Latvia Secures 7.5 Billion Euros in IMF, EU Loans

Latvia will receive a 7.5 billion- euro ($10.4 billion) loan from a group led by the International Monetary Fund and the European Union to help bolster the country’s economy and banking system roiled by the global financial crisis.

The financial assistance package will cover the period up to the beginning of 2011, the European Commission said in an e- mailed statement today. The IMF will provide 1.7 billion euros, the Nordic countries will together give 1.8 billion euros and the European Union will supply as much as 3.1 billion euros, with the balance covered by the European Bank for Reconstruction and Development, the World Bank, Poland, Estonia and the Czech Republic, according to the statement.

Latvia, like Hungary, Belarus, Iceland and Serbia, turned to the IMF for financial support after its economy contracted 4.6 percent in the third quarter and the government was forced to take over its second-biggest bank. Fitch Ratings had previously estimated that the bailout could be about 5 billion euros, according to a baseline scenario.

Latvia’s parliament passed measures to slash expenditures and cut public sector wages by 15 percent in 2009, and to reduce the budget deficit to less than 5 percent of gross domestic product as part of the agreement to secure the loan. The austerity program is equal to about 7 percent of GDP.

Latvia may “have to adjust the budget even more severely,” should the economic contraction be deeper than forecast, Prime Minister Ivars Godmanis said at the news conference in Riga today. “These strong policies justify the exceptional level of access to Fund resources -- equivalent to around 1200 percent of Latvia’s quota in the IMF,” said IMF Managing Director Dominique Strauss-Kahn in an e-mailed statement today.

Latvia’s economy is expected to contract 5 percent next year, compared with a 10 percent expansion in 2007, as the cuts in government spending and revenue equal about 7 percent of its gross domestic product.

The 7.5 billion euro figure means Latvia is getting a bailout equal to about 33 percent of its estimated $30 billion economy, compared with Hungary’s $25.5 billion loan, which was equal to about 17 percent of its $147 billion economy, Ken Orchard, Vice-President and Senior Analyst at Moody’s Sovereign Risk Group, said in a telephone interview. Latvia has more short-term debt than Hungary, Orchard said. Before the EU statement was released, Orchard said he expected the loan would reassure financial markets.

Bloomberg

EU nations agree on new rules for fish catch

The European Union nations have agreed on changes to the way fishermen will hunt the Atlantic next year, hoping it will give threatened fish a sustainable future and fishermen more lucrative catches.
The 27 EU fisheries ministers agreed unanimously to contain the wasteful practice of throwing certain fish overboard because they do not meet catch quotas or commercial or environmental standards. The effort is top replenish dwindling stocks of fish. The rules agreed to for 2009 will allow fishermen to market more fish while catching fewer, the ministers said Friday.
AP

A képviselők elfogadták az EU 2009-es költségvetését

Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán megszavazta az Európai Unió jövő évi költségvetését. A kifizetések szintjén 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió és a foglalkoztatás támogatására.

A Tanács és az EP képviselői által november 21-én elfogadott tervezet szerint 2009-ben 116,1 milliárd euró lesz az Európai Unió költségvetése (a kifizetéseket tekintve). A kötelezettségvállalások szintjén 133,8 milliárd eurós a 2009-es büdzsé, ahogy azt az EP első olvasatban javasolta. A képviselők ugyanakkor kritikával illették, hogy a maximális kiadási plafon (kötelezettségvállalási szint) és a valóban felhasznált összegek (kifizetések) közötti különbség évről évre növekszik. A parlament ezért többek között a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását és a költségvetés jobb felhasználhatóságának biztosítását várja el a Bizottságtól és a tagállamoktól. Az elfogadott költségvetés lehetővé teszi, hogy több pénz jusson a parlament által az első olvasatban prioritásként megjelölt területekre (ilyen például az első fejezet: foglalkoztatás, növekedés, kohézió, versenyképesség).

A korábbi tervezethez képest többet kap a műholdas Galileo-program, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex is, valamint emelkedik az Európai Menekültalap, valamint az energiával, a klímaváltozással kapcsolatos politikák költségvetése is.

Euvonal

Parlamenti jóváhagyás a klímacsomagnak

A klímacsomagról az Európai Tanács múlt heti csúcsán született kompromisszumos megállapodást tegnap (2008. december 17.) az Európai Parlament is nagy többséggel megszavazta. Ezzel a döntéssel végérvényesen jóváhagyták az unió 2020-ig megvalósítandó, energiahatékonyságra, megújuló energiákra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésre vonatkozó „húszas” keretcsomagját.

Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen

Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal - szélesebb körű nemzetközi megállapodás esetén 30 százalékkal – kell csökkenteni. A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.

A csúcson számos kelet-európai állam nyomására, ezen országok korábbi kibocsátás-csökkentésére tekintettel a csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között. Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka. A képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.

Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt.

Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz. A képviselők az árverésből származó bevételeket - amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik - a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni.

Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására 2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe. Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.)

Az EP támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra. Magyarországnak 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását.

Szén-dioxid-megkötés

Az Európai Unió támogatja az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, mivel egyes számítások szerint ez a technológia 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós szén-dioxid-kibocsátást.

Megújuló energiaforrások

Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel, az ezt szabályozó irányelvet 2014-ben felülvizsgálják, viszont a kijelölt célarány ekkor sem változhat.

Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt, a hazánknak kiosztott kvóta értelmében ezt 2020-ig 12,6 százalékra kellene feltornázni.

Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból. A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs - hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított - bioüzemanyag felhasználását.

Autók szén-dioxid-kibocsátása

Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata.

A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot. 2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban - egyre növekvő mértékben - bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.

10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból

A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig, mellyel mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni.

Slovenia blocks Croatian EU talks

Slovenia has moved to block neighbouring Croatia from joining it in the European Union, in a continuing dispute over boundaries. Croatia began negotiations on joining the 27-member bloc three years ago, with further talks due on Friday.

But Slovenian Prime Minister Borut Pahor said Croatia had submitted maps showing boundaries Slovenia disputed as part of its pre-joining reform process. Croatia denied the claim and called on Slovenia to reconsider its move.

Mr Pahor said Croatia was using documents in negotiations that are prejudicial to the 17-year-old territorial dispute between the two countries - a charge Croatia denies. Croatian Prime Minister Ivo Sanader said his government still hoped to complete talks by the end of 2009 as planned and expected Slovenia to reconsider. "I'm not a big optimist when I say that, but I think that it would be good if they did that," he said, according to AFP news agency.

BBC

European Parliament approves opening of defence market

The EU moved one step closer to a single market in the area of defence on Tuesday (16 December), with the European Parliament approving a commission proposal aimed at harmonising and simplifying national rules in this area.

The current Nice treaty provides that internal market rules are not applied to the defence market, allowing member states to exclude defence contracts from EU procurement rules. Moreover, 27 national licensing procedures make transfers of defence material between countries difficult, as they differ in terms of requirements. The licensing rules also apply to the export of defence related products such as spare parts or even army boots. Applying heterogeneous and disproportionate national licensing systems is hampering the security of supply between member states and costs businesses over €400 million a year, a commission statement reads.

The proposal drafted by German green MEP Heide Ruhle and endorsed by the plenum on Tuesday provides a European system of licences which will be uniform and applicable throughout the 27 member states. Licences will nonetheless be granted at the national level, with governments still free to impose sanctions if the contractor fails to respect the licensing conditions. The parliament also added some extra provisions to guarantee the security of transfers, notably with respect to the final recipients of products or components, in order to ensure that arms do not reach conflict zones.

The market fragmentation was also a problem identified in the recently reviewed EU security strategy, endorsed by heads of states and governments at their 11-12 December meeting. "Restructuring of the European defence technological and industrial base, in particular around centres of European excellence, avoiding duplication, in order to ensure its soundness and its competitiveness, is a strategic and economic necessity. In this connection, the European Council calls for early finalisation of the Directives on intra-Community transfer of defence goods and on defence procurement," the summit conclusions read.

EU security and defence boosted - European Council

The European Union's security and defence policy and a deal dating back to 1999 in which the EU would be able to deploy 60,000 troops within 60 days won a renewed political endorsement on Friday(12 December) by EU leaders, who failed however to establish any deadlines or specific financial commitments.

"Co-operation with NATO is important, but we need our own defence policy together with our allies. The EU cannot remain a midget in defence and a giant economically. This is not possible," French President Nicolas Sarkozy told a press conference after the last meeting of heads of state and government he chaired as EU president.

Yet what had earlier been presented as one of the main priorities of the French EU presidency, L'Europe de la defence got left behind in favour of discussions over the Lisbon Treaty, climate change and the financial crisis during the summit.

Unlike these three thorniest of dossiers, the defence package was largely uncontroversial, as it was mainly a political statement aimed at giving "a fresh impetus" to the bloc's security and defence policy (ESDP) without antagonising NATO or touching upon the national competence of member states in this area.

Pooling and sharing equipment, aircraft and ships was still a "goal" to be reached on a "voluntary basis ... with priority being given to planning, crisis management, space and maritime security."

French President Nicolas Sarkozy said Friday that African and not EU troops should be sent to reinforce U.N. peacekeepers in troubled Congo. Sarkozy, the current EU president, said European nations were too stretched in other military commitments elsewhere to commit to sending an EU battlegroup to eastern Congo, where rebels are fighting government forces.

Ireland agrees to 2nd vote on EU treaty - European Council

Ireland agreed in principle Thursday to hold a second vote on an accord designed to strengthen the European Union, but opponents promised to try to turn Europe-wide elections next year into a referendum on the way the bloc does business.

EU leaders in Brussels this week (11-12 December) agreed to a series of concessions to allow Dublin to make possible a second vote on the bloc's Lisbon Treaty some time in the course of next year.

These include a guarantee that each member state will keep a commissioner in future European Commissions – despite the document initially foreseeing a reduction of the size of the institution, as well as a promise that the EU would not impose rules on Ireland concerning taxation, "ethical issues" – such as abortion, euthanasia and gay marriages - or interfere with its traditional neutrality.

In order to make these promises legally binding, they will be written into a protocol in Croatia's accession treaty.

In exchange for receiving concessions from the other EU countries, Ireland has committed to holding a second referendum on the Lisbon Treaty by November 2009.

Euobserver

Tassos Papadopoulos, hard-line Cypriot leader, dies at 74

Tassos Papadopoulos, the hard-line former president of Cyprus, who ushered the divided island into the European Union after rallying Greek Cypriots to reject a United Nations peace deal, died Friday of lung cancer. He was 74.

Papadopoulos served as president from 2003 to March 2008. A longtime chain smoker, he was hospitalized last month with severe breathing problems.

His successor, President Dimitris Christofias, called him "one of the protagonists of our country's modern history." Mehmet Ali Talat, the Turkish Cypriot leader, expressed sorrow over Papadopoulos's death and conveyed his condolences to the late president's family, his official Web site said.

Switzerland in the Schengen area

Land border controls between Switzerland and the 24 countries currently making up the Schengen area have been lifted on the 12th of December 2008. Switzerland has also joined the Dublin system, which establishes the criteria for determining which Member State is responsible for examining an application for asylum.

Commission President, Mr José Manuel Barroso, announced: "I would like to congratulate Switzerland, the European Presidency and all the Member States for their efforts to extend the Schengen area to include Switzerland as from today. My sincere congratulations to Switzerland. Schengen has been successful in dismantling obstacles to unity, peace and freedom in Europe, while also paving the way for enhanced security. Today, Switzerland has once again shown its commitment to cooperating as closely as possible with the European Union for the benefit of the Swiss people."

Following the enlargement of the Schengen area to include nine new members (Estonia, the Czech Republic, Lithuania, Hungary, Latvia, Malta, Poland, Slovakia and Slovenia) on 21 December last year, today Switzerland is celebrating its accession. This will facilitate the development of border regions and the expansion of tourism, and will have a beneficial impact on infrastructures. For bona fide travellers, moving between the existing Schengen members and Switzerland will be faster and easier. Third-country nationals will be able to travel carrying a single Schengen visa and will no longer need separate national visas.

Switzerland’s link-up to the Schengen Information System - which enables information to be shared on wanted and missing people, those refused entry, and lost and stolen property - was secured before its membership could be agreed. In November the Ministers for Justice and Home Affairs concluded that Switzerland met the criteria laid down in the Community acquis.

The Commission is certain that the Swiss authorities will take all the necessary steps to ensure that air border controls can be lifted as planned in March 2009.

A pragmatic solution was found for the border between Switzerland and Liechtenstein, and the Commission hopes that the procedures for ratifying the Protocol on the association of Liechtenstein will be completed as soon as possible, allowing Liechtenstein to join the Schengen area by the end of 2009, once an assessment has been carried out.

Switzerland has also acceded to the Dublin acquis. In this connection, the Commission on 3 December submitted amendments to the Dublin and Eurodac Regulations that aim to consolidate protection for asylum seekers and to make the Dublin system more effective. This proposal is in line with the desire to create a common European asylum system with which Switzerland will now be associated, involving a very high level of protection for asylum seekers and for those benefiting from international protection within the EU.

Climate Deal - European Council

A megállapodás fő pontjai:

-Maradnak az ambíciózus 20%-kos célok a CO2 kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások arányának emelése tekintetében.

-A 20%-kos célt 2010-ben felülvizsgálhatjuk, annak függvényében 30%-ra emelhetjük, hogy a többi fejlett ipari ország milyen vállalásokat tesz a jövőre kezdődő koppenhágai klímakonferencián

-A klímapolitika összekapcsolódik az európai energiapolitikával: az energiahálózatok összekapcsolása, az energia-szolidaritás és az energiabiztonság kérdésével

-A Co2 kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2013-ban indul, 2027-re a teljes iparra kiterjed

-Azon ágazatok, amelyek ki vannak téve a "carbon-leakage" (a költségemelkedés meghaladja a hozzáadott érték 5%-át) veszélyének a kibocsátási jogaikat ingyen kapják 2013-ban, majd a Bizottság egy később kidolgozandó mérési eljárást dolgoz ki ezen ágazatok számára

-----------------------------------

OVER to you, President Obama. That was the message from European Union leaders at a summit on Friday December 12th, as they agreed that Europe would take a global lead in fighting climate change. But they also agreed to protect local heavy industry if the world’s biggest polluters did not follow suit, starting with America.

In theory, the Brussels summit for government chiefs from the 27 EU states was merely a tidying-up exercise. It was intended to spell out how Europe will fulfil promises already made back in March 2007 to make deep cuts in EU carbon emissions, to use energy more efficiently, and increase the use of energy from renewable sources, like wind, wave power and the burning of plant waste. Those promises—inelegantly dubbed the 20-20-20 plan—would involve cutting greenhouse-gas emissions by 20% over 1990 levels, obtaining 20% of energy from renewables and making 20% savings in energy use over forecast levels, all by the year 2020.

That was then. In the intervening months, leaders have seen booming economies slip into a nasty slump, prompting fears that they might slide away from their 2007 deal. In the end, the final summit conclusions preserved those headline promises, as well as a pledge that the EU would make 30% cuts in emissions if other big polluters agree to their own binding carbon limits at an important international meeting to be held in Copenhagen at the end of 2009. But political bosses agreed to make hefty concessions to countries with industries that emit lots of greenhouse gases, such as Germany and Italy, as well as ex-communist nations like Poland, that burn large amounts of coal to produce electricity.

A trading scheme remains at the heart of the next wave of EU action on climate change. Initial plans were to sell allowances to firms at auction, rather than give them away free, as mostly happens now. With recessionary winds swirling, the summit agreed big concessions to countries that worried about spiralling electricity bills for consumers, or job losses through “carbon leakage”: jargon for factory owners shutting up shop and relocating to parts of the world that do not penalise greenhouse gases.

A new clause allows the EU’s poorest, most coal-dependent countries to receive up to 70% of their allowances for industrial carbon emissions free initially. By 2020, however, their firms will have to buy all permits at auction.

Concerns over carbon leakage were met with a promise that, if other big polluters do not sign up to binding curbs at Copenhagen next year, heavy industrial sectors vulnerable to foreign competition would receive up to 100% of their allowances free—but only if they meet “benchmarks” for using the cleanest available technology. There will also be funds for developing carbon capture and storage (CCS) technology.

Eurocrats say that awarding free allowances will not harm Europe’s drive to reduce emissions, noting that allowances will be capped, and then steadily reduced in number each year. There will still be high costs for non-compliance with the plan, they argue. The concessions mean there would be no costs for firms complying with the plan, and in many cases windfall profits, as they pass on the nominal costs of allowances to consumers, despite receiving them for free. Such windfall profits have already earned some power generators in Europe billions of euros, sparking rows.

The Economist

EU funds euro1.7 billion in rail works

The European Union has approved euro1.7 billion (US$2.15 billion) in funding for 11 railway projects aimed at clearing bottlenecks in Europe's transport grid.

The European Commission said Friday that the decision also shows that it is continuing to invest to improve the continent's environment and business competitiveness. The works will specifically be used for the modernization of tunnels and the building of new lines in Austria, France, Germany, Slovenia and Hungary. The main aim is to make the main lines from Berlin to Palermo and Lyon to Budapest easier to use.

Alku a gépkocsik szén-dioxid-kibocsátásáról

Hosszas egyeztetések után az unió tagországai és intézményei hétfőn végül megállapodtak arról, hogy 2015-től az EU-ban az újonnan gyártott autók széndioxid-kibocsátása nem haladhatja meg kilométerenként a 130 grammot.

A megállapodás valamelyest visszalépést jelent az eredeti célokhoz képest, mely 2012-től vezette volna be ezt a maximumot, de az alku értelmében ezt csak 2015-től kell alkalmazni, 2012-től kezdődő fokozatos csökkentés mellett.

A megállapodás 2020-ra további jelentős csökkentést helyez kilátásba. Az előírást nem teljesítő autógyártók büntetése is fokozatosan fog növekedni, eleinte plusz kibocsátásért grammonként 5 euró büntetésre számíthatnak, mely büntetés idővel fokozatosan növekszik, majd 2018-ra grammonként már 95 euró bírságot kell fizetnie a maximális kibocsátást túllépő gyároknak.

Környezetvédő szervezetek már előre bírálták az uniós döntéshozókat, jelen trendeket figyelembe véve ugyanis prognosztizálható, hogy - a megállapodás ellenére - még évekig nőni fog az újonnan gyártott autók szén-dioxid kibocsátása, mielőtt a megállapodás értelmében a gyártók csökkentenék azt. Sajtóértesülések szerint az eredeti terv enyhítését elsősorban a befolyásos német autógyártó cégek járták ki.

2005-ben kilométerenként 159 gramm volt az EU-ban az új autók széndioxid-kibocsátása.

Euvonal

Romanian elections

Romania's parliamentary election results Monday showed the centrist and leftist parties less than a percentage point apart with more than 99 percent of the vote counted, raising the prospect of tough negotiations to form a coalition.

The leftist Social Democrats had slightly more with more than 33.5 percent while the centrist Democratic Liberal Party, supported by President Traian Basescu, had about 33 percent of the votes from Sunday's election, in which anxiety over the global financial crisis was a major issue.

The center-right Liberal Party was third with about 18 percent so far, said Election Office spokesman Marian Muhulet.

With 99.62 percent of the vote counted, the near final results showed the ethnic Hungarian Party with more than 6 percent of votes. The ultranationalist Greater Romania Party was failing to reach the 5 percent minimum, the results showed.

Basescu will name the prime minister, and Parliament will vote on whether to validate his choice.

iht

Izland 2011

Az izlandi kormányfő bizottságot hoz létre, melynek feladata az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának vizsgálata lesz. Lapinformációk szerint az észak-európai szigetország külügyminisztériuma 2009-ben benyújtandó csatlakozási kérelemmel és 2011-es belépéssel számol.

Geir Haarde miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormányzó Függetlenség Párt a jövő októberre tervezett kongresszusát már januárban megtartja, hogy az ország esetleges csatlakozását már ekkor meg tudják vitatni.

Az izlandi lakosság korábban ellenezte az ország uniós csatlakozását, azonban a pénzügyi rendszer összeomlását követően egyre erősödnek a belépést követelők hangok: jelenleg a lakosság 70 százaléka támogatná az EU-tagságot. Szombaton (2008. november 15.) 6000 ember tüntetett Reykjavíkban. A szigetország lakosságának két százalékát kitevő demonstrálók a kormány válságkezelési intézkedéseivel voltak elégedetlenek. Helyszíni beszámolók szerint több tüntető is uniós zászlót lobogtatott.

Felmerült, hogy Izland a válságból való kilábalás érdekében bevezetné a közös európai fizetőeszközt. Az EU azonban Izland tudtára adta, hogy az euróra való áttérés csak az uniós tagsággal együtt lehetséges.

Euvonal

Euro-zone in recession

The 15 countries that use the euro are officially in a recession, the European Union said Friday, as their economies shrank for a second straight quarter because of the world financial crisis and sinking demand.

EU statistics published Friday show the euro zone shrank by 0.2 percent in both the third and second quarters compared to the quarter before. Two successive quarters of negative growth is the usual definition of a recession. From a year ago, the euro-zone grew 0.8 percent in the third quarter and 1.4 percent in the second.

The entire 27 countries of the EU have so far escaped recession thanks to growth in eastern Europe. But they shrank 0.2 percent in the third quarter after zero growth in the second quarter-on-quarter. From a year ago, third-quarter growth was 1.7 percent and second-quarter growth was 0.8 percent.

Two of the region's largest economies — Germany and Italy — are in recession, Eurostat said, while France narrowly escaped, growing just 0.1 percent in the third quarter after shrinking in the second quarter.

The spending slowdown and tight credit conditions are starting to hurt: carmakers said Friday that sales are slumping even as euro-zone inflation calms from record highs. So far, euro economies have not seen the jobless rate surge — but the EU executive Commission estimates that it will rise steadily over coming months.

Business and consumer confidence figures show business and consumers are worried, with companies readying to make cutbacks and households trying to save more as they worry about job losses. Both are hurt by tighter credit conditions that raise the cost of borrowing money.

It is the first recession since the euro currency was launched in 1999, when the European Central Bank took control of interest rates. That is the major lever of economic growth because changing borrowing costs can stoke or cool growth.

AP

Magyarország 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőövet kap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió megegyezése alapján hazánk 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére.

A 25,1 milliárdos hitelkeretből a Valutaalap 15,7 milliárd dollárt (12,5 milliárd euró), az EU - a Szerződés 119. cikke szerint középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus keretében - további 8,1 milliárd dollárt (6,5 milliárd euró), a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárt (1 milliárd euró) biztosít. A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében.

Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a főigazgató közleményben.

Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére. Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap - amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal - a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.

A támogatással kapcsolatban Amelia Torres brüsszeli szóvívő jelezte: az unió figyel arra, hogy az IMF -segítséghez kapcsolódó esetleges feltételek összhangban legyenek az uniós gazdaságpolitikai ajánlásokkal, és azzal kölcsönösen erősítsék egymást. A szóvivő azt is elmondta, hogy az EU-támogatás várhatóan nem az uniós költségvetésből származik majd, hanem a Bizottság pénzpiaci műveletekkel teremti elő. Korábbi válságidőszakokban Brüsszel más esetekben is segítette már a nehéz helyzetbe jutott tagállamokat. A múlt évtized elején például Olaszország és Görögország kapott hasonló jellegű támogatást.

A kínai Hu Csia kapta idén a Szaharov-díjat

Hu Csia kínai politikai aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját. Az idei elismerést december 17‑én adják át Strasbourgban.

A polgári jogokkal, környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozó Hu Csia kiemelkedő emberi jogi aktivista és másként gondolkodó a Kínai Népköztársaságban. A „mezítlábas ügyvédek” elnevezésű jogászokat, ügyvédeket és akadémikusokat tömörítő mozgalom egykori koordinátoraként, többek között, sürgette az 1989‑as Tiananmen téri vérengzés hivatalos kivizsgálását.

Brüsszeli Csúcs 2009 október

Pénzügyi válság

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok felsorakoztak az eurózóna országainak hétvégén elfogadott intézkedéscsomagja mögé. A francia elnöki hivatalban vasárnap összegyűlt 15 ország vezetője közös akciótervben állapodott meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.

Emellett a Huszonhetek támogatják egy nemzetközi konferencia összehívását, melynek feladata a globális pénzügyi rendszer újragondolása lenne. A tagállamok még ebben az évben szeretnék lebonyolítani a konferenciát, amelyre Sarkozy szerint november lenne a legalkalmasabb időpont. „Új kapitalizmusra van szükség, ahol a pénzügyek szolgálják az üzletet és a polgárokat, nem pedig fordítva” – tette hozzá a francia elnök, aki a hét végén az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon George W. Bush amerikai elnökkel.

„Költséghatékony” klímacsomagot akarnak a tagállamok

A tagállamok állam- és kormányfőinek sikerült olyan kompromisszumra jutniuk a kérdésben, melynek értelmében a decemberben elfogadásra kerülő csomag lehetőséget biztosít az országoknak az abban foglaltak „költséghatékony” végrehajtására. Az Európai Tanács egyúttal felkérte az elnökséget és a Bizottságot, hogy az elkövetkező hetekben végezzen intenzív munkát annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2008 decemberében az európai gazdaság számára is megfelelő döntést hozzon.

„A cél és a határidő változatlan maradt. A pénzügyi válság nem szolgáltathat elegendő indokot a csomag elhalasztására” - mondta a csúcstalálkozót követően Nicolas Sarkozy, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke.

A javaslattal a jelenlegi formájában több tagállam sem ért egyet. Az ún. „nyolcak” (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) szeretnék elérni, hogy 2005 helyett 1990-et tekintsék a bázisévnek, azaz az ebben az évben mért kibocsátáshoz képest kelljen 20 százalékos kibocsátás-csökkentést elérni. Olaszország pedig az ország gazdasági nehézségei miatt fontolgatott vétót a kérdésben, mivel véleménye szerint a kibocsátás csökkentése túl nagy terhet róna iparára.

Ugyanakkor még korántsem hárult el minden akadály a végső döntés előtt, mivel Donald Tusk kormányfő jelezte: Lengyelország továbbra is fenntartja magának a vétó lehetőségét, ha nem lát más megoldást. Lengyelország számára a széntüzelésű erőművek leállítása jelentené a legnagyobb nehézséget.

Centre-right leaders 'informally' back Barroso for second term

Conservative EU leaders gathered in Brussels ahead of an EU summit "informally" proposed Jose Manuel Barroso for a second mandate as president of the European Commission, with a final agreement to be taken in at the end of the year.

"There was no official proposal, just an informal discussion. The decision will be taken at the next EPP summit in December," Javier Jimenez, press officer for the center-right European People's Party (EPP), told EUobserver.

"[Talks] seem to go in that direction," European Parliament Hans-Gert Poettering, himself a former chairman of the EPP group, told a press conference. "Not only did I support Mr Barroso, but I ensured that he was our candidate and I will continue to support him," he said, referring to the time when he chaired the EPP group in the European Parliament.

Ír ígéret

Brian Cowen ír miniszterelnök az európai állam- és kormányfők találkozóján ígéretet tett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával kapcsolatos ír megoldási tervet az Európai Tanács decemberi ülésén ismerteti.

Az Európai Tanács elfogadta az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot. A tagállamok megszavazták, hogy a paktum alapelvei alapján hozott intézkedések végrehajtása az Európai Tanács 2010. júniusi ülésétől kezdődően éves vita tárgyát fogja képezni.

A tagállamok döntöttek az Európai Unió távlati jövőjét vizsgáló reflexiós csoport („bölcsek tanácsa”) összetételéről is, melynek feladata, hogy 2020-2030-ig előre nézve áttekintsék az EU-ra váró legfontosabb kihívásokat. A testület elnökének az egykori spanyol miniszterelnököt, Felipe Gonzálezt kérték fel.

Paris summit fails to stop unilateral action by EU states

Euobserver

Despite a display of unity and call for a confidence in the financial system by leaders of Europe's four biggest economies at a mini-summit in Paris, Germany took emergency measures to save one of the country's key mortgage providers and unilaterally moved to guarantee all private deposits to prevent further deepening of the banking crisis.

On Sunday (5 October), Berlin hammered out a €50 billion plan to save Hypo Real Estate, Germany's second biggest property lender, after a previous bail-out deal of €35 billion fell apart. The country also announced it was guaranteeing the deposits of all private savers. The collapse of the earlier rescue arrangement - approved by the European Commission last week - was caused by a decision by commercial banks and insurance companies to withdraw from the deal. They were originally supposed to cover €8 billion of the savings costs.

Forced to follow Dublin

At a meeting with her colleagues from France, Britain and Italy in Paris on Saturday, German Chancellor Angela Merkel urged "those who were responsible [for the financial crisis] to be accountable," confirming Berlin's previous line suggesting that it should not only be governments and public money that comes to the rescue of the financial sector. Ms Merkel also criticised unilateral moves by EU member states to guaranteeing all deposits in banks as Ireland and Greece had done. She pointed out that Brussels would look into the issue and hold talks with Dublin and Athens.

However, only a day later, Berlin decided to take the same measures, announcing an unlimited guarantee for all private savings.

Shortly after the Germany's move, Austrian finance minister Wilhelm Molterer said he would propose that Vienna also raise its deposit guarantee, in a bid to "to ensure Austrian savings are not withdrawn and transferred to Germany," he told ORF TV. Denmark later also followed suit, with the country's finance ministry stating that the current situation "is regarded with great concern," as it "threatens financial stability in Denmark and, if unaddressed, it may cause significant disruptions to firms and households."

The Sunday turbulence in EU capitals came following a desperate attempt by French President Nicolas Sarkozy and his guests at an emergency mini-summit to boost confidence in the European financial markets. An EU-wide reponse to the crisis however was rejected - apart from "co-ordination" between countries, with moves to be left to member states themselves.

The mini-summit agreed on a list of initiatives that the four countries will present to other EU member states at a meeting of the bloc's finance ministers on Tuesday (7 October), and to their partners in the G8 club of world's leading industrial nations meeting in Washington on Friday (10 October).