Balázs Péter

" A legfőbb bökkenő az uniós tagállamok számának szaporodása. ... Alaposabb elemzések rámutatnak a megváltozott belső csoportdinamikára: tizenkét szereplő körében a legnagyobb mennyiségben hatfős koalíciók alakulhatnak, lehetséges számuk 924. A jelenlegi, huszonhetes létszámmal már 296 010-féle hatfős csoport képződhet, ennél jóval nagyobb viszont a magasabb létszámú csoportok létrejöttének lehetősége. A nyolc fő feletti koalíciók különféle összetételei már milliós nagyságrendűek, a tizenhárom-tizennégy tagú csoportokból pedig - nem tévedés - húszmillió változat alakulhat ki. Mindebből az Unió mindennapjaiban az érzékelhető, hogy rendkívül változatos érdekcsoportok szerveződnek és bomlanak, szinte soha nincs egység, a részérdekek mögött is olyan koalíciók állnak, amelyeknek súlyuk van a vitákban. A végén persze általában letisztulnak és egyszerűsödnek az érdekkülönbségek, ám a kétpólusú szembenállásra szinte biztosan lehet számítani, akár az agrárszubvenciók jövőjéről, akár Koszovó sorsáról van szó.

Az Európai Unió inkább hasonlít valamiféle "kis ENSZ-hez", mint a hajdan megálmodott egységes közösséghez. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem tudta véghezvinni egyik fő küldetését: a nemzeti önzést meghaladó közös politikai cselekvés létrehozását. A kétszintű európai kormányzás ugyan látványos sikereket ért el, ugyanakkor ismét politikai divat "nemzeti érdekben" gondolkodni együttes európai célok helyett. Csakhogy az individuális tagállami érdek rendszerint más tagállamok - elvben hasonló érdekű integrációs társak - törekvéseivel ütközik. Ha bármelyikünk győz, egymást "nyomjuk le". Ezzel a relatív sikerrel büszkélkedhetnek a brüsszeli ülésekről nyilatkozó kormánypolitikusok: a többi családtag rovására szereztünk nagyobb koncot. Az igazi közösségi érdek az Unión kívül állókkal szemben mutatkozó előny, például környezetünk tisztasága, közlekedési folyosóink építése, világszintű versenyképességünk erősítése. Idehaza ez könyvelhető el családi sikerként, ilyen "győzelmekről" azonban ritkán lehet hallani. "

Link

Turkey uses gas pipe as leverage in EU talks

Turkey is playing hardball in the geopolitical struggle over an $8 billion pipeline at the center of Europe's efforts to cut dependence on Russian natural gas.

Turkey is trying to profit from its strategic location bridging Europe and Central Asia and to become a key part of Europe's energy plan. This might bolster its push to join the European Union - if its negotiating tactics don't exhaust Europe's patience.

Europe wants Turkey to be a transit corridor along the Nabucco pipeline's route, which is to run 3,300 kilometers, or nearly 2,100 miles, from the Caspian Sea region to Austria. Turkey wants more control: acting as a regional energy hub, collecting gas from the east, buying some domestically at below-market prices and passing on the rest to Europe for a variable fee. "Nabucco is a demonstration project of Turkey's intent to join the European Union," said Brendan Devlin, assistant to Jozias van Aartsen, the EU's Nabucco negotiator. "By delivering on this project, Turkey would clearly underline its importance to the EU."

IHT

French report calls for revision of EU's reform plan

An internal French report on how Paris is performing in implementing economic reforms, included the EU's Lisbon agenda, shows France is lagging behind but also claims that the whole policy package should be radically revised.

The author of the report, economist and lawyer Laurent Cohen-Tanugi was appointed in October 2007 by the country's economy minister Christine Lagarde to look into the issue of Europe and its economic development in the context of globalisation.

According to its 2008 report, France recently slightly improved its scores due to labour reforms but it is still lagging behind the UK and Germany from among the big countries, as well as a group of smaller states leading the EU's table, mainly Denmark, Sweden and Austria.

The French report - expected to be taken up by French president Nicolas Sarkozy to open a debate about the future of the Lisbon package after 2010 - argues the EU should focus its efforts on industrial innovation, education training and new environmental technologies.

EuObserver

Levegővédelmi irányelv

Az unió tagállamai által jóváhagyott jogszabály újdonsága, hogy a levegőben lévő mikroszemcsés finom por arányára vonatkozóan is kötelező határértéket ír elő, ezzel kívánja visszaszorítani az olyan légúti megbetegedéseket, mint például az asztma vagy a hörghurut.

A levegő minőségéről szóló új jogszabály határértékeket és céldátumokat határoz meg - az emberi egészségre nézve legveszélyesebb szennyezőanyagok közé tartozó - finom por koncentrációjának csökkentésére, amelynek a koncentrációját a nagyobb részecskékkel együtt már szabályozták.

A tagállamoknak az új előírás alapján 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 mikrogramm/köbméter alá kell csökkenteni a por jelenlétét, a meglévő légszennyezettségi határértékeken az új irányelv nem változtat.

Az új jogszabály ugyanakkor egyes határértékek eléréséhez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak azokon a területeken, ahol nehézséget okoz megfelelni az előírásoknak. Így az irányelv hatályba lépését követően három évig (2011 közepéig), vagy a nitrogén-dioxid és a benzol esetében legfeljebb öt évig (2010-2015) el lehet halasztani a korábban már szabályozott, nagyobb szemcsékre vonatkozó határérték teljesítését.

A most elfogadott irányelv a Bizottság által 2005 szeptemberében elfogadott, levegőszennyezésről szóló, 2005. évi tematikus stratégia egyik kulcsponti intézkedése, mely nagyra törő és költséghatékony célokat határoz meg az emberi egészség és a környezet minőségének javítására 2020-ig.
Euvonal

Berlusconi wins historic elections

Silvio Berlusconi has won his third Italian election with a bigger than expected swing to the centre right, but the media magnate said it would not be easy to solve deep economic problems. A strong mandate should enable Berlusconi to push reforms through parliament, but many Italians are disillusioned with politics and doubt any government can quickly cure the ills of Italy's fourth-largest economy.

He said his priorities were settling the future of state-controlled Alitalia, which the outgoing administration was struggling to privatize, and clean up a long-standing garbage crisis in Naples. Berlusconi's pledges include cutting taxes while reducing public debt, liberalizing the economy and getting tough on crime.

Pollsters' projections, based on partial results, gave Berlusconi a 99-seat majority in the 630-member lower house and an advantage of up to 30 seats in the Senate, which has 315 elected and seven lifetime senators.

A surprise winner in the election was Berlusconi's junior coalition partner, the anti-immigration Northern League which doubled its result over the 2006 election to around 8 percent. That result will help strengthen Berlusconi's majority, but analysts said it might give the League 'kingmaker' powers.

The big loser of the election was the left. Excluded from Veltroni's Democratic Party, the Rainbow Left, made up of communists and greens, fared so badly it may not win any seats. With many smaller parties facing a similar fate, Christian Democratic chief Pierferdinando Casini said parliament may have only five parties, compared with some 20 last time -- a major turnaround for Italy's traditionally fragmented politics. The new constellation will bring an unusual clarity and simplicity to Italian politics.

k

Végső jóváhagyás a Galileónak

Az Európai Unió közlekedési miniszterei hétfői (2008. április 7.) tanácskozásukon megállapodtak a Galileo műholdas navigációs rendszer elindításának utolsó kérdéseiről is.

A 30 műholdból és földi irányítóközpontból álló navigációs rendszerrel az unió egy, az Egyesült Államok globális helymeghatározó rendszeréhez (global positioning system - GPS) hasonló eszközt kíván kifejleszteni. A rendszer teljes mértékben az unió tulajdonát képezi majd, és a 2007-2013-as időszakra 3,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A Galileo 24 000 km magasságban keringő műholdjai ötféle szolgáltatást látnak majd el, alkalmazásuk a mindennapi életben is igen sokrétű lehet: a járművek irányításától a közlekedésbiztonságon át, a különféle kereskedelmi tevékenységek támogatásáig (bankszektor, geológia, közművek, energia stb.) terjedhet felhasználása.

A hétfői döntést követően a Galileo-program megvalósítását az Európai Bizottság felügyeli majd az Galileo Felügyelő Hatósággal (GSA- Galileo Supervisory Authority) és az Európai Űrügynökséggel együttműködve. A projekt politikai irányítása a Tanács valamint az Európai Parlament kezében marad.

A program finanszírozásáról - hosszas viták után - végül novemberben sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. A korábbi elképzelésektől eltérően az infrastruktúra kifejlesztését végül nem helyezték a magánszektor kezébe, a kompromisszum értelmében a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetik majd.
Euvonal

Bukaresti NATO csúcs

Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozón bejelentette, hogy országa több mint négy évtized után visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába. Franciaország még Charles de Gaulle elnöksége idején, 1966-ban lépett ki az észak-atlanti szövetség katonai szárnyából, tiltakozásképpen a növekvő amerikai befolyás miatt. Sarkozy szerint azonban most eljött az ideje a francia-NATO kapcsolatok megújításának, egyúttal bejelentette, hogy 700 francia katonát küldenek Afganisztánba, a NATO ottani jelenlétének megerősítésére. A hivatalos döntés várhatóan az év végén fog megszületni, így Franciaország a szervezet jövő évi 60 éves jubileumi csúcstalálkozóján már teljes jogú tagként vehet rész.

A csúcstalálkozót követően Macedónia csalódottságát fejezte ki, hogy a görögök vétója miatt - Horvátországgal és Albániával ellentétben - az ország nem kapott meghívást a katonai szervezetbe. Ugyanakkor a nyugat-balkáni ország felvételét támogató amerikai kormányzat jelezte, hogy kétoldalú megállapodással kívánja Macedónia védelmét garantálni, melyet két héten belül aláírnak a felek.

A bukaresti csúcstalálkozón döntés született arról is, hogy a NATO további három országgal (Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával) alakít ki szorosabb együttműködést a Partnerség a Békéért program keretein belül. Belgrád - a másik két országgal ellentétben - egyelőre nem jelezte, hogy élni kívánna a lehetőséggel.

Több hónapos tárgyalásokat követően a Csehországba telepítendő amerikai radarokról is sikerült megállapodni: a prágai vezetés áldását adta, hogy az ország területén a közép-európai rakétaelhárító rendszer részét képező létesítményeket építsenek. A javaslat a valamennyi NATO-tagállam támogatását élvezi, mivel a radar az európai és észak-amerikai védelmi rendszer szerves részét képezné. Az amerikai kormányzat emellett Lengyelországba 10 elfogó vadászrepülőgépet is szeretne telepíteni, de erről még nem sikerült megállapodásra jutni a varsói vezetéssel.

------------------------------------------------------------------

France bolsters EU defences at NATO summit

France gave the European Union's defence arm a major boost at the NATO summit in Bucharest, which ended Friday, by winning concessions from its alliance partners, including the United States. A declaration signed by the 26 heads of state and government -- 21 of them also EU members -- underlined the change of tone on European defence, which some allies complain doubles up and wastes resources better used at NATO.

"We recognise the value that a stronger and more capable European defence brings, providing capabilities to address the common challenges both NATO and the EU face," the declaration read. "A stronger EU will further contribute to our common security."

Rarely, if ever, have Europe's military ambitions been encouraged in such a public way by a transatlantic alliance determined for so long to remain the one and only military structure taking care of security on the continent.

"Before, NATO spoke above all about relations between the EU and NATO. Here, European defence is being clearly mentioned," a French official said. "The fact that (US President) George W. Bush mentioned this in session and that it was set down in writing is a good result," he said, on condition of anonymity.

Until now, Bush has remained an implacable opponent of granting more autonomy to European defence, but -- as his voice has always been loudest at the alliance -- he is now setting the tone for other reluctant allies. "Building a strong NATO alliance also requires a strong European defense capacity," Bush told a conference ahead of the summit, NATO's biggest ever. "So at this summit, I will encourage our European partners to increase their defense investments to support both NATO and EU operations."

Pushing him has been French President Nicolas Sarkozy, who since coming to power last year has sought to improve relations with Washington. In exchange for a boost in Europe, Sarkozy also proposed France's full reintegration into NATO's military command structure, which then-president Charles de Gaulle pulled out of in 1966.

"The president of the United States made a declaration ... on the need for European defences that would complement the alliance, which was, in my opinion, a historic turning point in US policy," Sarkozy said Thursday. "It was a gesture we have been waiting for, that has been noticed. It's a gesture that shows understanding for what is happening in Europe."

A senior French official said: "That US opposition just had to be lifted. Otherwise nothing would be possible. Of course, not everything has been resolved on European defence but we have already lifted some obstacles."

With Washington's green light, Sarkozy now plans to use France's presidency of the EU, which runs from July 1 to December 31, to give new impetus to European Security and Defence Policy, launched in 1999.

The first challenge is Britain -- which was with France at the heart of the project almost a decade ago -- but which has been reluctant to boost the EU headquarters in Brussels and increase the European Defence Agency's budget. "For the moment we're waiting for London to ratify the Lisbon treaty (of EU reforms). But after that Prime Minister Gordon Brown has assured us that he would be ready to move forward on the topic," an official in Paris said.

Another hurdle is Germany, which France will have to convince to make a special effort to bring itself up to the military spending level of Paris and London. The European defence challenge remains formidable, but France maintains that Bucharest has been a sizeable first "success". "The closer we are to the Americans, the more independent we are, and we help European defence progress more too," a second senior French official said.

Text and Picture Copyright 2008 AFP. All other Copyright 2008 EUbusiness Ltd. All rights reserved. This material is intended solely for personal use. Any other reproduction, publication or redistribution of this material without the written agreement of the copyright owner is strictly forbidden and any breach of copyright will be considered actionable.

EUvonal

Ahern resigns

Praised for his statesmanship, but scandal forces Ahern to step down
The Independent

Bertie Ahern's decade of domination of Dublin politics came to a sudden end yesterday when he dramatically announced his resignation as Irish Taoiseach and leader of the Fianna Fail party. He is to step down early next month as the financial sleaze controversies surrounding him show no sign of abating.

While there had been speculation that he might leave office this year, his move took most by surprise since he has been battling on, both in the courts and in an official tribunal.

News of Mr Ahern's departure received a mixed reaction in the Irish Republic but drew warm tributes from Gordon Brown and Tony Blair as well as, more surprisingly, compliments from Northern Ireland Unionists such as the Rev Ian Paisley. The favourite to succeed him is the experienced Brian Cowen, who was Minister for Foreign Affairs and is currently Finance Minister.

Mr Ahern was insistent that despite the welter of allegations concerning his financial affairs he had never taken a corrupt payment, declaring: "I know in my heart of hearts that I have done no wrong."

It has nonetheless become obvious that his explanations for a series of unorthodox money transfers were not believed by the public and that the issue was causing increasing concern within his own party.

Last May he led Fianna Fail to a historic third successive general election win. At that point he appeared master of the political scene after ten years as premier. He will be remembered for his contribution to the peace process which has led the Northern Ireland troubles to rest, and for his capable handling of the unprecedented boom in the Irish Republic's economy.

He can however expect to face further attention from the official tribunal which has for years carried out the most exacting scrutiny of his unconventional financial affairs. He has mounted a robust but ultimately unsuccessful defence of his behaviour.

Mr Ahern's credibility has been severely dented by revelations from the tribunal and it is not known whether further damaging disclosures are on the way. He announced his departure at a hastily-arranged news conference at Government Buildings in Dublin, flanked by senior ministers. Mr Ahern, who appeared emotional, was later given a standing ovation when he appeared in the parliament chamber.

Életbe lépett a nyitott égbolt

A most hatályba lépett EU-USA légiközlekedési megállapodás lehetővé teszi, hogy az Európai Unióban honos légitársaságok bármely tagállamból közvetlen légi járatokat indítsanak az Egyesült Államokba. A megállapodás felszámolja az útvonalakat, az árakat és a heti járatszámokat érintő valamennyi korlátozást, ami a járatok és a célállomások számának növekedését és a transzatlanti járatok árainak csökkenését eredményezheti.

Az EU és az USA között utazó, hozzávetőleg évi 50 millió személyt érintő megállapodás hatálya a legnagyobb nemzetközi légiközlekedési piacra terjed ki, amely a világ légi forgalmának 60%-át bonyolítja.

A megállapodás az útvonalak, az árak és a heti járatszámok érintő valamennyi korlátozásnak búcsút mond, ami a járatok és a célállomások számának növekedését és a transzatlanti járatok árainak csökkenését eredményezheti. London-Heathrow és az Egyesült Államok közötti légi járatok a múlt év azonos időszakához mérten akár 20 százalékkal is megnövekedhetnek, míg az utasoknál jelentkező megtakarítások egyes számítások szerint az első öt évben elérhetik a 12 milliárd eurót.

A Bizottság szerint a megállapodás nyomán összesen akár 80 000 új álláshely jöhet létre az Atlanti-óceán két partján, miközben a környezetkímélőbb transzatlanti légi járatokkal csökkenni fog az egy járatra eső károsanyag-kibocsátás.

Az Egyesült Államok és az EU 2008. május közepén kezdik meg a transzatlanti nyitott légiközlekedési terület létrehozására irányuló tárgyalások második szakaszát, amelynek célja az egységes légiközlekedési piac megvalósítása az EU és az USA között, ahol a beruházások szabadon áramolhatnak, és ahol a légi szolgáltatást érintő korlátozást megszüntetik, ideértve a mindkét fél hazai piacához való kölcsönös hozzáférést.

A most hatályba lépett megállapodást 2007. április 30-án, a Washingtonban tartott EU–USA transzatlanti csúcstalálkozón írták alá. A megállapodás a tagállamok és az Egyesült Államok közötti 21 kétoldalú, nemzeti jellegű korlátozásokat tartalmazó megállapodás helyébe lép. Mindezidáig az Európai Unióban honos légitársaságok az országuktól eltérő helyről nem indíthattak járatokat az Egyesült Államokba.
Euvonal

William de Gelsey

"Egyfajta Commonwealth of Chinese People létrejöttét valószínűsítem, amelyhez csatlakozik Szingapúr, Malajzia, Tajvan, Hong Kong, és Indonézia is. Az EU egységes politikai tömb helyett gazdasági összefogásra egyszerűsödik. Ennek oka elsősorban a sikertelen politikusok Brüsszelbe transzportálásának gyakorlata."

Újrakezdődnek a ciprusi béketárgyalások

Ciprus új elnöke, Demetrisz Krisztofiasz és Mehmet Ali Talat észak-ciprusi török vezető találkozójával ma újraindulhatnak a négy éve megfeneklett tárgyalások a megosztott sziget újraegyesítéséről.

Krisztofiasz múlt havi megválasztása óta ez lesz az első magas szintű megbeszélés a két fél között. Mindkét baloldali politikus egyaránt optimistán nyilatkozott a tárgyalások várható eredményéről. Az egyeztetések 2004-ben szakadtak meg, amikor a görög ciprusiak elutasították - a törökök által egyébként elfogadott - ún. Annan-tervet. A ma kezdődő tárgyalásokon az ENSZ különmegbízottja, Michael Moller is jelen lesz.

Kormányalakítás Belgiumban

Letette hivatali esküjét az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette, új belga kormány. A létrejövő ötpárti nagykoalícióban a flamand és a vallon kereszténydemokraták, valamint a flamand és a vallon liberálisok mellett helyet kaptak a vallon szocialisták is. Az eskütétel után a kormány bizalmat kapott programjához a törvényhozás mindkét házában.

Belgiumnak a tavaly június 10-én tartott választások óta nem volt stabil kormánya. Addig szocialista-liberális koalíció kormányzott, Guy Verhofstadt flamand liberális politikus vezetésével. A koalíció a választásokon vereséget szenvedett, a kormányalakításra felkért Yves Leterme flamand kereszténydemokrata pártvezér pedig hosszú hónapokon át nem volt képes elfogadtatni a kormánykoalícióra kiszemelt vallon pártokkal kormányprogramját, amely többek közt a két tartomány eddiginél is nagyobb önállóságát célozták. Az egyeztetések folyamán az eredetileg jobbközép koalíció megalakítására irányuló tárgyalásokba bevonták a vallon szocialistákat is, most tehát Leterme vezetésével csaknem „nemzeti egységkormány” alakult Belgiumban.

Leterme kormányában a 15 miniszter közül nyolc flamand, hét vallon. Az ország lakosságán belül a flamandok enyhe túlsúlyban vannak. Belgiumban hosszú évek óta élő hagyomány, hogy a miniszterelnök flamand, de a tárcákat méltányosan igyekeznek elosztani.

Politikai elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a frissen alakult kormány nem kínál megfelelő megoldást azokra az intézményi és nyelvi problémákra, melyek a mostani kilenc hónapos válságnak is a fő okozói voltak, ezért ők nem jósolnak hosszú időt a nagykoalíciónak. A közvélemény-kutatások szerint a belgák osztják a szakértők álláspontját: több mint felük számít arra, hogy a koalíció idő előtt összeomlik.

Belga koalíciós pártok:

CD-V Flamand Kereszténydemokraták

CDH Humanista Párt (vallon kereszténydemokraták)

PS Vallon szocialista párt

MR Reform Mozgalom vallon liberálisok

Open VLD - Flamand liberális gyűjtőpárt

5th freedom: Freedom of knowledge

As part of the EU's ongoing quest to make itself more competitive, the bloc's leaders have suggested creating a "fifth freedom" of knowledge to be added to the four original principles of free movement of persons, capital, services and goods in the European Union.

As part of the initiative, the bloc has pledged to boost cross-border mobility of researchers, students, scientists and university teachers, as well as labour markets and work conditions for European researchers and further reforms in high education.

According to the latest figures, the EU invested 1.84 percent of GDP in research in 2006 - the same as in 2004 and 2005 - despite having an overall 3 percent target of GDP to meet by 2010.

While EU leaders re-confirmed they want to boost efforts in achieving the long established knowledge and innovation goals, economy ministers also pointed out in their working sessions that several countries need better infrastructure in the sector before they can pour in the required investments. "Just by providing more money does not necessarily mean research and its practical results for national economies will be improved," said Jan Pociatek, the finance minister of Slovakia, a country also featuring poorly in terms of R&D investment. "We see it as a key problem of several countries," he noted, adding that the European Commission has been asked to prepare an analysis on the issue.

Euobserver

EU csúcs

Klímaváltozási célok

Az Európai Unió vezetői tegnapi ülésükön megállapodtak, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy még az év végéig egyezségre jussanak az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések részleteit illetőleg.

Ilyen szigorú menetrenddel van esély arra, hogy 2009 végére végleges formájában öntsék a javaslatcsomagot, amely így a Kiotói szerződést felváltó nemzetközi megállapodás előkészítése során az egységes uniós álláspont alapját képezheti. Az üveghatású gázok kibocsátásának csökkentéséről az ENSZ tagállamai 2009 végén kezdik meg a tárgyalásokat Koppenhágában, hogy a 2012-ben lejáró Kiotói megállapodás célkitűzéseit továbbvigyék.

Az Európai Bizottság eközben elvetette azt a brit-francia javaslatot, amelynek értelmében csökkentették volna a környezetbarát, illetve energiatakarékos "zöld" termékek - hűtőszekrények, villanykörték, tisztítószerek és egyebek - forgalmi adóját, ezzel is ösztönözve az energiatakarékosságot.

----------------------------

Retreat over green pledges

Angela Merkel, the German Chancellor called for concessions for German car-makers and heavy industry. "I will be standing up particularly for jobs in Germany’s car sector,” she said, under pressure from manufacturers such as Mercedes, Audi and Porsche which face big fines if they do not reduce exhaust emissions substantially. “We want a fair set of rules here,” she said, adding that efforts to protect the environment must not damage Europe’s industrial base.

Mr Barroso told The Times yesterday that the EU would act to protect different industrial sectors such as cement or steel after 2012 if they faced unfair competition from countries that refused to join a new global climate agreement. But the Germans, backed by the Austrians and several other EU countries, want heavy industry to win immediate exemptions from the emissions trading scheme which is designed to force companies to cut CO2 or face financial penalties.

The Times Online

-------------------------------

Barcelonai Folyamat a Mediterrán Unióért

A francia elnök és a német kancellár között múlt héten született hannoveri egyezségnek megfelelően több ponton módosították Sarkozy eredeti javaslatát az EU déli szomszédait laza formációban integrálni kívánó Mediterrán Unióval (MU) kapcsolatban. A MU eredetileg csak a Mediterráneum térségéből tartalmazott volna országokat, ugyanakkor az együttműködéshez jelentős forrásokat rendelt volna - elsősorban az európai szomszédságpolitika büdzséjének rovására. Ez az álláspont elfogadhatatlan volt Németország számára, amelynek nyomására az aktuális javaslat alapján a Mediterrán Unió jóval kiterjedtebb lehet.

A szlovén elnök a jelenlegi javaslatot a Barcelonai Folyamat (1995) „feljavításának” nevezte, amelynek célja a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztése az Európai Unió és a Földközi-tenger országai között. A jelenlegi tervek szerint a MU-ban 37 állam vehet majd részt, az EU huszonhetek mellett a Földközi-tenger 12 országa, Marokkótól - Izraelen és a Palesztin Hatóságig keresztül - Törökországig. Az együttműködést egy közös titkárság irányítaná, és az elnökségét egyszerre egy déli (tagállam) és egy északi (partner) töltené be.

Euvonal

Malta's ruling Nationalists re-elected

Malta's conservative Nationalist Party, in power in the tiny Mediterranean state for most of the past two decades, has won re-election in the country's closest ever polls, beating traditional rival Labour by less than one percent of the vote. Prime Minister Lawrence Gonzi, who presided over the country's entry into the European Union in 2004, is expected to pursue his pro-EU and open economic policies in the archipelago of some 400,000 people.

Deputy Labour leader Michael Falzon conceded defeat after a marathon vote tally finally gave the Nationalists an edge of 1,542 votes in the early hours of Monday, more than 24 hours after polls closed on Saturday.

It was the Nationalists' third consecutive victory over Labour, their perpetual rival since independence from Britain in 1964. The Nationalist Party won 49.3 percent of the vote, followed by 48.8 percent for Labour, 1.3 percent for the green Democratic Alternative, 0.5 percent for the right-wing National Action and 0.1 percent for independent candidates, according to unofficial results.

Nearly 300,000 people voted in the cliffhanger polls, which enjoyed a turnout of some 93 percent -- actually on the low side in the politically polarised nation. Most voters are staunchly loyal to one or the other of the two main parties, which are both near the centre of the political spectrum. About half of Malta's population turned out last Thursday for twin rallies staged by the two main parties to cap the five-week election campaign.

In the hard-fought election campaign, Gonzi, 54, ran on economic achievements, while his challenger, Labour Party leader Alfred Sant, 60, pushed an anti-corruption platform. After a 2003 campaign dominated by the issue of EU membership -- the Nationalists wanted full status while Labour advocated a partnership accord -- domestic issues came to the fore this year including taxes, health care, education and the environment.

The Gonzi government has reined in Malta's budget deficit from 10 percent of gross domestic product in 2004 to just 1.6 percent in 2007, when the island nation enjoyed GDP growth of 4.3 percent, twice the EU average.

Spain's Zapatero wins general election

Spanish socialist leader Jose Luis Rodriguez Zapatero on Sunday won a decisive victory in what was his second general election, increasing his party's vote despite the killing on Friday of a former socialist municipal councillor in the militant-nationalist blighted Basque country. However, Mr Zapatero did not quite manage to win the absolute majority he had been hoping for. With 99.95 percent of the votes counted, his party now holds onto 169 seats, seven short of the 176 required for an absolute majority.

The main opposition party, the right-wing Popular Party (PP), also moderately increased their support, climbing to 153 seats from the 148 it held following the 2004 elections. Senator Pio Garcia Escudero, the PP's campaign co-ordinator, said: "I congratulate the Socialist Workers' Party [PSOE]. The victory is clear and was won in fair combat."

The country's multiple small regional nationalist and far-left parties were the main losers of the evening, seeing their support significantly diminished as results further consolidated what has been a growing bipartisanism between left and right in Spain's political culture.

The United Left, a coalition of former communists and other far-left groups received its worst result since 1982, dropping down to three from its previous five seats. Catalonia's leftists, the Catalan Republican Left, or ERC, lost five of its eight seats.

Analysts have suggested that the far left and irridentist groups have been squeezed by a combination of the socialists' broadly left-wing policies and moves closer to nationalist demands.

Over the past four years, Mr Zapatero pulled Spanish troops out of Iraq and introduced a swathe of progressive social reforms such as same-sex marriage, making divorces easier to obtain, an amnesty for undocumented workers and a package of gender equality laws – all of which were popular amongst young people and urban voters but which provoked the ire of the hard-right in the country.

The socialist leader promised during the campaign that he would consolidate his progressive agenda, pledging the creation of 2 million new jobs and saying he would increase the minimum wage and extend maternity leave. The party also intends to focus on climate change actions and the introduction of anti-discrimination legislation.

Europe launches its first re-supply ship

Jules Verne, the first of the European Space Agency’s Automated Transfer Vehicles (ATV), a new series of autonomous spaceships designed to re-supply and re-boost the International Space Station (ISS), was successfully launched into low Earth orbit by an Ariane 5 vehicle this morning. During the coming weeks, it will manoeuvre in order to rendezvous and eventually dock with the ISS to deliver cargo, propellant, water and oxygen to the orbital outpost.

Lift-off occurred at 05:03 CET (01:03 local) from the Guiana Space Centre, Europe’s spaceport in Kourou, French Guiana. This flight required a new version of Europe’s workhorse launcher, the Ariane 5ES, specially adapted to the task of lofting the nearly 20-tonne vehicle – more than twice as heavy as the previous largest Ariane 5 payload – to a low circular orbit inclined at 51.6 degrees relative to the Equator and equipped with an upper stage with re-ignition capabilities.

The unusual launch trajectory required the deployment of two new telemetry tracking stations, one on a ship in the Atlantic Ocean and one on the Azores Islands. The Ariane 5 upper stage performed an initial 8-minute burn over the Atlantic and entered a 45-minute coast phase, flying over Europe and Asia before reigniting for a 40-second circularisation burn over Australia. Separation of Jules Verne ATV occurred at 06:09 CET (02:09 local) and was monitored by a ground station located in New Zealand.

Located within the premises of the French Space Agency CNES, the ATV Control Centre will ensure flight control throughout the mission in coordination with the ISS mission control centres in Moscow and Houston. After having demonstrated safety manoeuvres in free flight, the ATV will perform orbital ‘phasing’ manoeuvres in order to rendezvous with the ISS for a first docking slot scheduled for 3 April after the departure of NASA’s Space Shuttle Endeavour.

Named after the famous French 19th century visionary and author, the Jules Verne ATV is the largest and most sophisticated spacecraft ever developed in Europe, combining the functions of an autonomous free-flying platform, a manoeuvrable space vehicle and a space station module. About 10 m high with a diameter of 4.5 m, it weighed 19,357 kg at launch. It incorporates a 45-m3 pressurised module, derived from the Columbus pressure shell, and a Russian-built docking system, similar to those used on Soyuz manned ferries and on the Progress re-supply ship. About three times larger than its Russian counterpart, it can also deliver about three times more cargo.

The ATV is also the very first spacecraft in the world designed to conduct automated docking in full compliance with the very tight safety constraints imposed by human spaceflight operations. It features high accuracy navigation systems and a flight software far more complex than that used on Ariane 5.

On this first ATV mission, Jules Verne will deliver 4.6 tonnes of payload to the ISS, including 1 150 kg of dry cargo, 856 kg of propellant for the Russian Zvezda module, 270 kg of drinking water and 21 kg of oxygen. On future ATV missions, the payload capacity will be increased to 7.4 tonnes.

About half of the payload onboard Jules Verne ATV is re-boost propellant, which will be used by its own propulsion system for periodic manoeuvres to increase the altitude of the ISS in order to compensate its natural decay caused by atmospheric drag.

Upon leaving, after four months spent docked to the ISS, Jules Verne ATV will carry away waste from the Station. It will then be de-orbited over the Southern Pacific Ocean and burn up in the atmosphere in a fully controlled manner.

Only the beginning Beyond Jules Verne, ESA has already contracted industry to produce four more ATVs to be flown through to 2015. With both ESA’s ATV and Russia’s Progress, the ISS will be able to rely on two independent servicing systems to ensure its operations after the retirement of the US space shuttle in 2010. The Japanese HTV (H-II Transfer Vehicle) will also soon join the scene. This will be vital to ensure the system's overall robustness and reliability.

“Last month, with the docking of Columbus, Europe got its own flat in the ISS building, with the launch of the first ATV, we now have our own delivery truck” said Daniel Sacotte, ESA’s Director for Human Spaceflight, Microgravity and Exploration. “We have become co-owners of the ISS, now we are about to become fully- fledged partners in running it. With the ATV we will be servicing the ISS by delivering cargo and providing orbital reboost.”
ESA

Az EU rekordösszegű élelmezési segélyprogramot indít útjára

Az Európai Unió az általa valaha kezdeményezett legnagyobb szabású segélyprogram keretében 160 millió eurót biztosít a világ legszegényebb országaiban tapasztalható élelmezési problémák enyhítésére – jelentette be Louis Michel, az EU fejlesztésért és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa Brüsszelben, hozzátéve, hogy a segély összege tovább nőhet, amennyiben a folytatódik az élelmiszerárak közelmúltban kezdődött drasztikus emelkedése.

A segély legnagyobb része olyan „prioritást élvező területeknek” jut majd, mint Szudán, Csád, Kenya, Etiópia, Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Burundi, a Száhel-övezet országai, Libéria, Zimbabwe, Afganisztán, Nepál, Sri Lanka, Kolumbia és a Palesztin Területek.

A Bizottság becslései szerint körülbelül 18,7 millió ember érzékeli majd közvetlenül az intézkedések pozitív hatását, leginkább a gyermekek és a fiatal anyák, a menekültek, és a menekülteket befogadó országok lakossága. Ugyanakkor a program nem csak a természeti katasztrófák, járványok vagy fegyveres konfliktusok sújtotta térségekben élők közvetlen segélyezését tűzi ki célul, hanem magában foglal olyan hosszú távú intézkedéseket is, mint a vetőmagok, mezőgazdasági gépek vagy a műtrágya használatának terjesztése.

A Bizottság egy olyan krízisalap létrehozását is szeretné elérni, amely lehetővé tenné a segélyek reálértékének megőrzését az élelmiszerárak tovább folytatódó gyors emelkedése esetén is. Az élelmiszerek árszintjének közelmúltban bekövetkezett gyors növekedése a magas olajárakkal, a kínai és indiai lakosság fogyasztásának megugrásával, valamint a tavalyi rossz terméssel magyarázható.
Euvonal

Szivárog a Barroso-csapat

Bár még több mint egy év van hátra a Barroso-bizottság mandátumából, egyre több hír kap szárnyra arról, hogy a biztosok széküket otthoni vezető pozíciókra cserélik, gyengítve ezzel a jelenlegi elnök újraválasztásának esélyeit.

A sort múlt héten Markosz Kiprianu egészségügyi biztos nyitotta, akinek az új kommunista elnök, Demetrisz Krisztofiasz a ciprusi külügyminiszteri posztot ajánlotta fel. Brüsszeli híresztelések szerint Kiprianut az egyik legbefolyásosabb és legfajsúlyosabb tárcával rendelkező Franco Frattini követheti, aki már bejelentette, hogy az áprilisi olasz választások előtt négy hétig szülőföldjén Silvio Berlusconi mellett szeretne kampányolni, aki megválasztása esetén nagy valószínűséggel számít rá csapatában. Amennyiben Spanyolországban a hétvégi választásokat Jose Luis Rodriguez Zapatero nyeri, úgy a gazdasági és pénzügyi területért felelős Joaquin Almunia is búcsút inthet Brüsszelnek. A potenciális előremenekülők közt tartják még számon Joe Borg halászatért felelős biztost, akit a március 8-án esedékes máltai választások, illetve az utána alakuló kormány teendői szólíthatnak haza.

Mondhatni hagyományos, hogy a Bizottság megbízatásának vége felé a különböző portfoliókért felelős politikusok lassan elszivárognak, hogy még ötéves mandátumuk lejárta előtt hazai pályán biztosítsák be jövőjüket. Hasonlóképpen volt ez Prodi elnöksége alatt, akinek csapatából Pedro Solbes spanyol pénzügyminiszterként, Michel Barnier francia külügyminiszterként, Erkki Liikanen pedig a finn központi bank elnökeként folytatta még brüsszeli mandátuma lejárta előtt, míg Anna Diamantopulu parlamenti képviselőként tért vissza Görögországba.

De kavar még egyet a kártyákon a 2009. január 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződés is. Mivel az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egyben a Bizottság alelnöke is lesz, a posztra leginkább esélyes spanyol Javier Solana nemcsak a külpolitikáért felelős osztrák Benita Ferrero-Waldnert, de honfitársát, Joaquin Almuniát is kiszoríthatja a Bizottságból, ugyanis a biztosi kollégiumban egy nemzetből csak egyetlen képviselő foglalhat helyet. (2014-től a testület létszáma a tagállamok számának kétharmadára csökken majd.)

Mindez nem kis fejfájást okoz a Bizottság jelenlegi elnökének, Barrosonak, aki több nyilatkozatában is utalt már rá, hogy szívesen maradna Brüsszelben „még egy körre”. A volt portugál miniszterelnöknek így jelenleg azon kell dolgoznia, hogy a változások ellenére is erős képet mutasson a külvilág felé, és 2009 őszéig megőrizze csapata egységét.
Euvonal

Sarkozy and Merkel find agreement on key EU issues

French President Nicolas Sarkozy and his German counterpart, Angela Merkel, appear to have reached a deal on two key issues, with both leaders on Monday referring to the friendship between the two countries after months of cool relations.

Following talks on the margins of the CeBIT information technology trade fair in Hanover Germany on Monday (3 March), Berlin and Paris reached agreement on France's planned Mediterranean union and on how to approach European Commission proposals to reduce pollution from new cars.

Germany is strongly opposed to the car plans, feeling they unfairly hit German manufacturers, but Ms Merkel announced that a "deal is envisaged with France on the European targets to reduce carbon dioxide from cars." France, home to more efficient car manufacturers such as Renault, had favoured Brussels' plans, which suggest fining those who break the CO2 emissions limits.

Mr Sarkozy said there would be a "common position from France and Germany in the coming days," reports AFP.

The two leaders also patched up their differences on France's proposed union of Mediterranean countries, with Paris having watered down the original plan following public criticism by Ms Merkel.

The German chancellor said the project "is to be called Mediterranean Union", adding that it "should be a project of all 27 member states."

"If Germany and France are not in agreement, it will be hard to find unity in Europe," said Ms Merkel.Mr Sarkozy said: "It is more important than ever that France and Germany get on and work together."

Euobserver

Hungary to join Russia's South Stream pipeline

Hungary was on Thursday to become the latest country to sign up to Russia's ambitious South Stream gas pipeline project during a visit to Moscow by Prime Minister Ferenc Gyurcsany, the Kremlin said.

In a statement outlining the deal, the Kremlin painted Hungary as an exemplary partner within the European Union and NATO, implicitly contrasting Budapest's friendly position with that of Western critics who worry about Moscow's energy might. The statement said that the two sides would sign an "inter-governmental agreement on cooperation in creating a gas pipeline for transporting natural gas through Hungary." "This allows Hungary's inclusion in the planned construction of the South Stream main gas pipeline project," the statement said.

The South Stream project is part of a two-pronged plan by Russia to cement its grip on Europe's gas market, the other part of the plan being construction of a pipeline under the Baltic Sea to northern Germany and beyond.

This year Moscow has signed deals with Bulgaria and Serbia including them in South Stream. Led by Russian energy giant Gazprom and Italy's ENI, the project envisages building a gas pipeline under the Black Sea from Russia to Bulgaria and then branches to Austria and Italy.

Thursday's statement by the Kremlin praised the two countries' economic ties, noting that Hungarian oil company MOL was developing fields in Siberia and the Volga region, while Hungary's OTP bank had invested in Russia's banking sector. It said trade turnover between Hungary and Russia last year equalled 8.7 billion dollars (5.7 billion euros).

The South Stream pipeline is expected to carry up to 30 billion cubic metres of gas a year under the Black Sea from Russia, Gazprom says. Analyst Chris Weafer, of Moscow-based URALSIB bank, said South Stream was Russia's attempt to counter the rival Nabucco project and was likely to go ahead with fewer problems than the Nord Stream pipeline under the Baltic.

Together with recent agreements between Moscow and the Central Asian gas provider Turkmenistan, South Stream was likely to significantly set back Nabucco, he said. South Stream "is a pipeline that was really not planned to be done that quickly. It's a direct result of the European Union having announced plans to build Nabucco," Weafer said.
AFP

Cyprus elects communist president

Cyprus' communist party leader Dimitris Christofias won Sunday's (24 February) elections, becoming the EU's only communist head of state. Mr Christofias, the head of the communist Akel Party, won against former foreign minister Ioannis Kasoulides with around 54% against Mr Kasoulides' 46.6 percent.

Despite being Soviet-educated and leading a communist party however, Mr Christofias has vowed to preserve his country's market economy and ruled out nationalisations of companies. In addition, countering attacks to his EU commitment in a debate with his rival last week, he insisted he was "not a Eurosceptic". But he added: "I'm a Euro-fighter. I fight for Cyprus's best interests within Europe. I won't say yes to everything the EU says," Bloomberg reports.

However, what Mr Christofias' election also brings to the table, are hopes for a relaunch of discussions on the reunification of the divided island. Cyprus has been independent since 1960 and divided since a Turkish invasion of the island's northern part in 1974, triggered by a Greek-inspired coup.

Currently Northern Cyprus is only recognised internationally by Turkey. Both Mr Christofias and Mr Kasoulides campaigned on re-launching the peace talks that had stopped in 2004 after a failed referendum on the matter, when Greek Cypriots rejected the idea of reunifying Cyprus.

"There is only one ideology: Cyprus and its salvation and a more just society," the new president told his supporters in Nicosia last night. Mr Christofias' Akel party has traditionally good relations with Cypriot Turks and analysts note that the conditions are currently good for a re-launch of the process, as Northern Cyprus has also been run by moderate left-wing President Mehmet Ali Talat since 2005.

Euobserver

Koszovó kikiáltotta függetlenségét

A pristinai parlament vasárnapi (2008. február 17.) rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. Az Európai Unió nyugalomra intette a balkáni térséget, miután Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.

Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírták a "független és demokratikus állam" megalakulásáról szóló nyilatkozatot. A parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt. A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője.

Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó önállóságát - jelentette ki Boris Tadic szerb elnök. Az Európai Unió közben nyugalomra intette a balkáni térséget. "Arra szólítunk fel mindenkit Koszovóban és a tágabb értelemben vett térségben, hogy őrizze meg nyugalmát, és ne válaszoljon semmilyen provokációra" - fogalmazott Brüsszelben Jens Mester EU-szóvivő. Mint hozzátette, "a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban".

Szerbia hivatalosan tiltakozott szombaton az Európai Unió soros elnökségét betöltő Szlovéniánál a koszovói EU-vállalás jóváhagyása miatt. A tiltakozó jegyzéket Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes adta át Miroslav Lucinak, Szlovénia belgrádi nagykövetének. "Szerbia kormánya törvénytelennek tekinti a döntést, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörén kívül hoztak. Szerbia kormánya határozottan ellenzi, hogy olyan misszió érkezzen Koszovóba, amelynek nincs világos jogi alapja, olyan, amilyet csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhat" - áll a szerb dokumentumban.

Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az ügyben. Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, s a világszervezet vezető testületének sürgős összehívását kérte ez ügyben. Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint "teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására".
EUvonal

Egységes európai fizetési övezet

Ma indul az egységes fizetési övezet (SEPA – Single Euro Payment Area), amely megkönnyíti az euróövezetben a kis összegű átutalásokat, s megszüntet minden különbségtételt az országhatáron belüli és az azon átnyúló fizetési műveletek között.

Az egységes fizetési övezetben a fogyasztók készpénz nélküli eurófizetéseket bonyolíthatnak majd le az euróövezet bármely országában tartózkodó kedvezményezett javára, mindezt egyetlen bankszámláról, ugyanazon fizetési módok segítségével. Az övezet létrejöttével a teljes kis összegű euró-pénzforgalom belföldinek minősül majd, egyúttal az euróövezetben megszűnik minden különbségtétel az országhatáron belüli és az azon átnyúló fizetési műveletek között. A rendszer bevezetésével a határon átnyúló tranzakciók időigénye a fizetési térségen belül nem lehet hosszabb, költsége pedig nem lehet magasabb, mint az országon belüli átutalásoké.

Benyújtotta lemondását az olasz kormányfő

Benyújtotta lemondását Romano Prodi olasz kormányfő, miután elvesztette a bizalmi szavazást a szenátusban. Prodi ügyvivőként vezeti a kormányt, amíg zajlanak a válság rendezését célzó politikai tárgyalások.

Giorgio Napolitano államfőnek döntenie kell arról, hogy előre hozott választásokat ír ki, vagy valaki mást kér fel kormányalakításra. Romano Prodi szavazáson 156 támogató szavazatot kapott, 161 szenátor azonban ellene voksolt, egy tartózkodott. A bizalmi szavazás megnyeréséhez 160 szavazatra lett volna szükség.

Várható volt a húsz hónapja hivatalban lévő balközép kormány kudarca, miután a Demokratikus Unió Európáért (UDEUR)elnevezésű kis katolikus párt kilépett a kormánykoalícióból, megfosztva azt csekély szenátusi többségétől. Prodi ezek után kért bizalmi szavazást kormánya ellen a képviselőházban és a szenátusban. Az előbbiben, ahol a kormánykoalíciónak kényelmes többsége van, meg is kapta a bizalmat.

Prodi lemondása után a köztársasági elnök egy átmeneti kormányt nevezhet ki, amely az olasz választási rendszer megreformálását kapná feladatul, vagy pedig előre hozott választásokat írhat ki. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az előre hozott választásokat a konzervatív Silvio Berlusconi nyerné meg. Az alkotmány értelmében Napolitano elnöknek konzultálnia kell a pártok és a parlament vezetőivel, valamint a volt államfőkkel.

Climate and energy package

The European Commission announced a comprehensive package of proposals on energy and tackling climate change, aiming to lead the world in legislative measures preventing global warming.By 2020, Europe must cut greenhouse gas emissions by 20%, produce 20% of its energy from renewable sources and increase energy efficiency by 20%, according to the proposals – or "20/20/20 by 2020," as commission President Jose Manuel Barroso called the targets.

In an address to the European Parliament introducing the various initiatives, President Barroso called the package "the most far-reaching set of legislative proposals to be made by the European Commission for many years...[Europe] will show how a modern economy can be designed to meet the challenge. This is sustainable development in action," he said.

"The proposals ensure we are a world leader of the low-carbon economy," said competition commissioner Neelie Kroes at a press conference unveiling the various elements of the package alongside President Barroso and energy and environment commissioners Andris Piebalgs and Stavros Dimas.

At the heart of its new measures, the commission is to tighten up the existing emissions trading scheme (ETS) by having carbon allowances set at the EU level, rather than at the member state level. Furthermore, over the period 2012 to 2020, the ETS will extend the number of industrial sectors it covers.

For those economic sectors not covered by the ETS such as agriculture, waste, buildings and transport, member states will receive binding national emissions targets, with richer countries receiving stricter targets than poorer ones.

Twelve of the less economically developed member states, including almost all of the countries that joined since 2004, will actually be permitted to increase their greenhouse gas emissions.

An increase in the use of renewable energy also figures prominently in the package, with the commission requiring 20% use of energy from renewable sources such as wind power, solar power and geothermal heat. Each member state has been assigned a specific target for the percentage of renewables in the energy mix. Countries that already have a well-established renewable energy sector will be assigned targets that are tougher still.

Additionally, the commission has set a target of 10% use of biofuels in transport, despite the objections of environmental groups and development NGOs, who worry that biofuels actually increase greenhouse gas emissions and undermine food security in the developing world.

The commission also says that saving 20% of energy consumption through energy efficiency is "a crucial part of the puzzle".

Of particular importance to cutting emissions, according to the commission, is the role of carbon capture and storage (CCS), a controversial new technology that "captures" carbon from power plants and stores it in underground geological formations or deep oceans instead of releasing it into the atmosphere.

New guidelines on state aid will provide a framework for countries to support environmental protection – in particular in the field of energy, but also for support for the development of CCS technology.

Environmental campaigners say the measures do not go far enough. By contrast, some representatives of industry say the measures go too far and will hurt European competitiveness.

The package must still be approved by the European Parliament and member states, meaning implementation of the proposals is unlikely to be achieved before 2009.

Ciprus és Málta bevezette az eurót

15 tagúra bővült az eurózóna, miután január 1-jétől Málta és Ciprus is bevezette a közös valutát. Egy euró 0.585274 ciprusi fontot és 0.4293 máltai lírát ér. A két szigetország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, amelyek közül eddig egyedül Szlovénia vezette be a közös pénzt 2007. január 1-jén.

A két ország csatlakozásával az eurózóna 15 tagúvá vált és az EU-ban 1,2 millióval több európai polgár használja az eurót nemzeti fizetőeszközként. A ciprusi és a máltai bevezetéssel hat új euró érme kerül forgalomba.

A két tagállam csatlakozásáról 2007 májusában született döntés, miután teljesítették a maastrichti feltételeket. Felmérések szerint ugyanakkor mind a ciprusiak, mind a máltaiak tartanak az euró bevezetésből fakadó áremelkedéstől.

Euvonal

Szlovén elnökség céljai

• Koszovó függetlenségének elismerése
• A nyugat-balkáni térség biztonsági ügyeinek európai rendezése
• Lisszaboni folyamat második periódusának kezdete - versenyképességi program
• klímaváltozási-energetikai csomag elfogadtatása (bali konferencia eredményeinek befogadása)

Link: http://www.eu2008.si/en/?

Portugál elnökség értékelése

A portugál elnökség kedélyes improvizatív stílusával jól oldotta meg feladatait, elsősorban a német elnökségtől örökségbe kapott reformszerződés végső formába öltését. Az elnökség munkáját gördülékennyé tette, hogy a portugál miniszterelnök, Socrates és a Bizottság elnöke, Barroso egy versenyistállóból származó politikusok.

A portugál félév fő eseményei a lisszaboni tárgyalásokon zajlottak. Az európai politika formálására azonban nagyobb hatással lesz Gordon Brown miniszterelnöki kinevezése és az általa megformált új Angol külpolitika. A félév másik főszereplője Sarkozy, az új francia kormány lendülete sokszor mintha túl kívánna lépni az EU keretein.

+ Reform Szerződés végleges formájának kidolgozása, elfogadása, ezzel az alkotmányos válságfolyamat időleges lezárása (alku a szavazási rendszerben, a brit opt-outokban)

+ Megszületett az új Alapjogi Charta

+ Schengeni zóna zökkenőmentes kibővítése

+ Megoldódott a Galileo program finanszírozási válsága

+ Kompromisszum született a forgalmi típusú adózás tekintetében, a borreform ügyében, a CO2 kereskedelem légiközlekedésre való kiterjesztésében, a tőkepiacok új szabályozásában

+ 2013-ig megvalósulhat a postai szolgáltatások, 2010-ig a vasúti személyszállítás teljes liberalizációja

- A Lisszaboni Szerződés nem tartalmazza az EU külügyi szolgálatának működési rendjét

- Afrika-EU csúcstalálkozó eredmények nélkül ér véget, miközben Európa befolyása csökken a kontinensen az USA és Kína javára

Kilenc tagállammal bővült a schengeni övezet

2007. december 21-től kilenc állam csatlakozott a schengeni övezethez, s ezzel eltűntek a határok a magyar-osztrák, magyar-szlovén és magyar-szlovák határszakaszokon. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia mostani csatlakozásával a schengeni térség 24 tagot foglal magában.

Karácsony előtti tanácsi egyezségek

Az EU a légiközlekedésre is kiterjeszti a kvótarenszert
Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán megegyezés született a repülőgépek széndioxid kibocsátásának korlátozásáról, melyet 2012-től vezetnek be. A környezetvédelmi miniszterek a széndioxid-kibocsátási kvótarendszert terjesztenék ki a légi közlekedésre, amely a 27 tagállamból felszálló, illetve az oda érkező repülőgépekre valamint a tagállamok közötti légi forgalomra egyaránt vonatkozna.

A légitársaságok előtt két lehetőség áll, vagy csökkentik széndioxid kibocsátásukat vagy lehetőségük van kvóták vásárlására. A környezetvédelmi miniszterek szerint a javaslat jól tükrözi az EU környezetvédelem iránti elkötelezettségét, amely már a múlt heti, Bali szigetén tartott klímakonferencián is megnyilvánult.

EU ministers agree on wine reform

EU farm ministers reached a deal on Wednesday on reforming wine policy, after Europe's farm chief offered more flexibility and cash incentives to persuade reluctant producers such as France and Italy to sign up.

The idea is to avoid huge unwanted surpluses for which there is no market by draining off Europe's notorious "wine lakes" -- and also help EU wines compete against cheaper New World rivals.

The reform, many months in the making, will give generous subsidies to winemakers for digging up their vines over three years. Apart from offering more cash to many countries, particularly Italy and Greece, Europe's farm chief also agreed to phase-outs of many traditional subsidy areas such as emergency distillation.

EU Commission abandoned its idea of ending the existing ban on new vine plantings in 2013, extending this expiry date to 2018. Vine planting is strictly controlled in the EU and, with few exceptions, no new plantings are now allowed until mid-2010.

One of the most controversial areas, the proposal to ban sugar used in winemaking to boost alcohol content, was removed during the negotiations since it sparked fierce resistance from at least 20 of the EU's 27 member countries. Sugar may continue to be added to wine during production, subject to conditions.

Many problem areas were smoothed out earlier in the week, such as a carrot-and-stick plan -- similar to that used in the recent EU sugar reform -- to encourage winemakers to dig up unneeded vines by giving subsidies on a sliding annual scale. This scheme would remove some 175,000 hectares of land under vines out of the EU's existing 3.4 million hectares.

Költségvetés 2008

Az EP megszavazta az Európai Unió 2008-as költségvetését, amely több forrást biztosít a Galileo-programra, a koszovói EU-misszióra, a Frontexnek, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programoknak. Jövőre - az EU történetében első alkalommal - nem az agrárkiadások jelentik majd a legnagyobb tételt. A teljes közösségi költségvetés 120,3 milliárd euró lesz.

Az EU általános költségvetési kerete 2008-ban a kifizetéseket tekintve 120 milliárd 346 millió euró lesz. Ez a tagállami bruttó nemzeti jövedelmek közel 0,96 százalékának felel meg.

Link

Lisszaboni Szerződés

Az EU állam- és kormányfői aláírták az EU reformszerződését Lisszabonban. José Manuel Barroso szerint a dokumentum a kibővült EU szerződése, amely egyesíti a nemrég még vasfüggönnyel elválasztott Európát, mert annak kidolgozásában minden tagország részt vett.

szerződés aláírása után azonnal elkezdődik a ratifikációs folyamat, amelynek során a tagállamok nemzeti parlamentjeik vagy népszavazás útján jóváhagyják a dokumentumot. A legtöbb tagállam 2008 első felében szeretné ratifikálni a Lisszaboni Szerződést, melyről valószínűleg csak Írországban rendeznek referendumot. A ratifikációs folyamat 2009 elejére zárulhat le, miközben 2008-ban a tagállamok még megpróbálnak dűlőre jutni a szerződésben részletesen ki nem dolgozott elemekről, mint például az EU diplomáciai szolgálatának felállítása.

A szerződés szövege magyarul letölthető itt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/cg00014.hu07.pdf

Aláírták az Alapjogi Chartát Strasbourgban

Ünnepélyes keretek között került sor az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Charta aláírására, melyet az uniós intézmények vezetői láttak el kézjegyükkel.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Új uniós szabályok a félrevezető reklámok ellen

Ma lépnek hatályba a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák elleni szabályozások, amelyek tiltják az„ingyenes” ajánlatokat és a közvetlenül a gyermekeknek szóló, vásárlásra serkentő internetes hirdetéseket is.

Az új irányelv megerősíti a félrevezető hirdetésre vonatkozó uniós normákat is, amelyeket eddig mindössze 14 tagállam ültetett át jogrendjébe. Az új irányelv meghatározza a tisztességtelen, félrevezető és agresszív gyakorlatokat, biztosítékokat tartalmaz fogyasztók kihasználása ellen, és feketelistát tesz közzé a minden körülmények között tiltott hirdetésekről.

A felsorolás több mint 30 gyakorlatot sorol föl, amelyek közül kiemeli a minden körülmények között tiltott, „piszkos tizenkettő”-nek nevezett hirdetési módot. Ide tartoznak többek között a csalogató reklámok, a hamis ingyenes reklámok, a közvetlenül a gyermekeknek szóló hirdetések, a gyógyító képességekről szóló valótlan állítást tartalmazó hirdetések, a rejtett reklámok, a piramisjátékok, a hamis nyereményjátékok, a nem kért értékesítés, valamint az is, ha egy értékesítő azt a hamis benyomás kelti, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

A „piszkos tizenkettő”

1. Csalogató reklám: Arra csábítja a fogyasztót, hogy a reklámozó cégtől nagyon alacsony áron vásároljon egy terméket, amelyből a cégnek nincs ésszerű készlete raktáron.

2. Hamis „ingyenes” ajánlat: Hamisan ingyenes ajánlat benyomásának keltése a termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírásával, jóllehet a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségein felül is.

3. Gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket („Vedd meg most!”). A közvetlen felszólítás a televízióban már tilos, a feketelista ezt minden médiumra – köztük a legfontosabbra, az internetes reklámra is – kiterjeszti.

4. Valótlan állítás a gyógyító képességekről

5. Reklámcikk (advertorial): Egy médium szerkesztett tartalmának felhasználása egy termék reklámozására, amikor a kereskedő anélkül fizetett a reklámért, hogy ezt észre lehetne venni.

6. Piramisjáték: Olyan piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés elsősorban más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából, és nem a termék eladásából vagy fogyasztásából ered.

7. Nyeremény: Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó díjat nyert, jóllehet, nincs is díj, vagy a díj feltételeként annak követelése, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte vagy költségeket álljon.

8. Megtévesztő benyomás a fogyasztók jogairól: A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága lenne.

9. Korlátozott ajánlat: Annak valótlan álltása, hogy a termék csak rendkívül korlátozott ideig áll rendelkezésre, hogy így megfosszák a fogyasztót a tájékozott döntéshez szükséges megfelelő lehetőségtől.

10. Az eladás utáni szolgáltatások nyelve: A fogyasztó számára nyújtott eladás utáni szolgáltatások vállalása és az ilyen szolgáltatásnak kizárólag egy más nyelven történő nyújtása anélkül, hogy ez világosan a vevő tudomására lett volna hozva, még mielőtt az elkötelezi magát az ügylet mellett.

11. Nem kért értékesítés: Leszállított, de a fogyasztó által meg nem rendelt termékért azonnali vagy halasztott fizetés követelése, illetve azok visszaszállításának vagy megőrzésének követelése.

12. Egész Európára érvényes garancia: Hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

EU ministers find consensus on VAT reform

Revenues from value-added tax on a number of services, including transport hire, electronic services and telecommunications, will fall to the country where the consumer is located rather than the one where the company providing the service is established, after Luxembourg finally agreed to lift its veto on the plans.

The change comes as part of a broad VAT reform package to which EU finance ministers gave their backing on 4 December 2007, after around five years of stalemate caused by the unanimity requirement on all matters relating to taxation.

The aim of the package is to minimise the regulatory burden for companies engaged in cross-border operations and prevent distortions of competition between member states operating different VAT rates. It does so by shifting the place of taxation from the supplier's location to that of the consumer, so that all customers are charged the same VAT rate regardless of the service provider's country of establishment.

The main bone of contention related to the application of this system to electronic services – a sector which barely existed when the EU first introduced its rules on value-added tax, but which is now a booming industry.

However, it finally agreed to a compromise, under which the changes will only be phased in as of 2015, rather than implemented directly as of 2010. The deal will allow countries that are home to telecom and electronic service businesses to keep their hands on 30% of VAT revenues collected after 2015, with the rest going to the country of consumption. This share would be cut to 15% after 2017 and zero as of 2019.

The system will be based on the creation of "one-stop shops" so that businesses only have to fulfill their tax obligations in the country where they are established. It will then be up to member state authorities to transfer VAT revenues to the country of consumption, whose rates and controls will apply.

BiH to start SAA negotiations

Bosnia and Herzegovina (BiH) is due on Tuesday to initial an agreement seen as the first step towards the EU membership talks, making it the final Western Balkan country to fully set off on the European path, which Brussels predicts will lead to "a bright future".

"I have decided to initial the Stabilisation and Association agreement (SAA) with Bosnia and Herzegovina tomorrow," EU enlargement commissioner Olli Rehn said on Monday (3 December) in Sarajevo.

His announcement came after the Serb, Bosniak and Croat leaders agreed on the integration of the country's police forces - one of Brussels' conditions for moving ahead with its EU plans.

Megállapodás a Galileoról

The 27-nation European Union has agreed how the Galileo satellite project, worth €3.4 billion, will be shared out among member states, with Spain on Friday abandoning its isolated position and finally giving its blessing to the deal.

"Thanks to the combined efforts of the commission and the presidency, all the member states have eventually accepted to work on the basis of this mechanism", EU transport commissioner Jacques Barrot said in a written statement.

He added that "an agreement will allow Europe to have its own satellite navigation system by 2013". Spain's U-turn follows six-hour long negotiations on Thursday night (29 November), which saw 26 ministers outvoting their Spanish colleague in order move on with the project. Madrid had demanded to host a ground control centre for Galileo - a global network of 30 navigation satellites and ground stations, which is meant to end the EU's reliance on the US Global Positioning System (GPS).

In the end, the Spanish government accepted an offer to host the project's only 'life safety' centre, designed to help all types of search and rescue services. In addition, the centre could eventually carry out the functions of a control centre, if certain conditions are met.

Until now, only two centres - Germany and Italy - have qualified for such a status. However, the EU bloc was set to move on with its biggest ever joint technological project even without Spain's blessing.

Originally a public-private project, it has already been postponed by five years to 2013, as the private consortium, consisting of eight European firms, could not agree a common commercial position.

According to the newly-adopted industrial plan, the construction of Galileo will be divided into six phases, with each of them having one main investor and several subcontractors - a model which should ensure all member states will be able to bid. This was "very difficult" to agree, commissioner Barrot said, referring to the need to "reconcile necessary measures of competition and the desire for fair allocation of the construction work of Galileo". In addition, he pointed out that once up and running, Galileo will "ensure the economic and strategic independence" of the EU, as "special navigation is an indication of power" on the world stage.

Euobserver

Alapjogi Charta

Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet később az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok apavető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke. Az Európai Parlament csütörtökön, 534-85-21 arányban hagyta jóvá a dokumentumot.

Az Egyesült Királyság az alku értelmében, a gyakorlatban kimaradási lehetőséget kapott ennek joghatályos végrehajtásánál, azaz a jogalkotásban, jogalkalmazásban és bírósági eljárásoknál is eltekinthetnek majd alkalmazásától. Lengyelország szintén fenntartja jogát arra, hogy kimaradjon az Alapjogi Charta alkalmazásából.

Euvonal

EP elections Romania

The Romanian centrist opposition party has won the country's elections for the European parliament, while the nationalist Greater Romania party will be completely pushed out of the European assembly, exit polls show. On Sunday (25 November), the first elections ever for the European Parliament were held in the country, which joined the EU together with Bulgaria in January of this year.

Prime minister Calin Tariceanu's ruling Liberal Party won around 15.2% of the votes, a few percentage points higher than expected, coming in at third place.

The centrist Democrat Party of President Traian Basescu came in at 31.5% of the votes, according to the exit poll, making it the largest party in Romania.

The Social Democratic Party (PSD) looked set to end second with an estimated 21.1%.

The nationalist Greater Romania party, which currently holds five of the country's 35 seats in the European Parliament, won only an estimated 3% of the votes.

Megállapodás az EU 2008-as költségvetéséről

Pénteken (2007. november 23.) késő éjjel megállapodás született Brüsszelben az Európai Unió jövő évi költségvetéséről. A megegyezés szerint az EU finanszírozza a Galileo projektet és az Európai Technológiai Intézetet. Az EU történetében először több pénzt költ majd a növekedésre és a foglalkoztatásra mint a közös agrárpolitikára.

Az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság abban állapodott meg, hogy jövőre 600 milliót szánnak a Galileo programra a "versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" című fejezeten belül. A programra 2,4 milliárd euróval kell többet költenie az EU-nak 2013-ig, amelyből 1,6 milliárdot a 2007-es költségvetés mezőgazdasági támogatási keretének fel nem használt pénzeiből fedeznek.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék. Az EGNOS és a Galileo finanszírozásához szükséges költségvetési források összegét a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra 3,4 milliárd euró összegben határozták meg.

A Galileo európai rádió-navigációs rendszer összesen 30 műholdból áll majd, amelyek 24 000 km magas pályán keringenek, és ötféle szolgáltatást látnak el. A műholdas rendszer alkalmazása a mindennapi életben is igen sokrétű lehet, a járművek irányításától a közlekedésbiztonságon át a különféle kereskedelmi tevékenységekig (bankszektor, geológia, közművek, energia stb.) is terjedhet.

Hasonló vita alakult ki az Európai technológiai Intézet ügyében. A tagállamok végül megállapodtak, hogy különböző költségvetési fejezetekből plusz 309 millió eurót allokálnak az intézménynek, amely így 2008-ban kezdheti meg működését.

Jose Manuel Barroso üdvözölte a megállapodást, és úgy fogalmazott, hogy az új büdzsé „az eredményes Európa” költségvetése. Ez az első alkalom, hogy az EU több pénzt költ a gazdasági célok megvalósítására, mint a közös agrárpolitikára. Vitás kérdés volt még az EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos feladatok költségeinek finanszírozása. Erre 2008-ban 285,3 millió eurót terveztek a tagállamok, amelyben az EU koszovói missziója is szerepel.A 2008-as büdzsé összesen 120,3 milliárd euróval számol, amely az EU bruttó nemzeti jövedelem több mint 0,956 százaléka.
Euvonal

A vasúti fejlesztéseket támogatja a Bizottság

Az Európai Bizottság 2007-től 2013-ig a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) számára rendelkezésre álló forrásokból a határkeresztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési módokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat támogatná. A határkeresztező projektek a költségvetés 56 százalékát teszik ki, a belvízi hajózás részaránya 11,5 százalék, míg a vasúté 74,2 százalék (3,9 milliárd euró).

A Bizottság javaslata szerint a legtöbb forrást a Berlint Palermóval összekötő vasúti fejlesztést kapná, amely 960 millió eurós támogatásra számíthat, melynek nagy részét arra a 63 kilométeres alagútra kell majd költeni, amely az Alpokban Ausztria és Olaszország között húzódna, s amelynek célja a kamionforgalom csökkentése a régióban. Az alagutat várhatóan 2022-ben adják majd át a forgalomnak.

A Bizottság 754 millió eurót adna a Lyon-Torinó vasútvonalnak, amely Szlovénián és Magyarországon át egész az ukrán határig húzódik majd. A pénzből azonban 671 millió eurót elszippant az Olaszország és Franciaország között, szintén az Alpokban építendő, 51,1 kilométeres alagút, melyet 2011-ben kezdhetnek majd építeni.

4 millió eurót kaphatnak a Duna hajózhatóságáról, és 3,4 millió eurót az Athén-Szófia-Budapest autópályáról készülő tanulmányok. 3 millió eurót irányoz elő a Bizottság a Ferihegyi repülőtér és Budapest vasúti összeköttetésének támogatására, és majdnem 4 millió eurót kaphat a Ferihegyi repülőtér minőségi és biztonsági fejlesztése.

A testület 672 millió eurót szavazott meg a dél-nyugat európai gyorsvasútnak, amely Franciaország és Spanyolország, valamint Spanyolország és Portugália között közlekedik majd. A Bizottság az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott támogatandó projekteket. A testület nagyobb hangsúlyt fektetett a belvízi hajózásra is, amelynek keretében 420 millió eurót adna egy a Szajnába futó csatorna és 190 milliót a Rajnát és a Dunát összekötő csatorna építésére.

Euvonal

Miliband to draw British european-vision

Britain offered on Thursday a vision of the European Union as a "model power" not afraid to use military force and a strong backer of free trade. In a speech which offered both contrasts and convergence with a vision set out by French President Nicolas Sarkozy this week, Foreign Secretary David Miliband said the 27-nation EU should welcome Turkey as soon as it met entry criteria and study extending its single market to the Middle East and North Africa.

"The EU will never be a superpower, but could be a model power of regional cooperation," he said in a speech prepared for delivery in the Belgium city of Bruges, where Britain's then prime minister Margaret Thatcher argued in 1988 against a European federalist superstate.

"For success, the EU must be open to ideas, trade and people ... and it must be able to deploy soft and hard power to promote democracy and tackle conflicts beyond its borders," he said.

Sarkozy has also called for greater efforts to build an independent European defence capability and to modernise NATO. "European states must improve their capabilities," Miliband said, adding it was "embarrassing" that European nations could only deploy around 100,000 troops at any one time.

"European nations need to identify the challenges that we face; the capabilities we consequently need; then identify targets for national investment in equipment, research and development."

Miliband stressed that a new institution was not needed. "Let's not have impetus to duplicate the work that's done either by NATO or the nation states in a new European institution," he said. "Let's actually get on with using the institutions that we've got to make progress."

Highlighting protectionism as a threat, Miliband appeared to respond to Sarkozy, who told the European Parliament on Tuesday that the EU must protect its farmers and industries better to overcome a crisis of confidence due to globalisation. "Protectionism seeks to stave off globalisation rather than manage it," Miliband said. "We need to put European agriculture on a sustainable and modern footing; reduce tariffs, open up energy markets and complete the creation of a single markets in services," he told students at Bruges' College of Europe.

Whereas Sarkozy reaffirmed his opposition this week to Turkey's EU entry, Miliband said accepting the Muslim country when it is ready to join should be a priority. "Countries that are already on the accession path -- Turkey and the Western Balkans -- must be given full membership as soon as they fully meet the criteria," Miliband said.

In a wide-ranging speech that also touched on climate change, he proposed an "Environmental Union" that would set a timetable for cutting average emissions from cars to 100 grams per kilometre by 2020-25, with a "European Carbon Bank" to regulate emissions.

A kormányzó jobbközép pártok győztek a dán parlamenti választáson

A 2001 óta kormányzó jobbközép pártok győztek Dániában a kedden tartott előre hozott parlamenti választáson. A szavazatok összesítése után kialakult végeredmény szerint az Anders Fogh Rasmussen kormányfő vezette koalíció 90 mandátumot szerzett a 179 fős parlamentben.

A 2007 májusában megalakult Új Szövetség nevű jobbközép párt, amely öt képviselőt küldhet a törvényhozásba, korábban jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szintén kész támogatni Rasmussen kormányát. A Rasmussen vezette Liberális Párt a szavazatok 26,3 százalékával 46 mandátumot szerzett, míg koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt 10,4 százalékkal 18 helyhez jutott. A kormányt kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt a szavazatok 13,8 százalékát szerezte meg, ami 25 mandátumot jelent. A Feröer-szigetekről egy független képviselő is csatlakozik a koalícióhoz, amelynek így összesen 90 szavazata lesz, és még ötre számíthat bizonyos feltételekkel az Új Szövetség (2,8 százalék) részéről.

Az erős gazdasági mutatókkal rendelkező Dániában (a munkanélküliségi ráta 3,1 százalék, a gazdasági növekedés pedig 3,5 százalékos volt tavaly) a háromhetes választási kampánynak a bevándorlás, a jóléti állam vívmányainak megőrzése és az adók kérdése volt a fő témája. A soron következő választás 2009 februárjában lett volna, de a virágzó gazdaság fényében, illetve a közvélemény támogatásának tudatában Rasmussen biztosra akart menni a harmadik mandátum megszerzéséért, s ezért döntött úgy, hogy még a közalkalmazotti szféra jövő évi bértárgyalásai előtt tartsanak parlamenti választást.

Nol.hu

Megszűnt a szélsőjobb frakció az EP-ben

Az Európai Parlament alelnöke, Edward McMillan-Scott bejelentette, hogy megszűnt az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) nevű politikai csoport, miután létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő - alá csökkent.

McMillan-Scott bejelentette, hogy levelet kapott Daniela Buruiana-Aprodutól, illetve Cristian Stanescutól, amelyben a két román képviselő közli, hogy kilép az ITS frakcióból. Tekintettel arra, hogy a hét folyamán összesen három képviselő lépett ki a csoportból, annak létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő alá esett, így a frakció megszűnt.

A román képviselők kilépését Allessandra Mussolini románokról tett megjegyzései váltották ki, melyeket a képviselőnő a nagy port kavart előző heti olaszországi gyilkosságot követően tett. A gyilkosság elkövetésével, melynek áldozata egy olasz állampolgár volt, egy Romániából érkezett romát vádolnak. Mussolini a román sajtóban úgy fogalmazott, hogy „a törvényszegés életmóddá vált a románok között. És nem jelentéktelen bűntényekről van itt szó, hanem szörnyű bűntettekről, amelyek hallatán az embernek a hideg futkos a hátán.”

Euvonal

French EU presidency to push for defence integration

France will next year push for a Europe of defence, proposing Brussels-based EU planning staff, exchanges between professional soldiers and a harmonization of military education – ideas which are likely to raise concern in the UK. In an interview with German newspaper Frankfurter Allgemeine Zeitung, French defence minister Hervé Morin said that Paris will put defence high on the agenda when it takes over the rotating presidency of the EU in the second half of 2008.

Mr Morin described European defence as an "absolute priority" which is at least as important for European integration as the EU's common currency, the euro. "With the common currency, we have created a strong symbol for Europe. But nothing can better express the European community of fate than common defence, a common sense of Europe's threats and security interests," he said.

"A kind of European conscience can grow over the question where, if need be, we want to defend our values with weapons," he stated. "This is why during the presidency of the European Council in the second half of 2008 we would like to press ahead with a Europe of defence."

Mr Morin said Paris is still "co-ordinating" with its EU partners what its presidency agenda would mean in practical terms, but said "independent crisis capacities" for Europe would be one key goal. " An own planning staff in Brussels forms part of our ideas, as well as the development of a European security strategy for the coming years," he said. "I could also imagine a sort of military Erasmus programme with an institutionalised exchange of professional soldiers within the EU. Of course this would require a harmonization of military education, at least at the start of careers."

Antall Józsefről nevezik el az EP új brüsszeli épületeinek egyikét

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét - jelentették be kedden.

Az EP elnöksége hétfőn megvitatta és egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat az egykori magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről nevezzék el.

A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban" - olvasható a magyar európai néppárti képviselők nyilatkozatában. Szerintük a döntés igazolja, hogy Antall József politikáját a mai napig széles körű elismerés övezi Európában.

EU split into several camps on Russia strategy

Within the European Union there are a least five camps when it comes to dealing with Russia, ranging from the 'Trojan horse' countries to the 'new Cold warriors', says a new study analysing the bloc's divided approach to its giant neighbour to the east.

According to a fresh analysis by new thinktank European Council on Foreign Relations, the EU "has begun to behave as if it were subordinate to an increasingly assertive Russia" largely due to its own disunity.

The report points out that Russia is "picking off" single member states to make long term energy deals, that Moscow has "shut the Union out" of Caucasus and Central Asia, and is blocking an agreement on the status of Kosovo in the UN. "Russia is emerging as an ideological alternative to the EU (...) Whereas the EU stands for an idea of order based on consensus, interdependence and the rule of law, Russian foreign policy is motivated by a quest for power, independence and control."

The report notes that Russia is able to do this even though the EU's combined economy is 15 times the size of Russia's, its military budget is seven times higher, and its population three times the size of Russia.

The analysis also dismisses the idea that the disunity on Russia - an issue it says is the most "contentious" for the EU since the Iraq war - has become worse since eastern European states joined in 2004. "EU divisions on Russia are more complex and surprising than a simple cleavage between old and new member states."

Greece and Cyprus for "ancient cultural" and "more recent geopolitical and economic" links are considered to be the Trojan horses for Russian views in the EU. The reports notes that for Greece, Russia is an important arms supplier, Russian tourists spend twice as much per head as other tourists in Greece and Russia supplies 75 percent of its gas. A senior official from a member state is quoted as saying: "Every possible step in the eastern neighbourhood that might even theoretically upset the Russians has been opposed by Greece."

For its part, Cyprus is formally the biggest investor in Russia because Cyprus is "used by Russian big business to create offshore firms." Russia also supports Cyprus in the conflict over northern Cyprus.

Meanwhile, Germany, France, Italy and Spain are seen as "strategic partners" who have built special bilateral relationships with Russia, sometimes undermining EU common positions on issues such as energy.

A further ten countries - Austria, Belgium, Bulgaria, Finland, Hungary, Luxembourg, Malta, Slovakia, Slovenia and Portugal – are put into a "friendly pragmatic" category; seen as putting business interests with Moscow first.

The Czech Republic, Denmark, Estonia, Ireland, Latvia, the Netherlands, Sweden, Romania and the United Kingdom are considered to be "frosty pragmatic", critical of Russia but still prepared to do business with it.

At the most Russia-unfriendly end of the spectrum are Lithuania and Poland - the "new Cold-Warriors". They have build up an "overtly hostile relationship" with Moscow.

The report suggests a whole new way of handling Russia is needed as the two current models - either involving Russia in as many EU policies through "creeping integration" or treating Russia as a threat - are both fundamentally flawed.

Instead it suggests that the basis for relations with Russia should be that it respects the rule of law rather than focussing on the "long term goal" of a liberal, democratic Russia. Such an approach would be in the interest of all five camps notes the report saying that Russia's "selective application of the law" affects all member states. But the report is less confident on how such a unified approach would be achieved among the 27 member states noting only that it will "require hard work, intelligent leadership and political will (…)" It suggests that an "avant garde" of countries might be needed to take the lead on the big questions with Russia to do with energy, the Caucasus, Central Asia and Ukraine.

EUobserver

Új tőkepiaci szabályozás

November 1-jén lép életbe az Európai Unióban az egységes tőkepiaci szabályozást célzó irányelv, amely gyökeres változást hoz az értékpapír-kereskedelemben. Az új direktívát eddig 19 tagország ültette át szabályozásába, nyolcan késlekednek, s közülük négy - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország - komolyabb elmaradásban vannak. David Wright, a bizottság pénzügyi szolgáltatások részlegének vezetője reményét fejezte ki, hogy "ez a négy ország felgyorsítja majd a folyamatot".

A Bizottság szeptemberben tájékozódott a tagországok körében, hol tartanak az irányelv érvényesítésében, amire a magyar illetékesek azt válaszolták: novemberre várható az irányelvek gyakorlatba történő átültetése, és folyamatban van a vonatkozó jogszabályok parlamenti módosítása.

Az Európai Unió értékpapír piaci szabályozásának 20 év óta legmélyrehatóbb reformja azt célozza, hogy növekedjen a verseny az egységes európai tőkepiacon, megszűnjön a tőzsdék értékpapír-kereskedelmi monopóliuma, és csökkenjenek az értékpapír-tranzakciók költségei az ügyfelek számára. A MiFID bevezetésének célja a verseny és hatékonyság növelése az egységes európai tőkepiacon.

Az országok késedelme ellenére az európai részvénypiaci forgalom 90 százaléka már az új szabályok szerint bonyolódik november elejétől, mivel a jelentősebb tőzsdék (London, Frankfurt és Párizs) már eleget tesznek az újabb követelményeknek. A MiFID (Markets in Financial Instruments Directive) irányelvet 2004-ben fogadta el az Európai Parlament, 2007 januárjáig kellett volna beépíteni a nemzeti jogszabályokba úgy, hogy 2007. november 1-jén hatályba lépjen.