Bulgária komoly uniós forrásoktól esik el a korrupció miatt

Euvonal

Az Európai Bizottság szerdán (2008. július 23.) nyilvánosságra hozta Bulgária és Románia bel- és igazságügyi helyzetét értékelő éves jelentését, melyben a folyamatosan ismétlődő korrupciós problémák miatt elmarasztalta mindkét országot. A kritika hangneme a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest azonban sokkal mérsékeltebb, különösen Bulgária esetében.

Brüsszel a korrupció és pazarló gazdálkodás miatt felfüggesztette több száz millió euró támogatás folyósítását Bulgáriának, és visszavonta két kormányzati ügynökség jogát uniós pénzalapok kezelésére. A Csatlakozási Szerződésben megfogalmazott védzáradék bevezetésére - mely lehetővé tenné az EU tagállamok számára, hogy megtagadják a bolgár és román bíróságok által meghozott ítéletek elismerését - azonban nem került sor.

A Bizottság elismerte Bukarest és Szófia eddigi erőfeszítéseit, azonban a korrupció elleni küzdelem, Bulgária esetében pedig a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozását kérte. A Bulgáriáról szóló jelentés szerint „világos stratégiára, és a rendszer átalakítása iránti egyértelmű elkötelezettségre van szükség minden szinten. Bulgáriának a jelenlegi intézményrendszerrel – annak hiányosságai ellenére – képesnek kell lennie eredményeket felmutatni a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés ellen, továbbá a támogatások felhasználásában érintett intézmények közötti érdekellentétek, valamint a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti állítólagos kapcsolatok megszüntetése terén is.”

A bel- és igazságügyi jelentés mellett a Bizottság egy külön dokumentumot bocsátott ki, mely egyrészt az uniós támogatások bulgáriai felhasználását értékeli, másrészt pedig a korábbi több száz millió eurós támogatás felfüggesztésének formalizálását jelenti.

A Bizottság visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami formálisan 250 millió euró kifizetésének leállítását jelenti. Bulgária esetében a felfüggesztett támogatások, beleértve a Kohéziós Alapból és a mezőgazdasági segélyprogramból (SAPARD) származó forrásokat is, összesen több mint 800 millió euró leállítását jelenti. A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy hajlandó megváltoztatni álláspontját az előcsatlakozási alapokból származó források felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben Bulgária megteszi az ehhez „szükséges lépéseket”.

Meglena Kuneva bolgár biztos szerint a Bulgária bel- és igazságügyi helyzetét értékelő jelentés „politikai következtetéseket” tartalmaz, melyek a bolgár kormányzatot cselekvésre ösztönözhetik, ugyanis Bulgáriának most „kézzelfogható eredményeket” kell felmutatnia. A bolgár miniszterelnök, Szergej Sztanisev egy sajtótájékoztatón megalapozottnak ítélte a Bizottság kritikáját ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelentés pozitív eredményekről is beszámol.

Romániát - Bulgáriától eltérően - nem sújtotta szankciókkal az Európai Bizottság, azonban a jelentés felszólította Bukarestet a korrupció elleni küzdelem átpolitizáltságának csökkentésére. A korábban nyilvánosságra került jelentéstervezettel ellentétben a jelentés nem tér ki arra, hogy a folyamatosan felmerülő problémák késleltethetnék Bulgária és Románia schengeni térséghez, illetve az eurózónához történő csatlakozását.

Sarkozy ekes out victory on constitutional changes

President Nicolas Sarkozy of France won approval for important constitutional changes on Monday, but by a very narrow margin. The changes, Sarkozy insisted, strengthen the power of Parliament and will make the president more accountable. But his critics, including the main opposition party, the Socialists, said they would increase the power of the already semiroyal president, creating a "monocracy."

Meeting in the chateau of Versailles, French lawmakers approved Sarkozy's proposals by 539 votes to 357, one vote more than the three-fifths majority required. To win, Sarkozy needed support from other parties; a defeat would have damaged his standing a little more than a year into his five-year term.

The changes limit the presidency to two five-year terms, eliminate the president's power to issue collective pardons and make certain appointments subject to parliamentary approval. Parliament must be informed within three days of any military operation abroad and must approve one lasting more than four months. The changes give Parliament more control over its agenda and limit the right of presidential decree.

The amendments also allow the president to address Parliament in an American-style "state of the union" speech. Since 1875, to preserve a strict separation of presidency and legislature, such a speech has been banned.

In the future, the Parliament, by a vote of three-fifths, can authorize the president to ratify a European Union enlargement either through a referendum or through a parliamentary vote. But if the president does not get this authorization, a referendum will be required.

Belgian PM resigns as divided country thrown into fresh crisis

Belgian Prime Minister Yves Leterme has offered his resignation to the divided country's king following failure to reach agreement between the governing parties on a reform of the state.

The Christian Democrat Mr Leterme had set himself a deadline of 15 July to reach an agreement between the five French and Flemish-speaking parties in his fractious coalition on a devolution of powers to the regions.

"Despite all efforts and perseverance, the prime minister believes the foreseen deadline for a governmental accord has not been respected. It has turned out that the opposing visions between the communities for the necessary creation of a new equilibrium in how our state is constructed are today irreconcilable," Mr Leterme said in a statement.

"This reveals that the consultation model at an exclusively federal level has reached its limits," the statement continued, "Yet a reform of the state remains an essential element of any government accord."

The prime minister's audience with the king late on Monday evening lasted more than four hours. At 3:30 in the morning, the palace issued a communique signalling that the monarch would "reserve its response" as to whether he would accept Mr Leterme's resignation.

The fragile coalition has barely held itself together since the government was sworn in following an unprecedented nine months of negotiations after the general election.

Agreement on a skeleton of economic and social measures had been agreed amongst the French and Flemish centre and right wing governing parties, but an impasse was reached when it came to the more contentious issues of a new division of powers and finances between the federal government and the provinces.

Wealthier, Dutch-speaking Flanders in the north has long desired that a range of responsibilities over taxation and social security be devolved to the provinces from the federal level. French-speaking Wallonia, whose manufacturing base has crumbled since the 1970s, fears the reduction in financial support this would deliver and believes devolution to be a stepping stone to a break-up of the country.

A reorganisation of electoral boundaries on the bilingual outskirts of majority-French Brussels - which, complicating matters, lies in the heart for Flanders - also hit the buffers.

Euobserver

Francia elnökség programja

• Év végéig megoldás a Liszaboni Szerződés írországi elutasításával keletkezett problémára
• Klímaváltozási csomag elfogadtatása (konkrét menetrend 2020-ig)
• Közös bevándorlási politika
• ESDP védelmi képességeinek erősítése
• Agrárkérdések - fordulat a közösség agrárreformjában: nem kevesebbet kell termelni, épp ellenkezőleg!

EU military capabilities still depend on UK, French co-operation

Any moves to enhance European military capacity requires co-operation between France and the UK, according to a report published on Wednesday, despite the ambitions of some leaders to develop a strategy to orchestrate autonomous EU operations.

A three-year investigation by the International Institute for Strategic Studies argues that of the European Union member states' 2 million active personnel, only some 2.7 percent are sufficiently equipped and trained to meet the demands of current and expected overseas deployment.

The report, European Military Capabilities, argues that the future will see ever greater demands put on the various European forces - not large-scale wars, but growing number of targeted actions. The EU collectively spent €204 billion on its militaries in 2006, notes the report, but this has delivered a glut of infantry soldiers, while soldiers with more specialised skills are lacking.

The report also argues that there is too much overlap as countries devote monies to domestic firms producing military equipment, while research and development does not receive an adequate provision of funds.

Ahead of France taking over the helm of the European Union's six-month rotating presidency, President Nicolas Sarkozy announced his ambitions for a substantial beefing up of Europe's military capacity. He wants the EU to be able to simultaneously deploy 60,000 troops.

The IISS report however says that any such expansion remains dependent on Franco-British military co-operation. France and the UK are the bloc's most significant military spenders.

"It's notable that Britain has given a general welcome to Sarkozy's approach," said the group's editorial director, Alexander Nicoll, "and that the United States now argues that the world needs a stronger Europe, with a strong European Security and Defence Policy."

Last week, the UK's foreign secretary, David Miliband, gave a speech to the British parliament in support of French plans for EU military capabilities, arguing that increased military co-operation at the European level does not undermine NATO.

Mr Miliband said, in speech responding to the rejection of the Lisbon Treaty in Ireland last month, that EU military operations can be one of three main areas - alongside dealing with economic and environmental concerns - that should make up the substance of what the union can deliver to its citizens. The British foreign secretary also welcomed Mr Sarkozy's plans to have France rejoin NATO's integrated military command.

Euobserver

A légitársaságok CO2 emissziós díjat fizethetnek

Az EP tegnapi ülésén jóváhagyta a repülőgépek bevonását az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, így 2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságra kiterjed majd a szabályozás. A kvóták 85 százalékát ingyen kapják a társaságok, míg 15 százalék árverésen kel majd el.

Miután korábban az EP és a Tanács delegációi megegyezésre jutottak arról, hogyan lehetne az EU gázkibocsátás-kereskedelmi rendszerét (Emission Trade System - ETS) kiterjeszteni a légi közlekedésre, a parlament július 8-án, kedden, 640 igen, 30 nem, 20 tartózkodó szavazattal jóváhagyta az erről szóló jogszabályt.

A plenáris ülésen elfogadott kompromisszum alapján 2012. január 1-jétől minden, az EU-ba érkező, illetve onnan induló járatot üzemeltető légitársaság bekerül az ETS-be. A kvóták 85 százalékát ingyenesen osztják ki a légitársaságok között, míg a fennmaradó 15 százaléknyi kvótát elárverezik. Ez alapján – az eddigi rendszertől eltérően – nem lesz „történelmi” alapú disztribúció, hanem a hatékonyabb gépeket használó légitársaságokat jutalmazó, egységes európai séma alapján osztanak majd kvótákat. Az aukciós bevételeket a klímaváltozás elleni küzdelemre kell felhasználni: különösen a kutatásra, a tisztább repülőgépek kifejlesztésére, a harmadik világban zajló erdőirtás elleni harcra, valamint az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerek (pl. busz- és vasúti közlekedés) támogatására.

A kibocsátás-csökkentési célt a politikusok a 2004-2006-os évek bázisán határozzák meg, ami az első periódusban (2012-ben) ez 3 százalék, a másodikban (2013-ban) 5 százalék lesz. A további csökkentések mértékét az ETS felülvizsgálata során határozzák meg.

A megfelelő hatósági igazolással bíró katonai, rendőrségi, vámőrségi, tűzoltósági, humanitárius, valamint orvosi célú repülések nem tartoznak a jogszabály hatálya alá, valamint a kevés káros anyagot termelő kisvállalkozások szintén kivételek. Ugyanakkor az európai uralkodók és vezető politikusok hivatalos útjai beletartoznak majd a rendszerbe.