Szovjet hősi emlékmü Tallinban

Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal.

A helyzet hajnali két órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A BBC szerint a zavargások résztvevői "Rosszija, Rosszija!" kiáltásokal éltették Oroszországot. Kirakatokat törtek be (körülbelül ötvenet) és üzleteket fosztogattak. Az észt csoportok hasonlóan erőszakosan léptek fel korábban, ők persze "Észtország, Észtország!" felkiáltásokkal randalíroztak. Szombat reggelre viszont visszatért a nyugalom Tallinn utcáira.

Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állampolgár volt, és Észtországban élt. A Lenta.ru orosz internetes hírportál szerint a húszéves Dmitrij Ganyin halt meg. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott "túlzott mértékű erőt" tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során.

Közben Észtország moszkvai nagykövetségét blokád alá vonták orosz fiatalok. A tüntetők a szovjet hősi emlékműért demonstrálnak, és ezzel gyakorlatilag megbénították a nagykövetség működését - írja a szintén orosz vz.ru (Vzgljad) hírportál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "heves nyugtalanságát" fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek.

A jobboldali irányítású kormányzat a Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolította el Tallinn központjából, és szállította át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947-ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne.

Az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítaná Észtországgal - erről pénteken döntöttek Moszkvában. Lavrov orosz külügyminiszter korábban még visszafogottan reagált a történtekre, arra, hogy csütörtökről péntekre virradóra egy ember meghalt, 56 pedig megsebesült a szovjet hősi emlékmű csütörtöki eltávolításakor Tallinnban.

Miközben Észtország hosszú ideig inkább csak a gazdasági csoda, a hatalmas, időnként tíz százalék feletti GDP-növekedés, a pozitív (négy százalék körüli) költségvetési többlet kapcsán lehetett hallani, az utóbbi hónapokban azonban szaporodtak az aggasztó jelek: a külkereskedelmi hiány növekedésnek indult, a grandiózus finn befektetések sem ellensúlyozták a növekvő eladósodottságot, és az infláció is meglódult a balti mintaállamban. Mindez persze még nem magyarázná azt, hogy miért estek egymásnak az utóbbi két napon az észtek és az oroszok. Ennek okai a történelemben keresendők.

Észtországot a Szovjetunió a huszadik században kétszer szállta meg: először a Hitler-Sztálin paktum értelmében kebelezte be Moszkva kis finn-ugor nép területét, amely 1918-ban szabadult fel a cár uralma alól.

Aztán 1944-ben az előretörő Vörös Hadsereg szorította ki innen a németeket, akik három évig megszállták Észtországot. 1941-44 között, a német megszállás idején észtek is csatlakoztak a Waffen-SS-hez. Volt egy 800 fős zászlóaljuk, amelyik Harkov (ma, ukránul: Harkiv) környékén több ezer szovjet katonát tett ártalmatlanná, és 100 szovjet tankot lőtt ki, a küzdelemből mindössze 140 észt került ki sértetlenül.

A németek felbuzdulva az észtek harciasságán, Waffen-SS hadosztályt is szerveztek belőlük, és a nemzetközi jogot megsértve sorozással töltötték fel a német hadsereg bizonyos egységeit is észt katonákkal, akiknek harcértéke óriási volt.

Amikor a Baltikumból kiszorították a Wehrmachtot és a Waffen-SS-t, a németek az észt SS-divízióból hazaengedték azokat, akik partizánként akartak harcolni saját területükön az előrenyomuló szovjetek ellen.

A "metvasennad"-oknak, erdei testvéreknek nevezett észt partizánok aztán az ötvenes évekig küzdöttek a szovjet megszállók ellen. Őket ekkor már az amerikai, a brit és a sévd titkosszolgálat segítette a szovjetek ellen. Az utolsó partizánt 1978-ban próbálta elfogni két KGB-ügynök, de ő beleugrott egy tóba, és inkább öngyilkos lett, mintsem a szovjetek kezére kerüljön. Az észtek 2002-ben megpróbáltak Parnu városában emlékművet alkotni a Waffen-SS-ben harcoló honfitársaiknak, ezt azonban akkora nemzetközi felháborodás követte, hogy kénytelenek voltak átalakítani az emlékművet.

index.hu

zzzzÜrpolitika

Új űrpolitikát terjesztett elő a Bizottság

Az Európai Bizottság közzétette közös európai űrpolitikára vonatkozó terveit, amelyek a globális kihívások hatékonyabb kezelése érdekében összevonnák a 27 tagállam erőforrásait.

A program hatékonyabbá kívánja tenni az európai erőfeszítéseket, és össze kívánja hangolni a védelmi és civil űrprogramokat és technológiákat, valamint ösztönzi a közös nemzetközi projektekben való részvételt, mint például a Kínával vagy Indiával való együttműködés a Mars misszióban.

Günter Verheugen ipari biztos szerint bár Európa elöl halad a technológiai szektor tekintetében, messze Amerika és Oroszország mögött kullog, míg Kína és India rohamosan dolgozza le 10 éves technológiai hátrányát. Európának saját űrpolitikára van szüksége, ha biztosítani akarja gazdasági és politikai jövőjét - mondta a biztos. „Szükségünk van a függetlenségünkre” - tette hozzá.

A Bizottság szerint a most közzétett űrprogram hozzávetőleg 2,4 milliárd euróba kerülne. Az EU űrpolitikáját már 2005-ben ki kellett volna dolgozni, s a Bizottság a legfontosabb elemeket ekkor meg is nevezte, ám a testület és az Európai Űrkutatási Ügynökség közötti, a háttérben folyó politikai harcok miatt az nem indulhatott el. Belső hatalmi harcok miatt késik a műholdas navigációs rendszer, a Galileo projekt is.
euvonal

Gyorsan bevethető határőr-egységeket hoz létre az EU

Az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei megállapodtak, hogy gyorsan bevethető határőr-egységeket állítanak fel az illegális bevándorlók számának megfékezésére, amelyek a legveszélyeztetettebb országokban teljesítenek majd szolgálatot.

Ez az európai szolidaritás eddigi legjobb példája - vélte Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, miután a belügyminiszterek megállapodtak (2007. április 20.) a gyors reagálású egységek felállításáról.

A határőr-egységek, amelyek az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex felügyelete alatt működnek majd, 450 nemzeti szakértőt foglalkoztatnak majd és öt napon belül bevethetőek lesznek azokban az országokban, amelyeket „sürgős és kivételes” illegális migrációs hullám fenyeget. A megállapodás szerint az egységekbe mind a 27 tagállam küld határőröket.

A tagállamok célja, hogy kezeljék a mediterrán térségből és az atlanti óceán partjai felől érkező illegális bevándorlók által okozott problémákat. A múlt évben eddig soha nem látott számú afrikai menekült indult Európa felé, s több mint 31 ezer illegális bevándorló érte el a spanyol partokat. Ez hatszorosa a 2005-ben érkezett bevándorlóknak, és Olaszország, valamint Málta sem úszta meg a rohamot.
Euvonal

Elfogadták a rasszizmus elleni keretszabályozást

A bel- és igazságügyi miniszterek megállapodtak a rasszizmus elleni keretszabályozásban, amely három éves szabadságvesztéssel büntethetné a faji gyűlöletkeltést vagy a népirtások tagadását. A szöveg végül nem tér ki a holokauszt-tagadásra, de elítéli a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekményeket.

A keretszabályozás EU-szerte egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a nyilvánosan erőszakot vagy gyűlöletet szítókat és azokat akik tagadják vagy triviálisnak nevezik a népirtást, az emberiség elleni- és a háborús bűntetteket.

A holokauszt-tagadást a szöveg végül nem említi, bár az már tilos Németországban és Ausztriában, míg Nagy-Britanniában a szólásszabadság égisze alatt megengedett, ha nem kelt gyűlöletet.

Lengyelország és a Balti államok követelésére, amely szerint a szabályozásnak a sztálini érában, a Szovjetunióban elkövetett bűntetteket is magában kell foglalnia, kompromisszumos megoldás született, mert a kerethatározat végül elítéli a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekményeket.

A tagállamoknak két évük lesz a kerethatározat jogrendjükbe való beültetésére.

Euvonal

Mi az a RAPEX rendszer?

"A RAPEX (Rapid Exchange of Information) rendszer tartalmazza az Európai Unió bármely országában felbukkanó veszélyes vagy a jogszabályokban támasztott feltételeknek nem megfelelő termékekre vonatkozó információkat. 2004. május 1-jén Magyarország is csatlakozott e rendszerhez, mely jelenleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen működik."

A veszélyességi listát egyébként a kínai játékok dominálják. God save our children!

G4 negotiations behind closed doors

IT SEEMS appropriate that the latest attempt to revive the Doha round of global trade talks is underway in Delhi. India, after all, is one of the ringleaders of the G20 group of developing nations that helped to knock them off course in the first place, at the Cancún meeting in 2003. On Wednesday April 11th India’s negotiators sat down with the other members of the so-called G4—Brazil, America, and the European Union—for a series of bilateral talks aimed at getting the troubled trade round back on track.

The prospects for a breakthrough look dim. The parties remain far apart over agricultural protection: the EU wants American subsidies slashed, while America is pushing for much steeper reductions in European tariffs. India, among others, is pushing for the right to treat a broad swathe of products, including whisky and wine, as special categories on which higher tariffs can be applied.

These are the same issues that scuppered earlier negotiations. They were supposed to be dealt with by the end of last year, leaving enough time to hammer out the final details before George Bush’s “fast track” trade-negotiating authority expires in July.

(...)

Political pressure, at the same time, seems to be pushing Mr Bush’s government into a less trade-friendly stance. For some time the president has been resisting pressure from protectionists in his own party who want to see a more militant trade posture, particularly against China. His Treasury Department, for example, has so far refused to label China a currency manipulator even though both congressional and public sentiment currently favour doing so.

Last week, however, the Bush administration said it was slapping anti-subsidy policies on Chinese paper products, even though for two decades America has avoided placing such penalties on products from non-market economies. And on April 10th America filed two more complaints with the WTO accusing China of ignoring copyright violations against films, software and music, and restricting the import of such goods. Other actions could follow. As the political climate on trade seems to be cooling, there are few signs that Mr Bush’s negotiators are willing, or able, to make the kind of serious concessions that a deal at Doha will demand.
Economist
WTOP News

Francis Fukuyama

"The “End of History” was never linked to a specifically American model of social or political organization. Following Alexandre Kojeve, the Russian-French philosopher who inspired my original argument, I believe that the European Union more accurately reflects what the world will look like at the end of history than the contemporary United States. The EU’s attempt to transcend sovereignty and traditional power politics by establishing a transnational rule of law is much more in line with a “post-historical” world than the Americans’ continuing belief in God, national sovereignty and their military."

Életbe lépett a teherautó- és buszsofőrök pihenőidejére vonatkozó új szabályozás

Szerdán léptek életbe az Európai Unióban a teherautó és a buszsofőrök pihenőidejére vonatkozó új szabályok, amelyek a közlekedés biztonságának javítását célozzák.

A közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsi-parlamenti megállapodás, amely 11 óra napi pihenőidőt és szigorúbb ellenőrzést állapít meg, még 2006 februárjában jött létre.

A közúti szállítással foglalkozók munkakörülményeinek szabályozásáról szóló tanácsi-parlamenti megállapodás szerint szerint a pihenőidő két, egy legalább három és egy legalább kilenc órás részre osztható. A sofőrök ezentúl hetente 56 óránál nem vezethetnek többet, s hetente minimum 45 óra szabadidőt kell biztosítani számukra. Eddig lehetőség volt arra, hogy a buszsofőrök 12 munkanap után vegyék ki pihenőnapjaikat. Az új szabályozás eltörli a turistabuszok sofőrjeire vonatkozó kivételt, amelynek értelmében ők folyamatosan 12 napig ülhettek a volán mögé.

Euvonal

Joseph Stiglitz

"the European project has been an enormous success, not only for Europe, but also for the world..."

"...while GDP per capita has been rising in the US, most Americans are worse off today than they were five years ago. An economy that, year after year, leaves most of its citizens worse off is not a success."

"...the driving motivation of the EU's founders was long-lasting peace. Economic integration...would make conflict unthinkable. The EU has realized that dream. Nowhere in the world do neighbors live together more peacefully, and people move more freely and with greater security, than in Europe, owing in part to a new European identity that is not bound to national citizenship. This stands as an example that the world should emulate -- one of shared rights and responsibilities, including the obligation to help the less fortunate."

"The world has faced a difficult period during the past six years. The commitment to democratic multilateralism has been challenged and the rights guaranteed under international conventions, such as the Convention Against Torture, have been abrogated. Many lessons have emerged, including the dangers of hubris and the limits of military power, and the need for a multi-polar world. Europe, with more people than any nation except China and India, and the largest GDP in the world, must become one of the central pillars of such a world by projecting what has come to be called "soft power" -- the power and influence of ideas and example."

"Indeed, Europe's success is due in part to its promotion of a set of values that, while quintessentially European, are at the same time global...The most fundamental of these values is democracy, understood to entail not merely the holding of periodic elections, but also active and meaningful participation in decision making, which requires an engaged civil society, strong norms for freedom of information and vibrant and diversified media that are not controlled by the state or a few oligarchs."

"The second value is social justice. An economic and political system is to be judged by the extent to which individuals are able to flourish and realize their potential. As individuals we are part of an ever-widening circle of communities and we can realize our potential only if we live in harmony with each other. This in turn requires a sense of responsibility and solidarity..."

"Europe has succeeded in part because it recognizes that the rights of individuals are inalienable and universal, and because it created institutions to protect those rights. The US, by contrast, has witnessed a massive assault on those rights, including that of habeas corpus... Today only Europe can speak with credibility on the subject of universal human rights."

"Likewise while the European project sought to bring about the "harmony" of people living together in peace, we also must live in harmony with our environment...In this area too Europe has taken the lead, especially concerning global warming, showing that petty selfishness can be put aside to achieve a common good."

"In today's world too there is much that is not working well. While economic integration helped achieve a broader set of goals in Europe, elsewhere economic globalization has contributed to widening the divide between rich and poor within countries and between rich and poor countries. Another world is possible. But it is up to Europe to take the lead in achieving it."

European Union's climate change goals will cost €1 trillion

The EU's new climate change goals will cost up to €1.1 trillion (£747bn) to implement over the next 14 years, according to a new study.

The most comprehensive investigation on managing the economics of climate change paints a daunting picture of the EU's plan to decrease greenhouse gases by at least 20% by 2020.

But the study by the consulting firm McKinsey published in a German newspaper yesterday, argues it is both economically and technically possible to reduce emissions on schedule, but that the political effort necessary will be immense.

On the basis of a balanced, sensible application of the most easily accessible technology, we're calculating that the EU states will face annual costs of between €60bn to €80bn up until 2020," said Thomas Vahlenkamp, a McKinsey energy expert.

The study says that technology, such as energy-saving lightbulbs and windpower, is capable of reducing three-quarters of greenhouse gas emissions.

To achieve cost-effective results, the study advises that politicians concentrate on implementing the cheapest and most effective environmental measures first, rather than the cost-heavy solutions such as building CO2-free coal power stations. "The potential in building insulation should be given much more attention," Mr Vahlenkamp said. "There is a wealth of cost-free possibilities that would neither negatively effect our lifestyles nor our comfort."

The Guardian