500 milliárd forintnyi uniós pénzt osztottak ki a kiemelt projekteknek

Több mint 500 milliárd forintnyi támogatásról döntött a kormány, amelyet 271 kiemelt projekt kap majd az Új Magyarország fejlesztési Terv keretében. A fejlesztések között szerepelnek humán programok, útépítés, a Szépművészeti Múzeum bővítése, a Budavári Palota, a Zeneakadémia, és a Skanzen fejlesztése, de helyet kapott benne a hajdúszoboszlói fürdőváros és a balatonfüredi városközpont felújítása is.

A több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, döntés november folyamán születhet.

A kormány 117 alsóbbrendű út fejlesztését és 74 kiemelt projektet támogatott. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdődik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt.

A projektek gazdáinak mostantól van lehetőségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet és felkészüljenek a szerződéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerződést kössön az NFÜ-vel.

A kormány további 74 kiemelt projekt-javaslatot és 6 alsóbbrendű utat támogatna, ám ezek további kidolgozást igényelnek. Az ezekről szóló új javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

A most nem támogatott 246 projekt még mindig indulhat az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain, melyeket augusztusban hirdetnek majd meg, és amelyek a kiemelt projekteken túl több mint 2.000 milliárd forint támogatás elérését teszik majd lehetővé. Magyarország számára 2013-ig 22,4 milliárd euró uniós támogatás áll rendelkezésre.

Euvonal

Organic Market in Europe

Link:
http://www.organic-market.info/bio-markt/en_inhalte/inh_index.htm?link=Home

Megkezdődött a kormányközi konferencia

Tegnap ünnepélyes keretek között megkezdődött a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok külügyminiszterei a portugál elnökség által készített teljes szövegtervezetről kezdtek vitát. Lengyelország meg szeretné tartani lehetőségét az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra és az ioanninai kompromisszumot be kívánja emelni az alapszerződés szövegébe.

Lengyelország bejelentette, hogy meg szeretné tartani a jogot az alapvető jogok európai chartájából való kimaradásra. A lengyel delegáció vezetője Anna Fotyga külügyminiszter a konferencián kijelentette: elfogadják a kormányközi konferencia mandátumát és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy egy-egy döntést két évig lehessen blokkolni, maradhat az ioanninai kompromisszumban szereplő három hónapos határidő. A szövegezéskor azonban Varsó szeretné elérni, hogy ioanninai kompromisszum az alapszerződés főszövegében és ne egy külön jegyzőkönyvben szerepeljen. Az elnökség szerint a kérés technikai szinten kezelhető.

Az ioanninai kompromisszum szerint ha a tagállamok egy csoportja, amely ellenzi egy döntés meghozatalát, de a blokkoláshoz szükséges állam- vagy népességarány mindössze háromnegyed részét éri el, jelezheti, hogy valamilyen okból ellenzi, hogy a döntés a minősített többség szabályai szerint szülessen meg. Ekkor az elnökség elhalasztja a szavazást, és megpróbál kompromisszumot találni a felek közt. A kompromisszum keresésére határidőt a szöveg nem határoz meg, de azt ésszerű időn belül meg kell hozni.
Euvonal

A kormányzó párt nyerte a török választásokat

Vasárnap elsöprő fölénnyel nyerte meg az előrehozott választásokat a kormányzó Reccep Tayyip Erdogan vezette, mérsékelt iszlám politikát folytató Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az Európa-barát politikával rendelkező párt 12 százalékkal növelte híveinek számát.

Az előzetes, még nem hivatalos számítások alapján az AKP a szavazatok mintegy 46-48 százalékát szerezte meg, ami hozzávetőleg 12 százalékkal magasabb, mint az előző választásokon elért arány. Ez a kiemelkedő eredmény mégis valószínűleg a mandátumok számának csökkenésével jár majd, mivel idén több párt került be a török törvényhozásba: az AKP mellett még két másik szekurális párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), és a Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP), és mandátumhoz jutott 28 (többségében kurd) független jelölt is. Az AKP ennek ellenére valószínűleg egyedül alakíthat kormányt.

Bár a török lakosság egyre bizonytalanabb az uniós csatlakozással kapcsolatban, Erdogan pártja mégis erőteljes Európa-párti politikát folytat. Az Európai Bizottság elnöke hivatalosan gratulált Erdogan győzelméhez, és méltatta a kormányfő „személyes elkötelezettségét az ország unióhoz való közelítésében.”

A kormányzó párt hatalmának megszilárdulása jó jel az ország uniós integrációja szempontjából, ugyanakkor számos kérdés áll még nyitva ezzel kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalásokat tavaly decemberben azután szakította meg Törökországgal az EU, hogy az ország továbbra sem volt hajlandó megnyitni légterét és reptereit, valamint kikötőit a ciprusi repülők és hajók előtt. A tárgyalásokat március végén felújították, s a német elnökség alatt újabb fejezeteket nyitottak meg, ám Párizs megvétózta a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását.

Nicolas Sarkozy korábban kijelentette: az iszlám országnak nincs helye az unióban, és a csatlakozási tárgyalások kimenetele Törökország esetében csak egy „különleges partnerség” lehet. Sarkozy szerint az EU-nak vitát kellene folytatnia az Unió végső határairól, melyre decemberben kerülhetne sor. A tagországok a francia ötletet eddig nem fogadták kitörő lelkesedéssel, s néhányan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a téma napirendre kerülése csak az ellentéteket hozza felszínre. A portugál soros elnökség, több alkalommal is jelezte, hogy nem támogatja vita indítását a témában, és igyekszik új lendületet adni a török csatlakozási tárgyalásoknak.
Euvonal

Pension reform plan agreed in Italy

Italy's government and unions have reached a vital agreement on pension reforms that will mean people there working long. The deal followed marathon overnight talks and it potentially resolves one of the biggest challenges for Prime Minister Romano Prodi's government but the changes still face a difficult passage through parliament. Prodi said: "This agreement gives Italians a more just country, with new prospects for young people and a balanced pension system for the long term." He added: "It also respects our spending reductions. "

The reforms mean workers who have made 35 of pension contributions will have to retire at 58 from the start of next year instead of the current 57. The retirement age is to rise to 59 in January 2009, 60 in 2011, and 61 in 2013. This agreement replaces an earlier proposal that would have raised Italy's retirement age from 57 to 60 starting next year. That timing was strongly opposed by the unions.

The changes are necessary because Italy is under demographic pressure with a rapidly ageing population and low birth-rate. Italy spends 15% of its gross domestic products on pensions. That is the highest level in the European Union and savings are badly needed for Rome to meet EU rules on budget deficits. Some of the more left wing members of Prodi's coalition expressed disappointment and could yet vote against the plan.

Euronews

A területpihentetési rendszer felfüggesztését javasolja a Bizottság

Az Európai Bizottság az idén ősszel és jövő tavasszal a területpihentetési rendszer felfüggesztését fontolgatja, mert az utóbbi idők száraz időjárása miatt egyre csökken a gabonatermelés Európában. Az FVM szerint Magyarországon az idei gabonatermés nem éri el az előzetesen várt hektáronkénti 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz.

A Bizottság közleménye szerint a rendszer, amely kötelezővé teszi a gazdák számára, hogy megművelt területük 10 százalékát parlagon hagyják idén ősszel és 2008 tavaszán felfüggesztésre kerülne. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos szerint a pihentetés révén 10-17 millió tonnával nagyobb lehet jövőre az Európai Unióban a gabonatermés, s ez enyhíthetné a piaci feszültségeket, amit a készletek csökkenése, a termelés visszaesése okozott.

Euvonal

A postai szolgáltatások teljes liberalizációjára szavazott az Európai Parlament

A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják: évente hozzávetőleg 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az Európai Parlament nagy többséggel (512 igen, 155 nem, 13 tartózkodás) szavazta meg a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) A képviselők az új tagállamoknak, valamint a különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamoknak (Görögország) további két évet adnának a felkészülésre.

A piacnyitás értelmében a nemzeti postai szolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. (Ez volt az egyetlen terület, amelyre eddig nem terjedt ki a liberalizáció.) A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő.

Az EP szerint a megnövekedett verseny javítja a szolgáltatások minőségét és több választási lehetőséget nyújt a fogyasztók számára, valamint érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent. Az irányelv ugyanakkor nem érinti a postai dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a szociális partnerek közötti kapcsolatokat és a sztrájkjogot sem.

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”.

Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell jelentést tenniük az Európai Bizottságnak arról, hogyan finanszírozzák a nemzeti egyetemes szolgáltatásokat, amelyeknek biztosítania kell, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki által megfizethető áron, országszerte elérhetőek legyenek. A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint „minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen”.

A képviselők kiemelték: a vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Ezért a szöveg szerint a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűségének nem szabad csökkennie a vidéki és távoli térségekben sem. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében
A képviselők megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való működésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.
A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam - Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia - nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidő előtt teszi szabaddá a versenyt.
Euvonal

Megszünik az Euractiv.hu

Mindig ünnepélyes, de nagyon szomorú pillanat, amikor búcsúzik egy szerkesztőség. Kis stábunk most elköszön az olvasóktól, mert befejezi eddigi munkáját. Csaknem hat éve küszködünk, hogy fennmaradjunk, most be kell látni, hogy erre nincs esély.2001 szeptemberében, euro.hu néven indult az az uniós hírportál, amely célul tűzte ki, hogy az euró bevezetése előtt, Magyarország közelgő uniós csatlakozására készülve kicsit közelebb hozza az EU-t a magyar olvasókhoz. Később tulajdonosváltás miatt eurohirek.hu néven folytattuk a munkát. Kezdettől azokat a híreket kerestük az unióban megjelenő, nyílt forrást jelentő sajtótermékekben, amelyek a hétköznapi életnek az EU-csatlakozással ránk váró problémáit mutatják meg. Ebbe belefért minden, a nagypolitika működési mechanizmusától kezdve a lobbizás technikáin át emberek hétköznapi életét befolyásoló helyi döntések bemutatásáig - ezért is szerettük ezt a munkát. Amikor állami pénz is került az "EU-propagandára", úgy gondoltuk, eljött a mi időnk. Ám hiába pályáztunk, hiába ajánlottunk együttműködést minden, az EU-csatlakozással hivatalból foglalkozó szervezetnek, intézménynek, nem jutottunk előbbre. Most hát - nem annyira büszkén - elmondhatjuk: működésünk öt és fél éve alatt egyetlen fillért nem kaptunk az államtól arra a munkára, amelyre egyébként ugyanezen idő alatt milliárdokat költöttek el. Hogy milyen hatékonysággal, azt az akkori sajtó bőven taglalta. (Csak emlékeztetőül: EUKK, ha mond még ez a betűszó valamit, külügyminisztériumi és miniszterelnöki hivatali programok, pályázatok.) Packáztak velünk politikusok, ígérgetettek közhivatalnok, általában minden egyes poszton három-négy, ugyanis minimum ekkora volt a fluktuáció a működésünk időszaka alatt... Mindeközben híreink naponta bejárták a magyar internetes sajtót, s tudjuk, hogy nem kis számmal vannak rendszeres olvasóink. Előre menekültünk, amikor csatlakoztunk a brüsszeli EurActiv-hírsite-hálózathoz, amelynek - nem kis előkészítő munka után - magyar oldala lettünk. Hiába jutottunk azonban rajtuk keresztül némi bevételhez, a franchise-szerződéssel járó kötelezettségek (nem utolsó sorban az évről évre megduplázódó franchise-díj) hazai anyagi háttér (és bevétel) híján a legszigorúbb üzleti döntés meghozatalát kényszerítik ki. A felmondási idő öt hónapja alatt működtetnünk kell a site-ot,de az oldalon mostantól csak MTI-hírek lesznek. Csak reménykedünk, hogy eltűnésünkkel egy kicsit szegényebb lesz a magyar internetes tartalomszolgáltatás palettája. Kondoleálási cím: info@eurohirek.hueuractiv.hu

Franciaország késhet a költségvetési egyensúly helyreállításával

A franciák hivatalosan nem kaptak haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartaniuk akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

Nicolas Sarkozy a pénzügyminiszterek hétfői ülésén a stabilitási paktum "intelligens és dinamikus" értelmezését kérte a tagállamoktól, mert az államháztartás egyensúlyba állítása több időbe telik. Az euróövezet miniszterei - köztük az előző francia kormány szakpolitikusa is - áprilisban állapodtak meg arról, hogy 2010-ig megfelelő mértékben csökkentik országaik államháztartási hiányát. A miniszterek ülésén Sarkozy bejelentette: Párizs eddig soha nem látott reformprogramon dolgozik, melyet hamarosan ismertetnek.

A Sarkozy terve a megválasztása után röviddel ismertetett „fiskális sokk” gazdaságpolitikájának része, melynek egyik legfontosabb eleme az adócsökkentés. Ez több milliárd euróval rövidíti meg az államháztartás bevételi oldalát, minek következtében mintegy 2,5 százalékra emelkedhet 2008 folyamán a francia államháztartási deficit. Ez az arány megközelíti a Stabilitási Paktum felső, 3 százalékos határát, szemben a francia kormány által korábban vállalt 1,8 százalékkal.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Franciaország hivatalosan nem kapott haladékot a 2010-es határidő kitolására, de nem kell retorzióktól tartania akkor sem, ha az államháztartási hiány visszaszorítása csak 2012-re sikerül - értesült a Bruxinfo.

A tagállamok és a Bizottság ugyanakkor fenntartásokkal fogadták a francia terveket. Peer Steinbrueck német pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna miniszterei világossá tették, hogy a költségvetési konszolidációnak és reformnak kéz a kézben kell haladnia. Hasonlóan vélekedett Joaquin Almunia pénzügyi biztos is, aki szerint a Franciaország gazdasági növekedése és költségvetési egyensúlya egyaránt fontos. Wouter Bos holland pénzügyminiszter szerint a franciák programjának részletei egyelőre nem ismertek, ezért nem is lehet róluk érdemben nyilatkozni.
Euvonal

Elfogadták az uniós borreform tervezetét

Az Európai Bizottság elfogadta az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagját, amellyel az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, s előmozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását.

A döntésről szóló brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentős változások várhatóak. Így például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének első napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak.

A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain.

A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: azaz hogy a legkevésbé hatékony termelők vonuljanak ki a szőlőágazatból. Nekik az EU-bizottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. (Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán.) A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7,174 euróról 2,938 euróra csökken.

A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti időszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.

Az EU a világ legnagyobb bortermelője és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább előretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan "bortavak" keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentősek a viták.

Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő pedig keddi közleményében Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van.

Figyelö

EU & Brazília

Az Európai Unió és Brazília stratégiai partnerségi megállapodást írt alá szerdán (2007. július 4.) az első EU-brazil csúcstalálkozón, amely az unió és világ egyik legnagyobb fejlődő gazdasága közötti párbeszéd mélyítését célozza. A megállapodás az EU és Brazília közötti politikai párbeszéd mellett célul tűzi ki a tudományos és technológiai együttműködést, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való kooperációt, valamint a környezetvédelmi, oktatási és kulturális kapcsolatok erősítését. A megállapodás kiterjed a kereskedelem, a megújuló energiaforrások, valamint a szegénység elleni küzdelemben való együttműködés fokozására is.

Portugál elnökség programja

• IGC sikeres lezárása; jövöre megkezdödhessen a Reform Szerzödés ratifikációja
• Török csatlakozási tárgyalások folytatása
• EU-Afrika csúcs menedzselése
• EU-Brazília találkozó
• migrációs kérdések, bio-üzemanyagok,