Berlini Nyilatkozat

Nyilatkozat a Római Szerződések aláírásának 50. évfordulója alkalmából

Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és megértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra. Egyetértést teremtett, és győzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez minden tagállam hozzájárult. A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelemből. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetőség.

Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése.

I.

Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elidegeníthetetlenek. A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.

Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jogállamiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelősségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra.

Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és működünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttműködésében fejeződik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetővé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt.

Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínű hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok regiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat.

II.

Nagy kihívások előtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt őrizhetjük meg a jövőben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai társadalmi modellünket. Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelősséget. A közös piac és az euro erőssé tesz bennünket. Így a gazdaság fokozódó, világméretű összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk.

Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát.

Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyűlölet soha többé nem nyerhet teret.

Mindent megteszünk azért, hogy a világban jelentkező konfliktusok békés úton rendeződjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erőszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlődést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezető szerepet szándékozunk betölteni.

Az éghajlatváltozás világméretű veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani.

III.

Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szilárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is előmozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet. Európa egyesülésével az előző generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma — 50 évvel a Római Szerződések aláírása után — közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót.

Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövőnket.
Link

50 reasons...

1 The end of war between European nations

2 Democracy is now flourishing in 27 countries

3 Once-poor countries, such as Ireland, Greece and Portugal, are prospering

4 The creation of the world's largest internal trading market

5 Unparalleled rights for European consumers

6 Co-operation on continent-wide immigration policy

7 Co-operation on crime, through Europol

8 Laws that make it easier for British people to buy property in Europe

9 Cleaner beaches and rivers throughout Europe

10 Four weeks statutory paid holiday a year for workers in Europe

11 No death penalty (it is incompatible with EU membership)

12 Competition from privatised companies means cheaper phone calls

13 Small EU bureaucracy (24,000 employees, fewer than the BBC)

14 Making the French eat British beef again

15 Minority languages, such as Irish, Welsh and Catalan recognised and protected

16 Europe is helping to save the planet with regulatory cuts in CO2

17 One currency from Bantry to Berlin (but not Britain)

18 Europe-wide travel bans on tyrants such as Zimbabwe's Robert Mugabe

19 The EU gives twice as much aid to developing countries as the United States

20 Strict safety standards for cars, buses and aircraft

21 Free medical help for tourists

22 EU peacekeepers operate in trouble spots throughout the world

23 Europe's single market has brought cheap flights to the masses, and new prosperity for forgotten cities

24 Introduction of pet passports

25 It now takes only 2 hrs 35 mins from London to Paris by Eurostar

26 Prospect of EU membership has forced modernisation on Turkey

27 Shopping without frontiers gives consumers more power to shape markets

28 Cheap travel and study programmes means greater mobility for Europe's youth

29 Food labelling is much clearer

30 No tiresome border checks (apart from in the UK)

31 Compensation for passengers suffering air delays

32 Strict ban on animal testing for the cosmetic industry

33 Greater protection for Europe's wildlife

34 Regional development fund has aided the deprived parts of Britain

35 European driving licences recognised across the EU

36 Britons now feel a lot less insular

37 Europe's bananas remain bent, despite sceptics' fears

38 Strong economic growth - greater than the United States last year

39 Single market has brought the best continental footballers to Britain

40 Human rights legislation has protected the rights of the individual

41 European Parliament provides democratic checks on all EU laws

42 EU gives more, not less, sovereignty to nation states

43 Maturing EU is a proper counterweight to the power of US and China

44 European immigration has boosted the British economy

45 Europeans are increasingly multilingual - except Britons, who are less so

46 Europe has set Britain an example how properly to fund a national health service

47 British restaurants now much more cosmopolitan

48 Total mobility for career professionals in Europe

49 Europe has revolutionised British attitudes to food and cooking

50 Lists like this drive the Eurosceptics mad

The Independent

Januártól csatlakozhatunk a schengeni övezethez

Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez. A légi forgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén.

A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007 december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés – mutatott rá a külügyi képviselő.

Kötelező lesz az újlenyomatvétel

Horváthné Fekszi Márta arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Magyarország a legjobb eredményt érte el a csatlakozás előtti uniós monitoringvizsgálaton. A legnagyobb hiányosságok továbbra is Lengyelország és Szlovákia esetében vannak – tette hozzá.

Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni – mondta az államtitkár. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelik fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt – tette hozzá.

Vízumkérdés

A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi 1-2 eurót lehet – tette hozzá.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát. A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal – tette hozzá.

MTI

Finn választások

Szoros győzelmet aratott a finnországi kormányzópárt: Matti Vanhanen miniszterelnök Centrumpártja nyerte a vasárnapi finnországi választásokat, orrhosszal előzve a konzervatív Nemzeti Koalíciós Pártot.

A Centrumpárt várhatóan a szavazatok 23 százalékával 51 helyet szerez majd a 200 fős törvényhozásban. Őt követi majd a mérsékelten konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt 22,1 százalékkal, azaz 50 képviselői hellyel a YLE finn közszolgálati televízió becslése szerint.

Eredmény:
Centrumpárt - 51 (23%)
Nemzeti Koalíciós Párt - 50 (22.3%)
Szociáldemokraták - 45 (21.4%)
Baloldali Szövetség - 17 (8.8%)
Zöld Liga - 15 (8.5 %)
Svéd Néppárt - 9 (4.5%)
Kereszténydemokraták - 7 (4.9 %)
Igaz Finnek - 5 (4.1%)

Megszületett a megállapodás az EU új energiapolitikájáról

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a német elnökség és Barroso bizottsági elnök győzködésére végül mindannyian kötélnek álltak és megállapodtak, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya energiafelhasználásukban 20 százalékos lesz. A csökkentés az egész EU-ra érvényes és az egyes tagállamok kötelezettségvállalását a Bizottság dolgozza majd ki.

A német elnökség sikerként könyvelheti el, hogy a kötelező érvényű megállapodás szerint az EU 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenteni fogja széndioxid-kibocsátását a 1990-es évek szintjéhez képest, 20 százalékos energia-megtakarítást vezet be és 20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát energiafelhasználásában.

A kompromisszum végül úgy alakult ki, hogy a 20 százalékos vállalás az egész EU-ra vonatkozik, s az egyes tagállamok kötelező vállalásáról az Európai Bizottságnak kell tervet kidolgoznia. A németek elfogadták, hogy több tagállam is világossá tette, hogy csak akkor fogadja el a kötelező célok kitűzését, ha figyelembe veszik a nemzeti „kiindulópontot” és a jelenleg magasabb aránnyal rendelkező tagállamoknak többet kell teljesíteniük, mint az alacsonyabb kiindulópontról indulóknak.

A tagállamok a széndioxid kibocsátást 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását. Erről a környezetvédelmi miniszterek már februárban megegyeztek.

Átment a rostán az a német javaslat is, amely szerint a hagyományos égőket energiatakarékos izzókra váltják az egész EU-ban. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter szerint Európa nem teheti meg, hogy továbbra is olyan termékeket használ, mint például a hagyományos izzók, amelyek hatékonysága mindössze öt százalékos. Gabriel Stavros Dimas környezetvédelmi biztosnak februárban írt levelében rámutat: az EU-ban évente 25 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást, ha a háztartásokban és a szolgáltatási szektorban is energiatakarékos égőket használnának.

Euvonal

Estonian center-right PM set to form new coalition

TALLINN (Reuters) - Center-right Estonian Prime Minister Andrus Ansip was set for a wafer-thin election victory on Sunday, allowing him to re-form the current right-left coalition or embrace more like-minded conservative nationalists.

Ansip favors further reductions in the country's flat rate of income tax and has said he will not put the brakes on the economy to allow Estonia a faster adoption of the euro, which he has said could happen in 2010 at the earliest.

Ansip and other parties wooed voters by vowing to cut taxes or boost wages in a nation which is still one of the poorest in the European Union, but where the economy grew by more than 11 percent in the past year and economist say could overheat.

With votes in from 644 of the 657 polling stations, Ansip's Reform Party was heading for 31 seats in the 101-seat parliament, just two more than current coalition partner, the leftist Center Party.

But the main nationalist party Pro Patria-Res Publica made a stronger than expected showing in third place with 19 seats.

The Baltic state became the first country in the world to allow Internet voting in a parliamentary election. More than 30,000 people took part in the Internet poll, which took place last week. Overall turnout rose to 61 percent from 58 percent in the last election in 2003.

A source of tension has been Estonia's 300,000 Russian-speakers. Moscow says the Baltic state has discriminated against them since the collapse of the Soviet Union in 1991. About 100,000 of them can vote in the election. Others are either citizens of Russia or so-called non-citizens, without the right to vote in national parliamentary elections.

Reuters

Áttörés a nyílt égbolt egyezményben

Áttörést értek el a felek az EU és az Egyesült Államok között a tengerentúli légiközlekedés liberalizálásáról folyó tárgyalásokon - közölte az Európai Bizottság, amely szerint az egyezség olcsóbb repülőjegyeket jelenthet az utazóknak.

A három éve folyó tárgyalássorozat fordulópontjához érkezett, mert az amerikai és európai tárgyalófelek előzetes megállapodásra jutottak, hogy nyílt légiközlekedési térséget hoznak létre - mondta Jacques Barrot, közlekedésért felelős biztos. Barrot szerint a megállapodás 12 milliárd eurót érő gazdasági előnnyel, körülbelül 80 ezer új munkahely létrehozásával járhat és több mint 26 millióval több utast jelenthet az elkövetkezendő öt évben. Az egyezség tervezetét a március 22-én megrendezésre kerülő közlekedési miniszteri tanácsülésen terjesztik majd a tagállamok elé és az október végén léphet életbe.

A tárgyalások legutóbb 2006 decemberében jutottak holtpontra, amikor az Egyesült Államok visszautasította korábbi ajánlatát, hogy lazább szabályozást alkalmaz az amerikai légitársaságok külföldi tulajdonba kerüléséről. Jelenleg külföldi vállalatok nem birtokolhatnak 50 százaléknál több részvényt az amerikai légitársaságokban. A mostani megállapodás szerint az EU légitársaságai nagyobb arányban vehetnének amerikai légifuvarozó-részvényeket, ám szavazati joguk továbbra is maximum 25 százalék lehetne. Az új szerződés felváltaná a jelenlegi bilaterális egyezményeket, amelyek közül nyolcat az Európai Bíróság szabálytalannak ítélt.
Euvonal

Megkezdte működését az Európai Kutatási Tanács és az Alapjogi Ügynökség

Az EU új kutatási ügynöksége a legjobb európai kutatóknak és kutatásoknak juttat majd forrásokat, hogy a kontinens fel tudja venni a versenyt Amerikával, Kínával és Indiával szemben. 2007-2013 között 7,5 milliárd euróval gazdálkodhat az intézet, amelynek célja az új technológiákba való befektetés és ezáltal Európa versenyképesebbé tétele.

A 22 tagú, brüsszeli Európai Kutatási Tanácsot Fotis Kafatos vezeti majd. A tagállamok többször elismerték, hogy az európai kutatásfejlesztés csak az amerikai mögött kullog, míg Kína és India is egyre erősödik. Egy nemrég született megállapodás szerint 2010-ig GDP-jük 3 százalékára növelik a kutatásra fordított összeget.

A Bizottság javaslatára jövőre indulhat az Európai Technológiai Intézet is, amely egyfajta agytrösztként összefogja majd a tudásháromszög legkiemelkedőbb szereplőit, és hálózatai révén betemeti a kutatás, az oktatás és az üzleti élet területét jelenleg elválasztó árkokat, hogy az európai innováció kibontakozhasson.” A Bizottság egyfajta az egyetemek és intézetek hálózatának központjaként képzeli el az intézetet, amelynek székhelyére Budapest is pályázik.

Ma indul az EU alapjogi ügynöksége

Az Európai Bizottság prominens vezetői ma indítják útjára a bécsi székhelyű EU alapjogi ügynökséget. A korlátozott jogkörökkel rendelkező intézmény kritikák kereszttüzében kezdi meg működését, amelyek szerint munkája egybeesik az Európa Tanács által 1955 óta végzett tevékenységgel.

Az ügynökség fő feladata, hogy „objektív, megbízható és összehasonlítható” adatokat gyűjtsön a tagállamokban az alapvető emberi jogok betartásáról, információkkal lássa el az EU intézményeit, és javaslatokat tegyen. Az intézmény politikai céljai az európai alkotmány bizonytalan jövője miatt elhalványultak, mert az ügynökség fő feladata az új alapszerződésben rögzített alapvető jogok ellenőrzése lett volna. Egyelőre az is bizonytalan, hogy ha az EU-tagállamok új szerződésben állapodnak meg, az tartalmazza-e majd az alapvető jogok kartáját.

Az alapjogi ügynökség jogköreinek az európai közösségi jog határain kívülre való kiterjesztését több tagállam sem támogatta, az új intézmény nem foglalkozhat majd rendőrségi ügyekkel, illetve olyan esetekkel, amelyek a büntetőügyekben való jogi együttműködést érintik.

Euvonal

Olasz kormányválság

Lemondott Romano Prodi olasz kormányfő

Romano Prodi miniszterelnök azután nyújtotta be lemondását, hogy a római szenátusban a kabinet nem kapta meg a többség jóváhagyását a Massimo D'Alema külügyminiszter által előterjesztett beszámolóra, amely meghosszabbította volna az afganisztáni olasz katonai missziót. A jelentés szerint a katonai misszió mint "politikai és civil küldetés", a közép-keleti ország békéje előfeltétele.

A 9 hónapja hivatalba lépett Prodi-kabinetet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíjrendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státusának rendezése. A szavazáson mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos többséget.

D'Alema már korábban célzott arra, hogy ha a szenátusban leszavazzák, a kabinet lemond. A szavazás után előbb Prodi válságtanácskozást tartott a miniszterelnöki hivatalban, majd este a Quirinale palotába ment, hogy benyújtsa lemondását Napolitano köztársasági elnöknek, aki ezt elfogadta.

A kormányon belül viták voltak arról, hogy be kell-e nyújtani Prodinak a lemondását. Maga a kormányfő és D'Alema, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, határozottan a lemondás mellett voltak, annál is inkább, mert, írja a római liberális lap, maga Napolitano is értésére adta Prodinak: "Az, akitől megvonják a bizalmat a külpolitika terén, már nem rendelkezik többséggel, és ebből le kell vonnia a következtetéseket."

Napolitano nem fogadta el Prodi lemondását

Hatvanöt óráig sem tartott az olasz kormányválság, és papírforma szerint Prodi kormányának megerősítésével végződött, legalábbis Napolitano államfő részéről, aki kétnapos konzultáció után úgy érezte, nincs más megoldás - a balközép koalíció, ha nem is egységesen, de támogatásáról biztosította Prodit.

Döntsön a parlament - határozott az elnök. Az alsó- és felsőházban bizonyítsák be a balközép pártjai, amit az elnöki palotában váltig bizonygattak: a kormánybuktatás csak véletlen incidens volt, ezentúl kiállnak Prodi mellett.

Ezt maga Prodi sem hiszi el teljesen, éppen ezért a hét második felére tervezett parlamenti bizalomkérésig minél több szavazatot igyekszik begyűjteni. A legnagyobb kormánypárt, a Baloldali Demokraták (DS) főtitkára, Piero Fassino nem szégyellte bevallani, hogy az elmúlt napok lázas egyeztetései során éttermi szalvétákon számolta újra és újra az összes lehetséges voksot, amelyet Prodi össze tud koldulni a szenátusban.

Prodi célja a centrum minél gyorsabb megerősítése. Az idő sürget: március közepén szavaz ismét a parlament az afganisztáni misszió újrafinanszírozásáról, és a most hűséget ígérő baloldali pártok szenátorai máris jelezték, hogy csak azért sem fognak igent mondani. A feszültség kézzelfogható: a szerdán leszavazott külügyminiszter, a DS elnöke, Massimo D'Alema egyenesen úgy fogalmazott, hogy a baloldal egy része nem kell Olaszországnak.

A válság csillapodása tehát csak ideiglenes, bármikor újra kiéleződhet. Megoldás lehetne a Prodi mögött felsorakozó nagy demokrata párt megalakulása - a DS, a centrumpárti Margherita és a politikai színtér két fele között felaprózódott kereszténydemokraták összefogásával. Erről a DS és a Margherita nemsokára kezdődő kongresszusán születhet döntés.

Maradhat a Prodi kormány

Bizalmat kapott Romano Prodi kormánya az olasz parlament felsőházában rendezett bizalmi szavazáson. A szenátorok 162-157 arányban szavaztak bizalmat a múlt héten lemondott miniszterelnök balközép kormányának.

Nol, Euvonal, MTI

Frattini október 23-ról

A gumilövedékek rendőri eszköztárból való kivonását, a rendőri azonosítók használatát és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta Franco Frattini Budapesten. Az Európai Bizottság alelnöke Gyurcsány Ferencnél kezdte látogatását: a megbeszélést előbb hallgatás övezte, majd egy olyan kormányközlemény, amely nem tér ki a zavargások témakörére.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel. A Budapesten tárgyaló Franco Frattini hozzátette, hogy az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésen felhívta a figyelmet az őszi eseményeket vizsgáló szakértői csoport több megállapítására is. Franco Frattini szerint ki kell vonni a gumilövedékeket a rendőri eszköztárból, illetve kifogásolta a rendőri azonosítók hiányát is. Szorgalmazta továbbá a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az „alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait. Gönczöl Katalin összefoglalva az általa vezetett bizottság jelentését kiemelte a gyülekezési törvényre és a rendvédelmi stratégia hiányára vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatot tett a gumilövedékek használatának megtiltására, felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a rendőri azonosítójelek használata.

Morvai Krisztina, az alternatív bizottság megállapításai közül kiemelte, hogy meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait is. Hangsúlyozta: a szeptemberi és októberi események kapcsán százak sérültek meg fizikailag és lelkileg, ártatlan áldozatokként a rendőri brutalitás kapcsán.

Wiener György, az emberi jogi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta, hogy a magyar kormány alapvető fontosságúnak tartja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ugyanakkor az alkotmányos rend fenntartása is alapvető feladat.

Ékes Ilona, az emberi jogi bizottság fideszes tagja személyes tapasztalatait mondta el arról, hogy mit látott a fogdákban a szeptemberi utcai tüntetések után. A képviselő rámutatott, hogy a fogva tartott tüntetők közül egyeseket meztelenre vetkőztettek, bántalmaztak a rendőrök, az utcán elfogottak nem a nevükön szólították, hanem számokkal jelölték meg őket.

Veres József, az európai ügyek bizottságának MSZP-s tagja szerint a legfontosabb a megelőzés, kérdés az, hogy megismétlődnek-e idén a tavaly őszi események.

Franco Frattini az elhangzottakra reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon.

mno

Az EU legalább 20 százalékkal csökkenti széndioxid kibocsátását

A tagállamok környezetvédelmi miniszterei „történelmi döntést hoztak”, amikor megállapodtak, hogy az 1990-es széndioxid kibocsátási szintet 2020-ra 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását.

A környezetvédelmi miniszterek az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés ellensúlyozására hozták meg döntésüket, amely a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalások folytatása. A kiotói megállapodás szerint az ipari országok 2008 és 2012 között széndioxid kibocsátásukat az 1990-es szint alá szorítják.

A német környezetvédelmi miniszter Sigmar Gabriel szerint az összes tagállam világossá tette, hogy helyes és szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra történő 30 százalékos csökkentése, annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az évszázad végére 2 fok alatt maradjon. A miniszter kijelentette: ha a nemzetközi közösség nem csatlakozik a vállalásokhoz, az EU akkor is legalább 20 százalékos csökkenést kíván elérni.

A tagállamok ugyanakkor nem állapodtak meg arról, hogy milyen tehermegosztás alapján érhetik el céljaikat. Gabriel, aki „történelmi döntésnek” nevezte az elért eredményeket, hozzátette: a kitűzött célok megvalósítása minden tagállam számára kötelező.

A célok pontos meghatározását az 1990-es évben mért adatok adják majd, de a terhek megosztásának pontos meghatározásához más évek kibocsátásait is figyelembe veszik majd. Ugyanakkor több, 2004-ben csatlakozott tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az 1990-es évben a kommunista ipar összeomlása után a kibocsátás igen alacsony szinten volt.

A német miniszter szerint a stabilabb gazdasággal rendelkező országoknak, mint például Németországnak valószínűleg nagyobb áldozatot kell majd hozni, mint az új tagállamoknak. A különböző országok, gazdasági helyzetünknek megfelelően, különböző célokat tudnak megvalósítani - mondta Gabriel.

Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos az ülés után kijelentette: a tagállamok támogatták, hogy az Európai Unió továbbra is vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottságra hárul a feladat, hogy pontosan kidolgozza a 27 tagállam tehervállalásait.

Euvonal

Ötletel a külügy

A legismertebb hazai szakemberek és kutatóműhelyek segítenek kitalálni Göncz Kingának a magyar külpolitika új stratégiáját. Az már biztos, hogy a régi elavult, az új azonban még alig-alig körvonalazódik.

Elkészültek az első alaptanulmányok, amelyekből kiindulva - többhónapos szakmai és társadalmi konzultációs folyamat végén - júliusra elkészülhet a kormányzat új külkapcsolati stratégiája. Ezt a külügyminiszter jelentette be hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az stratégia újragondolásának igénye már a tavalyi kormányalakítás után felmerült az újdonsült külügyminiszterrel szemben. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Utóbbi megítélése leginkább annak függvénye, hogy a jelentősebb magyar lakossággal bíró szomszédaink épp milyen stádiumban vannak az Európai Unióba vezető úton. A legfőbb prioritások átgondolása és megfogalmazása elengedhetetlen a külpolitika következetességéhez, ez utóbbi fogalom pedig kulcsfontosságú a tárca eredményessége szempontjából – fogalmazta meg már tavaly júliusban elvárásait Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a külső feltételeket illetően olyan lényeges elemek változtak, amelyek alapján nagyon megérett az idő újabb célok kitűzésére. "Amikor a politika elér bizonyos célokat, például az EU- és NATO-tagságot, akkor át kell fogalmazni az addigiakat. Ha ez nem történik meg, akkor az egy kis ideig ez halasztás, egy idő után viszont mulasztássá válik" - fűzte hozzá Balázs Péter.

A volt uniós biztos rámutatott, hogy a globális világ nagy iramban változik körülöttünk, az államok hatalma kopik, lemorzsolódik, nem állami szereplők, nagyvállalatok, mozgalmak - a Greenpeace-től az al-Kaidáig - erősödnek. Balázs Péter lényeges szempontnak nevezte, hogy az elmúlt években az Európai Unió és a NATO egyaránt felduzzadt, "rengetegen" tódultak be.

Kiemelt műhelyek

Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elkészítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző műhelyeket, gondolkozzanak forgatókönyvekben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol láthatóak veszélyek - közölte Göncz Kinga.

A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A külügyi tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc nagyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevékenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd.

A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a világgazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszédsági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok.

"Az új stratégia túlmutat a hagyományos diplomáciai tevékenységen, szerepel benne a kulturális, a gazdasági diplomácia, az önkormányzatok, az üzleti szféra szerepvállalása" - fogalmazott Göncz Kinga a sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére Göncz Kinga azt mondta: jelenleg is karakteresnek érzi a magyar külpolitikát. Példaként a nyugat-balkáni szerepvállalást, a kisebbségi kérdések képviseletét, az afganisztáni missziót említette, és kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt időszakban markáns arculattal jelentkezett Kuba ügyében. „Kifelé nyitott, befelé integráltabb Európai Uniót képzelünk el" - tette hozzá.

A külügyminiszter szerint, bár a látszat sokszor mást mutat, a külpolitikában még mindig sokkal inkább működik a konszenzus, mint más területen Magyarországon. Hozzátette: a konszenzust tovább kell építeni, folytatni az együttgondolkodást arról, melyek a legfontosabb magyar érdekek. Mint elhangzott, a munkába olyan műhelyeket, kutatókat is bevonnak, amelyek és akik "másfajta gondolkodási alapról" indulnak. A stratégia elkészítésére a külügyminisztérium 40 millió forintot különített el.

Egyetemi bemutatók

A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára. Április közepéig elkészül a kutatói elemzés a kiválasztott nyolc nagyobb témakörben, ezeket a tervek szerint az ország egyetemi városaiban mutatják be, majd a gazdasági-üzleti, nem-kormányzati szféra szervezeteivel vitatják meg. A stratégiáról várhatóan májusban a pártokkal is lesz egyeztetés.

Göncz Kinga újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy a stratégiáról a parlamenttől is kérnek jóváhagyást; a külügyi bizottság várhatóan megtárgyalja az elkészülő dokumentumot. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolhatja a munkát, ha - amint arról hírek szólnak - a külügyi tárca irányítása a közeljövőben esetleg az SZDSZ-hez kerül, Göncz Kinga azt mondta, ez pusztán találgatás. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a stratégia kidolgozása nem kötődik szorosan az ő személyéhez, hiszen széleskörű egyeztetés indult meg.

Figyelö

A Prümi szerzödés nem része az Acquis-nak

A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei megállapodtak, hogy megosztják egymással bűnügyi adatbázisaikat, ám a prümi szerződés, a határokon átnyúló rendőrségi akciókról szóló részét Nagy-Britannia és Írország ellenezte, így az nem lesz a közösségi jog része.

A német elnökség szerint a prümi szerződés az EU-jogszabályokba való beemelése új dinamizmust ad majd a tagállamok közötti biztonsági együttműködésnek. A német elnökség javaslatára a belügyminiszterek már januárban áldásukat adták a szerződés az EU-ban való alkalmazására, ám néhány tagállam akkor még időt kért arra, hogy megvizsgálja a javaslat pénz- és igazságügyi vonatkozásait.

A prümi szerződés, amelyet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország kötött 2005-ben, lehetővé teszi, hogy más tagállamok is hozzáférjenek az egyes nemzeti, rendőrségi adatbázisokhoz és a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét irányoz elő.

A szerződés 18. cikkelye kimondja, hogy sürgős esetekben egy tagállam rendőrei a másik tagállam előzetes engedélye nélkül átléphetik a határt a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. Mivel Nagy-Britannia és Írország a szerződés e cikkét ellenezte, a határon átnyúló rendőrségi akciók nem kerülnek bele az EU jogszabályokba.

Euvonal

EU economic growth forecast raised

The European Union will grow faster than previously expected this year, driven by increasing demand at home, and may outpace growth in the United States, the European Commission said Friday.

The Commission said it expects the $14.3 trillion economy of the 27-nation European Union will grow 2.7 percent this year instead of its earlier 2.4 percent forecast. That would top its estimate that the U.S. economy will grow 2.5 percent.

The EU's executive arm also raised its growth forecast for the 13-nation region that uses the euro currency to 2.4 percent from an earlier estimate of 2.1 percent.
Link

Egy ÉVES a Krisson's EU diary

Egy francia képviselő új ratifikációs eljárással mentené meg az EU alkotmányt

Gérard Onesta, francia európai parlamenti képviselő nem változtatna az EU alkotmány szövegén, csak kétfelé bontaná a jelenlegi szöveget. Az EP alelnök szerint az EU politikáit magában foglaló szövegrészt egyszerű szerződésként kellene elfogadni.

Onesta szerint kár lenne Pandora szelencéjét kinyitni, és újratárgyalni a szerződést, amelyen három éven keresztül rágódtak a tagállamok, mert úgysem találnának olyan megoldást, amely mindenkinek egyformán tetszene.

Az EP alelnöke szerint a franciák 2005-ben azért utasították el a szerződést, mert úgy érezték, hogy az állampolgárok nem szólhatnak bele az EU-ügyekbe, hogy az alkotmány egyes EU-s szabályozásokat kőbe vésne, illetve féltek attól, hogy az EU politikáit alkotmányos alapra helyezzék.

Onesta javaslata szerint az alkotmány szövegét nem kell megváltoztatni, csak a szöveget kellene úgy felosztani, hogy az Alkotmány csak a célokat, valamint az alapvető jogok kartáját tartalmazza, míg az EU politikáit magában foglaló második részt egyszerű szerződésként lehetne elfogadni. Az alkotmány így egy könnyen kezelhető, körülbelül 100 cikkből álló dokumentummá soványodna.

A képviselő szerint ezzel a megoldással a két rész, két eltérő ratifikálási eljárás alá esne. Míg az alkotmányt egy EU-szerte megrendezendő népszavazással kellene jóváhagyni, addig a politikákról szóló részt a nemzeti parlamentek ratifikálnák. Onesta úgy véli, hogy elég lenne, ha az alkotmányt a tagállamok fele jóváhagyná, azzal a kikötéssel, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább a felét képviselik.

A képviselő ezen felül a szövegbe beiktatna egy ún. felülvizsgálati klauzulát, amely szerint a szerződést úgy lehetne módosítani, ha ebben a tagállamok kormányainak 80 százaléka és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek 80 százaléka is egyetért.

Onesta szerint javaslata a francia elutasítás minden okára megoldást kínál, s ezért az alkotmányt támogatókat és ellenzőket is kielégíti majd. A képviselő elmondta, hogy tervét támogatja Valery Giscard d'Estaing, az Európai Konvent volt elnöke és Pervenche Beres, francia, szocialista képviselő is, aki a "nem" kampány résztvevője volt.

Euvonal

Távozik a terrorellenes koordinátor

Távozik posztjáról az EU első terrorellenes koordinátora, Gijs de Vries, aki nem kívánja meghosszabbítani három éves mandátumát. Sajtóértesülések szerint Vries távozása kapcsolatban áll az Európai Parlament CIA jelentésével, melyről ezen a héten szavaznak a képviselők.

A CIA jelentés, amely két év alatt készült el, arra próbál választ találni, hogy a tagállamok tudtak-e a területükön áthaladó és leszálló CIA repülőgépekről, amelyek feltehetőleg terrorista gyanúsítottakat szállítottak. A jelentés szerint tizenegy EU tagállam gyanúsítható az amerikai hírszerzéssel való együttműködéssel. A legélesebb kritikát Lengyelország kapta, amely több illegális CIA gépet is beengedett légterébe és nem zárható ki, hogy területén ideiglenes börtön is működött - áll a szövegben.

A jelentés kritikusan fogalmaz Gijs de Vries-el kapcsolatban is, akit az ideiglenes bizottság tanúként hallgatott meg 2006 áprilisában. A holland tisztviselő a meghallgatáson azonban csak homályos kijelentéseket tett, melyet egy parlamenti képviselő „teljesen használhatatlannak” ítélt. A képviselők aggályaikat a jelentésben is kifejtették, amely szerint megkérdőjelezhető a terror-ellenes koordinátori poszt, és amely szerint a koordinátor állításai hiteltelenek voltak.

Euvonal

Jóváhagyták az Irán elleni szankciókat az EU külügyminiszterei

Az EU külügyminiszterei jóváhagyták az Irán elleni ENSZ-szankciók végrehajtását, ugyanakkor továbbra sincs szó külön uniós intézkedésekről. Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy az unió folytatni kívánja a párbeszédet Teheránnal.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan.
A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan, a vita nélkül elfogadott napirendi pontok között - szivárogtatták ki uniós diplomaták. Az intézkedések elvben két héten belül életbe léphetnek.
A BT közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy Teherán ellen két hónapon belül büntetőintézkedések lépnek életbe, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tevékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják.

Euvonal

Borreformról

Vélemény

A Bizottság a magyar konvergenciaprogramról

A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére - tette közzé az Európai Bizottság szerdán.

A Bizottság budapesti képviselete által az euractiv.hu szerkesztőségéhez eljuttatott közlemény emlékeztet arra, hogy Magyarország december 1-jén nyújtotta be konvergenciaprogramjának a 2006-2010-es időszakra vonatkozó új, aktualizált változatát.

A program célkitűzése az, hogy 2009-ig kiigazítsa a túlzott hiányt. A 2006-ban a GDP 10,1 százalékát kitevő hiányt - főként kiadáscsökkentés révén - 2010-re a GDP 2,7 százalékára szorítanák le. A költségvetési célok a program 2006. szeptemberi aktualizált változatához képest változatlanok maradtak. Magyarország az államháztartására vonatkozó középtávú célkitűzést a GDP 0,5 százaléknak megfelelő strukturális hiányban határozta meg, amelyet csak 2010-et követően érne el.

A magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos.

A program nagy vonalakban összhangban van a túlzott hiány kiigazítására a Tanács által megszabott 2009-es határidővel. Pozitív elemei között a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ - szögezi le a közlemény.

A 2006. október 10-i, 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében a Tanácsnak az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:

- szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig, biztosítsa, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon;

- a költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a költségvetés terén 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;

- tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;

- az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

euractiv.hu