Egyenesen körbe

Változó francia Európa politika

A korábbinál aktívabb Európa-politika jegyében látogatja végig az EU tagországait Nicolas Sarkozy francia elnök, aki partnert keresve nyitni akar Kelet-Közép-Európa felé is.

Franciaország nagy visszatérése Közép-Európába - így értékelte múlt heti budapesti villámlátogatását a kíséretében lévő francia sajtótudósítókkal beszélgetve Nicolas Sarkozy francia államfő, miután repülőgépe péntek délután Párizs felé vette az irányt. Az apai ágon magyar származású Sarkozy nyilván nem véletlenül éppen a - szóvivője megfogalmazásával - "szívének kedves" Magyarországgal kezdte a valamennyi tagállamot érintő, a 2008 második felében esedékes francia EU-elnökség előkészítését szolgáló utazásainak sorozatát. Ám az Élysée-palota mindent megtett, hogy a nosztalgikus felhangok ellenére markáns európai dimenziót adjon a budapesti tárgyalásoknak. Igaz, a magyar gyökereinek politikai pályafutása során vajmi kevés jelentőséget tulajdonító Sarkozy rossz döntésnek nevezte a trianoni szerződést, és feltűnő megértést tanúsított az iránt, hogy Budapesten nagy figyelem övezi a határon túli magyarok sorsát, rendületlenül tartotta magát ahhoz a magyarral elvileg ellentétes francia doktrínához, amely csak az egyéni nemzeti kisebbségi jogokat ismeri el, a kollektívokat nem.

A budapesti vizit fő üzenete azonban messze túlmutatott a kétoldalú francia-magyar kapcsolatokon: mint a Le Monde című párizsi napilap megállapította, a júniusi EU-csúcsot megelőző varsói vizit - amely elsősorban a lengyel vezetés meggyőzését szolgálta az újrafogalmazott alkotmány kérdésében -, a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónők szabadon engedésének kieszközlése, valamint a mostani magyarországi út egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy felmelegedjék az új tagállamok Párizshoz fűződő viszonya. Zömük ugyanis annak idején látványosan támogatta az amerikai katonai beavatkozást Irakban, mire Sarkozy elődje, Jacques Chirac nyers modorú kioktatással reagált, mondván, az akkor még csatlakozásra váró országok "elmulasztották az alkalmat, hogy hallgassanak". Sarkozy a repülőgépen abból sem csinált titkot, hogy az unión belül nagyon is jelen vannak a hagyományos geopolitikai érdekek. Azt fejtegette: a budapesti tárgyalások fémjelezte nyitást az új tagállamok felé sokan rossz szemmel nézik, mert abból indulnak ki, hogy Kelet-Európa Németország felségterülete, és Franciaországnak nincs helye a régióban.

A budapesti látogatás mégis minden bizonnyal szinte észrevétlen maradt volna Párizsban, ha Sarkozy a repülőgépen nem kezdi élesen kritizálni - immár sokadszor - az Európai Központi Bankot (ECB) és az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökét, a hazájában a pénzügyminiszteri teendőket is ellátó Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt. Sarkozy szemlátomást nem tudta elviselni, hogy mialatt ő Budapesten tartózkodott, az uniós pénzügyminiszterek portói kötetlen találkozója előtt összeülő eurócsoport ismét tetemre hívta Párizst az államháztartás egyensúlya miatt. Az euróövezet tagállamai úgy vélik, a francia kormány által meghirdetett reformok nem elegendőek ahhoz, hogy Párizs a kitűzött 2010-es határidőre elérje a 3 százalékos maastrichti deficitcélt. Annál is kevésbé, mivel az OECD és az Európai Bizottság is a korábbinál jóval alacsonyabb - 1,8, illetve 1,9 százalékos - növekedést prognosztizált idénre Franciaországban.
Sarkozy megismételte, hogy évi 3 százalékos növekedést akar, ám nemigen részletezte, miként fogja ezt elérni, ehelyett az ECB-t és Junckert támadta. Ezúttal nem a túlzottan erős euró miatt, hanem mert szerinte a spekulánsok kezére játszott, hogy az ECB friss pénzzel igyekezett enyhíteni az amerikai jelzáloghitel-válság hatásait. Szerencsétlenül időzített kirohanásával Sarkozy nem csupán a pénzügyekhez való hozzá nem értését árulta el, hanem kínos helyzetbe hozta pénzügyminiszterét, Christine Lagarde-ot is, aki pár órával korábban partnereivel együtt még üdvözölte az ECB lépéseit. Lagarde és az Élysée-palota szóvivője másnap kénytelen volt magyarázkodni: Párizs tiszteletben tartja a frankfurti székhelyű bank függetlenségét, de fenntartja magának a jogot, hogy vitassa politikáját.

Csakhogy az ECB bírálatával - amely Sarkozy elnökválasztási kampányának is fontos eleme volt - Franciaország elszigetelődhet az eurózónán belül. Különösen elegük van ebből a németeknek. Peer Steinbrück szociáldemokrata (SPD) német pénzügyminiszter ki is hozta a sodrából Sarkozyt az eurócsoport július eleji ülésén, ahol a francia elnök személyesen iparkodott népszerűsíteni az évi több mint 13 milliárd eurós pluszkiadással járó reformprogramját. Olyannyira, hogy utóbb a francia elnök állítólag Angela Merkel német kancellár előtt is kétségbe vonta Steinbrück rátermettségét. Ha Berlinben már hozzászoktak is Sarkozy újabb és újabb meghökkentő kezdeményezéseihez - a minap például Merkellel folytatott megbeszélése után tapintatlanul sürgette, hogy a német kormány vizsgálja felül nukleáris politikáját -, a francia elnök és a német kancellár közt egyre kitapinthatóbb a feszültség. A temperamentumos Sarkozy ugyanis rendre "ellopja a show-t" Merkel elől, ahogy a júniusi EU-csúcson vagy a Líbiában fogva tartott bolgár ápolónők kiszabadításakor is tette.

HVG

Kinevezték az új terror-ellenes koordinátort

A belga Gilles de Kerchove-t nevezték ki a terrorellenes koordinátori posztra, amely március óta betöltetlen volt.

Gilles de Kerchove belga igazságügyi miniszteri tanácsadó volt, majd EU hivatalnok lett, szakterülete az európai jog - azon belül is az alapjogok. A terrorizmus-ellenes koordinátor legfontosabb feladata mandátuma szerint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok betartják-e a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó vállalásaikat, és megfelelően együttműködnek-e a határon átnyúló bűnözésben, illetve a terrorizmus elleni harcban szerzett információik megosztásában.

3,4 milliárd euróba kerül a Galileo a tagállamoknak

Az Európai Bizottság javasolja, hogy a Galileo projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezze a program költségeit. A rádiónavigációs rendszer 3,4 milliárd euróba kerül.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék.

Euvonal

Energiapiaci reformot hirdetett a Bizottság

Az EU-tagállamok vonakodása ellenére az Európai Bizottság európai energiapiaci reformot hirdetett, amelyben a termelés és a szállítás szétválasztását javasolja. A Bizottság eddig példátlan intézkedésekkel korlátozná a harmadik országok, az EU-s energiapiacra való belépését.

Az előterjesztés szerint a villamos energia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. A Bizottság előnyben részesíti a tulajdonjogi szétválasztást, azaz azt javasolja, hogy az a vállalkozás, amely energiatermelői vagy szolgáltatói tevékenységgel is foglalkozik, ne lehessen az átviteli hálózat tulajdonosa is egyben.

A Bizottság megoldási lehetőségként a „független átvitelirendszer-üzemeltető” elvének alkalmazását javasolja, amely lehetővé tenné a vállalatoknak, hogy azzal a feltétellel tulajdonosai maradjanak a hálózatnak, hogy a hálózati vagyont egy tőlük teljesen független vállalkozás, illetve testület működteti. A testület szerint ez a megoldás új ösztönzőket teremt a vállalkozások számára ahhoz, hogy új infrastruktúrába, rendszerösszekötő és termelői kapacitásba fektessenek, s ezáltal elkerülhetők az áramkimaradások és a szükségtelen és heves áringadozások.

A Bizottság emellett javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását is, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítaná a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését, és előmozdítaná az egységes rendszerként működő európai hálózat létrejöttét, az ellátás biztonságát és diverzifikációját.

Egyes tagállamok ugyanakkor vonakodnak a bizottsági ötletektől. Franciaország és Németország - amelyek olyan óriási energiavállalatoknak adnak otthont, mint az EDF és az E.ON - várhatóan nem állnak majd ki a javaslat mellett, míg a hagyományosan liberális gazdaságpolitikai irányt követő nemzetek, mint Nagy-Britannia vagy Svédország még mélyebbre ható reformot szeretnének. Ezen országok érvelése szerint a termelés és a szállítás teljes ellenőrzése megnehezíti új vállalatok piacra lépését.

Brüsszel eddig példátlan intézkedéseket tartalmaz a nem EU-s tagállambeli szolgáltatók piacra lépésnek korlátozására is. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az EU-tagállamok gáz- és villamoshálózatot „a gazdasági versenyképesség és az állampolgári jólét megtartása érdekében létfontosságúnak nyilváníthatják”, s megtilthatják harmadik országbeli szolgáltatók részvételét ezek működtetésében. Nem EU-s tagállamok szolgáltatói és állampolgárai ráadásul csak akkor lehetnek átvitelirendszer-üzemeltetők, ha azt az EU jóváhagyja.

A testület előírná, hogy a harmadik országbeli vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. Ha egy vállalkozás nem képes bizonyítani, hogy mind közvetlenül, mind közvetve független az energiaszolgáltatói és termelői tevékenységektől, a Bizottság jogosult lenne fellépni ellene.

A testület szerint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására is intézkedéseket kell hozni és javasolja, hogy az átviteli-, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre.
Euvonal

-----------------------------------------

Europe's dominant power giants must open up gas and electricity markets to competition. But Russia will not get a free hand in buying up the assets.

"We need to place conditions on ownership of assets on non-European companies to make sure that we all play by the same rules. This is very imporant. We have to have the same rules. So, what we are proposing is to reinforce the internal market to keep it open, and to be sure that we keep the integrity of the internal market. And then we avoid national governments taking different measures that will represent a fragmentation of our internal market."

Barroso

Görög választások

A jelenlegi kormányfő, Kosztasz Karamanlisz konzervatív pártja nyerte a görögországi vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat, de az Új Demokrácia törékeny többségre számíthat a görög parlamentben.

A szavazatok több mint 80 százalékának feldolgozása után az Új Demokrácia kapta a voksok mintegy 42,7 százalékát, míg az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 38,4 százalékával végzett a második helyen. Nem végleges adatok szerint az Új Demokráciának várhatóan 154, a PASZOK-nak pedig 103 képviselői helye lesz a 300 fős törvényhozásban. Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki PASZOK vezetője elismerte vereségét.

Satellites witness lowest Arctic ice coverage in history

The area covered by sea ice in the Arctic has shrunk to its lowest level this week since satellite measurements began nearly 30 years ago, opening up the Northwest Passage – a long-sought short cut between Europe and Asia that has been historically impassable.

In the mosaic image above, created from nearly 200 images acquired in early September 2007 by the Advanced Synthetic Aperture Radar (ASAR) instrument aboard ESA’s Envisat satellite, the dark gray colour represents the ice-free areas while green represents areas with sea ice.

Leif Toudal Pedersen from the Danish National Space Centre said: "We have seen the ice-covered area drop to just around 3 million sq km which is about 1 million sq km less than the previous minima of 2005 and 2006. There has been a reduction of the ice cover over the last 10 years of about 100 000 sq km per year on average, so a drop of 1 million sq km in just one year is extreme.

"The strong reduction in just one year certainly raises flags that the ice (in summer) may disappear much sooner than expected and that we urgently need to understand better the processes involved."
The Polar Regions are very sensitive indicators of climate change. The UN’s Intergovernmental Panel on Climate Change showed these regions are highly vulnerable to rising temperatures and predicted the Arctic would be virtually ice free by the summer of 2070. Still other scientists predict it could become ice free as early as 2040 due to rising temperatures and sea ice decline.

Because sea ice has a bright surface, the majority of solar energy that hits it is reflected back into space. When sea ice melts, the dark-coloured ocean surface is exposed. Solar energy is then absorbed rather than reflected, so the oceans get warmer and temperatures rise, making it difficult for new ice to form.

Since 2006, ESA has supported Polar View, a satellite remote-sensing programme funded through the Earthwatch GMES Service Element (GSE) that focuses on the Arctic and the Antarctic. In 2009, ESA will make another significant contribution to cryosphere research with the launch of CryoSat-2. The observations made over the three-year lifetime of the mission will provide conclusive evidence on the rates at which ice cover is diminishing.

Friday Bikeday

European mobility week

From 16 to 22 September, under the umbrella of the EU’s annual mobility week, more than 133m people in over 1 300 towns and cities across Europe will take part in a string of different activities designed to make sustainable travel alternatives viable.

This year’s theme - Streets for people - conveys the clear message that building more roads is not the answer to existing transport challenges. Mobility week instead encourages local authorities to reallocate some road space to non-motorised traffic.

The highlight of the week will be car-free day, due to take place in most participating countries on 22 September. Those involved extend well beyond Europe – China (for the very first time), Brazil, Canada and Thailand are also signed up.

Further promoting environmentally‑friendly modes of transport, Europeans are being encouraged to get on their bike every Friday. Inspired by “casual Fridays”, when employees are allowed to dress down for work, this initiative would also see them cycling to work on those days. The scheme will headed up by European commissioners, beginning on Friday 14 September.

http://www.fridaybikeday.be/

Koordinátorok a kulcsfontosságú energetikai beruházások mellett

Az Európai Bizottság koordinátorokat jelölt ki a kiemelt energetikai projektek megvalósításának felügyeletére, akik a Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű elektromos összeköttetésért, a Balti- és az Északi-tengerben található szélerőművek rendszerbe kapcsolásáért, a Nabucco földgázvezetékért és a Németországot Lengyelországon keresztül Litvániával összekötő villamosenergia-vezetékért lesznek felelősek.

A koordinátorok stratégiai támogatást nyújtanak és gyakorlati tanácsokat adnak, felderítik az előrehaladást gátló akadályokat, az optimális megoldások megkeresése érdekében egy asztalhoz ültetik a különböző országok érintettjeit, hozzájárulnak a projektek hatásainak értékeléséhez, meghatározzák a megvalósítás megfelelő stratégiáit. A négy európai koordinátor kinevezése négy évre szól. A koordinátorok évente tesznek jelentést a projektek előrehaladásáról a Bizottságnak, a Parlamentnek és a tagállamoknak.

A Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű villamosenergia-összeköttetés megvalósításáért Mario Monti az Európai Bizottság volt biztosa felel majd. A projekt az Európai Unió középponti területein működő hálózatot és az energiarendszerét tekintve mintegy „szigetként” elkülönülő Ibériai-félszigetet köti majd össze.

Georg Wilhelm Adamowitsch a Balti- és az Északi-tengeren (Dániában, Németországban és Lengyelországban) üzemelő szélerőművek összeköttetéseinek kiépítését felügyeli, melynek célja, hogy elősegítse a balti- és északi-tengeri szélerőművekben termelt villamos energia bekapcsolását az európai hálózatba.

Jozias Johannes van Aartsen a Törökországot Románián, Bulgárián és Magyarországon át Ausztriával összekötő Nabucco földgázvezeték kiépítésének előmozdítását kapta feladatul. Az új vezetéken keresztül Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről lehetne földgázt szállítani Európába, ám a projekt évek óta húzódik.

Wladyslaw Mielczarski a Németország, Lengyelország és Litvánia közötti villamosenergia- vezeték kiépítésének felügyeletét látja majd el, amely a Balti-államok és Nyugat- és Közép-Európa (Németország, Lengyelország) energiarendszerét kapcsolja majd össze.

Karla Peijsére a belvízi hajózást, Luis Valente de Oliveiráéra pedig a tengeri gyorsforgalmi utakat felügyeli majd.
Euvonal

EU to send troops to Chad

European Union nations on Wednesday agreed to send troops to Chad and the Central African Republic to boost security after a joint United Nations-African Union force was deployed in neighbouring Darfur, said a diplomat. The 27 member states approved the scheme to send the force, the details of which were still to be hammered out, but the troops would not be deployed until there was UN Security Council resolution on the matter, he added.

The European mission, with its headquarters in France, was agreed in response to a UN call and was expected to comprise a maximum of 4 000 soldiers deployed for 12 months. They would not in case turn up until after the end of the rainy season in mid-October. When there the force would provide security for 300 UN police officers, protect civilians and help with humanitarian initiatives.

200 000 people killed

In July, EU foreign ministers gave the green light for preparation for the mission, which they said "should be based on a resolution by the UN Security Council, with a clearly defined exit strategy". They added then that it "should be conducted in full co-operation with the UN and the AU, and in consultation with the authorities of the countries concerned".

In Darfur, the breakaway province of Sudan, at least 200 000 people had died from the combined effect of war and famine since civil strife started in February 2003, according to UN estimates. Other sources gave a much higher toll, but Khartoum disputed the figures. Sudan and Chad accused each other of supporting rebel forces in their respective territories. The UN had estimated that there were 236 000 refugees and 173 000 internally displaced persons (IDPs) in Chad, with daunting logistical problems for humanitarian workers.
In CAR, the number of IDPs exceeded 200 000, according to aid groups, largely due to persistent insecurity in the north of the country, where government troops were battling several rebel groups.

A 26 000-strong joint UN-AU peacekeeping force to Darfur was approved by the UN Security Council in July. On Monday, UN chief Ban Ki-moon said the world body had received "more contributions than we may actually need" for the force except in specialised areas such as air transportation.

Kezdődik a költségvetési elvek felülvizsgálata

Az EU költségvetését immáron 20 éve szabályozó előírások reformjáról kezdődik átfogó vita a héten (szeptember 12-én). A megállapodás nem lesz egyszerű: az átalakítások a mezőgazdasági támogatások és a visszatérítések rendszerét is érintik.

A felülvizsgálatról még 2005 végén állapodtak meg a tagállamok a 2007-2013-as költségvetési vitában. Az akkori kompromisszum szerint az uniós kiadások és bevételek teljes rendszerét átvizsgálják, arról az Európai Bizottság 2008-2009-ben jelentést készít, és a Tanács azt figyelembe véve készíti majd elő a 2013 utáni költségvetést.

A vitaindító dokumentum, melyet Dalia Grybauskaite költségvetésért felelős biztos szerdán tár a nagy nyilvánosság elé, összefoglalja a közös költségvetés új, a XXI. századnak megfelelő prioritásait, és javasolja az olyan korszerűtlen intézkedések megszüntetését, mint a túlzott mezőgazdasági támogatások gyakorlata, vagy épp a költségvetési visszatérítések jelenlegi rendszere.

Az EUobserver független hírportál értesülése szerint ugyanakkor a dokumentum kevés konkrétumot és javaslatot tartalmaz a hogyanokkal kapcsolatban, és csak kérdéseket vet fel, ahelyett, hogy pontosan megfogalmazná, milyen konkrét irányba is igyekszik a tárgyalásokat terelni. A szöveg a hírportál szerint azt sem taglalja, hogy a reformokat mikor kellene elkezdeni és nem tartalmaz pontos tennivalókat a mezőgazdasági támogatások reformjával kapcsolatban sem. Az unió költségvetésének még jelenleg is több mint 40 százalékát költi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közvetlen támogatására, aminek elsőszámú haszonélvezője Franciaország.

A javaslat szerint az uniónak a közeljövőben sokkal jobban kellene koncentrálnia a tudományos és technológiai fejlesztésekre, a kontinens öregedő társadalmainak problémáira, a régiók közötti fejlettségbeli különbségekre, a klímaváltozásra, az energiabiztonságra, valamint a migrációval és a kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekre. A javaslat szerint az új kihívásoknak meg kell jelennie a közös költségvetés prioritásaiban, és az e célokra elkülönített forrásokban is.

A dokumentum foglalkozik a költségvetés két igen kényes kérdésével, a nemzeti hozzájárulásokkal és korrekciós mechanizmusokkal, valamint ezzel összefüggésben a brit visszatérítések rendszerével. Jelenleg a költségvetés bevételi oldalának legnagyobb részét a nemzeti hozzájárulások teszik ki (2013-ban ez az összbevétel 74 százalékát jelentheti), mely egyrészt politikai ütőkártya a legnagyobb befizetők kezében, melyre gyakran hivatkoznak, ugyanakkor folyamatos viták tárgya. A dokumentum megkérdőjelezi a visszatérítések jelenlegi rendszerét, amely a nettó befizető Egyesült Királyság mellett (aki még 1984-ben harcolta ki jogosultságát a visszatérítésekre) több hasonló helyzetben lévő ország - mint például Ausztria, Hollandia, Németország vagy Svédország - pénzügyi helyzetét is érinti.
Euvonal

Feloszlatta magát a lengyel parlament

Index.hu

Autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését kérik számon a lengyel kormányon. A lengyel parlament többsége új kormányt akar.

Feloszlatatta magát pénteken a lengyel parlament, és döntött az előre hozott választások megtartásáról. Lech Kaczynski lengyel államfőnek ki kell írnia a választás időpontját, ami valószínűleg október 21-e lesz. A kormány és az ellenzék egyaránt a belpolitikai válság megoldódását várja az előre hozott választásoktól.

"Mindenki tudja, hogy a király meztelen. Ideje véget vetni ennek az ámokfutásnak, és a nemzet kezébe adni a döntést" - mondta felszólalásában Jerzy Szmajdzinski ellenzéki képviselő, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) tagja. Élesen bírálta a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormányt, amelynek hatalomra lépése óta Lengyelország és az Európai Unió között egyre nagyobb feszültség keletkezett.

Donald Tusk, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) elnöke a beváltatlanul maradt választási ígérteket - autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését - kérte számon a kormányon.

A parlament önfeloszlatása előfeltétele az előre hozott választásoknak. Varsói elemzők a pénteki szavazati arányokat máris a Kaczynski-fivérek vereségeként könyvelik el, miközben Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök az előre hozott választást tekinti lehetőségnek arra, hogy világos mandátumot kapjon a családpárti szociális politikájájához, illetve hogy megszabaduljon - szóhasználatával élve - "a poszt-kommunista elittől".

A Polgári Platform a legnagyobb közép-európai gazdaságban zajló reformfolyamat felgyorsítását, az euró gyors bevezetését, illetve megromlott viszony javítását ígéri az EU-partnerekkel.

A parlamenti döntés előzménye volt az, hogy Lech Kaczynski államfő - fivére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára - augusztus közepén felmentette a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) és a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája minisztereit, formálisan véget vetve a kezdettől fogva ingatag hárompárti kormánykoalíciónak.

A válság folytatásaként augusztus végén őrizetbe vették Janusz Kaczmarek volt belügyminisztert, aki azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy lehallgattatta saját minisztereit. Egyidejűleg ugyancsak letartóztatták Konrad Kornatowski volt rendőrfőnököt, valamint a legnagyobb lengyel biztosítótársaság elnökét, Jaromir Netzelt is. A lengyel főügyészég elfogatóparancsot adott ki a külföldön tartózkodó Ryszard Krauze ellen is, akit az ország 5. leggazdagabb emberének tartanak. Mind a négyüket azzal vádolják, hogy információkat hoztak nyilvánosságra a korrupció elleni harcot irányító hivatal titkos akciójáról.

Az őrizetbe vételek nagy felzúdulást okoztak lengyel ellenzéki körökben. Lech Walesa volt lengyel államfő azzal vádolta a Kaczynski-fivéreket, hogy sztálinista módszereket alkalmaznak. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című napilap főszerkesztője, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, úgy vélekedett: a Kaczynski-fivérek "átlépték a demokratikus jogállam és a lopakodó államcsíny közötti Rubicont."

Az európaiak támogatják az unió nagyobb nemzetközi szerepvállalását

EUvonal

Az európaiak döntő többsége szeretné, ha az EU nagyobb felelősséget vállalna a nemzetközi kapcsolatokban, elsősorban a fejlesztési támogatások, a kereskedelem és a békefenntartás kapcsán - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A felmérés szerint a törökök nem bíznak abban, hogy országuk valaha is az EU tagja lehet.

Az amerikai German Marshall Fund által nemrégiben ismertetett közvélemény kutatás alapján, a megkérdezett európaiak mintegy 90 százaléka támogatja az unió nemzetközi szerepvállalásának erősítését. A válaszadók közel fele (53%) ezt az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben képzeli el, míg átlagosan 43 százalékuk szerint az EU-nak Washingtontól függetlenül kellene megoldásokat találnia a globális kihívásokra. Ez utóbbi csoport egyedül Franciaországban volt többségben (58%).

A nagyobb globális szerepvállalást sürgető válaszadók többsége elsősorban a fejlesztési segélyezés fokozását (a válaszadók 84%-a), a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok (74%) és a békefenntartó tevékenység erősítését (68%) szeretné. A válaszadók többsége ellenzi a különböző válságterületekre küldendő katonai kontingenseket, ezeket a válaszadók mindössze 20 százaléka támogatja.

A megkérdezett európaiak 77 százaléka nem ért egyet az Egyesült Államok jelenlegi elnökének nemzetközi politikájával, és mintegy 30-40 százalékuk Bush elnököt, illetve az Irakkal kapcsolatos amerikai politikát tartja felelősnek a transz-atlanti kapcsolatok megromlásáért.

A felmérésből az is kiderült, hogy a török állampolgárok egyre kevésbé viszonyulnak pozitívan az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz. Jelenleg a törökök mintegy 40 százaléka tartja az uniós tagságot jó dolognak, ami 14 pontos visszaesést jelent a korábbi évek hasonló felméréseihez képest. Érdekes az is, hogy míg a megkérdezett uniós állampolgárok 56 százaléka elképzelhetőnek tartja Törökország csatlakozását, addig a törökök mindössze 26 százaléka bízik a majdani uniós tagságban.

A közvélemény-kutatásban 12 európai ország (Bulgária, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Törökország) közel 13 000 lakosát kérdezték meg.

Eurozone growth - second-quarter

Economic growth in the 13 nations sharing the euro fell in the second quarter to the slowest pace since the beginning of 2005 as an investment boom petered out, according to official EU data on Tuesday.

Figures from the European Union's Eurostat data agency, which were adjusted for seasonal variations, showed eurozone growth slowing to 0.3 percent in the three months to June and 2.5 percent over one year.

After a gradual recovery, the 8.4-trillion-euro (11.4-trillion-dollar) eurozone economy hit a soft patch in the second quarter after expanding 0.7 percent in the first three months of the year and 3.2 percent over 12 months.

The data, which were in line with Eurostat and economists' estimates, showed businesses reining in investment and construction activity dropping sharply even before fears of a credit crunch emerged over the summer.

While a long investment boom ground to a halt, the eurozone economy benefited from higher consumer spending and stronger demands for exports from the eurozone despite the strength of its currency in the second quarter. Eurozone business investment pulled back 0.2 percent in the second quarter after expanding 2.0 percent in the first quarter while activity in the construction sector contracted 1.6 percent after growing 1.9 percent.

Meanwhile, consumer spending grew 0.5 percent after stalling at the start of the year while exports grew 1.1 percent after 0.8 percent in the first quarter.

Economists said that the pull-back in business investment would likely prove to be temporary despite fears about a credit squeeze, which swept across financial markets in August, raising borrowing costs. "It seems likely that the retreat in investment in the second quarter was largely a temporary correction after recent sustained strong capital spending," said Global Insight economist Howard Archer. "Indeed, companies' investment intentions currently still appear to be relatively healthy," he added.

Encouraged by the strong consumer spending, Capital Economics analyst Jennifer McKeown also said she thought business investment would bounce back.

The EU's executive arm projected growth in the third quarter of 0.3-0.8 percent, 0.2-0.8 percent in the fourth quarter, and 0.2-0.9 percent for the first quarter of 2008. In Eurostat's report, economic growth in the 27-nation EU also slowed in the second quarter, easing to 0.5 percent and 2.8 percent over one year.

AFP

Nyári szünet

Augusztus 15. - Szeptember 1. között nyári szünetet tartunk!

Az EUblog életében másodszor következett be, hogy a blog szerkesztöje szünetet rendel el.

Augusztus elején az európaiak többsége kiveszi szabadságát és nyaralni megy. Így tesznek a nagy közösségi intézmények munkatársai is, így a 27-ek világában kitör a politikai uborkaszezon.

De: szeptember elején - kicsit megújulva - újra itt leszünk!

France 'seeks control' of EU central bank

The head of Europe's central bank has given warning that the new European Union Treaty will erode his institution's independence, amid claims that France is trying to control the bloc's economy for its own benefit.

The bank - which independently sets interest rates across the eurozone - was in danger of becoming an arm of the EU's bureaucracy due to text changes agreed in the treaty earlier this year.

Jean-Claude Trichet, the bank's president, said that definitions of the bank's status, enshrined in the draft EU Constitution, were rewritten without consultation. He has demanded that the text is returned to the original during negotiations next month.

A former economics adviser to Downing Street said that Paris was using the new treaty to make an "overt political grab" for control over Europe's economy. Derek Scott, an adviser to Tony Blair between 1997 and 2003, said that the treaty allowed eurozone finance ministers to set exchange rate targets with short-term political aims rather than long-term economic ones, striking at the heart of the founding principle of the ECB. "France has always sought political control of the ECB: the new treaty entrenches it," he said.

He accused Gordon Brown of being outmanoeuvred by Nicolas Sarkozy, the French president, in negotiations to replace the EU Constitution. As well as challenging the independence of the ECB, Mr Sarkozy used a Brussels summit in June to remove a commitment to "free and undistorted" competition in a list of the EU's defining objectives.

In a letter to the Portuguese EU presidency, Mr Trichet said: "The changes to be introduced to the text of the current treaties are limited to and comprise all the innovations agreed. However, this does not appear to be the case on the question of the institutional status of the ECB."

Three years ago the ECB fought hard during negotiations on the old constitution to be ranked as a separate institution in its own right, as opposed to being classed as an EU body. But under the new text the bank is listed alongside the European Parliament and Commission as a "Union institution" and language highlighting its independent existence is cut. The ECB has expressed a strong view that because of its specific institutional features, the ECB needs to be differentiated from the 'Union's Institutions'.

The new definition of the ECB appears to clash with existing treaty provisions that explicitly emphasise the bank's independence, both from national capitals and the EU. "It is a question of whether the change has any impact on weakening the ECB's anchorage as an independent institution," said an official. "The basic reasoning for this letter is that not being placed as a Union institution is a way to protect the bank's independence."

Currently the ECB has complete control of monetary policy for the euro, allowing it to take vital economic decisions on interest and exchange rates without interference from governments. French diplomats have declined to comment on Mr Trichet's letter but recently France has repeatedly challenged the ECB's independence.

Telegraph

500 milliárd forintnyi uniós pénzt osztottak ki a kiemelt projekteknek

Több mint 500 milliárd forintnyi támogatásról döntött a kormány, amelyet 271 kiemelt projekt kap majd az Új Magyarország fejlesztési Terv keretében. A fejlesztések között szerepelnek humán programok, útépítés, a Szépművészeti Múzeum bővítése, a Budavári Palota, a Zeneakadémia, és a Skanzen fejlesztése, de helyet kapott benne a hajdúszoboszlói fürdőváros és a balatonfüredi városközpont felújítása is.

A több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, döntés november folyamán születhet.

A kormány 117 alsóbbrendű út fejlesztését és 74 kiemelt projektet támogatott. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdődik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt.

A projektek gazdáinak mostantól van lehetőségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet és felkészüljenek a szerződéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerződést kössön az NFÜ-vel.

A kormány további 74 kiemelt projekt-javaslatot és 6 alsóbbrendű utat támogatna, ám ezek további kidolgozást igényelnek. Az ezekről szóló új javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

A most nem támogatott 246 projekt még mindig indulhat az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain, melyeket augusztusban hirdetnek majd meg, és amelyek a kiemelt projekteken túl több mint 2.000 milliárd forint támogatás elérését teszik majd lehetővé. Magyarország számára 2013-ig 22,4 milliárd euró uniós támogatás áll rendelkezésre.

Euvonal

Organic Market in Europe

Link:
http://www.organic-market.info/bio-markt/en_inhalte/inh_index.htm?link=Home

Megkezdődött a kormányközi konferencia

Tegnap ünnepélyes keretek között megkezdődött a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok külügyminiszterei a portugál elnökség által készített teljes szövegtervezetről kezdtek vitát. Lengyelország meg szeretné tartani lehetőségét az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra és az ioanninai kompromisszumot be kívánja emelni az alapszerződés szövegébe.

Lengyelország bejelentette, hogy meg szeretné tartani a jogot az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra. A lengyel delegáció vezetője Anna Fotyga külügyminiszter a konferencián kijelentette: elfogadják a kormányközi konferencia mandátumát és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy egy-egy döntést két évig lehessen blokkolni, maradhat az ioanninai kompromisszumban szereplő három hónapos határidő. A szövegezéskor azonban Varsó szeretné elérni, hogy ioanninai kompromisszum az alapszerződés főszövegében és ne egy külön jegyzőkönyvben szerepeljen. Az elnökség szerint a kérés technikai szinten kezelhető.

Az ioanninai kompromisszum szerint ha a tagállamok egy csoportja, amely ellenzi egy döntés meghozatalát, de a blokkoláshoz szükséges állam- vagy népességarány mindössze háromnegyed részét éri el, jelezheti, hogy valamilyen okból ellenzi, hogy a döntés a minősített többség szabályai szerint szülessen meg. Ekkor az elnökség elhalasztja a szavazást, és megpróbál kompromisszumot találni a felek közt. A kompromisszum keresésére határidőt a szöveg nem határoz meg, de azt ésszerű időn belül meg kell hozni.
Euvonal

A kormányzó párt nyerte a török választásokat

Vasárnap elsöprő fölénnyel nyerte meg az előrehozott választásokat a kormányzó Reccep Tayyip Erdogan vezette, mérsékelt iszlám politikát folytató Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az Európa-barát politikával rendelkező párt 12 százalékkal növelte híveinek számát.

Az előzetes, még nem hivatalos számítások alapján az AKP a szavazatok mintegy 46-48 százalékát szerezte meg, ami hozzávetőleg 12 százalékkal magasabb, mint az előző választásokon elért arány. Ez a kiemelkedő eredmény mégis valószínűleg a mandátumok számának csökkenésével jár majd, mivel idén több párt került be a török törvényhozásba: az AKP mellett még két másik szekurális párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), és a Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP), és mandátumhoz jutott 28 (többségében kurd) független jelölt is. Az AKP ennek ellenére valószínűleg egyedül alakíthat kormányt.

Bár a török lakosság egyre bizonytalanabb az uniós csatlakozással kapcsolatban, Erdogan pártja mégis erőteljes Európa-párti politikát folytat. Az Európai Bizottság elnöke hivatalosan gratulált Erdogan győzelméhez, és méltatta a kormányfő „személyes elkötelezettségét az ország unióhoz való közelítésében.”

A kormányzó párt hatalmának megszilárdulása jó jel az ország uniós integrációja szempontjából, ugyanakkor számos kérdés áll még nyitva ezzel kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalásokat tavaly decemberben azután szakította meg Törökországgal az EU, hogy az ország továbbra sem volt hajlandó megnyitni légterét és reptereit, valamint kikötőit a ciprusi repülők és hajók előtt. A tárgyalásokat március végén felújították, s a német elnökség alatt újabb fejezeteket nyitottak meg, ám Párizs megvétózta a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását.

Nicolas Sarkozy korábban kijelentette: az iszlám országnak nincs helye az unióban, és a csatlakozási tárgyalások kimenetele Törökország esetében csak egy „különleges partnerség” lehet. Sarkozy szerint az EU-nak vitát kellene folytatnia az Unió végső határairól, melyre decemberben kerülhetne sor. A tagországok a francia ötletet eddig nem fogadták kitörő lelkesedéssel, s néhányan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a téma napirendre kerülése csak az ellentéteket hozza felszínre. A portugál soros elnökség, több alkalommal is jelezte, hogy nem támogatja vita indítását a témában, és igyekszik új lendületet adni a török csatlakozási tárgyalásoknak.
Euvonal

Pension reform plan agreed in Italy

Italy's government and unions have reached a vital agreement on pension reforms that will mean people there working long. The deal followed marathon overnight talks and it potentially resolves one of the biggest challenges for Prime Minister Romano Prodi's government but the changes still face a difficult passage through parliament. Prodi said: "This agreement gives Italians a more just country, with new prospects for young people and a balanced pension system for the long term." He added: "It also respects our spending reductions. "

The reforms mean workers who have made 35 of pension contributions will have to retire at 58 from the start of next year instead of the current 57. The retirement age is to rise to 59 in January 2009, 60 in 2011, and 61 in 2013. This agreement replaces an earlier proposal that would have raised Italy's retirement age from 57 to 60 starting next year. That timing was strongly opposed by the unions.

The changes are necessary because Italy is under demographic pressure with a rapidly ageing population and low birth-rate. Italy spends 15% of its gross domestic products on pensions. That is the highest level in the European Union and savings are badly needed for Rome to meet EU rules on budget deficits. Some of the more left wing members of Prodi's coalition expressed disappointment and could yet vote against the plan.

Euronews

A területpihentetési rendszer felfüggesztését javasolja a Bizottság

Az Európai Bizottság az idén ősszel és jövő tavasszal a területpihentetési rendszer felfüggesztését fontolgatja, mert az utóbbi idők száraz időjárása miatt egyre csökken a gabonatermelés Európában. Az FVM szerint Magyarországon az idei gabonatermés nem éri el az előzetesen várt hektáronkénti 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz.

A Bizottság közleménye szerint a rendszer, amely kötelezővé teszi a gazdák számára, hogy megművelt területük 10 százalékát parlagon hagyják idén ősszel és 2008 tavaszán felfüggesztésre kerülne. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos szerint a pihentetés révén 10-17 millió tonnával nagyobb lehet jövőre az Európai Unióban a gabonatermés, s ez enyhíthetné a piaci feszültségeket, amit a készletek csökkenése, a termelés visszaesése okozott.

Euvonal

A postai szolgáltatások teljes liberalizációjára szavazott az Európai Parlament

A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják: évente hozzávetőleg 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az Európai Parlament nagy többséggel (512 igen, 155 nem, 13 tartózkodás) szavazta meg a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) A képviselők az új tagállamoknak, valamint a különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamoknak (Görögország) további két évet adnának a felkészülésre.

A piacnyitás értelmében a nemzeti postai szolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. (Ez volt az egyetlen terület, amelyre eddig nem terjedt ki a liberalizáció.) A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő.

Az EP szerint a megnövekedett verseny javítja a szolgáltatások minőségét és több választási lehetőséget nyújt a fogyasztók számára, valamint érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent. Az irányelv ugyanakkor nem érinti a postai dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a szociális partnerek közötti kapcsolatokat és a sztrájkjogot sem.

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”.

Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell jelentést tenniük az Európai Bizottságnak arról, hogyan finanszírozzák a nemzeti egyetemes szolgáltatásokat, amelyeknek biztosítania kell, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki által megfizethető áron, országszerte elérhetőek legyenek. A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint „minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen”.

A képviselők kiemelték: a vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Ezért a szöveg szerint a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűségének nem szabad csökkennie a vidéki és távoli térségekben sem. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében
A képviselők megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való működésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.
A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam - Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia - nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidő előtt teszi szabaddá a versenyt.
Euvonal

Megszünik az Euractiv.hu

Mindig ünnepélyes, de nagyon szomorú pillanat, amikor búcsúzik egy szerkesztőség. Kis stábunk most elköszön az olvasóktól, mert befejezi eddigi munkáját. Csaknem hat éve küszködünk, hogy fennmaradjunk, most be kell látni, hogy erre nincs esély.2001 szeptemberében, euro.hu néven indult az az uniós hírportál, amely célul tűzte ki, hogy az euró bevezetése előtt, Magyarország közelgő uniós csatlakozására készülve kicsit közelebb hozza az EU-t a magyar olvasókhoz. Később tulajdonosváltás miatt eurohirek.hu néven folytattuk a munkát. Kezdettől azokat a híreket kerestük az unióban megjelenő, nyílt forrást jelentő sajtótermékekben, amelyek a hétköznapi életnek az EU-csatlakozással ránk váró problémáit mutatják meg. Ebbe belefért minden, a nagypolitika működési mechanizmusától kezdve a lobbizás technikáin át emberek hétköznapi életét befolyásoló helyi döntések bemutatásáig - ezért is szerettük ezt a munkát. Amikor állami pénz is került az "EU-propagandára", úgy gondoltuk, eljött a mi időnk. Ám hiába pályáztunk, hiába ajánlottunk együttműködést minden, az EU-csatlakozással hivatalból foglalkozó szervezetnek, intézménynek, nem jutottunk előbbre. Most hát - nem annyira büszkén - elmondhatjuk: működésünk öt és fél éve alatt egyetlen fillért nem kaptunk az államtól arra a munkára, amelyre egyébként ugyanezen idő alatt milliárdokat költöttek el. Hogy milyen hatékonysággal, azt az akkori sajtó bőven taglalta. (Csak emlékeztetőül: EUKK, ha mond még ez a betűszó valamit, külügyminisztériumi és miniszterelnöki hivatali programok, pályázatok.) Packáztak velünk politikusok, ígérgetettek közhivatalnok, általában minden egyes poszton három-négy, ugyanis minimum ekkora volt a fluktuáció a működésünk időszaka alatt... Mindeközben híreink naponta bejárták a magyar internetes sajtót, s tudjuk, hogy nem kis számmal vannak rendszeres olvasóink. Előre menekültünk, amikor csatlakoztunk a brüsszeli EurActiv-hírsite-hálózathoz, amelynek - nem kis előkészítő munka után - magyar oldala lettünk. Hiába jutottunk azonban rajtuk keresztül némi bevételhez, a franchise-szerződéssel járó kötelezettségek (nem utolsó sorban az évről évre megduplázódó franchise-díj) hazai anyagi háttér (és bevétel) híján a legszigorúbb üzleti döntés meghozatalát kényszerítik ki. A felmondási idő öt hónapja alatt működtetnünk kell a site-ot,de az oldalon mostantól csak MTI-hírek lesznek. Csak reménykedünk, hogy eltűnésünkkel egy kicsit szegényebb lesz a magyar internetes tartalomszolgáltatás palettája. Kondoleálási cím: info@eurohirek.hueuractiv.hu

Franciaország késhet a költségvetési egyensúly helyreállításával

A franciák hivatalosan nem kaptak haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartaniuk akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

Nicolas Sarkozy a pénzügyminiszterek hétfői ülésén a stabilitási paktum "intelligens és dinamikus" értelmezését kérte a tagállamoktól, mert az államháztartás egyensúlyba állítása több időbe telik. Az euróövezet miniszterei - köztük az előző francia kormány szakpolitikusa is - áprilisban állapodtak meg arról, hogy 2010-ig megfelelő mértékben csökkentik országaik államháztartási hiányát. A miniszterek ülésén Sarkozy bejelentette: Párizs eddig soha nem látott reformprogramon dolgozik, melyet hamarosan ismertetnek.

A Sarkozy terve a megválasztása után röviddel ismertetett „fiskális sokk” gazdaságpolitikájának része, melynek egyik legfontosabb eleme az adócsökkentés. Ez több milliárd euróval rövidíti meg az államháztartás bevételi oldalát, minek következtében mintegy 2,5 százalékra emelkedhet 2008 folyamán a francia államháztartási deficit. Ez az arány megközelíti a Stabilitási Paktum felső, 3 százalékos határát, szemben a francia kormány által korábban vállalt 1,8 százalékkal.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Franciaország hivatalosan nem kapott haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartania akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

A tagállamok és a Bizottság ugyanakkor fenntartásokkal fogadták a francia terveket. Peer Steinbrueck német pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna miniszterei világossá tették, hogy a költségvetési konszolidációnak és reformnak kéz a kézben kell haladnia. Hasonlóan vélekedett Joaquin Almunia pénzügyi biztos is, aki szerint a Franciaország gazdasági növekedése és költségvetési egyensúlya egyaránt fontos. Wouter Bos holland pénzügyminiszter szerint a franciák programjának részletei egyelőre nem ismertek, ezért nem is lehet róluk érdemben nyilatkozni.
Euvonal

Elfogadták az uniós borreform tervezetét

Az Európai Bizottság elfogadta az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagját, amellyel az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, s előmozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását.

A döntésről szóló brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentős változások várhatóak. Így például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének első napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak.

A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain.

A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: azaz hogy a legkevésbé hatékony termelők vonuljanak ki a szőlőágazatból. Nekik az EU-bizottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. (Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán.) A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7,174 euróról 2,938 euróra csökken.

A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti időszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.

Az EU a világ legnagyobb bortermelője és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább előretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan "bortavak" keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentősek a viták.

Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő pedig keddi közleményében Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van.

Figyelö

EU & Brazília

Az Európai Unió és Brazília stratégiai partnerségi megállapodást írt alá szerdán (2007. július 4.) az első EU-brazil csúcstalálkozón, amely az unió és világ egyik legnagyobb fejlődő gazdasága közötti párbeszéd mélyítését célozza. A megállapodás az EU és Brazília közötti politikai párbeszéd mellett célul tűzi ki a tudományos és technológiai együttműködést, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való kooperációt, valamint a környezetvédelmi, oktatási és kulturális kapcsolatok erősítését. A megállapodás kiterjed a kereskedelem, a megújuló energiaforrások, valamint a szegénység elleni küzdelemben való együttműködés fokozására is.

Portugál elnökség programja

• IGC sikeres lezárása; jövöre megkezdödhessen a Reform Szerzödés ratifikációja
• Török csatlakozási tárgyalások folytatása
• EU-Afrika csúcs menedzselése
• EU-Brazília találkozó
• migrációs kérdések, bio-üzemanyagok,

Portugália 2007

Link

Német elnökség

A német elnökség kedvezö nemzetközi és gazdasági körülmények között vette át az EU soros elnökségét. A németek fö célja az alkotmányos válság feloldása és az új közös energiapolitika kialakítása volt. Tulajdonképpen mindkettöt sikerült elérni - persze az európai politikára jellemzö kompromisszumos megoldásokkal.

A félév legfontosabb politikai eseménye mégis Párizsban zajlott: Franciaország új, dinamikus elnököt választott. Sarkozy elsö útja jelezte, hogy a német-francia tengely ismét lendületbe kívánja hozni az integrációt: pár hét után sikerült is megállapodást elérni a Reform Szerzödésröl.

+ A Reform Szerzödés mandátumáról szóló megállapodással véget ért a "reflexiós idöszak"

+ Az EU új energiapolitikát fogadott el, 2020-ig 20%-kos CO2 kibocsátás csökkentéssel

+ az EU 50. születénapjára: Berlini Nyilatkozat

+ Prümi szerzödés beemelésével szorosabbá vált a rendörségi és igazságügyi együttmüködés

+ Ausztria, Hollandia részlegesen megnyitotta munkaeröpiacát az új tagállamok munkavállalaói elött

+ Pragmatikus légügyi és adatkezelési megállapodások az USA-val

+ Ciprus, Málta bevezetheti az Eurót
+ Csökkennek a roaming díjak

- Az Alkotmány végleg fiókba került. Az EiT kompromisszuma egy sor olyan vívmányt töröl, amelyeket 2004-ben már mindenki elfogadott (kettös többség, törvények, jelképek, alapjogi charta)

- Szélsöjobboldali frakció alakult az Európai Parlamentben

- Az EU több tagállama és a terrorellenes koordinátora (Gijs de Vries) is belekeveredett a titkos CIA járatok ügyébe, amelyben az ET éles bírálatot fogalmazott meg

- Oroszországgal tovább romlott a kapcsolat (Észtország, amerikai radarok)

- Összeomlott a Galileo projekt mögötti magánkonzorcium: a tagállamoknak dönteniük kell közpénzböl finanszírozzák, vagy törlik a projektet...

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek feladata a 2011-es feladatok meghatározása és összehangolása. A kormány a soros elnökség ellátásához szükséges 1200-1300 álláshelyet nagyrészt a közigazgatásból szeretné betölteni. A brüsszeli állandó képviselet létszáma 20-50 százalékkal is megnövekedhet.

A csoportos elnökség miatt Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 18 hónapon keresztül látja majd el az elnöki teendőket. A 2010-ben kezdődő első hathónapos periódus alatt Spanyolország, 2010 második felében Belgium és 2011 első félévében pedig Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatóján kifejtette: mivel Magyarország először látja el az elnöki teendőket, már 2010-re, a spanyol elnökség kezdetére be szeretné fejezni a felkészülést. Ezért a feladatok kijelölésére és megvalósítására két teljes év (2008-2009) áll rendelkezésre. Az államtitkár szerint a felkészülés már megkezdődött, június 26-án ugyanis megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek vezetője a miniszterelnök, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetői, valamint a személyügyi államtitkár. A bizottság titkársági feladatát a Külügyminisztérium látja el, Iván Gábor vezetésével.

Mint azt a szakállamtitkár elmondta, a bizottság a feladatok azonosításával kezdte munkáját. A testület 2007 végégig szeretné kiválasztani a 250 tanácsi munkacsoport elnöki teendőit ellátó szakembereket, akik nagyrészt azok közül kerülnek majd ki, akik ma Magyarországot képviselik e munkacsoportokban.

Megkezdődtek az egyeztetések a két másik tagállammal is, hiszen a másfél éves politikai napirendet a csoportos elnökség közösen alakítja ki. Iván Gábor szerint mozgalmas időszak elé nézünk majd, hiszen közvetlenül a magyar elnökség előtt fejeződik majd be a költségvetés felülvizsgálata, s elkezdődhet a 2014-es pénzügyi keretekről szóló vita is, de 2010-ben fejeződnek be olyan nagy horderejű programok, mint a lisszaboni program, a hágai program vagy az EU környezetvédelmi programja. Ekkora a végére érhetnek a horvát csatlakozási tárgyalások is, s ezzel más dél-kelet európai országok is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Iván Gábor kifejtette: a most elfogadott reformszerződés kissé átalakítja az elnökségi rendszert, mert az Európai Tanács üléseit nem a soros elnök tagállam miniszterelnöke, hanem az állandó elnök vezeti majd le. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa két részre oszlik majd, az Általános Ügyek Tanácsát a soros elnök tagállam külügyminisztere, a Külkapcsolati Tanácsot pedig az EU külkapcsolati főmegbízottja vezeti majd. A COREPER-en és a tanácsi munkacsoportokban azonban a soros tagállam képviselője elnököl majd.
Az államtitkár elmondta: a brüsszeli állandó képviselet létszáma - ahol ma 54 diplomata és 46 adminisztrációs munkatárs dolgozik - 20-50 százalékkal is megnövekedhet az elnökség alatt. Iván Gábor szerint az elnökség 50-80 millió euróba kerülhet.
Euvonal

Mit tartalmaz majd az új szerzödés

Cliquez-ici!

Gordon Brown lett Nagy-Britannia miniszterelnöke

Brownt szerda délután, a londoni Buckingham-palotában fogadta II. Erzsébet királynő, és hivatalosan felkérte a kormányfői poszt betöltésére. Nem sokkal korábban Brown elődje, Tony Blair járult az uralkodó elé, és benyújtotta lemondását a miniszterelnöki tisztségről.

Gordon Brown a tizenegyedik brit miniszterelnök azóta, hogy II. Erzsébet trónra lépett; az uralkodó első kormányfője Winston Churchill volt. Brown egyben az 53. lakója a Downing Street 10. alatti hivatalos rezidenciának.

Gordon Brown 1951. február 20-án született Glasgowban. Egészen fiatal kora óta tudatosan készült a politikai pályára. Kiváló képességű diákként már 16 évesen megkezdhette egyetemi tanulmányait Edinburgh-ban, ahol történelmet tanult. Doktori disszertációját a Munkáspárt és a skót politika 1918 és 1929 közötti változásairól írta.

Brown már az 1979-es választásokon megmérettette magát, ekkor azonban veszített konzervatív ellenfelével szemben. Négy évvel később, 1983-ban már sikerrel járt, s Dunfermline East munkáspárti képviselőjeként bejutott a parlamentbe. Ellenzéki képviselőként a kereskedelmi és ipari ügyek szóvivője volt, 1987 és 1989 között az árnyékkormányban a kincstár főtitkára tisztséget töltötte be, majd az árnyékkormány kereskedelmi és ipari titkára, 1992-től pénzügyminisztere volt.

John Smith 1994-ben bekövetkezett halálát követően a pártvezéri tisztség egyik legfőbb esélyeseként tartották számon, a befutó azonban Tony Blair lett. A három évvel későbbi fölényes munkáspárti választási győzelmet követően Gordon Brown pénzügyminiszteri kinevezést kapott, azóta is ő irányítja a tárcát.

Miniszterként nagyobb önállóságot biztosított a Bank of England számára, pénzügyi-gazdasági lépései révén a brit gazdaság az Európai Unió átlagánál nagyobb arányú növekedést könyvelhet el (évente 2,8 százalék, míg az EU-átlag 2,1 százalék). Tízéves minisztersége alatt a munkanélküliség 7 százalékról 5,5 százalékra csökkent - ez 2,6 százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál. Brown sokkal inkább mondható hagyományos munkáspárti politikusnak, mint Blair, a köztük lévő felfogásbeli különbségek ellenére mégis jól kiegészítették egymást. A kevésbé jó médiaszemélyiségként számon tartott Brown azonban "nem rajong" az Európai Unióért, hevesen ellenzi többek közt az euró bevezetését is.

HVG

Horvátország, Törökország

Két új fejezet nyílik a török csatlakozási tárgyalásokon

Az Európai Unió két újabb fejezetet nyit meg a török csatlakozási tárgyalásokon, de a gazdasági és monetáris politikáról Franciaország ellenkezése miatt nem indulhatnak megbeszélések. Nicolas Sarkozy francia elnök májusi brüsszeli útján kijelentette, hogy Franciaország egyelőre nem akadályozza meg, hogy folytatódjanak a török csatlakozási tárgyalások, de decemberben átfogó döntést hozna az EU további bővítéséről.

Törökország csatlakozásával kapcsolatban Sarkozy májusban megerősítette: Franciaország továbbra sem támogatja a muszlim ország csatlakozását még a távoli jövőben sem. Sarkozy akkor úgy fogalmazott, hogy "Törökországnak nincs helye az Európai Unióban". Párizs a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását akadályozza, míg a statisztika és a pénzügyi ellenőrzés fejezetek tárgyalása elindulhat.

Hat újabb fejezet megnyitásával folytatódnak a horvát tárgyalások

Kedden hat új témában kezdte meg az egyeztetéseket Horvátországgal az EU. „A hat új fejezet megnyitása erős jel...valódi áttörés.” - mondta Frank-Walter Steinmeier, az EU elnökségtől a héten megváló Németország külügyminisztere. „Remélem hasonló tempóban folytatódnak a tárgyalások a portugál elnökség ideje alatt is” - tette hozzá Olli Rehn bővítési biztos.

A hat új fejezet a vállalkozói jogok; a pénzügyi szolgáltatások; a korszerű információáramlás és média; a pénzügyi ellenőrzés; a szolgáltatások szabadsága és a statisztikával foglalkozó jogszabályok területeire terjednek ki.

Az Unió vezetői bíznak benne, hogy az új reformszerződés - melynek kérdéses pontjairól a hétvégi csúcson megállapodásra jutottak a tagállamok - 2009-ig életbe léphet, lehetővé téve a mostani, 27 tagú Unió további bővítését.
Euvonal, New York Times

Új uniós program az illegális bevándorlás ellen

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette: új programot indít annak érdekében, hogy megakadályozza további illegális bevándorlók érkezését Európába.

A 2007 és 2012 között 380 milliós büdzsével rendelkező támogatásból az illegális bevándorlás potenciális kibocsátó- és tranzit országai részesülhetnek. Ez az összeg a korábbi támogatás összegét évente mintegy 10%-kal haladja meg. A program - mely elsősorban azokra a déli és keleti migrációs övezetekre fókuszál, melyeken keresztül a legtöbb bevándorló érkezik - legfontosabb céja, hogy elősegítse, hogy ezek az EU-n kívüli országok jobban tudják ellenőrizni a migránsokat, valamint azt, hogy az illegális bevándorlók könnyebben visszatérhessenek hazájukba. Az Unióban jelenleg mintegy 4-8 millió illegális bevándorló él, számuk évente megközelítőleg 500 ezer fővel nő.
Euvonal

Megegyezés született az EU új alapszerződéséről

Július 23-án kezdődik az a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok megállapodnak az új alapszerződés pontos szövegéről. A 36 órás maratoni tárgyalásokon az európai vezetők megegyeztek, hogy az év végére elkészítik az új szerződést, amelyet 2009-re minden tagállam ratifikál majd. Angela Merkel német kancellár reggel öt órakor jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni az alkotmány helyébe lépő szerződésről. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta: Európa végre kiléphet a reflexiós időszakból, melyet az alkotmány francia és holland elutasítása után hirdettek meg.

A megállapodás szerint az év végére kész lesz az új szerződés, amelyet 2009-re - még az EP választások előtt - minden tagállam jóváhagy. Ekkora kinevezik az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az alkotmányban szereplő külügyminiszteri poszt helyére került és az EU állandó elnökét. A megállapodás szerint maradnak a rendeletek és direktívák - az alkotmányban szereplő EU törvényeket elvetették - és nem szerepelnek az alapszerződésben a szimbólumok - a zászló és a himnusz - sem.

A szavazati rendszerről kialkudott kompromisszum szerint a jelenlegi nizzai szerződés 2014-ig marad érvényben. 2014 és 2017 között átmeneti szabályok lesznek érvényben, amikor már a kettős többség - a tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát adják - elve érvényesül, de a tagállamok használhatják a nizzai szavazati rendet is, ha egy tagállam ezt kéri.

Nagy-Britannia puhított a kül- és biztonságpolitikai szövegrészeken és elérte, hogy kimaradhat a rendőrségi és igazságügyi együttműködésekből is. Diplomaták szerint London "de facto" kimaradást kapott az alapvető jogokról szóló karta alkalmazása alól is. A hollandok elérték, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jusson az EU-jogszabályok elfogadásánál és sikerült keményítenie a bővítési feltételek megfogalmazásán is, míg a csehek az EU és a tagállamok közötti kompetenciák világosabb megfogalmazását harcolták ki.

Nicolas Sarkozy francia elnök az EU jövőjéről szóló csúcstalálkozón töröltette az EU új alapszerződéséből azt a bekezdést, amely a szervezet céljai közé sorolta volna a „szabad és torzításoktól mentes versenyt”.

Merkel szerint bár az alkotmányt feldarabolták és itt-ott lenyesegették, a lényegi elemeket sikerült megtartani. Most a szakdiplomatákon a sor, akik a júliusban kezdődő kormányközi konferencián megállapodnak majd a pontos szövegben. Az egyelőre nem világos, hogy lesz-e a szövegről valamely tagállamban népszavazás, de az biztos, hogy a dán és az ír szabályok kimondják, hogy az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani.
Euvonal

Reform Treaty

Reform Szerződést javasol a német elnökség

A német elnökség 11 oldalas tervet küldött a tagállamoknak, melyben a kormányközi konferencián megvitatandó kérdéseket sorolja fel, s amely az eredeti német szándékkal szemben számos lényeges, az alkotmányban szereplő elemet nem tartalmaz. Elemzők hosszú és nehéz tárgyalásokra számítanak az EU-csúcson, ahol Berlin elképzelései szerint a tagállamok vezetői egy ún. Reform Szerződésről vitáznak majd.

A reform szerzödés elökészítése a francia elnökválasztás után kapott lendületet. Sarkozy már a kampányban kijelentette, hogy az Alkotmány halott, ugyanakkor Franciaország támogatni fogja az EU alapszerzödésének felülvizsgálatát. Megválasztása után Sarkozy elsö útja Berlinbe vezetett, ahol a német elnökséggel megállapodtak a mini-szerzödés koncepciójáról.

Pöttering, az EP elnöke az Alkotmány kettéosztását javasolta - külön szerzödésként definiálva az Alapjogi Chartát. Portugália kormányföje bejelentette, hogy csak akkor hajlandó folytatni az új szerzödés tárgyalásait, ha a német elnökség idöszaka alatt világos mandátum születik.

A tárgyalások során a tagállamok a következö speciális érdekeiket jelezték:

1. Egyesült Királyság: elfogadhatatlannak tartják az Alapjogi Chartát, a bel és igazságügyi, bevándorlási ügyekben meglévö nemzeti vétó feladását. A britek elutasítanak minden olyan szabályozást, amely az adózás terén bárminemü közösségesítést jelentene. Az adózás mellett a külpolitikát is szigaorúan nemzeti hatáskörben kívánják tartani.
2. Lengyelország: elutasítja az uniós szimbólumokat. Vitát kezdeményez a Tanácsi szavazati rendszer felülvizsgálata terén. A lengyelek a szavazási vita nélkül automatikusan megvétózzák az új szerzödést.
3. Hollandia: a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kér az EU-s jogszabályok meghozatalában.
4. Svédország, Hollandia, Dánia elutasítják az Alkotmány elnevezést. Támogatják az új szerzödést, de azt nem szabad alkotmánynak tekinteni.
5. Spanyolország: ha London megakadályozza a Külügyminiszteri poszt létrehozását, akkor Madrid cserébe megvétózza az állandó elnöki posztot.
6. Franciaország: szigorúbb bövítési kritériumokat szeretne. Sarkozy nyíltan kampányolt Törökország felvétele ellen.

A német elnökség a hétvégi Európai Tanácsra a következökkel készül:

• A tervezet a külpolitikát és a külügyminiszter szerepét, a nemzeti parlamentek szerepét, valamint az állampolgári jogok témáját is tartalmazza, ám számos, az alkotmány által bevezetendő újítás kimaradt a szövegből. A német tervezet szerint a szerződést Reform Szerződésnek hívnák és megváltozna a külügyminiszteri poszt elnevezése is. Az európai szimbólumok kihagyásáról már a hét eleji külügyminiszteri találkozón megállapodtak a tagországok.
• Az elnökség kivenné a szerződésből azt a részt, amely az EU-jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbségét mondja ki, s ehelyett egy, az EU-esetjogról szóló nyilatkozatot tenne a szövegbe. Az alkotmány ezzel szemben lefektette volna, hogy a közösségi törvények elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekkel szemben, vagyis konfliktus esetén az előbbi az irányadó.
• Az alkotmány jelentősen egyszerűsítette volna a jogi eszközöket is, amelyeknek száma 6-ra csökkent volna (európai törvények és kerettörvények, európai rendeletek és határozatok, valamint ajánlások és vélemények). A mostani tervezet szerint azonban a jogszabályokat továbbra is rendeleteknek és irányelveknek hívnák.
• A német elnökség - vélhetően a briteknek tett gesztussal - lehetőséget biztosítana arra, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak teljes körűen részt venni a bel- és igazságügyi, valamint a rendőrségi ügyekben, minden további nélkül megtehessék ezt.
• A külpolitikáról szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az különleges eljárás alá esik, és az Európai Bíróságnak ebben a kérdésben nincs hatásköre, mint ahogyan az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem kap semmilyen döntési jogkört ezen a területen.
• A nemzeti parlamenteknek a német elnökség valamivel több beleszólást adna az EU-ügyekbe, de koránt sem annyit, mint amennyit például Hollandia javasolt. A tervezet szerint a parlamenteknek az eddigi hat helyett nyolc hét állna rendelkezésére a Bizottság által javasolt jogszabályok megvitatására és véleményük kifejtésére. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada ellenzi egy jogszabály bevezetését, az Európai Bizottságnak érvekkel ellátott véleményt kell benyújtania, ám a parlamentek nem kötelezhetik a testületet a javaslat visszavonására.
• A szerződés utolsó részében kapna helyet az EU-ból való önkéntes kilépés kérdése, míg a szerződésmódosítás szabályai nem változnának.
• Az EU bővítéséről szóló rész úgy fogalmazna, hogy a leendő tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU értékeit és elkötelezettnek kell lenniük az európai értékek népszerűsítésére. A dokumentum ezen része Hollandiának és Franciaországnak szól, akik szigorúbb bővítési szabályokat akartak meghatározni. A jelenleg érvényben lévő koppenhágai kritériumokat azonban a szöveg nem tartalmazná.
• Az EU Alapjogi Kartája, amely Nagy-Britannia számára szintén kényes téma, végül nem kerülne be a Reform Szerződésbe, és mindössze egy bekezdés tartalmazná, amely azonban kötelező érvényű lenne.
• A szöveg tartalmaz egy bekezdést a tagországok társadalombiztosítási rendszeréről is, amely szerint, ha egy intézkedés súlyosan érinti szociális rendszerüket, akkor az Európai Tanácshoz fordulhatnak.
• A tervek szerint a Reform Szerződés a jelenlegi alapszerződés módosításaként kerülne elfogadásra.

Euvonal, Euobserver alapján

Megállapodás az egységes zöldség-gyümölcs rendtartásról

A mezőgazdasági miniszterek egységes zöldség-gyümölcs piaci rendtartásról állapodtak meg, amely szerintük növeli majd az európai termékek versenyképességét és a gyümölcsfogyasztást. A reform, melyek 2008-ban lépnek életbe, a termelőszövetkezeteknek kedvez, növeli a biotermékek támogatását és nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.

2008-tól a zöldség-gyümölcs szektor is részese lesz az egységes támogatási rendszernek, amely a termeléstől elválasztott közvetlen jövedelemtámogatást nyújt a zöldség-gyümölcs termelőknek. Ezáltal a nemzeti támogatások 800 millió euróval nőnek majd. A paradicsom esetében azonban a tagállamok négy éves átmeneti időt kapnak a reformra.
A reform támogatja a termelő szövetkezetek létrehozását és a válságkezelést. A termelőszövetkezeteknek és a kormányoknak nemzeti működési tervet kell majd kidolgoznia.
A zöldség-gyümölcs szektor az egységes támogatási rendszerbe való bevonása azt is jelenti, hogy a termelőknek be kell tartania a keresztmegfelelést, azaz a szigorú agrár-környezetvédelmi szabályokat. A termelőszövetkezeteknek minden működési program 10 százalékát környezetvédelemre kell fordítania. A működési programokban szereplő biotermelésre fordított összeg 60 százalékát ugyanakkor az EU állja.
A zöldség-gyümölcs fogyasztás népszerűsítésére 6 millió eurót szán a Bizottság, míg az iskolák, a kórházak és jótékonysági szervezetek 8 millió euróért kapnak majd ingyen-gyümölcsöt, s ez utóbbit teljes egészében az EU állja majd.
Az epret és málnát feldolgozásra termelők közvetlen átmeneti pénzjuttatást kapnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az új piaci feltételekhez. Az átmeneti segítség 230 euró lesz hektáronként, amelyet a tagállamok maximum 400 euróig egészíthetnek ki és, amelyet öt évig lehet majd igényelni.
Azok a tagállamok - mint Magyarország - amelyek az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert vezették be az őstermelőknek adhatnak majd támogatást. Ezen tagállamoknak 2007 november 1-jéig kell eldönteniük, hogy a támogatási összegből mennyi pénzt szánnak a szektorra és, hogy a pénzeket milyen feltételek alapján osztják majd szét.
euvonal

A flamand kereszténydemokraták nyertek a belga választáson

Yves Leterme flamand miniszterelnök pártja, a flamand kereszténydemokrata párt (CD&V) rendelkezik majd a legtöbb képviselővel a belga parlamentben a vasárnapi választások után a szavazatok 96 százalékos feldolgozottságnál, a hivatalos eredmény szerint. A CD&V-nek, amely nyolc éven át volt ellenzékben, 30 képviselője lesz a 150 fős képviselőházban, azaz 8-cal növelte képviselőinek számát a 2003. évi választásokhoz képest - közölte a belga belügyminisztérium, hozzátéve, hogy ez a szám még változhat.

A szövetségi képviselőházban tizenegy párt szerzett mandátumot. A legnagyobb "politikai család" (41 képviselő) a liberálisoké lesz, ám nem Verhofstadt pártjának, a leszereplő Open VLD-nek köszönhetően, hanem a francia ajkú partnernek. Az MR ugyanis az egyetlen kormánypártként erősödött tovább, győzve Vallóniában és Brüsszelben is. A voksolás relatív győztesei egyértelműen a flamand kereszténydemokraták (CD&V), 18,51 százalékkal; a konzervatív családnak összesen 40 mandátuma lesz. A miniszterelnöki poszt várományosa a 47 éves, kevéssé karizmatikus Yves Leterme.

Érzékeny politikai veszteséget szenvedett el Guy Verhofstadt távozó kormányfő pártja, a flamand liberális párt, amelynek mindössze 18 képviselője lesz, héttel kevesebb, mint az előző parlamenti ciklusban, s amely csak kevéssel előzi meg a szélsőjobboldali Flamand Érdeket (Vlaams Belang). Ez utóbbinak várhatóan 17 képviselője (-1) lesz az új parlamentben. A legnagyobb a veresége a flamand szocialista pártnak (SPA), amelynek kilenccel lesz kevesebb képviselője, és 14 hellyel rendelkezik majd a törvényhozásban. A korábbi kormánytöbbség vallon pártjai közül a szocialisták (PS) 21 képviselői helyet szereztek a vasárnapi választásokon (-4), egy hellyel lemaradva a 23 helyet megszerző liberálisok (MR), Didier Reynders pénzügyminiszter pártja mögött (-2). Az ellenzéki pártok közül a vallón zöldeknek sikerült megduplázni képviselői helyeik számát, így négy helyett nyolc képviselőjük lesz az új parlamentben.

A keresztényszocialisták utódja, a Humanista Demokratikus Centrum 10 helyet kap, mindössze kettővel növelve képviselői helyeinek számát. A flamand zöldeknek négy évi távollét után 4 képviselői hely birtokában sikerült visszatérniük a parlamentbe, a Nemzeti Front megőrzi egyetlen képviselői helyét, a flamand populista szenátor, Jean-Marie Dedecker fémjelezte lista (Lijst Dedecker) meglepetésre pedig 5 képviselői helyet szerzett a képviselőházban.

Levonva az előző napi választás fő tanulságát, hétfőn benyújtotta lemondását az uralkodónak Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, aki nyolc éven át irányította a királyságot. A Verhofstadt-kabinet ügyvezetőként dolgozik tovább.

Nol.hu

Rábólintottak a miniszterek a prümi szerződésre

Az EU bel- és igazságügyi miniszterei jóváhagyták a prümi szerződés az összes tagállamra való kiterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok hozzáférjenek egymás ujjlenyomatokat és DNS mintákat tároló rendszereihez. A miniszterek a vízuminformációs rendszer létrehozását is támogatták.
A prümi szerződést, amelyre az EP a múlt héten bólintott rá 2005 májusában, eredetileg hét tagállam - Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria - írta alá. Célja, hogy lehetővé tegye személyes adatok - például DNS- és ujjlenyomat-információk - hatékony cseréjét a tagállami hatóságok számára a nemzetközi bűncselekmények, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem elősegítése érdekében. A mostani döntéssel a szerződés egyes részeit beemelik az EU-joganyagba.
A megállapodás szerint a tagállamok egymás ún. referencia-adataihoz férnek majd hozzá, ahol automatikus keresést indíthatnak, s összevethetik az általuk keresett DNS adatokat a más nemzeti adatbázisokban találtakkal. A referencia adatok alapján a személyek általában nem lesznek azonosíthatóak, kivéve nagyobb eseményekkel kapcsolatos kereséseket, mint például az Európai Tanács ülése vagy nagyobb sportesemények.
A prümi szerződés lehetővé teszi azt is, hogy egy tagállam rendőrei saját fegyverükkel és egyenruhájukban egy másik tagállam terültére lépjenek és ott intézkedjenek.
A prümi szerződés a német elnökség kezdeményezésére került napirendre, ám Berlinnek nem sikerült az eredeti dokumentumot egy az egyben átvetetnie az EU-tagállamokkal. A szerződés legnagyobb ellenzője Nagy-Britannia és Írország voltak, amelyek hagyományosan érzékenyek a bel- és igazságügyi kérdések tagállami kontrolljának feladására. Ezért a szerződésből kimaradt például, hogy üldözés esetén a nemzeti rendőrségek engedély nélkül átléphetnek egy másik tagállam területére és nem szerepelnek a dokumentumban az ún. légi marsallok sem, akik az eredeti szöveg szerint külföldi repülőgépekre is felszállhatnak.
Vízuminformációs rendszer
Az EP és a Tanács korábbi megállapodása és a Parlament támogatása után a belügyminiszterek az európai vízuminformációs rendszer létrehozását is jóváhagyták. A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépők vízumkérelmei adatbázisának célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A rendszer megnehezíti a visszaéléseket, és egyszerűbbé teszi a külső határoknál történő ellenőrzést is, mert azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, nem folyamodhatnak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A VIS-ben biometrikus adatokat (fénykép, ujjlenyomat), írásos információkaat (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helyét és idejét, valamint valamennyi olyan döntést tárolnak majd, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott.
A szabályozás a tagállamok egyes hatóságainak és az Europolnak is lehetőséget ad, hogy indokolt esetben, írásos kérelem alapján a VIS bizonyos adataihoz hozzáférjen, amennyiben ez segítséget nyújthat terrorista cselekmények megakadályozásában, illetve terrorista- vagy egyéb, súlyos bűntettek utáni nyomozásban. A VIS adatai egyes ilyen esetekben harmadik ország hatóságának vagy egyéb nemzetközi szervezetnek is kiadhatók, de ehhez az adatot rögzítő tagállam beleegyezése szükséges.
Euvonal

Megszűnik a kukorica intervenciós támogatása

Az EU agrárminiszterei megállapodtak, hogy az elkövetkezendő három évben fokozatosan megszüntetik a kukorica intervenciós felvásárlását. A megállapodás értelmében a 2007-2008-as évben 1,5 millió tonnás felvásárlási küszöb lép életbe, amely 2008-2009-ben 700 000 tonnára, 2009. július 1-jétől pedig nullára csökkenne.

A Bizottság azért kezdeményezte a kukorica intervenciós felvásárlásának megszüntetését, mert a 2005-2006-os gazdasági idény végére az Unió kukoricakészletei 5,6 millió tonnára nőttek, és az összes intervenciós gabonakészlet 40 százalékát tették ki. Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra a közpénzen vásárolt és tárolt készletek a becslések szerint 14,1 millió tonnára növekednének. A kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas.
A Bizottság szerint míg a hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét, a reformmal a közép-európai térségekben jelenleg többletben termesztett kukorica visszanyerhetné versenyképességét mind a belső, mind a nemzetközi piacokon.
A testület a döntésről kiadott sajtóközleményében úgy véli, hogy az intervenció megszüntetésével 617,8 millió euró takarítható meg 2008 és 2014 között.
Az Európai Bizottság fő érve az intervenció megszüntetésére az volt, hogy a jelenlegi rendszer szerinte kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Magyarország ugyanakkor azzal érvelt, hogy a 2006-2007-es intervenciós évben sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon "két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után", és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár - ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is.
Az EU gabonaintervenciós rendszere 101,31 eurós tonnánkénti egységes ár alkalmazását írja elő - ennyit kap a termelő az intervenciós raktározás céljára eladott gabonáért, ha azt a piacon nem tudja értékesíteni. A rendszert a kukorica mellett jelenleg a kenyérbúzára, a durumbúzára, az árpára és a cirokra alkalmazzák.
A legtöbb tagállamban a piaci árak általában magasabbak e felvásárlási árnál. Azonban a fő fogyasztási területektől messze eső térségekben, ahol ráadásul alacsonyabbak a termelési költségek, a mostani intervenciós ár igen vonzó. Ezekben a térségekben a felvásárlás már nem a biztonsági háló szerepét tölti be, hanem valóságos értékesítési lehetőséget jelent. Ennek eredményeképpen a Közösség kukoricát nem termelő területein magasak az árak, míg a többlettermelő régiókban nagy mennyiségeket ajánlanak fel intervencióra.
Euvonal

Csökkennek a roaming-díjak

Már a nyáron olcsóbban telefonálhatunk külföldről, miután az Európai Parlament után a tagállamok távközlésért felelős miniszterei is rábólintottak az Európai Bizottság javaslatára, amely maximalizálja a külföldi mobiltelefonálás díjait.

Az elfogadott dokumentum szerint a külföldről indított telefonhívásokért az első évben maximum nettó 49 centet, míg a fogadott hívásokért 24 centet kell majd fizetni. A második és harmadik évben a díjak tovább csökkennek majd, 46 és 22, illetve 43 és 19 centre.

A megállapodás értelmében a mobilszolgáltatóknak értesíteniük kell majd ügyfeleiket az új árakról. Az előfizetőknek három hónapjuk van arra, hogy átváltsanak az új tarifákra. Aki ezalatt az idő alatt nem jelez szolgáltatójának annak díjai a három hónap elteltével automatikusan állnak majd át az új tarifákra.

Az átlagos nagykereskedelmi ár legfeljebb percenként nettó 30 eurócent lehet, amely évente automatikusan 2-2 eurócenttel csökken.

Maximális roaming-díjak az EP és a Tanács közötti megállapodás szerint

Kiskereskedelmi kimenő Kiskereskedelmi fogadott Nagykereskedelmi
2007 49 cent 24 cent 30 cent
2008 46 cent 22 cent 28 cent

2009 43 cent 19 cent 26 cent

Az Európai Bizottság a rendelet hatályba lépését követő 18 hónapon belül értékeli a szabályozás következményeit, melyben az SMS és az MMS szolgáltatások esetleges szabályozását is vizsgálja majd.

Becslések szerint az új tarifarendszer bevezetése Magyarországon 400 millió forintnyi költséget jelent, alkalmazása pedig további évi 8 milliárd forint bevételkiesést eredményezhet a szolgáltatóknak.
Euvonal

EU states did run secret CIA jails, new report says

Polish and Romanian security officials have confirmed to Europe's human rights watchdog that the two countries hosted secret and illegal CIA prisons, while the watchdog also says that EU member states were aware of CIA kidnappings and rendition flights, UK daily the Guardian has reported.

In a new report by the Council of Europe – set to be published on Friday (8 June) if adopted by the council delegates – senior Polish and Romanian security officials have confirmed, despite official denials by their governments, that their countries used to hold in secret some US prisoners captured after the September 11 attacks in New York in 2001.
There is "now enough evidence to state that secret detention facilities run by the CIA [existed] in Europe from 2003 to 2005, in particular in Poland and Romania," the report concludes. The author of the report - Swiss MP Dick Marty - also found that NATO signed a deal with the US within weeks of the 9/11 attacks allowing civilian jets used by the US intelligence service during its so-called extraordinary rendition programme to move across member states' airspace.

"We have sufficient grounds to declare that the highest state authorities were aware of the CIA's illegal activities on their territories," he states in the report and goes on to say that the agreement may have been illegal, according to the European Convention on Human Rights underpinning the 46-member council.

CIA on trial in Italy

In the meantime, the first criminal trial over the CIA's extraordinary rendition program is set to open in Italy also on Friday. Twenty-six US citizens and six Italians – most of them believed to be CIA or Italian agents - are accused of kidnapping an Egyptian terror suspect and sending him to Egypt, where he was allegedly tortured.The North Americans will be tried in absentia and Italy has not yet announced whether it will seek their extradition to the Milan trial.

Euobserver