Czech MPs oust government in vote

The Czech Republic's centre-right minority government has lost a vote of no-confidence midway through the country's six-month EU presidency. Four rebel MPs voted with the opposition Social Democrats and Communists against PM Mirek Topolanek.

Mr Topolanek said he would step down, but correspondents say it is unclear how long he will remain in the post. The European Commission said it was confident the Czech Republic could continue its EU role effectively. Social Democrat leader Jiri Paroubek said ahead of the vote that the government could "complete the Czech EU presidency or its substantial part".

Tuesday's no-confidence vote in the lower house followed accusations that one of Mr Topolanek's advisers had attempted to pressure its public TV channel into dropping a programme critical of a former Social Democratic MP who had decided to back the coalition.

The BBC's Rob Cameron in Prague says this surprise result, which threw observers completely off guard, could have far-reaching consequences beyond the country's borders. In addition to chairing the European Council, the Czech Republic is also in the middle of ratifying the Lisbon Treaty and is in talks with the United States on placing a radar base on Czech soil. All these important foreign policy initiatives are now thrown into doubt, our correspondent adds.

(BBC)

Hungary Seeks New Premier to Fight Economic Crisis

Hungary’s ruling Socialists began hunting for a new premier to tackle the economic and financial crisis after Ferenc Gyurcsany said he will quit with the nation mired in its worst recession in at least 16 years.

His successor, who will need opposition support, would be elected on April 14 by parliament, Gyurcsany, who heads a minority administration, said yesterday. Talks with rival parties are under way. The new Cabinet will have a year to repair Hungary’s finances before the next scheduled elections.

Gyurcsany told his party’s congress on March 21 that he is willing to resign to allow the formation of a “new government with the leadership of a new prime minister.” He didn’t name a preferred successor. Gyurcsany told parliament today that his decision to quit as premier was “final and irrevocable.”

Even as he presided over a reduction of the budget deficit from 9.2 percent of GDP in 2006 to about 3.3 percent last year, Gyurcsany was criticized in February by some opposition parties and the central bank for his proposed 900 billion forint ($4.1 billion) tax shuffle to boost growth. Critics said more spending cuts were needed to stabilize the economy in the short run and boost growth in the long run.

The Socialist Party is less than half as popular as its biggest rival. Backing for the government started slipping when it introduced austerity measures to close a budget gap in 2006. The resulting economic decline was worsened by the global crisis, forcing the country to seek international aid. The party had 23 percent support last month, the lowest in 10 years, compared with 62 percent for the largest opposition party, Fidesz, pollster Median said on its Web site on March 18. Gyurcsany’s popularity fell to 18 percent, making him the most unpopular premier since communism. The poll of 1,200 people has a margin of error of 2 to 6 percentage points.

(Bloomberg)

Jóváhagyták az 5 milliárd eurós beruházási csomagot

Három hónapos huzavona után tegnap este az uniós csúcson a tagállamok vezetői megegyeztek a források felhasználásának feltételeiről, és jóváhagyták a Bizottság 5 milliárd eurós beruházási programcsomagját. A csomag elsősorban energiaügyi és távközlési beruházások finanszírozásával kívánja élénkíteni a gazdaságot a tagállamokban.

„Sikerült közös nevezőre jutnunk az energiaügyi, távközlési és vidékfejlesztési beruházásokat tartalmazó infrastruktúra-fejlesztő csomag összetételéről” - nyilatkozta Mirek Topolanek cseh miniszterelnök a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
A megegyezés úgy születhetett meg, hogy a vezetők elfogadták Németország arra irányuló kérelmét, hogy a finanszírozás csak két évig tartson. A kész megállapodás szövegébe beültetendő úgynevezett „naplemente záradék”, azt hivatott szolgálni, hogy azok a projektek, amik 2010 végéig nem állnak készen a megvalósításra, már ne jussanak uniós pénzhez. A nagyszabású uniós gazdaságélénkítési csomag legfontosabb elemeit az előző költségvetési évben fel nem használt uniós pénzekből finanszírozzák.
A listán négy, Magyarországot közvetlenül érintő beruházás szerepel, az eddigi egyeztetések nyomán szlovákiai, romániai, és horvátországi gázhálózat-összeköttetéseinkre valamint a Bécs és Győr közötti elektromos rendszer korszerűsítésére kapnánk uniós támogatást, így az egyik legnagyobb kedvezményezetté válva. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek.
Euvonal

Elhagyják az Európai Néppártot a toryk

A brit Konzervatív Párt tegnap hivatalosan is megerősítette kilépési szándékát a legnagyobb jobbközép pártokat tömörítő európai parlamenti frakcióból, az Európai Néppártból. Erre valószínűleg még az EP-választások előtt sor kerül, és júliusban valószínűleg új frakciót alapítanak az EP-ben, Európai Konzervatívok néven.

A BBC beszámolója szerint a toryk brit árnyékkormányának EU minisztere, Mark Francois és külügyminisztere, William Hague, valamint európai parlamenti vezetőjük, Timothy Kirkhope tegnap közösen látogatta meg Joseph Dault, az Európai Néppárt és Európai Demokraták elnökét Strasbourgban, hogy személyesen tájékoztassák terveikről.
A toryk hazai vezetője, David Cameron már a 2005-ös pártelnöki választáson azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén kivezeti az – igencsak euroszkeptikus, de nem feltétlen integráció-ellenes szavazótáborral rendelkező - pártot a kereszténydemokrata többségű, meglehetősen föderalista nézetű képviselőcsoportból. Az képviselők európai párthoz fűződő viszonyát végül a Lisszaboni Szerződés körüli ellentmondás mérgesítette el annyira, hogy a britek magukra vállalják a kilépést követő jelentős befolyásvesztést az európai döntéshozatalban.
Euvonal

Újabb kamatcsökkentés

Az Európai Központi Bank csütörtökön (március 5.) fél százalékponttal, 1,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát, mely az euró 1999-es bevezetése óta a legalacsonyabb alapkamat.
Múlt év októbere óta a tegnapi kamatdöntéssel együtt az EKB már 2,75 százalékponttal szállította le alapkamatát annak érdekében, hogy a pénzügyi válság miatt lelassult európai gazdaságot élénkítse. A döntést követő sajtóértekezleten Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke nem zárkózott el további kamatvágástól sem, de megerősítette korábbi véleményét, miszerint a zérókamat-politkát nem tartja előnyösnek. Az EKB a 2009-es és 2010-es infláció alakulását a visszaeső fogyasztói kereslet és a csökkenő árak miatt két százalék alá várják.

Germany rejects bailout plan for east EU nations

Germany rejected appeals Sunday for a single multibillion euro (dollar) bailout of eastern Europe, even after Hungary begged EU leaders not to let a new "Iron Curtain" divide the continent into rich and poor.

The swift, strong comments by German Chancellor Angela Merkel dampened hopes that leaders at Sunday's European Union summit could forge a unified stance to tackle the worsening economic crisis. As Europe's largest economy, Germany has been under rising pressure to take the lead in rescuing eastern EU members, but Merkel insisted that a one-size-fits-all bailout was unwise. "Saying that the situation is the same for all central and eastern European states, I don't see that," said Merkel, adding "you cannot compare" the dire situation in Hungary with that of other countries.

Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany, saying the credit crunch was hitting the eastern members hardest, had called for an EU fund of up to euro190 billion ($241 billion) to help restore trust and solvency in those nations. "We should not allow that a new Iron Curtain should be set up and divide Europe," Gyurcsany told reporters. "In the beginning of the nineties we reunified Europe, now the challenge is whether we will be able to reunify Europe financially."

EU nations are all grappling with a worsening recession, compounded by a severe credit crunch that has left many EU countries looking ever more inward to protect jobs and companies from international competition. Those policies are now undermining the open market cornerstone on which the EU is founded.

Ahead of the summit, the leaders of nine countries — Poland, Hungary, Slovakia, the Czech Republic, Bulgaria, Romania and the three Baltic states — forged a common stand to pressure richer members in the 27-nation bloc to back up vague pledges of support with action. Polish Prime Minister Donald Tusk said the nine leaders called for "a spirit against protectionism and egoism."Hungary, Poland and the Baltic countries of Estonia, Latvia and Lithuania also want the EU to fast-track their bids to join the euro-currency, which could offer them a stable financial anchor. Latvia's government has already collapsed amid the economic fallout. Other EU members, like Sweden, want to coordinate a Europe-wide bailout plan for car producers. Prime Minister Mirek Topolanek of the Czech Republic, which holds the EU presidency, has called on his counterparts to act together.

A draft summit conclusion centered a commitment to "make the maximum possible use" of the EU's cherished free market "as the engine for recovery".
The crisis has sorely tested solidarity among EU nations. The Czech Republic has accused France of trying to protect its local car plants at the expense of foreign subsidiaries, while Germany rejected earlier calls to help bail out economies in Ireland, Greece and Portugal.

Sunday's talks are meant to restore a unified purpose and help prepare for the April 2 Group of 20 nations summit in London. Once-booming east European economies have been hit hard by the economic downturn. As cheap credit dried up their export markets shrank, causing eastern currencies to sink and triggering more financial turmoil.

Gyurcsany said eastern EU countries could need up to euro300 billion ($380 billion), or 30 percent of the region's gross domestic production this year. He warned that failure to offer bigger bailouts "could lead to massive contractions" in their economies and lead to "large-scale defaults" that would affect Europe as a whole. It could also trigger political unrest and immigration pressures as jobless rates soar, he said. EU governments have already spent euro300 billion ($380 billion) in bank recapitalizations and put up euro2.5 trillion ($3.18 trillion) to guarantee loans of many banks in the EU and neighboring states.

On Friday, the European Bank of Reconstruction and Development, the European Investment Bank and the World Bank said they will jointly provide euro24.5 billion ($31.1 billion) in emergency aid to shore up the battered finances of eastern European nations.

Associated Press