Az Unió tagországainak szakminiszterei jóváhagyták az audiovizuális szolgáltatások ágazatának korszerűsítésére irányuló, a határok nélküli médiaszolgáltatásokról szóló EU-jogszabály új változatát. Az 1989-es „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelvet felváltó új szabályozás olyan új típusú technológiákra is kiterjed, mint az internetes, vagy mobiltelefon alapú, nem lineáris médiaszolgáltatás.
Az új irányelv, melyre tegnap a Parlament és a Tanács is áldását adta, lehetővé teszi, hogy az audiovizuális szolgáltatások ágazata feldolgozza a műszaki fejlődés, a piacon zajló folyamatok és a konvergencia miatti nézői szokásváltozások okozta változásokat.
Az irányelv ismét kiáll az európai audiovizuális modell alappillérei, vagyis a kulturális sokszínűség, az európai filmek arányának magasan tartása, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem, a médiasokféleség és a faji és vallási alapú gyűlölet elleni harc mellett. Az irányelv emellett közvetlenül ösztönzi az iparági önszabályzást és a társszabályozást.
A jogszabály középpontjában a származási ország elve áll, amely már az 1989-es irányelv eredeti változatának is fontos eleme volt. Az elv immár azt is biztosítja, hogy a műsorszolgáltatóktól eltérő audiovizuális médiaszolgáltatóknak (például a lekérhető videofilmeket, híreket, sportadásokat, illetve a mobiltelefonra letölthető audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatóknak) csupán a származási országuk jogszabályainak, és ne 27 eltérő nemzeti jogrendnek kelljen megfelelniük. Az irányelv célja az is, hogy enyhítse a szabályozásból fakadó terheket, és új reklámozási formák engedélyezésével könnyítse a finanszírozást.
Az új dokumentum az eddiginél rugalmasabban szabályozza a televíziós reklámokat, bár a reklámok időtartama változatlanul egy óra alatt maximum 12 perc lehet, de ennek beosztása a műsor- és filmkészítőkre lesz bízva. Az irányelv lehetőséget teremt arra, hogy a televízió- és mozifilmekben, és sportműsorokban engedélyezzék a termékelhelyezést, míg a hírekben, politikai magazinműsorokban és gyermekműsorokban továbbra is tiltják azt. Ez a kérdés erősen megosztotta a tagállamokat, hiszen a termékelhelyezés jelenleg csak Ausztriában engedélyezett az EU tagországok közül, az összes többi tagállamban tilos. A megállapodás értelmében végül lehet élni a termékelhelyezéssel, de a műsorszolgáltatóknak kötelező lesz külön figyelmeztetniük a fogyasztókat, amikor ilyen reklámra kerül sor.
Azokon a pontokon, ahol az uniós szabályozás lazult, a direktíva meghagyja a lehetőséget a tagországoknak a nemzeti szabályozás szigorítására. Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa a következőket mondta az új szabályozásról: „Ma döntő lépést tettünk az audiovizuális médiaszolgáltatások tényleges piacának kialakítása és az európai audiovizuális tartalomipar versenyképességének fokozása felé. Korszerűsödő jogszabályaink e fontos darabja átvezeti a huszonegyedik századba az európai audiovizuális politikát, és az ágazatnak is nagy örömére szolgál. Amit ígér: kevesebb lesz a jogszabályi kötöttség, javulnak az európai tartalom finanszírozási feltételei, és jobban érvényre jutnak az európai gondolkodás középpontjában álló értékek, a kulturális sokszínűség és a kiskorúak védelme.”
Az irányelv még 2007 vége előtt hatályba is léphet, a tagállamoknak ezután 24 hónapjuk lesz arra, hogy az új rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba. Így az audiovizuális iparág korszerűsített keretszabályozása 2009-re fog kiteljesedni.
Euvonal
