Possible EU mission on Somali pirates

The European Union is to launch a combined air and sea anti-piracy operation off the coast of Somalia following the hijacking of a tank-carrying Ukrainian ship.

At least 10 countries, probably including Britain, are willing to take part, the French defence minister Herve Morin said. The force is expected to include three frigates, one of them German, three surveillance ships, and a supply vessel, with the plan expected to be finalised next month.

The MV Faina, the Ukrainian vessel with 33 Soviet-era T72 tanks on board hijacked by Somalian, is the most prominent of more than 60 attacks so far this year on shipping in the area.
Moscow has already diapatched a warship containing special forces and commandos to the Gulf of Aden.

The region is a vital shipping lane linking Europe, the Middle East and Asia, and analysts have warned that growing insurance costs could force trade out of the Suez Canal and move all the way around Africa instead, with Des Browne, the defence minister, said global trade routes were critical to the EU's security and way of life. He said that the mission would be about "ensuring that oil that travels around this world travels around it securely", adding that the EU had to work closely with the US on the issue.

Telegraph

EU Tube

Elindult az EuTube és az EP webtv.

Befejeződött az EU-misszió telepítése Grúziába

Teljes létszámban működésének helyén van már a grúziai tűzszüneti megállapodás végrehajtását megfigyelő uniós polgári megfigyelői misszió. A több mint 300 főt számláló misszió első feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje az orosz erők október 11-ig történő visszavonását az augusztusi fegyveres összecsapások kirobbanása előtti vonalak mögé.

Erőteljes jobboldali fordulat Ausztriában

17 órakor zárultak az urnák Ausztriában az előrehozott parlamenti választásokon, amelynek legnagyobb vesztese a baloldal.
Igaz ugyan, hogy a tavaly január óta kormányzó koalíciós pártok is csúfos vereséget szenvedtek – a szavazatok 40 százalékának megszámlálása után a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták együttesen a szavazatok 53,7 százalékát kapták, 15,9 százalékkal kevesebbet, mint két esztendővel ezelőtt, de a harmadikról az ötödik helyre csúsztak vissza a zöldek, s nem jutottak be a parlamentbe a 10 éves szünet után újra ezzel próbálkozó liberálisok.

A 2005-ben kettészakadt szélsőjobboldali FPÖ két utódpártja – a még inkább jobbra tolódott FPÖ és a kormányfelelősséget vállaló, némileg mérsékeltebb BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért) együtt 29,8 százaléknyi szavazatot kapott, többet, mint 1999-ben, amikor az eddigi legtöbb voks jutott nekik. Különösen a Jörg Haider vezette BZÖ 7,8 százaléknyi előretörése látványos, az elért 11,9 százalék csaknem háromszor annyi, mint amennyit a párt 2006 őszén elért.

Növeli a siker értékét, hogy a régi profi Haider, aki ma Karintia miniszterelnöke és az is akar maradni, csak két hónapja vette át a párt irányítását, s csinálta végig egyszemélyes showban a kampányt.

A parlamenti matematika többféle variációt enged, a legnagyobb esélyt pillanatyilag egy olyan nagykoalíciónak adnak, azaz ismét vörös és fekete összefogásnak, amelyben a néppárt élén a színtelen Wilhelm Molterer helyett a jóideje trónörökösként emlegetett Josef Pröll lép együttműködésre az SPÖ csúcsára mindössze másfél hónapja került Werner Faymannal.

Centre-left opposition wins Slovenia election

Slovenia's centre-left parties defeated conservative Prime Minister Janez Jansa in a parliamentary election on Sunday, returning to power after a four-year break.

Many in this small but prosperous EU member state felt Jansa had failed to tame high inflation, which the new government will have to curb while keeping the booming economy on track despite a global financial slowdown.

With some 99.9 percent of votes in the tiny Alpine country counted, the opposition Social Democrats (SD) of Borut Pahor held a small lead over Jansa's SDS, but SD's two coalition partners were faring better than those of the SDS. According to the partial results, the SD and its two centre-left allies, Zares and the Liberal Democrats, would together control some 43 seats in the 90-member parliament, versus 40 seats of the SDS and its present coalition partners.

The State Electoral Commission said the SD had 30.5 percent, compared to 29.3 percent for SDS. Official results, which will include the votes from abroad that represent some 2.7 percent of the electoral body, are expected by October 1. Turnout was some 62.2 percent, up from 60.7 percent four years ago.

A pensioners party, Desus, that had been a junior partner in Jansa's ruling coalition and is likely to get 7 seats, has indicated it would side with the winner.

EU secures deal on Russia withdrawal

Following four-hour talks between Russian President Dmitry Medvedev and French leader Nicolas Sarkozy, Moscow has agreed to pull out its troops "from the zones adjacent to South Ossetia and Abkhazia to the line preceding the start of hostilities" by mid-October.

"This withdrawal will be implemented within 10 days of the deployment of international mechanisms in these zones, including no fewer than 200 observers from the European Union, which must take place no later than 1 October 2008," Mr Medvedev said on Monday (8 September).

He promised to dismantle a security checkpoint near the Black Sea port of Poti deep in Georgian territory within seven days - stressing, however, that all depends on Georgia's commitment not to regain control over its two breakaway regions of South Ossetia and Abkhazia by force. Under the deal, the new EU monitors will become guarantors of Georgian non-aggression. OSCE and UN monitors will also be allowed to return to South Ossetia and Abkhazia, but it remains unclear how many Russian soldiers will stay in the two rebel enclaves for now.

International talks in Geneva on 15 October will debate the future security in the breakaway regions and Georgian refugees' right of return, but will not discuss their future status, according to the 8 September EU-Russia agreement.

Euobserver

Könnyebben, olcsóbban foglalhatunk majd repülőjegyet

EP Sajtószolgálat

Az Európai Parlament első olvasatban tárgyalja az utazási irodák által használt számítógépes repülőjegy-foglalási rendszerekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát és egyszerűsítését. A szakbizottsági képviselők szerint a változtatások után fokozódik a versenyt, és így alacsonyabbak lesznek az árak. A rövid repülőutak alternatívájaként vonatjegyet is fel kellene kínálni.

A foglalási rendszerekkel kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályozás légi szállítókra, utazási irodákra, és bizonyos esetekben vasútüzemeltetőkre vonatkozik. „A szigorúbb garanciák révén, az utazási ügynökök és a fogyasztók nagyobb védelmet élvezhetnek a piaci visszaélésekkel szemben. A foglalási rendszerekben érdekelt légi társaságok nem befolyásolhatják saját javukra az üzletet. A fogyasztók nagyobb választékot és jobb szolgáltatást kaphatnak utazási ügynökeiktől. Röviden: reméljük, hogy új lendületet adhatunk az ágazatnak az online jegyfoglalások egyre növekvő hatásának fényében” – mondta Timothy Kirkhope (néppárti, brit) parlamenti jelentéstevő.

A húsz éve elfogadott jogszabály bevezetése óta a piac gyökeresen megváltozott. Korábban például a légitársaságok elsősorban saját foglalási rendszerekkel dolgoztak, ma viszont ezek többnyire függetlenek. A korábbi szigorú előírások az Európai Bizottság szerint a mostani körülmények között visszafogják a versenyt - így például arra ösztönzik a társaságokat, hogy a saját honlapjukon árulják jegyeiket -, ezzel pedig magasan tartják az árakat.

A bizottsági javaslat lényege az, hogy a légitársaságok és a foglalási rendszerek korlátozás nélkül tárgyalhassanak a légi szolgáltatások értékesítésének feltételeiről, és hogy erősödjön a verseny az alacsonyabb árak és a jobb szolgáltatások érdekében. Azok a szállítók, amelyek egyben egy foglalási rendszer tulajdonosai is, a többi foglalási rendszernek is kötelesek lesznek megadni mindazon információkat, amelyeket saját leánycégüknek adnak.

A képviselők a szakbizottságban ragaszkodtak ahhoz, hogy a foglalási rendszerekben feltüntetett árak pontosan megegyezzenek a fogyasztó által fizetendőkkel, tehát tartalmazzák az összes adót, díjat, pótdíjat, amelyet a légi- vagy vasúttársaságnak kell fizetni.

Azoknál a rendszereknél, amelyek sorrendbe rakják a legkedvezőbb utazási lehetőségeket, a képviselők előírnák, hogy a 90 percnél nem hosszabb repülőutak mellett alternatívaként tüntessék fel a megfelelő vonatösszeköttetéseket is.

A szakbizottság azt is javasolta, hogy a jövőben a foglalási rendszerek könnyen érthető formában tüntessék fel a repülő egy utasra eső széndioxid-kibocsátását és üzemanyag-fogyasztását is, úgy, hogy ezek összehasonlíthatók legyenek a megfelelő busz-, illetve vonatút adataival.

Az EU felfüggeszti az EU-orosz partnerségi tárgyalásokat

Az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői az Európai Tanács hétfői (2008. szeptember 1.) rendkívüli ülésén megállapodtak abban, hogy mindaddig felfüggesztik az EU-orosz együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokat, amíg Moszkva nem vonja ki a csapatait Grúziából.

Az eredeti tervek szerint szeptember közepén folytatódtak volna a nyár elején kezdődött megbeszélések az új partnerségi szerződésről. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után bejelentette, hogy a tárgyalások következő fordulóit elhalasztották, s azokra csak azt követően kerülhet sor, ha Oroszország az augusztus eleji pozíciókba vonja vissza csapatait. Bejelentették azt is, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök vezetésével a jövő héten uniós delegáció utazik Moszkvába és Tbiliszibe, hogy elérje a Sarkozy nevéhez fűződő, hatpontos nemzetközi fegyverszüneti terv betartását.

Döntés született egy grúziai uniós különmegbízott kinevezéséről is, akinek a személyéről legkésőbb szeptember 15-ig fognak megállapodni a Tanácsban.

A csúcstalálkozón jelezték, hogy az Európai Unió Grúzia talpraállításában is szerepet kíván vállalni. Az Európai Bizottság már korábban 6 millió eurós összeget különített el a kaukázusi ország számára, melyhez most a tagállamok újabb 8,4 milliót ajánlottak fel.

A várakozásoknak megfelelően az unió vezetői végül nem hoztak komolyabb szankciókat Oroszország ellen, ám Sarkozy jelezte, hogy a későbbiekben további uniós döntések is születhetnek, ha azt a helyzet szükségessé teszi. A novemberre tervezett EU-orosz csúcstalálkozó elhalasztásáról azonban egyelőre nincs szó. Egyes tagországok – különösen Lengyelország – azt szerették volna, ha az unió már most komolyabb büntetőintézkedéseket hoz Moszkva ellen.

A találkozó zárónyilatkozatában az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy ne szigetelje el magát Európától. Az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősítette a Grúzia elleni orosz inváziót, és közleményében jelezte: Európa és Oroszország kapcsolata útkereszteződéshez érkezett. Az uniós tagállamok felszólították Moszkvát Abházia és Dél-Oszétia elismerésének visszavonására, valamint megerősítették elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett.

Grúzia külügyminisztere elégedettségét fejezte ki a csúcstalálkozót követően. Lado Gurgenidze szerint a tbiliszi kormány előzőleg sem számított Oroszország elleni szankciókra.

Oroszország látszólag nem tulajdonít nagy jelentőséget az EU döntésének. „18 hónapot vártunk a tárgyalások elkezdésére, hozzá vagyunk már szokva a várakozáshoz. Bár csalódottak vagyunk, de nekünk sincs nagyobb szükségünk a tárgyalások folytatására, mint az EU-nak” – mondta Vlagyimir Csizov, Oroszország brüsszeli nagykövete. Csizov ugyanakkor jelezte, hogy Moszkva figyelemmel fogja kísérni az EU és Grúzia közötti kapcsolatot, és nem fogja hagyni, hogy „a helyzet tovább romoljon.”
Euvonal

Érdekességek: comitia/councilium

In the Roman Republic there were two types of legislative assemblies. The first was the comitia ("committee"), which were assemblies of all citizens. The second type of assembly was the concilium ("council"), which were assemblies of specific groups of citizens.

Sarkozy congratulates France, EU on great success at Beijing Olympics

French President Nicolas Sarkozy on Sunday expressed his congratulations to French and the European Union (EU) athletes on their "great success" at the Beijing Olympics. Sarkozy said in a statement that French athletes have won 40 medals, including seven gold, 16 silver and 17 bronze medals, exceeding the performance at the Sydney Olympic Games.
Sarkozy, whose country holds the rotating presidency of the EU, also congratulated all the EU countries on their fine performance. He said considering the EU countries as a whole, they have a total of 280 medals, including 87 gold, 101 silver and 92 bronze medals.

RSS

Differences emerge in Europe of a response to Georgia conflict

If the United States and Europe have sounded different notes over the conflict between Russia and Georgia, an equally striking split has emerged between some leaders in Western and Eastern Europe over the causes and consequences of the violence.

President Lech Kaczynski of Poland and his counterparts from Ukraine and the three Baltic countries traveled to Tbilisi on Tuesday to express their solidarity with Georgia, a country that, like their own nations, spent decades in the grip of the Soviet Union. "Russia has again shown its true face," Kaczynski said Tuesday, questioning whether the Russian decision to halt military activity in Georgia was permanent.

The trip by Kaczynski, President Toomas Hendrik Ilves of Estonia, President Valdis Zatlers of Latvia, President Valdas Adamkus of Lithuania and President Viktor Yushchenko of Ukraine comes three days after their countries issued a joint statement urging the European Union and NATO to "stand up against the spread of imperialist and revisionist policy" by Russia.

In Moscow, they warned, refusal to give Georgia fast-track access to NATO membership "was seen as a green light for aggression."

All five countries have memories of what they now view as occupation by Russia. The Baltic countries and Ukraine were part of the Soviet Union; Poland has a long history of conflict with Russia.

These views from Eastern Europe stand in stark contrast to the calibrated statements from French and German officials, which have refrained from designating a culprit in the conflict. On the other end of the spectrum, Italian officials appeared to side with Russia. "We cannot create an anti-Russia coalition in Europe, and on this point we are close to Putin's position," the Italian foreign minister, Franco Frattini, told La Stampa in an interview published Monday, stressing that Prime Minister Silvio Berlusconi was a close ally of Prime Minister Vladimir Putin of Russia. Frattini is also European Commissioner for Justice, Freedom and Security. "This war has pushed Georgia further away" from Europe, Frattini said.

France, which holds the EU presidency, and Germany, which has close links to both Russia and Georgia, have taken the lead in the diplomatic effort.

In Brussels on Wednesday, further European divisions may emerge when the French foreign minister, Bernard Kouchner, briefs his 26 EU counterparts on his mediation efforts in Russia and Georgia. Not all East Europeans back Georgia; not all Western Europeans are as equivocal as the public statements designed to defuse the conflict.

One question that will almost certainly continue to divide Europe is the Georgian bid to join NATO, which will be on the table again at an alliance meeting in December. At a NATO summit meeting in Bucharest in April, France and Germany blocked a U.S.-backed push to give Georgia and Ukraine a so-called membership action plan. Both Paris and Berlin insisted then that this would not jeopardize NATO membership in the future.

Georgian officials, backed by some Eastern countries, say that the recent violence should lead to an acceleration of the process to deter Russia from future military action. But French and German diplomats privately said that if anything, the conflict had dimmed Georgian chances of joining NATO in the near future because the strategic environment in the region more fragile. The unease surfaced at a news conference after NATO ambassadors met the Georgian envoy to NATO in Brussels on Tuesday. (IHT)

Érdekességek: enklávék Európában

Campione d'Italia (olasz terület körbeveszi Svájc)
Büsingen (NSZK terület, amelyet Schaffhausen kanton zár körbe)
Akrotiri and Dhekelia (brit támaszpontok Cipruson)
Jungholz és Mittelberg (osztrák falvak, amelyek csak Németországon keresztül közelíthetők meg - az ilyen területet nevezzük exklávéknak)

régi

Rem Koolhaas

javaslata az új európai zászlóra

2004-ből

Bulgária komoly uniós forrásoktól esik el a korrupció miatt

Euvonal

Az Európai Bizottság szerdán (2008. július 23.) nyilvánosságra hozta Bulgária és Románia bel- és igazságügyi helyzetét értékelő éves jelentését, melyben a folyamatosan ismétlődő korrupciós problémák miatt elmarasztalta mindkét országot. A kritika hangneme a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest azonban sokkal mérsékeltebb, különösen Bulgária esetében.

Brüsszel a korrupció és pazarló gazdálkodás miatt felfüggesztette több száz millió euró támogatás folyósítását Bulgáriának, és visszavonta két kormányzati ügynökség jogát uniós pénzalapok kezelésére. A Csatlakozási Szerződésben megfogalmazott védzáradék bevezetésére - mely lehetővé tenné az EU tagállamok számára, hogy megtagadják a bolgár és román bíróságok által meghozott ítéletek elismerését - azonban nem került sor.

A Bizottság elismerte Bukarest és Szófia eddigi erőfeszítéseit, azonban a korrupció elleni küzdelem, Bulgária esetében pedig a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozását kérte. A Bulgáriáról szóló jelentés szerint „világos stratégiára, és a rendszer átalakítása iránti egyértelmű elkötelezettségre van szükség minden szinten. Bulgáriának a jelenlegi intézményrendszerrel – annak hiányosságai ellenére – képesnek kell lennie eredményeket felmutatni a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés ellen, továbbá a támogatások felhasználásában érintett intézmények közötti érdekellentétek, valamint a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti állítólagos kapcsolatok megszüntetése terén is.”

A bel- és igazságügyi jelentés mellett a Bizottság egy külön dokumentumot bocsátott ki, mely egyrészt az uniós támogatások bulgáriai felhasználását értékeli, másrészt pedig a korábbi több száz millió eurós támogatás felfüggesztésének formalizálását jelenti.

A Bizottság visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami formálisan 250 millió euró kifizetésének leállítását jelenti. Bulgária esetében a felfüggesztett támogatások, beleértve a Kohéziós Alapból és a mezőgazdasági segélyprogramból (SAPARD) származó forrásokat is, összesen több mint 800 millió euró leállítását jelenti. A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy hajlandó megváltoztatni álláspontját az előcsatlakozási alapokból származó források felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben Bulgária megteszi az ehhez „szükséges lépéseket”.

Meglena Kuneva bolgár biztos szerint a Bulgária bel- és igazságügyi helyzetét értékelő jelentés „politikai következtetéseket” tartalmaz, melyek a bolgár kormányzatot cselekvésre ösztönözhetik, ugyanis Bulgáriának most „kézzelfogható eredményeket” kell felmutatnia. A bolgár miniszterelnök, Szergej Sztanisev egy sajtótájékoztatón megalapozottnak ítélte a Bizottság kritikáját ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelentés pozitív eredményekről is beszámol.

Romániát - Bulgáriától eltérően - nem sújtotta szankciókkal az Európai Bizottság, azonban a jelentés felszólította Bukarestet a korrupció elleni küzdelem átpolitizáltságának csökkentésére. A korábban nyilvánosságra került jelentéstervezettel ellentétben a jelentés nem tér ki arra, hogy a folyamatosan felmerülő problémák késleltethetnék Bulgária és Románia schengeni térséghez, illetve az eurózónához történő csatlakozását.

Sarkozy ekes out victory on constitutional changes

President Nicolas Sarkozy of France won approval for important constitutional changes on Monday, but by a very narrow margin. The changes, Sarkozy insisted, strengthen the power of Parliament and will make the president more accountable. But his critics, including the main opposition party, the Socialists, said they would increase the power of the already semiroyal president, creating a "monocracy."

Meeting in the chateau of Versailles, French lawmakers approved Sarkozy's proposals by 539 votes to 357, one vote more than the three-fifths majority required. To win, Sarkozy needed support from other parties; a defeat would have damaged his standing a little more than a year into his five-year term.

The changes limit the presidency to two five-year terms, eliminate the president's power to issue collective pardons and make certain appointments subject to parliamentary approval. Parliament must be informed within three days of any military operation abroad and must approve one lasting more than four months. The changes give Parliament more control over its agenda and limit the right of presidential decree.

The amendments also allow the president to address Parliament in an American-style "state of the union" speech. Since 1875, to preserve a strict separation of presidency and legislature, such a speech has been banned.

In the future, the Parliament, by a vote of three-fifths, can authorize the president to ratify a European Union enlargement either through a referendum or through a parliamentary vote. But if the president does not get this authorization, a referendum will be required.

Belgian PM resigns as divided country thrown into fresh crisis

Belgian Prime Minister Yves Leterme has offered his resignation to the divided country's king following failure to reach agreement between the governing parties on a reform of the state.

The Christian Democrat Mr Leterme had set himself a deadline of 15 July to reach an agreement between the five French and Flemish-speaking parties in his fractious coalition on a devolution of powers to the regions.

"Despite all efforts and perseverance, the prime minister believes the foreseen deadline for a governmental accord has not been respected. It has turned out that the opposing visions between the communities for the necessary creation of a new equilibrium in how our state is constructed are today irreconcilable," Mr Leterme said in a statement.

"This reveals that the consultation model at an exclusively federal level has reached its limits," the statement continued, "Yet a reform of the state remains an essential element of any government accord."

The prime minister's audience with the king late on Monday evening lasted more than four hours. At 3:30 in the morning, the palace issued a communique signalling that the monarch would "reserve its response" as to whether he would accept Mr Leterme's resignation.

The fragile coalition has barely held itself together since the government was sworn in following an unprecedented nine months of negotiations after the general election.

Agreement on a skeleton of economic and social measures had been agreed amongst the French and Flemish centre and right wing governing parties, but an impasse was reached when it came to the more contentious issues of a new division of powers and finances between the federal government and the provinces.

Wealthier, Dutch-speaking Flanders in the north has long desired that a range of responsibilities over taxation and social security be devolved to the provinces from the federal level. French-speaking Wallonia, whose manufacturing base has crumbled since the 1970s, fears the reduction in financial support this would deliver and believes devolution to be a stepping stone to a break-up of the country.

A reorganisation of electoral boundaries on the bilingual outskirts of majority-French Brussels - which, complicating matters, lies in the heart for Flanders - also hit the buffers.

Euobserver

Francia elnökség programja

• Év végéig megoldás a Liszaboni Szerződés írországi elutasításával keletkezett problémára
• Klímaváltozási csomag elfogadtatása (konkrét menetrend 2020-ig)
• Közös bevándorlási politika
• ESDP védelmi képességeinek erősítése
• Agrárkérdések - fordulat a közösség agrárreformjában: nem kevesebbet kell termelni, épp ellenkezőleg!

EU military capabilities still depend on UK, French co-operation

Any moves to enhance European military capacity requires co-operation between France and the UK, according to a report published on Wednesday, despite the ambitions of some leaders to develop a strategy to orchestrate autonomous EU operations.

A three-year investigation by the International Institute for Strategic Studies argues that of the European Union member states' 2 million active personnel, only some 2.7 percent are sufficiently equipped and trained to meet the demands of current and expected overseas deployment.

The report, European Military Capabilities, argues that the future will see ever greater demands put on the various European forces - not large-scale wars, but growing number of targeted actions. The EU collectively spent €204 billion on its militaries in 2006, notes the report, but this has delivered a glut of infantry soldiers, while soldiers with more specialised skills are lacking.

The report also argues that there is too much overlap as countries devote monies to domestic firms producing military equipment, while research and development does not receive an adequate provision of funds.

Ahead of France taking over the helm of the European Union's six-month rotating presidency, President Nicolas Sarkozy announced his ambitions for a substantial beefing up of Europe's military capacity. He wants the EU to be able to simultaneously deploy 60,000 troops.

The IISS report however says that any such expansion remains dependent on Franco-British military co-operation. France and the UK are the bloc's most significant military spenders.

"It's notable that Britain has given a general welcome to Sarkozy's approach," said the group's editorial director, Alexander Nicoll, "and that the United States now argues that the world needs a stronger Europe, with a strong European Security and Defence Policy."

Last week, the UK's foreign secretary, David Miliband, gave a speech to the British parliament in support of French plans for EU military capabilities, arguing that increased military co-operation at the European level does not undermine NATO.

Mr Miliband said, in speech responding to the rejection of the Lisbon Treaty in Ireland last month, that EU military operations can be one of three main areas - alongside dealing with economic and environmental concerns - that should make up the substance of what the union can deliver to its citizens. The British foreign secretary also welcomed Mr Sarkozy's plans to have France rejoin NATO's integrated military command.

Euobserver

A légitársaságok CO2 emissziós díjat fizethetnek

Az EP tegnapi ülésén jóváhagyta a repülőgépek bevonását az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, így 2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságra kiterjed majd a szabályozás. A kvóták 85 százalékát ingyen kapják a társaságok, míg 15 százalék árverésen kel majd el.

Miután korábban az EP és a Tanács delegációi megegyezésre jutottak arról, hogyan lehetne az EU gázkibocsátás-kereskedelmi rendszerét (Emission Trade System - ETS) kiterjeszteni a légi közlekedésre, a parlament július 8-án, kedden, 640 igen, 30 nem, 20 tartózkodó szavazattal jóváhagyta az erről szóló jogszabályt.

A plenáris ülésen elfogadott kompromisszum alapján 2012. január 1-jétől minden, az EU-ba érkező, illetve onnan induló járatot üzemeltető légitársaság bekerül az ETS-be. A kvóták 85 százalékát ingyenesen osztják ki a légitársaságok között, míg a fennmaradó 15 százaléknyi kvótát elárverezik. Ez alapján – az eddigi rendszertől eltérően – nem lesz „történelmi” alapú disztribúció, hanem a hatékonyabb gépeket használó légitársaságokat jutalmazó, egységes európai séma alapján osztanak majd kvótákat. Az aukciós bevételeket a klímaváltozás elleni küzdelemre kell felhasználni: különösen a kutatásra, a tisztább repülőgépek kifejlesztésére, a harmadik világban zajló erdőirtás elleni harcra, valamint az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerek (pl. busz- és vasúti közlekedés) támogatására.

A kibocsátás-csökkentési célt a politikusok a 2004-2006-os évek bázisán határozzák meg, ami az első periódusban (2012-ben) ez 3 százalék, a másodikban (2013-ban) 5 százalék lesz. A további csökkentések mértékét az ETS felülvizsgálata során határozzák meg.

A megfelelő hatósági igazolással bíró katonai, rendőrségi, vámőrségi, tűzoltósági, humanitárius, valamint orvosi célú repülések nem tartoznak a jogszabály hatálya alá, valamint a kevés káros anyagot termelő kisvállalkozások szintén kivételek. Ugyanakkor az európai uralkodók és vezető politikusok hivatalos útjai beletartoznak majd a rendszerbe.