Szovjet hősi emlékmü Tallinban

Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal.

A helyzet hajnali két órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A BBC szerint a zavargások résztvevői "Rosszija, Rosszija!" kiáltásokal éltették Oroszországot. Kirakatokat törtek be (körülbelül ötvenet) és üzleteket fosztogattak. Az észt csoportok hasonlóan erőszakosan léptek fel korábban, ők persze "Észtország, Észtország!" felkiáltásokkal randalíroztak. Szombat reggelre viszont visszatért a nyugalom Tallinn utcáira.

Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állampolgár volt, és Észtországban élt. A Lenta.ru orosz internetes hírportál szerint a húszéves Dmitrij Ganyin halt meg. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott "túlzott mértékű erőt" tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során.

Közben Észtország moszkvai nagykövetségét blokád alá vonták orosz fiatalok. A tüntetők a szovjet hősi emlékműért demonstrálnak, és ezzel gyakorlatilag megbénították a nagykövetség működését - írja a szintén orosz vz.ru (Vzgljad) hírportál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "heves nyugtalanságát" fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek.

A jobboldali irányítású kormányzat a Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolította el Tallinn központjából, és szállította át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947-ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne.

Az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítaná Észtországgal - erről pénteken döntöttek Moszkvában. Lavrov orosz külügyminiszter korábban még visszafogottan reagált a történtekre, arra, hogy csütörtökről péntekre virradóra egy ember meghalt, 56 pedig megsebesült a szovjet hősi emlékmű csütörtöki eltávolításakor Tallinnban.

Miközben Észtország hosszú ideig inkább csak a gazdasági csoda, a hatalmas, időnként tíz százalék feletti GDP-növekedés, a pozitív (négy százalék körüli) költségvetési többlet kapcsán lehetett hallani, az utóbbi hónapokban azonban szaporodtak az aggasztó jelek: a külkereskedelmi hiány növekedésnek indult, a grandiózus finn befektetések sem ellensúlyozták a növekvő eladósodottságot, és az infláció is meglódult a balti mintaállamban. Mindez persze még nem magyarázná azt, hogy miért estek egymásnak az utóbbi két napon az észtek és az oroszok. Ennek okai a történelemben keresendők.

Észtországot a Szovjetunió a huszadik században kétszer szállta meg: először a Hitler-Sztálin paktum értelmében kebelezte be Moszkva kis finn-ugor nép területét, amely 1918-ban szabadult fel a cár uralma alól.

Aztán 1944-ben az előretörő Vörös Hadsereg szorította ki innen a németeket, akik három évig megszállták Észtországot. 1941-44 között, a német megszállás idején észtek is csatlakoztak a Waffen-SS-hez. Volt egy 800 fős zászlóaljuk, amelyik Harkov (ma, ukránul: Harkiv) környékén több ezer szovjet katonát tett ártalmatlanná, és 100 szovjet tankot lőtt ki, a küzdelemből mindössze 140 észt került ki sértetlenül.

A németek felbuzdulva az észtek harciasságán, Waffen-SS hadosztályt is szerveztek belőlük, és a nemzetközi jogot megsértve sorozással töltötték fel a német hadsereg bizonyos egységeit is észt katonákkal, akiknek harcértéke óriási volt.

Amikor a Baltikumból kiszorították a Wehrmachtot és a Waffen-SS-t, a németek az észt SS-divízióból hazaengedték azokat, akik partizánként akartak harcolni saját területükön az előrenyomuló szovjetek ellen.

A "metvasennad"-oknak, erdei testvéreknek nevezett észt partizánok aztán az ötvenes évekig küzdöttek a szovjet megszállók ellen. Őket ekkor már az amerikai, a brit és a sévd titkosszolgálat segítette a szovjetek ellen. Az utolsó partizánt 1978-ban próbálta elfogni két KGB-ügynök, de ő beleugrott egy tóba, és inkább öngyilkos lett, mintsem a szovjetek kezére kerüljön. Az észtek 2002-ben megpróbáltak Parnu városában emlékművet alkotni a Waffen-SS-ben harcoló honfitársaiknak, ezt azonban akkora nemzetközi felháborodás követte, hogy kénytelenek voltak átalakítani az emlékművet.

index.hu

zzzzÜrpolitika

Új űrpolitikát terjesztett elő a Bizottság

Az Európai Bizottság közzétette közös európai űrpolitikára vonatkozó terveit, amelyek a globális kihívások hatékonyabb kezelése érdekében összevonnák a 27 tagállam erőforrásait.

A program hatékonyabbá kívánja tenni az európai erőfeszítéseket, és össze kívánja hangolni a védelmi és civil űrprogramokat és technológiákat, valamint ösztönzi a közös nemzetközi projektekben való részvételt, mint például a Kínával vagy Indiával való együttműködés a Mars misszióban.

Günter Verheugen ipari biztos szerint bár Európa elöl halad a technológiai szektor tekintetében, messze Amerika és Oroszország mögött kullog, míg Kína és India rohamosan dolgozza le 10 éves technológiai hátrányát. Európának saját űrpolitikára van szüksége, ha biztosítani akarja gazdasági és politikai jövőjét - mondta a biztos. „Szükségünk van a függetlenségünkre” - tette hozzá.

A Bizottság szerint a most közzétett űrprogram hozzávetőleg 2,4 milliárd euróba kerülne. Az EU űrpolitikáját már 2005-ben ki kellett volna dolgozni, s a Bizottság a legfontosabb elemeket ekkor meg is nevezte, ám a testület és az Európai Űrkutatási Ügynökség közötti, a háttérben folyó politikai harcok miatt az nem indulhatott el. Belső hatalmi harcok miatt késik a műholdas navigációs rendszer, a Galileo projekt is.
euvonal

Gyorsan bevethető határőr-egységeket hoz létre az EU

Az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei megállapodtak, hogy gyorsan bevethető határőr-egységeket állítanak fel az illegális bevándorlók számának megfékezésére, amelyek a legveszélyeztetettebb országokban teljesítenek majd szolgálatot.

Ez az európai szolidaritás eddigi legjobb példája - vélte Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, miután a belügyminiszterek megállapodtak (2007. április 20.) a gyors reagálású egységek felállításáról.

A határőr-egységek, amelyek az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex felügyelete alatt működnek majd, 450 nemzeti szakértőt foglalkoztatnak majd és öt napon belül bevethetőek lesznek azokban az országokban, amelyeket „sürgős és kivételes” illegális migrációs hullám fenyeget. A megállapodás szerint az egységekbe mind a 27 tagállam küld határőröket.

A tagállamok célja, hogy kezeljék a mediterrán térségből és az atlanti óceán partjai felől érkező illegális bevándorlók által okozott problémákat. A múlt évben eddig soha nem látott számú afrikai menekült indult Európa felé, s több mint 31 ezer illegális bevándorló érte el a spanyol partokat. Ez hatszorosa a 2005-ben érkezett bevándorlóknak, és Olaszország, valamint Málta sem úszta meg a rohamot.
Euvonal

Elfogadták a rasszizmus elleni keretszabályozást

A bel- és igazságügyi miniszterek megállapodtak a rasszizmus elleni keretszabályozásban, amely három éves szabadságvesztéssel büntethetné a faji gyűlöletkeltést vagy a népirtások tagadását. A szöveg végül nem tér ki a holokauszt-tagadásra, de elítéli a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekményeket.

A keretszabályozás EU-szerte egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a nyilvánosan erőszakot vagy gyűlöletet szítókat és azokat akik tagadják vagy triviálisnak nevezik a népirtást, az emberiség elleni- és a háborús bűntetteket.

A holokauszt-tagadást a szöveg végül nem említi, bár az már tilos Németországban és Ausztriában, míg Nagy-Britanniában a szólásszabadság égisze alatt megengedett, ha nem kelt gyűlöletet.

Lengyelország és a Balti államok követelésére, amely szerint a szabályozásnak a sztálini érában, a Szovjetunióban elkövetett bűntetteket is magában kell foglalnia, kompromisszumos megoldás született, mert a kerethatározat végül elítéli a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekményeket.

A tagállamoknak két évük lesz a kerethatározat jogrendjükbe való beültetésére.

Euvonal

Mi az a RAPEX rendszer?

"A RAPEX (Rapid Exchange of Information) rendszer tartalmazza az Európai Unió bármely országában felbukkanó veszélyes vagy a jogszabályokban támasztott feltételeknek nem megfelelő termékekre vonatkozó információkat. 2004. május 1-jén Magyarország is csatlakozott e rendszerhez, mely jelenleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen működik."

A veszélyességi listát egyébként a kínai játékok dominálják. God save our children!

G4 negotiations behind closed doors

IT SEEMS appropriate that the latest attempt to revive the Doha round of global trade talks is underway in Delhi. India, after all, is one of the ringleaders of the G20 group of developing nations that helped to knock them off course in the first place, at the Cancún meeting in 2003. On Wednesday April 11th India’s negotiators sat down with the other members of the so-called G4—Brazil, America, and the European Union—for a series of bilateral talks aimed at getting the troubled trade round back on track.

The prospects for a breakthrough look dim. The parties remain far apart over agricultural protection: the EU wants American subsidies slashed, while America is pushing for much steeper reductions in European tariffs. India, among others, is pushing for the right to treat a broad swathe of products, including whisky and wine, as special categories on which higher tariffs can be applied.

These are the same issues that scuppered earlier negotiations. They were supposed to be dealt with by the end of last year, leaving enough time to hammer out the final details before George Bush’s “fast track” trade-negotiating authority expires in July.

(...)

Political pressure, at the same time, seems to be pushing Mr Bush’s government into a less trade-friendly stance. For some time the president has been resisting pressure from protectionists in his own party who want to see a more militant trade posture, particularly against China. His Treasury Department, for example, has so far refused to label China a currency manipulator even though both congressional and public sentiment currently favour doing so.

Last week, however, the Bush administration said it was slapping anti-subsidy policies on Chinese paper products, even though for two decades America has avoided placing such penalties on products from non-market economies. And on April 10th America filed two more complaints with the WTO accusing China of ignoring copyright violations against films, software and music, and restricting the import of such goods. Other actions could follow. As the political climate on trade seems to be cooling, there are few signs that Mr Bush’s negotiators are willing, or able, to make the kind of serious concessions that a deal at Doha will demand.
Economist
WTOP News

Francis Fukuyama

"The “End of History” was never linked to a specifically American model of social or political organization. Following Alexandre Kojeve, the Russian-French philosopher who inspired my original argument, I believe that the European Union more accurately reflects what the world will look like at the end of history than the contemporary United States. The EU’s attempt to transcend sovereignty and traditional power politics by establishing a transnational rule of law is much more in line with a “post-historical” world than the Americans’ continuing belief in God, national sovereignty and their military."

Életbe lépett a teherautó- és buszsofőrök pihenőidejére vonatkozó új szabályozás

Szerdán léptek életbe az Európai Unióban a teherautó és a buszsofőrök pihenőidejére vonatkozó új szabályok, amelyek a közlekedés biztonságának javítását célozzák.

A közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsi-parlamenti megállapodás, amely 11 óra napi pihenőidőt és szigorúbb ellenőrzést állapít meg, még 2006 februárjában jött létre.

A közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsi-parlamenti megállapodás szerint szerint a pihenőidő két, egy legalább három és egy legalább kilenc órás részre osztható. A sofőrök ezentúl hetente 56 óránál nem vezethetnek többet, s hetente minimum 45 óra szabadidőt kell biztosítani számukra. Eddig lehetőség volt arra, hogy a buszsofőrök 12 munkanap után vegyék ki pihenőnapjaikat. Az új szabályozás eltörli a turistabuszok sofőrjeire vonatkozó kivételt, amelynek értelmében ők folyamatosan 12 napig ülhettek a volán mögé.

Euvonal

Joseph Stiglitz

"the European project has been an enormous success, not only for Europe, but also for the world..."

"...while GDP per capita has been rising in the US, most Americans are worse off today than they were five years ago. An economy that, year after year, leaves most of its citizens worse off is not a success."

"...the driving motivation of the EU's founders was long-lasting peace. Economic integration...would make conflict unthinkable. The EU has realized that dream. Nowhere in the world do neighbors live together more peacefully, and people move more freely and with greater security, than in Europe, owing in part to a new European identity that is not bound to national citizenship. This stands as an example that the world should emulate -- one of shared rights and responsibilities, including the obligation to help the less fortunate."

"The world has faced a difficult period during the past six years. The commitment to democratic multilateralism has been challenged and the rights guaranteed under international conventions, such as the Convention Against Torture, have been abrogated. Many lessons have emerged, including the dangers of hubris and the limits of military power, and the need for a multi-polar world. Europe, with more people than any nation except China and India, and the largest GDP in the world, must become one of the central pillars of such a world by projecting what has come to be called "soft power" -- the power and influence of ideas and example."

"Indeed, Europe's success is due in part to its promotion of a set of values that, while quintessentially European, are at the same time global...The most fundamental of these values is democracy, understood to entail not merely the holding of periodic elections, but also active and meaningful participation in decision making, which requires an engaged civil society, strong norms for freedom of information and vibrant and diversified media that are not controlled by the state or a few oligarchs."

"The second value is social justice. An economic and political system is to be judged by the extent to which individuals are able to flourish and realize their potential. As individuals we are part of an ever-widening circle of communities and we can realize our potential only if we live in harmony with each other. This in turn requires a sense of responsibility and solidarity..."

"Europe has succeeded in part because it recognizes that the rights of individuals are inalienable and universal, and because it created institutions to protect those rights. The US, by contrast, has witnessed a massive assault on those rights, including that of habeas corpus... Today only Europe can speak with credibility on the subject of universal human rights."

"Likewise while the European project sought to bring about the "harmony" of people living together in peace, we also must live in harmony with our environment...In this area too Europe has taken the lead, especially concerning global warming, showing that petty selfishness can be put aside to achieve a common good."

"In today's world too there is much that is not working well. While economic integration helped achieve a broader set of goals in Europe, elsewhere economic globalization has contributed to widening the divide between rich and poor within countries and between rich and poor countries. Another world is possible. But it is up to Europe to take the lead in achieving it."

European Union's climate change goals will cost €1 trillion

The EU's new climate change goals will cost up to €1.1 trillion (£747bn) to implement over the next 14 years, according to a new study.

The most comprehensive investigation on managing the economics of climate change paints a daunting picture of the EU's plan to decrease greenhouse gases by at least 20% by 2020.

But the study by the consulting firm McKinsey published in a German newspaper yesterday, argues it is both economically and technically possible to reduce emissions on schedule, but that the political effort necessary will be immense.

On the basis of a balanced, sensible application of the most easily accessible technology, we're calculating that the EU states will face annual costs of between €60bn to €80bn up until 2020," said Thomas Vahlenkamp, a McKinsey energy expert.

The study says that technology, such as energy-saving lightbulbs and windpower, is capable of reducing three-quarters of greenhouse gas emissions.

To achieve cost-effective results, the study advises that politicians concentrate on implementing the cheapest and most effective environmental measures first, rather than the cost-heavy solutions such as building CO2-free coal power stations. "The potential in building insulation should be given much more attention," Mr Vahlenkamp said. "There is a wealth of cost-free possibilities that would neither negatively effect our lifestyles nor our comfort."

The Guardian

Berlini Nyilatkozat

Nyilatkozat a Római Szerződések aláírásának 50. évfordulója alkalmából

Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és megértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra. Egyetértést teremtett, és győzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez minden tagállam hozzájárult. A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelemből. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetőség.

Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése.

I.

Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elidegeníthetetlenek. A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.

Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jogállamiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelősségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra.

Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és működünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttműködésében fejeződik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetővé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt.

Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínű hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok regiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat.

II.

Nagy kihívások előtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt őrizhetjük meg a jövőben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai társadalmi modellünket. Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelősséget. A közös piac és az euro erőssé tesz bennünket. Így a gazdaság fokozódó, világméretű összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk.

Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát.

Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyűlölet soha többé nem nyerhet teret.

Mindent megteszünk azért, hogy a világban jelentkező konfliktusok békés úton rendeződjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erőszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlődést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezető szerepet szándékozunk betölteni.

Az éghajlatváltozás világméretű veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani.

III.

Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szilárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is előmozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet. Európa egyesülésével az előző generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma — 50 évvel a Római Szerződések aláírása után — közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót.

Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövőnket.
Link

50 reasons...

1 The end of war between European nations

2 Democracy is now flourishing in 27 countries

3 Once-poor countries, such as Ireland, Greece and Portugal, are prospering

4 The creation of the world's largest internal trading market

5 Unparalleled rights for European consumers

6 Co-operation on continent-wide immigration policy

7 Co-operation on crime, through Europol

8 Laws that make it easier for British people to buy property in Europe

9 Cleaner beaches and rivers throughout Europe

10 Four weeks statutory paid holiday a year for workers in Europe

11 No death penalty (it is incompatible with EU membership)

12 Competition from privatised companies means cheaper phone calls

13 Small EU bureaucracy (24,000 employees, fewer than the BBC)

14 Making the French eat British beef again

15 Minority languages, such as Irish, Welsh and Catalan recognised and protected

16 Europe is helping to save the planet with regulatory cuts in CO2

17 One currency from Bantry to Berlin (but not Britain)

18 Europe-wide travel bans on tyrants such as Zimbabwe's Robert Mugabe

19 The EU gives twice as much aid to developing countries as the United States

20 Strict safety standards for cars, buses and aircraft

21 Free medical help for tourists

22 EU peacekeepers operate in trouble spots throughout the world

23 Europe's single market has brought cheap flights to the masses, and new prosperity for forgotten cities

24 Introduction of pet passports

25 It now takes only 2 hrs 35 mins from London to Paris by Eurostar

26 Prospect of EU membership has forced modernisation on Turkey

27 Shopping without frontiers gives consumers more power to shape markets

28 Cheap travel and study programmes means greater mobility for Europe's youth

29 Food labelling is much clearer

30 No tiresome border checks (apart from in the UK)

31 Compensation for passengers suffering air delays

32 Strict ban on animal testing for the cosmetic industry

33 Greater protection for Europe's wildlife

34 Regional development fund has aided the deprived parts of Britain

35 European driving licences recognised across the EU

36 Britons now feel a lot less insular

37 Europe's bananas remain bent, despite sceptics' fears

38 Strong economic growth - greater than the United States last year

39 Single market has brought the best continental footballers to Britain

40 Human rights legislation has protected the rights of the individual

41 European Parliament provides democratic checks on all EU laws

42 EU gives more, not less, sovereignty to nation states

43 Maturing EU is a proper counterweight to the power of US and China

44 European immigration has boosted the British economy

45 Europeans are increasingly multilingual - except Britons, who are less so

46 Europe has set Britain an example how properly to fund a national health service

47 British restaurants now much more cosmopolitan

48 Total mobility for career professionals in Europe

49 Europe has revolutionised British attitudes to food and cooking

50 Lists like this drive the Eurosceptics mad

The Independent

Januártól csatlakozhatunk a schengeni övezethez

Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez. A légi forgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén.

A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007 december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés – mutatott rá a külügyi képviselő.

Kötelező lesz az újlenyomatvétel

Horváthné Fekszi Márta arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Magyarország a legjobb eredményt érte el a csatlakozás előtti uniós monitoringvizsgálaton. A legnagyobb hiányosságok továbbra is Lengyelország és Szlovákia esetében vannak – tette hozzá.

Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni – mondta az államtitkár. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelik fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt – tette hozzá.

Vízumkérdés

A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi 1-2 eurót lehet – tette hozzá.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát. A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal – tette hozzá.

MTI

Finn választások

Szoros győzelmet aratott a finnországi kormányzópárt: Matti Vanhanen miniszterelnök Centrumpártja nyerte a vasárnapi finnországi választásokat, orrhosszal előzve a konzervatív Nemzeti Koalíciós Pártot.

A Centrumpárt várhatóan a szavazatok 23 százalékával 51 helyet szerez majd a 200 fős törvényhozásban. Őt követi majd a mérsékelten konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt 22,1 százalékkal, azaz 50 képviselői hellyel a YLE finn közszolgálati televízió becslése szerint.

Eredmény:
Centrumpárt - 51 (23%)
Nemzeti Koalíciós Párt - 50 (22.3%)
Szociáldemokraták - 45 (21.4%)
Baloldali Szövetség - 17 (8.8%)
Zöld Liga - 15 (8.5 %)
Svéd Néppárt - 9 (4.5%)
Kereszténydemokraták - 7 (4.9 %)
Igaz Finnek - 5 (4.1%)

Megszületett a megállapodás az EU új energiapolitikájáról

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a német elnökség és Barroso bizottsági elnök győzködésére végül mindannyian kötélnek álltak és megállapodtak, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya energiafelhasználásukban 20 százalékos lesz. A csökkentés az egész EU-ra érvényes és az egyes tagállamok kötelezettségvállalását a Bizottság dolgozza majd ki.

A német elnökség sikerként könyvelheti el, hogy a kötelező érvényű megállapodás szerint az EU 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenteni fogja széndioxid-kibocsátását a 1990-es évek szintjéhez képest, 20 százalékos energia-megtakarítást vezet be és 20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát energiafelhasználásában.

A kompromisszum végül úgy alakult ki, hogy a 20 százalékos vállalás az egész EU-ra vonatkozik, s az egyes tagállamok kötelező vállalásáról az Európai Bizottságnak kell tervet kidolgoznia. A németek elfogadták, hogy több tagállam is világossá tette, hogy csak akkor fogadja el a kötelező célok kitűzését, ha figyelembe veszik a nemzeti „kiindulópontot” és a jelenleg magasabb aránnyal rendelkező tagállamoknak többet kell teljesíteniük, mint az alacsonyabb kiindulópontról indulóknak.

A tagállamok a széndioxid kibocsátást 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal csökkentik, ha a programba más fejlett országok is bekapcsolódnak. Ha a nemzetközi közösség ezt nem vállalja, az EU akkor is legalább 20 százalékkal csökkenti saját kibocsátását. Erről a környezetvédelmi miniszterek már februárban megegyeztek.

Átment a rostán az a német javaslat is, amely szerint a hagyományos égőket energiatakarékos izzókra váltják az egész EU-ban. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter szerint Európa nem teheti meg, hogy továbbra is olyan termékeket használ, mint például a hagyományos izzók, amelyek hatékonysága mindössze öt százalékos. Gabriel Stavros Dimas környezetvédelmi biztosnak februárban írt levelében rámutat: az EU-ban évente 25 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást, ha a háztartásokban és a szolgáltatási szektorban is energiatakarékos égőket használnának.

Euvonal

Estonian center-right PM set to form new coalition

TALLINN (Reuters) - Center-right Estonian Prime Minister Andrus Ansip was set for a wafer-thin election victory on Sunday, allowing him to re-form the current right-left coalition or embrace more like-minded conservative nationalists.

Ansip favors further reductions in the country's flat rate of income tax and has said he will not put the brakes on the economy to allow Estonia a faster adoption of the euro, which he has said could happen in 2010 at the earliest.

Ansip and other parties wooed voters by vowing to cut taxes or boost wages in a nation which is still one of the poorest in the European Union, but where the economy grew by more than 11 percent in the past year and economist say could overheat.

With votes in from 644 of the 657 polling stations, Ansip's Reform Party was heading for 31 seats in the 101-seat parliament, just two more than current coalition partner, the leftist Center Party.

But the main nationalist party Pro Patria-Res Publica made a stronger than expected showing in third place with 19 seats.

The Baltic state became the first country in the world to allow Internet voting in a parliamentary election. More than 30,000 people took part in the Internet poll, which took place last week. Overall turnout rose to 61 percent from 58 percent in the last election in 2003.

A source of tension has been Estonia's 300,000 Russian-speakers. Moscow says the Baltic state has discriminated against them since the collapse of the Soviet Union in 1991. About 100,000 of them can vote in the election. Others are either citizens of Russia or so-called non-citizens, without the right to vote in national parliamentary elections.

Reuters

Áttörés a nyílt égbolt egyezményben

Áttörést értek el a felek az EU és az Egyesült Államok között a tengerentúli légiközlekedés liberalizálásáról folyó tárgyalásokon - közölte az Európai Bizottság, amely szerint az egyezség olcsóbb repülőjegyeket jelenthet az utazóknak.

A három éve folyó tárgyalássorozat fordulópontjához érkezett, mert az amerikai és európai tárgyalófelek előzetes megállapodásra jutottak, hogy nyílt légiközlekedési térséget hoznak létre - mondta Jacques Barrot, közlekedésért felelős biztos. Barrot szerint a megállapodás 12 milliárd eurót érő gazdasági előnnyel, körülbelül 80 ezer új munkahely létrehozásával járhat és több mint 26 millióval több utast jelenthet az elkövetkezendő öt évben. Az egyezség tervezetét a március 22-én megrendezésre kerülő közlekedési miniszteri tanácsülésen terjesztik majd a tagállamok elé és az október végén léphet életbe.

A tárgyalások legutóbb 2006 decemberében jutottak holtpontra, amikor az Egyesült Államok visszautasította korábbi ajánlatát, hogy lazább szabályozást alkalmaz az amerikai légitársaságok külföldi tulajdonba kerüléséről. Jelenleg külföldi vállalatok nem birtokolhatnak 50 százaléknál több részvényt az amerikai légitársaságokban. A mostani megállapodás szerint az EU légitársaságai nagyobb arányban vehetnének amerikai légifuvarozó-részvényeket, ám szavazati joguk továbbra is maximum 25 százalék lehetne. Az új szerződés felváltaná a jelenlegi bilaterális egyezményeket, amelyek közül nyolcat az Európai Bíróság szabálytalannak ítélt.
Euvonal

Megkezdte működését az Európai Kutatási Tanács és az Alapjogi Ügynökség

Az EU új kutatási ügynöksége a legjobb európai kutatóknak és kutatásoknak juttat majd forrásokat, hogy a kontinens fel tudja venni a versenyt Amerikával, Kínával és Indiával szemben. 2007-2013 között 7,5 milliárd euróval gazdálkodhat az intézet, amelynek célja az új technológiákba való befektetés és ezáltal Európa versenyképesebbé tétele.

A 22 tagú, brüsszeli Európai Kutatási Tanácsot Fotis Kafatos vezeti majd. A tagállamok többször elismerték, hogy az európai kutatásfejlesztés csak az amerikai mögött kullog, míg Kína és India is egyre erősödik. Egy nemrég született megállapodás szerint 2010-ig GDP-jük 3 százalékára növelik a kutatásra fordított összeget.

A Bizottság javaslatára jövőre indulhat az Európai Technológiai Intézet is, amely egyfajta agytrösztként összefogja majd a tudásháromszög legkiemelkedőbb szereplőit, és hálózatai révén betemeti a kutatás, az oktatás és az üzleti élet területét jelenleg elválasztó árkokat, hogy az európai innováció kibontakozhasson.” A Bizottság egyfajta az egyetemek és intézetek hálózatának központjaként képzeli el az intézetet, amelynek székhelyére Budapest is pályázik.

Ma indul az EU alapjogi ügynöksége

Az Európai Bizottság prominens vezetői ma indítják útjára a bécsi székhelyű EU alapjogi ügynökséget. A korlátozott jogkörökkel rendelkező intézmény kritikák kereszttüzében kezdi meg működését, amelyek szerint munkája egybeesik az Európa Tanács által 1955 óta végzett tevékenységgel.

Az ügynökség fő feladata, hogy „objektív, megbízható és összehasonlítható” adatokat gyűjtsön a tagállamokban az alapvető emberi jogok betartásáról, információkkal lássa el az EU intézményeit, és javaslatokat tegyen. Az intézmény politikai céljai az európai alkotmány bizonytalan jövője miatt elhalványultak, mert az ügynökség fő feladata az új alapszerződésben rögzített alapvető jogok ellenőrzése lett volna. Egyelőre az is bizonytalan, hogy ha az EU-tagállamok új szerződésben állapodnak meg, az tartalmazza-e majd az alapvető jogok kartáját.

Az alapjogi ügynökség jogköreinek az európai közösségi jog határain kívülre való kiterjesztését több tagállam sem támogatta, az új intézmény nem foglalkozhat majd rendőrségi ügyekkel, illetve olyan esetekkel, amelyek a büntetőügyekben való jogi együttműködést érintik.

Euvonal

Olasz kormányválság

Lemondott Romano Prodi olasz kormányfő

Romano Prodi miniszterelnök azután nyújtotta be lemondását, hogy a római szenátusban a kabinet nem kapta meg a többség jóváhagyását a Massimo D'Alema külügyminiszter által előterjesztett beszámolóra, amely meghosszabbította volna az afganisztáni olasz katonai missziót. A jelentés szerint a katonai misszió mint "politikai és civil küldetés", a közép-keleti ország békéje előfeltétele.

A 9 hónapja hivatalba lépett Prodi-kabinetet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíjrendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státusának rendezése. A szavazáson mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos többséget.

D'Alema már korábban célzott arra, hogy ha a szenátusban leszavazzák, a kabinet lemond. A szavazás után előbb Prodi válságtanácskozást tartott a miniszterelnöki hivatalban, majd este a Quirinale palotába ment, hogy benyújtsa lemondását Napolitano köztársasági elnöknek, aki ezt elfogadta.

A kormányon belül viták voltak arról, hogy be kell-e nyújtani Prodinak a lemondását. Maga a kormányfő és D'Alema, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, határozottan a lemondás mellett voltak, annál is inkább, mert, írja a római liberális lap, maga Napolitano is értésére adta Prodinak: "Az, akitől megvonják a bizalmat a külpolitika terén, már nem rendelkezik többséggel, és ebből le kell vonnia a következtetéseket."

Napolitano nem fogadta el Prodi lemondását

Hatvanöt óráig sem tartott az olasz kormányválság, és papírforma szerint Prodi kormányának megerősítésével végződött, legalábbis Napolitano államfő részéről, aki kétnapos konzultáció után úgy érezte, nincs más megoldás - a balközép koalíció, ha nem is egységesen, de támogatásáról biztosította Prodit.

Döntsön a parlament - határozott az elnök. Az alsó- és felsőházban bizonyítsák be a balközép pártjai, amit az elnöki palotában váltig bizonygattak: a kormánybuktatás csak véletlen incidens volt, ezentúl kiállnak Prodi mellett.

Ezt maga Prodi sem hiszi el teljesen, éppen ezért a hét második felére tervezett parlamenti bizalomkérésig minél több szavazatot igyekszik begyűjteni. A legnagyobb kormánypárt, a Baloldali Demokraták (DS) főtitkára, Piero Fassino nem szégyellte bevallani, hogy az elmúlt napok lázas egyeztetései során éttermi szalvétákon számolta újra és újra az összes lehetséges voksot, amelyet Prodi össze tud koldulni a szenátusban.

Prodi célja a centrum minél gyorsabb megerősítése. Az idő sürget: március közepén szavaz ismét a parlament az afganisztáni misszió újrafinanszírozásáról, és a most hűséget ígérő baloldali pártok szenátorai máris jelezték, hogy csak azért sem fognak igent mondani. A feszültség kézzelfogható: a szerdán leszavazott külügyminiszter, a DS elnöke, Massimo D'Alema egyenesen úgy fogalmazott, hogy a baloldal egy része nem kell Olaszországnak.

A válság csillapodása tehát csak ideiglenes, bármikor újra kiéleződhet. Megoldás lehetne a Prodi mögött felsorakozó nagy demokrata párt megalakulása - a DS, a centrumpárti Margherita és a politikai színtér két fele között felaprózódott kereszténydemokraták összefogásával. Erről a DS és a Margherita nemsokára kezdődő kongresszusán születhet döntés.

Maradhat a Prodi kormány

Bizalmat kapott Romano Prodi kormánya az olasz parlament felsőházában rendezett bizalmi szavazáson. A szenátorok 162-157 arányban szavaztak bizalmat a múlt héten lemondott miniszterelnök balközép kormányának.

Nol, Euvonal, MTI

Frattini október 23-ról

A gumilövedékek rendőri eszköztárból való kivonását, a rendőri azonosítók használatát és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta Franco Frattini Budapesten. Az Európai Bizottság alelnöke Gyurcsány Ferencnél kezdte látogatását: a megbeszélést előbb hallgatás övezte, majd egy olyan kormányközlemény, amely nem tér ki a zavargások témakörére.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel. A Budapesten tárgyaló Franco Frattini hozzátette, hogy az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésen felhívta a figyelmet az őszi eseményeket vizsgáló szakértői csoport több megállapítására is. Franco Frattini szerint ki kell vonni a gumilövedékeket a rendőri eszköztárból, illetve kifogásolta a rendőri azonosítók hiányát is. Szorgalmazta továbbá a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását.

Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az „alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait. Gönczöl Katalin összefoglalva az általa vezetett bizottság jelentését kiemelte a gyülekezési törvényre és a rendvédelmi stratégia hiányára vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatot tett a gumilövedékek használatának megtiltására, felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a rendőri azonosítójelek használata.

Morvai Krisztina, az alternatív bizottság megállapításai közül kiemelte, hogy meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait is. Hangsúlyozta: a szeptemberi és októberi események kapcsán százak sérültek meg fizikailag és lelkileg, ártatlan áldozatokként a rendőri brutalitás kapcsán.

Wiener György, az emberi jogi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta, hogy a magyar kormány alapvető fontosságúnak tartja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ugyanakkor az alkotmányos rend fenntartása is alapvető feladat.

Ékes Ilona, az emberi jogi bizottság fideszes tagja személyes tapasztalatait mondta el arról, hogy mit látott a fogdákban a szeptemberi utcai tüntetések után. A képviselő rámutatott, hogy a fogva tartott tüntetők közül egyeseket meztelenre vetkőztettek, bántalmaztak a rendőrök, az utcán elfogottak nem a nevükön szólították, hanem számokkal jelölték meg őket.

Veres József, az európai ügyek bizottságának MSZP-s tagja szerint a legfontosabb a megelőzés, kérdés az, hogy megismétlődnek-e idén a tavaly őszi események.

Franco Frattini az elhangzottakra reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon.

mno