Centre-right dominate as Socialists regret 'bitter' result

The European Parliament will continue to be dominated by the centre-right for the next five years, but the 736-seat assembly is set to be more fragmented this time round as many small parties made the threshold. The Socialists, who had hoped to make major gains at the polls by way of a backlash against the current economic crisis, kept their second place in parliament, while the Liberals remain in third place.

Joseph Daul, head of the EPP, said he could not be more satisfied with the results, while Liberal leader Graham Watson indicated his faction's showing was in line with what he expected. "That means we will continue to hold the balance between the left and the right, to be the force who determines the outcome of most of the votes and should be able to provide the solid pro-European force at the centre of our House," Mr Watson said.

However the Socialists expressed deep disappointment. Martin Schulz, head of the socialist group, said it was a "very bitter evening" for the party and that they "had hoped for a better result." In Germany, the Social Democrats, a junior partner in the governing coalition, polled 20.8 percent an all time low. Meanwhile, Britain's Labour took a bashing, as did the French Socialists while Italy's conflict-ridden centre-left and Spain's centre-left government also fared poorly. The centre-right maintained its lead in France, Germany and Italy.

Among the main victors are the Greens, who gained in the parliament. In France, the green party (16.2%) were almost at a level with the French Socialists (16.8%). In Germany, they polled in third place (12.1%) ahead of the liberals (11%).

In the United Kingdom

With a turnout of 34.3 percent, the Conservatives obtained 27.7 percent of the votes cast in the elections in Britain on 4 June. The Tories will get 25 seats in the newly elected European Parliament, up from 24 so far, final results showed on Monday (8 June). The British Conservatives have said they will leave the EPP and set up their own anti-federalist grouping.

The European elections in Britain saw the UK Independence Party (UKIP), advocating withdrawal from the EU, scoring its best result ever and coming second to the Tories.

The Labour party of prime minister Gordon Brown, badly hit by the recent scandal over MPs' abuses of the expenses system, only came third at 15.7 percent and lost five of its 18 MEP seats. British media note that it was Labour's worst score since World War II.

Euobserver

Jobboldali erősödés az EP-választások után

A hétvégén lezajlott európai parlamenti választások után jelentősen megerősödtek a jobboldali erők Európában: a Néppárt megerősítette parlamenti pozícióját (267 mandátumot szerzett) a második legnagyobb erőnek, az Európai Szocialisták Pártjának nagy visszaesést kellett elkönyvelnie, ők 159 képviselővel rendelkezhetnek az újonnan összeülő EP-ben.

Az Európai Parlament előzetes, még véglegesnek nem tekinthető összesítése alapján a most megválasztott 736 képviselőből a Néppárt 267 képviselői helyhez jutott, a második legnagyobb frakció, a szocialista párt 159 hellyel rendelkezi majd, míg a liberálisok 81, a zöldek 54 képviselőt küldenek a testületbe.

Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek. A kisebb frakciók közül a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat (eddig 44), míg az Európai Szocialisták Pártján kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34 (41), az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 18 (24) tagra számíthat.

A fennmaradó 88 képviselő kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelőre nem egyértelmű. A részvételi arány 43,1 százalék körüli volt (2004-ben 45,5 százalék), Magyarországról a választójoggal rendelkezők 36,3 százaléka ment el voksolni (legutóbb 38,5 százalék).

Euvonal

Hollandiában már lezárult a szavazás

Hollandiában tegnap, június 4-én járultak az urnákhoz a szavazók. A kormány már ismertette is az eredményeket, melyek azonban még nem tekinthetők véglegesnek.
A holland előzetes eredmények szerint a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali párt (PVV) nyerte meg a voksok 17 százalékát, ezzel úgy tűnik, négy helyet szereznek a huszonöt holland székből az Európai Parlamentben. A pártnak korábban nem volt képviselete az EP-ben. „Az embereknek elegük van a mostani Európából: a nagy és költséges Európából, melyben napirenden van egy esetleges török csatlakozás” - kommentálta az eredményeket Geert Wilders. Pártjával a török csatlakozás ellen, és a migrációs politika szigorítása érdekében fognak politizálni, sőt, távoli céljaik közt szerepel az Európai Parlament megszüntetése is. A pártelnök már ismerős lehet sokak számára anti-iszlamista nézeteiről, valamint a Fitna című, nagy botrányt kiváltó dokumentumfilmről, melyben a Koránt vette célpontba. Geert Wilders a film bemutatása óta 24 órás védelemben részesül.
A legtöbb mandátumot a kormánypárti Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szerzik valószínűleg, akik a szavazatok 20 százalékát kapták, így ők öt mandátumhoz juthatnak az európai törvényhozásban. A voksok 12,2 százalékát kapta meg a jelenleg szintén kormányon lévő Munkapárt (PvdA), akik a legnagyobb veszteséget könyvelhetik el 2004-hez képest: hét képviselő helyett idén valószínűleg csak hármat delegálhatnak. Ez a visszaesés betudható a jelenlegi gazdasági helyzetnek és a Balkenede miniszterelnökkel szemben megerősödött elégedetlenségnek. Az előzetes eredmények alapján a jelentősebb pártok közül a liberálisok (VVD) és a Zöldek három-három, a Keresztény Unió (CU) két képviselővel.
Euvonal

Lithuania set for energy rethink

Lithuania's president-elect says she will push to open up the Baltic state's energy sector, which is still linked to the Soviet-era power grid.

Dalia Grybauskaite achieved an election landslide on Sunday to become Lithuania's first female president. "There is no internal market with electricity - it's very monopolised," Ms Grybauskaite told the BBC.
Asked about relations with Russia, she said she would "keep irritating rhetoric out of my language". Lithuania gets more than 80% of its gas and most of its oil from Russia.

Like its Baltic neighbours, Lithuania has been hit hard by the global economic downturn. Its economy is expected to contract by as much as 15% this year and in January frustration over the crisis escalated into rioting. "I hope to be a stabiliser in this situation," said the president-elect, who will have the right to veto the budget if she so chooses.

Ms Grybauskaite is poised to step down as the European Union's budget commissioner before taking up the presidency.

BBC

Pirates coordinating attacks off Somalia

Searches of captured mother ships operating off the Somali coast have revealed for the first time that pirate gangs are coordinating their attacks against commercial shipping, the commander of the European Union's naval task force said Wednesday. British Rear Admiral Philip Jones said that in recent weeks his flotilla had captured four of the mother ships used to resupply the small pirate speedboats that operate far offshore in the Indian Ocean.

"We do fairly extensive trawls of all the vessels we capture to look for ... evidence we can use to work (out) ourselves what the pirates tactics are," Jones told reporters. The most recent evidence, he said, shows the mother ships are telling each other about potential targets.

The EU flotilla's primary task is escorting ships chartered by the World Food Program to carry food aid to Somalia. In the five months it has been deployed, the flotilla's warships have escorted 23 vessels that have delivered enough food to feed 1.5 million people in the war-ravaged nation. Despite the international naval presence, attacks on commercial shipping off the Somali coast have exploded in the last two months as the pirates have taken to sailing far out into the Indian Ocean to attack vessels beyond the patrol range of the warships.

Jones said he was "bemused" by media reports that the pirates were receiving intelligence on the movement of commercial shipping from sources in the West, adding that the searches of the mother ships had yielded no such evidence.

AP

EU signs deal on new gas pipeline

The European Union has signed an agreement with four countries in a bid to press ahead with a gas pipeline that would reduce its reliance on Russian energy.
Azerbaijan and Egypt, which can both supply gas, and Turkey and Georgia, which are able to carry it, signed up to the Nabucco gas pipeline scheme on Friday at a meeting in Prague, capital of the Czech Republic. In return for their commitment to supply gas to Europe, the EU offered to provide more trade and stronger transport links to the gas producers and transit countries involved.
Three key nations - Kazakhstan, Turkmenistan and Uzbekistan - refused to sign the text, diplomatic sources told the AFP news agency.
Mirek Topolanek, the Czech prime minister, said the aim to open up a "southern corridor" for supplies was "not just a one-way street for pipelines." He said: "We envisage this as a new silk road where we'll see the flow of information, goods, people and energy in both ways."
AlJazeera

ECB package

The European central bank announced a multi-pronged attack on the recession on Thursday (7 May), cutting interest rates by a quarter point and unveiling plans to buy €60 billion worth of bonds held by euro area banks.
But the bank's president, Jean-Claude Trichet, was adamant that the innovative move to buy covered bonds did not constitute quantitative easing, saying the exact details on how the bank will raise the money will be announced next month. Covered bonds have traditionally been considered some of the safest corporate bonds on the market as they are backed by mortgages or public sector loans.
Independently on Thursday, the Bank of England announced it would pump a further €56 billion into the British economy through the purchase of government and corporate bonds. British interest rates remained unchanged however.
The ECB's quarter point interest rates cut bringing the bank's main lending rate to an historic low of just 1 percent. After the news was announced, many commercial banks around the euro area said they would pass the cut onto holders of tracker mortgages, helping reducing monthly mortgage repayments. Others however said they would not be passing the cut on, claiming instead that they wished to protect individuals opting to save.
Showing new signs of flexibility, Mr Trichet did not rule out the possibility of a further interest rate cut, marking a departure from previous statements in which he indicated 1 percent was the lowest the bank would go. While euro area rates have reached a new record low, they are still higher than those in the US which currently hover in a band between 0 - 0.25 percent. Both Britain and Japan also have lower rates on 0.5 percent and 0.1 percent respectively.
In a further measure, the ECB announced it would extend its lending period to banks from 6 to 12 months and would starting lending to the European Investment Bank for the first time. The European Investment Bank was set up by the 1958 Treaty of Rome, with the aim of lending money of support EU policy objectives especially the financing of projects in poorer regions. The news should bring some cheer to Eastern Europe that has been particularly badly hit by the crisis.
The comprehensive package of measures announced on Thursday is more than many analysts had anticipated and reflect the ECB's gloomy assessment of the current economic situation. Mr Trichet said the first quarter of 2009 had been "very bad" and that the bank would revise down it growth forecasts next month.
Eurobserver

Unemployment in Spain Hits 17.4%

The number of unemployed people in Spain rose to a record four million in the first quarter as the economy continued to shed jobs created over the last decade by inexpensive credit and a real estate bubble.
he Spanish unemployment rate climbed to 17.4 percent, from 13.9 percent in the final quarter of 2008, or more than twice the EU average, the National Statistics Institute said Friday. The 802,800 increase in the ranks of the jobless was the largest quarterly increase in more than 30 years.
The Bank of Spain has warned of little room for additional spending, with Spain’s public sector deficit on track to hit 8.3 percent of G.D.P. this year and its ratio of debt-to-G.D.P. set to reach 50 percent. The bank’s governor, Miguel Fernández Ordóñez has said that the social security system could go into deficit this year.
New York Times

Nationalists sweep to victory in northern Cyprus poll

Efforts to reunify the divided island of Cyprus could be complicated by an election result in the breakaway north. Turkish Cypriot nationalists have been celebrating a decisive victory in the parliamentary poll.
Their National Unity Party, led by Dervis Eroglu, has pledged to pursue talks aimed at finding a settlement. But it has advocated an outright two-state solution to the Cyprus question. And that is at odds with the federal model being discussed in peace talks that Turkish Cypriot leader Mehmet Ali Talat launched with Greek Cypriots last year.
He retains his position despite the outcome of Sunday’s vote. But his room for manoeuvre in trying to reunite the island could be limited, with his political rivals now dominant in the territory’s parliament. The internationally-recognized Greek Cypriot government in the south represents Cyprus in the European Union. Only Turkey recognises the Turkish Cypriot territory. And, as long as the island remains divided, Greek Cypriots say they will block Turkey’s admission to the EU.
Euronews.net

Hungary's economy to shrink by up to 6 pct in 2009

Hungary's new prime minister said Sunday that the country's economy would contract by as much as 6 percent this year, making new budget cutbacks and reforms necessary to keep the state budget in balance. Prime Minister Gordon Bajnai said that if the government's planned reforms and austerity measures were not introduced soon, Hungary could face a prolonged economic crisis.
A heavy reliance on foreign investors to finance the state budget, a large proportion of home- and car owners with debts in foreign currencies, especially the Swiss franc and the euro, and an engorged welfare system have made Hungary among the countries in Eastern Europe most affected the global economic slump.
Bajnai was sworn in Tuesday after parliament elected him to replace Ferenc Gyurcsany, who resigned last month amid Hungary's deepest crisis since the end of communism nearly 20 years ago. Bajnai said he was taking the job at most until elections are held in April or May 2010 and would not seek to run again for office.
While the last official forecast expected gross domestic product to fall by as much as 3.5 percent, Bajnai said the depth of the global economic crisis was having increased effects on Hungary, which relies heavily on markets like Germany for its exports. Bajnai said it was time for all Hungarians to "cry together and laugh together," by, for example, expanding the tax base and increasing the proportion of those working as opposed to living on social welfare.
Bajnai said that among the decisions taken by the Cabinet were to lower payroll taxes to first preserve jobs and later hopefully increase the number of workplaces, raise the value-added tax to 25 percent from 20 percent, and temporarily eliminate extra pension payments and automatic annual bonuses for public employees.
He also announced plans to raise the retirement age gradually to 65 from 62, freeze some social welfare payments, eliminate energy subsidies for homeowners, introduce a real estate tax burdening especially the more valuable properties, lower expenditures on state-owned media, reform and cut subsidies for agricultural producers and simply the tax code.
The government also was planning to expand the personal income tax brackets so that around 90 percent of taxpayers would fall into the lowest category, the prime minister announced. Bajnai said his "crisis-management" government's aim was to help Hungary soon reach an annual growth rate 2 percentage points above the European Union average and meet the economic criteria needed to change the currency from the forint to the euro.
AP

Moldova accuses Romania of staging riots

Moldovan president Vladimir Voronin has blamed EU neighbour Romania for staging post-election riots and announced he would expel Bucharest's ambassador and reintroduce visas for Romanians. Some 2,000 protesters were gathering for the third day on Wednesday (8 April) in Chisinau, after police took over the control of the parliament and presidential palace a night before.
Mr Voronin decided to expel the Romanian ambassador and reintroduce mandatory visas for his neighbours, despite a visa facilitation agreement with the EU. Under the agreement, Chisinau lifted visas for all EU member states at the end of 2007, including for the EU's newest members Romania and Bulgaria. Moldovan authorities also interrupted the broadcasting of Romanian TV channels on cable networks, which were the only ones reporting live on the events.
Russian support for the current government
Russian interests are still very much present, as the separatist region of Transnistria, in Moldova's eastern part bordering Ukraine, is home to some 2,000 Russian troops and military equipment. Russia's foreign ministry, in a statement on Wednesday, said the riots were a plot aimed at undermining Moldova's sovereignty and pointed the finger to forces which favour a reunion with Romania. Russian President Dmitry Medvedev, who had earlier congratulated Mr Voronin on his party's election win, called for a speedy and calm resolution of the crisis.
Some representatives of Moldovan civil society were disappointed at the EU's reaction and the OSCE judgement that the Sunday elections were free and fair.
"The declarations of OSCE observers and EU officials calling the elections fair proved that the EU feels nausea about the Republic of Moldova. These statements untied the hands of the Voronin regime," Oazu Nantoi from the Institute for Public Policy, a Chisinau-based think-tank, told EUobserver. He said that the elections were grossly manipulated by the state institutions, who only serve the Communist party and its leader. Mr Nantoi, who participated in the demonstrations from the first day on, said that on Monday, people gathered spontaneously, protesting peacefully about the Communist leadership.
Euobserver

Czech MPs oust government in vote

The Czech Republic's centre-right minority government has lost a vote of no-confidence midway through the country's six-month EU presidency. Four rebel MPs voted with the opposition Social Democrats and Communists against PM Mirek Topolanek.

Mr Topolanek said he would step down, but correspondents say it is unclear how long he will remain in the post. The European Commission said it was confident the Czech Republic could continue its EU role effectively. Social Democrat leader Jiri Paroubek said ahead of the vote that the government could "complete the Czech EU presidency or its substantial part".

Tuesday's no-confidence vote in the lower house followed accusations that one of Mr Topolanek's advisers had attempted to pressure its public TV channel into dropping a programme critical of a former Social Democratic MP who had decided to back the coalition.

The BBC's Rob Cameron in Prague says this surprise result, which threw observers completely off guard, could have far-reaching consequences beyond the country's borders. In addition to chairing the European Council, the Czech Republic is also in the middle of ratifying the Lisbon Treaty and is in talks with the United States on placing a radar base on Czech soil. All these important foreign policy initiatives are now thrown into doubt, our correspondent adds.

(BBC)

Hungary Seeks New Premier to Fight Economic Crisis

Hungary’s ruling Socialists began hunting for a new premier to tackle the economic and financial crisis after Ferenc Gyurcsany said he will quit with the nation mired in its worst recession in at least 16 years.

His successor, who will need opposition support, would be elected on April 14 by parliament, Gyurcsany, who heads a minority administration, said yesterday. Talks with rival parties are under way. The new Cabinet will have a year to repair Hungary’s finances before the next scheduled elections.

Gyurcsany told his party’s congress on March 21 that he is willing to resign to allow the formation of a “new government with the leadership of a new prime minister.” He didn’t name a preferred successor. Gyurcsany told parliament today that his decision to quit as premier was “final and irrevocable.”

Even as he presided over a reduction of the budget deficit from 9.2 percent of GDP in 2006 to about 3.3 percent last year, Gyurcsany was criticized in February by some opposition parties and the central bank for his proposed 900 billion forint ($4.1 billion) tax shuffle to boost growth. Critics said more spending cuts were needed to stabilize the economy in the short run and boost growth in the long run.

The Socialist Party is less than half as popular as its biggest rival. Backing for the government started slipping when it introduced austerity measures to close a budget gap in 2006. The resulting economic decline was worsened by the global crisis, forcing the country to seek international aid. The party had 23 percent support last month, the lowest in 10 years, compared with 62 percent for the largest opposition party, Fidesz, pollster Median said on its Web site on March 18. Gyurcsany’s popularity fell to 18 percent, making him the most unpopular premier since communism. The poll of 1,200 people has a margin of error of 2 to 6 percentage points.

(Bloomberg)

Jóváhagyták az 5 milliárd eurós beruházási csomagot

Három hónapos huzavona után tegnap este az uniós csúcson a tagállamok vezetői megegyeztek a források felhasználásának feltételeiről, és jóváhagyták a Bizottság 5 milliárd eurós beruházási programcsomagját. A csomag elsősorban energiaügyi és távközlési beruházások finanszírozásával kívánja élénkíteni a gazdaságot a tagállamokban.

„Sikerült közös nevezőre jutnunk az energiaügyi, távközlési és vidékfejlesztési beruházásokat tartalmazó infrastruktúra-fejlesztő csomag összetételéről” - nyilatkozta Mirek Topolanek cseh miniszterelnök a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
A megegyezés úgy születhetett meg, hogy a vezetők elfogadták Németország arra irányuló kérelmét, hogy a finanszírozás csak két évig tartson. A kész megállapodás szövegébe beültetendő úgynevezett „naplemente záradék”, azt hivatott szolgálni, hogy azok a projektek, amik 2010 végéig nem állnak készen a megvalósításra, már ne jussanak uniós pénzhez. A nagyszabású uniós gazdaságélénkítési csomag legfontosabb elemeit az előző költségvetési évben fel nem használt uniós pénzekből finanszírozzák.
A listán négy, Magyarországot közvetlenül érintő beruházás szerepel, az eddigi egyeztetések nyomán szlovákiai, romániai, és horvátországi gázhálózat-összeköttetéseinkre valamint a Bécs és Győr közötti elektromos rendszer korszerűsítésére kapnánk uniós támogatást, így az egyik legnagyobb kedvezményezetté válva. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek.
Euvonal

Elhagyják az Európai Néppártot a toryk

A brit Konzervatív Párt tegnap hivatalosan is megerősítette kilépési szándékát a legnagyobb jobbközép pártokat tömörítő európai parlamenti frakcióból, az Európai Néppártból. Erre valószínűleg még az EP-választások előtt sor kerül, és júliusban valószínűleg új frakciót alapítanak az EP-ben, Európai Konzervatívok néven.

A BBC beszámolója szerint a toryk brit árnyékkormányának EU minisztere, Mark Francois és külügyminisztere, William Hague, valamint európai parlamenti vezetőjük, Timothy Kirkhope tegnap közösen látogatta meg Joseph Dault, az Európai Néppárt és Európai Demokraták elnökét Strasbourgban, hogy személyesen tájékoztassák terveikről.
A toryk hazai vezetője, David Cameron már a 2005-ös pártelnöki választáson azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén kivezeti az – igencsak euroszkeptikus, de nem feltétlen integráció-ellenes szavazótáborral rendelkező - pártot a kereszténydemokrata többségű, meglehetősen föderalista nézetű képviselőcsoportból. Az képviselők európai párthoz fűződő viszonyát végül a Lisszaboni Szerződés körüli ellentmondás mérgesítette el annyira, hogy a britek magukra vállalják a kilépést követő jelentős befolyásvesztést az európai döntéshozatalban.
Euvonal

Újabb kamatcsökkentés

Az Európai Központi Bank csütörtökön (március 5.) fél százalékponttal, 1,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát, mely az euró 1999-es bevezetése óta a legalacsonyabb alapkamat.
Múlt év októbere óta a tegnapi kamatdöntéssel együtt az EKB már 2,75 százalékponttal szállította le alapkamatát annak érdekében, hogy a pénzügyi válság miatt lelassult európai gazdaságot élénkítse. A döntést követő sajtóértekezleten Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke nem zárkózott el további kamatvágástól sem, de megerősítette korábbi véleményét, miszerint a zérókamat-politkát nem tartja előnyösnek. Az EKB a 2009-es és 2010-es infláció alakulását a visszaeső fogyasztói kereslet és a csökkenő árak miatt két százalék alá várják.

Germany rejects bailout plan for east EU nations

Germany rejected appeals Sunday for a single multibillion euro (dollar) bailout of eastern Europe, even after Hungary begged EU leaders not to let a new "Iron Curtain" divide the continent into rich and poor.

The swift, strong comments by German Chancellor Angela Merkel dampened hopes that leaders at Sunday's European Union summit could forge a unified stance to tackle the worsening economic crisis. As Europe's largest economy, Germany has been under rising pressure to take the lead in rescuing eastern EU members, but Merkel insisted that a one-size-fits-all bailout was unwise. "Saying that the situation is the same for all central and eastern European states, I don't see that," said Merkel, adding "you cannot compare" the dire situation in Hungary with that of other countries.

Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany, saying the credit crunch was hitting the eastern members hardest, had called for an EU fund of up to euro190 billion ($241 billion) to help restore trust and solvency in those nations. "We should not allow that a new Iron Curtain should be set up and divide Europe," Gyurcsany told reporters. "In the beginning of the nineties we reunified Europe, now the challenge is whether we will be able to reunify Europe financially."

EU nations are all grappling with a worsening recession, compounded by a severe credit crunch that has left many EU countries looking ever more inward to protect jobs and companies from international competition. Those policies are now undermining the open market cornerstone on which the EU is founded.

Ahead of the summit, the leaders of nine countries — Poland, Hungary, Slovakia, the Czech Republic, Bulgaria, Romania and the three Baltic states — forged a common stand to pressure richer members in the 27-nation bloc to back up vague pledges of support with action. Polish Prime Minister Donald Tusk said the nine leaders called for "a spirit against protectionism and egoism."Hungary, Poland and the Baltic countries of Estonia, Latvia and Lithuania also want the EU to fast-track their bids to join the euro-currency, which could offer them a stable financial anchor. Latvia's government has already collapsed amid the economic fallout. Other EU members, like Sweden, want to coordinate a Europe-wide bailout plan for car producers. Prime Minister Mirek Topolanek of the Czech Republic, which holds the EU presidency, has called on his counterparts to act together.

A draft summit conclusion centered a commitment to "make the maximum possible use" of the EU's cherished free market "as the engine for recovery".
The crisis has sorely tested solidarity among EU nations. The Czech Republic has accused France of trying to protect its local car plants at the expense of foreign subsidiaries, while Germany rejected earlier calls to help bail out economies in Ireland, Greece and Portugal.

Sunday's talks are meant to restore a unified purpose and help prepare for the April 2 Group of 20 nations summit in London. Once-booming east European economies have been hit hard by the economic downturn. As cheap credit dried up their export markets shrank, causing eastern currencies to sink and triggering more financial turmoil.

Gyurcsany said eastern EU countries could need up to euro300 billion ($380 billion), or 30 percent of the region's gross domestic production this year. He warned that failure to offer bigger bailouts "could lead to massive contractions" in their economies and lead to "large-scale defaults" that would affect Europe as a whole. It could also trigger political unrest and immigration pressures as jobless rates soar, he said. EU governments have already spent euro300 billion ($380 billion) in bank recapitalizations and put up euro2.5 trillion ($3.18 trillion) to guarantee loans of many banks in the EU and neighboring states.

On Friday, the European Bank of Reconstruction and Development, the European Investment Bank and the World Bank said they will jointly provide euro24.5 billion ($31.1 billion) in emergency aid to shore up the battered finances of eastern European nations.

Associated Press

Latvian government falls, president seeks new PM

Latvia's four-party ruling coalition collapsed on Friday and the president called for talks to forge a new government to tackle a deepening economic crisis.
The coalition's fall, the second European government to succumb to the financial crisis, adds to the economic problems of the small Baltic state, which last year had to take a 7.5 billion euro ($9.43 billion) IMF-led rescue loan last year.
Political and social tensions exploded in January into a riot, though there has been little sign of a repeat in Latvia, a European Union and NATO member since 2004. The political crisis struck as a team from the International Monetary Fund visited Latvia.
Reuters

Europe’s Economy Contracts Most in at Least 13 Years

Europe’s economy contracted the most in at least 13 years in the fourth quarter, compounding pressure on the European Central Bank to reduce interest rates to the lowest ever next month.
Gross domestic product in the euro region declined 1.5 percent from the previous three months, the European Union’s statistics office in Luxembourg said today. That was more than the 1.3 percent economists expected and the most since euro-area GDP records began in 1995. From a year earlier, GDP fell 1.2 percent in the fourth quarter, the only full-year drop on record.
Europe recorded the biggest trade deficit in 2008 since the euro’s introduction 10 years ago as higher oil prices boosted energy costs and the global financial crisis curtailed exports.
The region’s trade deficit of 32.1 billion euros ($40.5 billion) compared with a surplus of 15.8 billion euros in 2007, the European Union’s statistics office in Luxembourg said today.
The spreading of the global recession is curbing demand for European products, adding to pressure on the economy, which shrank the most in 15 years in the fourth quarter. Volkswagen AG, Europe’s largest carmaker, said deliveries fell about 20 percent last month and that sales in the export markets of Brazil, Russia, India and China have been “particularly hit” by the credit freeze.
Exports to the U.S., the second-biggest buyer of euro area goods, fell 5 percent in the 11 months through November from a year earlier. Sales to the U.K., the main destination for the region’s products, dropped 3 percent. Detailed data are published with a one-month lag.
Sales to China rose 10 percent in the 11-month period, slower than the 15 percent pace recorded in the first half of the year. Exports to Russia grew 16 percent, compared with 20 percent in the first half.
“In past years, investments in China, India and the Middle East led to strong demand for European capital goods,” said Carsten Brzeski, an economist at ING Groep NV in Brussels. “That demand has collapsed” and “will continue in the next months if you look at the new orders.” Bloomberg

A klinikai halál állapotában Lettország

Kutyaszorítóban a lett kormány, aki a pénzügyi válság kellős közepén hiába ütött nyélbe az EU-val és a Világbankkal egy szerződést 7,5 milliárd eurós hitelről, annak feltételéül szabott megszorítások miatt mindennaposak a tüntetések, a gazdasági zsugorodás idén kétszámjegyű lehet, és még jövőre is folytatódni fog a visszaesés.

Ivars Godmanis lett miniszterelnök és kormánya túlélte a bizalmi szavazást, miután a gazdatüntetések miatt lemondott mezőgazdasági minisztere. Az ország 1991-es függetlenné válása óta a legsúlyosabb helyzetben van. A gazdák traktorokkal vonultak fel Rigában, azt követelve, hogy részesítsék őket kárpótlásban jövedelmük csökkenése miatt.

A lett fővárosban egymást követik a tüntetések, az emberek a kormányt tartják felelősnek a válság nem megfelelő kezeléséért. A baj csak az, hogy senki sem tudja, mit lehet tenni. Rigának sikerült egy 7,5 milliárd eurós Világbank-EU hitelt kapni a stabilizáláshoz, de ennek feltételei - az adók emelése és a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése - elfújták a kormány népszerűségét. Az áfát 18-ról 21 százalékra vitték fel.

Az éveken át Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozó Lettország a túlhevülés határán járó fejlődés után zuhant a mélybe. A Svedbank, a baltikumi térség legnagyobb hitelezője szerint idén valószínűleg 10 százalékkal csökken a bruttó hazai termék, és még jövőre is 2 százalékos zsugorodással számolnak. Ilmars Rimsevics, a Bank of Latvia elnöke szerint az ország a klinikai halál állapotában van, amikor csak néhány perc lehetőség van az újraélesztésre. Televíziós interjújában kifejtette, hogy ennek eszköze csak a hitelezés jelentős élénkítése lehet.

index.hu

Democrates' approach to EU

"I don't want to be too proud, you know, to be chest-beating about that, but I think the United States is the only nation that can lead the world..."
Al Gore
Link

Gazdaságélénkítő csomag

Az Európai Bizottság ma ismertette, hogy milyen projektekbe kíván beruházni a korábban meghirdetett gazdaságélénkítési terv keretében 2009 és 2010 között. A testület erre a célra ötmilliárd eurót különített el, melyből 250 millió euró jut a Nabuccóra is.

Az Európai Bizottság elsősorban a stratégiailag fontos energia- és távközlési infrastruktúra megerősítésére szánja ezt az összeget, melyek rövid távon is fontos ösztönző erőt jelentenek az uniós gazdaság számára. Az intézkedéscsomag valamennyi tagállamra kiterjed majd.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: "Elkészült azoknak a konkrét projekteknek a listája, amelyekre ötmilliárd eurót csoportosítunk át az uniós költségvetésből megtakarított forrásokból. Le kell vonnunk a nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság tanulságait, és nagy összegeket kell fektetnünk az energetikába. Ezenkívül ösztönöznünk kell az európai gazdaságot, és a vidéki településeken is lehetővé kell tennünk az infosztrádák működését.”

A testület szokásos heti ülésén született döntés szerint a Bizottság 250 millió euróval támogatná a Nabbuco projektet – a tegnap véget ért, budapesti Nabucco-konferencián a résztvevők 200-300 millió eurót „kértek” a testülettől a prjekt elindításához.

Brüsszel 30 millió euróval támogatná a Románia és Magyarország közti gáz-összeköttetést, 25 millió euróval pedig a Nagykürtös (Velky Krtis) és Balassagyarmat közti szlovák-magyar vezetéket is.

A gázellátórendszerek összeköttetésére a testület összesen egymilliárd eurót fordítana a 27 tagállamban. Az elektromos rendszerek hálózati összeköttetéseinek fokozására 700 millió eurót szánnak.

Félmilliárd euró juthat szélerőműrendszerek fejlesztésére, ha a javaslatot a tagországok kormányai is jóváhagyják. 1,2 milliárd euróval a széndioxid megkötését és tárolását szolgáló beruházásokhoz járulna hozzá.

A távközlés területén elsősorban a szélessávú internetezést biztosító infrastruktúra kiépítését ösztönözné a bizottság, míg félmilliárd euró jutna az agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során megállapított új kihívások kezelésére.

A Bizottság az energiapolitika 2008. novemberi, második stratégiai felülvizsgálatában hangsúlyozta az energiabiztonság kihívását. A nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság még inkább felhívta a figyelmet ennek fontosságára. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyok között különösen nagy nehézségekbe ütközik, hogy beruházót találjanak a projektekhez. Ezen kíván lendíteni az Európai Bizottság mostani javaslataival, amelyek hozzájárulnak az uniós energiahálózati összeköttetések hiányosságainak a felszámolásához is.

Az európai gazdaságélénkítési terv célul tűzi ki, hogy a szélessávú hálózatok fejlesztése révén 2010-ig elérjék a teljes, 100%-os nagysebességű internetes lefedettséget. A javaslat mellékletben megtalálható a Bizottság által előterjesztett energetikai infrastrukturális projektek teljes körű felsorolása.

Euvonal

Jelentős európai recessziót vár az unió

Idén meredeken, 1,8 százalékkal csökken az Európai Unió gazdasága, az eurót használó országoké pedig 1,9 százalékkal átlagosan - derül ki az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben kiadott gazdasági előrejelzéséből.

Az adatok szerint az unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.

Magyarországon idén 1,6 százalékos esést jósol Brüsszel, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést. Az államháztartás GDP-hez mért hiánya idén 2,8 százalékos lesz az előrejelzés szerint. A brüsszeli bizottság a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, már eleve borús várakozásait.

Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügy válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének, és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be. Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez - derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy "a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését".

A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra - vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy "a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága".

Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba.

Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben. A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet).

Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken. Az előrejelzés szerint Magyarországon idén 2, jövőre, 0,4 százalékkal romlik a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya 8,8, illetve 9,1 százalék lesz. Az infláció idén 2,8, jövőre 2,2 százalék körül alakul. Az államháztartás hiány a GDP-hez viszonyítva idén 2,8, jövőre 3 százalék lehet Magyarországon, míg a belső államadósság 73,8, illetve 74 százalékra nőhet.

Figyelő

Euro in Slovakia

Ten years after the original 11 countries in western Europe set up a common currency, the monetary union is due to enlarge to Slovakia, as its 16th member state and the first in central Europe to switch to the euro.

"I'm sure this event will trigger a lot of positive expectations and positive results for the Slovak economy and citizens," EU economy and monetary affairs Joaquin Almunia told journalists ahead of 1 January.

"The Slovak economy was able to fulfil al the conditions required to join the euro less than five years after the country entered the EU and this had required a political will and a very dynamic economy. Now it's the time to reap the benefits of sharing the same currency," with 325 million Europeans in the 15-strong eurozone.

Who comes next?

As a significantly poorer country having transformed itself from a centrally-planned economy to a market economy, Slovakia's accession to the EU's monetary union has been watched closely as a test case for other states hoping to join. "Slovakia will be the key example in the future when decisions on future entrants are made because if the country functions smoothly, it will be a good argument for the countries in the same region," Zsolt Darvas, from the Brussels-based Bruegel think-tank told EUobserver.

He pointed out that Poland and Hungary are the most likely to join after their Visegrad neighbour, as the governments of both countries have indicated they would like to enter the so-called European Exchange Rate Mechanism (ERM II), a fixed exchange rate waiting room for the euro.

As the candidates to join the European currency need to remain in the system for a minimum of two years, Mr Darvas argues that both Poland and Hungary could join the euro in three years from now. While Poland currently meets all necessary euro entry criteria, albeit with slightly high inflation, Hungary would have a problem with a public debt, currently at the level of 66 percent of GDP, above the eurozone's threshold of 60 percent.

The Czech Republic would also make it to the euro club without major problems according to several analysts. But just as in the UK, where some insiders say the government is considering such a possibility, the euro remains a matter of political division.

The Baltic states of Estonia, Lithuania and Latvia have all joined ERMII but are currently facing problems due to the global financial crisis, so their original plans to adopt the euro in 2009 or 2010 have been postponed until an unknown date.

On the other hand, Denmark might be the next western European country to shift to the common currency area - also as an indirect consequence of the credit crunch and economic recession.

Euobserver

Did Sarkozy's stint change the EU for good?

IHT

Six months after France illuminated the Eiffel Tower in a deep cobalt blue to open its European Union presidency, the Czech Republic - which takes over the job in January - asked privately if the French president, Nicolas Sarkozy, would take part in a handover ceremony.

Sarkozy, came the polite but firm reply, does not want to be the person who switches off the giant neon EU symbol on the famous Paris landmark. The anecdote, relayed privately by an informed official, is telling. With his hyperactive political style, Sarkozy has dominated the European stage at a time of crisis and is making no secret of his reluctance to leave the limelight. "I have loved this job," Sarkozy told the European Parliament in Strasbourg on Tuesday in his farewell presidency appearance there.

What is less clear is whether his eventful six-month presidency has fundamentally changed the EU - and French attitudes to it - or simply given a restless leader a tool to burnish his image at home and abroad.

• 
  
  Few dispute that the French presidency had its successes. Although Moscow failed to implement the letter of a cease-fire in Georgia negotiated by Sarkozy, it did enough for the EU to resume formal partnership talks with Russia, the bloc's vast neighbor, key energy supplier and trading partner.


• 
  
  Then, as the international economic crisis took hold, Paris filled part of the vacuum left by the outgoing U.S. administration, helping convene a meeting of the most powerful global economies and coordinating a European response.


• 
  
  And last week Sarkozy persuaded all 27 EU nations to sign up to binding laws on how to cut carbon dioxide emissions by 20 percent by 2020. Despite making compromises to industry, this still left Europe in the vanguard of efforts to curb global warming.


• 
  
  Sarkozy's leadership has helped to reconnect the French with the EU, just three years after France - a founding member of the bloc - shocked itself and others by rejecting the EU's constitution in a referendum. In a BVA poll published Tuesday, 56 percent of the French approved of Sarkozy's EU presidency, while his domestic policies remain deeply unpopular.


• 
  
  Sarkozy has also surprised some by forging an alliance with Gordon Brown, the British prime minister, even inviting him to a meeting of countries that use the euro, which Britain has shunned.


• 
  
  Not everyone is pleased of course. Relations between Paris and Berlin are frosty. At a meeting in London with Brown two weeks ago, Sarkozy made clear his exasperation with the German chancellor, Angela Merkel, for her reluctance to bolster government spending further to combat the slowdown, according to one diplomat who attended the meeting but is not authorized to speak about it.

"For six months he felt like the king of the world - Bush was a lame-duck president and he was in the driving seat of the EU," Moïsi said. "Now Obama is coming in and he is no longer president of Europe. He will not accept such a demise."

In some ways, Sarkozy has already forged a legacy. By lobbying for the G20 meeting in Washington in November and setting the stage for a follow-up in London in April, he has created a precedent that his successors cannot ignore. If the global economy continues to deteriorate, his ability as crisis manager might be called on once more

Sarkozy's main challenge...will be to maintain good relations with Britain, repair ties with Germany and then establish a close link with Obama. "Managing that equation will be key to his ability to remain influential beyond the presidency."

There is, however, a debate over what lessons to draw from the last six months. One of the deals struck under the French EU presidency was to pave the way for a second Irish referendum on the Lisbon Treaty - an accord meant to strengthen the EU as a world player that was rejected by the Irish in a first referendum last June.

Beyond squabbles, the main question, observers say, is whether recent crises suggest that Europe can operate as a bloc to balance the rise of the growing economic powers in Asia. Persistent divisions have weakened the EU's hand with Moscow. Tensions between France and Britain, and between France and Germany, have strained the EU's response to the economic crisis. In Paris, diplomats are optimistic. As one senior official put it Tuesday: "The French presidency has shown that when Europe wants, it can have a voice."

New Romanian government

Emil Boc is the new Romanian prime minister. He has been sworn into his role. He is the youngest ever Romanian leader and will lead a coalition of the liberal and social democrats. Boc was the second choice of President Traian Basescu when Theodor Stolojan turned him down last week.

President Basescu said: “A compromise was needed in order to get through a difficult period, and I want to believe that this government will fulfill its mission until 2012.”

Boc says his goal is the stability of the country, to sort out the economic crisis, tighten state budgets, and introduce reforms, draconian ones if necessary. Boc says the aim is to get Romania out from under the watchful eye of the EU while continuing the drive for membership of the Eurozone. (Euronews)

-------------------------------------

Romania's parliament approved a new government on Monday after the prime minister designate vowed to cut public spending by 20 percent to try to deal with a looming economic crisis. Emil Boc's center-left government was approved in a 324-115 vote by parliament, after the two main coalition partners won 70 percent of seats in Nov. 30 elections.

"The crisis is not an excuse to not have reforms," Boc said before the vote. "We will have a measured government that will reduce costs by 20 percent." The new government "has two messages," he said: "More work and (we will use) the same cars, same offices and the same sofas."

The government was sworn in late Monday by President Traian Basescu. Boc, 42, heads the Democratic Liberal Party, which will control the economy, defense and finance ministries.

The other main coalition party is the Social Democratic Party. Its leader, Mircea Geoana, is the new head of the Senate. The new head of the lower chamber of deputies is a former Miss Romania, Roberta Anastase of the Democratic Liberal Party. (AP)

Latvia Secures 7.5 Billion Euros in IMF, EU Loans

Latvia will receive a 7.5 billion- euro ($10.4 billion) loan from a group led by the International Monetary Fund and the European Union to help bolster the country’s economy and banking system roiled by the global financial crisis.

The financial assistance package will cover the period up to the beginning of 2011, the European Commission said in an e- mailed statement today. The IMF will provide 1.7 billion euros, the Nordic countries will together give 1.8 billion euros and the European Union will supply as much as 3.1 billion euros, with the balance covered by the European Bank for Reconstruction and Development, the World Bank, Poland, Estonia and the Czech Republic, according to the statement.

Latvia, like Hungary, Belarus, Iceland and Serbia, turned to the IMF for financial support after its economy contracted 4.6 percent in the third quarter and the government was forced to take over its second-biggest bank. Fitch Ratings had previously estimated that the bailout could be about 5 billion euros, according to a baseline scenario.

Latvia’s parliament passed measures to slash expenditures and cut public sector wages by 15 percent in 2009, and to reduce the budget deficit to less than 5 percent of gross domestic product as part of the agreement to secure the loan. The austerity program is equal to about 7 percent of GDP.

Latvia may “have to adjust the budget even more severely,” should the economic contraction be deeper than forecast, Prime Minister Ivars Godmanis said at the news conference in Riga today. “These strong policies justify the exceptional level of access to Fund resources -- equivalent to around 1200 percent of Latvia’s quota in the IMF,” said IMF Managing Director Dominique Strauss-Kahn in an e-mailed statement today.

Latvia’s economy is expected to contract 5 percent next year, compared with a 10 percent expansion in 2007, as the cuts in government spending and revenue equal about 7 percent of its gross domestic product.

The 7.5 billion euro figure means Latvia is getting a bailout equal to about 33 percent of its estimated $30 billion economy, compared with Hungary’s $25.5 billion loan, which was equal to about 17 percent of its $147 billion economy, Ken Orchard, Vice-President and Senior Analyst at Moody’s Sovereign Risk Group, said in a telephone interview. Latvia has more short-term debt than Hungary, Orchard said. Before the EU statement was released, Orchard said he expected the loan would reassure financial markets.

Bloomberg

EU nations agree on new rules for fish catch

The European Union nations have agreed on changes to the way fishermen will hunt the Atlantic next year, hoping it will give threatened fish a sustainable future and fishermen more lucrative catches.
The 27 EU fisheries ministers agreed unanimously to contain the wasteful practice of throwing certain fish overboard because they do not meet catch quotas or commercial or environmental standards. The effort is top replenish dwindling stocks of fish. The rules agreed to for 2009 will allow fishermen to market more fish while catching fewer, the ministers said Friday.
AP

A képviselők elfogadták az EU 2009-es költségvetését

Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán megszavazta az Európai Unió jövő évi költségvetését. A kifizetések szintjén 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió és a foglalkoztatás támogatására.

A Tanács és az EP képviselői által november 21-én elfogadott tervezet szerint 2009-ben 116,1 milliárd euró lesz az Európai Unió költségvetése (a kifizetéseket tekintve). A kötelezettségvállalások szintjén 133,8 milliárd eurós a 2009-es büdzsé, ahogy azt az EP első olvasatban javasolta. A képviselők ugyanakkor kritikával illették, hogy a maximális kiadási plafon (kötelezettségvállalási szint) és a valóban felhasznált összegek (kifizetések) közötti különbség évről évre növekszik. A parlament ezért többek között a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását és a költségvetés jobb felhasználhatóságának biztosítását várja el a Bizottságtól és a tagállamoktól. Az elfogadott költségvetés lehetővé teszi, hogy több pénz jusson a parlament által az első olvasatban prioritásként megjelölt területekre (ilyen például az első fejezet: foglalkoztatás, növekedés, kohézió, versenyképesség).

A korábbi tervezethez képest többet kap a műholdas Galileo-program, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex is, valamint emelkedik az Európai Menekültalap, valamint az energiával, a klímaváltozással kapcsolatos politikák költségvetése is.

Euvonal

Parlamenti jóváhagyás a klímacsomagnak

A klímacsomagról az Európai Tanács múlt heti csúcsán született kompromisszumos megállapodást tegnap (2008. december 17.) az Európai Parlament is nagy többséggel megszavazta. Ezzel a döntéssel végérvényesen jóváhagyták az unió 2020-ig megvalósítandó, energiahatékonyságra, megújuló energiákra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésre vonatkozó „húszas” keretcsomagját.

Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen

Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal - szélesebb körű nemzetközi megállapodás esetén 30 százalékkal – kell csökkenteni. A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.

A csúcson számos kelet-európai állam nyomására, ezen országok korábbi kibocsátás-csökkentésére tekintettel a csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között. Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka. A képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.

Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt.

Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz. A képviselők az árverésből származó bevételeket - amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik - a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni.

Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására 2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe. Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.)

Az EP támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra. Magyarországnak 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását.

Szén-dioxid-megkötés

Az Európai Unió támogatja az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, mivel egyes számítások szerint ez a technológia 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós szén-dioxid-kibocsátást.

Megújuló energiaforrások

Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel, az ezt szabályozó irányelvet 2014-ben felülvizsgálják, viszont a kijelölt célarány ekkor sem változhat.

Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt, a hazánknak kiosztott kvóta értelmében ezt 2020-ig 12,6 százalékra kellene feltornázni.

Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból. A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs - hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított - bioüzemanyag felhasználását.

Autók szén-dioxid-kibocsátása

Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata.

A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot. 2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban - egyre növekvő mértékben - bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.

10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból

A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig, mellyel mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni.

Slovenia blocks Croatian EU talks

Slovenia has moved to block neighbouring Croatia from joining it in the European Union, in a continuing dispute over boundaries. Croatia began negotiations on joining the 27-member bloc three years ago, with further talks due on Friday.

But Slovenian Prime Minister Borut Pahor said Croatia had submitted maps showing boundaries Slovenia disputed as part of its pre-joining reform process. Croatia denied the claim and called on Slovenia to reconsider its move.

Mr Pahor said Croatia was using documents in negotiations that are prejudicial to the 17-year-old territorial dispute between the two countries - a charge Croatia denies. Croatian Prime Minister Ivo Sanader said his government still hoped to complete talks by the end of 2009 as planned and expected Slovenia to reconsider. "I'm not a big optimist when I say that, but I think that it would be good if they did that," he said, according to AFP news agency.

BBC

European Parliament approves opening of defence market

The EU moved one step closer to a single market in the area of defence on Tuesday (16 December), with the European Parliament approving a commission proposal aimed at harmonising and simplifying national rules in this area.

The current Nice treaty provides that internal market rules are not applied to the defence market, allowing member states to exclude defence contracts from EU procurement rules. Moreover, 27 national licensing procedures make transfers of defence material between countries difficult, as they differ in terms of requirements. The licensing rules also apply to the export of defence related products such as spare parts or even army boots. Applying heterogeneous and disproportionate national licensing systems is hampering the security of supply between member states and costs businesses over €400 million a year, a commission statement reads.

The proposal drafted by German green MEP Heide Ruhle and endorsed by the plenum on Tuesday provides a European system of licences which will be uniform and applicable throughout the 27 member states. Licences will nonetheless be granted at the national level, with governments still free to impose sanctions if the contractor fails to respect the licensing conditions. The parliament also added some extra provisions to guarantee the security of transfers, notably with respect to the final recipients of products or components, in order to ensure that arms do not reach conflict zones.

The market fragmentation was also a problem identified in the recently reviewed EU security strategy, endorsed by heads of states and governments at their 11-12 December meeting. "Restructuring of the European defence technological and industrial base, in particular around centres of European excellence, avoiding duplication, in order to ensure its soundness and its competitiveness, is a strategic and economic necessity. In this connection, the European Council calls for early finalisation of the Directives on intra-Community transfer of defence goods and on defence procurement," the summit conclusions read.

EU security and defence boosted - European Council

The European Union's security and defence policy and a deal dating back to 1999 in which the EU would be able to deploy 60,000 troops within 60 days won a renewed political endorsement on Friday(12 December) by EU leaders, who failed however to establish any deadlines or specific financial commitments.

"Co-operation with NATO is important, but we need our own defence policy together with our allies. The EU cannot remain a midget in defence and a giant economically. This is not possible," French President Nicolas Sarkozy told a press conference after the last meeting of heads of state and government he chaired as EU president.

Yet what had earlier been presented as one of the main priorities of the French EU presidency, L'Europe de la defence got left behind in favour of discussions over the Lisbon Treaty, climate change and the financial crisis during the summit.

Unlike these three thorniest of dossiers, the defence package was largely uncontroversial, as it was mainly a political statement aimed at giving "a fresh impetus" to the bloc's security and defence policy (ESDP) without antagonising NATO or touching upon the national competence of member states in this area.

Pooling and sharing equipment, aircraft and ships was still a "goal" to be reached on a "voluntary basis ... with priority being given to planning, crisis management, space and maritime security."

French President Nicolas Sarkozy said Friday that African and not EU troops should be sent to reinforce U.N. peacekeepers in troubled Congo. Sarkozy, the current EU president, said European nations were too stretched in other military commitments elsewhere to commit to sending an EU battlegroup to eastern Congo, where rebels are fighting government forces.

Ireland agrees to 2nd vote on EU treaty - European Council

Ireland agreed in principle Thursday to hold a second vote on an accord designed to strengthen the European Union, but opponents promised to try to turn Europe-wide elections next year into a referendum on the way the bloc does business.

EU leaders in Brussels this week (11-12 December) agreed to a series of concessions to allow Dublin to make possible a second vote on the bloc's Lisbon Treaty some time in the course of next year.

These include a guarantee that each member state will keep a commissioner in future European Commissions – despite the document initially foreseeing a reduction of the size of the institution, as well as a promise that the EU would not impose rules on Ireland concerning taxation, "ethical issues" – such as abortion, euthanasia and gay marriages - or interfere with its traditional neutrality.

In order to make these promises legally binding, they will be written into a protocol in Croatia's accession treaty.

In exchange for receiving concessions from the other EU countries, Ireland has committed to holding a second referendum on the Lisbon Treaty by November 2009.

Euobserver

Tassos Papadopoulos, hard-line Cypriot leader, dies at 74

Tassos Papadopoulos, the hard-line former president of Cyprus, who ushered the divided island into the European Union after rallying Greek Cypriots to reject a United Nations peace deal, died Friday of lung cancer. He was 74.

Papadopoulos served as president from 2003 to March 2008. A longtime chain smoker, he was hospitalized last month with severe breathing problems.

His successor, President Dimitris Christofias, called him "one of the protagonists of our country's modern history." Mehmet Ali Talat, the Turkish Cypriot leader, expressed sorrow over Papadopoulos's death and conveyed his condolences to the late president's family, his official Web site said.

Switzerland in the Schengen area

Land border controls between Switzerland and the 24 countries currently making up the Schengen area have been lifted on the 12th of December 2008. Switzerland has also joined the Dublin system, which establishes the criteria for determining which Member State is responsible for examining an application for asylum.

Commission President, Mr José Manuel Barroso, announced: "I would like to congratulate Switzerland, the European Presidency and all the Member States for their efforts to extend the Schengen area to include Switzerland as from today. My sincere congratulations to Switzerland. Schengen has been successful in dismantling obstacles to unity, peace and freedom in Europe, while also paving the way for enhanced security. Today, Switzerland has once again shown its commitment to cooperating as closely as possible with the European Union for the benefit of the Swiss people."

Following the enlargement of the Schengen area to include nine new members (Estonia, the Czech Republic, Lithuania, Hungary, Latvia, Malta, Poland, Slovakia and Slovenia) on 21 December last year, today Switzerland is celebrating its accession. This will facilitate the development of border regions and the expansion of tourism, and will have a beneficial impact on infrastructures. For bona fide travellers, moving between the existing Schengen members and Switzerland will be faster and easier. Third-country nationals will be able to travel carrying a single Schengen visa and will no longer need separate national visas.

Switzerland’s link-up to the Schengen Information System - which enables information to be shared on wanted and missing people, those refused entry, and lost and stolen property - was secured before its membership could be agreed. In November the Ministers for Justice and Home Affairs concluded that Switzerland met the criteria laid down in the Community acquis.

The Commission is certain that the Swiss authorities will take all the necessary steps to ensure that air border controls can be lifted as planned in March 2009.

A pragmatic solution was found for the border between Switzerland and Liechtenstein, and the Commission hopes that the procedures for ratifying the Protocol on the association of Liechtenstein will be completed as soon as possible, allowing Liechtenstein to join the Schengen area by the end of 2009, once an assessment has been carried out.

Switzerland has also acceded to the Dublin acquis. In this connection, the Commission on 3 December submitted amendments to the Dublin and Eurodac Regulations that aim to consolidate protection for asylum seekers and to make the Dublin system more effective. This proposal is in line with the desire to create a common European asylum system with which Switzerland will now be associated, involving a very high level of protection for asylum seekers and for those benefiting from international protection within the EU.

Climate Deal - European Council

A megállapodás fő pontjai:

-Maradnak az ambíciózus 20%-kos célok a CO2 kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások arányának emelése tekintetében.

-A 20%-kos célt 2010-ben felülvizsgálhatjuk, annak függvényében 30%-ra emelhetjük, hogy a többi fejlett ipari ország milyen vállalásokat tesz a jövőre kezdődő koppenhágai klímakonferencián

-A klímapolitika összekapcsolódik az európai energiapolitikával: az energiahálózatok összekapcsolása, az energia-szolidaritás és az energiabiztonság kérdésével

-A Co2 kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2013-ban indul, 2027-re a teljes iparra kiterjed

-Azon ágazatok, amelyek ki vannak téve a "carbon-leakage" (a költségemelkedés meghaladja a hozzáadott érték 5%-át) veszélyének a kibocsátási jogaikat ingyen kapják 2013-ban, majd a Bizottság egy később kidolgozandó mérési eljárást dolgoz ki ezen ágazatok számára

-----------------------------------

OVER to you, President Obama. That was the message from European Union leaders at a summit on Friday December 12th, as they agreed that Europe would take a global lead in fighting climate change. But they also agreed to protect local heavy industry if the world’s biggest polluters did not follow suit, starting with America.

In theory, the Brussels summit for government chiefs from the 27 EU states was merely a tidying-up exercise. It was intended to spell out how Europe will fulfil promises already made back in March 2007 to make deep cuts in EU carbon emissions, to use energy more efficiently, and increase the use of energy from renewable sources, like wind, wave power and the burning of plant waste. Those promises—inelegantly dubbed the 20-20-20 plan—would involve cutting greenhouse-gas emissions by 20% over 1990 levels, obtaining 20% of energy from renewables and making 20% savings in energy use over forecast levels, all by the year 2020.

That was then. In the intervening months, leaders have seen booming economies slip into a nasty slump, prompting fears that they might slide away from their 2007 deal. In the end, the final summit conclusions preserved those headline promises, as well as a pledge that the EU would make 30% cuts in emissions if other big polluters agree to their own binding carbon limits at an important international meeting to be held in Copenhagen at the end of 2009. But political bosses agreed to make hefty concessions to countries with industries that emit lots of greenhouse gases, such as Germany and Italy, as well as ex-communist nations like Poland, that burn large amounts of coal to produce electricity.

A trading scheme remains at the heart of the next wave of EU action on climate change. Initial plans were to sell allowances to firms at auction, rather than give them away free, as mostly happens now. With recessionary winds swirling, the summit agreed big concessions to countries that worried about spiralling electricity bills for consumers, or job losses through “carbon leakage”: jargon for factory owners shutting up shop and relocating to parts of the world that do not penalise greenhouse gases.

A new clause allows the EU’s poorest, most coal-dependent countries to receive up to 70% of their allowances for industrial carbon emissions free initially. By 2020, however, their firms will have to buy all permits at auction.

Concerns over carbon leakage were met with a promise that, if other big polluters do not sign up to binding curbs at Copenhagen next year, heavy industrial sectors vulnerable to foreign competition would receive up to 100% of their allowances free—but only if they meet “benchmarks” for using the cleanest available technology. There will also be funds for developing carbon capture and storage (CCS) technology.

Eurocrats say that awarding free allowances will not harm Europe’s drive to reduce emissions, noting that allowances will be capped, and then steadily reduced in number each year. There will still be high costs for non-compliance with the plan, they argue. The concessions mean there would be no costs for firms complying with the plan, and in many cases windfall profits, as they pass on the nominal costs of allowances to consumers, despite receiving them for free. Such windfall profits have already earned some power generators in Europe billions of euros, sparking rows.

The Economist

EU funds euro1.7 billion in rail works

The European Union has approved euro1.7 billion (US$2.15 billion) in funding for 11 railway projects aimed at clearing bottlenecks in Europe's transport grid.

The European Commission said Friday that the decision also shows that it is continuing to invest to improve the continent's environment and business competitiveness. The works will specifically be used for the modernization of tunnels and the building of new lines in Austria, France, Germany, Slovenia and Hungary. The main aim is to make the main lines from Berlin to Palermo and Lyon to Budapest easier to use.

Alku a gépkocsik szén-dioxid-kibocsátásáról

Hosszas egyeztetések után az unió tagországai és intézményei hétfőn végül megállapodtak arról, hogy 2015-től az EU-ban az újonnan gyártott autók széndioxid-kibocsátása nem haladhatja meg kilométerenként a 130 grammot.

A megállapodás valamelyest visszalépést jelent az eredeti célokhoz képest, mely 2012-től vezette volna be ezt a maximumot, de az alku értelmében ezt csak 2015-től kell alkalmazni, 2012-től kezdődő fokozatos csökkentés mellett.

A megállapodás 2020-ra további jelentős csökkentést helyez kilátásba. Az előírást nem teljesítő autógyártók büntetése is fokozatosan fog növekedni, eleinte plusz kibocsátásért grammonként 5 euró büntetésre számíthatnak, mely büntetés idővel fokozatosan növekszik, majd 2018-ra grammonként már 95 euró bírságot kell fizetnie a maximális kibocsátást túllépő gyároknak.

Környezetvédő szervezetek már előre bírálták az uniós döntéshozókat, jelen trendeket figyelembe véve ugyanis prognosztizálható, hogy - a megállapodás ellenére - még évekig nőni fog az újonnan gyártott autók szén-dioxid kibocsátása, mielőtt a megállapodás értelmében a gyártók csökkentenék azt. Sajtóértesülések szerint az eredeti terv enyhítését elsősorban a befolyásos német autógyártó cégek járták ki.

2005-ben kilométerenként 159 gramm volt az EU-ban az új autók széndioxid-kibocsátása.

Euvonal

Romanian elections

Romania's parliamentary election results Monday showed the centrist and leftist parties less than a percentage point apart with more than 99 percent of the vote counted, raising the prospect of tough negotiations to form a coalition.

The leftist Social Democrats had slightly more with more than 33.5 percent while the centrist Democratic Liberal Party, supported by President Traian Basescu, had about 33 percent of the votes from Sunday's election, in which anxiety over the global financial crisis was a major issue.

The center-right Liberal Party was third with about 18 percent so far, said Election Office spokesman Marian Muhulet.

With 99.62 percent of the vote counted, the near final results showed the ethnic Hungarian Party with more than 6 percent of votes. The ultranationalist Greater Romania Party was failing to reach the 5 percent minimum, the results showed.

Basescu will name the prime minister, and Parliament will vote on whether to validate his choice.

iht

Izland 2011

Az izlandi kormányfő bizottságot hoz létre, melynek feladata az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának vizsgálata lesz. Lapinformációk szerint az észak-európai szigetország külügyminisztériuma 2009-ben benyújtandó csatlakozási kérelemmel és 2011-es belépéssel számol.

Geir Haarde miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormányzó Függetlenség Párt a jövő októberre tervezett kongresszusát már januárban megtartja, hogy az ország esetleges csatlakozását már ekkor meg tudják vitatni.

Az izlandi lakosság korábban ellenezte az ország uniós csatlakozását, azonban a pénzügyi rendszer összeomlását követően egyre erősödnek a belépést követelők hangok: jelenleg a lakosság 70 százaléka támogatná az EU-tagságot. Szombaton (2008. november 15.) 6000 ember tüntetett Reykjavíkban. A szigetország lakosságának két százalékát kitevő demonstrálók a kormány válságkezelési intézkedéseivel voltak elégedetlenek. Helyszíni beszámolók szerint több tüntető is uniós zászlót lobogtatott.

Felmerült, hogy Izland a válságból való kilábalás érdekében bevezetné a közös európai fizetőeszközt. Az EU azonban Izland tudtára adta, hogy az euróra való áttérés csak az uniós tagsággal együtt lehetséges.

Euvonal

Euro-zone in recession

The 15 countries that use the euro are officially in a recession, the European Union said Friday, as their economies shrank for a second straight quarter because of the world financial crisis and sinking demand.

EU statistics published Friday show the euro zone shrank by 0.2 percent in both the third and second quarters compared to the quarter before. Two successive quarters of negative growth is the usual definition of a recession. From a year ago, the euro-zone grew 0.8 percent in the third quarter and 1.4 percent in the second.

The entire 27 countries of the EU have so far escaped recession thanks to growth in eastern Europe. But they shrank 0.2 percent in the third quarter after zero growth in the second quarter-on-quarter. From a year ago, third-quarter growth was 1.7 percent and second-quarter growth was 0.8 percent.

Two of the region's largest economies — Germany and Italy — are in recession, Eurostat said, while France narrowly escaped, growing just 0.1 percent in the third quarter after shrinking in the second quarter.

The spending slowdown and tight credit conditions are starting to hurt: carmakers said Friday that sales are slumping even as euro-zone inflation calms from record highs. So far, euro economies have not seen the jobless rate surge — but the EU executive Commission estimates that it will rise steadily over coming months.

Business and consumer confidence figures show business and consumers are worried, with companies readying to make cutbacks and households trying to save more as they worry about job losses. Both are hurt by tighter credit conditions that raise the cost of borrowing money.

It is the first recession since the euro currency was launched in 1999, when the European Central Bank took control of interest rates. That is the major lever of economic growth because changing borrowing costs can stoke or cool growth.

AP

Magyarország 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőövet kap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió megegyezése alapján hazánk 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére.

A 25,1 milliárdos hitelkeretből a Valutaalap 15,7 milliárd dollárt (12,5 milliárd euró), az EU - a Szerződés 119. cikke szerint középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus keretében - további 8,1 milliárd dollárt (6,5 milliárd euró), a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárt (1 milliárd euró) biztosít. A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében.

Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a főigazgató közleményben.

Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére. Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap - amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal - a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.

A támogatással kapcsolatban Amelia Torres brüsszeli szóvívő jelezte: az unió figyel arra, hogy az IMF -segítséghez kapcsolódó esetleges feltételek összhangban legyenek az uniós gazdaságpolitikai ajánlásokkal, és azzal kölcsönösen erősítsék egymást. A szóvivő azt is elmondta, hogy az EU-támogatás várhatóan nem az uniós költségvetésből származik majd, hanem a Bizottság pénzpiaci műveletekkel teremti elő. Korábbi válságidőszakokban Brüsszel más esetekben is segítette már a nehéz helyzetbe jutott tagállamokat. A múlt évtized elején például Olaszország és Görögország kapott hasonló jellegű támogatást.

A kínai Hu Csia kapta idén a Szaharov-díjat

Hu Csia kínai politikai aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját. Az idei elismerést december 17‑én adják át Strasbourgban.

A polgári jogokkal, környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozó Hu Csia kiemelkedő emberi jogi aktivista és másként gondolkodó a Kínai Népköztársaságban. A „mezítlábas ügyvédek” elnevezésű jogászokat, ügyvédeket és akadémikusokat tömörítő mozgalom egykori koordinátoraként, többek között, sürgette az 1989‑as Tiananmen téri vérengzés hivatalos kivizsgálását.

Brüsszeli Csúcs 2009 október

Pénzügyi válság

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok felsorakoztak az eurózóna országainak hétvégén elfogadott intézkedéscsomagja mögé. A francia elnöki hivatalban vasárnap összegyűlt 15 ország vezetője közös akciótervben állapodott meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.

Emellett a Huszonhetek támogatják egy nemzetközi konferencia összehívását, melynek feladata a globális pénzügyi rendszer újragondolása lenne. A tagállamok még ebben az évben szeretnék lebonyolítani a konferenciát, amelyre Sarkozy szerint november lenne a legalkalmasabb időpont. „Új kapitalizmusra van szükség, ahol a pénzügyek szolgálják az üzletet és a polgárokat, nem pedig fordítva” – tette hozzá a francia elnök, aki a hét végén az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon George W. Bush amerikai elnökkel.

„Költséghatékony” klímacsomagot akarnak a tagállamok

A tagállamok állam- és kormányfőinek sikerült olyan kompromisszumra jutniuk a kérdésben, melynek értelmében a decemberben elfogadásra kerülő csomag lehetőséget biztosít az országoknak az abban foglaltak „költséghatékony” végrehajtására. Az Európai Tanács egyúttal felkérte az elnökséget és a Bizottságot, hogy az elkövetkező hetekben végezzen intenzív munkát annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2008 decemberében az európai gazdaság számára is megfelelő döntést hozzon.

„A cél és a határidő változatlan maradt. A pénzügyi válság nem szolgáltathat elegendő indokot a csomag elhalasztására” - mondta a csúcstalálkozót követően Nicolas Sarkozy, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke.

A javaslattal a jelenlegi formájában több tagállam sem ért egyet. Az ún. „nyolcak” (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) szeretnék elérni, hogy 2005 helyett 1990-et tekintsék a bázisévnek, azaz az ebben az évben mért kibocsátáshoz képest kelljen 20 százalékos kibocsátás-csökkentést elérni. Olaszország pedig az ország gazdasági nehézségei miatt fontolgatott vétót a kérdésben, mivel véleménye szerint a kibocsátás csökkentése túl nagy terhet róna iparára.

Ugyanakkor még korántsem hárult el minden akadály a végső döntés előtt, mivel Donald Tusk kormányfő jelezte: Lengyelország továbbra is fenntartja magának a vétó lehetőségét, ha nem lát más megoldást. Lengyelország számára a széntüzelésű erőművek leállítása jelentené a legnagyobb nehézséget.

Centre-right leaders 'informally' back Barroso for second term

Conservative EU leaders gathered in Brussels ahead of an EU summit "informally" proposed Jose Manuel Barroso for a second mandate as president of the European Commission, with a final agreement to be taken in at the end of the year.

"There was no official proposal, just an informal discussion. The decision will be taken at the next EPP summit in December," Javier Jimenez, press officer for the center-right European People's Party (EPP), told EUobserver.

"[Talks] seem to go in that direction," European Parliament Hans-Gert Poettering, himself a former chairman of the EPP group, told a press conference. "Not only did I support Mr Barroso, but I ensured that he was our candidate and I will continue to support him," he said, referring to the time when he chaired the EPP group in the European Parliament.

Ír ígéret

Brian Cowen ír miniszterelnök az európai állam- és kormányfők találkozóján ígéretet tett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával kapcsolatos ír megoldási tervet az Európai Tanács decemberi ülésén ismerteti.

Az Európai Tanács elfogadta az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot. A tagállamok megszavazták, hogy a paktum alapelvei alapján hozott intézkedések végrehajtása az Európai Tanács 2010. júniusi ülésétől kezdődően éves vita tárgyát fogja képezni.

A tagállamok döntöttek az Európai Unió távlati jövőjét vizsgáló reflexiós csoport („bölcsek tanácsa”) összetételéről is, melynek feladata, hogy 2020-2030-ig előre nézve áttekintsék az EU-ra váró legfontosabb kihívásokat. A testület elnökének az egykori spanyol miniszterelnököt, Felipe Gonzálezt kérték fel.

Paris summit fails to stop unilateral action by EU states

Euobserver

Despite a display of unity and call for a confidence in the financial system by leaders of Europe's four biggest economies at a mini-summit in Paris, Germany took emergency measures to save one of the country's key mortgage providers and unilaterally moved to guarantee all private deposits to prevent further deepening of the banking crisis.

On Sunday (5 October), Berlin hammered out a €50 billion plan to save Hypo Real Estate, Germany's second biggest property lender, after a previous bail-out deal of €35 billion fell apart. The country also announced it was guaranteeing the deposits of all private savers. The collapse of the earlier rescue arrangement - approved by the European Commission last week - was caused by a decision by commercial banks and insurance companies to withdraw from the deal. They were originally supposed to cover €8 billion of the savings costs.

Forced to follow Dublin

At a meeting with her colleagues from France, Britain and Italy in Paris on Saturday, German Chancellor Angela Merkel urged "those who were responsible [for the financial crisis] to be accountable," confirming Berlin's previous line suggesting that it should not only be governments and public money that comes to the rescue of the financial sector. Ms Merkel also criticised unilateral moves by EU member states to guaranteeing all deposits in banks as Ireland and Greece had done. She pointed out that Brussels would look into the issue and hold talks with Dublin and Athens.

However, only a day later, Berlin decided to take the same measures, announcing an unlimited guarantee for all private savings.

Shortly after the Germany's move, Austrian finance minister Wilhelm Molterer said he would propose that Vienna also raise its deposit guarantee, in a bid to "to ensure Austrian savings are not withdrawn and transferred to Germany," he told ORF TV. Denmark later also followed suit, with the country's finance ministry stating that the current situation "is regarded with great concern," as it "threatens financial stability in Denmark and, if unaddressed, it may cause significant disruptions to firms and households."

The Sunday turbulence in EU capitals came following a desperate attempt by French President Nicolas Sarkozy and his guests at an emergency mini-summit to boost confidence in the European financial markets. An EU-wide reponse to the crisis however was rejected - apart from "co-ordination" between countries, with moves to be left to member states themselves.

The mini-summit agreed on a list of initiatives that the four countries will present to other EU member states at a meeting of the bloc's finance ministers on Tuesday (7 October), and to their partners in the G8 club of world's leading industrial nations meeting in Washington on Friday (10 October).

Possible EU mission on Somali pirates

The European Union is to launch a combined air and sea anti-piracy operation off the coast of Somalia following the hijacking of a tank-carrying Ukrainian ship.

At least 10 countries, probably including Britain, are willing to take part, the French defence minister Herve Morin said. The force is expected to include three frigates, one of them German, three surveillance ships, and a supply vessel, with the plan expected to be finalised next month.

The MV Faina, the Ukrainian vessel with 33 Soviet-era T72 tanks on board hijacked by Somalian, is the most prominent of more than 60 attacks so far this year on shipping in the area.
Moscow has already diapatched a warship containing special forces and commandos to the Gulf of Aden.

The region is a vital shipping lane linking Europe, the Middle East and Asia, and analysts have warned that growing insurance costs could force trade out of the Suez Canal and move all the way around Africa instead, with Des Browne, the defence minister, said global trade routes were critical to the EU's security and way of life. He said that the mission would be about "ensuring that oil that travels around this world travels around it securely", adding that the EU had to work closely with the US on the issue.

Telegraph

EU Tube

Elindult az EuTube és az EP webtv.