Megszüntették a Franciaország ellen indított deficiteljárást

A pénzügyminiszterek az Európai Bizottság novemberi javaslatának megfelelően megszüntették a deficiteljárást, melyet még 2002-ben túlzott államháztartási hiánya miatt indítottak Franciaország ellen.

Párizs már 2005-ben teljesítette a GDP-hez viszonyított 3 százalék alatti deficitet, míg 2006-ban a hiány már csak 2,7 százalék volt. A Bizottság szerint a deficit 2007-ben és 2008-ban is tovább csökken majd. A testület pozitívan értékelte azt is, hogy Párizs az államadósság növekedésének tendenciáját is megfordította.

EUvonal

China's trade surplus with Europe soars 31 per cent

China's trade surplus with the European Union soared to 91.66 billion dollars at the end of last year, up 31 per cent from 2005, the commerce ministry said on Sunday.

Total China-EU trade value rose 25 per cent to hit 272.3 billion dollars in 2006, with exports reaching 181.98 billion dollars, up 27 per cent year-on-year, and imports growing by 23 per cent to 90.32 billion dollars.

The European Union remained China's top trading partner last year, accounting for nearly 16 per cent of China's global trade, the ministry said on its website.

China said it recorded a trade surplus of 70.12 billion dollars with the European Union in 2005, although one EU estimate put the surplus at about 106 billion euros (137 billion dollars). The difference between the two figures is believed to stem mainly from different counting of services and export goods which use imported materials or components. Commerce Minister Bo Xilai said earlier this month that reducing the huge trade surplus would be the 'top priority' for China's foreign trade development this year.

Its total trade surplus reached 177.47 billion dollars in 2006, while its foreign exchange reserves soared 30 per cent to 1.0663 trillion dollars, the government said.

The excessive trade surplus has caused tensions with the United States and Europe, and harms both domestic economic development and foreign trade relations, Bo said. US and European critics say China's renminbi currency remains undervalued and makes Chinese exports cheaper. The government has allowed the currency to appreciate by about 5 per cent against the dollar over the last 18 months and it is expected to rise by a similar margin this year.

M&C

Friends of EU constitution defend treaty's 'fundamental content'

A pro-EU constitution gathering in Madrid has called for a revised version of the charter to not go "below" the existing compromise, while expressing "frustration" at the lack of alternative solutions put forward by countries that have failed to ratify it.

The EU constitution as it stands is "the result of complex and difficult negotiations" which reflects "delicate balances bringing together diverse political, social, economic and legal interests," stated delegates from the 18 countries that have already ratified the charter plus Ireland and Portugal on Friday (26 January). The group stated that any new version of the text should "respect its fundamental content and its balances," while acknowledging that certain modifications to the constitution could prove necessary following the negative 2005 votes in France and the Netherlands.

"Obviously we are aware that as every human construction, even this treaty can be improved," suggested Alberto Navarro, Spain's Europe minister, explaining that new challenges have come up since 2004, when the constitution was signed. "If needed, we could add something about climate change, immigration or energy… We are ready for that. But the clear message from Madrid is that we prefer to improve the text rather than cut out from it," said Spain's minister.

Nicolas Schmit, the Europe minister of Luxembourg which had co-organised the meeting with Spain, stated "We can't move below from what we have already achieved in the treaty signed by all member states. We can go further but not below."

Frustration with sceptics

According to observers to the talks, Spain's suggestions for new elements to be included in the revised treaty did not however feature high at the meeting. "It was not much of an issue," one insider commented. However, ministerial delegates from most of the attending countries pointed out that member states who find it difficult to proceed with ratification should make clear what exactly they think is missing or what they dislike in the existing text.

Apart from France and the Netherlands, seven other countries have not ratified the EU charter: Ireland and Portugal - the duo that asked to be allowed to attend the pro-constitution camp meeting - as well as the UK, Sweden, Denmark, the Czech Republic and Poland.

Asked by journalists whether the "friends of EU constitution" felt frustrated by the lack of alternative proposals from the non-ratifiers on how to solve the impasse, Mr Navarro said "undoubtedly." He pointed out that back in 2004 even Jack Straw, the then UK foreign minister, passionately defended the treaty in Britain's parliament. But after the French and Dutch votes, "all of a sudden it has become difficult" to take the final legal step to approve the document, he said.

Apart from Spain and Luxembourg's Europe ministers, the Madrid meeting was mostly attended by officials at a lower level, with Sweden, Denmark and UK also sending diplomats to "observe" the debate.

Meanwhile, the Madrid participants were trying hard to avoid the impression that their initiative was aimed at dividing Europe into two camps, while highlighting their full support for German chancellor Angela Merkel's drive to salvage the EU charter. The organisers' struggle to prevent an image of dividing the EU sparked amusement among journalists when they moved flags back and forth from the central press point - starting with 20 attending countries and finishing just with the flags of Spain, Luxembourg, Germany and the EU.

Siemens-Bußgeld reduziert deutsche Zahlung nach Brüssel

Das millionenschwere Bußgeld, das Siemens und andere Elektrokonzerne wegen Preisabsprachen in die EU-Kasse zahlen müssen, hat positive Auswirkung auf den deutschen Fiskus. Finanzminister Steinbrück muss 150 Millionen Euro weniger nach Brüssel überweisen.

Brüssel - Bundesfinanzminister Peer Steinbrück (SPD) wird sich freuen: Das hohe EU-Bußgeld von 750,7 Millionen Euro für Siemens und andere internationale Elektrokonzerne wegen illegaler Preisabsprachen wird im laufenden Jahr den deutschen Beitrag in die EU-Kasse mindern.

Die Strafgelder der Konzerne fließen vollständig und direkt in die EU-Kasse; die EU-Staaten müssen deshalb anteilig weniger einzahlen, berichteten EU-Diplomaten heute in Brüssel. Da Deutschland als größter Einzahler nach Brüssel für etwa 20 Prozent des EU-Budgets aufkommt, beträgt die anteilige Einsparung für Steinbrück etwa 150 Millionen Euro, hieß es weiter.

Siemens muss wegen Preisabsprachen bei Schaltanlagen für Stromnetze mit 418,6 Millionen Euro den Löwenanteil der Strafzahlungen leisten. Das EU-Budget hat im laufenden Jahr einen Umfang von gut 115 Milliarden Euro.

Spiegel

Topolanek a cseh kormányfö

Egy elsikkadt hír: pénteken a cseh parlamentben megalakulhatott az új kormány, mivel 2 ellenzéki képviselö nem vett részt az ülésen, egy pedig tartózkodott. Így Topolanek jobboldali koalíciós kormánya 100-97 arányban bizalmat kapott...

Nem kérdés, hogy a kormány törékeny többségel rendelkezik. Mégis nagy reformokba vágja a fejszéjét: "A cseh miniszterelnök beszédében megigérte, hogy fokozatosan csökkentik az államháztartás jelenlegi aggasztó hiányát, a 2010-ig tartó megbizatási idő alatt pedig évente két-két százalékkal a köztisztviselők számát. Bevezetik a – 17 és 19 százalék közötti – egykulcsos adót, ugyanakkor a bérek, illetve a bevételek nagyságától függően állapítják meg az adóalapot, hogy az eddigi 12 százalékos adósávban tartozó középrétegek kiadása ne növekedjék. Előkészítik és ha lehetséges valóra is váltják a Cseh Légiforgalmi Társaság (CA) a prágai repülőtér és a posta magánosítását. Lesz vizitdíj, a kórházi étkezéshez való hozzájárulás, s fizetni kell majd a vények kiváltásakor is. Ugyanakkor megszabják a lakossági önrész éves felső határát az átlagbérnél kevesebb jövedelmű g személyek, illetve családok számára. "

Nol

Vasúti liberalizáció?

Az Európai Parlament második olvasatban elfogadta a harmadik vasúti csomagot, amely szerint a belföldi utasok új jogokat kapnának, egységes jogosítványa lehet a vonatvezetőknek, és megnyílhat a verseny a nemzetközi személyszállítás területén.

Az EP közlekedési bizottsága eredetileg még olyan jelentést fogadott el, amely 2017-re, a tagállamok álláspontjával ellentétben a belföldi vasúti személyszállítás liberalizációját is javasolta, de a plenáris ülésen a képviselők nem támogatták ezt. A kérdés ezzel le is került a napirendről és nem kerül majd az egyeztető bizottság elé sem.

A képviselők elfogadták viszont a tagállamok javaslatát, amely 2010-re a tenné nyitottá a versenyre a nemzetközi vasúti személyszállítást.

A másik kényes téma az egységes európai utas jogok kérdése volt, melyet a képviselők támogattak. Az EP szeretné elérni, hogy a légi közlekedésben alkalmazott szabályokhoz hasonlóan, a belföldi vonatok utasai is kapjanak minimum kompenzációt, amennyiben késik a vonatuk. A képviselők az egyórás késésért a jegy 25 százalékát, kétórás késésért a jegy 50 százalékát adnák vissza az utasoknak, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a késésért. Ezek a szabályok eddig csak a nemzetközi utasokra vonatkoztak, amelyek azonban az összes utazó mindössze 5 százalékát teszik ki.

A tagállamok akaratával ellentétben, amelyek csak a vonatvezetőket vették volna be az irányelvbe, a képviselők elfogadták azt is, hogy a személyzetre harmonizált, az egészségi állapotot, az alapképzést és az általános szakmai tudást is magukba foglaló szabályok vonatkozzanak.

A jelentés szerdai vitájában felszólaló Barsiné Pataky Etelka (néppárti) azt mondta, a harmadik vasúti csomaggal megvalósuló liberalizáció „csak akkor lesz sikeres, ha gazdaságilag egészséges, logisztikailag felkészült, modern vasúti társaságok fogják nyújtani a szolgáltatást.” A képviselőnő szerint „ma nem ez a helyzet: az új, és egyes régi tagállambeli vasúti társaságok küzdenek a felhalmozott deficittel, a tagállamok pedig a konszolidáció problémájával".

„A vasúti csomagban szerepel olyan javaslat, amely meghosszabbítja a nemzeti személyszállításban a liberalizációra való felkészülési időt. Az a véleményem, hogy a hosszabb felkészülési idő nem elég.” - mondta Barsiné. A politikus szerint „a cél tehát az, hogy az új tagállamokban meglévő értékek – jelen esetben a vasúti szolgáltatás – ne essen áldozatul a belső piaci nyitásnak, hanem értékes része legyen annak”.

A szintén néppárti Becsey Zsolt szerint az új tagállamok jelentős államháztartási problémáik miatt csak az euró bevezetése után öt évvel tudják a teljes liberalizációt elfogadni, hiszen addig nem képesek úgy feltőkésíteni a vasuti vállalatainkat, hogy a versenyt állni tudják. A képviselö szerint 2022 körül lenne megvalósítható a teljes vasuti liberalizáció.

Euvonal, EP sajtószolgálat

Szorosabb rendőrségi együttműködésről állapodtak meg az EU-tagállamok

A tagállamok belügyminiszterei megállapodtak a prümi szerződés az EU szabályokba való beemeléséről, amely a bűnözés és terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében hozzáférést biztosít a tagállamoknak egymás bűnügyi nyilvántartásaihoz.

A drezdai ülésen a 27 tagállam és az Európai Bizottság egyetértettek, hogy megosztják egymással gépkocsi nyilvántartásukat, az ujjlenyomat, valamint a DNA adatbázisokat.

A prümi szerződés, amelyet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország kötött 2005-ben, lehetővé teszi, hogy más tagállamok is hozzáférjenek az egyes nemzeti, rendőrségi adatbázisokhoz és a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét irányoz elő. Sajtóértesülések szerint azonban Csehország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Írország még időt kért arra, hogy megvizsgálja a javaslat pénz- és igazságügyi vonatkozásait.Schäuble szerint a német-osztrák adatcsere óta, 1500 azonosítatlan ujjlenyomatot sikerült azonosítani az osztrák rendszer alapján.

Euvonal

Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament új elnöke

450 szavazattal az első fordulóban az Európai Parlament új elnökévé választották a német, néppárti Hans-Gert Pötteringet kedden, Strasbourgban.

2007. január 16-án, Strasbourgban, titkos szavazáson választott magának új elnököt az Európai Parlament, miután letelt az előző házelnök, a spanyolországi, szocialista Josep Borrell két és fél éves mandátuma.

A 715 leadott szavazatból 26 volt érvénytelen. A 689 érvényes voks közül 450-et (65,31 százalék) nyert el a néppárti Hans-Gert Pöttering. (Az abszolút többséghez 345 szavazatra volt szükség.) A zöldpárti, olasz Monica Frassoni 145, Francis Wurtz (Egyesült Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, francia) 48, Jens-Peter Bonde (Függetlenség/Demokrácia, dán) 46 voksot kapott.

Hans-Gert Pöttering 1979 óta európai parlamenti képviselő, 1999 óta pedig az Európai Néppárt - Kereszténydemokraták képviselőcsoportot vezette az EP-ben. A politikus 1945. szeptember 15-én született az alsószászországi Bersenbrückben. Jogot, politológiát, történelmet tanult a bonni és a genfi egyetemen, majd a genfi Institut des Hautes Etudes Internationales-ban és a New-York-i Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1974-ben doktori címet szerzett, 1976 és 1979 között tudományos munkát végzett. 1990-ben ő lett az osnabrücki CDU körzeti elnöke, 1999-től a CDU szövetségi elnökségének és vezetőségének tagja. Szintén 1999-től az Európai Néppárt elnökhelyettese.

EP Sajtószolgálat

Szélsőjobb frakció alakult az Európai Parlamentben

Identitás, Hagyomány, Szuverenitás néven megalakult a szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben, amelynek húsz tagja van. frakcióvezető a francia Nemzeti Front tagja, Bruno Gollnisch lesz.

A frakció célja a nemzeti szuverenitás fokozása, valamint moratórium kimondása a bevándorlásra, főként az iszlám országokból érkező külföldiekre. Az önálló frakció révén a szélsőjobb az eddiginél is nagyobb energiával bírálhatja majd az EU-alkotmányozás terveit és Törökország tervezett csatlakozását.

Euvonal

A Bizottság új energiapolitikát javasol

Az Európai Bizottság új, átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását szeretné elérni. A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást.

A Bizottság szerint a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság azt javasolja, hogy az EU tagállamok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.

A Bizottság az energia tényleges belső piacának létrehozásában, a szénszegény energiára való áttérés meggyorsításában és az energiahatékonyság növelésében látja a megoldást.

Belső energiapiac

A testület szerint az Unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van. A javaslat úgy véli, hogy világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását, erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzést kell bevezetni és nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 százalékos összekapcsolására, melyeket koordinátorok kinevezésével valósítanának meg.

Megújuló energiaforrások

A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2020-ig teljes energiamixüknek 20 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában - a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is - lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 százalékos arányt el kell érniük. 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a bioüzemanyagok és a hűtés és fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére.

Az Európai Unió továbbá a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.

Energiahatékonyság

A Bizottság 2020-ig 20 százalékkal szeretné csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Amennyiben ez megvalósul, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót és mintegy 780 tonna széndioxidot takarítana meg.

A bizottsági javaslatban az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetése, az előírások szigorítása, a készülékek jobb címkézése, az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás hatékonyságának javítása szerepel fő célként.

A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
EUvonal

Far-right group formed in European Parliament

Far-right MEPs have managed to club together in the European Parliament, getting enough members to form a political group entitling them to EU funds. The group was created on Tuesday (9 January) and managed to get just the threshold number of deputies needed under EU rules - 20 MEPs from six different member states.

The diverse group which houses politicians from Romania's anti-Roma xenophobic Greater Romania Party, through to France's and Belgium's anti-immigrant National Front and Vlaams Belang. The group also includes Andrew Mölzer (an Austrian MEP kicked out of a far-right party in Austria for being too extremist)), Dimitar Stoyanov (a Bulgarian MEP who caused a ruckus in the parliament last year when he circulated a derogatory email about Roma people) and two Italian MEPs Luca Romagnoli and Alessandra Mussolini (granddaughter of Benito).

The group is to be headed by Bruno Gollnisch, a member of the National Front, and is to be called "Identity, Tradition and Sovereignty. "Having hammered out a political charter upon which they can agree - broadly anti-immigration, anti-EU constitution and anti-Turkish EU membership - the text will now be sent to European Parliament president Josep Borell. One of Mr Borrell's last duties - he is due to step down next week – may be to formally announce the formation of the group in the upcoming Strasbourg plenary, a parliament contact said.

From then on, the group will be entitled to EU funding and some positions within the European Parliament, such as a vice-presidency of a committee.In total, the group consists of seven French MEPs (National Front), five Romanian MEPs (Romania Mare), three Flemish MEPs (Vlaams Belang), two Italian MEPs (Lista Mussolini and Fiamma Tricolore), and one MEP each from Bulgaria (Attack), Austria and the UK (both independents).

Euobserver

Ausztria részlegesen megnyitja munkaerőpiacát

Az új osztrák koalíció döntése értelmében a 2004-ben csatlakozott tagországok, valamint Románia és Bulgária jól képzett munkavállalói is könnyebben juthatnak be az osztrák munkaerőpiacra. Az intézkedés a jobbközép néppárt és a szociáldemokrata párt között született koalíciós szerződés része, amelyet hétfőn, három havi tárgyalássorozat után véglegesítettek.

A gazdasági és munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint Ausztria néhány hiányszakmát nyit meg, amelyekbe képzett munkaerőt vár. A közlemény egyelőre nem tartalmazza a szakmák pontos listáját.

Euvonal

Holland munkaeröpiac megnyitása

A holland kormány döntése értelmében 2007. január 1-jétől Hollandia is megnyitja munkaerőpiacát a 2004. május 1-jén csatlakozott országok számára. A döntés tényleges hatályba lépéséhez azonban szükség van a holland parlament hozzájárulására, amely egyelőre várat magára.

Néhány ágazat és szakma azonban mentesül a szokásos munkavállalási engedélyezés alól. A meghatározott szakmákban a EU10-ekből származó munkavállalóknak két héten belül kiadják a munkavállalási engedélyt. A gyorsított eljárást a mezőgazdasági szektorban, a belvízi szállításban, a fém- és iparcikk-kereskedelemben (kisméretű fémmegmunkáló ipar), a vágóhidak és halfeldolgozó üzemek, valamint a tudományos kutatás esetében alkalmazzák. 2006. szeptemberétől a kiskereskedelmi eladók, acélipari munkások, szociális ellátásban dolgozók, egyes egészségügyi dolgozók, pékek, a távközlési szektor egyes alkalmazottai, vendéglátó ipari dolgozók, szállodai alkalmazottak, valamint a rendőrök számára nyílt meg a könnyített elhelyezkedés lehetősége.
Euvonal

Mérséklődött a munkanélküliség az euróövezetben

Az euróövezetben novemberben 7,6 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya (számuk 11,2 millió) az októberi 7,7 százalékról. A legújabb jelentés szerint a munkanélküliség több hónapi stagnálás után (7,8%)szeptemberben kezdődett javulni (7,7%). 2005. novemberében 8,4 százalékos volt a munkanélküliség az euróövezetben. Főleg a foglalkoztatás németországi, franciaországi és belgiumi javulása segítette az átlag lefaragását az elmúlt hónapokban.

A 25 tagú EU-ban novemberben 7,7 százalékos volt az átlagos arány, az októberi 7,8 százalék után. Tavaly novemberben az EU-ban átlagosan 8,6 százalékos volt a munkanélküliek aránya. Az Eurostat becslése szerint novemberben 16,9 millióan voltak munka nélkül az EU-ban, az októberi 17,2 millió után.

Az EU-ban novemberben is Lengyelországban volt a legnagyobb a munkanélküliség, 13,6 százalékon az októberi 13,8 százalék után, a 2005. novemberi 17,1 százalék helyett. A második helyezett Szlovákiában 12,3 százalékra csökkent az arány az októberi 12,6 százalékról, amely tavaly novemberben 15,7 százalékos volt. Az élbolyban maradt Franciaország és Spanyolország is, 8,6 százalékos, illetve 8,4 százalékos aránnyal. Magyarországon az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint novemberben 7,7 százalékosra nőtt a munkanélküliség az októberi 7,6 százalékról, míg tavaly novemberben 7,4 százalékos volt.

Euvonal

3 új hivatalos nyelv

A román és bolgár mellett 2007 január 1.-töl az ír is hivatalos nyelvvé vált az Európai Unióban. Újdonság továbbá, hogy a bolgár nyelvvel a cirill abc is megjelenik. Az ír a közösség elsö kelta hivatalos nyelve.

Az unió egyik alapértéke a kulturális sokszínüség. Mindez a költségvetésben is megjelenik. A hivatalos nyelvek közötti fordításra megy el a közös költségvetés 1%-ka, mintegy 1,1 milliárd Euro.

A 23 hivatalos nyelv mellett több nyelvi kisebbség küzd, hogy anyanyelvét hivatalos nyelvként fogadja el az integráció. A katalán, baszk, galíciai, walesi, skót nyelvek azonban a tagállamokban is csak regionális hivatalos nyelvek, így nem valószínü, hogy az unió elismerné hivatalos nyelvként használatukat.

27 tagúra bővült az Európai Unió

Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásával 27 tagúra bővült az Európai Unió. Ezzel az EU népessége majdnem eléri a 493 milliót. Az EU azonban védzáradékokat vethet be, ha a két tagország nem tudja teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket. Bulgária és Románia csatlakozásával, valamint az ír nyelv hivatalos nyelvvé válásával az Európai Uniónak ezentúl 23 hivatalos nyelve van.

Az EU a 2006-ban élelmiszerbiztonsági intézkedéseket vezetett be a két tagország ellen. A Bizottság a bolgár légitársaság ellen is védzáradékot léptetett életbe, mert annak 55 repülőgépe Brüsszel szerint nem biztonságos.

A jelenlegi tagállamok egyoldalúan felfüggeszthetik a polgári- és büntetőjoggal kapcsolatos EU kötelezettségek betartását a bel-és igazságügyi együttműködés terén, míg a belső piaci védzáradék akkor vethető be, ha Románia és Bulgária súlyosan megsérti a belső piac működési szabályait. A gazdasági védőintézkedés keretében a súlyos gazdasági nehézségek kezelhetők, és Brüsszel védzáradékokat állapíthat meg az EU-s pénzek felhasználása kapcsán felmerülő problémák esetén is.

A Bizottság legutolsó jelentése Bulgáriának az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU-s agrártámogatások befogadására alkalmas adminisztrációs intézményrendszer hiányát rója fel. Az EB szerint Bulgária csak korlátozott reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás terén.

Románia tekintetében szintén problémásnak ítélte a Bizottság a mezőgazdasági pénzek befogadási kapacitását, az igazságügyi rendszert, valamint a korrupciót. A jelentés szerint a korrupció az egészségügyet, az oktatást és a helyi önkormányzatokat is átszövi. A testület szerint reális a veszélye annak, hogy Bukarest nem lesz képes befogadni az EU-ból érkező agrártámogatásokat.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az előző évhez képest Románia egy-egy terülten jelentős fejlődését ért el, mint például a regionális politika, valamint a versenyképesség.

Bukarestben és Szófiában óriási ünnepségeket rendeztek a csatlakozás tiszteletére. Az ünnepségeken magas rangú külföldi vendégek vettek részt. Göncz Kinga külügyminiszter angol és magyar nyelven gratulált a románoknak - a romániai magyar közösséget is üdvözölve - az EU-csatlakozás alkalmából.

Euvonal

Szlovéniában bevezették az eurót

Szlovéniában az EU-10-ek közül elsőként január 1-jén bevezették az eurót. Január első két hetében még a tollár is forgalomban lesz, ám Ljubljana átmenet nélkül vezette be az euró pénzérméket, amely azt jelenti, hogy a kereskedőknek euróban kell visszaadniuk a vásárlóknak.

Euvonal