Megkezdődött a kormányközi konferencia

Tegnap ünnepélyes keretek között megkezdődött a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok külügyminiszterei a portugál elnökség által készített teljes szövegtervezetről kezdtek vitát. Lengyelország meg szeretné tartani lehetőségét az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra és az ioanninai kompromisszumot be kívánja emelni az alapszerződés szövegébe.

Lengyelország bejelentette, hogy meg szeretné tartani a jogot az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra. A lengyel delegáció vezetője Anna Fotyga külügyminiszter a konferencián kijelentette: elfogadják a kormányközi konferencia mandátumát és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy egy-egy döntést két évig lehessen blokkolni, maradhat az ioanninai kompromisszumban szereplő három hónapos határidő. A szövegezéskor azonban Varsó szeretné elérni, hogy ioanninai kompromisszum az alapszerződés főszövegében és ne egy külön jegyzőkönyvben szerepeljen. Az elnökség szerint a kérés technikai szinten kezelhető.

Az ioanninai kompromisszum szerint ha a tagállamok egy csoportja, amely ellenzi egy döntés meghozatalát, de a blokkoláshoz szükséges állam- vagy népességarány mindössze háromnegyed részét éri el, jelezheti, hogy valamilyen okból ellenzi, hogy a döntés a minősített többség szabályai szerint szülessen meg. Ekkor az elnökség elhalasztja a szavazást, és megpróbál kompromisszumot találni a felek közt. A kompromisszum keresésére határidőt a szöveg nem határoz meg, de azt ésszerű időn belül meg kell hozni.
Euvonal

A kormányzó párt nyerte a török választásokat

Vasárnap elsöprő fölénnyel nyerte meg az előrehozott választásokat a kormányzó Reccep Tayyip Erdogan vezette, mérsékelt iszlám politikát folytató Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az Európa-barát politikával rendelkező párt 12 százalékkal növelte híveinek számát.

Az előzetes, még nem hivatalos számítások alapján az AKP a szavazatok mintegy 46-48 százalékát szerezte meg, ami hozzávetőleg 12 százalékkal magasabb, mint az előző választásokon elért arány. Ez a kiemelkedő eredmény mégis valószínűleg a mandátumok számának csökkenésével jár majd, mivel idén több párt került be a török törvényhozásba: az AKP mellett még két másik szekurális párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), és a Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP), és mandátumhoz jutott 28 (többségében kurd) független jelölt is. Az AKP ennek ellenére valószínűleg egyedül alakíthat kormányt.

Bár a török lakosság egyre bizonytalanabb az uniós csatlakozással kapcsolatban, Erdogan pártja mégis erőteljes Európa-párti politikát folytat. Az Európai Bizottság elnöke hivatalosan gratulált Erdogan győzelméhez, és méltatta a kormányfő „személyes elkötelezettségét az ország unióhoz való közelítésében.”

A kormányzó párt hatalmának megszilárdulása jó jel az ország uniós integrációja szempontjából, ugyanakkor számos kérdés áll még nyitva ezzel kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalásokat tavaly decemberben azután szakította meg Törökországgal az EU, hogy az ország továbbra sem volt hajlandó megnyitni légterét és reptereit, valamint kikötőit a ciprusi repülők és hajók előtt. A tárgyalásokat március végén felújították, s a német elnökség alatt újabb fejezeteket nyitottak meg, ám Párizs megvétózta a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását.

Nicolas Sarkozy korábban kijelentette: az iszlám országnak nincs helye az unióban, és a csatlakozási tárgyalások kimenetele Törökország esetében csak egy „különleges partnerség” lehet. Sarkozy szerint az EU-nak vitát kellene folytatnia az Unió végső határairól, melyre decemberben kerülhetne sor. A tagországok a francia ötletet eddig nem fogadták kitörő lelkesedéssel, s néhányan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a téma napirendre kerülése csak az ellentéteket hozza felszínre. A portugál soros elnökség, több alkalommal is jelezte, hogy nem támogatja vita indítását a témában, és igyekszik új lendületet adni a török csatlakozási tárgyalásoknak.
Euvonal

Pension reform plan agreed in Italy

Italy's government and unions have reached a vital agreement on pension reforms that will mean people there working long. The deal followed marathon overnight talks and it potentially resolves one of the biggest challenges for Prime Minister Romano Prodi's government but the changes still face a difficult passage through parliament. Prodi said: "This agreement gives Italians a more just country, with new prospects for young people and a balanced pension system for the long term." He added: "It also respects our spending reductions. "

The reforms mean workers who have made 35 of pension contributions will have to retire at 58 from the start of next year instead of the current 57. The retirement age is to rise to 59 in January 2009, 60 in 2011, and 61 in 2013. This agreement replaces an earlier proposal that would have raised Italy's retirement age from 57 to 60 starting next year. That timing was strongly opposed by the unions.

The changes are necessary because Italy is under demographic pressure with a rapidly ageing population and low birth-rate. Italy spends 15% of its gross domestic products on pensions. That is the highest level in the European Union and savings are badly needed for Rome to meet EU rules on budget deficits. Some of the more left wing members of Prodi's coalition expressed disappointment and could yet vote against the plan.

Euronews

A területpihentetési rendszer felfüggesztését javasolja a Bizottság

Az Európai Bizottság az idén ősszel és jövő tavasszal a területpihentetési rendszer felfüggesztését fontolgatja, mert az utóbbi idők száraz időjárása miatt egyre csökken a gabonatermelés Európában. Az FVM szerint Magyarországon az idei gabonatermés nem éri el az előzetesen várt hektáronkénti 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz.

A Bizottság közleménye szerint a rendszer, amely kötelezővé teszi a gazdák számára, hogy megművelt területük 10 százalékát parlagon hagyják idén ősszel és 2008 tavaszán felfüggesztésre kerülne. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos szerint a pihentetés révén 10-17 millió tonnával nagyobb lehet jövőre az Európai Unióban a gabonatermés, s ez enyhíthetné a piaci feszültségeket, amit a készletek csökkenése, a termelés visszaesése okozott.

Euvonal

A postai szolgáltatások teljes liberalizációjára szavazott az Európai Parlament

A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják: évente hozzávetőleg 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az Európai Parlament nagy többséggel (512 igen, 155 nem, 13 tartózkodás) szavazta meg a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) A képviselők az új tagállamoknak, valamint a különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamoknak (Görögország) további két évet adnának a felkészülésre.

A piacnyitás értelmében a nemzeti postai szolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. (Ez volt az egyetlen terület, amelyre eddig nem terjedt ki a liberalizáció.) A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő.

Az EP szerint a megnövekedett verseny javítja a szolgáltatások minőségét és több választási lehetőséget nyújt a fogyasztók számára, valamint érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent. Az irányelv ugyanakkor nem érinti a postai dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a szociális partnerek közötti kapcsolatokat és a sztrájkjogot sem.

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”.

Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell jelentést tenniük az Európai Bizottságnak arról, hogyan finanszírozzák a nemzeti egyetemes szolgáltatásokat, amelyeknek biztosítania kell, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki által megfizethető áron, országszerte elérhetőek legyenek. A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint „minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen”.

A képviselők kiemelték: a vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Ezért a szöveg szerint a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűségének nem szabad csökkennie a vidéki és távoli térségekben sem. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében
A képviselők megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való működésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.
A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam - Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia - nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidő előtt teszi szabaddá a versenyt.
Euvonal

Megszünik az Euractiv.hu

Mindig ünnepélyes, de nagyon szomorú pillanat, amikor búcsúzik egy szerkesztőség. Kis stábunk most elköszön az olvasóktól, mert befejezi eddigi munkáját. Csaknem hat éve küszködünk, hogy fennmaradjunk, most be kell látni, hogy erre nincs esély.2001 szeptemberében, euro.hu néven indult az az uniós hírportál, amely célul tűzte ki, hogy az euró bevezetése előtt, Magyarország közelgő uniós csatlakozására készülve kicsit közelebb hozza az EU-t a magyar olvasókhoz. Később tulajdonosváltás miatt eurohirek.hu néven folytattuk a munkát. Kezdettől azokat a híreket kerestük az unióban megjelenő, nyílt forrást jelentő sajtótermékekben, amelyek a hétköznapi életnek az EU-csatlakozással ránk váró problémáit mutatják meg. Ebbe belefért minden, a nagypolitika működési mechanizmusától kezdve a lobbizás technikáin át emberek hétköznapi életét befolyásoló helyi döntések bemutatásáig - ezért is szerettük ezt a munkát. Amikor állami pénz is került az "EU-propagandára", úgy gondoltuk, eljött a mi időnk. Ám hiába pályáztunk, hiába ajánlottunk együttműködést minden, az EU-csatlakozással hivatalból foglalkozó szervezetnek, intézménynek, nem jutottunk előbbre. Most hát - nem annyira büszkén - elmondhatjuk: működésünk öt és fél éve alatt egyetlen fillért nem kaptunk az államtól arra a munkára, amelyre egyébként ugyanezen idő alatt milliárdokat költöttek el. Hogy milyen hatékonysággal, azt az akkori sajtó bőven taglalta. (Csak emlékeztetőül: EUKK, ha mond még ez a betűszó valamit, külügyminisztériumi és miniszterelnöki hivatali programok, pályázatok.) Packáztak velünk politikusok, ígérgetettek közhivatalnok, általában minden egyes poszton három-négy, ugyanis minimum ekkora volt a fluktuáció a működésünk időszaka alatt... Mindeközben híreink naponta bejárták a magyar internetes sajtót, s tudjuk, hogy nem kis számmal vannak rendszeres olvasóink. Előre menekültünk, amikor csatlakoztunk a brüsszeli EurActiv-hírsite-hálózathoz, amelynek - nem kis előkészítő munka után - magyar oldala lettünk. Hiába jutottunk azonban rajtuk keresztül némi bevételhez, a franchise-szerződéssel járó kötelezettségek (nem utolsó sorban az évről évre megduplázódó franchise-díj) hazai anyagi háttér (és bevétel) híján a legszigorúbb üzleti döntés meghozatalát kényszerítik ki. A felmondási idő öt hónapja alatt működtetnünk kell a site-ot,de az oldalon mostantól csak MTI-hírek lesznek. Csak reménykedünk, hogy eltűnésünkkel egy kicsit szegényebb lesz a magyar internetes tartalomszolgáltatás palettája. Kondoleálási cím: info@eurohirek.hueuractiv.hu

Franciaország késhet a költségvetési egyensúly helyreállításával

A franciák hivatalosan nem kaptak haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartaniuk akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

Nicolas Sarkozy a pénzügyminiszterek hétfői ülésén a stabilitási paktum "intelligens és dinamikus" értelmezését kérte a tagállamoktól, mert az államháztartás egyensúlyba állítása több időbe telik. Az euróövezet miniszterei - köztük az előző francia kormány szakpolitikusa is - áprilisban állapodtak meg arról, hogy 2010-ig megfelelő mértékben csökkentik országaik államháztartási hiányát. A miniszterek ülésén Sarkozy bejelentette: Párizs eddig soha nem látott reformprogramon dolgozik, melyet hamarosan ismertetnek.

A Sarkozy terve a megválasztása után röviddel ismertetett „fiskális sokk” gazdaságpolitikájának része, melynek egyik legfontosabb eleme az adócsökkentés. Ez több milliárd euróval rövidíti meg az államháztartás bevételi oldalát, minek következtében mintegy 2,5 százalékra emelkedhet 2008 folyamán a francia államháztartási deficit. Ez az arány megközelíti a Stabilitási Paktum felső, 3 százalékos határát, szemben a francia kormány által korábban vállalt 1,8 százalékkal.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Franciaország hivatalosan nem kapott haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartania akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

A tagállamok és a Bizottság ugyanakkor fenntartásokkal fogadták a francia terveket. Peer Steinbrueck német pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna miniszterei világossá tették, hogy a költségvetési konszolidációnak és reformnak kéz a kézben kell haladnia. Hasonlóan vélekedett Joaquin Almunia pénzügyi biztos is, aki szerint a Franciaország gazdasági növekedése és költségvetési egyensúlya egyaránt fontos. Wouter Bos holland pénzügyminiszter szerint a franciák programjának részletei egyelőre nem ismertek, ezért nem is lehet róluk érdemben nyilatkozni.
Euvonal

Elfogadták az uniós borreform tervezetét

Az Európai Bizottság elfogadta az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagját, amellyel az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, s előmozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását.

A döntésről szóló brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentős változások várhatóak. Így például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének első napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak.

A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain.

A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: azaz hogy a legkevésbé hatékony termelők vonuljanak ki a szőlőágazatból. Nekik az EU-bizottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. (Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán.) A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7,174 euróról 2,938 euróra csökken.

A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti időszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.

Az EU a világ legnagyobb bortermelője és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább előretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan "bortavak" keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentősek a viták.

Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő pedig keddi közleményében Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van.

Figyelö

EU & Brazília

Az Európai Unió és Brazília stratégiai partnerségi megállapodást írt alá szerdán (2007. július 4.) az első EU-brazil csúcstalálkozón, amely az unió és világ egyik legnagyobb fejlődő gazdasága közötti párbeszéd mélyítését célozza. A megállapodás az EU és Brazília közötti politikai párbeszéd mellett célul tűzi ki a tudományos és technológiai együttműködést, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való kooperációt, valamint a környezetvédelmi, oktatási és kulturális kapcsolatok erősítését. A megállapodás kiterjed a kereskedelem, a megújuló energiaforrások, valamint a szegénység elleni küzdelemben való együttműködés fokozására is.

Portugál elnökség programja

• IGC sikeres lezárása; jövöre megkezdödhessen a Reform Szerzödés ratifikációja
• Török csatlakozási tárgyalások folytatása
• EU-Afrika csúcs menedzselése
• EU-Brazília találkozó
• migrációs kérdések, bio-üzemanyagok,

Portugália 2007

Link

Német elnökség

A német elnökség kedvezö nemzetközi és gazdasági körülmények között vette át az EU soros elnökségét. A németek fö célja az alkotmányos válság feloldása és az új közös energiapolitika kialakítása volt. Tulajdonképpen mindkettöt sikerült elérni - persze az európai politikára jellemzö kompromisszumos megoldásokkal.

A félév legfontosabb politikai eseménye mégis Párizsban zajlott: Franciaország új, dinamikus elnököt választott. Sarkozy elsö útja jelezte, hogy a német-francia tengely ismét lendületbe kívánja hozni az integrációt: pár hét után sikerült is megállapodást elérni a Reform Szerzödésröl.

+ A Reform Szerzödés mandátumáról szóló megállapodással véget ért a "reflexiós idöszak"

+ Az EU új energiapolitikát fogadott el, 2020-ig 20%-kos CO2 kibocsátás csökkentéssel

+ az EU 50. születénapjára: Berlini Nyilatkozat

+ Prümi szerzödés beemelésével szorosabbá vált a rendörségi és igazságügyi együttmüködés

+ Ausztria, Hollandia részlegesen megnyitotta munkaeröpiacát az új tagállamok munkavállalaói elött

+ Pragmatikus légügyi és adatkezelési megállapodások az USA-val

+ Ciprus, Málta bevezetheti az Eurót
+ Csökkennek a roaming díjak

- Az Alkotmány végleg fiókba került. Az EiT kompromisszuma egy sor olyan vívmányt töröl, amelyeket 2004-ben már mindenki elfogadott (kettös többség, törvények, jelképek, alapjogi charta)

- Szélsöjobboldali frakció alakult az Európai Parlamentben

- Az EU több tagállama és a terrorellenes koordinátora (Gijs de Vries) is belekeveredett a titkos CIA járatok ügyébe, amelyben az ET éles bírálatot fogalmazott meg

- Oroszországgal tovább romlott a kapcsolat (Észtország, amerikai radarok)

- Összeomlott a Galileo projekt mögötti magánkonzorcium: a tagállamoknak dönteniük kell közpénzböl finanszírozzák, vagy törlik a projektet...

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek feladata a 2011-es feladatok meghatározása és összehangolása. A kormány a soros elnökség ellátásához szükséges 1200-1300 álláshelyet nagyrészt a közigazgatásból szeretné betölteni. A brüsszeli állandó képviselet létszáma 20-50 százalékkal is megnövekedhet.

A csoportos elnökség miatt Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 18 hónapon keresztül látja majd el az elnöki teendőket. A 2010-ben kezdődő első hathónapos periódus alatt Spanyolország, 2010 második felében Belgium és 2011 első félévében pedig Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatóján kifejtette: mivel Magyarország először látja el az elnöki teendőket, már 2010-re, a spanyol elnökség kezdetére be szeretné fejezni a felkészülést. Ezért a feladatok kijelölésére és megvalósítására két teljes év (2008-2009) áll rendelkezésre. Az államtitkár szerint a felkészülés már megkezdődött, június 26-án ugyanis megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek vezetője a miniszterelnök, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetői, valamint a személyügyi államtitkár. A bizottság titkársági feladatát a Külügyminisztérium látja el, Iván Gábor vezetésével.

Mint azt a szakállamtitkár elmondta, a bizottság a feladatok azonosításával kezdte munkáját. A testület 2007 végégig szeretné kiválasztani a 250 tanácsi munkacsoport elnöki teendőit ellátó szakembereket, akik nagyrészt azok közül kerülnek majd ki, akik ma Magyarországot képviselik e munkacsoportokban.

Megkezdődtek az egyeztetések a két másik tagállammal is, hiszen a másfél éves politikai napirendet a csoportos elnökség közösen alakítja ki. Iván Gábor szerint mozgalmas időszak elé nézünk majd, hiszen közvetlenül a magyar elnökség előtt fejeződik majd be a költségvetés felülvizsgálata, s elkezdődhet a 2014-es pénzügyi keretekről szóló vita is, de 2010-ben fejeződnek be olyan nagy horderejű programok, mint a lisszaboni program, a hágai program vagy az EU környezetvédelmi programja. Ekkora a végére érhetnek a horvát csatlakozási tárgyalások is, s ezzel más dél-kelet európai országok is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Iván Gábor kifejtette: a most elfogadott reformszerződés kissé átalakítja az elnökségi rendszert, mert az Európai Tanács üléseit nem a soros elnök tagállam miniszterelnöke, hanem az állandó elnök vezeti majd le. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa két részre oszlik majd, az Általános Ügyek Tanácsát a soros elnök tagállam külügyminisztere, a Külkapcsolati Tanácsot pedig az EU külkapcsolati főmegbízottja vezeti majd. A COREPER-en és a tanácsi munkacsoportokban azonban a soros tagállam képviselője elnököl majd.
Az államtitkár elmondta: a brüsszeli állandó képviselet létszáma - ahol ma 54 diplomata és 46 adminisztrációs munkatárs dolgozik - 20-50 százalékkal is megnövekedhet az elnökség alatt. Iván Gábor szerint az elnökség 50-80 millió euróba kerülhet.
Euvonal

Mit tartalmaz majd az új szerzödés

Cliquez-ici!

Gordon Brown lett Nagy-Britannia miniszterelnöke

Brownt szerda délután, a londoni Buckingham-palotában fogadta II. Erzsébet királynő, és hivatalosan felkérte a kormányfői poszt betöltésére. Nem sokkal korábban Brown elődje, Tony Blair járult az uralkodó elé, és benyújtotta lemondását a miniszterelnöki tisztségről.

Gordon Brown a tizenegyedik brit miniszterelnök azóta, hogy II. Erzsébet trónra lépett; az uralkodó első kormányfője Winston Churchill volt. Brown egyben az 53. lakója a Downing Street 10. alatti hivatalos rezidenciának.

Gordon Brown 1951. február 20-án született Glasgowban. Egészen fiatal kora óta tudatosan készült a politikai pályára. Kiváló képességű diákként már 16 évesen megkezdhette egyetemi tanulmányait Edinburgh-ban, ahol történelmet tanult. Doktori disszertációját a Munkáspárt és a skót politika 1918 és 1929 közötti változásairól írta.

Brown már az 1979-es választásokon megmérettette magát, ekkor azonban veszített konzervatív ellenfelével szemben. Négy évvel később, 1983-ban már sikerrel járt, s Dunfermline East munkáspárti képviselőjeként bejutott a parlamentbe. Ellenzéki képviselőként a kereskedelmi és ipari ügyek szóvivője volt, 1987 és 1989 között az árnyékkormányban a kincstár főtitkára tisztséget töltötte be, majd az árnyékkormány kereskedelmi és ipari titkára, 1992-től pénzügyminisztere volt.

John Smith 1994-ben bekövetkezett halálát követően a pártvezéri tisztség egyik legfőbb esélyeseként tartották számon, a befutó azonban Tony Blair lett. A három évvel későbbi fölényes munkáspárti választási győzelmet követően Gordon Brown pénzügyminiszteri kinevezést kapott, azóta is ő irányítja a tárcát.

Miniszterként nagyobb önállóságot biztosított a Bank of England számára, pénzügyi-gazdasági lépései révén a brit gazdaság az Európai Unió átlagánál nagyobb arányú növekedést könyvelhet el (évente 2,8 százalék, míg az EU-átlag 2,1 százalék). Tízéves minisztersége alatt a munkanélküliség 7 százalékról 5,5 százalékra csökkent - ez 2,6 százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál. Brown sokkal inkább mondható hagyományos munkáspárti politikusnak, mint Blair, a köztük lévő felfogásbeli különbségek ellenére mégis jól kiegészítették egymást. A kevésbé jó médiaszemélyiségként számon tartott Brown azonban "nem rajong" az Európai Unióért, hevesen ellenzi többek közt az euró bevezetését is.

HVG

Horvátország, Törökország

Két új fejezet nyílik a török csatlakozási tárgyalásokon

Az Európai Unió két újabb fejezetet nyit meg a török csatlakozási tárgyalásokon, de a gazdasági és monetáris politikáról Franciaország ellenkezése miatt nem indulhatnak megbeszélések. Nicolas Sarkozy francia elnök májusi brüsszeli útján kijelentette, hogy Franciaország egyelőre nem akadályozza meg, hogy folytatódjanak a török csatlakozási tárgyalások, de decemberben átfogó döntést hozna az EU további bővítéséről.

Törökország csatlakozásával kapcsolatban Sarkozy májusban megerősítette: Franciaország továbbra sem támogatja a muszlim ország csatlakozását még a távoli jövőben sem. Sarkozy akkor úgy fogalmazott, hogy "Törökországnak nincs helye az Európai Unióban". Párizs a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását akadályozza, míg a statisztika és a pénzügyi ellenőrzés fejezetek tárgyalása elindulhat.

Hat újabb fejezet megnyitásával folytatódnak a horvát tárgyalások

Kedden hat új témában kezdte meg az egyeztetéseket Horvátországgal az EU. „A hat új fejezet megnyitása erős jel...valódi áttörés.” - mondta Frank-Walter Steinmeier, az EU elnökségtől a héten megváló Németország külügyminisztere. „Remélem hasonló tempóban folytatódnak a tárgyalások a portugál elnökség ideje alatt is” - tette hozzá Olli Rehn bővítési biztos.

A hat új fejezet a vállalkozói jogok; a pénzügyi szolgáltatások; a korszerű információáramlás és média; a pénzügyi ellenőrzés; a szolgáltatások szabadsága és a statisztikával foglalkozó jogszabályok területeire terjednek ki.

Az Unió vezetői bíznak benne, hogy az új reformszerződés - melynek kérdéses pontjairól a hétvégi csúcson megállapodásra jutottak a tagállamok - 2009-ig életbe léphet, lehetővé téve a mostani, 27 tagú Unió további bővítését.
Euvonal, New York Times

Új uniós program az illegális bevándorlás ellen

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette: új programot indít annak érdekében, hogy megakadályozza további illegális bevándorlók érkezését Európába.

A 2007 és 2012 között 380 milliós büdzsével rendelkező támogatásból az illegális bevándorlás potenciális kibocsátó- és tranzit országai részesülhetnek. Ez az összeg a korábbi támogatás összegét évente mintegy 10%-kal haladja meg. A program - mely elsősorban azokra a déli és keleti migrációs övezetekre fókuszál, melyeken keresztül a legtöbb bevándorló érkezik - legfontosabb céja, hogy elősegítse, hogy ezek az EU-n kívüli országok jobban tudják ellenőrizni a migránsokat, valamint azt, hogy az illegális bevándorlók könnyebben visszatérhessenek hazájukba. Az Unióban jelenleg mintegy 4-8 millió illegális bevándorló él, számuk évente megközelítőleg 500 ezer fővel nő.
Euvonal

Megegyezés született az EU új alapszerződéséről

Július 23-án kezdődik az a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok megállapodnak az új alapszerződés pontos szövegéről. A 36 órás maratoni tárgyalásokon az európai vezetők megegyeztek, hogy az év végére elkészítik az új szerződést, amelyet 2009-re minden tagállam ratifikál majd. Angela Merkel német kancellár reggel öt órakor jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni az alkotmány helyébe lépő szerződésről. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta: Európa végre kiléphet a reflexiós időszakból, melyet az alkotmány francia és holland elutasítása után hirdettek meg.

A megállapodás szerint az év végére kész lesz az új szerződés, amelyet 2009-re - még az EP választások előtt - minden tagállam jóváhagy. Ekkora kinevezik az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az alkotmányban szereplő külügyminiszteri poszt helyére került és az EU állandó elnökét. A megállapodás szerint maradnak a rendeletek és direktívák - az alkotmányban szereplő EU törvényeket elvetették - és nem szerepelnek az alapszerződésben a szimbólumok - a zászló és a himnusz - sem.

A szavazati rendszerről kialkudott kompromisszum szerint a jelenlegi nizzai szerződés 2014-ig marad érvényben. 2014 és 2017 között átmeneti szabályok lesznek érvényben, amikor már a kettős többség - a tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát adják - elve érvényesül, de a tagállamok használhatják a nizzai szavazati rendet is, ha egy tagállam ezt kéri.

Nagy-Britannia puhított a kül- és biztonságpolitikai szövegrészeken és elérte, hogy kimaradhat a rendőrségi és igazságügyi együttműködésekből is. Diplomaták szerint London "de facto" kimaradást kapott az alapvető jogokról szóló karta alkalmazása alól is. A hollandok elérték, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jusson az EU-jogszabályok elfogadásánál és sikerült keményítenie a bővítési feltételek megfogalmazásán is, míg a csehek az EU és a tagállamok közötti kompetenciák világosabb megfogalmazását harcolták ki.

Nicolas Sarkozy francia elnök az EU jövőjéről szóló csúcstalálkozón töröltette az EU új alapszerződéséből azt a bekezdést, amely a szervezet céljai közé sorolta volna a „szabad és torzításoktól mentes versenyt”.

Merkel szerint bár az alkotmányt feldarabolták és itt-ott lenyesegették, a lényegi elemeket sikerült megtartani. Most a szakdiplomatákon a sor, akik a júliusban kezdődő kormányközi konferencián megállapodnak majd a pontos szövegben. Az egyelőre nem világos, hogy lesz-e a szövegről valamely tagállamban népszavazás, de az biztos, hogy a dán és az ír szabályok kimondják, hogy az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani.
Euvonal

Reform Treaty

Reform Szerződést javasol a német elnökség

A német elnökség 11 oldalas tervet küldött a tagállamoknak, melyben a kormányközi konferencián megvitatandó kérdéseket sorolja fel, s amely az eredeti német szándékkal szemben számos lényeges, az alkotmányban szereplő elemet nem tartalmaz. Elemzők hosszú és nehéz tárgyalásokra számítanak az EU-csúcson, ahol Berlin elképzelései szerint a tagállamok vezetői egy ún. Reform Szerződésről vitáznak majd.

A reform szerzödés elökészítése a francia elnökválasztás után kapott lendületet. Sarkozy már a kampányban kijelentette, hogy az Alkotmány halott, ugyanakkor Franciaország támogatni fogja az EU alapszerzödésének felülvizsgálatát. Megválasztása után Sarkozy elsö útja Berlinbe vezetett, ahol a német elnökséggel megállapodtak a mini-szerzödés koncepciójáról.

Pöttering, az EP elnöke az Alkotmány kettéosztását javasolta - külön szerzödésként definiálva az Alapjogi Chartát. Portugália kormányföje bejelentette, hogy csak akkor hajlandó folytatni az új szerzödés tárgyalásait, ha a német elnökség idöszaka alatt világos mandátum születik.

A tárgyalások során a tagállamok a következö speciális érdekeiket jelezték:

1. Egyesült Királyság: elfogadhatatlannak tartják az Alapjogi Chartát, a bel és igazságügyi, bevándorlási ügyekben meglévö nemzeti vétó feladását. A britek elutasítanak minden olyan szabályozást, amely az adózás terén bárminemü közösségesítést jelentene. Az adózás mellett a külpolitikát is szigaorúan nemzeti hatáskörben kívánják tartani.
2. Lengyelország: elutasítja az uniós szimbólumokat. Vitát kezdeményez a Tanácsi szavazati rendszer felülvizsgálata terén. A lengyelek a szavazási vita nélkül automatikusan megvétózzák az új szerzödést.
3. Hollandia: a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kér az EU-s jogszabályok meghozatalában.
4. Svédország, Hollandia, Dánia elutasítják az Alkotmány elnevezést. Támogatják az új szerzödést, de azt nem szabad alkotmánynak tekinteni.
5. Spanyolország: ha London megakadályozza a Külügyminiszteri poszt létrehozását, akkor Madrid cserébe megvétózza az állandó elnöki posztot.
6. Franciaország: szigorúbb bövítési kritériumokat szeretne. Sarkozy nyíltan kampányolt Törökország felvétele ellen.

A német elnökség a hétvégi Európai Tanácsra a következökkel készül:

• A tervezet a külpolitikát és a külügyminiszter szerepét, a nemzeti parlamentek szerepét, valamint az állampolgári jogok témáját is tartalmazza, ám számos, az alkotmány által bevezetendő újítás kimaradt a szövegből. A német tervezet szerint a szerződést Reform Szerződésnek hívnák és megváltozna a külügyminiszteri poszt elnevezése is. Az európai szimbólumok kihagyásáról már a hét eleji külügyminiszteri találkozón megállapodtak a tagországok.
• Az elnökség kivenné a szerződésből azt a részt, amely az EU-jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbségét mondja ki, s ehelyett egy, az EU-esetjogról szóló nyilatkozatot tenne a szövegbe. Az alkotmány ezzel szemben lefektette volna, hogy a közösségi törvények elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekkel szemben, vagyis konfliktus esetén az előbbi az irányadó.
• Az alkotmány jelentősen egyszerűsítette volna a jogi eszközöket is, amelyeknek száma 6-ra csökkent volna (európai törvények és kerettörvények, európai rendeletek és határozatok, valamint ajánlások és vélemények). A mostani tervezet szerint azonban a jogszabályokat továbbra is rendeleteknek és irányelveknek hívnák.
• A német elnökség - vélhetően a briteknek tett gesztussal - lehetőséget biztosítana arra, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak teljes körűen részt venni a bel- és igazságügyi, valamint a rendőrségi ügyekben, minden további nélkül megtehessék ezt.
• A külpolitikáról szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az különleges eljárás alá esik, és az Európai Bíróságnak ebben a kérdésben nincs hatásköre, mint ahogyan az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem kap semmilyen döntési jogkört ezen a területen.
• A nemzeti parlamenteknek a német elnökség valamivel több beleszólást adna az EU-ügyekbe, de koránt sem annyit, mint amennyit például Hollandia javasolt. A tervezet szerint a parlamenteknek az eddigi hat helyett nyolc hét állna rendelkezésére a Bizottság által javasolt jogszabályok megvitatására és véleményük kifejtésére. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada ellenzi egy jogszabály bevezetését, az Európai Bizottságnak érvekkel ellátott véleményt kell benyújtania, ám a parlamentek nem kötelezhetik a testületet a javaslat visszavonására.
• A szerződés utolsó részében kapna helyet az EU-ból való önkéntes kilépés kérdése, míg a szerződésmódosítás szabályai nem változnának.
• Az EU bővítéséről szóló rész úgy fogalmazna, hogy a leendő tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU értékeit és elkötelezettnek kell lenniük az európai értékek népszerűsítésére. A dokumentum ezen része Hollandiának és Franciaországnak szól, akik szigorúbb bővítési szabályokat akartak meghatározni. A jelenleg érvényben lévő koppenhágai kritériumokat azonban a szöveg nem tartalmazná.
• Az EU Alapjogi Kartája, amely Nagy-Britannia számára szintén kényes téma, végül nem kerülne be a Reform Szerződésbe, és mindössze egy bekezdés tartalmazná, amely azonban kötelező érvényű lenne.
• A szöveg tartalmaz egy bekezdést a tagországok társadalombiztosítási rendszeréről is, amely szerint, ha egy intézkedés súlyosan érinti szociális rendszerüket, akkor az Európai Tanácshoz fordulhatnak.
• A tervek szerint a Reform Szerződés a jelenlegi alapszerződés módosításaként kerülne elfogadásra.

Euvonal, Euobserver alapján

Megállapodás az egységes zöldség-gyümölcs rendtartásról

A mezőgazdasági miniszterek egységes zöldség-gyümölcs piaci rendtartásról állapodtak meg, amely szerintük növeli majd az európai termékek versenyképességét és a gyümölcsfogyasztást. A reform, melyek 2008-ban lépnek életbe, a termelőszövetkezeteknek kedvez, növeli a biotermékek támogatását és nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.

2008-tól a zöldség-gyümölcs szektor is részese lesz az egységes támogatási rendszernek, amely a termeléstől elválasztott közvetlen jövedelemtámogatást nyújt a zöldség-gyümölcs termelőknek. Ezáltal a nemzeti támogatások 800 millió euróval nőnek majd. A paradicsom esetében azonban a tagállamok négy éves átmeneti időt kapnak a reformra.
A reform támogatja a termelő szövetkezetek létrehozását és a válságkezelést. A termelőszövetkezeteknek és a kormányoknak nemzeti működési tervet kell majd kidolgoznia.
A zöldség-gyümölcs szektor az egységes támogatási rendszerbe való bevonása azt is jelenti, hogy a termelőknek be kell tartania a keresztmegfelelést, azaz a szigorú agrár-környezetvédelmi szabályokat. A termelőszövetkezeteknek minden működési program 10 százalékát környezetvédelemre kell fordítania. A működési programokban szereplő biotermelésre fordított összeg 60 százalékát ugyanakkor az EU állja.
A zöldség-gyümölcs fogyasztás népszerűsítésére 6 millió eurót szán a Bizottság, míg az iskolák, a kórházak és jótékonysági szervezetek 8 millió euróért kapnak majd ingyen-gyümölcsöt, s ez utóbbit teljes egészében az EU állja majd.
Az epret és málnát feldolgozásra termelők közvetlen átmeneti pénzjuttatást kapnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az új piaci feltételekhez. Az átmeneti segítség 230 euró lesz hektáronként, amelyet a tagállamok maximum 400 euróig egészíthetnek ki és, amelyet öt évig lehet majd igényelni.
Azok a tagállamok - mint Magyarország - amelyek az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert vezették be az őstermelőknek adhatnak majd támogatást. Ezen tagállamoknak 2007 november 1-jéig kell eldönteniük, hogy a támogatási összegből mennyi pénzt szánnak a szektorra és, hogy a pénzeket milyen feltételek alapján osztják majd szét.
euvonal