Párizs és Róma az uniós határellenőrzés szigorítását fontolgatja

Az „arab tavasz” hatására több tízezer menekült érkezik folyamatosan az Unió déli országaiba, jelentős kihívás elé állítva ezzel az olasz vagy épp a francia rendvédelmi szerveket - egyes vélemények szerint ez a schengeni rendszer alapjait is kikezdheti. Silvio Berlusconi és Nicolas Sarkozy ma Rómában egyeztetnek a schengeni határok esetleges megerősítéséről.
A két vezető politikus várhatóan kezdeményezi az ellenőrzés szigorítását az uniós határokon – ez a gyakorlatban akár a belső határaikon történő ellenőrzés ismételt bevezetését is jelentheti, amely az Unió egyik legkézzelfoghatóbb előnyének (ideiglenes) felfüggesztésével járna együtt.
A francia Európa-ügyi miniszter, Laurent Wauquiez szerint „Európa nem jelenthet egyet az illegális bevándorlók szabad mozgásával”, Franciaország jelenleg a határőrizet visszaállításának lehetőségét tanulmányozza.
A két déli ország között jelenleg meglehetősen feszült a viszony: Franciaország múlt vasárnap magára vonta az olaszok haragját azzal, hogy aznap Olaszországból érkező vonatjáratokat törölt, megakadályozandó annak a vonatnak a belépését Franciaországba, amelyen tunéziai migránsok és politikai aktivisták tiltakoztak Párizs bevándorlási politikája ellen. Párizst viszont az bosszantja, hogy Olaszország úgy döntött, fél évig érvényes tartózkodási engedélyt ad az olasz partokra január eleje és április 5. között érkezett, több mint 20 ezer tunéziainak, hogy csatlakozhassanak Franciaországban és más európai uniós országokban élő „barátaikhoz és rokonaikhoz”.
Claude Guéant francia belügyminiszter hétfőn emlékeztetett: a schengeni szerződés értelmében az az ország kezeli a bevándorlók helyzetét, amelybe először beutaztak. Hangsúlyozta, hogy azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek Olaszország ideiglenes tartózkodási engedélyt ad, meg kell mutatniuk, hogy rendelkeznek a második országban való tartózkodáshoz és a hazautazáshoz szükséges pénzzel. Ezen összeg hiányában a francia hatóságok visszafordítják őket Olaszországba, ahova először utaztak be - tette hozzá.
A schengeni előírások értelmében a migránsoknak tervezett tartózkodásuk idejére napi 62 euróval kell rendelkezniük. Ha elhelyezésükről gondoskodik valaki, akkor elegendő 31 euró is. Ellenkező esetben a schengeni rendszernek abba az országába kell visszaküldeni őket, ahol először beléptek a schengeni övezetbe.

Euvonal

Success of the nationalist right in Finnish Elections

The True Finns, a staunchly anti-EU and anti-immigration party saw their support skyrocket, from five seats in the last election to 39 on the back of almost a fifth of the country's voters.
On a 70 percent turnout, up from 68 percent in the 2007 vote, the conservative National Coalition Party drew the largest number of votes, with 20.4 percent. This endorsement gives them the most seats in the chamber, on 44, although the party is down six seats on the last election.
The conservatives, whose chief, the current finance minister Jyrki Katainen, will lead the next government, will have to choose between the True Finns and the second-place Social Democrats. The centre-left Social Democrats also lost three seats, taking them down to 42 mandates, although analysts describe the vote as a defensive success for the party, with the vote up on recent surveys. The Social Democrats had warmed to the growing anti-EU mood and criticised the recently announced EU-IMF bail-out of Portugal from the right.
The biggest party in the last election, the liberal Centre Party of Prime Minister Mari Kiviniemi was the biggest loser of the night, shedding 16 seats, a result that has pushed them into fourth place.
With the second and third biggest parties sharply critical of EU bail-outs of countries viewed by voters as feckless and indigent, the election puts the recent rescue of Portugal in the balance.
Euobserver

Újabb izlandi nem az Icesave-kártérítésre

Új szakaszába érkezett az Izland és az Egyesült Királyság valamint Hollandia közötti vita az összeomlott online bank külföldi betéteseinek kártalanításáról, miután az izlandi szavazók szombaton másodjára is elutasították az ezt rendező egyezség törvénybe iktatását. Az izlandi szavazók 60 százaléka szavazott az egyezmény ellen, amely 5,5 százalékról 3,2 százalékra csökkentette volna le a London és Hága által követelt kamatot. A szavazók többsége azonban még így sem tartotta igazságosnak, hogy állami pénzből fedezzék a pénzügyi szektor hibáit. 2008-ban, az izlandi Icesave internetes bank összeomlását követően a brit és holland betéteseket 3,8 milliárd euró értékben kárpótolták a saját kormányaik. A londoni és a hágai vezetés most ezt az összeget szeretné visszakapni. Az izlandi kormány végül megegyezett a kártérítés fizetésének ütemezéséről, azonban azt márciusban a lakosság 91 százaléka elutasította. Az eredeti feltételek szerint 15 év alatt fizette volna ki a teljes összeget, amely minden háztartásra 45 ezer eurós terhet rótt volna. Olafur Ragnar Grimsson elnök az eredmények ismertté válását követően úgy nyilatkozott, hogy a többi országnak és a nemzetközi szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk az izlandi nép akaratát. Az Egyesült Királyság és Hollandia ugyanakkor jelezte, hogy bírósághoz fordulnak. Eközben az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Felügyelő Hatósága már eljárást is indított Reykjavík ellen. Euvonal ---------- Netherlands: 'No way now for Iceland to join EU' Link

Bulgaria, EU 'Demographic Bailout', and the New Frontier

Bulgaria has just become the first EU member state to have conducted a population census in 2011. The census results have expectedly revealed the scope of Bulgaria's demographic catastrophe – the country's population is declining rapidly, aging rapidly, and continuing to emigrate at a steady rate. Actually, in some ways the census results were better than expected – to the extent that any silver linings can be seen when a country's population declined from 7.9 million to 7.3 million in just 10 years. Examples of those are that Bulgaria's population hasn't gone below 7 million yet, and that there has been a notable increase in the birthrate over the past decade. So the "good news" is that Bulgaria's demographic situation is "only" apocalyptic while many had predicted it would be "hopeless." Of course, there is a really fine line between the two, if any.

(...)

Because the demographic collapse of Bulgaria is rapidly, though not ostentatiously enough, becoming an EU problem. If unchecked, the worsening demographic situation not just in Bulgaria but also in some other parts of the European Union - most notably the Baltic states and parts of Central Europe - is bound to create or exacerbate (international) conflicts that can threaten the stability and prosperity of the entire EU. That is why the emerging or already clearly visible demographic ordeals in parts of the EU must become the catalyst for unprecedented policies and measures on part of the European Union that can only be described as "EU demographic bailouts."

(...)

There is at least one more spot in the EU where the demographic collapse can cause international trouble – the Baltic states, especially Estonia and Latvia, with their declining populations and sizable ethnic Russian minorities. Many of the ethnic Russians in these countries reside there as "recognized non-citizens" refusing to accept local citizenship; their situation has been a grudge that Russia has been holding against the EU for more than a decade. Bulgaria and the Baltic states are not the only ones facing tough demographic realities in the EU. CIA World Factbook figures indicate that in 2010 compared with 2002 the population of Estonia declined by -8.9%, Latvia -6.4%; Bulgaria -6.2%, Romania -1.7%; Lithuania -1.6%; Hungary -0.9%, Poland -0.5%. Germany's population also declined by 2% and most Western European states are struggling with falling birthrates, their populations going up only thanks to the influx of immigrants.

Link

Portugal requests EU financial aid

Portugal's caretaker government said on Wednesday it had decided to seek financing from the European Union in an abrupt turnaround after resisting a bailout for months despite sharply deteriorating financial conditions.

The nation of 10.5 million became the third member of the euro zone to seek a rescue after Greece and Ireland after months of fending off market pressure to request assistance, as borrowing costs soared amid deepening political instability. Prime Minister Jose Socrates said in a televised statement that parliament's rejection of additional austerity measures last month had aggravated the financial situation, ultimately making the request for aid "inevitable."

(...)

Socrates cited no figure but a euro zone official estimated Lisbon is likely to need between 60 and 80 billion euros in European and International Monetary Fund loans over three years. Any assistance will be subject to strict conditionality.

(...)

EU officials have been striving to prevent financial market contagion spreading beyond Portugal to affect larger economies such as Spain, which has undertaken major economic reforms, budget cuts and a banking clean-up to stay out of danger.

Portugal has implemented a series of spending cuts, tax rises and wage curbs and the government proposed further measures to reduce the public deficit to 4.6 percent of gross domestic product this year after missing last year's 7.3 percent target. Following a restatement of public accounts, the 2010 deficit came in at 8.6 percent.

Socrates' caretaker government said last week it lacked the constitutional authority to negotiate an economic adjustment program with the EU and IMF, raising a potential obstacle to an early deal. The prime minister said he had made the request within the limits of his caretaker role.

Reuters

Az Euró Plusz Paktum

"Six-pack" jogszabálycsomag elemei:

1) A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának jogi alapját (1466/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió tagállamai a kedvező időszakokban megfontolt költségvetési politikát folytassanak, s ezáltal megfelelő tartalékot halmozzanak fel a kedvezőtlen időszakokra. A kedvező időszakokban eddig tanúsított engedékenységgel szakítva az államháztartás felügyelete a jövőben a költségvetési politika megfontolt kialakításának új elvét fogja követni, amely a középtávú célkitűzés felé való konvergálást hivatott biztosítani. A Bizottság figyelmeztetést bocsáthat ki, ha az euroövezet tagállamai jelentősen eltérnek a megfontolt költségvetési politikától.

2) A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának jogi alapját (1467/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága a költségvetési politikák súlyos hibáinak kiküszöbölésére szolgál. A rendelet annyiban módosul, hogy az adósságállomány alakulását az eddiginél szorosabban figyelemmel kísérik, és az a hiány alakulásával egyenlően esik latba a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljáráshoz kapcsolódó döntéshozatalkor. A GDP 60%-át meghaladó adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak lépéseket kell tenniük, hogy adósságukat elfogadható ütemben csökkentsék, ami az elmúlt három évben mért 60% fölötti rész huszadrészével való csökkentésnek felel meg.

3) Rendelet az euroövezet költségvetési felügyeletének hathatós érvényre juttatásáról: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában bekövetkező változásoknak az euroövezet tagállamaira alkalmazandó új, többlépcsős szankciórendszer ad nyomatékot. A prevenciós ágon a költségvetési politika megfontolt kialakításától való jelentős eltérés kamatozó letét elhelyezésének kötelezettségével járna. A korrekciós ágon pedig a GDP 0,2%-ának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azon országot, amelyre nézve túlzott hiány fennállásáról szóló határozat születik. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást.

Felmerült, hogy a jog érvényre juttatása érdekében e szankciók kapcsán „fordított szavazás” kerüljön alkalmazásra, vagyis a szankcionálásra irányuló bizottsági javaslat elfogadottnak minősülne, hacsak a Tanács azt minősített többséggel el nem veti. A letétekből és bírságokból származó kamatokat az euroövezet azon tagállamai között osztanák fel, amelyek sem túlzott hiánnyal, sem túlzott egyensúlyhiánnyal nem rendelkeznek.

A változások kialakítása megkönnyíti az áttérést egy olyan jogérvényesítési rendszerre, amely – a Bizottság június 30-i közleményével összhangban – az uniós költségvetéshez kapcsolódik.

4) Új irányelv a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről: Mivel a költségvetési politika kialakítása decentralizált, a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek meg kell nyilvánulniuk a nemzeti költségvetési keretekben, vagyis a nemzeti költségvetés kialakításának alapját képező elemekben (könyvelési rendszerek, statisztikák, előrejelzési gyakorlatok, költségvetési szabályok és eljárások, költségvetési kapcsolatok más kormányzati egységekkel, például a helyi és a regionális önkormányzatokkal). Az irányelv rögzíti a tagállamok által betartandó minimális követelményeket.

5) Új rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és korrekciójáról: A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás új elem az uniós gazdaságfelügyelet keretén belül. Ennek része az egyensúlyhiányokban rejlő kockázatok rendszeres időközönkénti értékelése egy gazdasági mutatókból álló eredménytábla alapján. A Bizottság erre támaszkodva a kockázatnak kitett tagállamok esetében mélyreható felülvizsgálatot indíthat a háttérben álló problémák feltárására. Azon tagállamok esetében, amelyek egyensúlyhiánya súlyos vagy a GMU működését veszélyezteti, a Tanács ajánlásokat fogadhat el és „túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást” indíthat.

Az eljárás alatt álló tagállamnak korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania. A Tanács azt megvizsgálja, és megszabja a korrekciós intézkedés határidejét. A korrekciós intézkedés megtételének többszöri elmulasztása esetén az euroövezet szóban forgó tagállama szankcióknak teszi ki magát (lásd a következő pontot).

6) Rendelet az euroövezetben jelentkező túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára irányuló jogérvényesítési intézkedésekről: Hasonlóan a költségvetés vonatkozásában előírtakhoz, ha valamelyik euroövezeti tagállam több ízben nem tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében kibocsátott tanácsi ajánlásoknak, GDP-je 0,1%-ának megfelelő éves bírságot tartozik fizetni. A bírság kivetése csak minősített többségű szavazással („fordított szavazás”, lásd fentebb) állítható le, s e szavazáson csak az euroövezet tagállamai vesznek részt.

Europa Press Rapid

---------------------

Az Euró Plusz Paktum célja, hogy kiegészítse a Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve az EU hivatalos közös gazdaságpolitikáját, az Európa 2020 stratégiát olyan módon, hogy a nemzeti gazdaságpolitikai célok ne kerüljenek ezekkel összeütközésbe. A Paktumnak az a célja, hogy a tagállamok a saját hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy egyeztetnek egymással, és saját, nemzeti döntéseikkel ne hátráltassák, hanem segítsék közös céljaik megvalósítását.

A versenyképességi fejezet gerincét Németország sikeres versenyképességi programja inspirálta, és elsősorban a bérpolitikára koncentrál. A tagállamok azt fogják nyomon kísérni, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, vagyis a béremelkedések mögött tényleges többlet-teljesítmény van-e. A versenyképességgel kapcsolatos legfontosabb vállalások azok, hogy a kollektív béralku nemzeti hagyományait is figyelembe véve a tagállamoknak meg kell próbálniuk megakadályozniuk a többlet-teljesítménnyel nem alátámasztott bérnövekményeket, és meg kell nehezíteniük az automatikus béremelések (pl. inflációs indexálás) rendszerét.

Bár a Paktum az innováció fejlesztését, a bürokrácia csökkentését is előírja, alapvetően a bérpolitika terén fogalmaz meg sarkos kötelezettségeket. A tagállamoknak különösen figyelniük kell arra, hogy a közszférában, ahol az állam állapítja meg a béreket, a béremelések növelése ne legyen magasabb a piaci bérnövekedésnél.

A felelős állami költségvetések területén az Euró Plusz Paktum két újdonságot hoz a résztvevő tagállamoknak. Egyrészt az Euró Plusz Paktum lényegében kiegészíti a maastrichti mutatókat egy ötödik mutatóval, a fenntarthatósági réssel, ami azt fogja mérni, hogy a tagállamok nyugdíjrendszerei, az egészségügyi és segélyezési rendszerek milyen hatással lehetnek a költségvetésre.

További jelentős újítás, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot a tagállamoknak be kell építeniük saját alkotmányukba vagy alaptörvényeikbe, és nemzeti szinten is kikényszeríthetővé kell tenniük azt.

Euractiv

-------

A versenyképességi csomag elemei:

1, bérpolitika a termelékenység alapján

2, foglalkoztatás növelése

3, állami költségvetések fenntarthatósága (nyugdíjrendszerek, egészségügy, szociális ellátások)

4, pénzügyi rendszer stabilitása

5, adópolitikai koordináció