Ennyien költöztek Európába tavaly

"Tartózkodási engedélyt több ok miatt is kérhet valaki, ám az elmúlt években a legtöbb kérelem a család, a tanulmányok és a munkavégzés miatt érkezett az EU-hoz. Nem változott ez nagyon az Eurostat friss adatai szerint tavaly sem: a 2015-ben 2,6 millió első alkalommal kiadott engedély 29 százaléka családi okok miatt kapott zöld utat, 27 százalék új munkahely, míg 20 százalék az oktatás miatt. A maradék 24 százalékba sok minden beletartozik, így többek közt a nemzetközi védelem is, azaz ha valaki azért menekült el hazájából, mert veszélyben érezte magát.

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a tavaly kiadott engedélyek száma 12,1 százalékkal magasabb az előző évinél, az újonnan érkezettek pedig leginkább az Egyesült Királyságba mentek. Ez mintegy 633 ezer embert jelent, de nincs sokkal lemaradva Lengyelország (542 ezer) és Franciaország (227 ezer) sem. Érdekesség, hogy a lista első hat helyezettje (az előbbieken túl Németország, Spanyolország és Olaszország) az összes tavaly kiadott engedély háromnegyedét hozta össze.

Teljesen más sorrendet kapunk, ha az adott ország lakosságához viszonyítjuk a kiadott dokumentumok számát. Eszerint Málta a listaelső, hiszen ott ezer lakosra 23,1 új, első alkalommal kiadott letelepedési engedélyt számolt az Eurostat. Ciprus a következő a sorban 18,4-es értékkel, majd Lengyelország (14,3), Svédország (11,3) és az Egyesült Királyság (9,7) érkezik. Az uniós átlag egyébként 5,1, ennél jóval alacsonyabb a magyar, amely a 2 pontot sem éri el. Hazánknál egyébként csak Litvániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban és Romániában mért alacsonyabb számot az uniós statisztikai hivatal.

Bár elsőre annak tűnhet, a lengyelek előkelő helyezése nem annyira meglepő: a legtöbb igény, közel 500 ezer ugyanis Ukrajnából érkezik. Ők pedig leginkább munka miatt akarnak letelepedési engedélyt kérni, sokuk pedig a közeli Lengyelországban képzeli ideiglenes (?) jövőjét. A második legtöbb befogadott kérelem az USA-ból jött, majd Kína, India, Szíria a további sorrend, de még Brazíliából is közel 60 ezer ember érkezett 2015-ben az EU-ba.

Az amerikaiak igen nagy többsége, már csak a nyelvi könnyebbségek miatt az Egyesült Királyságot választja célpontjának, de a kínaiak és az indiaiak többségének oda szeretne eljutni. A szírek viszont inkább Svédországot választják, a marokkóiak Spanyolországot, a fehéroroszok szinte kivétel nélkül Lengyelországot, míg az oroszok Csehországot, a brazilok pedig Írországot preferálják. Azon talán senki sem lepődik meg, hogy a törökök többsége Németországot célozza meg.

Az is érdekes végeredményhez vezet, ha azt nézzük, hogy az egyes országokból érkezők miért kaptak az EU-tól letelepedési engedélyt.

Csak Marokkóból 68 ezer fő például családi okok miatt jött az öreg kontinensre, az ukránok közül 376 ezer akar dolgozni, míg az oktatásnál Kína az első 102 ezer engedéllyel.

Ki jön Magyarországra?

Hazánkra vonatkozóan tavaly összesen 20 751 letelepedési engedélyt adtak ki az Eurostat adatai szerint, többségét (5 876) oktatási céllal, de sokan a családot jelölték meg (5 715) okként. Munka miatt ennél jóval kevesebben, mindössze 4 209-en jöttek Magyarországra, míg az egyéb kategória 4 951 embert jelentett.

A legtöbb kérelem, 4 285 Kínából érkezett, amit jelentős lemaradással Ukrajna (1 686) követett. A top5-be még az USA (1 679), Oroszország (1 321) és Törökország (988) fért fel, ez az öt ország adta az összes kérelem 52 százalékát."

Napi.hu

Moldova elects pro-Russian Igor Dodon as president

Igor Dodon, the pro-Russian leader of the Party of Socialists, on Sunday became Moldova’s first directly elected president in more than two decades. Dodon won almost 55 percent of votes cast, defeating pro-EU candidate Maia Sandu, who was backed by the European People’s Party. Just over half of eligible Moldovans turned out to polling stations.

(...)

Politico

Bulgaria’s PM quits after pro-Russian candidate wins presidency

Bulgaria looks set to veer sharply back into Moscow’s strategic orbit after Socialist candidate Rumen Radev won the presidency in a landslide on Sunday, forcing the resignation of center-right Prime Minister Boyko Borisov.

According to exit polls after the runoff, Radev won almost 60 percent of the vote. Tsetska Tsacheva, from Borisov’s GERB party, took just over 35 percent.

The result has plunged the impoverished Balkan state into a political crisis that will be closely monitored by the rest of the EU and NATO. The country of 7 million people occupies a sensitive position within the EU because Russia’s influence is unusually strong, due in part to a complex web of commercial ties in the military, financial and energy sectors.

Borisov, a former firefighter and bodyguard, has promised to resign at the next sitting of parliament, probably on Monday or Tuesday. The prime minister congratulated Radev and admitted that his GERB party was now “in opposition to the will of the people.”

The most likely immediate course is for the current President Rosen Plevneliev to appoint cabinet ministers in a caretaker administration, before parliamentary elections early next year. In the meantime, the Socialists will need to try to work with a hotch-potch of parties on the far right, center and with the ethnic Turkish party, to exercise parliamentary influence.

“Bulgaria won. The people overcame apathy, and they overcame fear — that’s the most important thing,” Radev, 53-year-old former air force general, told reporters after his victory. “Despite bluffing by the government about the apocalypse, you voted for change.”

Radev, who gives daredevil airshows in a MiG-29 fighter jet, has given every sign during the election that he will seek to repair damaged ties with the Kremlin, saying that Bulgaria should never allow Russia to be styled as an enemy, and calling for an end to EU sanctions.

He has also taken a robust line on immigration, promising that he will prevent Bulgaria from becoming a “migrant ghetto.”

GERB had become an obvious target for public frustration over corruption. Although Borisov styled himself as a strongman willing to clean up Bulgaria, voters have largely been frustrated by GERB’s inability to reform the judiciary or escape the tentacles of oligarchs.

NATO officials are concerned about the presence of such an openly pro-Russian figure in the presidency and noted that cooperation with Bulgaria could be under strain.

Wasting no time in leaping to the defense of the Kremlin, Radev repeated his call for an end to sanctions immediately after his victory. He also expressed optimism that U.S. President-elect Donald Trump and Russian President Vladimir Putin could chart a more positive geostrategic course.

“That gives us hope of reducing conflict in hotspots,” he said.

Politico

Mariano Rajoy, back to the old routine

"The Spanish PM puts the economy, Catalonia and Brexit on the agenda.

After 10 months of political deadlock in Spain, two inconclusive elections, two failed investiture votes in Congress and a putsch that brought down the leader of the main opposition party, Mariano Rajoy on Sunday finally secured a second term as prime minister.

The Federal Committee of the Spanish Socialist Workers’ Party (PSOE) decided to back a new conservative government to avoid a third election in the country in just over a year. In a historic vote, the about 250-member body approved the motion to lift the block on the second Rajoy-led Conservative government by 139 to 96 votes.

Prime Minister Mariano Rajoy stayed true to form and played it safe when he named his cabinet on Thursday evening, picking trusted allies for top jobs and putting three topics at the top of his agenda: the continuation of his economic policies, standing up to the Catalan secessionist challenge, and making sure Spain plays its part in the Brexit negotiations."

More on Politico

Trudeau finally signs CETA free trade deal with European Union

"Prime Minister Justin Trudeau revelled in a long-awaited moment Sunday — signing Canada’s free trade deal with the European Union, but not before recognizing the challenges ahead to bring it fully into force.

Trudeau expressed hope that the so-called provisional application of the deal — approval only by the Canadian and European parliaments but not Europe’s 28 states and myriad regional governments — might happen within months.

That, said Trudeau, would result in 98 per cent of the deal coming into force. That’s much higher than the 90-per cent estimate that most European and Canadian officials have said would accompany provisional application of the Comprehensive Economic and Trade Agreement, known as CETA.

Trudeau had initially expected to sign the deal in Brussels days ago, but the restive Belgian region of Wallonia nearly killed it because its opposition to the pact’s investor-state dispute settlement mechanism gave it a veto under Belgium’s complicated constitution.

After seven arduous years of negotiation, Trudeau joined presidents of the European Council and European Commission, Donald Tusk and Jean-Claude Juncker, and signed the massive 1,600-page pact and its accompanying strategic partnership agreement.

The road to full ratification remains long. After Trudeau and his EU counterparts took a moment Sunday to revel in the milestone, the prime minister was willing to acknowledge it would take more than ceremony to fully ratify the deal. “The work is only just beginning right now,” Trudeau said.

(...)

But opposition among anti-trade activists and left-wing political parties in some European countries has been fierce and nearly blocked the deal. On a sleepy Sunday morning in the largely shuttered EU capital, Trudeau’s entourage was greeted by a small but vocal group of protesters at the European Council.

Trudeau acknowledged the discontent but said political leaders had to work to overcome it.

“That leadership that we were able to show between Canada and Europe is not just something that will reassure our own citizens but should be an example to the world of how we can move forward on trade deals that do genuinely benefit everyone,” Trudeau said. With the Liberals and Conservatives both favouring the deal, its approval will sail through Parliament.

But Europe is another matter. The European Parliament must approve CETA. Before leaving Brussels, Trudeau met with its leader, Martin Schulz, the German social democrat."

National Post