, melynek előkészítése az utóbbi időben felgyorsult az EU-n belül. Hozzátette mindazonáltal, hogy a kohéziós intézet létrehozása mögött is hasonló szándék húzódik meg, nevezetesen, hogy „a már működő európai intézmények hálózatát emeljük feljebb egy szintre”.

Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója ugyanakkor kifejtette, hogy a regionális tudomány már építi azokat az elemeket, melyek a majdani hálózat kialakításában fontosak lehetnek. Így a Regionális Kutatások Központja javaslatot tett egy közös magyar-román területfejlesztési képzési és kutatási központ létrehozására a debreceni, nagyváradi és kolozsvári egyetemek közreműködésével. Hasonló javaslatot fogalmaztak meg egy magyar- horvát intézmény felállítására, és előkészítés alatt van Miskolc és Kassa egyetemeinek közreműködésével egy magyar-szlovák területfejlesztési képzési központ, ahol angol nyelven folynának a kurzusok.

A britek megengedhetik a forrónyomos vizsgálatot

Habár Nagy-Britannia annak idején nem írta alá a schengeni egyezményt, a jelek szerint több területen, így a „forrónyomos” nyomozás vagy a biometrikus útlevelek vonatkozásában is mérlegeli a felzárkózást.

A brit kormány mérlegeli, hogy elfogadja a schengeni egyezménynek azt a passzusát, mely kimondja, hogy egy uniós tagállam fegyveres rendőrei a „helyzet különleges sürgőssége miatt” egy másik tagország területén is folytathatják egy gyanúsított üldözését. A jelenlegi szabályozás szerint külföldi rendőrök csak nagyon szigorú feltételekkel tevékenykedhetnek Nagy-Britanniában: így például a fegyvereiket hátra kell hagyniuk a belépéskor, és legfeljebb öt órás sürgősségi nyomozást folytathatnak, mielőtt értesítik a helyi rendőrséget.

A belügyminisztérium azonban most ezen szabályok lazítását veszi górcső alá, és mérlegeli a schengeni egyezmény 41. cikkének elfogadását, amely lehetővé tenné egyebek között, hogy fegyveres rendőrök végezzék a „forrónyomos” vizsgálatot. A változtatási szándékot az egyezmény szövegének javasolt módosítása idézte elő, mely kimondaná, hogy az üldözés már nem csak a szárazföldi, hanem a tengeri és a légi határokat átlépve is megtörténhetne. A tárca szerint ez lehetővé tenné a brit rendőrök számára, hogy a kontinensen folytassák a bűnözők vagy terroristák üldözését.

Mindeközben a Sunday Telegraph arról számolt be, hogy bár Nagy-Britannia opt-outtal, azaz önkéntes kimaradási klauzulával élt a biometrikus útlevelek bevezetése kapcsán, London a jelek szerint mégis tartja magát a Brüsszel által szabott menetrendhez. Egy megszellőztetett belügyminisztériumi dokumentum szerint az ujjlenyomatot és egyéb biometrikus azonosítót tartalmazó útiokmányok bevezetése egy 2009-ben hatályba lépő irányelvhez kötődik majd. 2008-tól egyébként az összes brit útlevéligénylő személyazonosító kártyát is kap.

Bruxinfo

Debate Europe

Alkotó légkörben ért véget az EU csúcstalálkozója

„Mostantól saját energiapolitikánk van” – közölte pénteken az uniós csúcstalálkozó végén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az energiapolitika útra indítása mellett a tagállamok vezetői konkrét célokat fogalmaztak meg az innováció erősítésére, az üzleti környezet javítására és új munkahelyek teremtésére.

Pénteken véget ért kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió vezetői közös stratégiát fogadtak el az energiapolitika terén, egyetértve abban, hogy közös erőfeszítéssel kell úrrá lenniük a mindannyiukat érintő energiaproblémákon. „Mostantól saját energiapolitikánk van, örülök, hogy megállapodás jött létre erről” – üdvözölte az egyezséget az Európai Bizottság elnöke, akinek a testülete nemrég egy energiapolitikai Zöld Könyv elfogadásával mutatta meg a tagállamok számára követendő utat.

Az első lépéseknél tartó új uniós energiapolitika hármas célja az ellátás biztosítása, a versenyképesség javítása és a környezetvédelmi fenntarthatóság elérése. A stratégia többek között a villamos áram és gáz belső piacának kiteljesítését, Európa energiaellátásának és fogyasztásának diverzifikálását, a tagállamok és az energiaszállítókat összekapcsoló infrastrukturális beruházások kivitelezését és egy koherens külső energiapolitika kialakítását irányozza elő. A csúcson elfogadott stratégia egyik legfigyelemreméltóbb eleme az a célkitűzés, hogy az EU 2020-ig 20 százalékkal javítsa az energiahatékonyságot, továbbá 2015-re 15 százalékra emelje a megújuló energiaforrások részesedését a teljes energiafelhasználásból. Az Unió vezetői ugyanakkor azt is fontosnak látták hangsúlyozni, hogy az EU csak az első lépéseknél tart, a most létrehozott keretet még ezután kell kitölteni, ami hosszú éveket vesz majd igénybe.

Nem fukarkodtak a konkrét, számszerűsített ígéretekkel a tagállamok azon a másik három területen is, amelyet a gyorsabb növekedés elérése és a munkahelyteremtés szempontjából elsőbbséget élvezőnek minősítettek. Megállapodtak, hogy a kis- és középvállalkozások alapításához szükséges időt 2007 végéig egy hét alá szorítják, jövő év végéig pedig mindenhol biztosítani kívánják, hogy a pályakezdő fiatalok a diplomaszerzéstől számított hat hónapon belül állást, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetőséget kapnak (Magyarországon a frissdiplomások 87 százaléka jut egy éven belül munkahelyhez). Az állam- és kormányfők azt a célt is megerősítették, hogy 2010-ig bezárólag uniós szinten a GDP 3 százalékát fordítsák kutatásra és fejlesztésre, de úgy, hogy az egyes országok közötti adottságbeli különbségeket is figyelembe veszik (hazánk 2010-ig a GDP 1,8 százalékára készül növelni a K+F-kiadásokat, de úgy, hogy a források kétharmadát a magánszektor teremtse elő). Az Európai Technológiai Központ (ETK) terve is egyértelmű támogatást kapott a csúcson.

A csúcstalálkozón elmaradt az előre beharangozott szópárbaj az újjáéledő protekcionizmusról és a szolgáltatási irányelv körüli nézeteltérések is igen szolidan törtek csak a felszínre. Ennek egyes résztvevők, köztük a magyar miniszterelnök szerint is az lehetett az oka, hogy a tagállamok nem akarták újabb vitákkal mérgezni a légkört, amely kockára tenné a hétéves pénzügyi terv elfogadását, amiről még jelenleg is folynak az egyeztetések a Tanács és az Európai Parlament között.

A pénteki munkaülésen uniós diplomaták szerint lényegében csak Hollandia, a magyar miniszterelnök szerint Hollandia és Magyarország szállt síkra határozottan azért, hogy a zárónyilatkozat szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló része minél kevésbé keltse annak a látszatát, hogy az ellentmondásos irányelvről folyó vita lefutott ügy. Mint ismeretes, az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy április elején előterjesztendő módosított javaslata döntő mértékben az Európai Parlament első olvasatára támaszkodik majd – elsősorban a parlamenti verziót kevésbé piacpártinak tartó új tagállamok fogalmaztak meg kritikát emiatt. A zárónyilatkozat vonatkozó része végül mégis átvette a legutóbbi versenyképességi tanács számos ország által favorizált szövegének azt a részét, amely egyértelműbben sugallja azt, hogy az EP-féle tervezet még nem szükségszerűen a végleges változata a jogszabálynak. A jogszabály elfogadásához a tagállamok minősített többségének támogatására lesz szükség (lásd még a magyar miniszterelnök csúcsértékeléséről írt külön cikkünket).

Bruxinfo

Háttér: energiapolitika

Teile und Herrsche

Osszd meg és uralkodj!

Ezzel a címmel közöl háttér elemzést a Wirtschaftswoche az utóbbi hónapok energetikai fuzióiról. A német lap szerint a felvásárlási láz mögött a Gazprom fenyegetése húzódik: az orosz cég az európai energiapiac teljes spektrumának megszerzésére törekszik. Nem elégszik meg a gázszállítással, fel akarja vásárolni a teljes szolgáltatási láncot, hogy közvetlenül a fogyasztókkal kerülhessen kapcsolatba.

Oroszország energiatartalékait stratégiai célokra használja. Az olaj és gázvagyon része az orosz külpolitikai eszköztárnak. Ez az eszköz a Gazprom, az állami tulajdonu nagyvállalat. A Gazprom bármely más európai ország nemzeti nagyvállalatával szemben elönyben van. Nagyobb, centralizáltabb, rugalmasabb.

Az EU az energetikai piac liberalizálására készül. Megnyitnák a versenyt a szolgáltatók között. Ekkor lépne a Gazprom. Felvásárolná a kisebb európai cégeket, amelyeket versenybe dobna a teljes piacon. A verseny kiemenetele egyértelmü mivel a Gazprom leányvállalatinak olcsóbban adná az energiát, mint versenytársainak.

A Gazromtól való félelem miatt lépett az E.On. A spanyolokkal együtt a világ legnagyobb, 30 országban tevékenykedö energetikai óriása jönne létre. Az E.On-Endesa kettös már egyenrangú fél a Gazprommal szemben. Nem így a GDF-Suez és az Endesa-GasNatural.

Európa nagy energiaszolgáltatói:
GER: E.On, RWE, ENRW
FRA: Gaz De France, Suez, EDF
ITA: Enel, Edison
ESP: Endesa, gasNatural

A spanyol, francia, olasz nemzeti bajnokok nem elég erösek a Gazprommal szemben. Csak a hatérokon átívelö fúziók hozhatnak létre az oroszokkal egyensúlyban lévö energetikai játékosokat!

EU leaders greenlight services law compromise

EU leaders have agreed to give political backing to a disputed piece of legislation on services, exactly one year after the French president declared it dead. But since last year, the law on opening up the bloc's internal market in services has lost its most controversial elements.

In the summit’s conclusions adopted on Friday (24 March), member states "took good note" of the commission's intention to reformulate the original proposal in a way that makes it based "largely on the outcome of the European Parliament's first reading." Austrian chancellor Wolfgang Schussel commented that the deal meant that the parliament's text - which is viewed as being a considerably watered-down version - "will be put into practise."

German chancellor Angela Merkel praised the agreement, with Berlin featuring as a key player behind the parliamentary compromise, referred to by Mrs Merkel as a "breakthrough." Mr Chirac also confirmed France is in favour of the new version of the services legislation. "Considering France is the fourth biggest exporter of services in the world, we are in favour of some opening up on the market for services. But it is also absolutely necessary that the rights of workers and consumers are protected," he said.

But Friday’s agreement is a blow for more liberal-minded member states such as those from central and eastern Europe as well as the UK, Ireland and the Netherlands – all of whom had hoped for a more ambitious law. Slovak prime minister Mikulas Dzurinda commented, "We wanted to push for a more liberal services sector and less exemptions from the proposed rules." But he added that most EU governments admit it is better to have a less ambitious law than nothing at all. "The adopted compromise is a smaller step but still in the right direction," he said.

Commission's draft eagerly awaited
The European Commission is now expected to publish on 4 April a new formulation of the Bolkestein directive - so called after its ex-commissioner author. The European Parliament’s compromise was struck in February after an agreement between the two main political groups, the centre-right and the socialists.

The watered down proposal does not include the disputed "country of origin" principle, which stated that companies can run their businesses in other member states according to their home country rules.

On top of this, its scope is narrower than originally proposed, with several types of services - mainly commercially provided ones in the health and social policy sectors - are excluded from liberalisation. EU leaders said they expect the bloc's institutions to "swiftly conclude the legislative process," following the political agreement achieved at the summit.

Euobserver

Európai Tanács Brüsszel

EU leaders give broad backing to common energy policy

EUOBSERVER / BRUSSELS - European Commission president Jose Manuel Barroso has said he is "delighted" with the support EU leaders expressed on Thursday (23 March) for a common EU energy policy – but leaders also reaffirmed national sovereignty over energy matters.

Gathered in Brussels for the traditional Spring economic summit, member states gave broad backing to a landmark green paper on energy presented earlier this month by the European Commission. "I am very delighted that the council backs the call for a common energy policy," said Mr Barroso.

Austrian chancellor Wolfgang Schussel, who currently holds the rotating presidency of the EU, confirmed EU leaders' general backing for the energy paper. He said discussions had been "uncontroversial." Member states agreed on the broad principles of a common energy policy, such as the opening of markets, the improvement of energy infrastructure, a common external energy policy and the promotion of renewable energy.

Mr Barroso and Mr Schussel also indicated that energy issues would figure prominently on EU leaders' agenda every year. A yearly review would generate a "clear system of monitoring," said the commission president. The idea of a common external energy policy – for example in dealing with Russia – will already be taken up at the next European Council in June.

However, the general consensus on the EU energy policy had already been agreed by member states' capitals in the run-up to the summit, with only a handful of controversial topics left for EU leaders. Energy ministers earlier this month blocked the most controversial parts of the paper, which they feared encroached on member states sovereignty. Mr Schussel reiterated the "general consensus that each country has the right to choose its energy mix," rebuffing a passage in the green paper suggesting more commission coordination in the kinds of energy member states use. He also indicated that member states dislike the idea of an EU energy markets regulator, saying that "existing bodies could cooperate in a more effective way" to boost market efficiency.

Another controversial plan submitted by Poland for an energy "NATO pact" to ensure solidarity vis-a-vis external suppliers was also shot down at an earlier stage by member states energy ministers. Polish prime minister Kazimierz Marcinkiewicz said "Europe will return to this proposal one day. But we are not pushing the pact."

Contrary to expectations, the talks on energy did not address the issue of "economic patriotism," Mr Schussel indicated. The issue had been expected to dominate discussion on energy following recent attempts by France and Spain to thwart the takeover of national energy firms by companies from Italy and Germany respectively. But the protectionism debate "did not come up," said Mr Schussel.

Ireland and the UK are against the mentioning of concrete targets for the percentage of renewables in Europe’s energy provision, Mr Schussel hinted. "Some member states, especially the islands, are very sceptical on these targets," according to Mr Schussel. But he added that consensus on targets for energy efficiency was uncontroversial.
Euobserver

Európai Tanács Brüsszeli ülése

Európai Tanács március 23-24-én Brüsszelben tart találkozót.

Egységes jogosítvány

A jelenlegi 110 fajta jogosítványt az egész EU-ban elfogadott vezetői engedély válthatja fel, miután a tagállamok hónapokig tartó vita után végre megállapodtak a részletekről. A jogosítványokat valószínűleg 2012-től vezetik majd be.

A Tanács valószínűleg hétfői (2006. március 27.) ülésén fogadja el az egységes EU-s jogosítványról szóló kompromisszumos megállapodást. A jogosítvány tervével eddig Németország és Ausztria nem volt elégedett. Berlin nem fogadta el, hogy a vezetői engedély csak 10 évig legyen érvényes, ám most született megállapodás szerint a tagállamok maguk dönthetnek majd a jogosítványok érvényességi idejéről, amelynek kereteit 10 és 15 év között szabták meg.

Az új vezetői engedély fényképes, kártyaformátumú igazolvány lesz, és valószínűleg mirochipet is tartalmaz majd. A vezetők egész Európában csak egy engedélyt kaphatnak, amellyel a „jogosítvány turizmust” szeretnék megakadályozni.
EUvonal

Magyarország a 15-ik az európai versenyképességi ranglistán

Az északi tagállamok vezetik, a keletiek zárják a Centre for European Reform nevű brit kutatóintézet évente megjelentetett "lisszaboni táblázatát", ami az EU tagállamainak gazdasági versenyképességét méri.

A CER táblázata a gazdaság versenyképességének és dinamizmusának egészét próbálja mutatni, nem csak éves növekedését, egy sor különböző indikátor alapján. A táblázat élén főleg - és szokás szerint - az Európai Unió északi államai állnak: Dánia, Svédország, Ausztria, Nagy-Britannia és Hollandia. Az új tagállamok közül egy sem jutott be az első tízbe.

A kelet-európai országok jellemzően a táblázat vége felé találhatóak meg, lerombolva a főleg az angol nyelvű sajtó azon közhelyét, hogy az "új Európa" versenyképességét és dinamizmusát tekintve megelőzi a nyugati államok dinoszauruszait. Magyarország a 15-ik, hat helyezést javítva a tavalyi eredményhez képest, a balti államok párral utánunk helyezkednek el, míg a lengyelek csak a 26-ik helyet szerezték meg. A régiek közül a legrosszabb szokás szerint Olaszország, csak a 23-ik.

Aurore Wanlin, a CER kutatója és az összeállítás egyik készítője azt nyilatkozta az EUobserver.com-nak, hogy a táblázat meglehetősen vegyes képet mutat az európai gazdasági reformok haladásáról. Az EU fő gazdasági programja az ún. lisszaboni gazdaságmodernizációs program, de ez főleg a tagállamok lassúsága miatt nem halad valami jól.

1. Dánia
2. Svédország
3. Ausztria
4. Nagy-Britannia
5. Hollandia
6. Finnország
7. Írország
8. Franciaország
9. Luxemburg
10. Németország
11. Belgium
12. Szlovénia
13. Cseh Köztársaság
14. Ciprus
15. Magyarország.
16. Észtország
17. Görögország
18. Portugália
19. Lettország
20. Litvánia
21. Spanyolország
22. Szlovákia
23. Olaszország
24. Bulgária
25. Románia
26. Lengyelország
27. Málta (hiányos adatok alapján)

A magyar iparűzési adó

Kovács László korábban a BruxInfónak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy az EU-ban a minden tagállam számára kötelező (6-os számú) áfa-irányelv szerint a tagállamok csak egyféle forgalmi jellegű adót vethetnek ki. Magyarországon ez az áfa. Az adó- és vámpolitikai biztos szerint a helyi iparűzési adóval az a probléma, hogy nem a nyereségre, hanem a nettó árbevételre vetik ki, így az is forgalmi jellegű adónak számít, s mint ilyen ellentétes az uniós szabályozással. Emlékezetes, hogy az Auchan nevű francia szupermarket-lánc a helyi iparűzési adó uniós szabályokkal való össze nem egyeztethetősége miatt több mint 500 millió forint iparűzési adó visszafizetését kérheti a budapesti önkormányzattól.

A BruxInfo megkeresésére Dr. Szabó Tibor ügyvéd adószakértő még tavaly – arra a kérdésre, hogy valóban forgalmi adónak minősíthető-e a magyar iparűzési adó – azt mondta, hogy „van benne igazság”. A szakértő szerint az általános forgalmi adózás rendszere a 6. számú irányelv – és a magyar áfatörvény – alapján igen vázlatosan az alábbiakban vázolható fel:

1) Az adó alanya (aki gazdasági tevékenységet végez); 2) Az adó tárgya (az adóalany által végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Ezek az „adóköteles események”, amely által az adófelszámítási kötelezettség törvényes feltételei megvalósulnak); 3) Az adó alapja (az ellenérték); 4) Adólevonási jog (amennyiben a termékeket és szolgáltatásokat adóköteles tevékenységéhez használta fel, az adóalany jogosult az általa fizetendő adóból levonni az olyan termékek és szolgáltatások után fizetendő, illetve megfizetett hozzáadottérték-adót, amelyet részére egy másik adóalany szállított). Dr. Szabó Tibor szerint a helyi iparűzési adónak – amennyiben forgalmi adónak minősítjük – meg kell felelnie a fenti szisztémának:

1) Az adó alanya: a vállalkozó, a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző személy. Ez lényegében azonos az áfa rendszerben irányadó adóalany fogalommal. Az adószakértő szerint itt tehát azonosság van a két adónemben. Hozzátette azonban, hogy a lényegi azonosság azért nem teljes: az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terhelhet nem adóalanyokat is (például 6 hónapnál nem régebbi személygépkocsi közösségen belülről beszerzése magánszemélynél). Helyi iparűzési adónál a vállalkozói adóalanyiság alól nincs kivétel.

2) Dr. Szabó Tibor szerint az adó tárgya a leglényegesebb szempont. A helyi iparűzési adónál az adó tárgya: vállalkozási tevékenység, nyereség- illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenység. A 6. számú irányelv szerint a forgalmi adóban „adóköteles esemény”: olyan esemény, amely által az adó felszámítási kötelezettségének törvényes feltételei megvalósulnak; az áfában az adóköteles esemény a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. „Igaz-e az iparűzési adóra? Kétségtelen, hogy igaz: áfában is és iparűzési adóban is ugyanaz az „adóköteles esemény”: az adóalany termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási tevékenysége” – állapítja meg a szakértő. Mint mondja: ez közvetlenül levezethető a helyi adó alapjának törvényi meghatározásából („Htv. 39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével”).

Az adószakértő szerint ez a törvényi szabályozás a helyi adót valóban eléggé közelíti a forgalmi adóhoz.

3) Az adó alapja: áfában az ellenérték, helyi adóban ezt csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke stb. Ez az azonosnak vehető tárgy mellett nem minősíthető lényegi különbségnek – véli Dr. Szabó Tibor.

4) Levonási jog: Az áfához hasonló levonási jog a helyi adóban nem érvényesíthető – véli az adószakértő. Azonos következménnyel a levonási jog a helyi adó alapjának meghatározásában, az eladott áruk beszerzési értékének levonhatóságában érvényesül.

Európai Bíróság

EU-USA bormegállapodás

A megállapodás, amelyet az EU mezőgazdasági miniszterei 2005 decemberében hagytak jóvá, 20 évi tárgyalás után született meg. Ennek köszönhetően az európai bortermelők az EU reményei szerint tovább élénkíthetik amerikai exportjukat. Az EU az USA-ba évente több mint 2 milliárd euró értékű bort exportál, ami az európai borkivitel mintegy 40 százalékának felel meg.

A megállapodás fő eleme, hogy egyes európai bornevek – mint például a portói, a sherry és a kizárólag a Champagne borvidékről származó, pezsgő megnevezésére szolgáló champagne –, amelyek Amerikában jelenleg „félgenerikus” (gyűjtőnév jellegű) árunévnek minősülnek, ezentúl védelmet fognak élvezni, és mások általi használatuk korlátozások alá fog esni. Az Egyedült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy megváltoztatja ezen elnevezések jogállását annak érdekében, hogy használatuk a jövőben az EU-ból származó borokra korlátozódjon.

Elfogadottá válnak továbbá olyan, az Egyesült Államokban már jelenleg is alkalmazott borkészítési eljárások, amelyekre nem vonatkoznak EU-s szinten megállapított eltérések. Ilyen eljárással előállított bort azonban az USA majd csak a jelenleg gyűjtőnév jelleggel alkalmazott bornevek jogállásának megváltoztatását követően exportálhat. Az új egyesült államokbeli borkészítési eljárásokat elemezni fogják, és csak abban az esetben fogadják el őket az EU-ban, ha semmiféle kifogás nem merül fel velük szemben. Ez nem jelent kölcsönös elismerést. Az EU-s borok mentesülnek továbbá a 2004 óta hatályban lévő amerikai tanúsítási követelmények alól.
Bruxinfo

150 000 Eurós KKV "de minimis"

A jelenlegi 100 ezer euróról 150 ezer euróra emelkedik az a határ, amely alatt az Unió tagországai állami támogatást nyújthatnak kis- és középvállalkozásaiknak, anélkül, hogy erre az Európai Bizottság beleegyezése lenne szükséges. Az EU 1992-óta alkalmazza az úgynevezett „de minimis” szabályt, amelynek értelmében, ha egy cég három éves viszonylatban 100 eurót nem elérő támogatást kap, akkor az nem minősül tiltott állami támogatásnak. A 100 ezer eurós szint alatti támogatások ugyanis Brüsszel megítélése szerint elhanyagolható hatást gyakorolnak a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre.

A 100 ezres határérték 150 ezer euróra való felemelésével a Bizottság az inflációt és a GDP növekedését kívánja figyelembe venni a legutóbbi emelés óta. A javaslat bizonyos feltételek mellett a mezőgazdasági termékek marketingjére és feldolgozására is kiterjeszti a de minimis szabályt. Brüsszel továbbá azt is fontolóra veszi, hogy esetleg a közlekedési szektorban is alkalmazzák-e a könnyítést. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2007. janár 1-től már az új szabályok szerint lehetne támogatást nyújtani a kkv-knek.

Hat százalékkal nőtt 2005-ben a cseh gazdaság

Hat százalékkal nőtt 2005-ben Csehországban a bruttó hazai termék (GDP). A rendszerváltás utáni időszakban ez a legjobb eredmény - közölte csütörtökön Prágában a cseh statisztikai hivatal. A tavalyi év utolsó negyedében a gazdaság növekedése 6,9 százalékos volt. Szakérői értékelések szerint ez a tény jelzi, hogy a cseh gazdaság növekedése tovább gyorsul. A legnagyobb húzóágazat a külkereskedelem, amely már több hónapja nagyon pozitív eredményeket mutat ki. A volt szocialista országok közül hasonlóan gyors GDP növekedést jelenleg csak Szlovákia mutat ki. Az Európai Unió átlaga jóval alacsonyabb.

"A tavalyi gazdasági növekedésben kulcsszerepet játszott a gazdaság exportképességeinek a javulása" - állítja a statisztikai hivatal elemzése. Csak a külkereskedelemnek köszönhetően a GDP tavaly 5,3 százalékkal emelkedett. Ha lakossági fogyasztás részesedése a GDP növekedésében 0,9 százalék, míg a beruházásoké 0,2 százalék. Ugyanakkor a kormányzati kiadások és a tartalékképzés formáinak megváltoztatása 0,2 százalékkal csökkentette a GDP-t. A statisztikai hivatal jelezte, hogy továbbra is előzetes adatokról van szó. A bruttó havi átlagfizetés 2005 végén 19 030 koronára emelkedett. Éves mértékben ez 5,5 százalékos növekedés. A statisztikai kimutatások szerint viszont az önálló Csehország fennállása óta ez a bérek legszerényebb növekedése. A reálbérek 1,5 százalékkal emelkedtek, mert az infláció 3,5 százalékos volt. Ez 2000 óta a legalacsonyabb reálbér növekedés. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi szférában és a nemzetközi vállalatokban vannak, míg a különféle szövetkezetekben az átlagfizetések jóval alacsonyabbak.

Szlovák gazdasági csoda titka?

Egy szlovák pénzintézet elemzése szerint spekulációs okokra vezethető vissza a vártnál magasabb, az elemzőket is megdöbbentő tavalyi 7,5 százalékos GDP növekedés: a dohány- és italkereskedők a jövedéki adó emelése miatt akkora készleteket halmoztak fel, hogy elővásárlásaikkal 0,4 százalékkal növelték a GDP-t, ami viszont így az idén kisebb ütemben nőhet a vártnál.

Index

Zöld Könyv az európai energiapolitikáról

Az Európai Bizottság egy újabb jelentős zöld könyvben meghatározta az európai energiapolitika alapjait. Ez a zöld könyv felhívást tartalmaz hat konkrét elsőbbségi területre vonatkozó észrevételek megtételére, és több mint 20 konkrét új intézkedési javaslatot fogalmaz meg.

„A 21. század energiaügyi kihívásai az EU együttes fellépését követelik meg. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy az EU polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. Az együttesen megfogalmazott közös megközelítés lehetővé teszi majd az energiaügyi problémák megoldásainak felkutatását”, hangsúlyozta ki Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint „a belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc és az ellátás biztonsága olyan közös energiaügyi kihívások, amelyek közös megoldásokat igényelnek. Megérett az idő egy új európai energia politikához".

A zöld könyv e felismerés alapján ismerteti, hogy az európai energia politika hogyan valósíthatná meg az energiapolitika három központi célkitűzését, nevezetesen a fenntartható fejlődést, a versenyképességet és az ellátás biztonságát.

Az európai energia politika kialakítása hosszú távú kihívás. E folyamatot megalapozására a Bizottság azt javasolja, hogy rendszeresen terjesszenek elő a Tanácsnak és a Parlamentnek egy az EU-ra vonatkozó stratégiai energiaügyi áttekintőt. Ez egy rendszeres helyzetfelmérést képezne illetve cselekvési tervet fogalmazna meg az Európai Tanács és a Parlament felé, nyomon követné az előrelépéseket, azonosítaná az új kihívásokat és az azokra adott válaszokat az energia politika valamennyi szegmensében.

Hat elsőbbségi terület került azonosításra:

A belső piac megvalósítására a zöld könyv a következő új intézkedéseket veszi fontolóra: szabályok az európai energiahálózat kapcsán, elsőbbségi terv az európai összeköttetésre vonatkozóan, európai energiaügyi szabályozó hatóság, valamint új kezdeményezések az alapvetően egyenértékű versenyfeltételek biztosításához, különös tekintettel arra, hogy szétválasszák a hálózatokat és a versenyben résztvevő tevékenységeket. Konkrét javaslatok előterjesztésére az év végére kerül sor.

A második elsőbbségi terület a belső energiapiacon az ellátás biztonságát érinti, biztosítva a tagállamok közötti szolidaritást. A lehetséges javasolt intézkedések között szerepel az Európai Energiaellátási Megfigyelőközpont létrehozása valamint az olaj- és gázkészletekre vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok átdolgozása a lehetséges ellátás-kiesések kezelésére.

A fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energia-mix (az energiaellátásban használatos energiatípusok kombinációja) jelenti a harmadik elsőbbségi területet. Az, hogy a tagállamok milyen energia-mix mellett döntenek, jelenleg szubszidiaritással kapcsolatos kérdés, és az is marad; egy adott tagállam választásai azonban elkerülhetetlenül hatással vannak a szomszéd országok illetve egészében véve a Közösség energiaügyi biztonságára. A kívánt energiaügyi biztonságot az EU-ra vonatkozó stratégiai energiaügyi áttekintő segítségével lehetne megvalósítani, amely kiterjedne az energiapolitika összes vetületére, és elemezné a különféle energiaforrások valamennyi előnyét és hátrányát, a széntől kezdve a nukleáris energiáig. Ez végeredményben elősegíthetné, hogy az ellátásbiztonság érdekében közösségi szintű célkitűzéseket fogalmazzanak meg az EU globális energia-mixére vonatkozóan, ugyanakkor azonban nem sérülne a tagállamok azon joga, hogy maguk határozzák meg saját energia-mixüket.

A negyedik cselekvési területen a Bizottság számos intézkedést javasol a globális felmelegedés jelentette kihívás kezelésére. Javaslatot tesz ugyanis egy olyan energiahatékonysági cselekvési terv lehetséges tartalmára nézve, amelyet a Bizottság ez év folyamán később fogad majd el. Ez a cselekvési terv azonosítja az EU számára azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2020-ig 20 %-os energia megtakarítást érjenek el (amely energiát egyébként elfogyasztanának). Emellett azt javasolja, hogy az EU a megújuló energiaforrásaira vonatkozóan készítsen egy új ütemtervet, lehetséges határidőként pedig 2020-at illetve az azt követő éveket jelöli meg: addigra olyan stabil befektetési környezetet kell teremteni, amely elősegíti a versenyképesebb megújuló energia előállítását Európában.

Az energia-hatékony és szénszegény technológiák nemzetközi piaca gyors ütemben nő, nagyságrendje az elkövetkező években euró-milliárdokban lesz mérhető. A zöld könyv ötödik cselekvési területén javasolt stratégiai energia technológiai terv biztosítja majd, hogy az európai vállalatok világpiaci vezetők lesznek a technológiák és eljárások ezen új generációinak piacán.

Végül a zöld könyv hangsúlyozza az energiaügy területén a közös külpolitika fontosságát. Az egyre nagyobb kereslet, a magas és folyamatosan növekvő energiaárak, az importfüggőség fokozódása és a klímaváltozás jelentette kihívások miatt Európának egységes véleménnyel kell képviselnie érdekeit a nemzetközi porondon.

Ezért a Bizottság javaslata szerint energiapolitikája stratégiai elemzése során meg kell határozni az infrastruktúra szempontjából legfontosabb célkitűzéseket az EU energiaellátottságának biztonsága érdekében (pl. csővezetékeket és LNG-terminálokat), és konkrét intézkedésekben kell megállapodni, illetve azok végrehajtását garantálni; olyan ütemtervet kell készíteni, mely az összeurópai energia-közösség megalkotását célozza, és közös szabályozási teret hoz létre; meg kell határozni – importfüggőségünket szem előtt tartva –, hogy Európa hogyan viszonyuljon partnereihez, például legfontosabb energiaszállítójához, Oroszországhoz, majd olyan új közösségi mechanizmusra kell javaslatot tenni, mely a külső energiaellátást érintő vészhelyzetekben alkalmazandó gyors és összehangolt válaszintézkedéseket tartalmazza.

E néhány felvetés ízelítő a zöld könyv javaslataiból. A széleskörű nyilvános konzultáció során érkező válaszok és hozzászólások alapján, illetve az Európai Tanács és Parlament végkövetkeztetéseit figyelembe véve a Bizottság konkrét intézkedéseket fog javasolni.


MELLÉKLET

Az EU energiapolitikai fejlődésének körülményei

Az EU előtt álló legfontosabb kihívások az energiaügy területén

Sürgősen szükség van energiaügyi befektetésekre. Csak Európában, az előrelátható energiaigény kielégítésére és az elavulttá váló infrastruktúra helyettesítésére körülbelül 1000 milliárd euróra lesz szükség a következő 20 év során.

Importfüggőségünk folyamatosan növekszik. Ha nem tudjuk a hazai energiaügyet versenyképesebbé tenni, a következő 20–30 folyamán az Unió energiaigényének körülbelül 70 %-át kell majd import termékekből fedeznünk – ma ez a részarány 50 % –, ráadásul ezen termékek némelyike olyan régióból származik, mely nem minősül biztonságos forrásnak.

A tartalékok szempontjából Európa csak néhány országra támaszkodik. Jelenleg megközelítőleg az EU gázfogyasztásának felét csupán három ország biztosítja (Oroszország, Norvégia és Algéria). A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy a következő 25 év során 80 %-kal nagyobb mennyiségű gáz kerül behozatalra.

Az energia iránti globális kereslet világszerte folyamatosan emelkedik. A világ energiaigénye – és szén-dioxid-kibocsátása – 2030-ra várhatóan körülbelül 60 %-kal nő. A világ olajfogyasztása 1994 óta 20 %-kal nőtt, a globális olajkereslet várhatóan évente 1,6 %-kal lesz nagyobb.

Az olaj és gázárak szintén emelkednek: az utóbbi két évben az EU-ban közel kétszeresükre nőttek; ezt a tendenciát követi az elektromos áram ára is. A fosszilis tüzelőanyagokra irányuló globális kereslet, a hosszú szállítási láncok és a megnövekedett importfüggőség miatt az olaj- és gázárak valószínűleg tartósan magasak maradnak. Bár rövidtávon mindez nehézségeket okozhat a fogyasztóknak, az energiaügy terén azonban nagyobb hatékonyság elérését válthatja ki, és lendületet adhat az innovációnak.

Éghajlatunk folyamatosan melegszik. Az éghajlat-változási kormányközi panel (IPCC) szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása már 0,6 fokkal melegítette fel a Föld éghajlatát. Amennyiben nem teszünk ellene, a század végére 1,4–5,8 fokos emelkedés várható. A világ minden régiója – ideértve az EU-t is – szembesülni fog a gazdasága és ökoszisztémája súlyos következményekkel.

Európa még nem alakított ki teljesen versenyképes belső energiapiacot. Az EU-polgárok és vállalkozások csak egy ilyen jellegű piac létrehozásával részesülhetnek a biztonságos ellátás és az alacsonyabb árak nyújtotta előnyökben. E célkitűzés eléréséhez belső kapcsolatrendszer kidolgozása, hatékony törvényi és szabályozási keretek létrehozása és teljes körű gyakorlatba ültetése, illetve a közösségi versenypolitikai szabályok szigorú betartatása szükséges. Ezen kívül az energiaszektor helyzetének megszilárdításánál a piac szempontjait kell figyelembe venni, ha azt szeretnénk, hogy Európa sikerrel helyt álljon a felmerülő kihívások között, és megfelelő befektetésekkel tudja megteremteni a jövő energiaszektorának alapjait.


Green Paper

Member states agree EU joint defence research fund

EU defence ministers have given the green light to create a common defence research and technology (R&T) fund, aimed at narrowing the gap between the US and Europe in high-tech military equipment.

"R&T is the seed-corn for our future equipment capabilities, and pursuing new technologies will give us the capabilities we need in the future and strengthen our industries and research institutions," EU foreign policy chief Javier Solana said in a statement on Tuesday (7 March). "But we must spend more, spend more together and spend more effectively," he added.

The new research and technology (R&T) fund will be aimed at narrowing the gap between the US and Europe in high-tech military equipment, with the US spending five times more than the EU in the field.

One EU proposal suggests member states pool a small part of their defence budgets for EU cooperation on military research. But the move has been heavily criticised, with opponents saying it would constitute a threat to national control over military affairs.

Britain is among the states that has strongly opposed the fund, which would be managed by the EU's European Defence Agency (EDA) and controlled by national governments. According to an EDA spokesperson however, the British have now agreed to spending more money on research and technology in the bloc, although London has stressed that the money should be spend on concrete projects, and not be paid to Brussels "in blanco". Members of the Conservative party in Britain have also warned that money spent in this way will undermine NATO work, and co-operation with the Americans.

Congo has to wait

Meanwhile, at the same meeting, minister failed to agree on how to run a military mission to Congo in response to a UN request for help with safeguarding the country’s elections in June. A spokesperson for the Swedish defence minister told EUobserver that all EU member states were in favour of the mission, but demanded more time and information before committing themselves to a contribution.

Sweden, Spain, Belgium and Portugal were the first member states to show interest in sending troops. Germany, who had earlier indicated that it might be willing to lead the EU force, insisted more talks were needed with Congolese leaders before deploying soldiers for the operation. German defence minister Franz-Josef Jung told reporters in Innsbruck that Berlin would not agree to take the lead until it had clear offers of support from other EU members and firm agreement from Congolese authorities. "We were all in agreement that EU representative (Javier) Solana should go to Kinshasa soon to firm up details of what is needed," Mr Jung said, according to German media.

Euobserver

Berlin and Paris in talks on EU constitution revival

German chancellor Angela Merkel and French president Jacques Chirac are engaged in confidential talks aimed at re-submitting the core of the EU constitution to French and Dutch voters, according to a German weekly.

Spiegel Online reports in a preview of the Spiegel weekly printed edition that conservatives from Germany, France and the European Parliament are plotting a scheme for reviving the EU constitution which was rejected by French and Dutch voters in referendums last year.

According to the plans, the charter should be reduced to its first two parts, setting out the EU’s competences and the charter of fundamental rights of the union.

These core parts should be boosted with the addition of a political declaration and be put to a fresh poll in both France and the Netherlands.

The remaining third part of the text, detailing the EU’s policies, should be ratified by the French and Dutch parliaments, completing the ratification of the entire constitution as it has been approved by 14 member states so far.

The operation to resuscitate the charter would be started under the German EU presidency in the first half of 2007.


Euobserver

Európa Kulturális Fövárosa 2006

Pátra

Összeolvad a francia Suez és a Gaz de France (GdF),

Összeolvad a francia Suez és a Gaz de France (GdF), piaci értéküket tekintve a világ negyedik és kilencedik legnagyobb energiavállalata. A francia kormány a múlt hét végén elkötelezte magát a frigy mellett, azt követően, hogy az olasz Enel, a világ harmadik legnagyobb energiaóriása ajánlatot tett a Suez belga leányára, az Electrabelre, amely egyébként a Dunamenti Erőmű Rt. többségi tulajdonosa. - Az energia stratégiai jelentősége miatt a fúzió a megfelelő út a cégek számára - jelentette ki Dominique de Villepin miniszterelnök. A két cég közleményében utalt rá: ha bizonytalan az orosz gázellátás, a függőség csökkentésének legjobb módja a különböző a gáz- és áramszolgáltatók, az alternatív források kutatásában is részt vevő társaságok összeolvadása lehet. A GdF által forgalmazott földgáz 25 százaléka az orosz Gazprom-tól érkezik.

Párizs egyrészről nem akarta, hogy olasz tulajdonos kerüljön a Suezbe, másrészt nyilván megriadt attól, hogy mindössze egy hete a német E.ON kifejezte vételi szándékát a legnagyobb spanyol áramszolgáltatóra, az Endesára, amelynek révén a világ első számú energiavállalatává vált volna, megelőzve a szintén francia és állami tulajdonú Électricité de France-t (EdF). A most bejelentett francia cégegyesülés nyomán viszont az új nagyvállalat piaci értéke megközelítené az EdF-ét, s megelőzné a E.ON-t.

A Suez és a nyolcvan százalékban még állami tulajdonban lévő, ám a frigy miatt privatizáció előtt álló GdF Európa vezető gázszolgáltatója lesz 15 százalékos piaci részesedéssel, öszszesített forgalma 63 milliárd euróra rúghat, megelőzve az EdF-t és felzárkózva az E.ON mögé. A Suez a francia árampiac 8,5 százalékát ellenőrzi nukleáris és vízi erőművei révén.

Az E.ON - amely a magyar áramellátás felét, a gázszolgáltatás harmadát tartja kézben, s a Mol gázüzletágának várományosa - alaposan felkavarta az energiaszolgáltatók európai piacát. Jóllehet, Brüsszel ösztönzi a nagy és versenyképes, az unión belül határokon átnyúló vállalatok kialakulását, vizsgálja az árképzést, nehogy sérüljön a piaci verseny elve.

Egyelőre azonban óvatosság jellemzi a megnyilatkozásokat. Mint az MTI jelentette, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta: nincs olyan jel, amely azt mutatná, hogy a két francia energiaszolgáltató óriáscég fúziója megsértené a tőke szabad áramlásáról szóló jogszabályokat. Emlékeztetett: a testület mindig is hangsúlyozta, hogy szükség van a világpiacon meghatározó erővel rendelkező, hatékony európai cégekre. Ezeknek azonban saját piaci erejük, nem pedig politikai beavatkozások nyomán kell létrejönniük.


Nol

Energiaszolgáltatók erősorrendje

(piaci érték alapján, milliárd dollár)


1. Electricité de France 95
2. E.ON (német) 77
3. Enel (olasz) 52
4. Suez (francia-belga) 51
5. RWE (német) 48
6. Exelon (USA) 38
7. Endesa (spanyol) 35
8. Tokyo Electric 34
9. Gaz de France 34
10. Iberdrola (spanyol) 29

Indul a globalizációs alap

Az Európai Bizottság szerdán (2006. március 1.) indítja útjára az ún. globalizációs alapot, melynek célja, hogy az alacsonyabb költségek miatt Kelet-Európába vagy Ázsiába költöző nagyvállalatok által elbocsátott dolgozók újraelhelyezését segítse. Az alap évente 500 millió eurót fordít majd a nehéz helyzetbe került dolgozókra.

Az Európai Bizottság szerdán (2006. március 1.) fogadja el a pontos feltételeket, amelyet egy tagállamnak teljesíteni kell ahhoz, hogy pénzügyi segítséget kapjon munka nélkül maradt állampolgárainak megsegítésére. Várhatóan azok a tagállamok részesülhetnek majd az anyagi kompenzációból, amelyekben egy nagyobb vállalat vagy iparág hanyatlása legalább 1000 embert vagy egy régióban a dolgozók legalább 1 százalékát érinti.

A globalizációs alapból kapott pénzeket átképzésre, állasuk megszűnése előtt 18 hónapig folyósítható segélyre, illetve az 50 éven felülieknek nyújtandó jövedelem kiegészítésre lehet majd felhasználni. Számítások szerint a források mintegy 35-50 ezer munkanélküli vagy munkáját hamarosan elvesztő dolgozó kisegítésére elegendőek.

A globalizációs alap létrehozását a decemberi, az EU hétéves keretköltségvetéséről döntő EU-csúcson határozták el a tagállamok a Bizottság javaslatára, amely még 2005 szeptemberében vetette fel az ötletet, amikor a Hewlett Packard amerikai cég hatezer főleg franciaországi állást szüntetett meg. Az alap fel nem használt forrásokból áll majd össze.

Az Európai globalizációs alap kritikusai szerint a már jelenleg is működő Európai Szociális Alap is megfelelő lett volna a célok elérésére, ám a Bizottság nem szerette volna, ha sikeresen működő programok, mint például a fogyatékosokat segítő akciók rovására ment volna a munkanélkülivé válók kisegítése.