+ Elfogadták szolgáltatási irányelvet
Válogatás:
Nyitva marad az EU kapuja, de nehezebb lesz bejutni rajta
A pénteken kora délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón a Huszonötök által elfogadott záróközlemény aláhúzza: az eddigi bővítések politikai és gazdasági értelemben is sikeresek voltak a régi és az új tagok számára. Ezért az Európai Unió továbbra is elszánt a bővítési folyamat folytatására azokkal az államokkal, amelyek felé ezt a vállalást tette, így a balkáni országokkal és Törökországgal.
A bővítés kapcsán megfogalmazott új uniós konszenzus ugyanakkor az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezet integrációs képességére, vagyis arra, hogy az EU a bővülés mellett is hatékonyan tudjon működni és tovább mélyülni. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy az EU fenn tudja tartani és el tudja mélyíteni saját fejlődését. A bővítés ütemének figyelembe kell vennie az Unió új tagok felvételére való kapacitását” – fogalmaz a csúcstalálkozó zárónyilatkozata.
Az új bővítési stratégia szigorítja magát a csatlakozási tárgyalási folyamatot is, nagyobb hangsúlyt fektetve a nehezebb tárgyalási fejezetekre és a feltételek teljesítésére a jelentkezők által. „A csatlakozási folyamatra nézve irányadó, nemrégiben megerősített szabályok biztosítják a szigorú feltételhez kötöttséget a tárgyalások valamennyi szakaszában” – áll a zárónyilatkozatban. Olyan nehéz témákat, mint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem például már a tárgyalások korai szakaszában megtárgyalnak majd.
Az új stratégia továbbra is három pilléren áll: az EU saját, belső felkészültségén, a jelentkezők minden eddiginél szigorúbb elbírálásán és a közvélemény támogatásának megnyerésén. „Az EU integrációs kapacitásának fenntartása érdekében a csatlakozó országoknak készen kell állniuk és képesnek kell lenniük az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalására, az EU-nak pedig képesnek kell lennie a hatékony működésre és a fejlődésre.
A csatlakozási folyamat sebessége a tagjelölt országban folyó reformok eredményeitől függ majd és minden egyes országot a saját érdemei alapján bírálnak majd el. Ez utóbbi félmondat szövegbe való beillesztéséhez elsősorban Horvátország érdekében a magyar küldöttség ragaszkodott. A szöveg ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU egészen a tárgyalások végjátékáig tartózkodni fog csatlakozási céldátumok kitűzésétől.
Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Az EU fogadókészsége Szerbiára is érvényes.
Az új bővítési stratégia kompromisszum...
Az ülést záró sajtótájékoztatón a vezetők igyekeztek azt az oldalát kiemelni az új stratégiának, ami az EU bővítés melletti elkötelezettségét erősíti meg. „A mai megállapodás biztosíték arra, hogy a jövőbeli bővítések is sikeresek lesznek. Nem támasztottunk új feltételeket, az ajtó továbbra is nyitva van” – hangsúlyozta az ülés után Matti Vanhanen finn kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke. „A csúcstalálkozó üzenete az, hogy ez egy nyitott közösség” – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Egyetértett vele Angela Merkel német kancellár, a következő elnök, mondván nem érzi, hogy az EU belefásult volna a bővítésbe és hogy teljes volt az egyetértés a vezetők közt: a balkáni országoknak európai perspektívát kell adni. Ő is hangoztatta, hogy milyen sikeres volt a 2004-es bővítés: 2,5 millió munkahelyet teremtett az EU egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai intézményi keret nem elégséges a terjeszkedés folytatására, ahhoz előbb működőképes EU kell, ebben pedig kulcsszerepet kap majd az alkotmány.
Szintén támogatóan nyilatkozott Jacques Chirac francia elnök, aki szerint az EU-nak a béke és a demokrácia elterjesztése a feladata az egész európai kontinensen. Hozzátette ugyanakkor: Franciaországban az alkotmány szerint Horvátország csatlakozása után minden következő ország felvételéről népszavazást kell tartani. Ő is úgy érezte, hogy az intézményes reformok sürgetőek, szerinte a felszólalási időt már most is korlátozni kellene 3 percre, mert egyszerűen túl sokáig tart 28 (a tagok plusz Barroso) felszólalást végighallgatni.
Az is többször elhangzott, hogy mennyire fontos, hogy a bővítés – hasonlóan a többi nagy vállalkozáshoz – élvezze a közvélemény támogatását. „Az európai vezetők felelőssége, hogy megvitassák, elmagyarázzák a bővítést, hogy elmondják az embereknek, hogy az mit jelent” – mondta Barroso elnök.
Konkrétan Törökországról szólva amúgy Barroso elutasította azt a szerinte szélsőséges értelmezést, amely úgy véli, hogy az immár a csúcs által is jóváhagyott EU-huszonötös álláspont „befékezte” az EU-török csatlakozási tárgyalások menetét. „Ez tipikusan a félig üres, félig teli pohár esete. Nézhetem arról az oldalról is, hogy nyolc fejezet bizonyos feltételek teljesüléséig még nem nyitható meg, de nézhetem onnan is, hogy az összes többi viszont igenis megnyitható, és a tárgyalás témák tucatjait érintve haladhat előre” – mutatott rá a Bizottság elnöke.
De hogy a bővítési konszenzus a valóságban valószínűleg nem olyan erős, mint azt a pénteken elfogadott új stratégia sugallja, több dolog is sejteti. Egyfelől érezhető, hogy igen erős a bővítés lassítását akaró blokk. A három Benelux ország a csúcson egy olyan nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni, amely kimondta volna, hogy az újabb bővítéseket az integráció mélyítésének kell megelőznie. Potenciálisan az új francia ratifikációs törvény lehet a legkomolyabb probléma, hiszen konkrét intézményes féket jelent, ráadásul az EU keretein kívül. Egyes vezetők csúcstalálkozó után nyilatkozatai is éreztették ezt. Bertie Ahern ír miniszterelnök őszintén megmondta, szerinte a bővítések ezután biztosan sokkal nehezebbek lesznek mint eddig.
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, a jobboldal várható jelöltje a jövő tavaszi francia elnökválasztásokon pedig az EUobserver.com szerint közölte az Európai Néppárt vezetőivel szokásos, csúcs előtti találkozójukon, hogy a további bővítés és elsősorban a török csatlakozás kérdését kampánytémává akarja tenni a választásokon. Sarkozy nyíltan ellenzi a bővítést Törökországgal. A vita másik oldalán a lengyel vezetés azt szeretné, ha a jövőben távoli tagsággal kecsegtető európai perspektívát kapna Ukrajna, Moldova, sőt Grúzia is. Azt, hogy Kijev európai perspektívát kapjon, Magyarország is támogatja. Markáns bővítéspárti nyilatkozatot tett a csúcs után Tony Blair brit kormányfő is.
Az új stratégia elemzők szerint tulajdonképpen kompromisszum azok között az országok között, amelyek elszánt támogatói a bővítésnek – Nagy-Britannia, Svédország, a kelet-európaiak többsége –, illetve amelyek részben belpolitikai, részben más megfontolásokból lassítanák a folyamatot, ha nem is állítanák le teljesen: Franciaország, a CDU vezette Németország, Hollandia és Ausztria. Az új stratégia mindkét oldal politikai törekvéseit kielégíti valamennyire, hiszen az integrációs képesség szempontjának kidomborításával és a csatlakozási tárgyalások megszigorításával bizonyára lassítja majd a folyamatot, viszont az ajtót hangsúlyosan nyitva hagyja, megerősítve az eddigi ígéreteket.
Alkotmány kérdése
Bár a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozóból csak nagyon rövid időt vett el az európai alkotmány kérdése, az intézményi reformok sürgető ügye több más téma, így a bővítés és a bel- és igazságügyi együttműködés területén a döntéshozatal felgyorsítása kapcsán is nagy figyelmet kapott.
Angela Merkel, a soros elnökséget Finnországtól január elsején átvevő Németország kancellárja csúcsot követő sajtóértekezletén azt mondta, érzi, hogy milyen nagy várakozással fordulnak a tagállamok Berlin felé. „Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást” – szögezte le a kancellár. Berlin brüsszeli képviselője néhány napja jelezte, hogy az intézményi reformokat legkésőbb 2007 végéig nyélbe kellene ütni ahhoz, hogy azokat a tagállamok még a 2009 nyarán esedékes európai parlamenti választások előtt ratifikálhassák. Ez viszonylag rövid idő, bár sokan úgy vélik, hogy a valószínűleg a portugál elnökség (2007 második fele) idején kezdődő kormányközi konferenciát elég hamar, akár három hónap alatt is le lehet bonyolítani.
Átfogó migrációs politikát sürgetnek a Huszonötök vezetői
Az európai migrációs politika az 1999-es tamperei Európai Tanács következtetéseire, a 2004-es hágai programra és a „globális megközelítésről” szóló, 2005-ben elfogadott dokumentumra épül. Az Európai Tanács szerint prioritást kell élveznie az afrikai és mediterrán országokkal való partnerségi együttműködés javításának. Ennek közvetlen előzménye a 2006-ban Rabatban és Tripoliban tartott miniszteri konferenciákon tett együttes kötelezettségvállalás, valamint a migrációról és a fejlesztésről folytatott EU-Afrika párbeszéd keretében folyó munka, és az ún. euro-mediterrán folyamat.
A Huszonötök vezetői a harmadik országokkal való együttműködés terén külön intézkedéseket sürgetnek a hazatért migránsok visszafogadásárra és újrabeilleszkedésére vonatkozóan is.
Akadály a belügyi együttműködés további mélyítése előtt
Láthatóan nem boldogultak az állam- és kormányfők csütörtökön a bel- és igazságügyi együttműködés további mélyítését, a többségi szavazás újabb területekre való kiterjesztését illetően. Egyfelől nem kapott teljes körű támogatást a vétójog további korlátozását szorgalmazó kezdeményezés a bel- és igazságügyi együttműködésben, másfelől a kérdés végleges elvetéséről sem lehetett beszélni. Hasonlóképpen az a – mindenekelőtt német részről támogatott – felvetés sem maradt talpon, hogy a továbblépés lehetséges irányát az egyelőre befagyasztott alkotmányos szerződés vonatkozó részeire történő utalással jelöljék ki.
A bel- és igazságügyi együttműködés nagy része ma már a közösségi politikák úgynevezett „első pilléréhez” tartozik, amelynél a hatékonyabb döntéshozást lehetővé tevő többségi szavazás dominál. Ez azonban ma még nem érvényes a rendőri és igazságügyi-bírói együttműködés nagy részénél, ahol változatlanul az egyhangú döntéshozatal a meghatározó – az esetek többségében valakinek az ellenkezése miatt sokszor alaposan lelassítva, vagy akár lehetetlenné téve a továbblépést. Az Európai Bizottság emiatt vetette fel már tavasszal a - tagok egyhangú döntésén alapuló - „átlépés” lehetőségét a többségi szavazásra ezen a területen is, amit a most véget érő finn elnökség is erőteljesen felkarolt.
Bruxinfo
Boredom with seemingly endless EU summit discussions ran high on Friday, with French president Jacques Chirac suggesting to Germany's chancellor Angela Merkel that she use a "bell" to limit leaders' speaking time during her upcoming EU presidency. Several EU leaders on Friday complained about the gruelling so-called tours de table which sees every member of the 25 - and soon 27 member - union have a say on the final wording of the summit conclusions.
A bullish president Chirac told journalists after the meeting that he had given chancellor Merkel, who will from January chair the EU for six months, small "advice" to "limit the speaking time of everyone to three minutes." "It is impossible for the council [EU leaders' meetings] that we speak endlessly while always saying the same," he said.
The French leader suggested that 15 interventions - the number of EU members before the bloc's 2004 enlargement round - was about the maximum that everyone could endure. Referring to what he called an "interesting" Thursday evening discussion about enlargement, he said "fifteen" delegations had held "correct interventions" but the following ten had "tired out" the audience.
Mr Chirac himself had during the lengthy 2000 Nice summit, which ran to five days - used a "bell" to cut off his EU colleagues' speaking times - an idea which he reported Mrs Merkel as being "interested" in. The French president's irritation was shared by Slovakia's prime minister Robert Fico who endured his first formal EU summit. "I believe the new member states will in future open a discussion on how to make these meetings more effective," the Slovak leader said. He suggested EU leaders should concentrate on crucial subjects like the EU's future and its decision-making, while leaving more of the technical work to minister level.
Another summit debutante, Poland's president Lech Kaczynski, expressed surprise about the cumbersome procedures for drafting the final meeting conclusions, involving 27 prime ministers and their aides. "I don't recall in my whole life ...that the detailed wording of a document was decided by 54 people at the same time...The whole of today's meeting was devoted to this, even though we had already talked about the same issues last night," he said.
EuObserver
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az EU új vegyipari szabályozását, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy az egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagokat regisztrálják. A legveszélyesebb 3000 anyag kiváltására a gyártóknak tervet kell kidolgozniuk. A szabályozás összesen 30 ezer összetevőt érint.
A REACH 2007 júniusában fokozatosan lép életbe, és végrehajtása 11 évet vesz majd igénybe. 2018-ra az összes veszélyes anyagot regisztrálni kell az újonnan létrehozandó Európai Vegyi Ügynökségnél. A REACH 40 jogszabály helyébe lép.
A Parlament által második olvasatban jóváhagyott szöveg az EP és a Tanács között létrejött megegyezésen alapul. Eszerint a legveszélyesebb anyagok kiváltására a gyártóknak tervet kell benyújtaniuk, ahol pedig nincs lehetőség helyettesítésre, kutatási tervet kell készíteni a veszélytelenebb anyagok megtalálására.
A megállapodás nyomán hat év múltán vizsgálni fogják, hogy a hormonháztartásra kiható anyagokat nem kell-e a legveszélyesebb kategóriába átsorolni és csökkenteni fogják az állatkísérletek számát. Bevezetik a felelősséggel való kezelés elvét, amely szerint a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelősségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. A vállalatoknak kötelességük lesz a fogyasztók kimerítő tájékoztatása a felhasznált anyagokról és azok veszélyességéről. Az Európai Bizottságnak 12 éven - a rákkeltő anyagok esetében hét éven - belül kell jelentést készítenie arról, hogy ki kell-e terjeszteni a vegyi anyagok biztonságosságáról készült jelentéseket az évente 10 tonnánál alacsonyabb mennyiségben előállított anyagokra.
A magyar-brit közös kezdeményezés, az egy anyag - egy regisztráció elv végül csak kivételekkel érvényesül. Az elv szerint egy cég által már regisztráltatott anyagot más vállalatnak már nem kell bejegyeztetnie. Az elv az eredeti elképzeléseknek megfelelően azonban, hatályban lesz például az állatkísérletek terén.
A vegyipar az unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele nagyjából 2000-2500 milliárd forintra tehető.
EuVonal
South American leaders agreed Saturday to create a high-level commission to study the idea of forming a continentwide community similar to the European Union.
The presidents and envoys of 12 nations wrapped up a two-day summit of the South American Community of Nations, hosted by Bolivian President Evo Morales in Cochabamba, a city tucked between the Andes and the Amazon in the heart of the continent. "We seek that South America be forever a region of peace that works to solve the economic problems of its historically abandoned majority," he said.
The leaders agreed to form a study group in Rio de Janeiro to look at creating a continentwide union, and even a South American parliament. Brazilian President Luiz Inacio Lula da Silva, a former metalworker who was re-elected in October, assured his fellow leaders that the group could rise above its historical divisions to unite the continent — though the process would not be easy. "We must have patience and try to solve these issues with delicacy," Silva said. "The solutions are difficult. We're not just simple workers talking about a strike at the factory."
The result left fiery Venezuelan President Hugo Chavez, long an agitator for the region taking a greater role on the world stage, pleased but impatient. "We need a political Viagra," Chavez said. "Look, we make decisions and we don't have the power to execute them. They're stuck in these pyramids of paper."
The discussion over South American unity likely will continue later this month when the leaders of Brazil, Argentina, Venezuela, Paraguay and Uruguay gather in Brazil. Chile's Socialist President Michelle Bachelet said globalization had "two faces" — one "potentially very destructive" but another that presented a "historic opportunity for societies like ours."
Houston Chronicle
RIGA, Latvia (AP) - NATO leaders on Wednesday invited their old enemy Serbia - along with Montenegro and Bosnia-Herzegovina - to join a program considered a first step toward eventual membership in the alliance.
They urged Serbia and Bosnia, however, to fully cooperate with the U.N. war crimes tribunal.
The two Balkan neighbors were earlier excluded from NATO's Partnership for Peace outreach program because of their failure to apprehend the most wanted war crimes suspects indicted by the U.N. tribunal for the former Yugoslavia - former Bosnian Serb leader Radovan Karadzic and his wartime military chief, Gen. Ratko Mladic.
But NATO said at the end of a two-day summit that the three countries can offer a ``valuable contribution'' to stability in the Balkans, and that their membership in the program was important for the region. The program includes many former Eastern bloc countries and is considered a stepping stone toward full NATO membership.
The move to invite Serbia - strongly backed by Poland and other post-communist member states - appeared to be part of efforts to defuse the growing influence of nationalist hard-liners as the country prepares for parliamentary elections in January.
``We strongly support the ongoing reform processes and want to encourage further positive developments in the region on its path towards Euro-Atlantic integration,'' NATO said in a statement.
But Carla Del Ponte, the chief U.N. war crimes prosecutor for the former Yugoslavia, said through her spokesman that she was ``surprised and disappointed'' by the decision.
``The prosecutor is highly surprised because she was not consulted,'' Anton Nikiforov told Serbia's B92 radio. ``She is disappointed because it turns out that Serbia was rewarded for its noncooperation with the (U.N. war crimes) tribunal.''
``We have to wait and see what happens next (in Belgrade),'' he later told The Associated Press. ``They will smile at us, they will laugh at us, or what?''
NATO Secretary-General Jaap de Hoop Scheffer said the decision to invite Serbia to participate in the program was an important political move, and EU foreign policy chief Javier Solana called it a significant step in the efforts of the Balkan countries to overcome their wartime past.
In Belgrade, Serbian President Boris Tadic hailed the invitation as ``great news,'' saying it would benefit the country's economic recovery and pave the way for a military overhaul.
Foreign Minister Vuk Draskovic said participation in the NATO program would also help Serbia reopen suspended pre-membership talks with the European Union.
``This is a message to all retrograde forces in Serbia that there will be no return to the past,'' he said in a reference to the wars that shook the Balkans in the aftermath of Yugoslavia's collapse in 1991.
In the first combat action in its history, NATO launched a 78-day aerial bombing campaign against Serbia in 1999 to try to get autocratic leader Slobodan Milosevic to withdraw his forces from the country's mainly ethnic Albanian province of Kosovo.
NATO still has about 17,000 troops in the province, which has been run as a de facto U.N. protectorate since the war ended. A U.N. special envoy is expected to deliver his recommendations on the region's future early next year.
Bosnia's Defense Minister Nikola Radovanovic said he had not expected the invitation to come during the summit, adding it was the result of ``successful defense reform.''
The country emerged from the 1992-95 war with three ethnically divided armies that had fought against each other. Since 1999, authorities have worked to merge the Bosnian Serb, Bosniak and Croat forces into one and bring them under a joint command.
Three other Balkan countries - Croatia, Macedonia and Albania - already take part in the NATO program and are lined up to join the alliance. NATO said Wednesday it would invite those countries that meet alliance membership requirements to become full members at its 2008 summit.
International Herald Tribune
EUOBSERVER / BRUSSELS - EU member states are likely to deal with reviving the EU constitution alone, without involving "Brussels machinery", or else a solution will not be found in time for a 2009 deadline, according to Germany's ambassador to the EU, Wilhelm Schönfelder.
Mr Schönfelder said that Germany, which takes over the six-month EU presidency in January, will try and avoid involving the council, commission and parliament in Brussels to speed up negotiations on the constitution, currently in limbo after being rejected by French and Dutch voters last year. "We will keep it out of the Brussels machinery," said the ambassador at the Brussels-based European Policy Centre on Wednesday (6 December) adding that otherwise "you will never come to a solution." He also said that there will not be another European convention - the body of over hundred politcians including MEPs, MPs, ministers and observers which over a two-year period drew up the EU constitution.
Sounding out opinion
Germany is intending to appoint two "sherpas" - one from the chancellery and one from the foreign ministry - to sound out opinions in member states during the first couple of months of next year. Berlin will then draw up a three-part report. The first part will analyse the situation in the EU - "in crisis" according to Mr Schönfelder - while the second part will consist of substance and third of procedure and timetable.
The last two parts will only be drawn up once Germany has gathered all the feedback from capitals. But although the problem "can only be solved at the highest political level with heads of state and government," the fact that it is not clear who will be the leaders of France and the UK next summer while other governments such as in the Czech Republic and Hungary are troubled is adding to Germany's difficulties. This political uncertainty will make it even more difficult to stick to the tight timetable.
Ratification again?
Mid-2009 has been set as a deadline for ratification of the new constitution - mainly because the current Nice Treaty anyway requires certain institutional changes from 2009. Mr Schönfelder said that this means member states need to know what they have to ratify "by the end of 2007" as it takes "at least one year to ratify." He said he believed this would mean having a short "technical" intergovernmental conference to agree a new-look constitution during the Portuguese presidency in the second half of 2007 and suggested that all member states would probably have to ratify the text - also those who have already approved the current text.
Currently, this would mean 16 countries going through ratification for a second time. "That's what I imagine could be the outcome," said the ambassador stressing that it was his personal opinion. Mr Schönfelder said he hoped the fact that 2008 and 2009 will bring about further difficult issues – such as reducing the number of commissioners as required under the Nice Treaty, or a review of the bloc's farm policy – would spur member states to reach a consensus on the EU constitution in 2007. "If we do not succeed then this thing will be dead", he said of the charter adding that the EU would then be in a "very deep crisis" and not just a "crisis."
EuObserver
Az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei döntése szerint a 2004-ben csatlakozott tagországok 2007 decemberében léphetnek be a schengeni övezetbe, feltéve, hogy megfelelnek az EU által támasztott szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági követelményeknek.
Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez.
Az EU eredetileg a jövő év októberében tette volna lehetővé a belső határellenőrzéstől mentes terület kiterjesztését a 2004-ben, a szervezetbe belépett tíz országra, de e határidő kitolódott. A Bizottság szerint a csúszás oka a SIS II számítógépes adatbázis technikai hibája, amely a schengeni övezet alapköve. Az adatbázis többek között a lopott autók, a körözött, vagy egyes országokból kitiltott személyek adatait tartalmazza az új tagok információival kibővítve.
Portugália még szeptember végén javasolta, hogy az új tagállamok a jelenlegi SIS adatbázishoz csatlakozzanak, amíg a SIS II adatbázis el nem készül. A tagállamok miniszterei e javaslatot jóváhagyva lehetővé tették, hogy az eredeti tervekhez képest néhány hónapos csúszással az EU-10-ek is Schengen-taggá válhassanak.
EuVonal
Vajon Meglena Kuneva és Leonard Orban lesz-e 2007 januárjától a két új európai biztos? Az Európai Parlamenté a végső döntés, ezért november 27-én a két biztosjelölt Brüsszelben járt, és beszédet tartott, majd eszmecserét folytatott EP-képviselőkkel és megfigyelőkkel. A döntő szavazásra decemberben kerül majd sor a parlamentben.
A jelöltek meghallgatásait azok a parlamenti bizottságok szervezték, amelyek az új biztosok számára kijelölt területekkel foglalkoznak. Mivel Leonard Orban, a román biztosjelölt a többnyelvűséget és az interkulturális párbeszédet felügyelő tárca várományosa, a kulturális és az alkotmányügyi bizottság intézett hozzá kérdéseket. A bolgár biztosjelölt, Meglena Kuneva a fogyasztóvédelemért lesz felelős, ezért meghallgatásán a belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottság tagjai voltak jelen. Leonard Orban, a román jelölt Leonard Orban meghallgatása során az EP-képviselők az alábbi témakörökről érdeklődtek:
A tárca határaiOrban kijelentette, hogy a többnyelvűség az EU-ban elengedhetetlen, hisz része az identitásának. „Az angol nem elég... a többnyelvűség a gazdaságra és a versenyképességre is jó hatással van.” A jelölt két fő célt tűzött maga elé: az uniós fordítói, tolmácsolási és kiadói szolgáltatások magas színvonalával biztosítani kell a hatékony kommunikációt az intézmények között és a polgárok felé, ugyanakkor törekedni kell a többnyelvűség költségeinek elfogadható szinten tartására. Körülbelül 3400 bizottsági tisztviselő munkáját fogja irányítani. Ígéretet tett arra, hogy támogatja az iskolai nyelvtanulást, és párbeszédre törekszik a kisebbségekkel. Feladatunk „az EU minden nyelvének védelme, beleértve a kisebbségek nyelveit is”.
Meglena Kuneva, a bolgár jelölt Meglena Kuneva meghallgatása során az EP-képviselők az alábbi témakörökről érdeklődtek:
Fogyasztói hitelekKuneva elmondta, hogy ahol lehetséges, össze kell hangolni a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Hangsúlyozta a kutatás és a kommunikáció fontosságát, és párbeszédet ígért az állampolgárokkal és a fogyasztói szervezetekkel, illetve a parlament és a nemzeti kormányok kapcsolatának szorosabbra fűzését tűzte ki célul. A korlátozott költségvetésre úgy reagált, hogy az „segít a prioritások pontosabb meghatározásában”.
EP sajtóosztály
Az Európai Parlament közlekedési bizottsága megszavazta az egységes európai jogosítványról szóló szabályozást, amely megszüntetné a jelenleg az EU-ban forgalomban lévő 110 féle dokumentumot.
Az új jogosítvány, amelynek bevezetése több mint 200 millió embert érint az EU-ban, hitelkártya formátumú, műanyag lapocska lesz, amely a hamisítások ellen is számos elemet tartalmaz majd. Az elfogadott javaslat szerint a tagállamok dönthetnek majd arról, hogy jogosítványaikat mikrochippel is ellátják-e vagy sem.
Az új rendszer szerint a tagállamok nem adhatnak majd ki egész életre szóló jogosítványokat - ez a jelenlegi német, osztrák, francia és belga gyakorlat. A vezetői engedélyt 10 évre lehet majd kiállítani, s a tagállamok ezt maximum 15 évre emelhetik meg, míg a teherautókra és buszokra érvényes jogosítványokat ötévente kell majd megújítani.
Az új szabályok szerint az egy tagállamban betiltott jogosítvány, a többi EU tagállamban sem használható majd. Bár a Bizottság szerette volna elérni, hogy a 65 éven felülieknek kötelező legyen a rendszeres orvosi vizsgálat, éles vita után a képviselők támogatták, hogy ebben a kérdésben a tagállamok dönthessenek.
„A motorbiciklik tizenhatszor több közúti balesetben érintettek, mint a személygépkocsik.” - nyilatkozta a parlamenti jelentéstevő. Az új vezetői engedély a különböző kategóriák alkalmazási körének pontosabb meghatározásával nagyobb közúti biztonságot garantál. Előírja a robogókra érvényes vezetői engedély bevezetését, és felállítja a nagyobb és erősebb motorkerékpárok használatának fokozatossági elvét - utóbbi kategória használatára csak 24 éves kortól, elméleti és gyakorlati vizsga letételével nyílik lehetőség. A nagyobb teljesítményű motorkerékpárokat vezetni kívánó személyeknek két év tapasztalattal kell rendelkezniük a könnyebb típusúakon. Az új szabályok a vizsgáztatók minimumkövetelményeit is meghatározzák.
Az Európai Parlament plenáris ülése decemberben szavaz majd az egységes jogosítványról. A jóváhagyás után azonban a tagállamoknak 10 évük lesz a papíralapú és 20 évük a jelenleg forgalomban lévő műanyag jogosítványok kivonására.
EUvonal
Az EU tagállamok szociális miniszterei nem tudtak megállapodni a munkaidő irányelvről, miközben az Európai Bizottság figyelmeztetett, az Európai bíróság elé citálja azt a 23 tagállamot, amely nem tartja be a jelenlegi szabályozást.
A finn elnökség által javasolt kompromisszumos megoldást Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus utasította el. A munkaidő irányelv fő kérdése az ügyeleti idő, amelyben a finn elnökség azt javasolta, hogy az teljes egészében ne számítson munkaidőnek. Ugyanakkor az Európai Bíróság döntése szerint az ügyeleti idő beleszámít a 48 órás munkahétbe. Az elnökség javaslata szerint a jelenlegi 48 óra helyett a munkavállalók 60 órát dolgozhatnának egy héten, ám ez nem 12, hanem csak 3 hónapos időtartamra vonatkozna.
Az EU 1993-ban hozott szabályozása értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát, ám Nagy-Britanniának, Németországnak, Lengyelországnak és Máltának a munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak. Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség (opt-out) megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie a Tanácsban.
A finn javaslatot elutasító tagállamok szerették volna elérni, hogy a mentességeket szüntessék meg és a munkahét az EU-ban egységesen maximum 48 órás lehessen. A Bizottság szerint ugyanakkor a megállapodást blokkoló öt tagállam nem ért el eredmény a finn javaslat elutasításával. Vlagyimir Spidla szociális biztos szerint a Helsinki javaslatai lehetőséget jelentettek volna a mentességek későbbi megszüntetésére, ám az elutasítás megakadályozta a változások elindítását.
Spidla nem vetette el annak a lehetőségét sem, hogy egy teljesen új javaslatot tegyen, és kijelentette, hogy jogi lépéseket tesz - Luxemburgot és Olaszországot kivéve - minden tagállam ellen, amiért azok nem tartják be a jelenlegi szabályozást.
Az Európai Bíróság 2000-ben (SIMAP-ügy: C-303/98) és 2003-ban (Jaeger-ügy: C-151/02) hozott ítéletében is úgy határozott, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek minősül, s az azután kapott bér és pihenőidőt is ez alapján kell kiszámítani. A legtöbb tagállam azonban a jelentős anyagi teher és a szakemberek hiánya miatt nem tartja be a szabályozást.
- Euvonal -
A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri a 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, szemben a 2005. évi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos értékekkel. A lendület fő mozgatórugóját a belföldi kereslet - különösen a beruházások - szintjének emelkedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy.
A GDP várható növekedése az EU-ban 2,4 százalék (2007-ben és 2008-ban), az euróövezetben 2,1 százalék (2007-ben) és 2,2 százalék (2008-ban). Az Unió egészét tekintve 2006 és 2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek alapján a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75 százalékól 2008-ig 65, 5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.
"A kiábrándító eredményeket hozó évek után az Európai Unió gazdasága 2006-ban az évtized kezdete óta legjobb teljesítményét nyújtja, 2007-ben és 2008-ban pedig a növekedés várhatóan eléri a potenciális szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák azt a politikát, amely az egyetlen útja az erőteljesebb növekedésnek és a munkahelyteremtésnek" nyilatkozta Joaquin Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos az EU budapesti képviseletének tájékoztatása szerint.
Az előrejelzések felfelé módosítására 2006 első félévének vártnál jobb eredményei adtak okot. A reál-GDP negyedéves viszonylatban mind az unió, mind az euróövezet tekintetében 0,8 százalékkal nőtt 2006 első negyedévében, illetve 0,9 százalékkal a második negyedévben. Az elmúlt hat évben ez a legerőteljesebb növekedési ráta.
A gazdasági növekedés alapja az erőteljes hazai kereslet és különösen a beruházások, amelyek 2006 első felében éves szintre kivetítve 6 százalékkal nőttek; a kapacitáskihasználás tartós növekedése, a javuló társasági eredmények, a kedvező pénzügyi feltételek és a bővülő nyereséghányad fényében a tendencia tartós marad. A gépekbe és berendezésekbe történő beruházások az előrejelzés szerint több mint 5 százalékkal bővülnek 2006-ban, mielőtt 2007-2008 folyamán valamelyest mérséklődnének. A fogyasztói kiadások tekintetében fokozatosabb növekedés várható, ahogy a munkaerőpiac erőre kap. Másfelől az erőteljes világgazdasági környezet továbbra is kedvez az exportnak. Az EU és az euróövezet kiegyensúlyozottabb növekedési pályája és a jelenlegi strukturális reformok várhatóan megalapozzák a potenciális növekedés bővülését, és az eddiginél tartósabb növekedést eredményeznek.
Munkanélküliség, infláció és költségvetési hiány: csökkenő tendenciák
A foglalkoztatás növekedése az első félévben határozottan felgyorsult, ami a strukturális reformoknak a munkaerő- és a termékpiacokra gyakorolt kedvező hatását, valamint a gazdaságba vetett bizalom erősödését jelzi. 2006-2007-2008-ban összességében 7 millió új munkahely teremtését várják az EU-ban, ebből 5 millióét az euróövezetben. A munkahelyteremtés növekedési üteme az euróövezetben így majdnem kétszer olyan gyors volt, mint a megelőző három évben, az EU egészét tekintve pedig 75 százalékkal gyorsabb ütemű. Ennek eredményeként a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 65,5 százalékhoz képest 2008-ban várhatóan eléri a 63,75 százalékot.
A munkanélküliségi ráta is a 2004. évi - az EU-ban és az euróövezetben egyaránt mért - több mint 9 százalék körüli csúcsértékről az előrejelzés szerint 2006 végén mindkét térségben mintegy 8 százalékra csökken, 2008-ig pedig tovább esik, 7,3 százalékra az EU-ban és 7,4 százalékra az euróövezetben.
A munkatermelékenység növekedése is javuló tendenciát mutat, ami a növekvő beruházási kedvvel és foglalkoztatással együtt kedvező hatással jár. Az infláció határozottan stabil az idén, és a várt 2,2 százalékon marad, míg az EU-ban várhatóan 2,2 százalékról 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Mivel az előrejelzés feltételezi, hogy e hatások jellemzően továbbra sem jelentkeznek, az általános infláció az előrejelzési időszak során vélhetően mindkét térségben éppen 2 százalék felett marad 2007-ben, míg 2008-ban az euróövezetben 2 százalék alá csökken.
Az államháztartások helyzete tavasszal szintén a vártnál jobban alakult; az átlagos költségvetési hiány idén (mind az EU-ban, mind az euróövezetben) a GDP 2 százalékára csökkent a 2005-ben megfigyelt uniós 2,3 százalékról, illetve az euróövezeti 2,4 százalékról, főként a vártnál magasabb adóbevételek okán. Az általános javulás ellenére öt tagállam, közte két euróövezeti tag az idei évben még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkezik. A rendelkezésre álló 2007. évi költségvetések és a szokásos, változatlan politikán alapuló feltételezések alapján az államháztartási hiány az EU-ban a becslések szerint 1,6 százalékra csökken 2007-ben és 1,4 százalékra 2008-ban (az euróövezetben pedig 1,5 százalékra illetve 1,3 százalékra).
Továbbra is kedvező globális kilátások, kockázatokkal
Az EU gazdasági növekedését az erőteljes világgazdaság támogatja. A világgazdaság növekedését az idén 5,1 százalékra, a 2004-ben elért csúcstól alig kisebb értékre teszik. Az év végén azonban a lendület valamelyest alábbhagy, elsősorban az Egyesült Államokban előre jelzett lassulás miatt, miközben más növekedési központok továbbra is gyors ütemben bővülnek. A világméretű GDP-növekedés 2007-2008 folyamán az előrejelzés szerint a 4,5 százalékot éppen meghaladó értékre mérséklődik.
Ugyanakkor a külső szektor kockázatot is jelent a gazdasági kilátásokra nézve. Az Egyesült Államok fokozottabb lassulása kedvezőtlen hatással járna a növekedésre. A globális fizetésimérleg-problémák szabályozatlan megoldása is kockázatot jelent.
Van esély azonban a vártnál jobb eredményekre is. Felélénkülhet a világkereskedelem, különösen Ázsiában. Az európai viszonyokat tekintve különösen a munkaerőpiac teljesítménye alakulhat az előre jelzettnél jobban, ami további lökést adhat a magánfogyasztásnak.
Végül, az utóbbi években világossá vált, hogy az olajárak mindkét irányba mozoghatnak. Geopolitikai feszültségek új olajáremelésekhez vezethetnek, de a gyengülő kereslet olyan árcsökkentő hatással járhat, amely enyhítheti az egyesült államokbeli lassulás mértékét és begyűrűző hatását.
euractiv.hu
A szerb választók elfogadták a függetlenné vált ország új alkotmányát, amely szerint Szerbia meg kívánja őrizni területi egységét, s a tőle elszakadni kívánó Koszovó az ország szerves részét képezi.
A tekintélyes Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) vasárnap éjszaka Belgrádban közzétett - a szervezet internetes honlapján is megtekinthető - adatai szerint a szombaton és vasárnap rendezett népszavazáson a bejegyzett választópolgárok 53,3 százaléka vett részt, s a bejegyzett választók 51,4 százaléka voksolt "igennel" az új alaptörvényre.
A jelenleg is hivatalban lévő elnök, Georgi Parvanov nyerte a bolgár elnökválasztás második fordulóját, így további öt évig ő tölti be a posztot, s bevezetheti országát az Európai Unióba. Az első eredmények alapján a szocialista elnök a szavazatok 79-80 százalékát, míg ellenfele az ultranacionalista, populista Volen Sziderov 20-21 százalékot kapott.
Bulgáriában a 6,4 millió választásra jogosult szavazó mintegy 39 százaléka adta le a voksát. Az egy héttel ezelőtti első fordulóban is Parvanov végzett az első, az ultranacionalista populista Volen Sziderov pedig a második helyen, ám az alacsony részvétel miatt nem volt eredményes az első forduló. A második körben már csak az első két helyezett versengett egymással, ezúttal már a részvételi aránytól függetlenül az egyszerű többség is elegendő lett volna a győzelemhez.
Parvanov az első elnök Bulgáriában, akit az 1989-es rendszerváltás óta először újraválasztanak. A poszt elnyerése most különös jelentőségű, hiszen Bulgária január 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz.
EUvonal
"At the beginning of my tenure as chancellor, I was of the opinion that the German-French relationship could be made whole through a British component, making a kind of triangle. This idea was an illusion. For the foreseeable future no European impulse will come out of Britain. On the contrary: The country will try to nurture its intermediary role in the trans-Atlantic relationship, even if that comes at the expense of the European integration process."
A Media 2007 program az európai televíziózást és filmkészítést támogatja. Az európai együttműködésben készült filmek mintegy 90 százaléka jutott Media-támogatáshoz az elmúlt években. A program hétéves költségvetése a Parlament által kedden elfogadott tanácsi kompromisszum szerint 671 millió euró. (A Parlament korábban támogatta a Bizottság által javasolt 1,06 milliárdos keretet.) A jelentéstevő a néppárti, német Ruth Hieronymi.
Az EP elfogadta a Kultúra 2007 programmal foglalkozó jelentést is. A Kultúra 2007 a kultúra területén dolgozók európai mobilitását segíti elő, támogatja a kultúrák közi párbeszédet és a műtárgyak kiállítását más országokban. A program büdzséje 354 millió euró. (Az első olvasatban elfogadott parlamenti jelentés 600 millió eurót kért.)
LIFE+: 1,9 milliárd eurót adna hét évre az EP
A képviselők 2007 és 2013 között 1,9 milliárd eurót szánnának a LIFE+ környezetvédelmi programra és elutasítják azt a tanácsi kezdeményezést, hogy ennek 80 százalékát automatikusan a tagállamok kapják meg.
Euvonal
Russian president Vladimir Putin has resisted EU pressure to sign up to an energy charter that would secure the bloc better access to his country's gas and oil fields saying further work was needed on the document. Brussels has been pushing for Moscow to sign up to the 1991 agreement amid fears that it is tightening its grip over the EU's energy supplies but at a summit in the Finnish town of Lahti yesterday (20 October) it came away empty handed.
"We are not against the principles that are included in the charter, but we believe that that certain provisions of the charter should be defined better," said Mr Putin. "I am quite confident that we will be in a position to develop common approaches," he continued referring to discussions between the two sides on renewing a partnership agreement between Moscow and Brussels.
For its part, the EU worked hard on presenting a united front before the Russian president with member states divided over to what extent they should criticise human rights violations and how pragmatic they need to be in light of their strong dependency on gas and oil supplies from their giant neighbour.
EU-Turkey trade-off opens Cyprus pandora's box
A Finnish EU presidency plan to avert a "train crash" in Turkey's membership talks has sparked intense diplomatic wrangling on the Cyprus problem, with both the Cypriot government and Turkish Cypriots tabling sensitive political demands.
Helsinki is currently promoting a plan aimed at averting a full or partial suspension of Ankara's ongoing accession talks, with the EU requiring from Turkey that it opens its ports and airports to traffic from EU member state Cyprus before the end of the year. The Finnish trade-off solution foresees that in return for Turkey fulfilling the EU's demands on Cypriot planes and vessels, the EU will make moves towards ending the economic isolation of the Turkish community in the North of Cyprus. But the Finnish plan - primarily designed to save the Turkey talks, not to solve the Cyprus problem - has opened a pandora's box on the broader issue of the future status of the island, which has been divided since Turkish forces occupied the North in 1974.
Although Helsinki has been careful not to put its ideas on paper, diplomats say it involves a UN role in supervising the Northern Cypriot port of Famagusta which would facilitate direct trade between the Turkish Cypriots and the EU. But Turkish Cypriot leader Mehmet Ali Talat told Brussels reporters on Tuesday (10 October) that any UN role in Famagusta should not be expanded to the bordering town of Varosha – which has been deserted ever since the Greek Cypriots left. The handing over of Varosha to the UN, he said, could only be part of a "give and take" as part of a later "comprehensive" peace deal for the island. "We want unconditional lifting of the isolation of Turkish Cypriots," he said referring to a promise made by the EU after a UN peace plan was rejected by Greek Cypriots in 2004. Turkish Cypriot diplomats said they are worried they will lose out on the Finnish plans, with the EU now only seeing the Cyprus issue as a "European issue," aimed at saving ties with Ankara - but forgetting the fate of the Turkish Cypriots.
At the same time, the Cypriot government in Nicosia is unlikely to co-operate in ending the isolation of the North of the island without gaining any concessions itself. Nicosia is currently blocking a regulation on direct EU trade with the North, believing its sovereignty over the entire island is at stake. It now demands that former residents of Varosha should be allowed to return and live in the town, according to Cypriot press reports.
Meanwhile, Turkish Cypriots are demanding that any interim deal before the end of this year would also include the opening of their airport at Ergan – currently only open to flights to and from Turkey. "We are asking the inclusion of the Ergan airport," Mr Talat said highlighting the absurdity of his having to fly via Istanbul when travelling to Brussels.
But Cypriot foreign minister Yiorgos Lillikas said over the weekend that a key demand from the Turkish Cypriot side - that the end of the isolation should also include the opening of the Erkan airport in the North - is unacceptable. "The idea of opening some airports in the occupied part [of Cyprus] cannot be accepted by either the Cypriot government or the Cypriot people," he said according to Financial Times Deutschland.
Further raising the pressure on Ankara and the Turkish Cypriots, Mr Yiorgos Lillikas said in another interview with Greek newspaper To Vima over the weekend that Nicosia is ready to block Turkey's EU accession negotiations, started in October last year. "Cyprus will no longer give a 'green light' [to EU membership talks] if Turkey fails to fulfil its obligations," he said according to German news agency DPA. Even if all 24 other EU member states were to favour continuing the talks, Nicosia could still revert to its veto. "We mean what we say," Mr Lillikas said. "We will not yield again."
EuObserver
EUOBSERVER / BRUSSELS - Over one year after the constitution was rejected in two referendums, ideas and plans are slowly emerging on how to revive the document with one influential MEP suggesting a new-look version should include articles on issues like climate change which are of direct concern to EU citizens.
UK liberal MEP Andrew Duff will on Wednesday (18 October) present his "Plan B: how to rescue the European Constitution" amid a re-emerging debate across Europe on the fate of the charter after French and Dutch voters rejected it in 2005.
"We are now at two years on since the signing of the constitution," he told EUobserver. "It is about time we pressed on with Plan B."
In the rescue plan, the MEP staunchly defends the core of the existing EU constitution text – part I on institutional reform and part II on fundamental rights - while making the document more attractive too citizens by adding provisions which specifically address their concerns.
"We have to try to understand the causes of the disaffection which was expressed in France and the Netherlands and elsewhere," he said.
"I think if one does, and I have, there are five elements which stand out," he argued referring to the economic governance of the union; Europe's social model; sustainable development and climate change policy; enlargement policy; and the reform of the EU's finances.
The Duff plan proposes adding fresh clauses on these five policy areas to the constitution by opening up the current policy part of the text, part III, while leaving parts I and II as they are.
Sarkozy and Amato
The MEP insists that simply removing the entire or most of part III – as proposed by French interior minister Nicolas Sarkozy and others - is not enough. "Subediting is not a sufficient response to the crisis," he said explaining that the changes to text should be "political."
Mr Duff rejected various proposals to merely slim down the constitution text without adding anything new - which he said are also under discussion in the "wise" group of European politicians led by Italian interior minister Giuliano Amato.
"I suspect that the Amato group is to come out with a...simple filleting of part III," he said. "This is mere pathology...What I am trying to do is to rejuvenate the creature."
The British MEP also opposes ideas to drop the name "constitution" and instead call a revised text a "treaty." Such a move would merely spark "contempt" from citizens while disguising the "truth about the scale and scope of integration," he said.
Liberal divisions
Meanwhile, Mr Duff's fellow European liberal party (ELDR) members gathering in Bucharest on Thursday and Friday (12-13 October) failed to reach agreement on a liberal "vision" on the future of the EU following disagreement on key paragraphs on the constitution.
ELDR president and Belgian MEP Annemie Neyts had in the run-up to the congress prepared a draft "vision for a modern and motivating EU" but the document was rejected by member parties and shelved until May next year.
The draft stood in sharp contrast with Mr Duff's plan B, as it said that "a revised text should not be called a 'Constitution'."
The ELDR draft also questioned the institutional Part I of the constitution by stating that "issues such as reducing the size of the Commission...and creating the position of EU President could be removed from the text."
Two-draft referendum
Eurosceptics in the European Parliament, meanwhile, are criticising the recent wave of plans to resuscitate the EU constitution, with Danish member Jens-Peter Bonde stating "instead of manipulating the public by drafting a compressed constitution, we should make a fresh start."
The veteran MEP proposes setting up a new "convention," similar to the body of European politicians that drafted the constitution but this time "directly elected by the people."
The body would have 270 members - with 10 representatives per member state - and work for one year, ideally coming up with two draft treaties - "draft A for a kind of EU state and draft B for a Europe of democracies."
Voters would subsequently be able to choose between the two options - representing radically different scales of European co-operation - in an EU-wide referendum.
"If people go for the federalist option I will accept that," he said adding that he would himself promote draft B - a decentralised EU focusing its work strictly on cross-border issues.
EuObserver
Az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöksége csütörtöki brüsszeli ülésén úgy döntött, hogy felfüggeszti a szlovák kormánykoalíciót vezető párt, a Smer ideiglenes tagságát a szervezetben.
Az okok
A határozat oka az, hogy a Smer - amely nyáron megnyerte a szlovákiai parlamenti választásokat - koalícióra lépett a szélsőjobboldali SNS párttal. Márpedig - mint a most elfogadott dokumentum emlékeztet rá - az ESZP 2001-es berlini kongresszusán olyan határozat született, hogy a szervezet egyetlen tagpártja sem lép szövetségre, vagy bármilyen szintű együttműködésre olyan politikai pártokkal, amelyek faji vagy etnikai alapú gyűlölködést szítanak.
Rasmussen hangsúlyozta: itt nem pusztán pártpolitikáról van szó, hanem alapelvekről, felelősségről. Ha ugyanis szó nélkül hagynák, hogy egy párt koalícióra léphet egy szélsőjobboldali, populista szervezettel, akkor ezzel magát a demokráciát veszélyeztetnék.
Fico önkorlátozást is vállalt volna
Bár a kiadott közlemény szerint Robert Fico, a Smer és egyben a szlovák kormány vezetője szerdán levelet intézett Rasmussenhez, jelezve, hogy felfüggeszti részvételét az ESZP tanácskozásain, a dán politikus szerint az elnökség olyan súlyosnak ítélte meg a szlovákiai helyzetet, hogy ezt az önként vállalt korlátozást nem találta elégségesnek, s meghozta mostani határozatát. A dokumentumot egyébként 327 szavazattal, 15 ellenében fogadták el, s csak a szlovák, illetve a cseh tagpárt voksolt ellene - közölte Rasmussen.
Az ESZP-döntés magyar értelmezése
Amit az ESZP elnöke csak körülírt (azaz hogy véget kell vetni a Smer és az SNS közötti szövetségnek), azt a tanácskozáson részt vevő magyar politikusok nyíltan ki is mondták. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője, az ESZP elnökségének tagja magyar újságírókkal közölte: az SNS-t, de legalább annak vezetőjét, a szélsőséges magyarellenes kijelentéseiről is ismert Ján Slotát ki kell tenni a szlovák kormánykoalícióból ahhoz, hogy jövő júniusban megmásíthassák a döntést. Gurmai Zita, az ESZP nőszervezetének elnöke pedig hozzátette: az ESZP év végi kongresszusán nem lesz szavazás a szlovák párt teljes jogú felvételéről.
Arra a kérdésre, mit várnak a Smertől a döntés visszavonása érdekében, azaz mit kell tennie a szlovák pártnak, hogy a jövő júniusi felülvizsgálat során az ESZP elnöksége visszavonja mostani döntését, Rasmussen azzal válaszolt, hogy utalt az imént idézett berlini kongresszusi alapelvekre.
Az Európai Parlament szocialista frakciója már idén július negyedikén indítványozta a szlovákiai választásokon nyertes Smer kizárását. A kizárási indítvány pár perccel Robert Fico (Smer) miniszterelnöki kinevezése után történt. Fico koalícióra lépett ugyanis a Vladimir Meciar által vezetett populista párttal, az LS-HZDS-szel, valamint a Jan Slota féle SNS-szel.
A Smer szerint az ESZP igazságtalanul döntött
Elhamarkodottnak és meglepőnek minősítette az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) elnökségének csütörtöki döntését a kárvallott szlovák kormányerő elnökségének néhány tagja, amiért a brüsszeli testület tíz hónapra felfüggesztette pártjuk, a Smer (Irány) - Szociáldemokrácia ideiglenes ESZP-tagságát.
A felfüggesztés hírére reagálva az SNS alelnöke, Rafael Rafaj szánalmasnak nevezte a brüsszeli döntést. Visszautasította, hogy az SNS-t szélsőséges erőnek ítélik, ami azért érthetetlen, mert szerinte ezt a jelzőt Európában csak az iszlám terroristákkal kapcsolatosan szokás alkalmazni.
Az SNS és elődpártja
Az SNS, vagyis a Szlovák Nemzeti Párt Jan Slota irányítása alatt áll. Slota kisebbségellenes kijelentéseiről híresült el, többször kirohanást intézett a szlovákiai magyarok ellen is. A Szlovák Nemzeti Párt nemcsak az önálló Szlovákia megelakulása előtt egy évszázaddal jött létre, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Minderről a magyar-szlovák viszony XIX. századi alakulásáról, és az SNS elődjéről szóló cikkünkben olvashatnak.
"Túlpolitizált, túlságosan igazságtalan, egyszersmind megalapozatlan is" - idézte a TASR a Fico kormány másik koalíciós partnerpártjához, a Vladimír Meciar vezette Néppárt - HZDS-hez tartozó szlovák külügyi államtitkár, Diana Strofová szavait.
Nem értik
Az érintett Smer képviselői a brüsszeli hírre reagálva ismét arra hivatkoztak, hogy pártjuk legitim választás nyomán jutott kormányzati hatalomhoz, és nem értik, hogy születhetett ellenük ilyen döntés azok után is, hogy a kormány világosan prezentálta a programját.
Fico szóvivője, Silvia Glendová kijelentette: az európai szocialisták a Smert az "emberpárti politikájáért, a multinacionális monopóliumok elleni küzdelméért és azért büntették meg, mert nem vette be a kormánykoalícióba a Magyar Koalíció Pártját (MKP)".
link
Ageing populations in across Europe will result in "high risk" public finances in six member states with average EU debt set to reach 200 percent of GDP by 2050 if national governments do not push through structural and budgetary changes. According to a report adopted by the European Commission on Thursday (12 October), the EU as a whole will see a hike of 4 percent of GDP [Gross Domestic Product] in age-related public costs by mid-century due to demography changes.
In some countries - like Spain, Ireland, Portugal and the Czech republic - these costs are set to jump by 7 percent of GDP while in others - like Poland or Latvia - they will decrease. The rising budgetary pressures are caused by the demographic changes Europe is currently undergoing - mainly a significant fall in fertility, with only a two percent rise in population expected between 2005 and 2025, as opposed to 25.6 percent boost in the US. Longer life expectancy is also contributing to serious concerns about the sustainability of pension systems.
The six countries with the highest risk forecasts - the Czech republic, Greece, Cyprus, Portugal, Hungary and Slovenia - face a combination of problems including high ageing costs, large state deficits and a high level of debt.
A slightly better situation has been recorded in ten member states - including Germany, France, the UK, Italy, Spain - with "medium" risks and nine countries - including Denmark, Finland, Sweden, Poland - with "low" risks for their future public expenditure. Some states, even those considered the least problematic such as Denmark, the Netherlands and Finland, may still have to consider further pension reforms to offset the costs of ageing populations even if they are are fairly strong in terms of budget deficit.
'What to do' list
Overall, the EU executive is suggesting three types of measures to member states - fix their public deficits, reform their pension and health systems to cut expenditure and boost employment, mainly of old workers – possibly by raising the retirement age.
Boosting employment has been one of the key goals of the so-called Lisbon agenda - an ambitious reform plan aiming at making the EU the most competitive economy in the world. Under the latest projections, the Lisbon goal of 70 percent employment by 2010 looks likely to be achieved ten years later - with the current average figure at 63.8 percent. The other challenge of boosting participation of older workers in the labour market has been so far achieved by eight countries, mainly Sweden, Denmark and the UK.
Asked whether it is not controversial to promote the employment of older workers while a high number of young people remain out of jobs in several EU member states the social policy commissioner Vladimir Spidla commented that the two groups are "not competing with one another." "Old people will not damage job opportunities for the young. We have to realize that our work force will be reduced by 20 million workers in the long run - and our recommendations are indeed of long-term nature," Mr Spidla told journalists. He also suggested that the EU could in future use its tools - such as structural funds - to tackle demographic changes and help governments to pay for kindergartens or other facilities making it easier for women to work.
In terms of pension reforms, EU economic commissioner Joaquin Almunia suggested the EU executive should only ask national governments to secure their sustainability, without prioritising one type of pension system over another.
Commissioner Spidla suggested the best solution is a mixture of pay-as-you go systems and private pension funds.
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden jóváhagyták az átdolgozott magyar konvergencia-programot. A Tanács áprilisban ellenőrzi újra a tervezett lépések teljesítésében elért előrehaladást. Az ajánlások ugyanakkor szankcióról nem tesznek említést.
A miniszterek a várakozásoknak megfelelően szükségesnek minősítették, hogy a kormány hajtsa is végre a programban szereplő intézkedéseket, mindenekelőtt a reformlépéseket. Az Európai Bizottság ajánlásával összhangban a pénzügyi tanács a korábbinál egy évvel hosszabb haladékot, 2009-ig adott időt arra, hogy az államháztartás hiányát a hazai össztermék 3 százalékának közelébe szorítsák le.
A hiánytúllépésért csak euróövezeti tagok büntethetők, legalábbis elvben, azonban büntetés kiszabására esetükben sem került sor eddig. A miniszteri ajánlások az értesülések szerint nagy vonalakban az Európai Bizottság fogalmazását követik.
Szeptember 26-án elfogadott értékelésében az Európai Bizottság úgy vélte, a magyar programban felvázolt lépések megfelelő utat jelentenek az államháztartási hiány leszorításához. A testület szerint mind rövid távon, mind a program későbbi éveire vonatkozóan továbbra is fennállnak kockázatok, ezért alapvető fontosságú, hogy Magyarország részletesen kidolgozza és szilárdan végrehajtsa a kilátásba helyezett szerkezeti reformokat, valamint, hogy további késlekedés nélkül megszilárdítsa és véghezvigye a kiadások ellenőrzését és az arra vonatkozó szabályokat.
A miniszterek felszólították Magyarországot, hogy szigorúan hajtsa végre a szükséges intézkedéseket a fenntartható csökkentési ütem biztosításához, illetve legyen kész pótlólagos intézkedésekre, ha ez szükségesnek bizonyul. Fontosnak tartják azt is, hogy a tervezett reformokat a lehető leghamarabb dolgozzák ki és hajtsák végre.
EuVonal
BRUSSELS, Belgium The European Union and NATO on Monday condemned North Korea's nuclear test, saying it endangered peace around the world.
"This test profoundly jeopardizes regional stability and represents a severe threat to international peace and security," said a statement from the EU presidency, which is currently held by Finland.
NATO Secretary General Jaap de Hoop Scheffer said the 26-nation alliance also condemned the move. "It flies in the face of the international community," de Hoop Scheffer said after talks with EU foreign policy chief Javier Solana at NATO headquarters. He called the tests "a threat to world peace and security," adding that NATO nations would call on North Korea to return to international talks over its nuclear program.
Solana said the test reflects the "upside down" priorities of North Korea's leadership. "It's very bad news for the people of North Korea," Solana said. "At the end of the day the government of North Korea is spending lots of money for something that is not going to be for the benefit of the people, while the people in North Korea ... continue to be starving."
North Korea's claim to have tested a nuclear weapon has elicited widespread condemnation around the world. North Korea's official Korean Central News Agency said the communist country's first-ever nuclear test, an underground explosion, was successfully performed Monday "with indigenous wisdom and technology 100 percent."
"The EU works in close cooperation with the international community for a decisive international response to this provocative act," the EU statement said. "The EU Presidency strongly urges (North Korea) to announce immediately that it will refrain from any further tests of a nuclear device, publicly renounce nuclear weapons and return immediately and without preconditions to the six-party talks."
China, Japan, Russia, South Korea and the United States have held intermittent talks with North Korea since 2003 in hopes of getting Pyongyang to abandon nuclear weapons in exchange for aid and security guarantees.
Latvia's ruling centre-right party won general elections on Saturday (7 October) making it the first time a sitting government has maintained its grip on power since the Baltic country broke away from the Soviet Union in 1991.
The three-party coalition government received 44.8 percent of the ballots winning 51 of the 100 seats in the parliament securing them the lowest possible majority in the legislative body. Prime minister Aigars Kalvitis may become the first re-elected premier in the country that has had 12 prime ministers in the last 15 years.
Foreign minister Artis Pabriks said the victory was ensured because "we never promised more than we could," according to the Associated Press. He said his party and the coalition has appealed to voters because "we have shown ourselves to be pragmatic, patriotic and efficient. We have proven to be reliable."
Mr Kalvitis' free-market and low tax policies have helped the former Soviet state to become one of the EU's fastest growing economies – 12 percent in the first half of 2006 and in 2005 its gross domestic product soared by 10.2 percent. The result gives the government a free rein to continue its pro-EU and economic policies - Latvia joined the EU in May 2004 and has pledged to adopt the euro.
Mr Kalvitis' People's Party finished first with 19.5 percent of the vote, ahead of coalition partner the Greens and Farmers Union with 16.7 percent. The third coalition party, Latvia First, was in fifth place with 8.6 percent, the results showed.
The surprise of the election came from the largely ethnic-Russian party Harmony Centre, which will hold 17 seats after winning 14.4 percent of votes. Two other parties will also enter parliament, the nationalist Fatherland and Freedom with 8 seats and the pro-Moscow Human Rights in a United Latvia with 6 seats.
Sixty-two percent of eligible voters cast their ballots in Saturday's election in the country of nearly 2.3 million residents, which is nine percent lower than in the last election in 2002. Latvian president Vaira Vike-Freiberga said at a press conference she was confident a prime minister and cabinet would be nominated and confirmed by parliament quickly, unlike the last election when the process took more than six weeks to complete, according to Reuters.
EuObserver
Az Európai Unió tagországait képviselő diplomaták elfogadták az ázsiai cipőimportot sújtó dömpingvám bevezetéséről szóló javaslatot. Ezek szerint a Kínából érkező cipőket 16,5 a Vietnamból az Unióba importált lábbeliket 10 százalékos vám terheli majd.
Hogy mik vannak! A tengerentúli területek mérgesek, mert nem kaptak elég pénzt az Európai Fejlesztési Alapból...
Íme az érdekes esetek kategóriája: link
Minimális baloldali győzelem született a vasárnapi ausztriai parlamenti választásokon, amelyeken az Alfred Gusenbauer vezette, eddig ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett az élen a szavazatok 35,7 százalékának a megszerzésével.
Az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP)34,2 százalékos eredményt ért el az ORF becslése szerint.
Egy előrejelzést kivéve minden becslés szerint öt párt jutott be a parlamentbe:
1. SPÖ 35,7%
2. ÖVP 34,2%
3. Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 11,2%
4. Zöldek 10,5%
5. Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) 4,2%
Parlamenti helyek:
SPÖ - 68
Grüne - 20
FPÖ - 21
BZÖ - 8
ÖVP - 66
A 183 tagú képviselőházban 94 mandátum kell a többséghez, így nagy a valószínűsége, hogy a jobb- és baloldal két nagy pártja részvételével alakítandó nagykoalíció alakul. Elméletileg azonban nem lehet kizárni a néppártiak koalíciójának a lehetőségét az FPÖ-vel és a Haider alapította BZÖ-vel, jóllehet Schüssel a választások előtt kizárta a koalíciót az FPÖ-vel. A Jörg Haider "örökébe lépett" Hans-Christian Strache pedig azt hangoztatta, hogy pártja nem akar kormányzati pozícióba kerülni, és a parlamenti ellenzék vezetőjének szerepére törekszik.
A választási eredmények a néppártiak jelentős népszerűségvesztését jelzik a 2002-es rendkívüli választáson elért eredményükhöz képest. A jobbközép párt ugyanis most mintegy 7 százalékponttal kisebb támogatást kapott, az SPÖ viszont csaknem megőrizte négy évvel ezelőtti támogatottságát. A mostani választáson a szociáldemokraták visszaszerezték választási elsőségüket, amelyet az 1999-es parlamenti választáson értek el, amikor azonban kibuktak a hatalomból. Az akkori eredmények alapján ugyanis nem tudtak parlamenti többséget biztosítani a 4. helyen végzett Zöldekkel.
A Schüssel vezette és harmadik helyen végzett néppártiak viszont felmondták az addigi nagykoalíciót a szociáldemokratákkal, és koalíciót kötöttek a Haider irányította és második helyen végzett FPÖ-vel. Ez utóbbi párt szakadása miatt 2002-ben rendkívüli parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a néppártiak diadalmaskodtak meggyőző fölénnyel. A győztes szociáldemokraták táborából elsőként Norbert Darabos, az SPÖ választási kampányának vezetője reagált a becslésekre. Úgy fogalmazott, hogy ha az eredmény végleges marad, az olyan ünnepet jelentene, mintha a húsvétot és a karácsonyt egy napon ünnepelnék.
Hans Niessl burgenlandi szociáldemokrata tartományi elöljáró szerint az osztrák választók vasárnap leváltották a Schüssel vezette kormányt, mert a feketék és kékek (a néppártiak és Haider pártja) koalíciójának már nincs többsége. A néppártiak közül Reinhard Lopatka főtitkár keserű veszteségről beszélt, és azt hangoztatta, hogy pártjának meg kell vizsgálnia, hol követett el hibát.
Link:
Euvonal+
Nol +
Nationalratswahl Österreich 2006
