Erdoğan’s victory and EU talks

"Being elected for a third term, with almost 50 percent of the vote, is something that EU leaders can only dream of. After eight-and-a-half years in power, the Justice and Development Party (AKP) remains the most popular political party Turkey has had in decades.
...
Erdoğan’s popularity is due in part to the strength of Turkey’s economy, which is now the 16th largest in the world, growing at a rate of around 6 percent annually since the AKP came to power. However, Turkey must start to tackle some financial weaknesses which are not much talked about but are on the increase, including a massive current account deficit (CAD), expected to exceed 9 percent of gross domestic product (GDP) this year -- close to the levels that contributed to economic crises in Greece and Portugal -- and rising inflation.
While Erdoğan will return to office with an over-flowing in-tray both on the domestic and foreign policy fronts, replacing the 1982 Constitution is a top priority. Because the electorate denied Erdoğan a supermajority in Parliament, which would have given him the freedom to do whatever he pleased, the AKP fell short of the 330 seats required to rewrite the Constitution unilaterally. Therefore -- and probably for the better -- Erdoğan must seek consensus, formulating a new constitution that is inclusive and reflects the opinions of the entire country, as opposed to a “made-by-the-AKP”-style document which could have been disastrous. In particular, the Peace and Democracy Party (BDP) -- which also came out of these elections victorious -- will be a key party in the constitutional debate. This also means Erdoğan may not be able to proceed with his grand plan to transform Turkey’s political system from a parliamentary to a presidential one. It is no secret that Erdoğan aspires to be president...
As for relations with the EU, senior bureaucrats quickly congratulated Erdoğan. In a joint statement, President of the European Commission Jose Manuel Barroso and European Council President Herman Van Rompuy said: “We are convinced the coming period offers new opportunities for further reforms, including work on a new constitution in the broadest possible consultation and a spirit of dialogue and compromise, and for strengthening confidence between Turkey and all EU member states. Progress in these fields should also give new impetus to the accession negotiations with the European Union.” "
...
Link

Croatia Given Conditional Approval to Join E.U. in 2013

After six arduous years of talks on its bid for European Union membership, Croatia was told Friday that it should be able to join in 2013, but that its efforts to combat corruption and reform its judiciary will be monitored in the meantime in case they slip.

Held back for years by its failure to cooperate fully in the prosecution of war crimes suspects, Croatia was then pressed by the E.U. to make a host of changes, including reforms to its judicial system.

On Friday it was judged to have finally met entry requirements, furthering the quest for it to become the 28th E.U. state — providing the bloc’s 27 nations agree to that timetable.

More...

Finland delays vote on EU bailout for Portugal

Finland's prime minister-elect suffered a setback in trying to win parliament's support for the EU's Portugal bailout plan, as a vote on the package was delayed because the second-largest SDP party remained undecided. Jyrki Katainen, leader of the National Coalition which won the most votes in April's election, had been hoping to gain approval on Wednesday to back the EU's plans at a eurozone meeting on May 16-17.
A parliamentary committee has moved the vote to Friday, a senior Social Democratic Party (SDP) member told reporters. The Finnish parliament's approval is important because it, unlike others in the euro zone, has the right to vote on EU requests for bailout funds. Support from the SDP is crucial to securing majority approval in parliament, with the eurosceptic True Finns party strongly opposed to the plan. The True Finns finished a close third in elections after a campaign which attacked bailouts for debt-hobbled members of the European Union.
Link

Szabad a munkavállalás Németországban és Ausztriában

Éppen hét év telt ez azóta, hogy Magyarország kilenc másik tagállammal együtt belépett az EU-ba. Ez az évforduló azt is jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve valamennyi tagállamban – így a munkaerő-piacát utolsóként megnyitó Ausztriában és Németországban is – szabadon, azaz munkavállalási engedély nélkül és előzetes munkaerő-piaci vizsgálat nélkül vállalhat munkát valamennyi magyar állampolgár.

Link

Párizs és Róma az uniós határellenőrzés szigorítását fontolgatja

Az „arab tavasz” hatására több tízezer menekült érkezik folyamatosan az Unió déli országaiba, jelentős kihívás elé állítva ezzel az olasz vagy épp a francia rendvédelmi szerveket - egyes vélemények szerint ez a schengeni rendszer alapjait is kikezdheti. Silvio Berlusconi és Nicolas Sarkozy ma Rómában egyeztetnek a schengeni határok esetleges megerősítéséről.
A két vezető politikus várhatóan kezdeményezi az ellenőrzés szigorítását az uniós határokon – ez a gyakorlatban akár a belső határaikon történő ellenőrzés ismételt bevezetését is jelentheti, amely az Unió egyik legkézzelfoghatóbb előnyének (ideiglenes) felfüggesztésével járna együtt.
A francia Európa-ügyi miniszter, Laurent Wauquiez szerint „Európa nem jelenthet egyet az illegális bevándorlók szabad mozgásával”, Franciaország jelenleg a határőrizet visszaállításának lehetőségét tanulmányozza.
A két déli ország között jelenleg meglehetősen feszült a viszony: Franciaország múlt vasárnap magára vonta az olaszok haragját azzal, hogy aznap Olaszországból érkező vonatjáratokat törölt, megakadályozandó annak a vonatnak a belépését Franciaországba, amelyen tunéziai migránsok és politikai aktivisták tiltakoztak Párizs bevándorlási politikája ellen. Párizst viszont az bosszantja, hogy Olaszország úgy döntött, fél évig érvényes tartózkodási engedélyt ad az olasz partokra január eleje és április 5. között érkezett, több mint 20 ezer tunéziainak, hogy csatlakozhassanak Franciaországban és más európai uniós országokban élő „barátaikhoz és rokonaikhoz”.
Claude Guéant francia belügyminiszter hétfőn emlékeztetett: a schengeni szerződés értelmében az az ország kezeli a bevándorlók helyzetét, amelybe először beutaztak. Hangsúlyozta, hogy azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek Olaszország ideiglenes tartózkodási engedélyt ad, meg kell mutatniuk, hogy rendelkeznek a második országban való tartózkodáshoz és a hazautazáshoz szükséges pénzzel. Ezen összeg hiányában a francia hatóságok visszafordítják őket Olaszországba, ahova először utaztak be - tette hozzá.
A schengeni előírások értelmében a migránsoknak tervezett tartózkodásuk idejére napi 62 euróval kell rendelkezniük. Ha elhelyezésükről gondoskodik valaki, akkor elegendő 31 euró is. Ellenkező esetben a schengeni rendszernek abba az országába kell visszaküldeni őket, ahol először beléptek a schengeni övezetbe.

Euvonal

Success of the nationalist right in Finnish Elections

The True Finns, a staunchly anti-EU and anti-immigration party saw their support skyrocket, from five seats in the last election to 39 on the back of almost a fifth of the country's voters.
On a 70 percent turnout, up from 68 percent in the 2007 vote, the conservative National Coalition Party drew the largest number of votes, with 20.4 percent. This endorsement gives them the most seats in the chamber, on 44, although the party is down six seats on the last election.
The conservatives, whose chief, the current finance minister Jyrki Katainen, will lead the next government, will have to choose between the True Finns and the second-place Social Democrats. The centre-left Social Democrats also lost three seats, taking them down to 42 mandates, although analysts describe the vote as a defensive success for the party, with the vote up on recent surveys. The Social Democrats had warmed to the growing anti-EU mood and criticised the recently announced EU-IMF bail-out of Portugal from the right.
The biggest party in the last election, the liberal Centre Party of Prime Minister Mari Kiviniemi was the biggest loser of the night, shedding 16 seats, a result that has pushed them into fourth place.
With the second and third biggest parties sharply critical of EU bail-outs of countries viewed by voters as feckless and indigent, the election puts the recent rescue of Portugal in the balance.
Euobserver

Újabb izlandi nem az Icesave-kártérítésre

Új szakaszába érkezett az Izland és az Egyesült Királyság valamint Hollandia közötti vita az összeomlott online bank külföldi betéteseinek kártalanításáról, miután az izlandi szavazók szombaton másodjára is elutasították az ezt rendező egyezség törvénybe iktatását. Az izlandi szavazók 60 százaléka szavazott az egyezmény ellen, amely 5,5 százalékról 3,2 százalékra csökkentette volna le a London és Hága által követelt kamatot. A szavazók többsége azonban még így sem tartotta igazságosnak, hogy állami pénzből fedezzék a pénzügyi szektor hibáit. 2008-ban, az izlandi Icesave internetes bank összeomlását követően a brit és holland betéteseket 3,8 milliárd euró értékben kárpótolták a saját kormányaik. A londoni és a hágai vezetés most ezt az összeget szeretné visszakapni. Az izlandi kormány végül megegyezett a kártérítés fizetésének ütemezéséről, azonban azt márciusban a lakosság 91 százaléka elutasította. Az eredeti feltételek szerint 15 év alatt fizette volna ki a teljes összeget, amely minden háztartásra 45 ezer eurós terhet rótt volna. Olafur Ragnar Grimsson elnök az eredmények ismertté válását követően úgy nyilatkozott, hogy a többi országnak és a nemzetközi szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk az izlandi nép akaratát. Az Egyesült Királyság és Hollandia ugyanakkor jelezte, hogy bírósághoz fordulnak. Eközben az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Felügyelő Hatósága már eljárást is indított Reykjavík ellen. Euvonal ---------- Netherlands: 'No way now for Iceland to join EU' Link

Bulgaria, EU 'Demographic Bailout', and the New Frontier

Bulgaria has just become the first EU member state to have conducted a population census in 2011. The census results have expectedly revealed the scope of Bulgaria's demographic catastrophe – the country's population is declining rapidly, aging rapidly, and continuing to emigrate at a steady rate. Actually, in some ways the census results were better than expected – to the extent that any silver linings can be seen when a country's population declined from 7.9 million to 7.3 million in just 10 years. Examples of those are that Bulgaria's population hasn't gone below 7 million yet, and that there has been a notable increase in the birthrate over the past decade. So the "good news" is that Bulgaria's demographic situation is "only" apocalyptic while many had predicted it would be "hopeless." Of course, there is a really fine line between the two, if any.

(...)

Because the demographic collapse of Bulgaria is rapidly, though not ostentatiously enough, becoming an EU problem. If unchecked, the worsening demographic situation not just in Bulgaria but also in some other parts of the European Union - most notably the Baltic states and parts of Central Europe - is bound to create or exacerbate (international) conflicts that can threaten the stability and prosperity of the entire EU. That is why the emerging or already clearly visible demographic ordeals in parts of the EU must become the catalyst for unprecedented policies and measures on part of the European Union that can only be described as "EU demographic bailouts."

(...)

There is at least one more spot in the EU where the demographic collapse can cause international trouble – the Baltic states, especially Estonia and Latvia, with their declining populations and sizable ethnic Russian minorities. Many of the ethnic Russians in these countries reside there as "recognized non-citizens" refusing to accept local citizenship; their situation has been a grudge that Russia has been holding against the EU for more than a decade. Bulgaria and the Baltic states are not the only ones facing tough demographic realities in the EU. CIA World Factbook figures indicate that in 2010 compared with 2002 the population of Estonia declined by -8.9%, Latvia -6.4%; Bulgaria -6.2%, Romania -1.7%; Lithuania -1.6%; Hungary -0.9%, Poland -0.5%. Germany's population also declined by 2% and most Western European states are struggling with falling birthrates, their populations going up only thanks to the influx of immigrants.

Link

Portugal requests EU financial aid

Portugal's caretaker government said on Wednesday it had decided to seek financing from the European Union in an abrupt turnaround after resisting a bailout for months despite sharply deteriorating financial conditions.

The nation of 10.5 million became the third member of the euro zone to seek a rescue after Greece and Ireland after months of fending off market pressure to request assistance, as borrowing costs soared amid deepening political instability. Prime Minister Jose Socrates said in a televised statement that parliament's rejection of additional austerity measures last month had aggravated the financial situation, ultimately making the request for aid "inevitable."

(...)

Socrates cited no figure but a euro zone official estimated Lisbon is likely to need between 60 and 80 billion euros in European and International Monetary Fund loans over three years. Any assistance will be subject to strict conditionality.

(...)

EU officials have been striving to prevent financial market contagion spreading beyond Portugal to affect larger economies such as Spain, which has undertaken major economic reforms, budget cuts and a banking clean-up to stay out of danger.

Portugal has implemented a series of spending cuts, tax rises and wage curbs and the government proposed further measures to reduce the public deficit to 4.6 percent of gross domestic product this year after missing last year's 7.3 percent target. Following a restatement of public accounts, the 2010 deficit came in at 8.6 percent.

Socrates' caretaker government said last week it lacked the constitutional authority to negotiate an economic adjustment program with the EU and IMF, raising a potential obstacle to an early deal. The prime minister said he had made the request within the limits of his caretaker role.

Reuters

Az Euró Plusz Paktum

"Six-pack" jogszabálycsomag elemei:

1) A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának jogi alapját (1466/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió tagállamai a kedvező időszakokban megfontolt költségvetési politikát folytassanak, s ezáltal megfelelő tartalékot halmozzanak fel a kedvezőtlen időszakokra. A kedvező időszakokban eddig tanúsított engedékenységgel szakítva az államháztartás felügyelete a jövőben a költségvetési politika megfontolt kialakításának új elvét fogja követni, amely a középtávú célkitűzés felé való konvergálást hivatott biztosítani. A Bizottság figyelmeztetést bocsáthat ki, ha az euroövezet tagállamai jelentősen eltérnek a megfontolt költségvetési politikától.

2) A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának jogi alapját (1467/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága a költségvetési politikák súlyos hibáinak kiküszöbölésére szolgál. A rendelet annyiban módosul, hogy az adósságállomány alakulását az eddiginél szorosabban figyelemmel kísérik, és az a hiány alakulásával egyenlően esik latba a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljáráshoz kapcsolódó döntéshozatalkor. A GDP 60%-át meghaladó adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak lépéseket kell tenniük, hogy adósságukat elfogadható ütemben csökkentsék, ami az elmúlt három évben mért 60% fölötti rész huszadrészével való csökkentésnek felel meg.

3) Rendelet az euroövezet költségvetési felügyeletének hathatós érvényre juttatásáról: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában bekövetkező változásoknak az euroövezet tagállamaira alkalmazandó új, többlépcsős szankciórendszer ad nyomatékot. A prevenciós ágon a költségvetési politika megfontolt kialakításától való jelentős eltérés kamatozó letét elhelyezésének kötelezettségével járna. A korrekciós ágon pedig a GDP 0,2%-ának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azon országot, amelyre nézve túlzott hiány fennállásáról szóló határozat születik. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást.

Felmerült, hogy a jog érvényre juttatása érdekében e szankciók kapcsán „fordított szavazás” kerüljön alkalmazásra, vagyis a szankcionálásra irányuló bizottsági javaslat elfogadottnak minősülne, hacsak a Tanács azt minősített többséggel el nem veti. A letétekből és bírságokból származó kamatokat az euroövezet azon tagállamai között osztanák fel, amelyek sem túlzott hiánnyal, sem túlzott egyensúlyhiánnyal nem rendelkeznek.

A változások kialakítása megkönnyíti az áttérést egy olyan jogérvényesítési rendszerre, amely – a Bizottság június 30-i közleményével összhangban – az uniós költségvetéshez kapcsolódik.

4) Új irányelv a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről: Mivel a költségvetési politika kialakítása decentralizált, a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek meg kell nyilvánulniuk a nemzeti költségvetési keretekben, vagyis a nemzeti költségvetés kialakításának alapját képező elemekben (könyvelési rendszerek, statisztikák, előrejelzési gyakorlatok, költségvetési szabályok és eljárások, költségvetési kapcsolatok más kormányzati egységekkel, például a helyi és a regionális önkormányzatokkal). Az irányelv rögzíti a tagállamok által betartandó minimális követelményeket.

5) Új rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és korrekciójáról: A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás új elem az uniós gazdaságfelügyelet keretén belül. Ennek része az egyensúlyhiányokban rejlő kockázatok rendszeres időközönkénti értékelése egy gazdasági mutatókból álló eredménytábla alapján. A Bizottság erre támaszkodva a kockázatnak kitett tagállamok esetében mélyreható felülvizsgálatot indíthat a háttérben álló problémák feltárására. Azon tagállamok esetében, amelyek egyensúlyhiánya súlyos vagy a GMU működését veszélyezteti, a Tanács ajánlásokat fogadhat el és „túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást” indíthat.

Az eljárás alatt álló tagállamnak korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania. A Tanács azt megvizsgálja, és megszabja a korrekciós intézkedés határidejét. A korrekciós intézkedés megtételének többszöri elmulasztása esetén az euroövezet szóban forgó tagállama szankcióknak teszi ki magát (lásd a következő pontot).

6) Rendelet az euroövezetben jelentkező túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára irányuló jogérvényesítési intézkedésekről: Hasonlóan a költségvetés vonatkozásában előírtakhoz, ha valamelyik euroövezeti tagállam több ízben nem tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében kibocsátott tanácsi ajánlásoknak, GDP-je 0,1%-ának megfelelő éves bírságot tartozik fizetni. A bírság kivetése csak minősített többségű szavazással („fordított szavazás”, lásd fentebb) állítható le, s e szavazáson csak az euroövezet tagállamai vesznek részt.

Europa Press Rapid

---------------------

Az Euró Plusz Paktum célja, hogy kiegészítse a Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve az EU hivatalos közös gazdaságpolitikáját, az Európa 2020 stratégiát olyan módon, hogy a nemzeti gazdaságpolitikai célok ne kerüljenek ezekkel összeütközésbe. A Paktumnak az a célja, hogy a tagállamok a saját hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy egyeztetnek egymással, és saját, nemzeti döntéseikkel ne hátráltassák, hanem segítsék közös céljaik megvalósítását.

A versenyképességi fejezet gerincét Németország sikeres versenyképességi programja inspirálta, és elsősorban a bérpolitikára koncentrál. A tagállamok azt fogják nyomon kísérni, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, vagyis a béremelkedések mögött tényleges többlet-teljesítmény van-e. A versenyképességgel kapcsolatos legfontosabb vállalások azok, hogy a kollektív béralku nemzeti hagyományait is figyelembe véve a tagállamoknak meg kell próbálniuk megakadályozniuk a többlet-teljesítménnyel nem alátámasztott bérnövekményeket, és meg kell nehezíteniük az automatikus béremelések (pl. inflációs indexálás) rendszerét.

Bár a Paktum az innováció fejlesztését, a bürokrácia csökkentését is előírja, alapvetően a bérpolitika terén fogalmaz meg sarkos kötelezettségeket. A tagállamoknak különösen figyelniük kell arra, hogy a közszférában, ahol az állam állapítja meg a béreket, a béremelések növelése ne legyen magasabb a piaci bérnövekedésnél.

A felelős állami költségvetések területén az Euró Plusz Paktum két újdonságot hoz a résztvevő tagállamoknak. Egyrészt az Euró Plusz Paktum lényegében kiegészíti a maastrichti mutatókat egy ötödik mutatóval, a fenntarthatósági réssel, ami azt fogja mérni, hogy a tagállamok nyugdíjrendszerei, az egészségügyi és segélyezési rendszerek milyen hatással lehetnek a költségvetésre.

További jelentős újítás, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot a tagállamoknak be kell építeniük saját alkotmányukba vagy alaptörvényeikbe, és nemzeti szinten is kikényszeríthetővé kell tenniük azt.

Euractiv

-------

A versenyképességi csomag elemei:

1, bérpolitika a termelékenység alapján

2, foglalkoztatás növelése

3, állami költségvetések fenntarthatósága (nyugdíjrendszerek, egészségügy, szociális ellátások)

4, pénzügyi rendszer stabilitása

5, adópolitikai koordináció

Euro-plus paktum

Az Euro-paktumhoz csatlakozik Bulgária, Románia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Dánia. Parlamenti támogatás hiányában az euro pact minus csoportba kerül Svédország, az adókedvezményeit féltő Csehország és Magyarország valamint a fiskális függetlenségére kényes Egyesült Királyság.

Az Euro-plus paktum országai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hat jogszabálycsomagot végrehajtják.

--------- A Stabilitási és Növekedési Egyezményben előírt kötelezettségek közül eddig főleg a költségvetési hiánycél betartására törekedtek, miközben háttérbe szorultak az államadósságra vonatkozó szabályok, ami kevéssé hitelessé tette az egész rendszert. Ami az államadósság mértékét illeti, korábban a Bizottság és a Tanács elnézte, ha a tagállamoknak a GDP arányában meghatározott államadóssága tartósan jóval 60 százalék fölé emelkedett. Az új javaslatok az eddiginél szigorúbban megkövetelik az adósságcsökkentést, például – egyéb releváns tényezők figyelembevétele mellett – bevezetik az úgynevezett 1/20-os szabályt. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország államadóssága átlépi a 60 százalékos határt, akkor azt évente olyan mértékben kell csökkentenie, amely megfelel az államadósságnak a GDP 60 százalékát meghaladó része 1/20-ának, például 80 százalékos adósságráta esetén évente 1 százalékponttal.

Az államháztartással kapcsolatban az új szabályozás erősíteni kívánjak a megelőző jelleget. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy középtávon az államháztartási egyensúly elérésére törekedjenek. Így az egyensúlytól való távolodás pénzügyi szankciókat vonna maga után akkor is, amikor a hiány még nem lépte át a GDP 3 százalékában meghatározott felső határt.

Az államháztartási folyamatok ellenőrzése mellett külön jogszabály készül a makrogazdasági egyensúlytalanságok nyomon követéséről és elhárításáról. A javaslat értelmében monitoring rendszer épül ki a külső és belső egyensúlytalanságok figyelésére, és amennyiben bebizonyosodik, hogy ilyen helyzet állt elő, a Tanács az érintett tagállamot felkéri, hogy készítsen programot a probléma kezelésére, majd számon is kéri az intézkedések végrehajtását.

A költségvetési tervezésre vonatkozó legjobb európai gyakorlatok átvételét is előírja a csomag egyik jogszabálya, 2013 végi határidővel. A költségvetési tervezési folyamat átláthatóságáról van szó, és arról, hogy a tagállamok büdzséiben legyen középtávú kitekintés is. --------------

Megállapodás az állandó stabilitási mechanizmusról

Az ESM 500 milliárd euró tényleges hitelezési képességgel rendelkezik majd. A tagállamok által biztosított 700 milliárd eurós alaptőkéből 620 milliárd euró az előzőleg megállapított lehívható tőke és az eurózóna tagállamai által nyújtott állami garanciavállalás kombinációja lesz, míg a fennmaradó 80 milliárd eurót készpénzben fizetik be az országok. Megegyeztek arról is, hogy azok a tagállamok, amelyekben az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, az eurócsatlakozást követő 12 éves időszakra kedvezményt kapnak, így átmenetileg kevesebb hozzájárulást kell majd befizetniük.

Addig is, amíg az ESM működni nem kezd, a tagállamok garantálják a 2010-ben ideiglenesen létrehozott EFSF 440 milliárdos hitelezési kapacitását.

Euvonal

EU Nuclear Tests

European Union energy ministers predicted it would take months to start EU-wide nuclear “stress tests” as Germany led a push for stringent common rules and said national leaders must tackle the matter later this week. The energy ministers from the 27-nation EU said checks on the region’s 143 atomic plants following Japan’s nuclear accident would probably get under way in the second half of this year on a voluntary basis. The tests may cover threats from earthquakes, floods, airplane crashes and terrorists as well as reactors’ cooling systems and their age, said EU officials. “I’m not sure that all countries will proceed in as demanding a manner as we have planned in Germany,” German Economy Minister Rainer Bruederle, who also handles energy policy, told reporters in Brussels after the emergency EU meeting. He said his support for mandatory European tests failed to win the backing of some participants.

German Chancellor Angela Merkel has urged uniform standards across the EU and said she will raise the issue at a March 24-25 meeting of the bloc’s leaders. She decided last week that Germany will keep its seven oldest nuclear reactors offline as part of the nationwide safety review to run through June. Merkel’s Christian Democratic party dropped votes and the Greens doubled their support yesterday in the first electoral test of Germany’s response to Japan’s accident. The vote in the eastern state of Saxony-Anhalt was the second of seven German regional ballots this year.

EU Energy Commissioner Guenther Oettinger said the bloc must come up with a checklist reflecting the concerns of European and national authorities, including in countries that don’t produce atomic energy. Oettinger, Bruederle and Hungarian National Development Minister Tamas Fellegi recommended that non-EU nations bordering the bloc such as Switzerland and Turkey also be involved in the tests.

“We should aim to have this assessment under way before the end of the year,” said Fellegi, who chaired the energy meeting because Hungary holds the EU’s rotating presidency. “We should avoid any hasty decisions.” Bloomberg

Eurozone agrees pact in principle

Sarkozy and Kenny draw swords as eurozone agrees pact in principle

Eurozone leaders meeting in Brussels have agreed on the broad outlines of the document formerly known as the 'Pact for Competitiveness' and subsequently watered down and rebranded a 'Pact for the Euro'. But even as the lines were being firmed up, French President Nicolas Sarkozy and Irish Prime Minister Enda Kenny drew swords over corporate taxation levels.
According to EU diplomats describing the heated exchange, as the Irish leader kept pressing for a reduction in the interest rate charged on the country's international loan, his French counterpart at one point reportedly snapped: "So we're supposed to give up millions and you're not even willing to talk about taxes?" Mr Sarkozy wants to see language referring to "distortive taxation rates" in a declaration by EU Council President Herman Van Rompuy following a eurozone summit in the European capital.
Dublin for its part, is looking for a one percent reduction on the 5.8 percent rate that is charged on the EU portion of an €85 billion joint EU-IMF loan. The rate is roughly three points higher than the bloc's borrowing costs, a 'margin' Brussels charges as a punitive measure to dissuade others from requesting a bail-out.But economists and Irish officials say the rate will make reducing Ireland's debt pile in the years to come impossible.
Beyond the scrap between Ireland and France's leaders, another EU diplomat told EUobserver all the leaders are "Pretty much at each others' throats. Once one leader raises one issue, it sparks an attack from another leader on another issue." "11 March was always going to be too early for them to reach any consensus."

Elements of euro pact agreed
A fresh, watered-down version of the proposals, renamed a 'pact for the euro', have now however in principle been agreed. Proposals from commission chief Jose Manuel Barroso and Van Rompuy reworking an earlier Franco-German 'Competitiveness Pact' had contained a laundry list of liberalising demands, including wage restraint across the eurozone; limiting public service spending; constitutional changes limiting government borrowing; raising retirement ages and moving away from labour-based taxation towards consumption-based taxation.
The new euro pact says that a constitutional 'debt brake' is just an example of what can be done; pension adjustments would be optional. 'Adjustment' rather than abolition of wage indexation would now be performed "where necessary".
Earlier demands "to enhance decentralisation in the bargaining process," have since been replaced with slightly more moderate wording that would see reforms to "adjust the wage-setting arrangements, notably the degree of centralisation in the bargaining process."
Leaders have also agreed that there will be a "structured discussion on tax policy" and a common co-ordinated tax base could be among the measures employed to improve the competitiveness of the EU in relation to its leading trade partners.
Countries remain far apart on the flexibility of how EU rescue mechanisms will operate, with no agreement yet on suggestions that both the EFSF and its permanent replacement from 2013, the European Stability Mechanism, be allowed to buy bonds itself as the ECB is currently doing, or let its loans be used for governments to buy debt back on primary or secondary markets, allowing a less disruptive form of restructuring to take place. There is also a proposal that the EFSF and ESM provide credit lines to troubled countries.
There was also no agreement on Friday on an expansion of the effective lending capacity of bail-out funds or on a series of six proposed directives on economic governance first put forward by the European Commission last September.
Non-euro EU states, such as Sweden, Denmark, the UK, and Poland, will be invited to join the pact at the European Council of 24-25 March

Greece wins eurozone concessions, Ireland rebuffed
Greece has won a reduction of 100 basis points - one percent - in the interest rate it pays on its €110 billion loan and an extension of the payment period from the current three and a half years to seven and a half. Ireland was offered a similar reduction, but the country's new prime minister said he could not accept the terms demanded.

In return for Greece's concessions, Athens has committed to a detailed fire-sale privatisation programme worth some €50 billion. A similar 100-basis-point reduction on the rates Ireland pays on its €85 billion loan was also dangled in front of Prime Minister Enda Kenny, but the quid pro quo demanded by core eurozone countries was that Dublin agree to a common tax base for the single-currency area, a move that the taoiseach has described as "tax harmonisation through the back door."

Euobserver

Az EP elfogadta Járóka javaslatát az uniós romastratégiáról

Megszavazta az Európai Parlament a romák európai integrációjának uniós stratégiájáról szóló állásfoglalást. Az elnökség üdvözölte, hogy a jelentés a romák társadalmi felemelkedését állítja középpontba, kiemelt hangsúlyt helyezve a szegregáció háttérbe szorítására.
Az EP várakozásai szerint a dokumentum lesz az alapja annak a keretjogszabálynak, amelyet április elején tesz közzé az Európai Bizottság, és amely a később kidolgozandó nemzeti integrációs programok kerete lesz.
Ahhoz, hogy előrelépést tudjunk tenni, meg kell szabadulnunk a sztereotípiáktól, az általánosításoktól és előítéletektől. Tudatában kell lennünk annak, hogy a romák életfeltételei korántsem egyformák mindenütt” – mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a március 8-i parlamenti plenáris vitában a Járóka-jelentés kapcsán, melyet nagy többséggel fogadtak el az Európai Parlament képviselői tegnap (2011. március 9.).
A vitában Hannes Swoboda, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke is üdvözölte a jelentést. „A magyar elnökség biztos lehet abban, hogy ez a magyar elnökség egyik sikere lehet” – mondta, és hozzátette, hogy az S&D frakció visszavonja alternatív indítványát és támogatja a Járóka-jelentést.
A megszavazott parlamenti állásfoglalás javaslatokat fogalmaz meg a jövendő uniós romastratégia szerkezetére. A képviselők zöme a tervezet vitájában úgy vélekedett, hogy nem egyszerűen csak európai keretet kellene adni a tagállamok különböző romaintegrációs stratégiáinak, ahogy a Bizottság elképzeli, hanem egy egységes és önálló, bizonyos elemeiben kötelező erejű stratégiát létrehozni.

Euvonal
Link

Estonians re-elect their government

Prime Minister Andrus Ansip's centre-right coalition may become the first Estonian government since the country's independence in 1991 to serve a second term. According to the preliminary results of the 6 March elections, Mr Ansip's Reform Party won 28.6% of the vote (33 seats) while his coalition partner, Pro Patria/Res Publica Union, received 20.5% of the vote (23 seats). The combined 56 seats would constitute a solid majority in the 101-seat Riigikogu, Estonia's Parliament.

Informal Meeting of EU Defence Ministers

European Union defence ministers welcomed the start of the evacuation of EU citizens from Libya. Although the issue was not originally on their agenda, EU defence ministers discussed it with NATO’s Secretary General, at their informal meeting in Gödöllő, on 25 February 2011, and the EU’s High Representative said that sanctions should be considered against Libya.
Inexpensive but efficient defence
Long-term planning calls for broader cooperation in the EU’s common security and defence policy. The defence ministers discussed this and similar issues. Member states backed the principle of pooling and sharing defence capabilities, which could be an innovative solution to improve efficiency while cutting cost.
The EU has already discussed the issue at several forums, most recently, at an expert conference, which was organised by the Hungarian Presidency in Budapest. Addressing the informal meeting in Gödöllő, Catherine Ashton said the EU will look at ways to fine-tune pooling and sharing, based on member states’ needs.

“The negative effects of the economic crisis, have highlighted the need to use the existing European resources in a more cost-effective, coordinated and organised manner,” Minister of Defence, Csaba Hende, said in an expert seminar, on the current issues of the EU’s capability development on 3 February. Roughly, 150 representatives from 27 member states gathered in the Stefánia Palace in Budapest, to discuss the possibilities of the proposal.

The incidents in the immediate neighbourhood of the EU’s southern states in the past weeks have highlighted the region’s security challenges are not decreasing, but increasing; which makes cooperation more important than ever.
The pooling and sharing of defence capabilities are different types of defence cooperation where military capabilities are developed or maintained together or one country specializes herself in a capability area. The Hungarian Presidency’s goal is to popularise this innovative use of capabilities among member states in this semester. This was a major subject at the informal meeting of defence directors in Budapest, at the end of January 2011, and the Presidency proposed it to be a topic at the Meeting of Defence Ministers in Gödöllő, in late February.
Mr Hende said, “Hungary is in a special situation, as the Presidency must carry out its tasks in the new institutional environment created by the Lisbon Treaty. Therefore Budapest is holding an irregular, “supportive presidency”, carrying out its duties not in competition with the High Representative of the Union for Foreign Affairs, and Security but with her guidance.”

After the speech of the Minister for Defence, the most renowned European experts, and researchers of the field, gave presentations in three sections. The morning session revolved around the theoretical background of the pooling and sharing method. The speakers included Hilmar Linnenkamp, former deputy chief executive of the European Defence Agency (EDA), and Jon Mullin, the current capabilities director of EDA.
The speakers agreed that the pooling and sharing method is the main theme of current European defence policy, but Nick Witney, former chief executive of EDA, said, “member states cannot afford to stop developing their military forces due to the economic crisis, and lack of interest. According to the expert, this will inevitably lead to Europe’s loss of significance in global politics.”
http://www.eu2011.hu/news/presidency-aims-more-efficient-organisation-eu-military-capabilities

New Irish government

Irish voters have punished the outgoing Fianna Fail-Green coalition government, handing a strong mandate to the centre-right Fine Gael party. The new government's immediate tasks will include tackling the country's economic mess and securing more favourable terms on a recent international bail-out.
Counting will continue in a number of outstanding constituencies on Monday (28 February), with 154 places in the Ireland's 166-seat parliament filled so far: 70 Fine Gael, 36 Labour, 18 Fianna Fail, 13 Sinn Fein, five United Left Alliance and 12 others.
Fianna Fail, which means "soldiers of destiny" in Irish, has governed Ireland for three of every four years over the past eight decades. But voters in Friday's elections took an axe to the party's standing after it presided over the worst economic crash in the state's history. The Green junior coalition party was completely wiped out, losing all six of the party's seats.
Incoming Fine Gael leader Enda Kenny who is set to become prime minister called the vote a "democratic revolution". His party, which is likely to fall six seats short of an overall majority, is predicted to form a coalition government with the centre-left Labour party, which enjoyed its best ever election results. A combination with Independent MPs is also a possibility.

Independent Senator Shane Ross who topped the poll in the Dublin South constituency said his strong support, the rise of a centre-left party and the collapse of Fianna Fail amounted to an "end of tribal politics in Ireland". Born out of Ireland's 1922-23 civil war, the conservative Fianna Fail and Fine Gael parties have dominated the country's political sphere since that date, reducing the importance of the left-right divide typically seen in other European countries.
The new Irish parliament is set to convene for the first time on 9 March, two days before eurozone leaders meet in Brussels to debate ways to reform the bloc's emergency lending fund.
An overhaul of the club's budgetary rules is also on the agenda, as are plans to boost the economic competitiveness of individual member states. Mr Kenny has indicated he will seek a reduction in Ireland's borrowing rate, together with compulsory "haircuts" on unguaranteed senior bank debt, as part of the overall package.
Germany has been a driving force behind the high interest rate attached to EU loans as a means of dissuading potential borrowers, but economists argue that the punitive rate and Ireland's low growth prospects mean the country's debt pile can only go up in the coming years.
Berlin is expected to request something in return from Dublin if it agrees to improved lending terms. Plans for increased eurozone competitiveness, currently being drafted by the staff of European Commission President Jose Manuel Barroso and European Council President Herman Van Rompuy, contain calls for member states to include a 'debt brake' but no provisions on increasing corporate taxation, reports the Financial Times.Ireland has so far resisted Franco-German calls to increase its 12.5 corporation tax, arguing it is key to the country's economic recovery.
Euobserver

Pact for Competitiveness

The abolition of salary indexation systems, greater harmonisation of member state corporate tax rates and an overhaul of national pension systems are among the measures contained in a Franco-Geman 'Pact for Competitiveness' for the eurozone, put forward at the EU summit on Friday (4 February). Other elements included the insertion of a "debt alert mechanism" into national constitutions, the mutual recognition of educational diplomas and the establishment of national crisis management regimes for banks. Details would then be thrashed out at a specially convened summit of eurozone leaders in March, together with an already-scheduled EU summit later in the month.
"We need to increase competitiveness and the yardstick should be the member state that is leading the way," Ms Merkel told journalists immediately prior to the lunch. Suggestions that Germany should increase salaries, potentially harming the country's competitiveness, have irked Berlin in the past. The German leader indicated that non-eurozone states will also be invited to sign up to the competitiveness pact if they wish.
Mr Sarkozy hailed the initiative as a major step forward. "France and Germany are working hand in glove to defend the euro," he told the joint briefing. The Franco-German "structural plan" was a way of boosting European competitiveness and ensuring the convergence of member state economies, he added.
The plans for enhanced joint governance of the 17-nation eurozone economy appeared to hit a hurdle almost immediately however, with Belgian Prime Minister Yves Leterme blasting them as being overly constrictive. "There must be more economic cooperation, but member states must be left the room to carry out their own policies," Mr Leterme said on arriving at the one-day summit, originally scheduled to discuss energy issues. "Each member state has its own accents, its own traditions. We will not allow our social model to be undone," he added.
Critics also hit out at the pact's intergovernmental nature, with little role for the EU's institutions envisaged. "We welcome the move towards greater economic governance as step in the right direction. However, the method being proposed will not provide the required result as it is purely intergovernmental," said the leader of the European Parliament's Liberal group, Guy Verhofstadt. "The only effective way of ensuring the discipline and objectiveness that is required, is through the Community method and with the empowerment of the Commission to act and set real sanctions."

Euobserver

EU leaders set deadlines for energy market

U leaders on Friday (4 February) agreed to set new deadlines for the completion of the bloc's internal energy market, linking up gas and electricity grids and consulting with the EU commission before doing bilateral energy deals with foreign suppliers. "The internal market should be completed by 2014 so as to allow gas and electricity to flow freely," the final conclusions read.
National governments are also invited to "accelerate work" on adopting technical standards for electric vehicle charging systems by mid-2011 and for smart grids and meters by the end of 2012.
The thorny issue of EU funding for cross-border energy infrastructure links, with net payers to the EU budget such as Germany keen on having just the private sector footing that bill, has been postponed until June, when the EU commission is due to come up with a list of projects which are "justified from a security of supply/solidarity perspective, but are unable to attract enough market-based finance."
In addition to pipelines and new foreign suppliers, "Europe's potential for sustainable extraction and use of conventional and unconventional (shale gas and oil shale) fossil fuel resources should be assessed."
Energy efficiency targets, "presently not on track", are also flagged up. The EU last year signed up to boost up its energy efficiency by 20 percent by 2020, for instance by streamlining standards for energy savings of buildings, transport and industrial processes. "As of 1 January 2012, all Member States should include energy efficiency standards taking account of the EU headline target in public procurement for relevant public buildings and services," the EU document reads.
On the external dimension of energy policy, EU member states are to inform the commission from 1 January 2012 "on all their new and existing bilateral energy agreements" with foreign countries. "The commission will make this information available to all other member states in an appropriate form, having regard to the need for protection of commercially sensitive information. The high representative is invited to take fully account of the energy security dimension in her work. Energy security should also be fully reflected in the EU's neighbourhood policy," EU leaders say.
Regarding Russia, accounting for up to 90 percent of the gas supplies in some eastern European member states, "work should be taken forward as early as possible to develop a reliable, transparent and rules based partnership with Russia in areas of common interest in the field of energy and as part of the negotiations on the post-Partnership and Co-operation Agreement process." EU climate change commissioner Connie Hedegaard welcomed the agreement and said it sends a very clear signal, that in spite of the economic crisis "there is a strong will to deliver on key tools to speed up Europe's transition into a resource-efficient, low-carbon society."

Euobserver

Irish government in tatters as coalition partners pull out

Irish Prime Minister Brian Cowen's government was in tatters Sunday after the junior coalition partners pulled out, in a move likely to spark elections even earlier than those planned for March 11.
Green Party leader John Gormley told a press conference in Dublin that "our patience has reached an end" after a week of political turmoil that resulted in Cowen quitting as leader of his ruling Fianna Fail party on Saturday. "Because of these continuing doubts, the lack of communication and the breakdown in trust, we have decided that we can no longer continue in government," Gormley said after talks with his party's national executive.
The move plunges Ireland into deeper chaos as it struggles to recover from a debt crisis that brought the economy to its knees and forced Dublin to accept an international bailout in November.
Parliament must still pass a finance bill comprising spending cuts and tax hikes which are seen as a pre-condition for loans worth 67 billion euros (90 billion dollars) from the European Union and International Monetary Fund. All the main parties are committed to getting the bill through before an election and Gormley said this had not changed.
AFP