Democrates' approach to EU

"I don't want to be too proud, you know, to be chest-beating about that, but I think the United States is the only nation that can lead the world..."
Al Gore
Link

Gazdaságélénkítő csomag

Az Európai Bizottság ma ismertette, hogy milyen projektekbe kíván beruházni a korábban meghirdetett gazdaságélénkítési terv keretében 2009 és 2010 között. A testület erre a célra ötmilliárd eurót különített el, melyből 250 millió euró jut a Nabuccóra is.

Az Európai Bizottság elsősorban a stratégiailag fontos energia- és távközlési infrastruktúra megerősítésére szánja ezt az összeget, melyek rövid távon is fontos ösztönző erőt jelentenek az uniós gazdaság számára. Az intézkedéscsomag valamennyi tagállamra kiterjed majd.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: "Elkészült azoknak a konkrét projekteknek a listája, amelyekre ötmilliárd eurót csoportosítunk át az uniós költségvetésből megtakarított forrásokból. Le kell vonnunk a nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság tanulságait, és nagy összegeket kell fektetnünk az energetikába. Ezenkívül ösztönöznünk kell az európai gazdaságot, és a vidéki településeken is lehetővé kell tennünk az infosztrádák működését.”

A testület szokásos heti ülésén született döntés szerint a Bizottság 250 millió euróval támogatná a Nabbuco projektet – a tegnap véget ért, budapesti Nabucco-konferencián a résztvevők 200-300 millió eurót „kértek” a testülettől a prjekt elindításához.

Brüsszel 30 millió euróval támogatná a Románia és Magyarország közti gáz-összeköttetést, 25 millió euróval pedig a Nagykürtös (Velky Krtis) és Balassagyarmat közti szlovák-magyar vezetéket is.

A gázellátórendszerek összeköttetésére a testület összesen egymilliárd eurót fordítana a 27 tagállamban. Az elektromos rendszerek hálózati összeköttetéseinek fokozására 700 millió eurót szánnak.

Félmilliárd euró juthat szélerőműrendszerek fejlesztésére, ha a javaslatot a tagországok kormányai is jóváhagyják. 1,2 milliárd euróval a széndioxid megkötését és tárolását szolgáló beruházásokhoz járulna hozzá.

A távközlés területén elsősorban a szélessávú internetezést biztosító infrastruktúra kiépítését ösztönözné a bizottság, míg félmilliárd euró jutna az agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során megállapított új kihívások kezelésére.

A Bizottság az energiapolitika 2008. novemberi, második stratégiai felülvizsgálatában hangsúlyozta az energiabiztonság kihívását. A nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság még inkább felhívta a figyelmet ennek fontosságára. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyok között különösen nagy nehézségekbe ütközik, hogy beruházót találjanak a projektekhez. Ezen kíván lendíteni az Európai Bizottság mostani javaslataival, amelyek hozzájárulnak az uniós energiahálózati összeköttetések hiányosságainak a felszámolásához is.

Az európai gazdaságélénkítési terv célul tűzi ki, hogy a szélessávú hálózatok fejlesztése révén 2010-ig elérjék a teljes, 100%-os nagysebességű internetes lefedettséget. A javaslat mellékletben megtalálható a Bizottság által előterjesztett energetikai infrastrukturális projektek teljes körű felsorolása.

Euvonal

Jelentős európai recessziót vár az unió

Idén meredeken, 1,8 százalékkal csökken az Európai Unió gazdasága, az eurót használó országoké pedig 1,9 százalékkal átlagosan - derül ki az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben kiadott gazdasági előrejelzéséből.

Az adatok szerint az unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.

Magyarországon idén 1,6 százalékos esést jósol Brüsszel, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést. Az államháztartás GDP-hez mért hiánya idén 2,8 százalékos lesz az előrejelzés szerint. A brüsszeli bizottság a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, már eleve borús várakozásait.

Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügy válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének, és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be. Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez - derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy "a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését".

A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra - vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy "a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága".

Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba.

Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben. A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet).

Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken. Az előrejelzés szerint Magyarországon idén 2, jövőre, 0,4 százalékkal romlik a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya 8,8, illetve 9,1 százalék lesz. Az infláció idén 2,8, jövőre 2,2 százalék körül alakul. Az államháztartás hiány a GDP-hez viszonyítva idén 2,8, jövőre 3 százalék lehet Magyarországon, míg a belső államadósság 73,8, illetve 74 százalékra nőhet.

Figyelő

Euro in Slovakia

Ten years after the original 11 countries in western Europe set up a common currency, the monetary union is due to enlarge to Slovakia, as its 16th member state and the first in central Europe to switch to the euro.

"I'm sure this event will trigger a lot of positive expectations and positive results for the Slovak economy and citizens," EU economy and monetary affairs Joaquin Almunia told journalists ahead of 1 January.

"The Slovak economy was able to fulfil al the conditions required to join the euro less than five years after the country entered the EU and this had required a political will and a very dynamic economy. Now it's the time to reap the benefits of sharing the same currency," with 325 million Europeans in the 15-strong eurozone.

Who comes next?

As a significantly poorer country having transformed itself from a centrally-planned economy to a market economy, Slovakia's accession to the EU's monetary union has been watched closely as a test case for other states hoping to join. "Slovakia will be the key example in the future when decisions on future entrants are made because if the country functions smoothly, it will be a good argument for the countries in the same region," Zsolt Darvas, from the Brussels-based Bruegel think-tank told EUobserver.

He pointed out that Poland and Hungary are the most likely to join after their Visegrad neighbour, as the governments of both countries have indicated they would like to enter the so-called European Exchange Rate Mechanism (ERM II), a fixed exchange rate waiting room for the euro.

As the candidates to join the European currency need to remain in the system for a minimum of two years, Mr Darvas argues that both Poland and Hungary could join the euro in three years from now. While Poland currently meets all necessary euro entry criteria, albeit with slightly high inflation, Hungary would have a problem with a public debt, currently at the level of 66 percent of GDP, above the eurozone's threshold of 60 percent.

The Czech Republic would also make it to the euro club without major problems according to several analysts. But just as in the UK, where some insiders say the government is considering such a possibility, the euro remains a matter of political division.

The Baltic states of Estonia, Lithuania and Latvia have all joined ERMII but are currently facing problems due to the global financial crisis, so their original plans to adopt the euro in 2009 or 2010 have been postponed until an unknown date.

On the other hand, Denmark might be the next western European country to shift to the common currency area - also as an indirect consequence of the credit crunch and economic recession.

Euobserver