Parliament gives green light to future economic governance plans

Eurozone members will no longer be able simply to ignore Commission warnings to correct their budgetary policies. The economic governance legislation voted in plenary on Wednesday should also help ensure that countries tackle unsound economic policies more promptly, considerably increases transparency and accountability and will improve the compilation of statistics to make them more reliable and accurate.

The vote came two weeks after certain Member States, led by France, climbed down from their insistence that a warning to a country would require approval by the Council. MEPs feared that this would lead to back-room deals in which countries needing to reform their budgetary policies would be let off the hook. Instead, the agreement will force Eurozone governments to muster a majority to block a warning being issued. Neither can the governments opt to do nothing, since such a warning will in any event be issued if the vote is not taken within 10 days of it being proposed by the Commission. And if governments do vote to reject a warning, they will need to explain themselves to the European Parliament in public.

Parliament also won the right to invite finance ministers from countries that have received a warning to hearings. Member States long insisted that this should not be the case.

MEPs also negotiated that the Commission would look not only at countries with a trade deficit, but also at those running current account surpluses, when investigating the sources of macroeconomic instability. Member States had initially insisted that only current account deficit countries would be investigated. The agreed rules will therefore require the Commission to consider the possibility that countries like Germany or the Netherlands are a cause of instability and reforms could be asked of them too.

Apart from the issues settled, many other improvements were brought about by pressure from MEPs:

• putting into law the European semester (annual assessment of national budgets for economic policy coordination), through its inclusion in the legal texts. This will give the procedure much more weight and bite,
• establishing a legal framework for the surveillance of the national reform programmes
• increased powers for the Commission, which can ask for more information to be supplied to it than envisaged in the original proposals and through on the spot checks to Member States,
• A new fine (0.2% GDP) for Eurozone members which supply fraudulent statistics with regard to data on deficits and debt,
• an interest-bearing deposit sanction (0.1% GDP) for Eurozone members in cases where a Member State fails to act on recommendations to rectify a macroeconomic imbalance.
• greater independence of statistical bodies and standards for the compilation of statistics, and
• safeguarding social bargaining processes and wage setting agreements when delivering recommendations.

Link

Barroso: Eddigi legnagyobb válságát éli az EU

Történetének legnagyobb kihívásával néz szembe jelenleg az Európai Unió, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az EU általános "állapotáról" szerdán elmondott beszédében Barroso azt mondta, nemcsak gazdasági és szociális krízis sújtja az EU-t, hanem bizalmi válság is. ...
Javasolják a Tobin-adó bevezetését
Barroso bejelentette, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadta a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illetékekre vonatkozó javaslatot. "Itt az ideje, hogy a pénzügyi szektor hozzájáruljon az Unió fejlesztéséhez, miután az elmúlt években ez az ágazat több ezer milliárd eurónyi támogatást és garanciát kapott a tagországoktól" - mondta a politikus. Az új adótól évi 55 milliárd euró pluszbevételt vár az EU. A bizottsági javaslatot a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy a tranzakciós adó bevezethető legyen. Több tagállam azonban egyelőre nem ért egyet ezzel a lépéssel - elsősorban Nagy-Britannia, amely a londoni pénzügyi központ érdekeit félti. Az Independent internetes oldalán megjelent cikk szerint biztosra vehető a konfliktus a brit kormány és az EU vezetői között ebben a kérdésben.
Origo

Megbukott a szlovén kormány

A szociáldemokrata Borut Pahor vezette testület távozására 51, maradására 36 képviselő szavazott. A döntés miatt lehetséges, hogy előre hozott választásokat kell tartani, az elsőt Szlovéniában azóta, hogy az ország 1991-ben függetlenné vált, kiválva Jugoszláviából.
A kormány iránti bizalmatlanság kinyilvánítása nem vonja automatikusan maga után rendkívüli választások kiírását. A kormány bukását követően hét nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy vagy Danilo Türk államfő, vagy a parlamenti képviselők új miniszterelnök-jelöltet állítsanak. Ha azonban a törvényhozás 30 napon belül nem választja meg az új kormányfőt, előre hozott választást kell tartani. Normális körülmények között jövő év szeptemberében lenne esedékes a következő választás Szlovéniában.
A ljubljanai fordulat hátterében gazdasági okok állnak. A Pahor vezette koalíció azután került kisebbségbe a parlamentben, hogy pártjai között nézeteltérés támadt a reformpolitikát illetően, amelyet a választópolgárok idén tavasszal több népszavazáson nagy többséggel elutasítottak. A koalíciós viszály nyomán előbb a DeSUS (nyugdíjasok pártja), majd a Zaresz nevű liberális párt fordított hátat Pahor kormányának, amely így már csak két párt 33 képviselőjére számíthatott a 90 tagú törvényhozásban.
Pahor öt új miniszter tervezett kinevezését összekapcsolta a kormánya iránti bizalom kérdésével, így akarván támogatást szerezni vitatott reformjaihoz. A DeSUS és a Zaresz képviselői azonban az ellenzékkel együtt szavazva megbuktatták a kisebbségi kormányt.A szavazás után adott nyilatkozataiban minden parlamenti párt illetékese mielőbbi választások mellett kardoskodott. A gazdasági válság következtében megroggyant Szlovénia lehet az euróövezet válságának újabb dominókockája – vélekedett az osztrák hírügynökség.
www.index.hu

Former centre-left MEP wins Danish elections

Denmark on Thursday (15 September) elected former Social-Democrat MEP Helle Thorning-Schmidt to become its first female premier. The new government is likely to row back on controversial border checks and have a more generous approach to EU spending.

The leftist bloc behind Helle Thorning-Schmidt won 89 out of the 179 seats in the Danish Parliament, while the incumbent centre-right coalition only managed to secure 86 seats.

Through her marriage to Stephen Kinnock, the 44-year old Thorning-Schmidt is the daughter-in-law of Neil Kinnock, former leader of the British Labour Party and EU commissioner, and Glenys Kinnock, former UK minister for Europe. Trained at the "College of Europe" and a former MEP between 1999-2004, Thorning-Schmidt is set to "devote more attention to EU politics, which she knows from inside," Denmark's ambassador to Belgium Poul Skytte Christoffersen told this website.

In terms of policy, the Social Democrats have announced they are to roll back the enhanced border checks policy - a concession made by the centre-right to the anti-immigrant People's Party - which has put Denmark on collision course with the European Commission and Germany.

In terms of negotiations on the next EU budget, which will have to be carried out next year under the Danish and Cypriot EU presidencies, Christoffersen predicts that the leftist government may turn out to be less "restrictive" than the current one when it comes to EU spending. "Climate change may climb higher on the agenda, given that now it's almost a forgotten topic," he added.

Link