A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.
Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják: évente hozzávetőleg 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.
Az Európai Parlament nagy többséggel (512 igen, 155 nem, 13 tartózkodás) szavazta meg a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.
Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) A képviselők az új tagállamoknak, valamint a különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamoknak (Görögország) további két évet adnának a felkészülésre.
A piacnyitás értelmében a nemzeti postai szolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. (Ez volt az egyetlen terület, amelyre eddig nem terjedt ki a liberalizáció.) A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő.
Az EP szerint a megnövekedett verseny javítja a szolgáltatások minőségét és több választási lehetőséget nyújt a fogyasztók számára, valamint érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent. Az irányelv ugyanakkor nem érinti a postai dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a szociális partnerek közötti kapcsolatokat és a sztrájkjogot sem.
Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció
A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”.
Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell jelentést tenniük az Európai Bizottságnak arról, hogyan finanszírozzák a nemzeti egyetemes szolgáltatásokat, amelyeknek biztosítania kell, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki által megfizethető áron, országszerte elérhetőek legyenek. A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint „minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen”.
A képviselők kiemelték: a vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Ezért a szöveg szerint a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűségének nem szabad csökkennie a vidéki és távoli térségekben sem. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében
A képviselők megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való működésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.
A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam - Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia - nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidő előtt teszi szabaddá a versenyt.
Euvonal
A képviselők megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való működésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.
A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam - Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia - nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidő előtt teszi szabaddá a versenyt.
Euvonal
No comments:
Post a Comment