Nem sokkal a brnói alkotmánybíróság ítéletének ismertetése után Václav Klaus cseh köztársasági elnök bejelentette: ellátta kézjegyével az unió intézményi rendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel az aktussal véget ért a 2007 decemberében – Magyarország megerősítésével – kezdődő, közel kétéves ratifikációs folyamat, és a szerződés hamarosan életbe léphet.
Klaus nyilatkozatában elmondta: előre számolt az alkotmánybíróság döntésével, és bírálta a testületet. „Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelme...” – jelenttte ki. Az alkotmánybíróság döntésének indoklását „nem megfelelőnek és konfrontatívnak” minősítette.
A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban. „A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után – az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére – a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni” - húzta alá a vezető cseh politikus.
Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.
Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a Lisszaboni Szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai Alapjogi Charta hatálya alól. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.
No comments:
Post a Comment