Az uniós országok állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozóján jóváhagyták a pénzügyi stabilitási mechanizmusról szóló szerződést, döntöttek a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekről, azonban a pénzügyi paktumhoz csak 25 tagállam csatlakozott.
A találkozó után kiadott közleményben az áll, hogy az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az Európai Unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén további erőfeszítésekre van szükség.
Pénzügyi unió
Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez, azonban a többi 25 uniós ország a csatlakozás mellett döntött. Az új pénzügyi szerződés szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.
A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A szerződést aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Kompromisszum született abban a kérdésben is, hogy a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. A hétfőn létrejött egyezség lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd.
Pénzügyi stabilitási mechanizmus
Hétfőn jóváhagyták az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést is. A pénzügyi fegyelemre vonatkozó megállapodás egy átfogó intézkedéscsomag részeként összesen 500 milliárd eurót irányoz elő Európa pénzügyi helyzetének orvoslására. Azon tagállamok, amelyek általuk nem befolyásolható rendkívüli körülmények által okozott nehézségekkel küzdenek, kérhetik, hogy a mechanizmus révén pénzügyi segítségnyújtásban részesüljenek. Ilyen körülmény lehet például a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet súlyos rosszabbodása.
A mechanizmus lehetővé teszi az Unió számára, hogy ezekre a körülményekre összehangoltan, gyorsan és hatékonyan reagáljon. A mechanizmust szigorú feltételekhez kötötten lehet igénybe venni annak érdekében, hogy a támogatásban részesülő tagállam megőrizze államháztartásának fenntarthatóságát és visszanyerje hitelfelvételi képességét a pénzügyi piacokon.
Munkahelyteremtés
A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására. A résztvevők három területen sürgős előrelépést tartottak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépést, az egységes uniós belső piac kiterjesztését, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítését. Megállapodtak a tagországok vezetői abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére.
Új pénzügyi támogatási program Görögországnak
Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is. A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke elmondták: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint
február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését. Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát.
Megerősítették, hogy Görögország adósságának részleges elengedése egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban. A tagországok még ősszel állapodtak meg a magánhitelezőkkel a görög adósság részleges elengedéséről, de az elvi megegyezést azóta sem sikerült végleges formába önteni. Ugyancsak ősszel döntöttek egy új, várhatóan 130 milliárd eurós, többéves támogatási program összeállításáról.
Euvonal
