Magyarország 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőövet kap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió megegyezése alapján hazánk 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére.

A 25,1 milliárdos hitelkeretből a Valutaalap 15,7 milliárd dollárt (12,5 milliárd euró), az EU - a Szerződés 119. cikke szerint középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus keretében - további 8,1 milliárd dollárt (6,5 milliárd euró), a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárt (1 milliárd euró) biztosít. A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében.

Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a főigazgató közleményben.

Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére. Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap - amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal - a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.

A támogatással kapcsolatban Amelia Torres brüsszeli szóvívő jelezte: az unió figyel arra, hogy az IMF -segítséghez kapcsolódó esetleges feltételek összhangban legyenek az uniós gazdaságpolitikai ajánlásokkal, és azzal kölcsönösen erősítsék egymást. A szóvivő azt is elmondta, hogy az EU-támogatás várhatóan nem az uniós költségvetésből származik majd, hanem a Bizottság pénzpiaci műveletekkel teremti elő. Korábbi válságidőszakokban Brüsszel más esetekben is segítette már a nehéz helyzetbe jutott tagállamokat. A múlt évtized elején például Olaszország és Görögország kapott hasonló jellegű támogatást.

A kínai Hu Csia kapta idén a Szaharov-díjat

Hu Csia kínai politikai aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját. Az idei elismerést december 17‑én adják át Strasbourgban.

A polgári jogokkal, környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozó Hu Csia kiemelkedő emberi jogi aktivista és másként gondolkodó a Kínai Népköztársaságban. A „mezítlábas ügyvédek” elnevezésű jogászokat, ügyvédeket és akadémikusokat tömörítő mozgalom egykori koordinátoraként, többek között, sürgette az 1989‑as Tiananmen téri vérengzés hivatalos kivizsgálását.

Brüsszeli Csúcs 2009 október

Pénzügyi válság

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok felsorakoztak az eurózóna országainak hétvégén elfogadott intézkedéscsomagja mögé. A francia elnöki hivatalban vasárnap összegyűlt 15 ország vezetője közös akciótervben állapodott meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.

Emellett a Huszonhetek támogatják egy nemzetközi konferencia összehívását, melynek feladata a globális pénzügyi rendszer újragondolása lenne. A tagállamok még ebben az évben szeretnék lebonyolítani a konferenciát, amelyre Sarkozy szerint november lenne a legalkalmasabb időpont. „Új kapitalizmusra van szükség, ahol a pénzügyek szolgálják az üzletet és a polgárokat, nem pedig fordítva” – tette hozzá a francia elnök, aki a hét végén az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon George W. Bush amerikai elnökkel.

„Költséghatékony” klímacsomagot akarnak a tagállamok

A tagállamok állam- és kormányfőinek sikerült olyan kompromisszumra jutniuk a kérdésben, melynek értelmében a decemberben elfogadásra kerülő csomag lehetőséget biztosít az országoknak az abban foglaltak „költséghatékony” végrehajtására. Az Európai Tanács egyúttal felkérte az elnökséget és a Bizottságot, hogy az elkövetkező hetekben végezzen intenzív munkát annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2008 decemberében az európai gazdaság számára is megfelelő döntést hozzon.

„A cél és a határidő változatlan maradt. A pénzügyi válság nem szolgáltathat elegendő indokot a csomag elhalasztására” - mondta a csúcstalálkozót követően Nicolas Sarkozy, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke.

A javaslattal a jelenlegi formájában több tagállam sem ért egyet. Az ún. „nyolcak” (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) szeretnék elérni, hogy 2005 helyett 1990-et tekintsék a bázisévnek, azaz az ebben az évben mért kibocsátáshoz képest kelljen 20 százalékos kibocsátás-csökkentést elérni. Olaszország pedig az ország gazdasági nehézségei miatt fontolgatott vétót a kérdésben, mivel véleménye szerint a kibocsátás csökkentése túl nagy terhet róna iparára.

Ugyanakkor még korántsem hárult el minden akadály a végső döntés előtt, mivel Donald Tusk kormányfő jelezte: Lengyelország továbbra is fenntartja magának a vétó lehetőségét, ha nem lát más megoldást. Lengyelország számára a széntüzelésű erőművek leállítása jelentené a legnagyobb nehézséget.

Centre-right leaders 'informally' back Barroso for second term

Conservative EU leaders gathered in Brussels ahead of an EU summit "informally" proposed Jose Manuel Barroso for a second mandate as president of the European Commission, with a final agreement to be taken in at the end of the year.

"There was no official proposal, just an informal discussion. The decision will be taken at the next EPP summit in December," Javier Jimenez, press officer for the center-right European People's Party (EPP), told EUobserver.

"[Talks] seem to go in that direction," European Parliament Hans-Gert Poettering, himself a former chairman of the EPP group, told a press conference. "Not only did I support Mr Barroso, but I ensured that he was our candidate and I will continue to support him," he said, referring to the time when he chaired the EPP group in the European Parliament.

Ír ígéret

Brian Cowen ír miniszterelnök az európai állam- és kormányfők találkozóján ígéretet tett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával kapcsolatos ír megoldási tervet az Európai Tanács decemberi ülésén ismerteti.

Az Európai Tanács elfogadta az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot. A tagállamok megszavazták, hogy a paktum alapelvei alapján hozott intézkedések végrehajtása az Európai Tanács 2010. júniusi ülésétől kezdődően éves vita tárgyát fogja képezni.

A tagállamok döntöttek az Európai Unió távlati jövőjét vizsgáló reflexiós csoport („bölcsek tanácsa”) összetételéről is, melynek feladata, hogy 2020-2030-ig előre nézve áttekintsék az EU-ra váró legfontosabb kihívásokat. A testület elnökének az egykori spanyol miniszterelnököt, Felipe Gonzálezt kérték fel.

Paris summit fails to stop unilateral action by EU states

Euobserver

Despite a display of unity and call for a confidence in the financial system by leaders of Europe's four biggest economies at a mini-summit in Paris, Germany took emergency measures to save one of the country's key mortgage providers and unilaterally moved to guarantee all private deposits to prevent further deepening of the banking crisis.

On Sunday (5 October), Berlin hammered out a €50 billion plan to save Hypo Real Estate, Germany's second biggest property lender, after a previous bail-out deal of €35 billion fell apart. The country also announced it was guaranteeing the deposits of all private savers. The collapse of the earlier rescue arrangement - approved by the European Commission last week - was caused by a decision by commercial banks and insurance companies to withdraw from the deal. They were originally supposed to cover €8 billion of the savings costs.

Forced to follow Dublin

At a meeting with her colleagues from France, Britain and Italy in Paris on Saturday, German Chancellor Angela Merkel urged "those who were responsible [for the financial crisis] to be accountable," confirming Berlin's previous line suggesting that it should not only be governments and public money that comes to the rescue of the financial sector. Ms Merkel also criticised unilateral moves by EU member states to guaranteeing all deposits in banks as Ireland and Greece had done. She pointed out that Brussels would look into the issue and hold talks with Dublin and Athens.

However, only a day later, Berlin decided to take the same measures, announcing an unlimited guarantee for all private savings.

Shortly after the Germany's move, Austrian finance minister Wilhelm Molterer said he would propose that Vienna also raise its deposit guarantee, in a bid to "to ensure Austrian savings are not withdrawn and transferred to Germany," he told ORF TV. Denmark later also followed suit, with the country's finance ministry stating that the current situation "is regarded with great concern," as it "threatens financial stability in Denmark and, if unaddressed, it may cause significant disruptions to firms and households."

The Sunday turbulence in EU capitals came following a desperate attempt by French President Nicolas Sarkozy and his guests at an emergency mini-summit to boost confidence in the European financial markets. An EU-wide reponse to the crisis however was rejected - apart from "co-ordination" between countries, with moves to be left to member states themselves.

The mini-summit agreed on a list of initiatives that the four countries will present to other EU member states at a meeting of the bloc's finance ministers on Tuesday (7 October), and to their partners in the G8 club of world's leading industrial nations meeting in Washington on Friday (10 October).

Possible EU mission on Somali pirates

The European Union is to launch a combined air and sea anti-piracy operation off the coast of Somalia following the hijacking of a tank-carrying Ukrainian ship.

At least 10 countries, probably including Britain, are willing to take part, the French defence minister Herve Morin said. The force is expected to include three frigates, one of them German, three surveillance ships, and a supply vessel, with the plan expected to be finalised next month.

The MV Faina, the Ukrainian vessel with 33 Soviet-era T72 tanks on board hijacked by Somalian, is the most prominent of more than 60 attacks so far this year on shipping in the area.
Moscow has already diapatched a warship containing special forces and commandos to the Gulf of Aden.

The region is a vital shipping lane linking Europe, the Middle East and Asia, and analysts have warned that growing insurance costs could force trade out of the Suez Canal and move all the way around Africa instead, with Des Browne, the defence minister, said global trade routes were critical to the EU's security and way of life. He said that the mission would be about "ensuring that oil that travels around this world travels around it securely", adding that the EU had to work closely with the US on the issue.

Telegraph

EU Tube

Elindult az EuTube és az EP webtv.