Bizottsági javaslatok az agrárpolitika átalakítására

A KAP 2003-ban elindított reformja számos felülvizsgálati záradékot tartalmaz 2007-2008-ra vonatkozóan, mely lehetővé teszi, hogy a meglévő politika alapvető reformja nélkül módosíthassák a jelenlegi jogszabályokat. Ennek megfelelően kezdett a Bizottság a KAP „állapotfelmérésébe”, melynek lezárulta után a Bizottság ismertette elképzeléseit a mezőgazdasági támogatások átalakításával kapcsolatban.

• A Bizottság javasolja az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) egyszerűsítését. Ezzel kapcsolatosan véglegesen eltörölnék a kötelező területpihentetést, amely jelenleg a szántóföldi növényeket termelő gazdálkodóknak előírja területük tíz százalékának ugaroltatását. Teljesen felszámolnák az esetenként még alkalmazható termeléstől függő támogatások rendszerét is, ez alól kivételt képeznének az anyatehénre, kecskére és juhra vonatkozó közvetlen kifizetések. A termelés és a támogatás teljes különválasztásával azt kívánják elérni, hogy a gazdák a piaci változásokra megfelelő módon reagáljanak, azaz a keresletnek megfelelően növelhessék termelésüket.
• A Bizottság ad hoc intézkedésként már tavaly decemberben indítványozta a tejkvóták 2 százalékos növelését, a jelenlegi jogszabály-tervezetben azonban továbbmegy: a korlátok teljes megszüntetése mellett érvel. A tejkvóta felszámolását 2015 áprilisára tervezik, addig azonban öt lépésben végrehajtott, fokozatos növeléssel kívánják elérni a gazdák és a feldolgozóipar alkalmazkodását az új rendszerhez.
• A Bizottság a durumbúza, a rizs és a sertéshús esetében az intervenció eltörlésére is javaslatot tett. A takarmánygabonák vonatkozásában az intervenció szintje nullára csökkenne, a kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati rendszert vezetnének be.
• A jogszabály-tervezetben kifizetési korlátozások is megjelennek: egy adott gazdaságnak folyósítható legkisebb összegű kifizetés évi 250 euró lenne. Egy másik elképzelés szerint az 1 hektárnál kisebb gazdálkodó egységek egyáltalán nem kaphatnának direkt támogatást, de az is elképzelhető hogy végül mindkét korlátozást bevezetik.
• A Bizottság javaslatot tett az energianövényekre vonatkozó támogatás eltörlésére is.
• Az előzetes híreszteléseknek megfelelően a Bizottság lehetőséget ad a jelenleg még az egyszerűbb egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó tíz új tagállamnak (Szlovénia és Málta már áttért az SPS-re), hogy 2010 helyett 2013-ig fenntarthassák ezt a rendszert. A sokkalta szigorúbb, hektáronkénti támogatás helyett a jogosultságon alapuló farmtámogatási rendszerre való áttérés alternatívája azonban addig is nyitva áll előttük. Magyarország várhatóan augusztus elsejéig bejelenti, át kíván-e térni az SPS-re.
• A jogszabály-tervezet javasolja a vidékfejlesztésre történő forrásátcsoportosítás (moduláció) növelését: a nagyobb gazdálkodók agrártámogatásának a jelenlegi 5 százalék helyett 2012-re 13 százalékát csoportosítanák át a vidékfejlesztési alapba. Az így fennmaradó pénzeszközöket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területét érintő programok megerősítésére fordíthatnák. Magyarországot a moduláció nem érinti addig, míg el nem érjük a száz százalékos támogatási szintet a közvetlen támogatások terén, tehát 2012-ig.

German foreign minister favours EU army

Germany's foreign minister, Frank-Walter Steinmeier, has indicated he would like to see a European army established.Speaking at a Social Democrat security policy conference in Berlin on Monday (5 May), Mr Steinmeier said he favoured the setting up of a "European armed force" and that he would like to see moves in this direction speeded up.

German daily Tagespiegel reported Mr Steinmeier as referring to the fact that the EU's new treaty, currently undergoing ratification across the European Union, allows for the possibility of a group of member states to "move ahead" in defence policy.

He noted that from Berlin's point of view, France is the key partner for this. Mr Steinmeier said he had already spoken with his French counterpart, Bernard Kouchner, on concrete steps to improve common areas in the military field. These include the areas of transport, helicopter capacity and procurement.

The end result of a consolidation of military capacities must be a European army, said Mr Steinmeier, according to German news agency DPA. At the same conference, other leading politicians from the Social Democratic party - which currently forms part of the governing coalition with the Christian Democrats in Germany - also spoke out in favour of the idea. Former defence minister and head of the SPD group Peter Struck said: "There will still be opposition to the idea of a European army as there once was against the single currency, the euro."But single states are no longer able to handle the threats of today," he continued.

The German politicians' comments appear to be in line with the views of French President Nicolas Sarkozy, who has in the past made several statements on the need for common European defence.

The French president has more recently not been so vocal on the issue. This is being seen as a deliberate ploy not to upset the EU treaty ratification process, particularly in neutral Ireland - the only country to have a referendum on the charter and where military issues are highly sensitive with the electorate.

An email from a Dublin-based UK official after a briefing by an official in the Irish Department of Foreign Affairs that was leaked to the press last month suggested that one of the reasons for having the treaty referendum before summer rather than in autumn was due to a fear of "unhelpful developments during the French presidency – particularly related to EU defence."

In addition Britain, as the other serious military power in the EU along with France, has also reacted coolly to Mr Sarkozy's push for more integration in EU defence. London has also yet to ratify the EU treaty.But Mr Sarkozy is expected to return to the issue in the second half of this year, during his stint at the EU helm.

The EU treaty, which has to be ratified by all 27 countries to come into force, allows for a group of member states who are politically willing to go forward to structured cooperation in defence.

The euro at ten

Ten years ago this month, EU leaders took the historic decision to launch the euro. The currency hit the streets in January 1999 and the Economic and Monetary Union (EMU) was born.

Now some 320m Europeans in 15 countries – more than the population of the US – use the same currency and benefit from an integrated EU market.

The euro has also helped us run sound public finances and macroeconomic policies – all of which have created more jobs.

Average government budget deficits in the EU fell to a record low of 0.6% of GDP in 2007 (compared to 4% in the 80s and 90s).

The benefits are tangible and real for everybody. The direct benefits of EMU for the citizen include:

• Inflation in the last 10 years has been around 2% on average.
• Almost 16 million jobs have been created since 1999
• Lower long-term interest rates fell to less than 4%, half the level of the 90s.
• There is no need anymore to exchange currencies which facilitates holidaying and shopping throughout the euro area.
• Stable exchange rates boosted trade among euro area countries.

Although less visible for the citizen, other benefits are equally significant and real:

• Public budget deficits fell to a record low of 0.6% of GDP on average in 2007 compared with around 4% of GDP in the 80s and 90s.
• European markets are better integrated including in the financial area, which for consumers means cheaper products and services.
• This rising international role of the euro, second only to the US dollar provides a shield against turbulences in the global economy.

EMU is a milestone of EU integration. EMU can and should deliver further benefits in the future if its full potential for citizens is to be realised. But the pressing challenges of globalisation, scarce natural resources, climate change and population ageing demand that we urgently improve its functioning for the next decade and beyond. A stronger EMU will also foster the EU's leadership in the global economy.

On the internal front, the euro area needs to increase the surveillance and coordination of its economic policies with the objective of ensuring that sound budgetary policies become a permanent feature, and to deal with the damage that persisting macro-economic imbalances may inflict on a country's competitiveness. In addition, the pace of economic integration needs to be stepped up to make markets work more smoothly.

Secondly, on the external front, the euro-area members must be able to define and agree common positions, to be able to speak with one voice in international forums.

Egységes nemzetközi fellépést az eurózónának!

Az Európai Bizottság az euró tíz évét vizsgáló közleményében pozitívan értékeli a csoport eddig elért eredményeit, ugyanakkor egy egységesebb nemzetközi fellépés érdekében hosszabb távon egy közös képviselet felállítását javasolja.

A csaknem pontosan tíz évvel ezelőtt született döntés értelmében az EU akkori vezetői 1999 január 1-jei dátummal határoztak az euró bevezetéséről. A közös valuta „vitathatatlan politikai és gazdasági siker”, nyilatkozta Joaquin Alumnia, gazdasági- és pénzügyi biztos szerdán (2008. május 7.), az Európai Parlamentben. Ugyanakkor hozzátette, hogy az euró „nem mindig örvend az őt megillető fogadtatásnak”, hiszen az egyes tagállamokban gyakran minden gazdasági probléma bűnbakjává kiáltják ki.

Az EU vezetői által szerdán elfogadott jelentés az euróövezet olyan kulcsfontosságú eredményeit hangsúlyozza, mint a „fenntartható árstabilitás”, a kamatlábak átlag 9%-ról 5%-ra csökkenése, az eredményesebb fiskális politikák és az 1999 óta teremtett 16 millió új munkahely. A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az euró bevezetése óta eltelt tíz évben az évi 2%-os gazdasági növekedés nagyjából megegyezik a közös valuta bevezetését megelőző évek adataival.

A várhatóan a jövő év elején életbe lépő Lisszaboni Szerződés értelmében a Bizottság már a közösség pénzügyminisztereinek jóváhagyása nélkül küldhet „közvetlen figyelmeztetést” bármely tagállamnak, ha valamilyen területen a reformok elmaradását érzékeli.

Az euróövezet működésével kapcsolatban a biztos ugyanakkor szót emelt a csoport egységes fellépés mellett. Jelenleg ugyanis az eurózóna tagállamai külön-külön képviseltetik magukat olyan nemzetközi pénzügyi szervezetekben, mint a Nemzetközi Valutaalap vagy a fejlett országok vezetőit tömörítő G7 csúcstalálkozókon, ahelyett, hogy egységes véleményt és nagyobb súlyt képviselve, maga az eurócsoport képviseltetné magát. A Bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ez jelenleg messze van a politikai realitástól, az egységes fellépésre való igény sokkal inkább egy közép-, hosszú távú célkitűzésként fogalmazódott meg.

Euvonal

Zöldet kapott a szlovák euró

A brüsszeli bizottság jóváhagyását adta ahhoz, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. Szlovákia teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges szigorú kritériumokat - jelentette be Joaquin Almunia, az unió pénzügyi biztosa.

"Szlovákia a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2009. január 1-jén bevezesse az eurót. Ahhoz azonban, hogy az euró bevezetése valóban sikeres legyen, Szlovákiának további erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa az alacsony inflációt, ambiciózusabbnak kell lennie a költségvetés konszolidációja tekintetében, és erősítenie kell versenyképességét. Fel kell gyorsítania a gyakorlati előkészületeket is annak biztosítására, hogy az átállás olyan zökkenőmentes legyen, mint 2008 januárjában Cipruson és Máltán" - mondta Almunia.Mint hozzátette, a többi, még nem euróövezetbeli tagállam "jól, bár eltérő ütemben halad az euró bevezetése felé". Felkérte ezeket a tagállamokat arra, hogy folytassák és javítsák erőfeszítéseit, "hiszen ez egyértelműen hosszú távú érdekük."

Local elections sign change in mood in Britain

Boris Johnson, the floppy-haired media celebrity and Conservative member of Parliament who transformed himself from a figure of fun into a plausible political force, was sworn in as mayor of London after an electoral victory that was a resounding rebuke to the Labour government of Prime Minister Gordon Brown.

In a brief speech, he reiterated promises to tackle crime, improve the bus system and increase affordable housing. Afterward, he met with the police and transport commissioners and with experts he hopes to enlist as part of his team, The AP reported.

As votes were tallied across the country after elections on Thursday, it emerged that the Labour Party had suffered its worst local election results in at least 40 years. With final votes in for the 159 local councils in which seats were being contested, Labour lost 331 seats over all, and the Conservative opposition gained 256.

The Labour Party took an estimated 24 percent of the overall vote, placing it a woeful third behind the Conservatives, with 44 percent, and the Liberal Democrats, with 25 percent.

But it was the mayoral race, in which Johnson, 43, defeated the experienced Labour incumbent, Ken Livingstone, 62, by 1,168,738 votes to 1,028,966 votes, that was the biggest shock - a sure sign of a deep national weariness with the Labour government. London has been resolutely Labour in recent years, and its loss is a bitter blow to the national party.

This was the first big test of Gordon Brown and David Cameron," said Stephan Shakespeare, a co-founder of YouGov, a polling company, speaking of the Conservative Party leader. "We've had a lot of ups and downs, a lot of debate and a lot of polling, and until this moment the general feeling of malaise that hung over this government hasn't been made concrete or specific. Now it has. It shows that something has profoundly changed in British politics."

Boris wins: Europe trembles

The significance of his win "it's not that Boris has passionate views on Europe. Indeed, although he's more famous for going to Eton, he went to the European School here in Brussels for a while, when his dad (later a Tory MEP) was working for the commission.

Later, as the Telegraph's man in Brussels, his witty dispatches hammered home the idea of a wasteful and bureaucratic European Union in the British public's mind. But Boris's victory, along with the local election results, mean a great deal for the European Union.

But my long view from Brussels is that the combination of a worsening economy, a sense of "time for a change", a restless media, a fixed public image of an inept Prime Minister combined with some really clunky decision making, and it is very difficult to see how Labour can win the next election.

If David Cameron becomes the next British Prime Minister, it could mean a profound change in the relations with the European Union. Although he clearly doesn't want Europe to be one of the high profile campaign issues, it will be forced up the agenda."

Mark Mardell