50 reasons...

1 The end of war between European nations

2 Democracy is now flourishing in 27 countries

3 Once-poor countries, such as Ireland, Greece and Portugal, are prospering

4 The creation of the world's largest internal trading market

5 Unparalleled rights for European consumers

6 Co-operation on continent-wide immigration policy

7 Co-operation on crime, through Europol

8 Laws that make it easier for British people to buy property in Europe

9 Cleaner beaches and rivers throughout Europe

10 Four weeks statutory paid holiday a year for workers in Europe

11 No death penalty (it is incompatible with EU membership)

12 Competition from privatised companies means cheaper phone calls

13 Small EU bureaucracy (24,000 employees, fewer than the BBC)

14 Making the French eat British beef again

15 Minority languages, such as Irish, Welsh and Catalan recognised and protected

16 Europe is helping to save the planet with regulatory cuts in CO2

17 One currency from Bantry to Berlin (but not Britain)

18 Europe-wide travel bans on tyrants such as Zimbabwe's Robert Mugabe

19 The EU gives twice as much aid to developing countries as the United States

20 Strict safety standards for cars, buses and aircraft

21 Free medical help for tourists

22 EU peacekeepers operate in trouble spots throughout the world

23 Europe's single market has brought cheap flights to the masses, and new prosperity for forgotten cities

24 Introduction of pet passports

25 It now takes only 2 hrs 35 mins from London to Paris by Eurostar

26 Prospect of EU membership has forced modernisation on Turkey

27 Shopping without frontiers gives consumers more power to shape markets

28 Cheap travel and study programmes means greater mobility for Europe's youth

29 Food labelling is much clearer

30 No tiresome border checks (apart from in the UK)

31 Compensation for passengers suffering air delays

32 Strict ban on animal testing for the cosmetic industry

33 Greater protection for Europe's wildlife

34 Regional development fund has aided the deprived parts of Britain

35 European driving licences recognised across the EU

36 Britons now feel a lot less insular

37 Europe's bananas remain bent, despite sceptics' fears

38 Strong economic growth - greater than the United States last year

39 Single market has brought the best continental footballers to Britain

40 Human rights legislation has protected the rights of the individual

41 European Parliament provides democratic checks on all EU laws

42 EU gives more, not less, sovereignty to nation states

43 Maturing EU is a proper counterweight to the power of US and China

44 European immigration has boosted the British economy

45 Europeans are increasingly multilingual - except Britons, who are less so

46 Europe has set Britain an example how properly to fund a national health service

47 British restaurants now much more cosmopolitan

48 Total mobility for career professionals in Europe

49 Europe has revolutionised British attitudes to food and cooking

50 Lists like this drive the Eurosceptics mad

The Independent

Januártól csatlakozhatunk a schengeni övezethez

Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez. A légi forgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén.

A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007 december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés – mutatott rá a külügyi képviselő.

Kötelező lesz az újlenyomatvétel

Horváthné Fekszi Márta arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Magyarország a legjobb eredményt érte el a csatlakozás előtti uniós monitoringvizsgálaton. A legnagyobb hiányosságok továbbra is Lengyelország és Szlovákia esetében vannak – tette hozzá.

Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni – mondta az államtitkár. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelik fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt – tette hozzá.

Vízumkérdés

A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi 1-2 eurót lehet – tette hozzá.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát. A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal – tette hozzá.

MTI

Finn választások

Szoros győzelmet aratott a finnországi kormányzópárt: Matti Vanhanen miniszterelnök Centrumpártja nyerte a vasárnapi finnországi választásokat, orrhosszal előzve a konzervatív Nemzeti Koalíciós Pártot.

A Centrumpárt várhatóan a szavazatok 23 százalékával 51 helyet szerez majd a 200 fős törvényhozásban. Őt követi majd a mérsékelten konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt 22,1 százalékkal, azaz 50 képviselői hellyel a YLE finn közszolgálati televízió becslése szerint.

Eredmény:
Centrumpárt - 51 (23%)
Nemzeti Koalíciós Párt - 50 (22.3%)
Szociáldemokraták - 45 (21.4%)
Baloldali Szövetség - 17 (8.8%)
Zöld Liga - 15 (8.5 %)
Svéd Néppárt - 9 (4.5%)
Kereszténydemokraták - 7 (4.9 %)
Igaz Finnek - 5 (4.1%)

Megszületett a megállapodás az EU új energiapolitikájáról

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a német elnökség és Barroso bizottsági elnök győzködésére végül mindannyian kötélnek álltak és megállapodtak, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya energiafelhasználásukban 20 százalékos lesz. A csökkentés az egész EU-ra érvényes és az egyes tagállamok kötelezettségvállalását a Bizottság dolgozza majd ki.

A német elnökség sikerként könyvelheti el, hogy a kötelező érvényű megállapodás szerint az EU 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenteni fogja széndioxid-kibocsátását a 1990-es évek szintjéhez képest, 20 százalékos energia-megtakarítást vezet be és 20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát energiafelhasználásában.

A kompromisszum végül úgy alakult ki, hogy a 20 százalékos vállalás az egész EU-ra vonatkozik, s az egyes tagállamok kötelező vállalásáról az Európai Bizottságnak kell tervet kidolgoznia. A németek elfogadták, hogy több tagállam is világossá tette, hogy csak akkor fogadja el a kötelező célok kitűzését, ha figyelembe veszik a nemzeti „kiindulópontot” és a jelenleg magasabb aránnyal rendelkező tagállamoknak többet kell teljesíteniük, mint az alacsonyabb kiindulópontról indulóknak.

A tagállamok a széndioxid kibocsátást 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását. Erről a környezetvédelmi miniszterek már februárban megegyeztek.

Átment a rostán az a német javaslat is, amely szerint a hagyományos égőket energiatakarékos izzókra váltják az egész EU-ban. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter szerint Európa nem teheti meg, hogy továbbra is olyan termékeket használ, mint például a hagyományos izzók, amelyek hatékonysága mindössze öt százalékos. Gabriel Stavros Dimas környezetvédelmi biztosnak februárban írt levelében rámutat: az EU-ban évente 25 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást, ha a háztartásokban és a szolgáltatási szektorban is energiatakarékos égőket használnának.

Euvonal

Estonian center-right PM set to form new coalition

TALLINN (Reuters) - Center-right Estonian Prime Minister Andrus Ansip was set for a wafer-thin election victory on Sunday, allowing him to re-form the current right-left coalition or embrace more like-minded conservative nationalists.

Ansip favors further reductions in the country's flat rate of income tax and has said he will not put the brakes on the economy to allow Estonia a faster adoption of the euro, which he has said could happen in 2010 at the earliest.

Ansip and other parties wooed voters by vowing to cut taxes or boost wages in a nation which is still one of the poorest in the European Union, but where the economy grew by more than 11 percent in the past year and economist say could overheat.

With votes in from 644 of the 657 polling stations, Ansip's Reform Party was heading for 31 seats in the 101-seat parliament, just two more than current coalition partner, the leftist Center Party.

But the main nationalist party Pro Patria-Res Publica made a stronger than expected showing in third place with 19 seats.

The Baltic state became the first country in the world to allow Internet voting in a parliamentary election. More than 30,000 people took part in the Internet poll, which took place last week. Overall turnout rose to 61 percent from 58 percent in the last election in 2003.

A source of tension has been Estonia's 300,000 Russian-speakers. Moscow says the Baltic state has discriminated against them since the collapse of the Soviet Union in 1991. About 100,000 of them can vote in the election. Others are either citizens of Russia or so-called non-citizens, without the right to vote in national parliamentary elections.

Reuters

Áttörés a nyílt égbolt egyezményben

Áttörést értek el a felek az EU és az Egyesült Államok között a tengerentúli légiközlekedés liberalizálásáról folyó tárgyalásokon - közölte az Európai Bizottság, amely szerint az egyezség olcsóbb repülőjegyeket jelenthet az utazóknak.

A három éve folyó tárgyalássorozat fordulópontjához érkezett, mert az amerikai és európai tárgyalófelek előzetes megállapodásra jutottak, hogy nyílt légiközlekedési térséget hoznak létre - mondta Jacques Barrot, közlekedésért felelős biztos. Barrot szerint a megállapodás 12 milliárd eurót érő gazdasági előnnyel, körülbelül 80 ezer új munkahely létrehozásával járhat és több mint 26 millióval több utast jelenthet az elkövetkezendő öt évben. Az egyezség tervezetét a március 22-én megrendezésre kerülő közlekedési miniszteri tanácsülésen terjesztik majd a tagállamok elé és az október végén léphet életbe.

A tárgyalások legutóbb 2006 decemberében jutottak holtpontra, amikor az Egyesült Államok visszautasította korábbi ajánlatát, hogy lazább szabályozást alkalmaz az amerikai légitársaságok külföldi tulajdonba kerüléséről. Jelenleg külföldi vállalatok nem birtokolhatnak 50 százaléknál több részvényt az amerikai légitársaságokban. A mostani megállapodás szerint az EU légitársaságai nagyobb arányban vehetnének amerikai légifuvarozó-részvényeket, ám szavazati joguk továbbra is maximum 25 százalék lehetne. Az új szerződés felváltaná a jelenlegi bilaterális egyezményeket, amelyek közül nyolcat az Európai Bíróság szabálytalannak ítélt.
Euvonal

Megkezdte működését az Európai Kutatási Tanács és az Alapjogi Ügynökség

Az EU új kutatási ügynöksége a legjobb európai kutatóknak és kutatásoknak juttat majd forrásokat, hogy a kontinens fel tudja venni a versenyt Amerikával, Kínával és Indiával szemben. 2007-2013 között 7,5 milliárd euróval gazdálkodhat az intézet, amelynek célja az új technológiákba való befektetés és ezáltal Európa versenyképesebbé tétele.

A 22 tagú, brüsszeli Európai Kutatási Tanácsot Fotis Kafatos vezeti majd. A tagállamok többször elismerték, hogy az európai kutatásfejlesztés csak az amerikai mögött kullog, míg Kína és India is egyre erősödik. Egy nemrég született megállapodás szerint 2010-ig GDP-jük 3 százalékára növelik a kutatásra fordított összeget.

A Bizottság javaslatára jövőre indulhat az Európai Technológiai Intézet is, amely egyfajta agytrösztként összefogja majd a tudásháromszög legkiemelkedőbb szereplőit, és hálózatai révén betemeti a kutatás, az oktatás és az üzleti élet területét jelenleg elválasztó árkokat, hogy az európai innováció kibontakozhasson.” A Bizottság egyfajta az egyetemek és intézetek hálózatának központjaként képzeli el az intézetet, amelynek székhelyére Budapest is pályázik.

Ma indul az EU alapjogi ügynöksége

Az Európai Bizottság prominens vezetői ma indítják útjára a bécsi székhelyű EU alapjogi ügynökséget. A korlátozott jogkörökkel rendelkező intézmény kritikák kereszttüzében kezdi meg működését, amelyek szerint munkája egybeesik az Európa Tanács által 1955 óta végzett tevékenységgel.

Az ügynökség fő feladata, hogy „objektív, megbízható és összehasonlítható” adatokat gyűjtsön a tagállamokban az alapvető emberi jogok betartásáról, információkkal lássa el az EU intézményeit, és javaslatokat tegyen. Az intézmény politikai céljai az európai alkotmány bizonytalan jövője miatt elhalványultak, mert az ügynökség fő feladata az új alapszerződésben rögzített alapvető jogok ellenőrzése lett volna. Egyelőre az is bizonytalan, hogy ha az EU-tagállamok új szerződésben állapodnak meg, az tartalmazza-e majd az alapvető jogok kartáját.

Az alapjogi ügynökség jogköreinek az európai közösségi jog határain kívülre való kiterjesztését több tagállam sem támogatta, az új intézmény nem foglalkozhat majd rendőrségi ügyekkel, illetve olyan esetekkel, amelyek a büntetőügyekben való jogi együttműködést érintik.

Euvonal

Olasz kormányválság

Lemondott Romano Prodi olasz kormányfő

Romano Prodi miniszterelnök azután nyújtotta be lemondását, hogy a római szenátusban a kabinet nem kapta meg a többség jóváhagyását a Massimo D'Alema külügyminiszter által előterjesztett beszámolóra, amely meghosszabbította volna az afganisztáni olasz katonai missziót. A jelentés szerint a katonai misszió mint "politikai és civil küldetés", a közép-keleti ország békéje előfeltétele.

A 9 hónapja hivatalba lépett Prodi-kabinetet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíjrendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státusának rendezése. A szavazáson mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos többséget.

D'Alema már korábban célzott arra, hogy ha a szenátusban leszavazzák, a kabinet lemond. A szavazás után előbb Prodi válságtanácskozást tartott a miniszterelnöki hivatalban, majd este a Quirinale palotába ment, hogy benyújtsa lemondását Napolitano köztársasági elnöknek, aki ezt elfogadta.

A kormányon belül viták voltak arról, hogy be kell-e nyújtani Prodinak a lemondását. Maga a kormányfő és D'Alema, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, határozottan a lemondás mellett voltak, annál is inkább, mert, írja a római liberális lap, maga Napolitano is értésére adta Prodinak: "Az, akitől megvonják a bizalmat a külpolitika terén, már nem rendelkezik többséggel, és ebből le kell vonnia a következtetéseket."

Napolitano nem fogadta el Prodi lemondását

Hatvanöt óráig sem tartott az olasz kormányválság, és papírforma szerint Prodi kormányának megerősítésével végződött, legalábbis Napolitano államfő részéről, aki kétnapos konzultáció után úgy érezte, nincs más megoldás - a balközép koalíció, ha nem is egységesen, de támogatásáról biztosította Prodit.

Döntsön a parlament - határozott az elnök. Az alsó- és felsőházban bizonyítsák be a balközép pártjai, amit az elnöki palotában váltig bizonygattak: a kormánybuktatás csak véletlen incidens volt, ezentúl kiállnak Prodi mellett.

Ezt maga Prodi sem hiszi el teljesen, éppen ezért a hét második felére tervezett parlamenti bizalomkérésig minél több szavazatot igyekszik begyűjteni. A legnagyobb kormánypárt, a Baloldali Demokraták (DS) főtitkára, Piero Fassino nem szégyellte bevallani, hogy az elmúlt napok lázas egyeztetései során éttermi szalvétákon számolta újra és újra az összes lehetséges voksot, amelyet Prodi össze tud koldulni a szenátusban.

Prodi célja a centrum minél gyorsabb megerősítése. Az idő sürget: március közepén szavaz ismét a parlament az afganisztáni misszió újrafinanszírozásáról, és a most hűséget ígérő baloldali pártok szenátorai máris jelezték, hogy csak azért sem fognak igent mondani. A feszültség kézzelfogható: a szerdán leszavazott külügyminiszter, a DS elnöke, Massimo D'Alema egyenesen úgy fogalmazott, hogy a baloldal egy része nem kell Olaszországnak.

A válság csillapodása tehát csak ideiglenes, bármikor újra kiéleződhet. Megoldás lehetne a Prodi mögött felsorakozó nagy demokrata párt megalakulása - a DS, a centrumpárti Margherita és a politikai színtér két fele között felaprózódott kereszténydemokraták összefogásával. Erről a DS és a Margherita nemsokára kezdődő kongresszusán születhet döntés.

Maradhat a Prodi kormány

Bizalmat kapott Romano Prodi kormánya az olasz parlament felsőházában rendezett bizalmi szavazáson. A szenátorok 162-157 arányban szavaztak bizalmat a múlt héten lemondott miniszterelnök balközép kormányának.

Nol, Euvonal, MTI

Frattini október 23-ról

A gumilövedékek rendőri eszköztárból való kivonását, a rendőri azonosítók használatát és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta Franco Frattini Budapesten. Az Európai Bizottság alelnöke Gyurcsány Ferencnél kezdte látogatását: a megbeszélést előbb hallgatás övezte, majd egy olyan kormányközlemény, amely nem tér ki a zavargások témakörére.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel. A Budapesten tárgyaló Franco Frattini hozzátette, hogy az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésen felhívta a figyelmet az őszi eseményeket vizsgáló szakértői csoport több megállapítására is. Franco Frattini szerint ki kell vonni a gumilövedékeket a rendőri eszköztárból, illetve kifogásolta a rendőri azonosítók hiányát is. Szorgalmazta továbbá a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az „alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait. Gönczöl Katalin összefoglalva az általa vezetett bizottság jelentését kiemelte a gyülekezési törvényre és a rendvédelmi stratégia hiányára vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatot tett a gumilövedékek használatának megtiltására, felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a rendőri azonosítójelek használata.

Morvai Krisztina, az alternatív bizottság megállapításai közül kiemelte, hogy meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait is. Hangsúlyozta: a szeptemberi és októberi események kapcsán százak sérültek meg fizikailag és lelkileg, ártatlan áldozatokként a rendőri brutalitás kapcsán.

Wiener György, az emberi jogi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta, hogy a magyar kormány alapvető fontosságúnak tartja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ugyanakkor az alkotmányos rend fenntartása is alapvető feladat.

Ékes Ilona, az emberi jogi bizottság fideszes tagja személyes tapasztalatait mondta el arról, hogy mit látott a fogdákban a szeptemberi utcai tüntetések után. A képviselő rámutatott, hogy a fogva tartott tüntetők közül egyeseket meztelenre vetkőztettek, bántalmaztak a rendőrök, az utcán elfogottak nem a nevükön szólították, hanem számokkal jelölték meg őket.

Veres József, az európai ügyek bizottságának MSZP-s tagja szerint a legfontosabb a megelőzés, kérdés az, hogy megismétlődnek-e idén a tavaly őszi események.

Franco Frattini az elhangzottakra reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon.

mno

Az EU legalább 20 százalékkal csökkenti széndioxid kibocsátását

A tagállamok környezetvédelmi miniszterei „történelmi döntést hoztak”, amikor megállapodtak, hogy az 1990-es széndioxid kibocsátási szintet 2020-ra 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását.

A környezetvédelmi miniszterek az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés ellensúlyozására hozták meg döntésüket, amely a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalások folytatása. A kiotói megállapodás szerint az ipari országok 2008 és 2012 között széndioxid kibocsátásukat az 1990-es szint alá szorítják.

A német környezetvédelmi miniszter Sigmar Gabriel szerint az összes tagállam világossá tette, hogy helyes és szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra történő 30 százalékos csökkentése, annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az évszázad végére 2 fok alatt maradjon. A miniszter kijelentette: ha a nemzetközi közösség nem csatlakozik a vállalásokhoz, az EU akkor is legalább 20 százalékos csökkenést kíván elérni.

A tagállamok ugyanakkor nem állapodtak meg arról, hogy milyen tehermegosztás alapján érhetik el céljaikat. Gabriel, aki „történelmi döntésnek” nevezte az elért eredményeket, hozzátette: a kitűzött célok megvalósítása minden tagállam számára kötelező.

A célok pontos meghatározását az 1990-es évben mért adatok adják majd, de a terhek megosztásának pontos meghatározásához más évek kibocsátásait is figyelembe veszik majd. Ugyanakkor több, 2004-ben csatlakozott tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az 1990-es évben a kommunista ipar összeomlása után a kibocsátás igen alacsony szinten volt.

A német miniszter szerint a stabilabb gazdasággal rendelkező országoknak, mint például Németországnak valószínűleg nagyobb áldozatot kell majd hozni, mint az új tagállamoknak. A különböző országok, gazdasági helyzetünknek megfelelően, különböző célokat tudnak megvalósítani - mondta Gabriel.

Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos az ülés után kijelentette: a tagállamok támogatták, hogy az Európai Unió továbbra is vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottságra hárul a feladat, hogy pontosan kidolgozza a 27 tagállam tehervállalásait.

Euvonal

Ötletel a külügy

A legismertebb hazai szakemberek és kutatóműhelyek segítenek kitalálni Göncz Kingának a magyar külpolitika új stratégiáját. Az már biztos, hogy a régi elavult, az új azonban még alig-alig körvonalazódik.

Elkészültek az első alaptanulmányok, amelyekből kiindulva - többhónapos szakmai és társadalmi konzultációs folyamat végén - júliusra elkészülhet a kormányzat új külkapcsolati stratégiája. Ezt a külügyminiszter jelentette be hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az stratégia újragondolásának igénye már a tavalyi kormányalakítás után felmerült az újdonsült külügyminiszterrel szemben. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Utóbbi megítélése leginkább annak függvénye, hogy a jelentősebb magyar lakossággal bíró szomszédaink épp milyen stádiumban vannak az Európai Unióba vezető úton. A legfőbb prioritások átgondolása és megfogalmazása elengedhetetlen a külpolitika következetességéhez, ez utóbbi fogalom pedig kulcsfontosságú a tárca eredményessége szempontjából – fogalmazta meg már tavaly júliusban elvárásait Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a külső feltételeket illetően olyan lényeges elemek változtak, amelyek alapján nagyon megérett az idő újabb célok kitűzésére. "Amikor a politika elér bizonyos célokat, például az EU- és NATO-tagságot, akkor át kell fogalmazni az addigiakat. Ha ez nem történik meg, akkor az egy kis ideig ez halasztás, egy idő után viszont mulasztássá válik" - fűzte hozzá Balázs Péter.

A volt uniós biztos rámutatott, hogy a globális világ nagy iramban változik körülöttünk, az államok hatalma kopik, lemorzsolódik, nem állami szereplők, nagyvállalatok, mozgalmak - a Greenpeace-től az al-Kaidáig - erősödnek. Balázs Péter lényeges szempontnak nevezte, hogy az elmúlt években az Európai Unió és a NATO egyaránt felduzzadt, "rengetegen" tódultak be.

Kiemelt műhelyek

Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elkészítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző műhelyeket, gondolkozzanak forgatókönyvekben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol láthatóak veszélyek - közölte Göncz Kinga.

A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A külügyi tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc nagyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevékenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd.

A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a világgazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszédsági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok.

"Az új stratégia túlmutat a hagyományos diplomáciai tevékenységen, szerepel benne a kulturális, a gazdasági diplomácia, az önkormányzatok, az üzleti szféra szerepvállalása" - fogalmazott Göncz Kinga a sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére Göncz Kinga azt mondta: jelenleg is karakteresnek érzi a magyar külpolitikát. Példaként a nyugat-balkáni szerepvállalást, a kisebbségi kérdések képviseletét, az afganisztáni missziót említette, és kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt időszakban markáns arculattal jelentkezett Kuba ügyében. „Kifelé nyitott, befelé integráltabb Európai Uniót képzelünk el" - tette hozzá.

A külügyminiszter szerint, bár a látszat sokszor mást mutat, a külpolitikában még mindig sokkal inkább működik a konszenzus, mint más területen Magyarországon. Hozzátette: a konszenzust tovább kell építeni, folytatni az együttgondolkodást arról, melyek a legfontosabb magyar érdekek. Mint elhangzott, a munkába olyan műhelyeket, kutatókat is bevonnak, amelyek és akik "másfajta gondolkodási alapról" indulnak. A stratégia elkészítésére a külügyminisztérium 40 millió forintot különített el.

Egyetemi bemutatók

A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára. Április közepéig elkészül a kutatói elemzés a kiválasztott nyolc nagyobb témakörben, ezeket a tervek szerint az ország egyetemi városaiban mutatják be, majd a gazdasági-üzleti, nem-kormányzati szféra szervezeteivel vitatják meg. A stratégiáról várhatóan májusban a pártokkal is lesz egyeztetés.

Göncz Kinga újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy a stratégiáról a parlamenttől is kérnek jóváhagyást; a külügyi bizottság várhatóan megtárgyalja az elkészülő dokumentumot. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolhatja a munkát, ha - amint arról hírek szólnak - a külügyi tárca irányítása a közeljövőben esetleg az SZDSZ-hez kerül, Göncz Kinga azt mondta, ez pusztán találgatás. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a stratégia kidolgozása nem kötődik szorosan az ő személyéhez, hiszen széleskörű egyeztetés indult meg.

Figyelö

A Prümi szerzödés nem része az Acquis-nak

A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei megállapodtak, hogy megosztják egymással bűnügyi adatbázisaikat, ám a prümi szerződés, a határokon átnyúló rendőrségi akciókról szóló részét Nagy-Britannia és Írország ellenezte, így az nem lesz a közösségi jog része.

A német elnökség szerint a prümi szerződés az EU-jogszabályokba való beemelése új dinamizmust ad majd a tagállamok közötti biztonsági együttműködésnek. A német elnökség javaslatára a belügyminiszterek már januárban áldásukat adták a szerződés az EU-ban való alkalmazására, ám néhány tagállam akkor még időt kért arra, hogy megvizsgálja a javaslat pénz- és igazságügyi vonatkozásait.

A prümi szerződés, amelyet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország kötött 2005-ben, lehetővé teszi, hogy más tagállamok is hozzáférjenek az egyes nemzeti, rendőrségi adatbázisokhoz és a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét irányoz elő.

A szerződés 18. cikkelye kimondja, hogy sürgős esetekben egy tagállam rendőrei a másik tagállam előzetes engedélye nélkül átléphetik a határt a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. Mivel Nagy-Britannia és Írország a szerződés e cikkét ellenezte, a határon átnyúló rendőrségi akciók nem kerülnek bele az EU jogszabályokba.

Euvonal

EU economic growth forecast raised

The European Union will grow faster than previously expected this year, driven by increasing demand at home, and may outpace growth in the United States, the European Commission said Friday.

The Commission said it expects the $14.3 trillion economy of the 27-nation European Union will grow 2.7 percent this year instead of its earlier 2.4 percent forecast. That would top its estimate that the U.S. economy will grow 2.5 percent.

The EU's executive arm also raised its growth forecast for the 13-nation region that uses the euro currency to 2.4 percent from an earlier estimate of 2.1 percent.
Link

Egy ÉVES a Krisson's EU diary

Egy francia képviselő új ratifikációs eljárással mentené meg az EU alkotmányt

Gérard Onesta, francia európai parlamenti képviselő nem változtatna az EU alkotmány szövegén, csak kétfelé bontaná a jelenlegi szöveget. Az EP alelnök szerint az EU politikáit magában foglaló szövegrészt egyszerű szerződésként kellene elfogadni.

Onesta szerint kár lenne Pandora szelencéjét kinyitni, és újratárgyalni a szerződést, amelyen három éven keresztül rágódtak a tagállamok, mert úgysem találnának olyan megoldást, amely mindenkinek egyformán tetszene.

Az EP alelnöke szerint a franciák 2005-ben azért utasították el a szerződést, mert úgy érezték, hogy az állampolgárok nem szólhatnak bele az EU-ügyekbe, hogy az alkotmány egyes EU-s szabályozásokat kőbe vésne, illetve féltek attól, hogy az EU politikáit alkotmányos alapra helyezzék.

Onesta javaslata szerint az alkotmány szövegét nem kell megváltoztatni, csak a szöveget kellene úgy felosztani, hogy az Alkotmány csak a célokat, valamint az alapvető jogok kartáját tartalmazza, míg az EU politikáit magában foglaló második részt egyszerű szerződésként lehetne elfogadni. Az alkotmány így egy könnyen kezelhető, körülbelül 100 cikkből álló dokumentummá soványodna.

A képviselő szerint ezzel a megoldással a két rész, két eltérő ratifikálási eljárás alá esne. Míg az alkotmányt egy EU-szerte megrendezendő népszavazással kellene jóváhagyni, addig a politikákról szóló részt a nemzeti parlamentek ratifikálnák. Onesta úgy véli, hogy elég lenne, ha az alkotmányt a tagállamok fele jóváhagyná, azzal a kikötéssel, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább a felét képviselik.

A képviselő ezen felül a szövegbe beiktatna egy ún. felülvizsgálati klauzulát, amely szerint a szerződést úgy lehetne módosítani, ha ebben a tagállamok kormányainak 80 százaléka és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek 80 százaléka is egyetért.

Onesta szerint javaslata a francia elutasítás minden okára megoldást kínál, s ezért az alkotmányt támogatókat és ellenzőket is kielégíti majd. A képviselő elmondta, hogy tervét támogatja Valery Giscard d'Estaing, az Európai Konvent volt elnöke és Pervenche Beres, francia, szocialista képviselő is, aki a "nem" kampány résztvevője volt.

Euvonal

Távozik a terrorellenes koordinátor

Távozik posztjáról az EU első terrorellenes koordinátora, Gijs de Vries, aki nem kívánja meghosszabbítani három éves mandátumát. Sajtóértesülések szerint Vries távozása kapcsolatban áll az Európai Parlament CIA jelentésével, melyről ezen a héten szavaznak a képviselők.

A CIA jelentés, amely két év alatt készült el, arra próbál választ találni, hogy a tagállamok tudtak-e a területükön áthaladó és leszálló CIA repülőgépekről, amelyek feltehetőleg terrorista gyanúsítottakat szállítottak. A jelentés szerint tizenegy EU tagállam gyanúsítható az amerikai hírszerzéssel való együttműködéssel. A legélesebb kritikát Lengyelország kapta, amely több illegális CIA gépet is beengedett légterébe és nem zárható ki, hogy területén ideiglenes börtön is működött - áll a szövegben.

A jelentés kritikusan fogalmaz Gijs de Vries-el kapcsolatban is, akit az ideiglenes bizottság tanúként hallgatott meg 2006 áprilisában. A holland tisztviselő a meghallgatáson azonban csak homályos kijelentéseket tett, melyet egy parlamenti képviselő „teljesen használhatatlannak” ítélt. A képviselők aggályaikat a jelentésben is kifejtették, amely szerint megkérdőjelezhető a terror-ellenes koordinátori poszt, és amely szerint a koordinátor állításai hiteltelenek voltak.

Euvonal

Jóváhagyták az Irán elleni szankciókat az EU külügyminiszterei

Az EU külügyminiszterei jóváhagyták az Irán elleni ENSZ-szankciók végrehajtását, ugyanakkor továbbra sincs szó külön uniós intézkedésekről. Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy az unió folytatni kívánja a párbeszédet Teheránnal.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan, a vita nélkül elfogadott napirendi pontok között - szivárogtatták ki uniós diplomaták. Az intézkedések elvben két héten belül életbe léphetnek.
A BT közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy Teherán ellen két hónapon belül büntetőintézkedések lépnek életbe, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tevékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják.

Euvonal

Borreformról

Vélemény

A Bizottság a magyar konvergenciaprogramról

A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére - tette közzé az Európai Bizottság szerdán.

A Bizottság budapesti képviselete által az euractiv.hu szerkesztőségéhez eljuttatott közlemény emlékeztet arra, hogy Magyarország december 1-jén nyújtotta be konvergenciaprogramjának a 2006-2010-es időszakra vonatkozó új, aktualizált változatát.

A program célkitűzése az, hogy 2009-ig kiigazítsa a túlzott hiányt. A 2006-ban a GDP 10,1 százalékát kitevő hiányt - főként kiadáscsökkentés révén - 2010-re a GDP 2,7 százalékára szorítanák le. A költségvetési célok a program 2006. szeptemberi aktualizált változatához képest változatlanok maradtak. Magyarország az államháztartására vonatkozó középtávú célkitűzést a GDP 0,5 százaléknak megfelelő strukturális hiányban határozta meg, amelyet csak 2010-et követően érne el.

A magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos.

A program nagy vonalakban összhangban van a túlzott hiány kiigazítására a Tanács által megszabott 2009-es határidővel. Pozitív elemei között a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ - szögezi le a közlemény.

A 2006. október 10-i, 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében a Tanácsnak az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:

- szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig, biztosítsa, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon;

- a költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a költségvetés terén 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;

- tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;

- az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

euractiv.hu

Epnet

Felraktam a Linkek közé az Epnet akadémiai keresöt.

Felhasználónév: s7460025
Jelszó: password

Versenyügyek a bankszektorban

Kihasználják a bankok az ügyfeleket: Az Európai Bizottság a lakossági banki szektorban végzett felmérése szerint a bankok visszaélnek a lakossági ügyfelek tájékozatlanságával, magasan tartják a lakossági banki szolgáltatások költségeit és akadályozzák a versenyt.

Az EU lakossági banki ágazata évente az uniós GDP 2%-ának megfelelő, mintegy 250-275 milliárd euró bruttó bevételt eredményez. Brüsszel aggályosnak tartja, hogy egyes tagállamokban tartósan magas a jövedelmezőség, a nagyfokú piaci koncentráció, valamint a piacra való belépést egyértelműen akadályozó tényezők együttes jelenléte, mivel a bankok képesek befolyásolni az ügyfeleket és kisebb cégeket érintő árszinteket. A jelentés szerint egyes, a hitelezők által a hitelkamatok megállapításánál alkalmazott, bizalmas adatokat tartalmazó hitelnyilvántartásokat a bankok arra használhatnak fel, hogy kizárják a lakossági bankügyletek piacaira újonnan belépni kívánókat.
A Bizottság szerint a tagállamok többségében széles körben elterjedt az árukapcsolás, azaz a hitelt igénylő ügyfelet arra kötelezik, hogy további biztosítást kössön vagy folyószámlát nyisson. Jelentősek az ügyfelek mobilitását nehezítő akadályok is, főleg a folyószámla megváltoztatásával járó kényelmetlenségek is - áll a jelentésben.

Bankkártya piacok

A vizsgálat szerint a nagymértékben koncentrált bankkártya piacok számos tagállamban - különösen a bankkártyák megszerzését illetően - lehetővé teszik, hogy a már piacon lévő bankok korlátozzák az új versenytársak belépését, és magasabb kártyadíjakat vessenek ki. A Bizottság szerint aggályos az is, hogy a kereskedői jutalékok Európa-szerte nagyon eltérőek. Például a magas jutalékokat kivető tagállamokban működő cégek - az alacsony jutalékokat alkalmazó tagállamokhoz képest - bankkártyás eladásokból származó bevételük három-négyszeresét kényszerülnek a bankoknak kifizetni.

A jelentés kitér arra is, hogy a magas és tartós jövedelmezőség - különösen a kártyakibocsátás terén - azt mutatja, hogy egyes tagállamok bankjai jelentős piaci befolyást birtokolnak, és magas kártyadíjakat vethetnek ki a cégekre és az ügyfelekre. Ráadásul a jelentés szerint az Európa-szerte eltérő műszaki szabványok számos szolgáltató számára megakadályozzák az összeurópai szinten folytatott hatékony működést. Kroes biztos külön kitért a Visa és a Mastercard kártyaszolgáltatók piaci helyzetére. Kroes szerint a két cég duopóliumot alkot.
Euvonal & EUX TV

Megszüntették a Franciaország ellen indított deficiteljárást

A pénzügyminiszterek az Európai Bizottság novemberi javaslatának megfelelően megszüntették a deficiteljárást, melyet még 2002-ben túlzott államháztartási hiánya miatt indítottak Franciaország ellen.

Párizs már 2005-ben teljesítette a GDP-hez viszonyított 3 százalék alatti deficitet, míg 2006-ban a hiány már csak 2,7 százalék volt. A Bizottság szerint a deficit 2007-ben és 2008-ban is tovább csökken majd. A testület pozitívan értékelte azt is, hogy Párizs az államadósság növekedésének tendenciáját is megfordította.

EUvonal

China's trade surplus with Europe soars 31 per cent

China's trade surplus with the European Union soared to 91.66 billion dollars at the end of last year, up 31 per cent from 2005, the commerce ministry said on Sunday.

Total China-EU trade value rose 25 per cent to hit 272.3 billion dollars in 2006, with exports reaching 181.98 billion dollars, up 27 per cent year-on-year, and imports growing by 23 per cent to 90.32 billion dollars.

The European Union remained China's top trading partner last year, accounting for nearly 16 per cent of China's global trade, the ministry said on its website.

China said it recorded a trade surplus of 70.12 billion dollars with the European Union in 2005, although one EU estimate put the surplus at about 106 billion euros (137 billion dollars). The difference between the two figures is believed to stem mainly from different counting of services and export goods which use imported materials or components. Commerce Minister Bo Xilai said earlier this month that reducing the huge trade surplus would be the 'top priority' for China's foreign trade development this year.

Its total trade surplus reached 177.47 billion dollars in 2006, while its foreign exchange reserves soared 30 per cent to 1.0663 trillion dollars, the government said.

The excessive trade surplus has caused tensions with the United States and Europe, and harms both domestic economic development and foreign trade relations, Bo said. US and European critics say China's renminbi currency remains undervalued and makes Chinese exports cheaper. The government has allowed the currency to appreciate by about 5 per cent against the dollar over the last 18 months and it is expected to rise by a similar margin this year.

M&C

Friends of EU constitution defend treaty's 'fundamental content'

A pro-EU constitution gathering in Madrid has called for a revised version of the charter to not go "below" the existing compromise, while expressing "frustration" at the lack of alternative solutions put forward by countries that have failed to ratify it.

The EU constitution as it stands is "the result of complex and difficult negotiations" which reflects "delicate balances bringing together diverse political, social, economic and legal interests," stated delegates from the 18 countries that have already ratified the charter plus Ireland and Portugal on Friday (26 January). The group stated that any new version of the text should "respect its fundamental content and its balances," while acknowledging that certain modifications to the constitution could prove necessary following the negative 2005 votes in France and the Netherlands.

"Obviously we are aware that as every human construction, even this treaty can be improved," suggested Alberto Navarro, Spain's Europe minister, explaining that new challenges have come up since 2004, when the constitution was signed. "If needed, we could add something about climate change, immigration or energy… We are ready for that. But the clear message from Madrid is that we prefer to improve the text rather than cut out from it," said Spain's minister.

Nicolas Schmit, the Europe minister of Luxembourg which had co-organised the meeting with Spain, stated "We can't move below from what we have already achieved in the treaty signed by all member states. We can go further but not below."

Frustration with sceptics

According to observers to the talks, Spain's suggestions for new elements to be included in the revised treaty did not however feature high at the meeting. "It was not much of an issue," one insider commented. However, ministerial delegates from most of the attending countries pointed out that member states who find it difficult to proceed with ratification should make clear what exactly they think is missing or what they dislike in the existing text.

Apart from France and the Netherlands, seven other countries have not ratified the EU charter: Ireland and Portugal - the duo that asked to be allowed to attend the pro-constitution camp meeting - as well as the UK, Sweden, Denmark, the Czech Republic and Poland.

Asked by journalists whether the "friends of EU constitution" felt frustrated by the lack of alternative proposals from the non-ratifiers on how to solve the impasse, Mr Navarro said "undoubtedly." He pointed out that back in 2004 even Jack Straw, the then UK foreign minister, passionately defended the treaty in Britain's parliament. But after the French and Dutch votes, "all of a sudden it has become difficult" to take the final legal step to approve the document, he said.

Apart from Spain and Luxembourg's Europe ministers, the Madrid meeting was mostly attended by officials at a lower level, with Sweden, Denmark and UK also sending diplomats to "observe" the debate.

Meanwhile, the Madrid participants were trying hard to avoid the impression that their initiative was aimed at dividing Europe into two camps, while highlighting their full support for German chancellor Angela Merkel's drive to salvage the EU charter. The organisers' struggle to prevent an image of dividing the EU sparked amusement among journalists when they moved flags back and forth from the central press point - starting with 20 attending countries and finishing just with the flags of Spain, Luxembourg, Germany and the EU.

Siemens-Bußgeld reduziert deutsche Zahlung nach Brüssel

Das millionenschwere Bußgeld, das Siemens und andere Elektrokonzerne wegen Preisabsprachen in die EU-Kasse zahlen müssen, hat positive Auswirkung auf den deutschen Fiskus. Finanzminister Steinbrück muss 150 Millionen Euro weniger nach Brüssel überweisen.

Brüssel - Bundesfinanzminister Peer Steinbrück (SPD) wird sich freuen: Das hohe EU-Bußgeld von 750,7 Millionen Euro für Siemens und andere internationale Elektrokonzerne wegen illegaler Preisabsprachen wird im laufenden Jahr den deutschen Beitrag in die EU-Kasse mindern.

Die Strafgelder der Konzerne fließen vollständig und direkt in die EU-Kasse; die EU-Staaten müssen deshalb anteilig weniger einzahlen, berichteten EU-Diplomaten heute in Brüssel. Da Deutschland als größter Einzahler nach Brüssel für etwa 20 Prozent des EU-Budgets aufkommt, beträgt die anteilige Einsparung für Steinbrück etwa 150 Millionen Euro, hieß es weiter.

Siemens muss wegen Preisabsprachen bei Schaltanlagen für Stromnetze mit 418,6 Millionen Euro den Löwenanteil der Strafzahlungen leisten. Das EU-Budget hat im laufenden Jahr einen Umfang von gut 115 Milliarden Euro.

Spiegel

Topolanek a cseh kormányfö

Egy elsikkadt hír: pénteken a cseh parlamentben megalakulhatott az új kormány, mivel 2 ellenzéki képviselö nem vett részt az ülésen, egy pedig tartózkodott. Így Topolanek jobboldali koalíciós kormánya 100-97 arányban bizalmat kapott...

Nem kérdés, hogy a kormány törékeny többségel rendelkezik. Mégis nagy reformokba vágja a fejszéjét: "A cseh miniszterelnök beszédében megigérte, hogy fokozatosan csökkentik az államháztartás jelenlegi aggasztó hiányát, a 2010-ig tartó megbizatási idő alatt pedig évente két-két százalékkal a köztisztviselők számát. Bevezetik a – 17 és 19 százalék közötti – egykulcsos adót, ugyanakkor a bérek, illetve a bevételek nagyságától függően állapítják meg az adóalapot, hogy az eddigi 12 százalékos adósávban tartozó középrétegek kiadása ne növekedjék. Előkészítik és ha lehetséges valóra is váltják a Cseh Légiforgalmi Társaság (CA) a prágai repülőtér és a posta magánosítását. Lesz vizitdíj, a kórházi étkezéshez való hozzájárulás, s fizetni kell majd a vények kiváltásakor is. Ugyanakkor megszabják a lakossági önrész éves felső határát az átlagbérnél kevesebb jövedelmű g személyek, illetve családok számára. "

Nol

Vasúti liberalizáció?

Az Európai Parlament második olvasatban elfogadta a harmadik vasúti csomagot, amely szerint a belföldi utasok új jogokat kapnának, egységes jogosítványa lehet a vonatvezetőknek, és megnyílhat a verseny a nemzetközi személyszállítás területén.

Az EP közlekedési bizottsága eredetileg még olyan jelentést fogadott el, amely 2017-re, a tagállamok álláspontjával ellentétben a belföldi vasúti személyszállítás liberalizációját is javasolta, de a plenáris ülésen a képviselők nem támogatták ezt. A kérdés ezzel le is került a napirendről és nem kerül majd az egyeztető bizottság elé sem.

A képviselők elfogadták viszont a tagállamok javaslatát, amely 2010-re a tenné nyitottá a versenyre a nemzetközi vasúti személyszállítást.

A másik kényes téma az egységes európai utas jogok kérdése volt, melyet a képviselők támogattak. Az EP szeretné elérni, hogy a légi közlekedésben alkalmazott szabályokhoz hasonlóan, a belföldi vonatok utasai is kapjanak minimum kompenzációt, amennyiben késik a vonatuk. A képviselők az egyórás késésért a jegy 25 százalékát, kétórás késésért a jegy 50 százalékát adnák vissza az utasoknak, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a késésért. Ezek a szabályok eddig csak a nemzetközi utasokra vonatkoztak, amelyek azonban az összes utazó mindössze 5 százalékát teszik ki.

A tagállamok akaratával ellentétben, amelyek csak a vonatvezetőket vették volna be az irányelvbe, a képviselők elfogadták azt is, hogy a személyzetre harmonizált, az egészségi állapotot, az alapképzést és az általános szakmai tudást is magukba foglaló szabályok vonatkozzanak.

A jelentés szerdai vitájában felszólaló Barsiné Pataky Etelka (néppárti) azt mondta, a harmadik vasúti csomaggal megvalósuló liberalizáció „csak akkor lesz sikeres, ha gazdaságilag egészséges, logisztikailag felkészült, modern vasúti társaságok fogják nyújtani a szolgáltatást.” A képviselőnő szerint „ma nem ez a helyzet: az új, és egyes régi tagállambeli vasúti társaságok küzdenek a felhalmozott deficittel, a tagállamok pedig a konszolidáció problémájával".

„A vasúti csomagban szerepel olyan javaslat, amely meghosszabbítja a nemzeti személyszállításban a liberalizációra való felkészülési időt. Az a véleményem, hogy a hosszabb felkészülési idő nem elég.” - mondta Barsiné. A politikus szerint „a cél tehát az, hogy az új tagállamokban meglévő értékek – jelen esetben a vasúti szolgáltatás – ne essen áldozatul a belső piaci nyitásnak, hanem értékes része legyen annak”.

A szintén néppárti Becsey Zsolt szerint az új tagállamok jelentős államháztartási problémáik miatt csak az euró bevezetése után öt évvel tudják a teljes liberalizációt elfogadni, hiszen addig nem képesek úgy feltőkésíteni a vasuti vállalatainkat, hogy a versenyt állni tudják. A képviselö szerint 2022 körül lenne megvalósítható a teljes vasuti liberalizáció.

Euvonal, EP sajtószolgálat

Szorosabb rendőrségi együttműködésről állapodtak meg az EU-tagállamok

A tagállamok belügyminiszterei megállapodtak a prümi szerződés az EU szabályokba való beemeléséről, amely a bűnözés és terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében hozzáférést biztosít a tagállamoknak egymás bűnügyi nyilvántartásaihoz.

A drezdai ülésen a 27 tagállam és az Európai Bizottság egyetértettek, hogy megosztják egymással gépkocsi nyilvántartásukat, az ujjlenyomat, valamint a DNA adatbázisokat.

A prümi szerződés, amelyet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország kötött 2005-ben, lehetővé teszi, hogy más tagállamok is hozzáférjenek az egyes nemzeti, rendőrségi adatbázisokhoz és a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét irányoz elő. Sajtóértesülések szerint azonban Csehország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Írország még időt kért arra, hogy megvizsgálja a javaslat pénz- és igazságügyi vonatkozásait.Schäuble szerint a német-osztrák adatcsere óta, 1500 azonosítatlan ujjlenyomatot sikerült azonosítani az osztrák rendszer alapján.

Euvonal

Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament új elnöke

450 szavazattal az első fordulóban az Európai Parlament új elnökévé választották a német, néppárti Hans-Gert Pötteringet kedden, Strasbourgban.

2007. január 16-án, Strasbourgban, titkos szavazáson választott magának új elnököt az Európai Parlament, miután letelt az előző házelnök, a spanyolországi, szocialista Josep Borrell két és fél éves mandátuma.

A 715 leadott szavazatból 26 volt érvénytelen. A 689 érvényes voks közül 450-et (65,31 százalék) nyert el a néppárti Hans-Gert Pöttering. (Az abszolút többséghez 345 szavazatra volt szükség.) A zöldpárti, olasz Monica Frassoni 145, Francis Wurtz (Egyesült Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, francia) 48, Jens-Peter Bonde (Függetlenség/Demokrácia, dán) 46 voksot kapott.

Hans-Gert Pöttering 1979 óta európai parlamenti képviselő, 1999 óta pedig az Európai Néppárt - Kereszténydemokraták képviselőcsoportot vezette az EP-ben. A politikus 1945. szeptember 15-én született az alsószászországi Bersenbrückben. Jogot, politológiát, történelmet tanult a bonni és a genfi egyetemen, majd a genfi Institut des Hautes Etudes Internationales-ban és a New-York-i Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1974-ben doktori címet szerzett, 1976 és 1979 között tudományos munkát végzett. 1990-ben ő lett az osnabrücki CDU körzeti elnöke, 1999-től a CDU szövetségi elnökségének és vezetőségének tagja. Szintén 1999-től az Európai Néppárt elnökhelyettese.

EP Sajtószolgálat

Szélsőjobb frakció alakult az Európai Parlamentben

Identitás, Hagyomány, Szuverenitás néven megalakult a szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben, amelynek húsz tagja van. frakcióvezető a francia Nemzeti Front tagja, Bruno Gollnisch lesz.

A frakció célja a nemzeti szuverenitás fokozása, valamint moratórium kimondása a bevándorlásra, főként az iszlám országokból érkező külföldiekre. Az önálló frakció révén a szélsőjobb az eddiginél is nagyobb energiával bírálhatja majd az EU-alkotmányozás terveit és Törökország tervezett csatlakozását.

Euvonal

A Bizottság új energiapolitikát javasol

Az Európai Bizottság új, átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását szeretné elérni. A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást.

A Bizottság szerint a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság azt javasolja, hogy az EU tagállamok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.

A Bizottság az energia tényleges belső piacának létrehozásában, a szénszegény energiára való áttérés meggyorsításában és az energiahatékonyság növelésében látja a megoldást.

Belső energiapiac

A testület szerint az Unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van. A javaslat úgy véli, hogy világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását, erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzést kell bevezetni és nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 százalékos összekapcsolására, melyeket koordinátorok kinevezésével valósítanának meg.

Megújuló energiaforrások

A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2020-ig teljes energiamixüknek 20 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában - a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is - lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 százalékos arányt el kell érniük. 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a bioüzemanyagok és a hűtés és fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére.

Az Európai Unió továbbá a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.

Energiahatékonyság

A Bizottság 2020-ig 20 százalékkal szeretné csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Amennyiben ez megvalósul, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót és mintegy 780 tonna széndioxidot takarítana meg.

A bizottsági javaslatban az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetése, az előírások szigorítása, a készülékek jobb címkézése, az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás hatékonyságának javítása szerepel fő célként.

A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
EUvonal

Far-right group formed in European Parliament

Far-right MEPs have managed to club together in the European Parliament, getting enough members to form a political group entitling them to EU funds. The group was created on Tuesday (9 January) and managed to get just the threshold number of deputies needed under EU rules - 20 MEPs from six different member states.

The diverse group which houses politicians from Romania's anti-Roma xenophobic Greater Romania Party, through to France's and Belgium's anti-immigrant National Front and Vlaams Belang. The group also includes Andrew Mölzer (an Austrian MEP kicked out of a far-right party in Austria for being too extremist)), Dimitar Stoyanov (a Bulgarian MEP who caused a ruckus in the parliament last year when he circulated a derogatory email about Roma people) and two Italian MEPs Luca Romagnoli and Alessandra Mussolini (granddaughter of Benito).

The group is to be headed by Bruno Gollnisch, a member of the National Front, and is to be called "Identity, Tradition and Sovereignty. "Having hammered out a political charter upon which they can agree - broadly anti-immigration, anti-EU constitution and anti-Turkish EU membership - the text will now be sent to European Parliament president Josep Borell. One of Mr Borrell's last duties - he is due to step down next week – may be to formally announce the formation of the group in the upcoming Strasbourg plenary, a parliament contact said.

From then on, the group will be entitled to EU funding and some positions within the European Parliament, such as a vice-presidency of a committee.In total, the group consists of seven French MEPs (National Front), five Romanian MEPs (Romania Mare), three Flemish MEPs (Vlaams Belang), two Italian MEPs (Lista Mussolini and Fiamma Tricolore), and one MEP each from Bulgaria (Attack), Austria and the UK (both independents).

Euobserver

Ausztria részlegesen megnyitja munkaerőpiacát

Az új osztrák koalíció döntése értelmében a 2004-ben csatlakozott tagországok, valamint Románia és Bulgária jól képzett munkavállalói is könnyebben juthatnak be az osztrák munkaerőpiacra. Az intézkedés a jobbközép néppárt és a szociáldemokrata párt között született koalíciós szerződés része, amelyet hétfőn, három havi tárgyalássorozat után véglegesítettek.

A gazdasági és munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint Ausztria néhány hiányszakmát nyit meg, amelyekbe képzett munkaerőt vár. A közlemény egyelőre nem tartalmazza a szakmák pontos listáját.

Euvonal

Holland munkaeröpiac megnyitása

A holland kormány döntése értelmében 2007. január 1-jétől Hollandia is megnyitja munkaerőpiacát a 2004. május 1-jén csatlakozott országok számára. A döntés tényleges hatályba lépéséhez azonban szükség van a holland parlament hozzájárulására, amely egyelőre várat magára.

Néhány ágazat és szakma azonban mentesül a szokásos munkavállalási engedélyezés alól. A meghatározott szakmákban a EU10-ekből származó munkavállalóknak két héten belül kiadják a munkavállalási engedélyt. A gyorsított eljárást a mezőgazdasági szektorban, a belvízi szállításban, a fém- és iparcikk-kereskedelemben (kisméretű fémmegmunkáló ipar), a vágóhidak és halfeldolgozó üzemek, valamint a tudományos kutatás esetében alkalmazzák. 2006. szeptemberétől a kiskereskedelmi eladók, acélipari munkások, szociális ellátásban dolgozók, egyes egészségügyi dolgozók, pékek, a távközlési szektor egyes alkalmazottai, vendéglátó ipari dolgozók, szállodai alkalmazottak, valamint a rendőrök számára nyílt meg a könnyített elhelyezkedés lehetősége.
Euvonal

Mérséklődött a munkanélküliség az euróövezetben

Az euróövezetben novemberben 7,6 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya (számuk 11,2 millió) az októberi 7,7 százalékról. A legújabb jelentés szerint a munkanélküliség több hónapi stagnálás után (7,8%)szeptemberben kezdődett javulni (7,7%). 2005. novemberében 8,4 százalékos volt a munkanélküliség az euróövezetben. Főleg a foglalkoztatás németországi, franciaországi és belgiumi javulása segítette az átlag lefaragását az elmúlt hónapokban.

A 25 tagú EU-ban novemberben 7,7 százalékos volt az átlagos arány, az októberi 7,8 százalék után. Tavaly novemberben az EU-ban átlagosan 8,6 százalékos volt a munkanélküliek aránya. Az Eurostat becslése szerint novemberben 16,9 millióan voltak munka nélkül az EU-ban, az októberi 17,2 millió után.

Az EU-ban novemberben is Lengyelországban volt a legnagyobb a munkanélküliség, 13,6 százalékon az októberi 13,8 százalék után, a 2005. novemberi 17,1 százalék helyett. A második helyezett Szlovákiában 12,3 százalékra csökkent az arány az októberi 12,6 százalékról, amely tavaly novemberben 15,7 százalékos volt. Az élbolyban maradt Franciaország és Spanyolország is, 8,6 százalékos, illetve 8,4 százalékos aránnyal. Magyarországon az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint novemberben 7,7 százalékosra nőtt a munkanélküliség az októberi 7,6 százalékról, míg tavaly novemberben 7,4 százalékos volt.

Euvonal

3 új hivatalos nyelv

A román és bolgár mellett 2007 január 1.-töl az ír is hivatalos nyelvvé vált az Európai Unióban. Újdonság továbbá, hogy a bolgár nyelvvel a cirill abc is megjelenik. Az ír a közösség elsö kelta hivatalos nyelve.

Az unió egyik alapértéke a kulturális sokszínüség. Mindez a költségvetésben is megjelenik. A hivatalos nyelvek közötti fordításra megy el a közös költségvetés 1%-ka, mintegy 1,1 milliárd Euro.

A 23 hivatalos nyelv mellett több nyelvi kisebbség küzd, hogy anyanyelvét hivatalos nyelvként fogadja el az integráció. A katalán, baszk, galíciai, walesi, skót nyelvek azonban a tagállamokban is csak regionális hivatalos nyelvek, így nem valószínü, hogy az unió elismerné hivatalos nyelvként használatukat.

27 tagúra bővült az Európai Unió

Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásával 27 tagúra bővült az Európai Unió. Ezzel az EU népessége majdnem eléri a 493 milliót. Az EU azonban védzáradékokat vethet be, ha a két tagország nem tudja teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket. Bulgária és Románia csatlakozásával, valamint az ír nyelv hivatalos nyelvvé válásával az Európai Uniónak ezentúl 23 hivatalos nyelve van.

Az EU a 2006-ban élelmiszerbiztonsági intézkedéseket vezetett be a két tagország ellen. A Bizottság a bolgár légitársaság ellen is védzáradékot léptetett életbe, mert annak 55 repülőgépe Brüsszel szerint nem biztonságos.

A jelenlegi tagállamok egyoldalúan felfüggeszthetik a polgári- és büntetőjoggal kapcsolatos EU kötelezettségek betartását a bel-és igazságügyi együttműködés terén, míg a belső piaci védzáradék akkor vethető be, ha Románia és Bulgária súlyosan megsérti a belső piac működési szabályait. A gazdasági védőintézkedés keretében a súlyos gazdasági nehézségek kezelhetők, és Brüsszel védzáradékokat állapíthat meg az EU-s pénzek felhasználása kapcsán felmerülő problémák esetén is.

A Bizottság legutolsó jelentése Bulgáriának az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU-s agrártámogatások befogadására alkalmas adminisztrációs intézményrendszer hiányát rója fel. Az EB szerint Bulgária csak korlátozott reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás terén.

Románia tekintetében szintén problémásnak ítélte a Bizottság a mezőgazdasági pénzek befogadási kapacitását, az igazságügyi rendszert, valamint a korrupciót. A jelentés szerint a korrupció az egészségügyet, az oktatást és a helyi önkormányzatokat is átszövi. A testület szerint reális a veszélye annak, hogy Bukarest nem lesz képes befogadni az EU-ból érkező agrártámogatásokat.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az előző évhez képest Románia egy-egy terülten jelentős fejlődését ért el, mint például a regionális politika, valamint a versenyképesség.

Bukarestben és Szófiában óriási ünnepségeket rendeztek a csatlakozás tiszteletére. Az ünnepségeken magas rangú külföldi vendégek vettek részt. Göncz Kinga külügyminiszter angol és magyar nyelven gratulált a románoknak - a romániai magyar közösséget is üdvözölve - az EU-csatlakozás alkalmából.

Euvonal

Szlovéniában bevezették az eurót

Szlovéniában az EU-10-ek közül elsőként január 1-jén bevezették az eurót. Január első két hetében még a tollár is forgalomban lesz, ám Ljubljana átmenet nélkül vezette be az euró pénzérméket, amely azt jelenti, hogy a kereskedőknek euróban kell visszaadniuk a vásárlóknak.

Euvonal

Német elnökség programja

• Alkotmányozási folyamat újraindítása


• Közös energiapolitika kialakítása, energia-piaci reformok végrehajtása


• Partnerségi megállapodás Oroszországgal


• Az európai projekt 50. születésnapjának méltó megünneplése


• G8 konferencián: éghajlatváltozás, tökepiacok kontrollja illetve Afrika helyzete

Link

Finn elnökség értékelése

+ Elfogadták szolgáltatási irányelvet

+ Megszületett a REACH

+ Schengeni bövítés nyélbe ütése 2008-ban

+ Véglegessé vált a 2007-es bövítés (Románia & Bulgária)

+ Tetö alá hozták az új kutatás-fejlesztési programot

+ Az EU nélkülözhetetlenné vált a közel keleti konfliktus (libanoni háborút követöen) rendezésében

- Sikertelen volt az egységes orosz-, illetve energia politika kialakítása

- Az októberi EU-Oroszország csúcs eredménytelen

- A török csatlakozási tárgyalások elakadtak a ciprusi problémán

- A problémákat a jövöbe toló, rossz kompromisszum született a további bövítésekkel kapcsolatos stratégia szempontjából

Minden termékre egységes agrárrendtartás lesz

A közös agrárpolitika eddigi legnagyobb szabású egyszerűsítéseként az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a jövőben valamennyi agrártermékre egyetlen, egységes rendtartás legyen érvényben. Az Európai Bizottság javaslata szerint a jövőben egységes termékpálya-rendszerrel váltanák fel a jelenlegi szabályozást, amelyben 21 agrártermékre 21 külön szabály vonatkozik, legyen szó az intervencióról, a magánraktározásról, a marketingről, az import- és exportszabályokról vagy az állami támogatásokról.

Az egyszerűsített agrárrendtartás az intervenciós felvásárlások, a magántárolás, a marketing, a minőségi előírások, az export- és importszabályok, a védzáradékok, a piaci verseny, az állami támogatások és az adatszolgáltatás területét érinti majd. A javaslat értelmében egy 198 cikkből álló rendelet váltja majd fel a 41, összesen 600 cikkből álló tanácsi jogi aktust.

Euvonal

Fokozatos munkaerőpiaci nyitás a bolgár és a román munkavállalók előtt

Ahogy korábban jelezte, a kormány szerdai (2006. december 20.) ülésén a magyar munkaerőpiac fokozatos megnyitásáról döntött a román és a bolgár munkavállalók előtt. Az első két évben a két új tagállamból érkezők 219 szakmában helyezkedhetnek el könnyített eljárással. Ezekben a szakmákban is kötelező marad a munkavállalási engedély, azonban azt automatikusan adják majd meg. A kormányszóvivő szerint az érintett szakmákban - például az élelmiszer-, a textil-, az építőiparban, vagy az egészségügyben - Magyarországon munkaerőhiány van.

Az új szabályozás szerint továbbra is könnyítetten juthatnak majd a munkaerőpiacra azok, akik gyakornokként dolgoznak vagy szezonális munkát vállalnak Magyarországon. Ezekben az esetekben megmarad az eddig alkalmazott kvóta-rendszer, vagyis továbbra is évente 700 gyakornok, illetve 8000 szezonális munkás dolgozhat hazánkban - mondta.

Azokon a területeken, ahol nincs munkaerőhiány, csak fokozatos nyílik meg majd a munkaerőpiac. A kormány egy év múlva vizsgálja meg újra a kérdést. A könnyített engedéllyel betölthető állások listája elérhető az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján a www.afsz.hu oldalon. Közben Németország is bejelentette, hogy legalább két évig korlátozni kívánja a bolgár és a román munkavállalók bejutását munkaerőpiacára. A román és bolgár munkavállalók foglalkoztatását mindenekelőtt az építőiparban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban akadályozzák.

EuVonal

Európai Tanács 2006 december

Válogatás:

Nyitva marad az EU kapuja, de nehezebb lesz bejutni rajta

A pénteken kora délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón a Huszonötök által elfogadott záróközlemény aláhúzza: az eddigi bővítések politikai és gazdasági értelemben is sikeresek voltak a régi és az új tagok számára. Ezért az Európai Unió továbbra is elszánt a bővítési folyamat folytatására azokkal az államokkal, amelyek felé ezt a vállalást tette, így a balkáni országokkal és Törökországgal.

A bővítés kapcsán megfogalmazott új uniós konszenzus ugyanakkor az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezet integrációs képességére, vagyis arra, hogy az EU a bővülés mellett is hatékonyan tudjon működni és tovább mélyülni. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy az EU fenn tudja tartani és el tudja mélyíteni saját fejlődését. A bővítés ütemének figyelembe kell vennie az Unió új tagok felvételére való kapacitását” – fogalmaz a csúcstalálkozó zárónyilatkozata.

Az új bővítési stratégia szigorítja magát a csatlakozási tárgyalási folyamatot is, nagyobb hangsúlyt fektetve a nehezebb tárgyalási fejezetekre és a feltételek teljesítésére a jelentkezők által. „A csatlakozási folyamatra nézve irányadó, nemrégiben megerősített szabályok biztosítják a szigorú feltételhez kötöttséget a tárgyalások valamennyi szakaszában” – áll a zárónyilatkozatban. Olyan nehéz témákat, mint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem például már a tárgyalások korai szakaszában megtárgyalnak majd.

Az új stratégia továbbra is három pilléren áll: az EU saját, belső felkészültségén, a jelentkezők minden eddiginél szigorúbb elbírálásán és a közvélemény támogatásának megnyerésén. „Az EU integrációs kapacitásának fenntartása érdekében a csatlakozó országoknak készen kell állniuk és képesnek kell lenniük az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalására, az EU-nak pedig képesnek kell lennie a hatékony működésre és a fejlődésre.

A csatlakozási folyamat sebessége a tagjelölt országban folyó reformok eredményeitől függ majd és minden egyes országot a saját érdemei alapján bírálnak majd el. Ez utóbbi félmondat szövegbe való beillesztéséhez elsősorban Horvátország érdekében a magyar küldöttség ragaszkodott. A szöveg ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU egészen a tárgyalások végjátékáig tartózkodni fog csatlakozási céldátumok kitűzésétől.
Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Az EU fogadókészsége Szerbiára is érvényes.

Az új bővítési stratégia kompromisszum...

Az ülést záró sajtótájékoztatón a vezetők igyekeztek azt az oldalát kiemelni az új stratégiának, ami az EU bővítés melletti elkötelezettségét erősíti meg. „A mai megállapodás biztosíték arra, hogy a jövőbeli bővítések is sikeresek lesznek. Nem támasztottunk új feltételeket, az ajtó továbbra is nyitva van” – hangsúlyozta az ülés után Matti Vanhanen finn kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke. „A csúcstalálkozó üzenete az, hogy ez egy nyitott közösség” – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Egyetértett vele Angela Merkel német kancellár, a következő elnök, mondván nem érzi, hogy az EU belefásult volna a bővítésbe és hogy teljes volt az egyetértés a vezetők közt: a balkáni országoknak európai perspektívát kell adni. Ő is hangoztatta, hogy milyen sikeres volt a 2004-es bővítés: 2,5 millió munkahelyet teremtett az EU egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai intézményi keret nem elégséges a terjeszkedés folytatására, ahhoz előbb működőképes EU kell, ebben pedig kulcsszerepet kap majd az alkotmány.

Szintén támogatóan nyilatkozott Jacques Chirac francia elnök, aki szerint az EU-nak a béke és a demokrácia elterjesztése a feladata az egész európai kontinensen. Hozzátette ugyanakkor: Franciaországban az alkotmány szerint Horvátország csatlakozása után minden következő ország felvételéről népszavazást kell tartani. Ő is úgy érezte, hogy az intézményes reformok sürgetőek, szerinte a felszólalási időt már most is korlátozni kellene 3 percre, mert egyszerűen túl sokáig tart 28 (a tagok plusz Barroso) felszólalást végighallgatni.

Az is többször elhangzott, hogy mennyire fontos, hogy a bővítés – hasonlóan a többi nagy vállalkozáshoz – élvezze a közvélemény támogatását. „Az európai vezetők felelőssége, hogy megvitassák, elmagyarázzák a bővítést, hogy elmondják az embereknek, hogy az mit jelent” – mondta Barroso elnök.

Konkrétan Törökországról szólva amúgy Barroso elutasította azt a szerinte szélsőséges értelmezést, amely úgy véli, hogy az immár a csúcs által is jóváhagyott EU-huszonötös álláspont „befékezte” az EU-török csatlakozási tárgyalások menetét. „Ez tipikusan a félig üres, félig teli pohár esete. Nézhetem arról az oldalról is, hogy nyolc fejezet bizonyos feltételek teljesüléséig még nem nyitható meg, de nézhetem onnan is, hogy az összes többi viszont igenis megnyitható, és a tárgyalás témák tucatjait érintve haladhat előre” – mutatott rá a Bizottság elnöke.

De hogy a bővítési konszenzus a valóságban valószínűleg nem olyan erős, mint azt a pénteken elfogadott új stratégia sugallja, több dolog is sejteti. Egyfelől érezhető, hogy igen erős a bővítés lassítását akaró blokk. A három Benelux ország a csúcson egy olyan nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni, amely kimondta volna, hogy az újabb bővítéseket az integráció mélyítésének kell megelőznie. Potenciálisan az új francia ratifikációs törvény lehet a legkomolyabb probléma, hiszen konkrét intézményes féket jelent, ráadásul az EU keretein kívül. Egyes vezetők csúcstalálkozó után nyilatkozatai is éreztették ezt. Bertie Ahern ír miniszterelnök őszintén megmondta, szerinte a bővítések ezután biztosan sokkal nehezebbek lesznek mint eddig.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, a jobboldal várható jelöltje a jövő tavaszi francia elnökválasztásokon pedig az EUobserver.com szerint közölte az Európai Néppárt vezetőivel szokásos, csúcs előtti találkozójukon, hogy a további bővítés és elsősorban a török csatlakozás kérdését kampánytémává akarja tenni a választásokon. Sarkozy nyíltan ellenzi a bővítést Törökországgal. A vita másik oldalán a lengyel vezetés azt szeretné, ha a jövőben távoli tagsággal kecsegtető európai perspektívát kapna Ukrajna, Moldova, sőt Grúzia is. Azt, hogy Kijev európai perspektívát kapjon, Magyarország is támogatja. Markáns bővítéspárti nyilatkozatot tett a csúcs után Tony Blair brit kormányfő is.

Az új stratégia elemzők szerint tulajdonképpen kompromisszum azok között az országok között, amelyek elszánt támogatói a bővítésnek – Nagy-Britannia, Svédország, a kelet-európaiak többsége –, illetve amelyek részben belpolitikai, részben más megfontolásokból lassítanák a folyamatot, ha nem is állítanák le teljesen: Franciaország, a CDU vezette Németország, Hollandia és Ausztria. Az új stratégia mindkét oldal politikai törekvéseit kielégíti valamennyire, hiszen az integrációs képesség szempontjának kidomborításával és a csatlakozási tárgyalások megszigorításával bizonyára lassítja majd a folyamatot, viszont az ajtót hangsúlyosan nyitva hagyja, megerősítve az eddigi ígéreteket.

Alkotmány kérdése

Bár a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozóból csak nagyon rövid időt vett el az európai alkotmány kérdése, az intézményi reformok sürgető ügye több más téma, így a bővítés és a bel- és igazságügyi együttműködés területén a döntéshozatal felgyorsítása kapcsán is nagy figyelmet kapott.

Angela Merkel, a soros elnökséget Finnországtól január elsején átvevő Németország kancellárja csúcsot követő sajtóértekezletén azt mondta, érzi, hogy milyen nagy várakozással fordulnak a tagállamok Berlin felé. „Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást” – szögezte le a kancellár. Berlin brüsszeli képviselője néhány napja jelezte, hogy az intézményi reformokat legkésőbb 2007 végéig nyélbe kellene ütni ahhoz, hogy azokat a tagállamok még a 2009 nyarán esedékes európai parlamenti választások előtt ratifikálhassák. Ez viszonylag rövid idő, bár sokan úgy vélik, hogy a valószínűleg a portugál elnökség (2007 második fele) idején kezdődő kormányközi konferenciát elég hamar, akár három hónap alatt is le lehet bonyolítani.

Átfogó migrációs politikát sürgetnek a Huszonötök vezetői

Az európai migrációs politika az 1999-es tamperei Európai Tanács következtetéseire, a 2004-es hágai programra és a „globális megközelítésről” szóló, 2005-ben elfogadott dokumentumra épül. Az Európai Tanács szerint prioritást kell élveznie az afrikai és mediterrán országokkal való partnerségi együttműködés javításának. Ennek közvetlen előzménye a 2006-ban Rabatban és Tripoliban tartott miniszteri konferenciákon tett együttes kötelezettségvállalás, valamint a migrációról és a fejlesztésről folytatott EU-Afrika párbeszéd keretében folyó munka, és az ún. euro-mediterrán folyamat.

A Huszonötök vezetői a harmadik országokkal való együttműködés terén külön intézkedéseket sürgetnek a hazatért migránsok visszafogadásárra és újrabeilleszkedésére vonatkozóan is.

Akadály a belügyi együttműködés további mélyítése előtt

Láthatóan nem boldogultak az állam- és kormányfők csütörtökön a bel- és igazságügyi együttműködés további mélyítését, a többségi szavazás újabb területekre való kiterjesztését illetően. Egyfelől nem kapott teljes körű támogatást a vétójog további korlátozását szorgalmazó kezdeményezés a bel- és igazságügyi együttműködésben, másfelől a kérdés végleges elvetéséről sem lehetett beszélni. Hasonlóképpen az a – mindenekelőtt német részről támogatott – felvetés sem maradt talpon, hogy a továbblépés lehetséges irányát az egyelőre befagyasztott alkotmányos szerződés vonatkozó részeire történő utalással jelöljék ki.

A bel- és igazságügyi együttműködés nagy része ma már a közösségi politikák úgynevezett „első pilléréhez” tartozik, amelynél a hatékonyabb döntéshozást lehetővé tevő többségi szavazás dominál. Ez azonban ma még nem érvényes a rendőri és igazságügyi-bírói együttműködés nagy részénél, ahol változatlanul az egyhangú döntéshozatal a meghatározó – az esetek többségében valakinek az ellenkezése miatt sokszor alaposan lelassítva, vagy akár lehetetlenné téve a továbblépést. Az Európai Bizottság emiatt vetette fel már tavasszal a - tagok egyhangú döntésén alapuló - „átlépés” lehetőségét a többségi szavazásra ezen a területen is, amit a most véget érő finn elnökség is erőteljesen felkarolt.

Bruxinfo

Chirac suggests bell

Boredom with seemingly endless EU summit discussions ran high on Friday, with French president Jacques Chirac suggesting to Germany's chancellor Angela Merkel that she use a "bell" to limit leaders' speaking time during her upcoming EU presidency. Several EU leaders on Friday complained about the gruelling so-called tours de table which sees every member of the 25 - and soon 27 member - union have a say on the final wording of the summit conclusions.

A bullish president Chirac told journalists after the meeting that he had given chancellor Merkel, who will from January chair the EU for six months, small "advice" to "limit the speaking time of everyone to three minutes." "It is impossible for the council [EU leaders' meetings] that we speak endlessly while always saying the same," he said.

The French leader suggested that 15 interventions - the number of EU members before the bloc's 2004 enlargement round - was about the maximum that everyone could endure. Referring to what he called an "interesting" Thursday evening discussion about enlargement, he said "fifteen" delegations had held "correct interventions" but the following ten had "tired out" the audience.

Mr Chirac himself had during the lengthy 2000 Nice summit, which ran to five days - used a "bell" to cut off his EU colleagues' speaking times - an idea which he reported Mrs Merkel as being "interested" in. The French president's irritation was shared by Slovakia's prime minister Robert Fico who endured his first formal EU summit. "I believe the new member states will in future open a discussion on how to make these meetings more effective," the Slovak leader said. He suggested EU leaders should concentrate on crucial subjects like the EU's future and its decision-making, while leaving more of the technical work to minister level.

Another summit debutante, Poland's president Lech Kaczynski, expressed surprise about the cumbersome procedures for drafting the final meeting conclusions, involving 27 prime ministers and their aides. "I don't recall in my whole life ...that the detailed wording of a document was decided by 54 people at the same time...The whole of today's meeting was devoted to this, even though we had already talked about the same issues last night," he said.

EuObserver

A Parlament elfogadta a REACH irányelvet

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az EU új vegyipari szabályozását, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy az egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagokat regisztrálják. A legveszélyesebb 3000 anyag kiváltására a gyártóknak tervet kell kidolgozniuk. A szabályozás összesen 30 ezer összetevőt érint.

A REACH 2007 júniusában fokozatosan lép életbe, és végrehajtása 11 évet vesz majd igénybe. 2018-ra az összes veszélyes anyagot regisztrálni kell az újonnan létrehozandó Európai Vegyi Ügynökségnél. A REACH 40 jogszabály helyébe lép.

A Parlament által második olvasatban jóváhagyott szöveg az EP és a Tanács között létrejött megegyezésen alapul. Eszerint a legveszélyesebb anyagok kiváltására a gyártóknak tervet kell benyújtaniuk, ahol pedig nincs lehetőség helyettesítésre, kutatási tervet kell készíteni a veszélytelenebb anyagok megtalálására.

A megállapodás nyomán hat év múltán vizsgálni fogják, hogy a hormonháztartásra kiható anyagokat nem kell-e a legveszélyesebb kategóriába átsorolni és csökkenteni fogják az állatkísérletek számát. Bevezetik a felelősséggel való kezelés elvét, amely szerint a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelősségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. A vállalatoknak kötelességük lesz a fogyasztók kimerítő tájékoztatása a felhasznált anyagokról és azok veszélyességéről. Az Európai Bizottságnak 12 éven - a rákkeltő anyagok esetében hét éven - belül kell jelentést készítenie arról, hogy ki kell-e terjeszteni a vegyi anyagok biztonságosságáról készült jelentéseket az évente 10 tonnánál alacsonyabb mennyiségben előállított anyagokra.

A magyar-brit közös kezdeményezés, az egy anyag - egy regisztráció elv végül csak kivételekkel érvényesül. Az elv szerint egy cég által már regisztráltatott anyagot más vállalatnak már nem kell bejegyeztetnie. Az elv az eredeti elképzeléseknek megfelelően azonban, hatályban lesz például az állatkísérletek terén.

A vegyipar az unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele nagyjából 2000-2500 milliárd forintra tehető.

EuVonal

Latin union would be modeled on Europe's

South American leaders agreed Saturday to create a high-level commission to study the idea of forming a continentwide community similar to the European Union.

The presidents and envoys of 12 nations wrapped up a two-day summit of the South American Community of Nations, hosted by Bolivian President Evo Morales in Cochabamba, a city tucked between the Andes and the Amazon in the heart of the continent. "We seek that South America be forever a region of peace that works to solve the economic problems of its historically abandoned majority," he said.

The leaders agreed to form a study group in Rio de Janeiro to look at creating a continentwide union, and even a South American parliament. Brazilian President Luiz Inacio Lula da Silva, a former metalworker who was re-elected in October, assured his fellow leaders that the group could rise above its historical divisions to unite the continent — though the process would not be easy. "We must have patience and try to solve these issues with delicacy," Silva said. "The solutions are difficult. We're not just simple workers talking about a strike at the factory."

The result left fiery Venezuelan President Hugo Chavez, long an agitator for the region taking a greater role on the world stage, pleased but impatient. "We need a political Viagra," Chavez said. "Look, we make decisions and we don't have the power to execute them. They're stuck in these pyramids of paper."

The discussion over South American unity likely will continue later this month when the leaders of Brazil, Argentina, Venezuela, Paraguay and Uruguay gather in Brazil. Chile's Socialist President Michelle Bachelet said globalization had "two faces" — one "potentially very destructive" but another that presented a "historic opportunity for societies like ours."

Houston Chronicle

NATO Invites Serbia, Montenegro, Bosnia

RIGA, Latvia (AP) - NATO leaders on Wednesday invited their old enemy Serbia - along with Montenegro and Bosnia-Herzegovina - to join a program considered a first step toward eventual membership in the alliance.
They urged Serbia and Bosnia, however, to fully cooperate with the U.N. war crimes tribunal.
The two Balkan neighbors were earlier excluded from NATO's Partnership for Peace outreach program because of their failure to apprehend the most wanted war crimes suspects indicted by the U.N. tribunal for the former Yugoslavia - former Bosnian Serb leader Radovan Karadzic and his wartime military chief, Gen. Ratko Mladic.
But NATO said at the end of a two-day summit that the three countries can offer a ``valuable contribution'' to stability in the Balkans, and that their membership in the program was important for the region. The program includes many former Eastern bloc countries and is considered a stepping stone toward full NATO membership.
The move to invite Serbia - strongly backed by Poland and other post-communist member states - appeared to be part of efforts to defuse the growing influence of nationalist hard-liners as the country prepares for parliamentary elections in January.
``We strongly support the ongoing reform processes and want to encourage further positive developments in the region on its path towards Euro-Atlantic integration,'' NATO said in a statement.
But Carla Del Ponte, the chief U.N. war crimes prosecutor for the former Yugoslavia, said through her spokesman that she was ``surprised and disappointed'' by the decision.
``The prosecutor is highly surprised because she was not consulted,'' Anton Nikiforov told Serbia's B92 radio. ``She is disappointed because it turns out that Serbia was rewarded for its noncooperation with the (U.N. war crimes) tribunal.''
``We have to wait and see what happens next (in Belgrade),'' he later told The Associated Press. ``They will smile at us, they will laugh at us, or what?''
NATO Secretary-General Jaap de Hoop Scheffer said the decision to invite Serbia to participate in the program was an important political move, and EU foreign policy chief Javier Solana called it a significant step in the efforts of the Balkan countries to overcome their wartime past.
In Belgrade, Serbian President Boris Tadic hailed the invitation as ``great news,'' saying it would benefit the country's economic recovery and pave the way for a military overhaul.
Foreign Minister Vuk Draskovic said participation in the NATO program would also help Serbia reopen suspended pre-membership talks with the European Union.
``This is a message to all retrograde forces in Serbia that there will be no return to the past,'' he said in a reference to the wars that shook the Balkans in the aftermath of Yugoslavia's collapse in 1991.
In the first combat action in its history, NATO launched a 78-day aerial bombing campaign against Serbia in 1999 to try to get autocratic leader Slobodan Milosevic to withdraw his forces from the country's mainly ethnic Albanian province of Kosovo.
NATO still has about 17,000 troops in the province, which has been run as a de facto U.N. protectorate since the war ended. A U.N. special envoy is expected to deliver his recommendations on the region's future early next year.
Bosnia's Defense Minister Nikola Radovanovic said he had not expected the invitation to come during the summit, adding it was the result of ``successful defense reform.''
The country emerged from the 1992-95 war with three ethnically divided armies that had fought against each other. Since 1999, authorities have worked to merge the Bosnian Serb, Bosniak and Croat forces into one and bring them under a joint command.
Three other Balkan countries - Croatia, Macedonia and Albania - already take part in the NATO program and are lined up to join the alliance. NATO said Wednesday it would invite those countries that meet alliance membership requirements to become full members at its 2008 summit.
International Herald Tribune

EU constitution talks likely to sideline Brussels

EUOBSERVER / BRUSSELS - EU member states are likely to deal with reviving the EU constitution alone, without involving "Brussels machinery", or else a solution will not be found in time for a 2009 deadline, according to Germany's ambassador to the EU, Wilhelm Schönfelder.

Mr Schönfelder said that Germany, which takes over the six-month EU presidency in January, will try and avoid involving the council, commission and parliament in Brussels to speed up negotiations on the constitution, currently in limbo after being rejected by French and Dutch voters last year. "We will keep it out of the Brussels machinery," said the ambassador at the Brussels-based European Policy Centre on Wednesday (6 December) adding that otherwise "you will never come to a solution." He also said that there will not be another European convention - the body of over hundred politcians including MEPs, MPs, ministers and observers which over a two-year period drew up the EU constitution.

Sounding out opinion

Germany is intending to appoint two "sherpas" - one from the chancellery and one from the foreign ministry - to sound out opinions in member states during the first couple of months of next year. Berlin will then draw up a three-part report. The first part will analyse the situation in the EU - "in crisis" according to Mr Schönfelder - while the second part will consist of substance and third of procedure and timetable.

The last two parts will only be drawn up once Germany has gathered all the feedback from capitals. But although the problem "can only be solved at the highest political level with heads of state and government," the fact that it is not clear who will be the leaders of France and the UK next summer while other governments such as in the Czech Republic and Hungary are troubled is adding to Germany's difficulties. This political uncertainty will make it even more difficult to stick to the tight timetable.

Ratification again?

Mid-2009 has been set as a deadline for ratification of the new constitution - mainly because the current Nice Treaty anyway requires certain institutional changes from 2009. Mr Schönfelder said that this means member states need to know what they have to ratify "by the end of 2007" as it takes "at least one year to ratify." He said he believed this would mean having a short "technical" intergovernmental conference to agree a new-look constitution during the Portuguese presidency in the second half of 2007 and suggested that all member states would probably have to ratify the text - also those who have already approved the current text.

Currently, this would mean 16 countries going through ratification for a second time. "That's what I imagine could be the outcome," said the ambassador stressing that it was his personal opinion. Mr Schönfelder said he hoped the fact that 2008 and 2009 will bring about further difficult issues – such as reducing the number of commissioners as required under the Nice Treaty, or a review of the bloc's farm policy – would spur member states to reach a consensus on the EU constitution in 2007. "If we do not succeed then this thing will be dead", he said of the charter adding that the EU would then be in a "very deep crisis" and not just a "crisis."

EuObserver