Francois Hollande lett Franciaország új elnöke

A hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,56 százalékkal megnyerte a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 48,44 százalékot ért el az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában.

Hollande-nak államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

Francois Hollande egy korábbi beszédében mondta a következőket: „A forduló másnapján, ha mandátumot kapok, memorandumot fogok intézni az (uniós) államfőkhöz a paktum újratárgyalásáról.” Ennek négy fő pontja: eurókötvények létrehozása infrastrukturális ipari projektek finanszírozásához, az Európai Beruházási Bank finanszírozási lehetőségeinek felszabadítása, pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, valamint az európai strukturális alapok fel nem használt maradványainak mozgósítása különböző projektekhez – mondta.

Euvonal.hu

Austerity topples Romanian government

Romania's left-leaning opposition will try to form a new government after torpedoing the centre-right cabinet in a confidence vote on Friday, the latest collapse of an austerity-minded ruling coalition in Europe.

Like other governments in the European Union, ousted Prime Minister Mihai Razvan Ungureanu's two-month-old cabinet has faced a wave of public anger against plans for spending cuts and tax hikes. Violent protests toppled his predecessor, Emil Boc.
"Today justice was done," said Victor Ponta, head of the left-leaning opposition Social Liberal Union (USL). President Traian Basescu, a political opponent, nominated Ponta to try to form a new government as prime minister.

The European Union's second-poorest member slashed public sector salaries and raised sales taxes to put its economy on a more solid footing, but the measures have hit the poorest as Romania emerges only slowly from a two-year recession. Ponta said he controls 228 seats in the 460 member parliament. He should be able to gain backing from smaller parties that will give him a clear majority. If parliament fails to back a new prime minister, an early vote would be held. The next general election is scheduled for November.
The International Monetary Fund, which with the EU has extended two loan packages to Romania, postponed a review there pending details on the shape of a new government. The deal is key to Bucharest's battle to maintain investor confidence. The IMF said it expected Romania to observe its economic policy commitments. The USL has more than 50 percent support in opinion polls. It has committed to work with the IMF, but if it takes power there will be uncertainty over whether it will roll back some austerity measures like wage cuts or hikes in sales tax. Reuters

Austerity talks collapse in the Netherlands

The ruling Dutch minority government was on the brink of collapse Saturday after anti-EU lawmaker Geert Wilders torpedoed seven weeks of austerity talks, saying he would not cave in to budget demands from "dictators in Brussels." 

New national elections that will be a referendum on the Netherlands' relationship with Europe and its ailing single currency are now all-but-certain. But before Prime Minister can tender his resignation -- possibly as early as Monday -- he must consult with allies and opposition parties on how to run a caretaker government that will have to make important economic decisions in the coming weeks and months. "Elections are the logical next step," Rutte said.

Opposition leader Diederik Sansom of the Labor Party joined others across the political spectrum in calling for new elections as soon as possible. "In the meanwhile, we in parliament will take responsibility for a careful budget in 2013," he said.

Austerity talks began in early March after the Dutch economy sank into recession and forecasts showed the 2012 budget deficit will reach 4.6 percent -- well above the 3 percent limit mandated by European rules. Dutch politicians have strongly demanded that Greece and other countries meet that target.

(...)

Rutte said negotiations had been rounded off Friday to deliver a "balanced package" of cuts, but Wilders walked out after discussing the package with his Freedom Party. Christian Democrat leader Maxime Verhagen accused Wilders of "political cowardice" for refusing to sign off on the cuts -- details of which have not yet been released.

Wilders was happy to take the blame, saying he "would not accept that the elderly in the Netherlands have to pay for nonsensical demands from Brussels." He underlined that an accord would have been possible had the coalition been less concerned with following European rules to the letter. "We don't want to bow to Brussels," he said. "We don't want our pensioners to suffer for the sake of the dictators in Brussels."

Wilders has long been a staunch critic of the European Union, opposing an EU constitution and last month suggesting the Netherlands should return to its pre-euro currency, the guilder. Most mainstream Dutch parties are generally pro-EU.

The collapse of talks could endanger the Netherlands' coveted AAA credit rating and drive up its borrowing costs. The Netherlands is one of only four nations using the euro that has the top rating, though it already is under review by rating agencies. Central Bank President Klaas Knot said last week borrowing rates would rise by 1 percent if the Netherlands' ratings are cut.

Once considered one of Europe's strongest economies, the Netherlands is suffering from high levels of personal debt, mostly mortgage related. Rutte came to power in 2010 and slashed spending by (EURO)18 billion. But after the latest downturn, he needs to cut at least (EURO)9 billion ($12 billion) more, according to estimates by the Central Plan Bureau, the government's economic think-tank.

(...)

Businessweek

EU suspends most Myanmar sanctions

The European Union agreed on Monday to suspend most of its sanctions against Myanmar for a year despite a dispute over a parliamentary oath between the army-backed ruling party and pro-democracy leader Aung San Suu Kyi. 
In the first clear sign of friction since Suu Kyi's party swept historic by-elections, the ruling party on Monday rejected her demand to replace the words "safeguard the constitution" with "respect the constitution" in the oath. Suu Kyi and party colleagues refused to take their seats at the opening of parliament, denting the image of political transformation Myanmar hopes to portray. 
(...)
One EU diplomat said the sanctions suspension did not mean Myanmar was a fully democratic country, and that it was up to the people there to work out problems like the oath. 
(...)
The suspension, which does not apply to a separate arms embargo, is likely to go into effect this week. It will allow European companies to invest in Myanmar, which has significant natural resources and borders economic giants China and India. The EU had frozen the assets of nearly a thousand companies and institutions, and banned almost 500 people from entering the EU. It also prohibited military-related technical help and banned investment in the mining, timber and precious metals sectors.
The EU is rewarding a shift that has seen many political prisoners freed and a range of repressive measures lifted.
More...

Spain Not Greece Is the Real Test

The decisive test of the euro area’s plans for economic recovery was never Greece but Spain, and the European Union shows every sign of failing it. The Spanish government’s new austerity plan hasn’t won investors’ confidence, and this creates a threat not just to Spain but to the whole EU. Europe’s governments need to change course before it’s too late. (...)
The problem is not that Spain’s new austerity plan is too timid. Just the opposite: Under EU orders, Spain is promising what might be the tightest fiscal squeeze that it or any other European economy has ever faced. The new plan calls for the budget deficit to fall from 8.5 percent of gross domestic product to 5.3 percent this year. Since the economy is already shrinking, this requires a discretionary fiscal tightening of roughly 4 percent of GDP -- with the unemployment rate already standing at about 23 percent. (...)
Spain cannot work through this crisis without more help from its EU partners. In their own larger interests they should allow a milder path of fiscal consolidation, and support Spanish growth along that path. That means steps to buoy EU-wide growth, including easier fiscal policy in Germany and easier monetary policy from the ECB. It means outright temporary fiscal transfers to Spain. Above all it means announcing that the ECB will act as lender of last resort to distressed euro-area governments.
Spain is being drawn into a vicious circle of economic, fiscal and political collapse. Even now, this is an avoidable danger, so long as the EU is willing to act. But if it stands aside too long and lets Spain fall into the trap, containing the damage will make dealing with Greece look like child’s play.
Bloomberg

Free trade or fair trade

Under pressure from French President Nicolas Sarkozy, the European Commission adopted proposals on March 21 that could shut foreign companies out of bidding for public contracts in the European Union unless their home countries provide similar access to European firms.
The EU executive, which has historically promoted free trade and opposed protectionism, insists the measure is intended as a crowbar to open lucrative government contracts in countries such as Japan, the United States and China, not to close EU markets. (...)
Critics, notably the free-trading British, say the proposals send the wrong signal and would put Europe on a slippery slope towards fencing off markets rather than opening them.
Germany, Europe's biggest exporter, is also unenthusiastic, fearing retaliation against its cars, chemicals and industrial machinery, which are still conquering Asian growth markets.
Sarkozy, who has long banged the drum for trade reciprocity and branded Europe "naive", has gone further and demanded that the EU adopt a Buy European Act similar to the Buy American Act reserving certain markets for domestic producers. (...)
Like many trade battles, the dispute pits the interests of producers against those of consumers and exposes the limits of Europe's ability to spread its own system of rules-based governance worldwide. A study produced for the French government argues that aside from public procurement markets, European manufacturers face a growing problem of "unfair competition" from countries with lower labor, environment and safety standards.(...)
Reuters

Egyedül alakít kormányt Fico

Az egyeztetések során bebizonyosodott, hogy a Smernek egyedül kell majd kormányt alakítania - mondta el a kerekasztal-találkozót követő sajtótájékoztatón Robert Fico. A kerekasztal-tárgyaláson az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnökének a meghívására vettek részt a parlamentbe jutott pártok vezetői csütörtökön Pozsonyban.

Robert Fico a tárgyalások után kijelentette, nem látnak okot arra, hogy változtassanak a kisebbségek jelenleg érvényes status quóján. Hozzátette: valószínűleg sor kerülhet a szlovák állampolgársági törvény módosítására. A Smer elnöke ennek részleteire nem tért ki.

A Smer vasárnap abszolút többséget szerzett az előrehozott szlovák parlamenti választásokon, a Híd biztos eredménnyel jutott a törvényhozásba. A Szlovák Nemzeti Párt kiesett a parlamentből, és nem került vissza a már a 2010-es választásokon is a bejutási küszöb alatt teljesítő Magyar Koalíció Pártja.

Robert Fico alig kétéves szünet után térhet vissza a hatalomba, miután a baloldali populista Smer a szavazatok 44,43 százalékát megszerezve megnyerte a szlovákiai parlamenti választást. 83 képviselőjükkel kényelmes abszolút többséget szereztek a 150 fős törvényhozásban, és nincs akkora terem a pozsonyi parlamentben, ahol elférne a frakciójuk. Fico titkos vágya is teljesült, a párt több mint egymillió szavazatot kapott, ugyanakkor nem jött össze a titkon remélt alkotmányos többség, melyhez Szlovákiában ez háromötödös többség, 90 képviselő kellett volna. A korábbi nyilatkozatok alapján nem volt elképzelhetetlen, hogy ehhez koalíciós társat keres magának Fico, ám csütörtökre kiderült, egyedül alakítanak kormányt.

index.hu

Jóváhagyták a magyar kohéziós pénzek felfüggesztését

Kedden délután döntést hoztak a tagállamok pénzügyminiszterei: az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból 495 millió eurót fagyasztanak be 2013. január 1-től, de csak abban az esetben, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. A büntető intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. Az előző napokban még olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére.

Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg.

A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa ülésén Magyarországot képviselő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt olyan ésszerű megoldás született, amellyel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce. Matolcsy az ülés után úgy fogalmazott: „első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett”. Mint mondta, ez „megható volt és biztató”.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a témában elmondta: most rendelkezésre áll egy viszonylag rövid idő, „ami alatt viszont bizonyíthatunk”, és a kormány elérheti, hogy ne függesszék fel a támogatások folyósítását.

A kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályok szerint, ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal. A szabályok szerint ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről is.

Euvonal

2nd term for Van Rompuy

Herman Van Rompuy, has been elected to a second term as head of the European Council, with his understated style credited with keeping the "show on the road" during the ongoing eurozone crisis.
With little ado, and early on in the EU leader's meeting beginning Thursday evening (1 March), the former Belgian prime minister - unchallenged - was tasked with carrying on for a further two and a half years.

The first ever to hold the post, which is vaguely defined in the EU's latest treaty as driving forward EU leaders' summits, Van Rompuy's take on the job has been almost complete political self-effacement in return for gaining the trust of the 27 leaders.

A measure of his success is that he was also appointed chair of the twice-yearly eurozone summits, a controversial new set-up contained in the fiscal compact treaty.

Szerbia hivatalosan tagjelölt

Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát. Egyetértettek abban is, hogy szeptemberben döntést kell hozni Bulgária és Románia belépéséről a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni övezetbe.

Találkozójuk első napján az uniós vezetők azért foglalkoztak a bővítést érintő kérdésekkel, mert az eredetileg tervezett időpontban, tavaly decemberben nem tudtak kompromisszumra jutni ezekben. A Szerbiával kapcsolatos döntést akkor a megnövekedett szerb-koszovói feszültség miatt kellett elhalasztani, a Schengenre vonatkozót pedig azért, mert Hollandia nem látta elégségesnek ahhoz a bevezetett romániai és bulgáriai reformokat. Egyelőre nincs szó arról, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások is megkezdődnek Szerbiával.

Euvonal

Új fiskális paktum

A brüsszeli csúcstalálkozó második napján írták alá a tagállamok – Nagy-Britanniát és Csehországot leszámítva – azt a fiskális paktumot, amely garantálja a szigorúbb költségvetési fegyelmet.
A dokumentum hivatalosan a Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról nevet viseli. Az uniós állam- és kormányfők találkozójának második napját megnyitó aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
A paktumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban elmondta, hogy az új európai uniós fiskális paktum segít az euró megerősítésében, ez pedig Magyarország érdeke is. Ugyanakkor kiemelte, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.
A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság szinten tartásának kötelességét.
A paktum előírja, hogy eurózóna országainak ezentúl évente legalább kétszer külön is tartaniuk kell legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez. Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást.

Euvonal

Euro area and EU27 GDP down by 0.3%

"GDP fell by 0.3% in both the euro area and the EU27 during the fourth quarter of 2011, compared with the previous quarter, according to flash estimates published by Eurostat, the statistical office of the European Union. In the third quarter of 2011, growth rates were +0.1% and +0.3% respectively.
Compared with the same quarter of the previous year, seasonally adjusted GDP increased by 0.7% in the euro area and by 0.9% in the EU27 in the fourth quarter of 2011, after +1.3% and +1.4% respectively in the previous quarter.
Over the whole year 2011, GDP increased by 1.5% in the euro area and by 1.6% in the EU27."
Eurostat statement
Itt a GDP adat!
"Tavaly a negyedik negyedévben a munkanappal kiigazított adatok szerint 1,5 százalékkal haladta meg a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet. (A nyers növekedési adat 1,4%.) A GDP-növekedésre vonatkozó konszenzus előzetesen 0,8% volt, igen nagy bizonytalanság mellett: -0,1%-tól +1,3%-ig terjedtek az előrejelzések.
Az éves növekedési index harmadik egymást követő negyedévben áll 1,5 százalék körül, ami egyenletes növekedést sugall. A növekedés motorjaiban sincs nagy változás: elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export hajtja a gazdaságot. A negyedév/negyedév alapú növekedés 0,3 százalék volt."
Portfolio.hu

Romanian PM resigns over anti-government protests

Romanian Prime Minister Emil Boc on Monday (6 February) resigned together with the entire government in response to several weeks of anti-government protests. "I decided to hand in the government's resignation," Boc announced in a press conference in Bucharest, adding that he took this decision in order to calm "social tensions" and so that the "economic stability of the country is not affected."
The ruling party lost its majority in the upper house last week, after two MPs defected to the opposition, making it impossible for Boc's government to pass further austerity measures. Boc admitted the austerity measures his government had to take so far as part of an €20bn EU-IMF-World Bank bail-out have been "painful".
In 2010, his government slashed public-sector wages by 25 percent and increased VAT from 19 to 24 percent. But Boc insisted that the measures are paying off because Romania returned to economic growth in 2011 and is projected to have a higher growth rate in 2012 than eurozone countries. (...)
The Social-Liberal opposition is now calling for early elections and a transitional government under a technocratic leader. (...) General elections were supposed to take place later this fall and opinion polls put the Social-Liberal camp well ahead of the ruling centre-right party, at around 50 percent of the votes.
Euobserver

Gazdaságilag stabilabb Unió jön létre

Az uniós országok állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozóján jóváhagyták a pénzügyi stabilitási mechanizmusról szóló szerződést, döntöttek a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekről, azonban a pénzügyi paktumhoz csak 25 tagállam csatlakozott.
A találkozó után kiadott közleményben az áll, hogy az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az Európai Unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén további erőfeszítésekre van szükség.

Pénzügyi unió
Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez, azonban a többi 25 uniós ország a csatlakozás mellett döntött. Az új pénzügyi szerződés szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.
A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A szerződést aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Kompromisszum született abban a kérdésben is, hogy a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. A hétfőn létrejött egyezség lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd.

Pénzügyi stabilitási mechanizmus
Hétfőn jóváhagyták az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést is. A pénzügyi fegyelemre vonatkozó megállapodás egy átfogó intézkedéscsomag részeként összesen 500 milliárd eurót irányoz elő Európa pénzügyi helyzetének orvoslására. Azon tagállamok, amelyek általuk nem befolyásolható rendkívüli körülmények által okozott nehézségekkel küzdenek, kérhetik, hogy a mechanizmus révén pénzügyi segítségnyújtásban részesüljenek. Ilyen körülmény lehet például a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet súlyos rosszabbodása.
A mechanizmus lehetővé teszi az Unió számára, hogy ezekre a körülményekre összehangoltan, gyorsan és hatékonyan reagáljon. A mechanizmust szigorú feltételekhez kötötten lehet igénybe venni annak érdekében, hogy a támogatásban részesülő tagállam megőrizze államháztartásának fenntarthatóságát és visszanyerje hitelfelvételi képességét a pénzügyi piacokon.

Munkahelyteremtés
A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására. A résztvevők három területen sürgős előrelépést tartottak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépést, az egységes uniós belső piac kiterjesztését, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítését. Megállapodtak a tagországok vezetői abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére.

Új pénzügyi támogatási program Görögországnak
Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is. A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke elmondták: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését. Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát.
Megerősítették, hogy Görögország adósságának részleges elengedése egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban. A tagországok még ősszel állapodtak meg a magánhitelezőkkel a görög adósság részleges elengedéséről, de az elvi megegyezést azóta sem sikerült végleges formába önteni. Ugyancsak ősszel döntöttek egy új, várhatóan 130 milliárd eurós, többéves támogatási program összeállításáról.
Euvonal

EU unemployment hits record high

The number of unemployed people in Europe is reaching record highs as the economic crisis unfolds into one with significant social consequences. In eight member states alone, over 30 percent of young people under 25 are out of jobs.
The worst affected continues to be Spain where half its young are jobless. Images of long queues outside unemployment offices paint a bleak picture in the Spanish state where almost a quarter of all its citizens are unemployed.
Only Austria, Luxembourg and the Netherlands can boast an overall unemployment rate under 5 percent. The high figures - which analysts suggest are being compounded by the EU's focus on austerity measures to drive down government debt - have pushed the issue to the top of the political agenda.

(...)
The unemployment rate in the eurozone is the highest recorded since the euro was launched in 1999. Some 16.3 million people are unemployed across the 17 single-currency-using countries - the equivalent of almost the entire population of the Netherlands.
The unemployment rate in the EU 27 was 9.9 percent in December, with 23.8 million people out of work. November's figure increased from 9.8 percent to 9.9 percent. Spain, Greece and Lithuania recorded the highest rates. All three countries have imposed public sector layoffs and spending cuts. At the same time, Germany's overall unemployment rate dropped to record lows of 5.5 percent.
Euobserver

Croatia Says 'Yes' to EU Membership

Croatians voted in favor of joining the European Union despite a poor turnout for the referendum — a sign of how much the debt-stricken 27-nation bloc has lost its appeal within countries aspiring to join.

Croatia's state referendum commission said that with nearly all ballots counted, about 66 percent of those who took part in the referendum answered "yes" to the question: "Do you support the membership of the Republic of Croatia in the European Union?"

About 33 percent were against, while the rest of the ballots were invalid. About 47 percent of eligible voters took part in the referendum, illustrating voters' apathy toward the EU. That compares to 84 percent who voted in a referendum for Croatia's independence from the former Yugoslavia in 1992.

ABC news

Martin Schulz lett az EP elnöke

Az Európai Parlament kedden délelőtt Martin Schulzot választotta meg új elnökének. A német szocialista politikus a 670 leadott érvényes szavazatból 387 szavazatot kapott. Schulz elnöki mandátuma két és fél évre, a 2014. júniusi európai parlamenti választásokig szól.
Link

Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. A magyar kormány célja, hogy a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjanak a felmerült kérdésekben.

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.A Bizottság döntött arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a magyar kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat.

Mint a portugál politikus elmondta, a Bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg - emlékeztetett. A végrehajtó testület közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb - szögezte le Barroso. A Bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul - emelte ki.

José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a Bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A Bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban "betűjében és szellemében" teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.

A magyar kormány közleményében tudatta, hogy tudomásul veszi a Bizottság döntését a vizsgálatról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal - fogalmaz a nyilatkozat.

Euvonal

9 eurozone nations downgraded by S&P

Standard & Poor's said Friday that it has downgraded the credit ratings of nine euro area governments, including AAA-rated France and Austria. S&P lowered its rating for Italy, Spain, Portugal and Cyprus by two notches. The move means Italian bonds are now rated BBB+, dangerously close to the junk bond level that could make it even harder for the government to raise money.

France and Austria both had their top-tier credit rating lowered by one notch to AA+, said S&P. But Germany, Finland, the Netherlands and Luxembourg all maintained their AAA ratings. S&P cut the ratings of Malta, Slovakia and Slovenia by one notch.

The agency said at the time that it would conclude its review shortly after the latest summit of European Union leaders, which took place on Dec. 9.

European leaders have been banking on the new fiscal compact, announced at the December summit, to resolve the long running sovereign debt crisis. But S&P said the plan does not go far enough. "In our opinion, the political agreement does not supply sufficient additional resources or operational flexibility to bolster European rescue operations, or extend enough support for those eurozone sovereigns subjected to heightened market pressures," the agency said.

In response, Olli Rehn, vice president of the European Commission, defended European policymakers. He made a subtle dig, referencing an alert S&P accidentally sent to investors last year regarding France's credit rating. "After verifying that ... this time is not accidental, I regret the inconsistent decision earlier today by Standard & Poor's concerning the rating of several euro area member states, at a time when the euro area is taken decisive action in all fronts of its crisis response," Rehn said in a statement.

The plan includes €200 billion of loans to the International Monetary Fund to boost its contingency fund, possible sanctions if member states exceed a 3% deficit ceiling, and accelerated the creation of a permanent bailout fund that will run alongside the current European Financial Stability Facility for about a year.

CNN

Markets punish Hungary for power grab on central bank

The forint hit a record low against the euro on Wednesday (4 January) and Budapest's borrowing costs spiked as the Hungarian government remained defiant on EU and street protesters' calls to roll back controversial constitutional changes. The forint fell to 319.4 against the euro, a record low after a gradual depreciation of 20 percent in the last six months, while 10-year bond yields spiked to 10.5 percent, the highest since April 2009.
Hungary, the EU's most indebted eastern member, already saw its credit rating downgraded to junk in December and initiated talks for a standby loan from the International Monetary Fund (IMF).But the centre-right government led by Viktor Orban has pursued controversial legal changes to some of the country's independent institutions, including the central bank and media bodies, prompting IMF negotiators to walk out of talks.
Link