Az Európai Parlament második olvasatban elfogadta a harmadik vasúti csomagot, amely szerint a belföldi utasok új jogokat kapnának, egységes jogosítványa lehet a vonatvezetőknek, és megnyílhat a verseny a nemzetközi személyszállítás területén.
Az EP közlekedési bizottsága eredetileg még olyan jelentést fogadott el, amely 2017-re, a tagállamok álláspontjával ellentétben a belföldi vasúti személyszállítás liberalizációját is javasolta, de a plenáris ülésen a képviselők nem támogatták ezt. A kérdés ezzel le is került a napirendről és nem kerül majd az egyeztető bizottság elé sem.
A képviselők elfogadták viszont a tagállamok javaslatát, amely 2010-re a tenné nyitottá a versenyre a nemzetközi vasúti személyszállítást.
A másik kényes téma az egységes európai utas jogok kérdése volt, melyet a képviselők támogattak. Az EP szeretné elérni, hogy a légi közlekedésben alkalmazott szabályokhoz hasonlóan, a belföldi vonatok utasai is kapjanak minimum kompenzációt, amennyiben késik a vonatuk. A képviselők az egyórás késésért a jegy 25 százalékát, kétórás késésért a jegy 50 százalékát adnák vissza az utasoknak, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a késésért. Ezek a szabályok eddig csak a nemzetközi utasokra vonatkoztak, amelyek azonban az összes utazó mindössze 5 százalékát teszik ki.
A tagállamok akaratával ellentétben, amelyek csak a vonatvezetőket vették volna be az irányelvbe, a képviselők elfogadták azt is, hogy a személyzetre harmonizált, az egészségi állapotot, az alapképzést és az általános szakmai tudást is magukba foglaló szabályok vonatkozzanak.
A másik kényes téma az egységes európai utas jogok kérdése volt, melyet a képviselők támogattak. Az EP szeretné elérni, hogy a légi közlekedésben alkalmazott szabályokhoz hasonlóan, a belföldi vonatok utasai is kapjanak minimum kompenzációt, amennyiben késik a vonatuk. A képviselők az egyórás késésért a jegy 25 százalékát, kétórás késésért a jegy 50 százalékát adnák vissza az utasoknak, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a késésért. Ezek a szabályok eddig csak a nemzetközi utasokra vonatkoztak, amelyek azonban az összes utazó mindössze 5 százalékát teszik ki.
A tagállamok akaratával ellentétben, amelyek csak a vonatvezetőket vették volna be az irányelvbe, a képviselők elfogadták azt is, hogy a személyzetre harmonizált, az egészségi állapotot, az alapképzést és az általános szakmai tudást is magukba foglaló szabályok vonatkozzanak.
A jelentés szerdai vitájában felszólaló Barsiné Pataky Etelka (néppárti) azt mondta, a harmadik vasúti csomaggal megvalósuló liberalizáció „csak akkor lesz sikeres, ha gazdaságilag egészséges, logisztikailag felkészült, modern vasúti társaságok fogják nyújtani a szolgáltatást.” A képviselőnő szerint „ma nem ez a helyzet: az új, és egyes régi tagállambeli vasúti társaságok küzdenek a felhalmozott deficittel, a tagállamok pedig a konszolidáció problémájával".
„A vasúti csomagban szerepel olyan javaslat, amely meghosszabbítja a nemzeti személyszállításban a liberalizációra való felkészülési időt. Az a véleményem, hogy a hosszabb felkészülési idő nem elég.” - mondta Barsiné. A politikus szerint „a cél tehát az, hogy az új tagállamokban meglévő értékek – jelen esetben a vasúti szolgáltatás – ne essen áldozatul a belső piaci nyitásnak, hanem értékes része legyen annak”.
A szintén néppárti Becsey Zsolt szerint az új tagállamok jelentős államháztartási problémáik miatt csak az euró bevezetése után öt évvel tudják a teljes liberalizációt elfogadni, hiszen addig nem képesek úgy feltőkésíteni a vasuti vállalatainkat, hogy a versenyt állni tudják. A képviselö szerint 2022 körül lenne megvalósítható a teljes vasuti liberalizáció.
Euvonal, EP sajtószolgálat
No comments:
Post a Comment