Alapjogi Charta

Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet később az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok apavető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke. Az Európai Parlament csütörtökön, 534-85-21 arányban hagyta jóvá a dokumentumot.

Az Egyesült Királyság az alku értelmében, a gyakorlatban kimaradási lehetőséget kapott ennek joghatályos végrehajtásánál, azaz a jogalkotásban, jogalkalmazásban és bírósági eljárásoknál is eltekinthetnek majd alkalmazásától. Lengyelország szintén fenntartja jogát arra, hogy kimaradjon az Alapjogi Charta alkalmazásából.

Euvonal

EP elections Romania

The Romanian centrist opposition party has won the country's elections for the European parliament, while the nationalist Greater Romania party will be completely pushed out of the European assembly, exit polls show. On Sunday (25 November), the first elections ever for the European Parliament were held in the country, which joined the EU together with Bulgaria in January of this year.

Prime minister Calin Tariceanu's ruling Liberal Party won around 15.2% of the votes, a few percentage points higher than expected, coming in at third place.

The centrist Democrat Party of President Traian Basescu came in at 31.5% of the votes, according to the exit poll, making it the largest party in Romania.

The Social Democratic Party (PSD) looked set to end second with an estimated 21.1%.

The nationalist Greater Romania party, which currently holds five of the country's 35 seats in the European Parliament, won only an estimated 3% of the votes.

Megállapodás az EU 2008-as költségvetéséről

Pénteken (2007. november 23.) késő éjjel megállapodás született Brüsszelben az Európai Unió jövő évi költségvetéséről. A megegyezés szerint az EU finanszírozza a Galileo projektet és az Európai Technológiai Intézetet. Az EU történetében először több pénzt költ majd a növekedésre és a foglalkoztatásra mint a közös agrárpolitikára.

Az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság abban állapodott meg, hogy jövőre 600 milliót szánnak a Galileo programra a "versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" című fejezeten belül. A programra 2,4 milliárd euróval kell többet költenie az EU-nak 2013-ig, amelyből 1,6 milliárdot a 2007-es költségvetés mezőgazdasági támogatási keretének fel nem használt pénzeiből fedeznek.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék. Az EGNOS és a Galileo finanszírozásához szükséges költségvetési források összegét a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra 3,4 milliárd euró összegben határozták meg.

A Galileo európai rádió-navigációs rendszer összesen 30 műholdból áll majd, amelyek 24 000 km magas pályán keringenek, és ötféle szolgáltatást látnak el. A műholdas rendszer alkalmazása a mindennapi életben is igen sokrétű lehet, a járművek irányításától a közlekedésbiztonságon át a különféle kereskedelmi tevékenységekig (bankszektor, geológia, közművek, energia stb.) is terjedhet.

Hasonló vita alakult ki az Európai technológiai Intézet ügyében. A tagállamok végül megállapodtak, hogy különböző költségvetési fejezetekből plusz 309 millió eurót allokálnak az intézménynek, amely így 2008-ban kezdheti meg működését.

Jose Manuel Barroso üdvözölte a megállapodást, és úgy fogalmazott, hogy az új büdzsé „az eredményes Európa” költségvetése. Ez az első alkalom, hogy az EU több pénzt költ a gazdasági célok megvalósítására, mint a közös agrárpolitikára. Vitás kérdés volt még az EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos feladatok költségeinek finanszírozása. Erre 2008-ban 285,3 millió eurót terveztek a tagállamok, amelyben az EU koszovói missziója is szerepel.A 2008-as büdzsé összesen 120,3 milliárd euróval számol, amely az EU bruttó nemzeti jövedelem több mint 0,956 százaléka.
Euvonal

A vasúti fejlesztéseket támogatja a Bizottság

Az Európai Bizottság 2007-től 2013-ig a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) számára rendelkezésre álló forrásokból a határkeresztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési módokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat támogatná. A határkeresztező projektek a költségvetés 56 százalékát teszik ki, a belvízi hajózás részaránya 11,5 százalék, míg a vasúté 74,2 százalék (3,9 milliárd euró).

A Bizottság javaslata szerint a legtöbb forrást a Berlint Palermóval összekötő vasúti fejlesztést kapná, amely 960 millió eurós támogatásra számíthat, melynek nagy részét arra a 63 kilométeres alagútra kell majd költeni, amely az Alpokban Ausztria és Olaszország között húzódna, s amelynek célja a kamionforgalom csökkentése a régióban. Az alagutat várhatóan 2022-ben adják majd át a forgalomnak.

A Bizottság 754 millió eurót adna a Lyon-Torinó vasútvonalnak, amely Szlovénián és Magyarországon át egész az ukrán határig húzódik majd. A pénzből azonban 671 millió eurót elszippant az Olaszország és Franciaország között, szintén az Alpokban építendő, 51,1 kilométeres alagút, melyet 2011-ben kezdhetnek majd építeni.

4 millió eurót kaphatnak a Duna hajózhatóságáról, és 3,4 millió eurót az Athén-Szófia-Budapest autópályáról készülő tanulmányok. 3 millió eurót irányoz elő a Bizottság a Ferihegyi repülőtér és Budapest vasúti összeköttetésének támogatására, és majdnem 4 millió eurót kaphat a Ferihegyi repülőtér minőségi és biztonsági fejlesztése.

A testület 672 millió eurót szavazott meg a dél-nyugat európai gyorsvasútnak, amely Franciaország és Spanyolország, valamint Spanyolország és Portugália között közlekedik majd. A Bizottság az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott támogatandó projekteket. A testület nagyobb hangsúlyt fektetett a belvízi hajózásra is, amelynek keretében 420 millió eurót adna egy a Szajnába futó csatorna és 190 milliót a Rajnát és a Dunát összekötő csatorna építésére.

Euvonal

Miliband to draw British european-vision

Britain offered on Thursday a vision of the European Union as a "model power" not afraid to use military force and a strong backer of free trade. In a speech which offered both contrasts and convergence with a vision set out by French President Nicolas Sarkozy this week, Foreign Secretary David Miliband said the 27-nation EU should welcome Turkey as soon as it met entry criteria and study extending its single market to the Middle East and North Africa.

"The EU will never be a superpower, but could be a model power of regional cooperation," he said in a speech prepared for delivery in the Belgium city of Bruges, where Britain's then prime minister Margaret Thatcher argued in 1988 against a European federalist superstate.

"For success, the EU must be open to ideas, trade and people ... and it must be able to deploy soft and hard power to promote democracy and tackle conflicts beyond its borders," he said.

Sarkozy has also called for greater efforts to build an independent European defence capability and to modernise NATO. "European states must improve their capabilities," Miliband said, adding it was "embarrassing" that European nations could only deploy around 100,000 troops at any one time.

"European nations need to identify the challenges that we face; the capabilities we consequently need; then identify targets for national investment in equipment, research and development."

Miliband stressed that a new institution was not needed. "Let's not have impetus to duplicate the work that's done either by NATO or the nation states in a new European institution," he said. "Let's actually get on with using the institutions that we've got to make progress."

Highlighting protectionism as a threat, Miliband appeared to respond to Sarkozy, who told the European Parliament on Tuesday that the EU must protect its farmers and industries better to overcome a crisis of confidence due to globalisation. "Protectionism seeks to stave off globalisation rather than manage it," Miliband said. "We need to put European agriculture on a sustainable and modern footing; reduce tariffs, open up energy markets and complete the creation of a single markets in services," he told students at Bruges' College of Europe.

Whereas Sarkozy reaffirmed his opposition this week to Turkey's EU entry, Miliband said accepting the Muslim country when it is ready to join should be a priority. "Countries that are already on the accession path -- Turkey and the Western Balkans -- must be given full membership as soon as they fully meet the criteria," Miliband said.

In a wide-ranging speech that also touched on climate change, he proposed an "Environmental Union" that would set a timetable for cutting average emissions from cars to 100 grams per kilometre by 2020-25, with a "European Carbon Bank" to regulate emissions.

A kormányzó jobbközép pártok győztek a dán parlamenti választáson

A 2001 óta kormányzó jobbközép pártok győztek Dániában a kedden tartott előre hozott parlamenti választáson. A szavazatok összesítése után kialakult végeredmény szerint az Anders Fogh Rasmussen kormányfő vezette koalíció 90 mandátumot szerzett a 179 fős parlamentben.

A 2007 májusában megalakult Új Szövetség nevű jobbközép párt, amely öt képviselőt küldhet a törvényhozásba, korábban jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szintén kész támogatni Rasmussen kormányát. A Rasmussen vezette Liberális Párt a szavazatok 26,3 százalékával 46 mandátumot szerzett, míg koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt 10,4 százalékkal 18 helyhez jutott. A kormányt kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt a szavazatok 13,8 százalékát szerezte meg, ami 25 mandátumot jelent. A Feröer-szigetekről egy független képviselő is csatlakozik a koalícióhoz, amelynek így összesen 90 szavazata lesz, és még ötre számíthat bizonyos feltételekkel az Új Szövetség (2,8 százalék) részéről.

Az erős gazdasági mutatókkal rendelkező Dániában (a munkanélküliségi ráta 3,1 százalék, a gazdasági növekedés pedig 3,5 százalékos volt tavaly) a háromhetes választási kampánynak a bevándorlás, a jóléti állam vívmányainak megőrzése és az adók kérdése volt a fő témája. A soron következő választás 2009 februárjában lett volna, de a virágzó gazdaság fényében, illetve a közvélemény támogatásának tudatában Rasmussen biztosra akart menni a harmadik mandátum megszerzéséért, s ezért döntött úgy, hogy még a közalkalmazotti szféra jövő évi bértárgyalásai előtt tartsanak parlamenti választást.

Nol.hu

Megszűnt a szélsőjobb frakció az EP-ben

Az Európai Parlament alelnöke, Edward McMillan-Scott bejelentette, hogy megszűnt az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) nevű politikai csoport, miután létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő - alá csökkent.

McMillan-Scott bejelentette, hogy levelet kapott Daniela Buruiana-Aprodutól, illetve Cristian Stanescutól, amelyben a két román képviselő közli, hogy kilép az ITS frakcióból. Tekintettel arra, hogy a hét folyamán összesen három képviselő lépett ki a csoportból, annak létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő alá esett, így a frakció megszűnt.

A román képviselők kilépését Allessandra Mussolini románokról tett megjegyzései váltották ki, melyeket a képviselőnő a nagy port kavart előző heti olaszországi gyilkosságot követően tett. A gyilkosság elkövetésével, melynek áldozata egy olasz állampolgár volt, egy Romániából érkezett romát vádolnak. Mussolini a román sajtóban úgy fogalmazott, hogy „a törvényszegés életmóddá vált a románok között. És nem jelentéktelen bűntényekről van itt szó, hanem szörnyű bűntettekről, amelyek hallatán az embernek a hideg futkos a hátán.”

Euvonal

French EU presidency to push for defence integration

France will next year push for a Europe of defence, proposing Brussels-based EU planning staff, exchanges between professional soldiers and a harmonization of military education – ideas which are likely to raise concern in the UK. In an interview with German newspaper Frankfurter Allgemeine Zeitung, French defence minister Hervé Morin said that Paris will put defence high on the agenda when it takes over the rotating presidency of the EU in the second half of 2008.

Mr Morin described European defence as an "absolute priority" which is at least as important for European integration as the EU's common currency, the euro. "With the common currency, we have created a strong symbol for Europe. But nothing can better express the European community of fate than common defence, a common sense of Europe's threats and security interests," he said.

"A kind of European conscience can grow over the question where, if need be, we want to defend our values with weapons," he stated. "This is why during the presidency of the European Council in the second half of 2008 we would like to press ahead with a Europe of defence."

Mr Morin said Paris is still "co-ordinating" with its EU partners what its presidency agenda would mean in practical terms, but said "independent crisis capacities" for Europe would be one key goal. " An own planning staff in Brussels forms part of our ideas, as well as the development of a European security strategy for the coming years," he said. "I could also imagine a sort of military Erasmus programme with an institutionalised exchange of professional soldiers within the EU. Of course this would require a harmonization of military education, at least at the start of careers."

Antall Józsefről nevezik el az EP új brüsszeli épületeinek egyikét

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét - jelentették be kedden.

Az EP elnöksége hétfőn megvitatta és egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat az egykori magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről nevezzék el.

A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban" - olvasható a magyar európai néppárti képviselők nyilatkozatában. Szerintük a döntés igazolja, hogy Antall József politikáját a mai napig széles körű elismerés övezi Európában.

EU split into several camps on Russia strategy

Within the European Union there are a least five camps when it comes to dealing with Russia, ranging from the 'Trojan horse' countries to the 'new Cold warriors', says a new study analysing the bloc's divided approach to its giant neighbour to the east.

According to a fresh analysis by new thinktank European Council on Foreign Relations, the EU "has begun to behave as if it were subordinate to an increasingly assertive Russia" largely due to its own disunity.

The report points out that Russia is "picking off" single member states to make long term energy deals, that Moscow has "shut the Union out" of Caucasus and Central Asia, and is blocking an agreement on the status of Kosovo in the UN. "Russia is emerging as an ideological alternative to the EU (...) Whereas the EU stands for an idea of order based on consensus, interdependence and the rule of law, Russian foreign policy is motivated by a quest for power, independence and control."

The report notes that Russia is able to do this even though the EU's combined economy is 15 times the size of Russia's, its military budget is seven times higher, and its population three times the size of Russia.

The analysis also dismisses the idea that the disunity on Russia - an issue it says is the most "contentious" for the EU since the Iraq war - has become worse since eastern European states joined in 2004. "EU divisions on Russia are more complex and surprising than a simple cleavage between old and new member states."

Greece and Cyprus for "ancient cultural" and "more recent geopolitical and economic" links are considered to be the Trojan horses for Russian views in the EU. The reports notes that for Greece, Russia is an important arms supplier, Russian tourists spend twice as much per head as other tourists in Greece and Russia supplies 75 percent of its gas. A senior official from a member state is quoted as saying: "Every possible step in the eastern neighbourhood that might even theoretically upset the Russians has been opposed by Greece."

For its part, Cyprus is formally the biggest investor in Russia because Cyprus is "used by Russian big business to create offshore firms." Russia also supports Cyprus in the conflict over northern Cyprus.

Meanwhile, Germany, France, Italy and Spain are seen as "strategic partners" who have built special bilateral relationships with Russia, sometimes undermining EU common positions on issues such as energy.

A further ten countries - Austria, Belgium, Bulgaria, Finland, Hungary, Luxembourg, Malta, Slovakia, Slovenia and Portugal – are put into a "friendly pragmatic" category; seen as putting business interests with Moscow first.

The Czech Republic, Denmark, Estonia, Ireland, Latvia, the Netherlands, Sweden, Romania and the United Kingdom are considered to be "frosty pragmatic", critical of Russia but still prepared to do business with it.

At the most Russia-unfriendly end of the spectrum are Lithuania and Poland - the "new Cold-Warriors". They have build up an "overtly hostile relationship" with Moscow.

The report suggests a whole new way of handling Russia is needed as the two current models - either involving Russia in as many EU policies through "creeping integration" or treating Russia as a threat - are both fundamentally flawed.

Instead it suggests that the basis for relations with Russia should be that it respects the rule of law rather than focussing on the "long term goal" of a liberal, democratic Russia. Such an approach would be in the interest of all five camps notes the report saying that Russia's "selective application of the law" affects all member states. But the report is less confident on how such a unified approach would be achieved among the 27 member states noting only that it will "require hard work, intelligent leadership and political will (…)" It suggests that an "avant garde" of countries might be needed to take the lead on the big questions with Russia to do with energy, the Caucasus, Central Asia and Ukraine.

EUobserver

Új tőkepiaci szabályozás

November 1-jén lép életbe az Európai Unióban az egységes tőkepiaci szabályozást célzó irányelv, amely gyökeres változást hoz az értékpapír-kereskedelemben. Az új direktívát eddig 19 tagország ültette át szabályozásába, nyolcan késlekednek, s közülük négy - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország - komolyabb elmaradásban vannak. David Wright, a bizottság pénzügyi szolgáltatások részlegének vezetője reményét fejezte ki, hogy "ez a négy ország felgyorsítja majd a folyamatot".

A Bizottság szeptemberben tájékozódott a tagországok körében, hol tartanak az irányelv érvényesítésében, amire a magyar illetékesek azt válaszolták: novemberre várható az irányelvek gyakorlatba történő átültetése, és folyamatban van a vonatkozó jogszabályok parlamenti módosítása.

Az Európai Unió értékpapír piaci szabályozásának 20 év óta legmélyrehatóbb reformja azt célozza, hogy növekedjen a verseny az egységes európai tőkepiacon, megszűnjön a tőzsdék értékpapír-kereskedelmi monopóliuma, és csökkenjenek az értékpapír-tranzakciók költségei az ügyfelek számára. A MiFID bevezetésének célja a verseny és hatékonyság növelése az egységes európai tőkepiacon.

Az országok késedelme ellenére az európai részvénypiaci forgalom 90 százaléka már az új szabályok szerint bonyolódik november elejétől, mivel a jelentősebb tőzsdék (London, Frankfurt és Párizs) már eleget tesznek az újabb követelményeknek. A MiFID (Markets in Financial Instruments Directive) irányelvet 2004-ben fogadta el az Európai Parlament, 2007 januárjáig kellett volna beépíteni a nemzeti jogszabályokba úgy, hogy 2007. november 1-jén hatályba lépjen.