Szovjet hősi emlékmü Tallinban

Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal.

A helyzet hajnali két órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A BBC szerint a zavargások résztvevői "Rosszija, Rosszija!" kiáltásokal éltették Oroszországot. Kirakatokat törtek be (körülbelül ötvenet) és üzleteket fosztogattak. Az észt csoportok hasonlóan erőszakosan léptek fel korábban, ők persze "Észtország, Észtország!" felkiáltásokkal randalíroztak. Szombat reggelre viszont visszatért a nyugalom Tallinn utcáira.

Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állampolgár volt, és Észtországban élt. A Lenta.ru orosz internetes hírportál szerint a húszéves Dmitrij Ganyin halt meg. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott "túlzott mértékű erőt" tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során.

Közben Észtország moszkvai nagykövetségét blokád alá vonták orosz fiatalok. A tüntetők a szovjet hősi emlékműért demonstrálnak, és ezzel gyakorlatilag megbénították a nagykövetség működését - írja a szintén orosz vz.ru (Vzgljad) hírportál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "heves nyugtalanságát" fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek.

A jobboldali irányítású kormányzat a Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolította el Tallinn központjából, és szállította át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947-ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne.

Az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítaná Észtországgal - erről pénteken döntöttek Moszkvában. Lavrov orosz külügyminiszter korábban még visszafogottan reagált a történtekre, arra, hogy csütörtökről péntekre virradóra egy ember meghalt, 56 pedig megsebesült a szovjet hősi emlékmű csütörtöki eltávolításakor Tallinnban.

Miközben Észtország hosszú ideig inkább csak a gazdasági csoda, a hatalmas, időnként tíz százalék feletti GDP-növekedés, a pozitív (négy százalék körüli) költségvetési többlet kapcsán lehetett hallani, az utóbbi hónapokban azonban szaporodtak az aggasztó jelek: a külkereskedelmi hiány növekedésnek indult, a grandiózus finn befektetések sem ellensúlyozták a növekvő eladósodottságot, és az infláció is meglódult a balti mintaállamban. Mindez persze még nem magyarázná azt, hogy miért estek egymásnak az utóbbi két napon az észtek és az oroszok. Ennek okai a történelemben keresendők.

Észtországot a Szovjetunió a huszadik században kétszer szállta meg: először a Hitler-Sztálin paktum értelmében kebelezte be Moszkva kis finn-ugor nép területét, amely 1918-ban szabadult fel a cár uralma alól.

Aztán 1944-ben az előretörő Vörös Hadsereg szorította ki innen a németeket, akik három évig megszállták Észtországot. 1941-44 között, a német megszállás idején észtek is csatlakoztak a Waffen-SS-hez. Volt egy 800 fős zászlóaljuk, amelyik Harkov (ma, ukránul: Harkiv) környékén több ezer szovjet katonát tett ártalmatlanná, és 100 szovjet tankot lőtt ki, a küzdelemből mindössze 140 észt került ki sértetlenül.

A németek felbuzdulva az észtek harciasságán, Waffen-SS hadosztályt is szerveztek belőlük, és a nemzetközi jogot megsértve sorozással töltötték fel a német hadsereg bizonyos egységeit is észt katonákkal, akiknek harcértéke óriási volt.

Amikor a Baltikumból kiszorították a Wehrmachtot és a Waffen-SS-t, a németek az észt SS-divízióból hazaengedték azokat, akik partizánként akartak harcolni saját területükön az előrenyomuló szovjetek ellen.

A "metvasennad"-oknak, erdei testvéreknek nevezett észt partizánok aztán az ötvenes évekig küzdöttek a szovjet megszállók ellen. Őket ekkor már az amerikai, a brit és a sévd titkosszolgálat segítette a szovjetek ellen. Az utolsó partizánt 1978-ban próbálta elfogni két KGB-ügynök, de ő beleugrott egy tóba, és inkább öngyilkos lett, mintsem a szovjetek kezére kerüljön. Az észtek 2002-ben megpróbáltak Parnu városában emlékművet alkotni a Waffen-SS-ben harcoló honfitársaiknak, ezt azonban akkora nemzetközi felháborodás követte, hogy kénytelenek voltak átalakítani az emlékművet.

index.hu