Európai Tanács 2006 december

Válogatás:

Nyitva marad az EU kapuja, de nehezebb lesz bejutni rajta

A pénteken kora délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón a Huszonötök által elfogadott záróközlemény aláhúzza: az eddigi bővítések politikai és gazdasági értelemben is sikeresek voltak a régi és az új tagok számára. Ezért az Európai Unió továbbra is elszánt a bővítési folyamat folytatására azokkal az államokkal, amelyek felé ezt a vállalást tette, így a balkáni országokkal és Törökországgal.

A bővítés kapcsán megfogalmazott új uniós konszenzus ugyanakkor az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezet integrációs képességére, vagyis arra, hogy az EU a bővülés mellett is hatékonyan tudjon működni és tovább mélyülni. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy az EU fenn tudja tartani és el tudja mélyíteni saját fejlődését. A bővítés ütemének figyelembe kell vennie az Unió új tagok felvételére való kapacitását” – fogalmaz a csúcstalálkozó zárónyilatkozata.

Az új bővítési stratégia szigorítja magát a csatlakozási tárgyalási folyamatot is, nagyobb hangsúlyt fektetve a nehezebb tárgyalási fejezetekre és a feltételek teljesítésére a jelentkezők által. „A csatlakozási folyamatra nézve irányadó, nemrégiben megerősített szabályok biztosítják a szigorú feltételhez kötöttséget a tárgyalások valamennyi szakaszában” – áll a zárónyilatkozatban. Olyan nehéz témákat, mint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem például már a tárgyalások korai szakaszában megtárgyalnak majd.

Az új stratégia továbbra is három pilléren áll: az EU saját, belső felkészültségén, a jelentkezők minden eddiginél szigorúbb elbírálásán és a közvélemény támogatásának megnyerésén. „Az EU integrációs kapacitásának fenntartása érdekében a csatlakozó országoknak készen kell állniuk és képesnek kell lenniük az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalására, az EU-nak pedig képesnek kell lennie a hatékony működésre és a fejlődésre.

A csatlakozási folyamat sebessége a tagjelölt országban folyó reformok eredményeitől függ majd és minden egyes országot a saját érdemei alapján bírálnak majd el. Ez utóbbi félmondat szövegbe való beillesztéséhez elsősorban Horvátország érdekében a magyar küldöttség ragaszkodott. A szöveg ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU egészen a tárgyalások végjátékáig tartózkodni fog csatlakozási céldátumok kitűzésétől.
Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Az EU fogadókészsége Szerbiára is érvényes.

Az új bővítési stratégia kompromisszum...

Az ülést záró sajtótájékoztatón a vezetők igyekeztek azt az oldalát kiemelni az új stratégiának, ami az EU bővítés melletti elkötelezettségét erősíti meg. „A mai megállapodás biztosíték arra, hogy a jövőbeli bővítések is sikeresek lesznek. Nem támasztottunk új feltételeket, az ajtó továbbra is nyitva van” – hangsúlyozta az ülés után Matti Vanhanen finn kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke. „A csúcstalálkozó üzenete az, hogy ez egy nyitott közösség” – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Egyetértett vele Angela Merkel német kancellár, a következő elnök, mondván nem érzi, hogy az EU belefásult volna a bővítésbe és hogy teljes volt az egyetértés a vezetők közt: a balkáni országoknak európai perspektívát kell adni. Ő is hangoztatta, hogy milyen sikeres volt a 2004-es bővítés: 2,5 millió munkahelyet teremtett az EU egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai intézményi keret nem elégséges a terjeszkedés folytatására, ahhoz előbb működőképes EU kell, ebben pedig kulcsszerepet kap majd az alkotmány.

Szintén támogatóan nyilatkozott Jacques Chirac francia elnök, aki szerint az EU-nak a béke és a demokrácia elterjesztése a feladata az egész európai kontinensen. Hozzátette ugyanakkor: Franciaországban az alkotmány szerint Horvátország csatlakozása után minden következő ország felvételéről népszavazást kell tartani. Ő is úgy érezte, hogy az intézményes reformok sürgetőek, szerinte a felszólalási időt már most is korlátozni kellene 3 percre, mert egyszerűen túl sokáig tart 28 (a tagok plusz Barroso) felszólalást végighallgatni.

Az is többször elhangzott, hogy mennyire fontos, hogy a bővítés – hasonlóan a többi nagy vállalkozáshoz – élvezze a közvélemény támogatását. „Az európai vezetők felelőssége, hogy megvitassák, elmagyarázzák a bővítést, hogy elmondják az embereknek, hogy az mit jelent” – mondta Barroso elnök.

Konkrétan Törökországról szólva amúgy Barroso elutasította azt a szerinte szélsőséges értelmezést, amely úgy véli, hogy az immár a csúcs által is jóváhagyott EU-huszonötös álláspont „befékezte” az EU-török csatlakozási tárgyalások menetét. „Ez tipikusan a félig üres, félig teli pohár esete. Nézhetem arról az oldalról is, hogy nyolc fejezet bizonyos feltételek teljesüléséig még nem nyitható meg, de nézhetem onnan is, hogy az összes többi viszont igenis megnyitható, és a tárgyalás témák tucatjait érintve haladhat előre” – mutatott rá a Bizottság elnöke.

De hogy a bővítési konszenzus a valóságban valószínűleg nem olyan erős, mint azt a pénteken elfogadott új stratégia sugallja, több dolog is sejteti. Egyfelől érezhető, hogy igen erős a bővítés lassítását akaró blokk. A három Benelux ország a csúcson egy olyan nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni, amely kimondta volna, hogy az újabb bővítéseket az integráció mélyítésének kell megelőznie. Potenciálisan az új francia ratifikációs törvény lehet a legkomolyabb probléma, hiszen konkrét intézményes féket jelent, ráadásul az EU keretein kívül. Egyes vezetők csúcstalálkozó után nyilatkozatai is éreztették ezt. Bertie Ahern ír miniszterelnök őszintén megmondta, szerinte a bővítések ezután biztosan sokkal nehezebbek lesznek mint eddig.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, a jobboldal várható jelöltje a jövő tavaszi francia elnökválasztásokon pedig az EUobserver.com szerint közölte az Európai Néppárt vezetőivel szokásos, csúcs előtti találkozójukon, hogy a további bővítés és elsősorban a török csatlakozás kérdését kampánytémává akarja tenni a választásokon. Sarkozy nyíltan ellenzi a bővítést Törökországgal. A vita másik oldalán a lengyel vezetés azt szeretné, ha a jövőben távoli tagsággal kecsegtető európai perspektívát kapna Ukrajna, Moldova, sőt Grúzia is. Azt, hogy Kijev európai perspektívát kapjon, Magyarország is támogatja. Markáns bővítéspárti nyilatkozatot tett a csúcs után Tony Blair brit kormányfő is.

Az új stratégia elemzők szerint tulajdonképpen kompromisszum azok között az országok között, amelyek elszánt támogatói a bővítésnek – Nagy-Britannia, Svédország, a kelet-európaiak többsége –, illetve amelyek részben belpolitikai, részben más megfontolásokból lassítanák a folyamatot, ha nem is állítanák le teljesen: Franciaország, a CDU vezette Németország, Hollandia és Ausztria. Az új stratégia mindkét oldal politikai törekvéseit kielégíti valamennyire, hiszen az integrációs képesség szempontjának kidomborításával és a csatlakozási tárgyalások megszigorításával bizonyára lassítja majd a folyamatot, viszont az ajtót hangsúlyosan nyitva hagyja, megerősítve az eddigi ígéreteket.

Alkotmány kérdése

Bár a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozóból csak nagyon rövid időt vett el az európai alkotmány kérdése, az intézményi reformok sürgető ügye több más téma, így a bővítés és a bel- és igazságügyi együttműködés területén a döntéshozatal felgyorsítása kapcsán is nagy figyelmet kapott.

Angela Merkel, a soros elnökséget Finnországtól január elsején átvevő Németország kancellárja csúcsot követő sajtóértekezletén azt mondta, érzi, hogy milyen nagy várakozással fordulnak a tagállamok Berlin felé. „Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást” – szögezte le a kancellár. Berlin brüsszeli képviselője néhány napja jelezte, hogy az intézményi reformokat legkésőbb 2007 végéig nyélbe kellene ütni ahhoz, hogy azokat a tagállamok még a 2009 nyarán esedékes európai parlamenti választások előtt ratifikálhassák. Ez viszonylag rövid idő, bár sokan úgy vélik, hogy a valószínűleg a portugál elnökség (2007 második fele) idején kezdődő kormányközi konferenciát elég hamar, akár három hónap alatt is le lehet bonyolítani.

Átfogó migrációs politikát sürgetnek a Huszonötök vezetői

Az európai migrációs politika az 1999-es tamperei Európai Tanács következtetéseire, a 2004-es hágai programra és a „globális megközelítésről” szóló, 2005-ben elfogadott dokumentumra épül. Az Európai Tanács szerint prioritást kell élveznie az afrikai és mediterrán országokkal való partnerségi együttműködés javításának. Ennek közvetlen előzménye a 2006-ban Rabatban és Tripoliban tartott miniszteri konferenciákon tett együttes kötelezettségvállalás, valamint a migrációról és a fejlesztésről folytatott EU-Afrika párbeszéd keretében folyó munka, és az ún. euro-mediterrán folyamat.

A Huszonötök vezetői a harmadik országokkal való együttműködés terén külön intézkedéseket sürgetnek a hazatért migránsok visszafogadásárra és újrabeilleszkedésére vonatkozóan is.

Akadály a belügyi együttműködés további mélyítése előtt

Láthatóan nem boldogultak az állam- és kormányfők csütörtökön a bel- és igazságügyi együttműködés további mélyítését, a többségi szavazás újabb területekre való kiterjesztését illetően. Egyfelől nem kapott teljes körű támogatást a vétójog további korlátozását szorgalmazó kezdeményezés a bel- és igazságügyi együttműködésben, másfelől a kérdés végleges elvetéséről sem lehetett beszélni. Hasonlóképpen az a – mindenekelőtt német részről támogatott – felvetés sem maradt talpon, hogy a továbblépés lehetséges irányát az egyelőre befagyasztott alkotmányos szerződés vonatkozó részeire történő utalással jelöljék ki.

A bel- és igazságügyi együttműködés nagy része ma már a közösségi politikák úgynevezett „első pilléréhez” tartozik, amelynél a hatékonyabb döntéshozást lehetővé tevő többségi szavazás dominál. Ez azonban ma még nem érvényes a rendőri és igazságügyi-bírói együttműködés nagy részénél, ahol változatlanul az egyhangú döntéshozatal a meghatározó – az esetek többségében valakinek az ellenkezése miatt sokszor alaposan lelassítva, vagy akár lehetetlenné téve a továbblépést. Az Európai Bizottság emiatt vetette fel már tavasszal a - tagok egyhangú döntésén alapuló - „átlépés” lehetőségét a többségi szavazásra ezen a területen is, amit a most véget érő finn elnökség is erőteljesen felkarolt.

Bruxinfo