Lemondott Romano Prodi olasz kormányfő
Romano Prodi miniszterelnök azután nyújtotta be lemondását, hogy a római szenátusban a kabinet nem kapta meg a többség jóváhagyását a Massimo D'Alema külügyminiszter által előterjesztett beszámolóra, amely meghosszabbította volna az afganisztáni olasz katonai missziót. A jelentés szerint a katonai misszió mint "politikai és civil küldetés", a közép-keleti ország békéje előfeltétele.
A 9 hónapja hivatalba lépett Prodi-kabinetet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíjrendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státusának rendezése. A szavazáson mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos többséget.
D'Alema már korábban célzott arra, hogy ha a szenátusban leszavazzák, a kabinet lemond. A szavazás után előbb Prodi válságtanácskozást tartott a miniszterelnöki hivatalban, majd este a Quirinale palotába ment, hogy benyújtsa lemondását Napolitano köztársasági elnöknek, aki ezt elfogadta.
A kormányon belül viták voltak arról, hogy be kell-e nyújtani Prodinak a lemondását. Maga a kormányfő és D'Alema, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, határozottan a lemondás mellett voltak, annál is inkább, mert, írja a római liberális lap, maga Napolitano is értésére adta Prodinak: "Az, akitől megvonják a bizalmat a külpolitika terén, már nem rendelkezik többséggel, és ebből le kell vonnia a következtetéseket."
Napolitano nem fogadta el Prodi lemondását
Hatvanöt óráig sem tartott az olasz kormányválság, és papírforma szerint Prodi kormányának megerősítésével végződött, legalábbis Napolitano államfő részéről, aki kétnapos konzultáció után úgy érezte, nincs más megoldás - a balközép koalíció, ha nem is egységesen, de támogatásáról biztosította Prodit.
Döntsön a parlament - határozott az elnök. Az alsó- és felsőházban bizonyítsák be a balközép pártjai, amit az elnöki palotában váltig bizonygattak: a kormánybuktatás csak véletlen incidens volt, ezentúl kiállnak Prodi mellett.
Ezt maga Prodi sem hiszi el teljesen, éppen ezért a hét második felére tervezett parlamenti bizalomkérésig minél több szavazatot igyekszik begyűjteni. A legnagyobb kormánypárt, a Baloldali Demokraták (DS) főtitkára, Piero Fassino nem szégyellte bevallani, hogy az elmúlt napok lázas egyeztetései során éttermi szalvétákon számolta újra és újra az összes lehetséges voksot, amelyet Prodi össze tud koldulni a szenátusban.
Prodi célja a centrum minél gyorsabb megerősítése. Az idő sürget: március közepén szavaz ismét a parlament az afganisztáni misszió újrafinanszírozásáról, és a most hűséget ígérő baloldali pártok szenátorai máris jelezték, hogy csak azért sem fognak igent mondani. A feszültség kézzelfogható: a szerdán leszavazott külügyminiszter, a DS elnöke, Massimo D'Alema egyenesen úgy fogalmazott, hogy a baloldal egy része nem kell Olaszországnak.
A válság csillapodása tehát csak ideiglenes, bármikor újra kiéleződhet. Megoldás lehetne a Prodi mögött felsorakozó nagy demokrata párt megalakulása - a DS, a centrumpárti Margherita és a politikai színtér két fele között felaprózódott kereszténydemokraták összefogásával. Erről a DS és a Margherita nemsokára kezdődő kongresszusán születhet döntés.
Maradhat a Prodi kormány
Bizalmat kapott Romano Prodi kormánya az olasz parlament felsőházában rendezett bizalmi szavazáson. A szenátorok 162-157 arányban szavaztak bizalmat a múlt héten lemondott miniszterelnök balközép kormányának.
Nol, Euvonal, MTI
Monday, February 26, 2007
Olasz kormányválság
Thursday, February 22, 2007
Frattini október 23-ról
A gumilövedékek rendőri eszköztárból való kivonását, a rendőri azonosítók használatát és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta Franco Frattini Budapesten. Az Európai Bizottság alelnöke Gyurcsány Ferencnél kezdte látogatását: a megbeszélést előbb hallgatás övezte, majd egy olyan kormányközlemény, amely nem tér ki a zavargások témakörére.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel. A Budapesten tárgyaló Franco Frattini hozzátette, hogy az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni.
Az unió jogi és igazságügyi biztosa az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésen felhívta a figyelmet az őszi eseményeket vizsgáló szakértői csoport több megállapítására is. Franco Frattini szerint ki kell vonni a gumilövedékeket a rendőri eszköztárból, illetve kifogásolta a rendőri azonosítók hiányát is. Szorgalmazta továbbá a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását.
Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az „alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait. Gönczöl Katalin összefoglalva az általa vezetett bizottság jelentését kiemelte a gyülekezési törvényre és a rendvédelmi stratégia hiányára vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatot tett a gumilövedékek használatának megtiltására, felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a rendőri azonosítójelek használata.
Morvai Krisztina, az alternatív bizottság megállapításai közül kiemelte, hogy meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait is. Hangsúlyozta: a szeptemberi és októberi események kapcsán százak sérültek meg fizikailag és lelkileg, ártatlan áldozatokként a rendőri brutalitás kapcsán.
Wiener György, az emberi jogi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta, hogy a magyar kormány alapvető fontosságúnak tartja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ugyanakkor az alkotmányos rend fenntartása is alapvető feladat.
Ékes Ilona, az emberi jogi bizottság fideszes tagja személyes tapasztalatait mondta el arról, hogy mit látott a fogdákban a szeptemberi utcai tüntetések után. A képviselő rámutatott, hogy a fogva tartott tüntetők közül egyeseket meztelenre vetkőztettek, bántalmaztak a rendőrök, az utcán elfogottak nem a nevükön szólították, hanem számokkal jelölték meg őket.
Veres József, az európai ügyek bizottságának MSZP-s tagja szerint a legfontosabb a megelőzés, kérdés az, hogy megismétlődnek-e idén a tavaly őszi események.
Franco Frattini az elhangzottakra reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon.
mno
Az EU legalább 20 százalékkal csökkenti széndioxid kibocsátását
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei „történelmi döntést hoztak”, amikor megállapodtak, hogy az 1990-es széndioxid kibocsátási szintet 2020-ra 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását.
A környezetvédelmi miniszterek az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés ellensúlyozására hozták meg döntésüket, amely a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalások folytatása. A kiotói megállapodás szerint az ipari országok 2008 és 2012 között széndioxid kibocsátásukat az 1990-es szint alá szorítják.
A német környezetvédelmi miniszter Sigmar Gabriel szerint az összes tagállam világossá tette, hogy helyes és szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra történő 30 százalékos csökkentése, annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az évszázad végére 2 fok alatt maradjon. A miniszter kijelentette: ha a nemzetközi közösség nem csatlakozik a vállalásokhoz, az EU akkor is legalább 20 százalékos csökkenést kíván elérni.
A tagállamok ugyanakkor nem állapodtak meg arról, hogy milyen tehermegosztás alapján érhetik el céljaikat. Gabriel, aki „történelmi döntésnek” nevezte az elért eredményeket, hozzátette: a kitűzött célok megvalósítása minden tagállam számára kötelező.
A célok pontos meghatározását az 1990-es évben mért adatok adják majd, de a terhek megosztásának pontos meghatározásához más évek kibocsátásait is figyelembe veszik majd. Ugyanakkor több, 2004-ben csatlakozott tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az 1990-es évben a kommunista ipar összeomlása után a kibocsátás igen alacsony szinten volt.
A német miniszter szerint a stabilabb gazdasággal rendelkező országoknak, mint például Németországnak valószínűleg nagyobb áldozatot kell majd hozni, mint az új tagállamoknak. A különböző országok, gazdasági helyzetünknek megfelelően, különböző célokat tudnak megvalósítani - mondta Gabriel.
Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos az ülés után kijelentette: a tagállamok támogatták, hogy az Európai Unió továbbra is vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottságra hárul a feladat, hogy pontosan kidolgozza a 27 tagállam tehervállalásait.
Euvonal
Tuesday, February 20, 2007
Ötletel a külügy
A legismertebb hazai szakemberek és kutatóműhelyek segítenek kitalálni Göncz Kingának a magyar külpolitika új stratégiáját. Az már biztos, hogy a régi elavult, az új azonban még alig-alig körvonalazódik.
Elkészültek az első alaptanulmányok, amelyekből kiindulva - többhónapos szakmai és társadalmi konzultációs folyamat végén - júliusra elkészülhet a kormányzat új külkapcsolati stratégiája. Ezt a külügyminiszter jelentette be hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az stratégia újragondolásának igénye már a tavalyi kormányalakítás után felmerült az újdonsült külügyminiszterrel szemben. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Utóbbi megítélése leginkább annak függvénye, hogy a jelentősebb magyar lakossággal bíró szomszédaink épp milyen stádiumban vannak az Európai Unióba vezető úton. A legfőbb prioritások átgondolása és megfogalmazása elengedhetetlen a külpolitika következetességéhez, ez utóbbi fogalom pedig kulcsfontosságú a tárca eredményessége szempontjából – fogalmazta meg már tavaly júliusban elvárásait Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.
Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a külső feltételeket illetően olyan lényeges elemek változtak, amelyek alapján nagyon megérett az idő újabb célok kitűzésére. "Amikor a politika elér bizonyos célokat, például az EU- és NATO-tagságot, akkor át kell fogalmazni az addigiakat. Ha ez nem történik meg, akkor az egy kis ideig ez halasztás, egy idő után viszont mulasztássá válik" - fűzte hozzá Balázs Péter.
A volt uniós biztos rámutatott, hogy a globális világ nagy iramban változik körülöttünk, az államok hatalma kopik, lemorzsolódik, nem állami szereplők, nagyvállalatok, mozgalmak - a Greenpeace-től az al-Kaidáig - erősödnek. Balázs Péter lényeges szempontnak nevezte, hogy az elmúlt években az Európai Unió és a NATO egyaránt felduzzadt, "rengetegen" tódultak be.
Kiemelt műhelyek
Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elkészítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző műhelyeket, gondolkozzanak forgatókönyvekben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol láthatóak veszélyek - közölte Göncz Kinga.
A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A külügyi tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc nagyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevékenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd.
A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a világgazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszédsági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok.
"Az új stratégia túlmutat a hagyományos diplomáciai tevékenységen, szerepel benne a kulturális, a gazdasági diplomácia, az önkormányzatok, az üzleti szféra szerepvállalása" - fogalmazott Göncz Kinga a sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére Göncz Kinga azt mondta: jelenleg is karakteresnek érzi a magyar külpolitikát. Példaként a nyugat-balkáni szerepvállalást, a kisebbségi kérdések képviseletét, az afganisztáni missziót említette, és kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt időszakban markáns arculattal jelentkezett Kuba ügyében. „Kifelé nyitott, befelé integráltabb Európai Uniót képzelünk el" - tette hozzá.
A külügyminiszter szerint, bár a látszat sokszor mást mutat, a külpolitikában még mindig sokkal inkább működik a konszenzus, mint más területen Magyarországon. Hozzátette: a konszenzust tovább kell építeni, folytatni az együttgondolkodást arról, melyek a legfontosabb magyar érdekek. Mint elhangzott, a munkába olyan műhelyeket, kutatókat is bevonnak, amelyek és akik "másfajta gondolkodási alapról" indulnak. A stratégia elkészítésére a külügyminisztérium 40 millió forintot különített el.
Egyetemi bemutatók
A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára. Április közepéig elkészül a kutatói elemzés a kiválasztott nyolc nagyobb témakörben, ezeket a tervek szerint az ország egyetemi városaiban mutatják be, majd a gazdasági-üzleti, nem-kormányzati szféra szervezeteivel vitatják meg. A stratégiáról várhatóan májusban a pártokkal is lesz egyeztetés.
Göncz Kinga újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy a stratégiáról a parlamenttől is kérnek jóváhagyást; a külügyi bizottság várhatóan megtárgyalja az elkészülő dokumentumot. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolhatja a munkát, ha - amint arról hírek szólnak - a külügyi tárca irányítása a közeljövőben esetleg az SZDSZ-hez kerül, Göncz Kinga azt mondta, ez pusztán találgatás. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a stratégia kidolgozása nem kötődik szorosan az ő személyéhez, hiszen széleskörű egyeztetés indult meg.
Figyelö
Sunday, February 18, 2007
A Prümi szerzödés nem része az Acquis-nak
A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei megállapodtak, hogy megosztják egymással bűnügyi adatbázisaikat, ám a prümi szerződés, a határokon átnyúló rendőrségi akciókról szóló részét Nagy-Britannia és Írország ellenezte, így az nem lesz a közösségi jog része.
A német elnökség szerint a prümi szerződés az EU-jogszabályokba való beemelése új dinamizmust ad majd a tagállamok közötti biztonsági együttműködésnek. A német elnökség javaslatára a belügyminiszterek már januárban áldásukat adták a szerződés az EU-ban való alkalmazására, ám néhány tagállam akkor még időt kért arra, hogy megvizsgálja a javaslat pénz- és igazságügyi vonatkozásait.
A prümi szerződés, amelyet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország kötött 2005-ben, lehetővé teszi, hogy más tagállamok is hozzáférjenek az egyes nemzeti, rendőrségi adatbázisokhoz és a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét irányoz elő.
A szerződés 18. cikkelye kimondja, hogy sürgős esetekben egy tagállam rendőrei a másik tagállam előzetes engedélye nélkül átléphetik a határt a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. Mivel Nagy-Britannia és Írország a szerződés e cikkét ellenezte, a határon átnyúló rendőrségi akciók nem kerülnek bele az EU jogszabályokba.
Euvonal
EU economic growth forecast raised
The European Union will grow faster than previously expected this year, driven by increasing demand at home, and may outpace growth in the United States, the European Commission said Friday.
The Commission said it expects the $14.3 trillion economy of the 27-nation European Union will grow 2.7 percent this year instead of its earlier 2.4 percent forecast. That would top its estimate that the U.S. economy will grow 2.5 percent.
The EU's executive arm also raised its growth forecast for the 13-nation region that uses the euro currency to 2.4 percent from an earlier estimate of 2.1 percent.
Link
Wednesday, February 14, 2007
Tuesday, February 13, 2007
Egy francia képviselő új ratifikációs eljárással mentené meg az EU alkotmányt
Gérard Onesta, francia európai parlamenti képviselő nem változtatna az EU alkotmány szövegén, csak kétfelé bontaná a jelenlegi szöveget. Az EP alelnök szerint az EU politikáit magában foglaló szövegrészt egyszerű szerződésként kellene elfogadni.
Onesta szerint kár lenne Pandora szelencéjét kinyitni, és újratárgyalni a szerződést, amelyen három éven keresztül rágódtak a tagállamok, mert úgysem találnának olyan megoldást, amely mindenkinek egyformán tetszene.
Az EP alelnöke szerint a franciák 2005-ben azért utasították el a szerződést, mert úgy érezték, hogy az állampolgárok nem szólhatnak bele az EU-ügyekbe, hogy az alkotmány egyes EU-s szabályozásokat kőbe vésne, illetve féltek attól, hogy az EU politikáit alkotmányos alapra helyezzék.
Onesta javaslata szerint az alkotmány szövegét nem kell megváltoztatni, csak a szöveget kellene úgy felosztani, hogy az Alkotmány csak a célokat, valamint az alapvető jogok kartáját tartalmazza, míg az EU politikáit magában foglaló második részt egyszerű szerződésként lehetne elfogadni. Az alkotmány így egy könnyen kezelhető, körülbelül 100 cikkből álló dokumentummá soványodna.
A képviselő szerint ezzel a megoldással a két rész, két eltérő ratifikálási eljárás alá esne. Míg az alkotmányt egy EU-szerte megrendezendő népszavazással kellene jóváhagyni, addig a politikákról szóló részt a nemzeti parlamentek ratifikálnák. Onesta úgy véli, hogy elég lenne, ha az alkotmányt a tagállamok fele jóváhagyná, azzal a kikötéssel, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább a felét képviselik.
A képviselő ezen felül a szövegbe beiktatna egy ún. felülvizsgálati klauzulát, amely szerint a szerződést úgy lehetne módosítani, ha ebben a tagállamok kormányainak 80 százaléka és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek 80 százaléka is egyetért.
Onesta szerint javaslata a francia elutasítás minden okára megoldást kínál, s ezért az alkotmányt támogatókat és ellenzőket is kielégíti majd. A képviselő elmondta, hogy tervét támogatja Valery Giscard d'Estaing, az Európai Konvent volt elnöke és Pervenche Beres, francia, szocialista képviselő is, aki a "nem" kampány résztvevője volt.
Euvonal
Távozik a terrorellenes koordinátor
Távozik posztjáról az EU első terrorellenes koordinátora, Gijs de Vries, aki nem kívánja meghosszabbítani három éves mandátumát. Sajtóértesülések szerint Vries távozása kapcsolatban áll az Európai Parlament CIA jelentésével, melyről ezen a héten szavaznak a képviselők.
A CIA jelentés, amely két év alatt készült el, arra próbál választ találni, hogy a tagállamok tudtak-e a területükön áthaladó és leszálló CIA repülőgépekről, amelyek feltehetőleg terrorista gyanúsítottakat szállítottak. A jelentés szerint tizenegy EU tagállam gyanúsítható az amerikai hírszerzéssel való együttműködéssel. A legélesebb kritikát Lengyelország kapta, amely több illegális CIA gépet is beengedett légterébe és nem zárható ki, hogy területén ideiglenes börtön is működött - áll a szövegben.
A jelentés kritikusan fogalmaz Gijs de Vries-el kapcsolatban is, akit az ideiglenes bizottság tanúként hallgatott meg 2006 áprilisában. A holland tisztviselő a meghallgatáson azonban csak homályos kijelentéseket tett, melyet egy parlamenti képviselő „teljesen használhatatlannak” ítélt. A képviselők aggályaikat a jelentésben is kifejtették, amely szerint megkérdőjelezhető a terror-ellenes koordinátori poszt, és amely szerint a koordinátor állításai hiteltelenek voltak.
Euvonal
Jóváhagyták az Irán elleni szankciókat az EU külügyminiszterei
Az EU külügyminiszterei jóváhagyták az Irán elleni ENSZ-szankciók végrehajtását, ugyanakkor továbbra sincs szó külön uniós intézkedésekről. Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy az unió folytatni kívánja a párbeszédet Teheránnal.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan, a vita nélkül elfogadott napirendi pontok között - szivárogtatták ki uniós diplomaták. Az intézkedések elvben két héten belül életbe léphetnek.
A BT közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy Teherán ellen két hónapon belül büntetőintézkedések lépnek életbe, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tevékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják.
Euvonal
Thursday, February 8, 2007
A Bizottság a magyar konvergenciaprogramról
A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére - tette közzé az Európai Bizottság szerdán.
A Bizottság budapesti képviselete által az euractiv.hu szerkesztőségéhez eljuttatott közlemény emlékeztet arra, hogy Magyarország december 1-jén nyújtotta be konvergenciaprogramjának a 2006-2010-es időszakra vonatkozó új, aktualizált változatát.
A program célkitűzése az, hogy 2009-ig kiigazítsa a túlzott hiányt. A 2006-ban a GDP 10,1 százalékát kitevő hiányt - főként kiadáscsökkentés révén - 2010-re a GDP 2,7 százalékára szorítanák le. A költségvetési célok a program 2006. szeptemberi aktualizált változatához képest változatlanok maradtak. Magyarország az államháztartására vonatkozó középtávú célkitűzést a GDP 0,5 százaléknak megfelelő strukturális hiányban határozta meg, amelyet csak 2010-et követően érne el.
A magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos.
A program nagy vonalakban összhangban van a túlzott hiány kiigazítására a Tanács által megszabott 2009-es határidővel. Pozitív elemei között a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ - szögezi le a közlemény.
A 2006. október 10-i, 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében a Tanácsnak az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:
- szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig, biztosítsa, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon;
- a költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a költségvetés terén 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;
- tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;
- az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.
euractiv.hu
Monday, February 5, 2007
Thursday, February 1, 2007
Versenyügyek a bankszektorban
Az EU lakossági banki ágazata évente az uniós GDP 2%-ának megfelelő, mintegy 250-275 milliárd euró bruttó bevételt eredményez. Brüsszel aggályosnak tartja, hogy egyes tagállamokban tartósan magas a jövedelmezőség, a nagyfokú piaci koncentráció, valamint a piacra való belépést egyértelműen akadályozó tényezők együttes jelenléte, mivel a bankok képesek befolyásolni az ügyfeleket és kisebb cégeket érintő árszinteket. A jelentés szerint egyes, a hitelezők által a hitelkamatok megállapításánál alkalmazott, bizalmas adatokat tartalmazó hitelnyilvántartásokat a bankok arra használhatnak fel, hogy kizárják a lakossági bankügyletek piacaira újonnan belépni kívánókat.
A Bizottság szerint a tagállamok többségében széles körben elterjedt az árukapcsolás, azaz a hitelt igénylő ügyfelet arra kötelezik, hogy további biztosítást kössön vagy folyószámlát nyisson. Jelentősek az ügyfelek mobilitását nehezítő akadályok is, főleg a folyószámla megváltoztatásával járó kényelmetlenségek is - áll a jelentésben.
Euvonal & EUX TV
