Augusztus 15. - Szeptember 1. között nyári szünetet tartunk!
Mindig ünnepélyes, de nagyon szomorú pillanat, amikor búcsúzik egy szerkesztőség. Kis stábunk most elköszön az olvasóktól, mert befejezi eddigi munkáját. Csaknem hat éve küszködünk, hogy fennmaradjunk, most be kell látni, hogy erre nincs esély.2001 szeptemberében, euro.hu néven indult az az uniós hírportál, amely célul tűzte ki, hogy az euró bevezetése előtt, Magyarország közelgő uniós csatlakozására készülve kicsit közelebb hozza az EU-t a magyar olvasókhoz. Később tulajdonosváltás miatt eurohirek.hu néven folytattuk a munkát. Kezdettől azokat a híreket kerestük az unióban megjelenő, nyílt forrást jelentő sajtótermékekben, amelyek a hétköznapi életnek az EU-csatlakozással ránk váró problémáit mutatják meg. Ebbe belefért minden, a nagypolitika működési mechanizmusától kezdve a lobbizás technikáin át emberek hétköznapi életét befolyásoló helyi döntések bemutatásáig - ezért is szerettük ezt a munkát. Amikor állami pénz is került az "EU-propagandára", úgy gondoltuk, eljött a mi időnk. Ám hiába pályáztunk, hiába ajánlottunk együttműködést minden, az EU-csatlakozással hivatalból foglalkozó szervezetnek, intézménynek, nem jutottunk előbbre. Most hát - nem annyira büszkén - elmondhatjuk: működésünk öt és fél éve alatt egyetlen fillért nem kaptunk az államtól arra a munkára, amelyre egyébként ugyanezen idő alatt milliárdokat költöttek el. Hogy milyen hatékonysággal, azt az akkori sajtó bőven taglalta. (Csak emlékeztetőül: EUKK, ha mond még ez a betűszó valamit, külügyminisztériumi és miniszterelnöki hivatali programok, pályázatok.) Packáztak velünk politikusok, ígérgetettek közhivatalnok, általában minden egyes poszton három-négy, ugyanis minimum ekkora volt a fluktuáció a működésünk időszaka alatt... Mindeközben híreink naponta bejárták a magyar internetes sajtót, s tudjuk, hogy nem kis számmal vannak rendszeres olvasóink. Előre menekültünk, amikor csatlakoztunk a brüsszeli EurActiv-hírsite-hálózathoz, amelynek - nem kis előkészítő munka után - magyar oldala lettünk. Hiába jutottunk azonban rajtuk keresztül némi bevételhez, a franchise-szerződéssel járó kötelezettségek (nem utolsó sorban az évről évre megduplázódó franchise-díj) hazai anyagi háttér (és bevétel) híján a legszigorúbb üzleti döntés meghozatalát kényszerítik ki. A felmondási idő öt hónapja alatt működtetnünk kell a site-ot,de az oldalon mostantól csak MTI-hírek lesznek. Csak reménykedünk, hogy eltűnésünkkel egy kicsit szegényebb lesz a magyar internetes tartalomszolgáltatás palettája. Kondoleálási cím: info@eurohirek.hueuractiv.hu Két új fejezet nyílik a török csatlakozási tárgyalásokon
Reform Szerződést javasol a német elnökség
A német elnökség 11 oldalas tervet küldött a tagállamoknak, melyben a kormányközi konferencián megvitatandó kérdéseket sorolja fel, s amely az eredeti német szándékkal szemben számos lényeges, az alkotmányban szereplő elemet nem tartalmaz. Elemzők hosszú és nehéz tárgyalásokra számítanak az EU-csúcson, ahol Berlin elképzelései szerint a tagállamok vezetői egy ún. Reform Szerződésről vitáznak majd.
A reform szerzödés elökészítése a francia elnökválasztás után kapott lendületet. Sarkozy már a kampányban kijelentette, hogy az Alkotmány halott, ugyanakkor Franciaország támogatni fogja az EU alapszerzödésének felülvizsgálatát. Megválasztása után Sarkozy elsö útja Berlinbe vezetett, ahol a német elnökséggel megállapodtak a mini-szerzödés koncepciójáról.
Pöttering, az EP elnöke az Alkotmány kettéosztását javasolta - külön szerzödésként definiálva az Alapjogi Chartát. Portugália kormányföje bejelentette, hogy csak akkor hajlandó folytatni az új szerzödés tárgyalásait, ha a német elnökség idöszaka alatt világos mandátum születik.
A tárgyalások során a tagállamok a következö speciális érdekeiket jelezték:
A német elnökség a hétvégi Európai Tanácsra a következökkel készül:
Euvonal, Euobserver alapján
Polish and Romanian security officials have confirmed to Europe's human rights watchdog that the two countries hosted secret and illegal CIA prisons, while the watchdog also says that EU member states were aware of CIA kidnappings and rendition flights, UK daily the Guardian has reported.
In an interview on Irish broadcaster RTE's radio service on Saturday, Mr Ahern said his party had a "lot of options" open to it, but that stability was number one on his agenda, and the biggest consideration when it came to forming a government. There has been speculation he might seek an arrangement with Labour. However, this might prove less popular with his own parliamentary party because it would mean fewer ministerial jobs on offer than in combination with a smaller grouping.
Tíz-tizenöt milliárd forintba kerülhet a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek lebonyolításához több mint ezer emberre lesz szükség a közigazgatásban – mondta Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára és Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára.
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának budapesti ülésén Iván Gábor hangsúlyozta: egy uniós elnökség a korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 70-80 millió euróba kerül, a szükséges pénzt az adott tagállam és az EU közösen biztosítja. A feladatok között szerepel majd a politikai irányítás, az uniós intézményekkel való együttműködés, és az EU képviselete a világban – tette hozzá a szakállamtitkár. Az elnökség idején 250 munkacsoport működik majd - mondta Iván Gábor.
Várhatóan a magyar elnökség idejére esik a következő EU-költségvetés kérdése, az unió további bővítése, valamint a lisszaboni stratégia tíz évének vizsgálata. A felkészülésre a kormány különbizottságot hoz létre, emellett egy szakértői egyeztető fórum is alakul - hangzott el.
Iván Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország az átlagos két évnél hamarabb elkezdi a felkészülést: 2007. augusztus végéig előterjesztés születik arról, milyen szakemberekre lesz szükség, december végéig pedig elkészülnek a képzési tervek. A stratégiai irányok kidolgozása jövőre kezdődik, 2009 elején pedig meglesz a részletes feladatterv és véglegesítik az intézményrendszert. A szakállamtitkár elmondta: szeretnék elérni, hogy a tartalmi kérdésekben ötpárti egyetértés legyen.
Szetey Gábor hangsúlyozta, hogy a szakmai, tartalmi kérdéseket a Külügyminisztérium, a humánerőforrással kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi majd. A személyügyi államtitkár kifejtette, hogy az 1000-1200 szakembert egységes, transzparens elvek alapján szeretnék kiválasztani, első körben a közigazgatás területéről keresnek munkatársakat, de „külsősök" is szerepet kapnak majd.
A munkatársak kiválasztásánál a megfelelő nyelvtudás hiánya ad leginkább aggodalomra okot. A szelekció alapját a nyelvtudás mellett a szakmai felkészültség, valamint a vezetői és tárgyalási készségek adják majd.
Figyelö
Egészségügy, szociálpolitika, oktatás - az Európa-szerte megkérdezett "átlagpolgárok" szerint elsősorban ezekkel a témákkal kellene foglalkoznia az uniónak. Az egymillió eurós kérdés: hogyan válhat népszerűbbé az EU, amikor éppen e területeken nincs befolyása?
Legyen nyílt verseny az európai egészségügyi piacon; a betegek az országhatárokon túl is férjenek hozzá az orvosi ellátáshoz; az egészségügyi szolgáltatások terén is alakuljon ki összeurópai együttműködés. Vigyázat, mindez nem az EU célkitűzése, csupán részlet az állampolgárok kívánságlistájából.
Az Önök kérték mintájára mind a huszonhét tagállamban megkérdeztek nőket, férfiakat, öregeket, fiatalokat: mit várnak az uniótól? A pénzt az Európai Bizottság (és néhány alapítvány) adta, a több mint 1800 "átlagember" kiválogatásában közvélemény-kutató intézetek segítettek, a lebonyolítást civil szervezetekre bízták. Miután a résztvevők mindenütt két napig vitáztak, az ötleteket közös jelentéssé gyúrták össze, amelyet a napokban adtak át Brüsszelben.
Jól mutatja az EU és a közvélemény közötti szakadékot, hogy miközben az uniós vezetők az európai alkotmány és az intézményi reformok megmentésén fáradoznak, az embereket inkább az érdekli: hogyan él a családjuk, és milyen az oktatás minősége? A "nép" képviselői úgy vélték, hogy a karrier és a családi élet összeegyeztetése a fő kihívás a jövő Európájában: ezért javasoltak például jobb hozzáférést a bölcsődei-óvodai ellátáshoz, vagy rugalmasabb munkaidőt a szülőknek.
Legalább a minimális követelményeket szabják meg uniós szinten, és ezek teljesítését ellenőrizzék - ajánlották a páneurópai vitázók. Többen felvetették: célszerű lenne meghatározni, hogy a tagállamokban a GDP (bruttó hazai termék) minimum hány százalékát kell szociális ellátásra és egészségügyre fordítani. Nagyobb aktivitást várnának az EU-tól a gyermekek elleni erőszak megelőzésében, és még az is felmerült, hogy az egész unióban egyszerűsíteni kellene az örökbefogadást. S ha már a jövő generációinál tartunk, az állampolgárok az oktatásban is szívesen látnának egységes - a jelenleginél szigorúbb - európai szabályokat.
Kár, hogy az amúgy százezer oldalnyira duzzadt EU-joganyag éppen az említett területekről nem mond szinte semmit. Vagyis: minden tagország csinál, amit akar. Ezen persze (szép lassan) lehetne változtatni, ám kevés reményre ad okot az utca emberének elképzeléseit összegző jelentés brüsszeli fogadtatása. Felettébb ködös válaszokat adott Margot Wallström kommunikációs EU-biztos, amikor arról faggatták, mi lesz a dokumentum sorsa. Habár a "lesz folytatás" és a "majd beszámolunk róla" típusú ígéretek legalább meglepetést nem keltettek.
Népszabadság
Elsöprő győzelmet aratott Traian Basescu felfüggesztett államfő a menesztése ügyében szombaton rendezett romániai népszavazáson: az urnáknál megjelent választópolgárok háromnegyede szavazott menesztése ellen.
Szombat délután még úgy tűnt, hogy a részvétel példátlanul alacsony lesz, vasárnap délben viszont a bukaresti központi választási iroda már azt közölte, hogy a részvételi arány 43,98 százalékra emelkedett. Már a részeredmény is fölényes Basescu-győzelmet sejtetett: a szavazók 74,33 százaléka szavazott Basescu menesztése ellen, és csupán 24,90 százaléknyian mellette.
A hivatalába visszahelyezett államelnök már első nyilatkozataiban a belpolitikai háborúskodás folytatását helyezte kilátásba. Kijelentette: az eredmény azt bizonyítja, hogy a választók a politikai osztály modernizálását, a korrupcióellenes harc folytatását, az egyéni választási rendszer bevezetését, az alkotmány módosítását, a kommunista rendszer haszonélvezőinek a közéletből való kizárását, illetve az igazságügy, az oktatás és az egészségügy általa elképzelt reformját támogatják. Az államfő kifejtette, hogy a politikusoknak a román polgárok, s nem pedig az oligarchák érekében kell tevékenykedniük.
Népszabadság
German diplomats concede that the summit comes at a "difficult" time
In a break with previous practice, no joint declaration will be issued, because there would not be enough to say. Nor will the two sides be able to begin delayed talks on a new strategic partnership agreement, because of a veto imposed by Poland, now supported by Lithuania.
Here are some of the tense issues liable to come up in talks between Russian President Vladimir Putin, German Chancellor Angela Merkel and European Commission President Jose Manuel Barroso.
KOSOVO
The European Union is alarmed by Russian threats to veto a UN resolution - sponsored by the EU and the US - proposing independence, under international supervision, for the Serbian breakaway region of Kosovo. Moscow is concerned about the safety of Kosovo's Serb minority, and has said it will not support any deal on Kosovo's status that the Serbian government is against. It wants more talks between Serbian and Kosovan leaders, and more discussions in the UN Security Council. Officials in Brussels have said that a Russian veto - which Russia's ambassador to the UN said on Saturday was getting more and more likely - would mark a watershed in the EU-Russian relations.
TRADE
The EU was among the first to support Russia's bid for WTO membership, but now, as Russia enters the home straight, it is threatening to withhold final approval. Officials say Russia has not fulfilled longstanding promises to lift discriminatory import duties on some products, to end high tariffs for international rail transport, and to enforce intellectual property rights. It has also refused to allow meat to cross the border from Poland since 2005 - officially on food safety grounds, but the EU suspects the move is politically inspired. Last year, Russia threatened to extend the ban to all animal products from the EU. This all adds up to some "major impediments" to Russia's WTO accession, the EU says.
ENERGY
The EU expects to reach agreement with Russia on a system to provide early warning of possible disruptions to energy supply. But it has a number of problems with Russia in this area. For one thing, it wants better access, and clearer rules, for European companies keen to exploit Russian oil and gas reserves. It is also unhappy about a perceived Russian tendency to use energy as a foreign-policy tool to punish some of its neighbours. The EU will stress the importance of resuming oil supplies to Lithuania, which Russia suddenly halted last July when a Lithuanian refinery was sold to a Polish company, rather than a Russian rival. A recent deal between Russia and Turkmenistan to build a new gas pipeline will also be discussed, as it threatens to undermine an EU-backed plan for a Trans-Caspian pipeline, which would help weaken Russia's stranglehold on European gas supplies.
ESTONIA
The EU has tried not to get too deeply involved in the row between Estonia and Russia, over Estonia's relocation of a Soviet World War II monument. But after a blockade of the Estonian embassy in Moscow, and violent scenes at a news conference given by the Estonian ambassador, the European Commission urged Russia to observe UN conventions on protection of diplomats. This message could be reiterated after a threat by a pro-Kremlin youth group to picket the European Commission offices in Moscow. There is also concern in Europe that Russia is deliberately obstructing trade with Estonia by barring lorries from the main bridge linking the two countries. Russia says the step was taken because the bridge needs urgent repairs. Estonia says Russia is applying sanctions by stealth.
HUMAN RIGHTS
An internal EU paper prepared in advance of the summit says the human rights situation in Russia is deteriorating, and a cause for increasing concern. It refers to constraints on civil society and media, and enforced disappearances and torture in Chechnya. Mr Putin hates European lecturing on human rights, and can be guaranteed to demand action from the EU against what he regards as Estonia's violation of the rights of its ethnic Russian community. The EU is also expected to underline the importance for the future of EU-Russian relations of free and fair parliamentary and presidential elections in Russia next year. It wants Russia to invite monitors from the Organization for Security and Co-operation in Europe. But Mr Putin regards the OSCE monitoring operation as a foreign-policy tool of the West, and will be reluctant to agree.
MISSILE DEFENCE
Russia has threatened to tear up a key arms limitation pact, and to target missiles at Poland and the Czech Republic if they go ahead with plans to host elements of a planned US missile defence system. This is not really an issue for the EU, but it contributes to the sour atmosphere of the summit. In fact the issue divides Europe. Former French President Jacques Chirac said earlier this year that Europe and the US should listen to Russia's concerns. Ms Merkel has also suggested that the US should consult Russia more actively, within the Nato-Russia framework. Her coalition partner, the German Social Democratic Party, is dead against European involvement in the US shield.
BBC
The European Union has agreed to grant duty-free and quota-free market access to some 80 countries from the African, Caribbean and Pacific (ACP) areas. There is still much debate on both sides of the accord, but EU leaders are hailing it as important progress. Teri Schultz has more from Brussels. With the new market access offer, the European Union and the ACP - African, Caribbean and Pacific - group have reached one step closer to a trade deal before the current accord expires at year's end.
EU development ministers meeting in Brussels Tuesday confirmed a proposal made last month by the European Commission that would drop tariffs and quotas on ACP goods once a new trade agreement is signed. German Development Minister Heidemarie Wieczorek-Zeul, who chaired the meeting, said this decision will have a positive impact on other development issues. "We'll be freeing up ACP access to our markets to a very great extent," said Heidemarie Wieczorek-Zeul. "I think this is a good signal."
There will be special treatment for products considered highly sensitive - so far that includes sugar and rice - which will have their tariffs scaled back gradually to give industries more time to adjust. For example, sugar brought into the EU would have its import duties phased out by the year 2015 The transition period for rice has not yet been established. Bananas are widely expected to join that list but ministers put off that decision for now.
Eventually the EU wants reciprocal benefits to be in place for European goods in African markets, but Minister Wieczorek-Zeul told ACP countries they should not be intimidated by this. "We have no designs on ACP markets in light of the development requirements of ACP countries," she said. "There will be the need for flexibility and ACP countries may have waivers, safeguard measures and particular periods of time of transitional periods for particularly sensitive products." She noted that some countries' transition periods may last up to 25 years!
HULIQ
Az Európai Bizottság javasolja Málta és Ciprus euróövezeti felvételét. A jelentés szerint mindkét ország megfelel a belépési feltételeknek. Csehország 2012-ben, Bulgária 2010-ben vezetné be az eurót.
A 2004-ben csatlakozott tagországok közül elsőként Szlovénia vezette be a közös valutát 2007. január 1-jén, Szlovákia pedig már részt vesz az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerben. Ciprus hivatalosan februárban nyújtotta be kérelmét az euróövezetbe való belépésre, s nem sokkal később Málta is követte. Mindkét tagállam 2008-ban szeretné bevezetni az eurót.
2007-ben Málta államháztartási hiánya várhatóan a GDP 2,4 százaléka lesz, míg az infláció 1,6 százalék körül alakul. Korábban az inflációs feltétel még nem teljesült és sokan attól tartottak, hogy Málta Litvánia sorsára jut, amelynek felvételét azért nem engedélyezték, mert az infláció 0,1 százalékkal meghaladta a megengedett értéket. Az államháztartási hiány 3 százalék alá történő leszorítása azonban az államadósság rovására ment, amely a múlt év végén majdnem elérte a GDP 70 százalékát.
Az államháztartási hiány, amely kritériumot az euróhoz való csatlakozáskor nem vesznek olyan szigorúan Máltán 2006-ban 66,5 százalék volt a 60 százalékos küszöbhöz képest, de a Bizottság értékelése szerint a hiány csökkenő tendenciát mutat. Hasonló a helyzet Ciprussal is, ott a az államadósság a GDP 65.3 százaléka volt 2006-ban és ebben az évben várhatóan 61.5 százalékra tovább csökken.
A ciprusi gazdasági mutatók mindenben megfelelnek az euróövezeti kritériumoknak: az infláció a 2 százalékot sem éri el, az államadósság csökkenőben van, s 2007-re 1,7 százalékos költségvetési hiányt jósolnak a szakértők.
2006 és 2007 márciusa között a ciprusi infláció 2, a máltai 2,2 százalék volt, amely jóval a 3 százalékos küszöbérték alatt van. Cipruson a 2005-ben mért 2,3 százalékos költségvetési hiányt 2006-ra 1,5 százalékra sikerült leszorítani, s ezzel az ország a deficiteljárás alól is kikerült. Hasonló a helyzet Máltával, amellyel szemben a Bizottság még a csatlakozáskor indított túlzott deficiteljárást, melyet most megszüntettek. Máltán a 2003-ban mért 10 százalékos hiány 2006-ra 2,6 százalékra csökkent és 2007-ben az előrejelzések szerint már csak 2,1 százalék lesz.
Közben a cseh pénzügyminiszter Miroslav Kalousek bejelentette: szorgalmazni fogja, hogy Csehország 2012. január elsején vezesse be a közös európai pénznemet. A miniszter szerint az euró bevezetését Csehországban jelenleg csak az államháztartás rossz helyzete akadályozza, és ezért reformokra van szükség. Csehország eredetileg 2010-ben tervezte az euró bevezetését, de erről már tavaly lemondtak az államháztartás rosszabbodása miatt. A kormány új konvergencia-programjában konkrét időpont nem szerepel, de Kalousek már korábban is úgy vélte, hogy 2012. január elseje reális időpont lehet a bevezetésre, s ezzel a helyi pénzügyi és gazdasági elemzők is egyetértenek. A cseh kormány augusztusban tárgyal a kérdésről.
Bulgária több 2004-ben csatlakozott tagországot is megelőzhet az euró-csatlakozással, mert a bolgár jegybank közlése szerint az ország már a júniusban csatlakozna az ERM-2 árfolyamrendszerhez, és 2010-ben vezetné be az eurót. A bank szerint Bulgária az öt konvergencia-kritériumból négyet már most teljesít, viszonylag alacsony az államadósság, a kamatok az előírásoknak megfelelően alakulnak, s az államháztartásban többlet van. Az egyetlen hátráltató tényező az infláció, amelyet az év végégre 3,7 százalékra szeretnének csökkenteni a tavalyi 6,5 százalékról.
Euvonal
Még több forrás kell a Galileo műholdnavigációs rendszer elindítására, amely a német elnökség szerint súlyos krízisben van. A projekt megvalósításának felügyeletét az Európai Bizottság veheti át.
"A Galileo mély és súlyos válságon megy keresztül" - mondta a német közlekedési miniszter Wolfgang Tiefensee. A soros elnökség szerint a nyolc vállalatból álló konzorcium, melyet csaknem két éve állítottak fel a Galileo felépítésére és működtetésére, még mindig nem tudott megállapodásra jutni a további lépésekről.
A nyolc európai vállalat - az AENA, az Alcatel, az EADS, a Finmeccanica, a Hispasat, az Inmarsat, a TeleOp és a Thales - május 10-ig kapott határidőt a megállapodás létrehozására, de mind a Bizottság, mind a német elnökség kételkedik abban, hogy a kijelölt határidőre megegyezés születne.
A soros elnökség és az Európai Bizottság a közlekedési miniszterek júniusi ülésén felveti majd, hogy mivel a konzorcium nem működik, a közszférának nagyobb szerepet kell vállalnia a projektben. A lehetséges megoldások közé tartozik, hogy a Galileo-t az EU veszi át, vagy részlegesen ad pénzügyi segítséget vagy elveti a projektet.
A legvalószínűbb megoldás, melyet Jacques Barrot közlekedési biztos május 16-án jelenthet be, hogy az EU nagy összeggel támogatja a műholdas rendszer megvalósulását. A 27 tagállamnak a 2007-2013-as költségvetési időszakban már félretett 1,5 milliárd euró mellett, további majdnem 2 milliárd eurót kellene a rendszerre áldoznia
Euvonal
2007. május 7. - MTI
A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) jelöltje, Nicolas Sarkozy a szavazatok 53,06 százalékát kapta a francia elnökválasztás második fordulójában vasárnap a belügyminisztérium végleges adatai szerint. A szocialista Segolene Royalra a választók 46,94 százaléka szavazott.
A választáson a részvétel rekordot döntött, a 44 472 198 szavazásra jogosult állampolgár 83,97 százaléka adta le voksát. Sarkozy szimpatizánsai előtt tartott beszédében hangsúlyozta: minden francia elnöke kíván lenni. Néhány perccel az előrejelzések közzétételét követően Ségolene Royal elismerte vereségét.
Euvonal
The EU and US signed a new deal on a trans-Atlantic economic partnership at their summit in Washington on Monday (30 April) but remained unable to agree steps for tackling climate change, despite an increase in positive rhetoric on the issue.
The economic deal is aimed at increasing trade and investment by harmonising business standards between the two blocs - with trade in goods and services across the Atlantic accounting for more than $2 billion every day.
As part of the agreement, a transatlantic economic council is to be set up - to be chaired by EU industry commissioner Guenter Verheugen and US National Economic Council director Al Hubbard - to overcome regulatory barriers in 40 areas, including intellectual property and financial services.
At the summit, both sides also inked an "open skies" agreement relaxing limitations on air services between the EU and US - set to take effect at the end of March next year. Under the deal, EU airlines will be able to fly anywhere in the US and vice versa, even though EU airlines will not be able to operate domestic US routes.
While there was no significant movement on how to jointly tackle the effects of climate change - the other big issue on the summit agenda - both Mrs Merkel and European Commission president Jose Manuel Barroso claimed better underlying agreement on the issue.
Looking back to a year ago, Mrs Merkel said "I feel that we would have had a lot more difficulty actually bringing about language that describes this problem adequately than we have now." She later added that both sides still have "different approaches" on how to deal with the issue, however.
Mr Barroso said "We agree there is a threat, there is a very serious and global threat. We agree that there is a need to reduce emissions. We agree that we should work together."
But both sides remain split along familiar lines on how quickly developing nations should react, with the EU arguing richer nations need to take the lead before asking poorer states to move and the US refusing to budge until emerging economies like China and India come on board.
"In order to make progress on greenhouse gases, we've got to make sure that the developing nations, which are significant emitters, are a part of the process," said the US president. "[We] could shut down our economy and emit no greenhouse gases, and all it would take is for China in about 18 months to produce as much as we had been producing to make up the difference about what we reduced our greenhouse gases to."
Euobserver
Piet Hein Donner, szociális miniszter javaslatát elfogadva, a holland parlament jóváhagyta, hogy május 1-jétől a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai is szabadon vállalhassanak munkát Hollandiában.
A nyitást azt tette lehetővé, hogy a parlament megszavazta a minimálbérről szóló szabályozást, amelyet a munkaerőpiaci nyitás előfeltételéül szabtak.
Hollandia azért szeretette volna bevezetni a minimálbérről szóló szabályozást, hogy pénzbírsággal sújthassák azon foglalkoztatókat, akik a minimálbér alatti fizetést adnak dolgozóiknak. A holland kormány ezzel kívánja biztosítani, hogy az EU10-ek munkavállalói a holland munkavállalókkal ugyanazért a munkáért ugyanolyan bért kapjanak. Az új szabályozás szerint a minimum bérszintnél alacsonyabb fizetést adó cégek 6700 eurós bírságra számíthatnak.
Euvonal
