Az Euró Plusz Paktum

"Six-pack" jogszabálycsomag elemei:

1) A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának jogi alapját (1466/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió tagállamai a kedvező időszakokban megfontolt költségvetési politikát folytassanak, s ezáltal megfelelő tartalékot halmozzanak fel a kedvezőtlen időszakokra. A kedvező időszakokban eddig tanúsított engedékenységgel szakítva az államháztartás felügyelete a jövőben a költségvetési politika megfontolt kialakításának új elvét fogja követni, amely a középtávú célkitűzés felé való konvergálást hivatott biztosítani. A Bizottság figyelmeztetést bocsáthat ki, ha az euroövezet tagállamai jelentősen eltérnek a megfontolt költségvetési politikától.

2) A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának jogi alapját (1467/97/EK rendelet) módosító rendelet: A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága a költségvetési politikák súlyos hibáinak kiküszöbölésére szolgál. A rendelet annyiban módosul, hogy az adósságállomány alakulását az eddiginél szorosabban figyelemmel kísérik, és az a hiány alakulásával egyenlően esik latba a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljáráshoz kapcsolódó döntéshozatalkor. A GDP 60%-át meghaladó adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak lépéseket kell tenniük, hogy adósságukat elfogadható ütemben csökkentsék, ami az elmúlt három évben mért 60% fölötti rész huszadrészével való csökkentésnek felel meg.

3) Rendelet az euroövezet költségvetési felügyeletének hathatós érvényre juttatásáról: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában bekövetkező változásoknak az euroövezet tagállamaira alkalmazandó új, többlépcsős szankciórendszer ad nyomatékot. A prevenciós ágon a költségvetési politika megfontolt kialakításától való jelentős eltérés kamatozó letét elhelyezésének kötelezettségével járna. A korrekciós ágon pedig a GDP 0,2%-ának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azon országot, amelyre nézve túlzott hiány fennállásáról szóló határozat születik. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást.

Felmerült, hogy a jog érvényre juttatása érdekében e szankciók kapcsán „fordított szavazás” kerüljön alkalmazásra, vagyis a szankcionálásra irányuló bizottsági javaslat elfogadottnak minősülne, hacsak a Tanács azt minősített többséggel el nem veti. A letétekből és bírságokból származó kamatokat az euroövezet azon tagállamai között osztanák fel, amelyek sem túlzott hiánnyal, sem túlzott egyensúlyhiánnyal nem rendelkeznek.

A változások kialakítása megkönnyíti az áttérést egy olyan jogérvényesítési rendszerre, amely – a Bizottság június 30-i közleményével összhangban – az uniós költségvetéshez kapcsolódik.

4) Új irányelv a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről: Mivel a költségvetési politika kialakítása decentralizált, a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek meg kell nyilvánulniuk a nemzeti költségvetési keretekben, vagyis a nemzeti költségvetés kialakításának alapját képező elemekben (könyvelési rendszerek, statisztikák, előrejelzési gyakorlatok, költségvetési szabályok és eljárások, költségvetési kapcsolatok más kormányzati egységekkel, például a helyi és a regionális önkormányzatokkal). Az irányelv rögzíti a tagállamok által betartandó minimális követelményeket.

5) Új rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és korrekciójáról: A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás új elem az uniós gazdaságfelügyelet keretén belül. Ennek része az egyensúlyhiányokban rejlő kockázatok rendszeres időközönkénti értékelése egy gazdasági mutatókból álló eredménytábla alapján. A Bizottság erre támaszkodva a kockázatnak kitett tagállamok esetében mélyreható felülvizsgálatot indíthat a háttérben álló problémák feltárására. Azon tagállamok esetében, amelyek egyensúlyhiánya súlyos vagy a GMU működését veszélyezteti, a Tanács ajánlásokat fogadhat el és „túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást” indíthat.

Az eljárás alatt álló tagállamnak korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania. A Tanács azt megvizsgálja, és megszabja a korrekciós intézkedés határidejét. A korrekciós intézkedés megtételének többszöri elmulasztása esetén az euroövezet szóban forgó tagállama szankcióknak teszi ki magát (lásd a következő pontot).

6) Rendelet az euroövezetben jelentkező túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára irányuló jogérvényesítési intézkedésekről: Hasonlóan a költségvetés vonatkozásában előírtakhoz, ha valamelyik euroövezeti tagállam több ízben nem tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében kibocsátott tanácsi ajánlásoknak, GDP-je 0,1%-ának megfelelő éves bírságot tartozik fizetni. A bírság kivetése csak minősített többségű szavazással („fordított szavazás”, lásd fentebb) állítható le, s e szavazáson csak az euroövezet tagállamai vesznek részt.

Europa Press Rapid

---------------------

Az Euró Plusz Paktum célja, hogy kiegészítse a Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve az EU hivatalos közös gazdaságpolitikáját, az Európa 2020 stratégiát olyan módon, hogy a nemzeti gazdaságpolitikai célok ne kerüljenek ezekkel összeütközésbe. A Paktumnak az a célja, hogy a tagállamok a saját hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy egyeztetnek egymással, és saját, nemzeti döntéseikkel ne hátráltassák, hanem segítsék közös céljaik megvalósítását.

A versenyképességi fejezet gerincét Németország sikeres versenyképességi programja inspirálta, és elsősorban a bérpolitikára koncentrál. A tagállamok azt fogják nyomon kísérni, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, vagyis a béremelkedések mögött tényleges többlet-teljesítmény van-e. A versenyképességgel kapcsolatos legfontosabb vállalások azok, hogy a kollektív béralku nemzeti hagyományait is figyelembe véve a tagállamoknak meg kell próbálniuk megakadályozniuk a többlet-teljesítménnyel nem alátámasztott bérnövekményeket, és meg kell nehezíteniük az automatikus béremelések (pl. inflációs indexálás) rendszerét.

Bár a Paktum az innováció fejlesztését, a bürokrácia csökkentését is előírja, alapvetően a bérpolitika terén fogalmaz meg sarkos kötelezettségeket. A tagállamoknak különösen figyelniük kell arra, hogy a közszférában, ahol az állam állapítja meg a béreket, a béremelések növelése ne legyen magasabb a piaci bérnövekedésnél.

A felelős állami költségvetések területén az Euró Plusz Paktum két újdonságot hoz a résztvevő tagállamoknak. Egyrészt az Euró Plusz Paktum lényegében kiegészíti a maastrichti mutatókat egy ötödik mutatóval, a fenntarthatósági réssel, ami azt fogja mérni, hogy a tagállamok nyugdíjrendszerei, az egészségügyi és segélyezési rendszerek milyen hatással lehetnek a költségvetésre.

További jelentős újítás, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot a tagállamoknak be kell építeniük saját alkotmányukba vagy alaptörvényeikbe, és nemzeti szinten is kikényszeríthetővé kell tenniük azt.

Euractiv

-------

A versenyképességi csomag elemei:

1, bérpolitika a termelékenység alapján

2, foglalkoztatás növelése

3, állami költségvetések fenntarthatósága (nyugdíjrendszerek, egészségügy, szociális ellátások)

4, pénzügyi rendszer stabilitása

5, adópolitikai koordináció