Karahanoglu admirális

“Turkey needs no advise or imposing in shaping its future. It should be known that the Turkish Armed Forces will not make any compromise from its defined role in Turkish Constitution in order to enter the European Union. The Turkish Armed Forces will not give up anything from its defined role for the EU ideals or membership”


link

Védzáradékok hadát vetheti be a Bizottság Románia és Bulgária csatlakozása után

Az Európai Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentésében javasolja a két tagjelölt 2007. január 1-jei csatlakozását, ám szigorú védzáradékokat helyez kilátásba, ha a két ország nem tesz sürgősen lépéseket az igazságügyi- és adminisztratív reformok terén.

A kedden (2006. szeptember 26.) nyilvánosságra hozandó jelentés szerint a két ország magas szintű harmonizációt ért el, ám a Bizottság számos területtel kapcsolatban aggodalmakat fogalmaz meg és intézkedéseket helyez kilátásba az EU megfelelő működésének fenntartására, amennyiben a tagjelöltek nem tesznek azonnali intézkedéseket e terülteken.

Bulgáriának az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU-s agrártámogatások befogadására alkalmas adminisztrációs intézményrendszer hiányát róják fel. A jelentéstervezet szerint Bulgária csak korlátozott reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás terén, bár hozzáteszi, hogy előfordult néhány konkrét eset a magas szinten is jelen lévő korrupció felszámolására.

Románia tekintetében szintén problémásnak ítéli a Bizottság a mezőgazdasági pénzek befogadási kapacitását, az igazságügyi rendszert, valamint a korrupciót. A jelentés szerint a korrupció az egészségügyet, az oktatást és a helyi önkormányzatokat is átszövi. A szöveg szerint reális a veszélye annak, hogy Bukarest nem lesz képes befogadni az EU-ból érkező agrártámogatásokat.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az előző évhez képest Románia egy-egy terülten jelentős fejlődését ért el, mint például a regionális politika, valamint a versenyképesség.

A Bizottság ugyanakkor számos védzáradékot bevethet, ha a két tagjelölt nem teljesíti a kiszabott feltételeket. A bel-és igazságügyi együttműködés terén a jelenlegi tagállamok egyoldalúan felfüggeszthetik a polgári- és büntetőjoggal kapcsolatos EU kötelezettségek betartását, míg a belső piaci védzáradék akkor vethető be, ha Románia és Bulgária súlyosan megsérti a belső piac működési szabályait. A gazdasági védőintézkedés keretében a csatlakozás után súlyos gazdasági nehézségek kezelhetők, de Brüsszel védzáradékokat állapíthat meg az állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése, valamint az EU-s pénzek felhasználása kapcsán felmerülő problémák esetén is.

A jelentés világossá teszi, hogy a most csatlakozókat sokkal tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá, mint eddig bármelyik taggá váló országot. Mind Bulgáriának, mind Romániának félévente monitoring jelentéseket kell készítenie- Bulgáriának hat, Romániának négy területen - milyen fejlődést ért el a hiányosságok pótlásában. A legelső jelentést márciusban kell benyújtani a Bizottságnak.

Ezen felül Bulgáriának pártatlan, szakmai értékelést kell készítenie a magas szinteken folyó korrupcióról, és alkotmánykiegészítést kell elfogadnia az igazságszolgáltatás függetlenségéről és elszámoltathatóságáról.

Romániának pedig további lépéseket kell tennie a korrupció elleni harcban, valamint átláthatóbb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszert kell kialakítania.

EUvonal

Védzáradékok hadát vetheti be a Bizottság Románia és Bulgária csatlakozása után

Az Európai Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentésében javasolja a két tagjelölt 2007. január 1-jei csatlakozását, ám szigorú védzáradékokat helyez kilátásba, ha a két ország nem tesz sürgősen lépéseket az igazságügyi- és adminisztratív reformok terén.

A kedden (2006. szeptember 26.) nyilvánosságra hozandó jelentés szerint a két ország magas szintű harmonizációt ért el, ám a Bizottság számos területtel kapcsolatban aggodalmakat fogalmaz meg és intézkedéseket helyez kilátásba az EU megfelelő működésének fenntartására, amennyiben a tagjelöltek nem tesznek azonnali intézkedéseket e terülteken.

Bulgáriának az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU-s agrártámogatások befogadására alkalmas adminisztrációs intézményrendszer hiányát róják fel. A jelentéstervezet szerint Bulgária csak korlátozott reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás terén, bár hozzáteszi, hogy előfordult néhány konkrét eset a magas szinten is jelen lévő korrupció felszámolására.

Románia tekintetében szintén problémásnak ítéli a Bizottság a mezőgazdasági pénzek befogadási kapacitását, az igazságügyi rendszert, valamint a korrupciót. A jelentés szerint a korrupció az egészségügyet, az oktatást és a helyi önkormányzatokat is átszövi. A szöveg szerint reális a veszélye annak, hogy Bukarest nem lesz képes befogadni az EU-ból érkező agrártámogatásokat.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az előző évhez képest Románia egy-egy terülten jelentős fejlődését ért el, mint például a regionális politika, valamint a versenyképesség.

A Bizottság ugyanakkor számos védzáradékot bevethet, ha a két tagjelölt nem teljesíti a kiszabott feltételeket. A bel-és igazságügyi együttműködés terén a jelenlegi tagállamok egyoldalúan felfüggeszthetik a polgári- és büntetőjoggal kapcsolatos EU kötelezettségek betartását, míg a belső piaci védzáradék akkor vethető be, ha Románia és Bulgária súlyosan megsérti a belső piac működési szabályait. A gazdasági védőintézkedés keretében a csatlakozás után súlyos gazdasági nehézségek kezelhetők, de Brüsszel védzáradékokat állapíthat meg az állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése, valamint az EU-s pénzek felhasználása kapcsán felmerülő problémák esetén is.

A jelentés világossá teszi, hogy a most csatlakozókat sokkal tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá, mint eddig bármelyik taggá váló országot. Mind Bulgáriának, mind Romániának félévente monitoring jelentéseket kell készítenie- Bulgáriának hat, Romániának négy területen - milyen fejlődést ért el a hiányosságok pótlásában. A legelső jelentést márciusban kell benyújtani a Bizottságnak.

Ezen felül Bulgáriának pártatlan, szakmai értékelést kell készítenie a magas szinteken folyó korrupcióról, és alkotmánykiegészítést kell elfogadnia az igazságszolgáltatás függetlenségéről és elszámoltathatóságáról.

Romániának pedig további lépéseket kell tennie a korrupció elleni harcban, valamint átláthatóbb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszert kell kialakítania.

EUvonal

Védzáradékok hadát vetheti be a Bizottság Románia és Bulgária csatlakozása után

Az Európai Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentésében javasolja a két tagjelölt 2007. január 1-jei csatlakozását, ám szigorú védzáradékokat helyez kilátásba, ha a két ország nem tesz sürgősen lépéseket az igazságügyi- és adminisztratív reformok terén.

A kedden (2006. szeptember 26.) nyilvánosságra hozandó jelentés szerint a két ország magas szintű harmonizációt ért el, ám a Bizottság számos területtel kapcsolatban aggodalmakat fogalmaz meg és intézkedéseket helyez kilátásba az EU megfelelő működésének fenntartására, amennyiben a tagjelöltek nem tesznek azonnali intézkedéseket e terülteken.

Bulgáriának az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU-s agrártámogatások befogadására alkalmas adminisztrációs intézményrendszer hiányát róják fel. A jelentéstervezet szerint Bulgária csak korlátozott reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás terén, bár hozzáteszi, hogy előfordult néhány konkrét eset a magas szinten is jelen lévő korrupció felszámolására.

Románia tekintetében szintén problémásnak ítéli a Bizottság a mezőgazdasági pénzek befogadási kapacitását, az igazságügyi rendszert, valamint a korrupciót. A jelentés szerint a korrupció az egészségügyet, az oktatást és a helyi önkormányzatokat is átszövi. A szöveg szerint reális a veszélye annak, hogy Bukarest nem lesz képes befogadni az EU-ból érkező agrártámogatásokat.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy az előző évhez képest Románia egy-egy terülten jelentős fejlődését ért el, mint például a regionális politika, valamint a versenyképesség.

A Bizottság ugyanakkor számos védzáradékot bevethet, ha a két tagjelölt nem teljesíti a kiszabott feltételeket. A bel-és igazságügyi együttműködés terén a jelenlegi tagállamok egyoldalúan felfüggeszthetik a polgári- és büntetőjoggal kapcsolatos EU kötelezettségek betartását, míg a belső piaci védzáradék akkor vethető be, ha Románia és Bulgária súlyosan megsérti a belső piac működési szabályait. A gazdasági védőintézkedés keretében a csatlakozás után súlyos gazdasági nehézségek kezelhetők, de Brüsszel védzáradékokat állapíthat meg az állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése, valamint az EU-s pénzek felhasználása kapcsán felmerülő problémák esetén is.

A jelentés világossá teszi, hogy a most csatlakozókat sokkal tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá, mint eddig bármelyik taggá váló országot. Mind Bulgáriának, mind Romániának félévente monitoring jelentéseket kell készítenie- Bulgáriának hat, Romániának négy területen - milyen fejlődést ért el a hiányosságok pótlásában. A legelső jelentést márciusban kell benyújtani a Bizottságnak.

Ezen felül Bulgáriának pártatlan, szakmai értékelést kell készítenie a magas szinteken folyó korrupcióról, és alkotmánykiegészítést kell elfogadnia az igazságszolgáltatás függetlenségéről és elszámoltathatóságáról.

Romániának pedig további lépéseket kell tennie a korrupció elleni harcban, valamint átláthatóbb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszert kell kialakítania.

EUvonal

Rekordévet zárt tavaly az EU költségvetés

A most megjelent bizottsági jelentés szerint tavaly a teljes uniós költségvetés csupán 0,01 százalékkal emelkedett, de azt a tagországok - a jobb tervezésnek, a nagyobb fegyelemnek és a szigorúbb ellenőrzésnek köszönhetően - az eddigi leghatékonyabban használták fel, és előnyeiből valamennyien a korábbiaknál kedvezőbben részesültek.

A 104,8 milliárd eurós költségvetés a teljes uniós összjövedelem 0,97 százalékát tette ki. Az uniós pénzek legnagyobb haszonélvezője tavaly Spanyolország volt 14,8 milliárd euróval Franciaország, Németország és Olaszország előtt (rendre 13,6, 12,3 és 10,7 milliárd euró). Relatív értelemben Luxemburg jutott a legtöbb támogatáshoz, összjövedelmének 4 százalékához.

A legnagyobb hozzájárulást Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Nagy-Britanniának köszönhette az EU, amely összkiadásaiból 86,75 milliárdnyit a - forgalmi adót is magában foglaló - nemzeti hozzájárulásokból fedezett. Magyarország tavaly mindent beszámítva összesen 833 millió euróval járult hozzá az uniós bevételekhez.

A bizottsági jelentés ugyanakkor kifejti, hogy az új tagországok első teljes uniós évének költségvetési tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre lassan haladnak az uniós pénzek felhasználásával. Utóbbi azért kap különös jelentőséget, mert a jövő évtől életbe lép az a szabály, amelynek alapján két év alatt el kell költeniük a felzárkóztatási támogatásként nekik járó összeget, különben elesnek attól. Másfelől az uniós segítségnek igen fontos szerepük van az új tagok gazdasági növekedésének fenntartásában, illetve a régebbi tagokhoz viszonyított lemaradásuk leküzdésében.

Az új tagországok a csonka - május 1-jén kezdődött - 2004-hez képest tavaly nagymértékben, csaknem 50 százalékkal, 9,1 milliárd euróra növelték részesedéseiket a ténylegesen kifizetett uniós kiadásokból. Közülük Lengyelország a nyolcadik, Magyarország a tizenötödik legnagyobb felvevője lett az EU-támogatásoknak a 25 tagország közül.

Ugyanakkor az elmúlt másfél évben tízen együtt összesen több mint 20 milliárd eurót is felhasználhattak volna. Dalia Grybauskaité költségvetési EU-biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy az új tagországoknak még mindig problémáik vannak a pénzek felszívásával, azaz hazai társforrások teremtésével és a közös felhasználással. Úgy vélte, a felhasználást egyebek között az adminisztrációs folyamat egyszerűsítésével lehet gyorsítani.

Magyarország számára az EU 2004 májusa óta közel 3 milliárd eurót különített el, ugyanakkor ebből csak 959 milliót használt fel ténylegesen.

Más tagoknál még ennél is rosszabb arány, tűnik ki a bizottsági jelentésből: Lengyelország például alig több mint egynegyedét használta fel 11 milliárdos elvi keretének, míg Szlovákia is csupán 450 milliónyit költött el a lehetséges 1,6 milliárdból.

Bruttó nemzeti jövedelméhez képest Magyarország tavalyelőtt 0,93, tavaly 1,65 százaléknyi uniós támogatást élvezhetett a brüsszeli statisztika szerint. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra tavaly 651,5 millió euró jutott. A felzárkóztatási célt szolgáló strukturális és kohéziós alapokból 338,1 millió eurónyi esett hazánkra.

Euvonal - MTI

Az EU nem tiltja árösszehasonlító reklámot

Az Európai Bíróság szerint az EU-ban a kiskereskedelmi cégek hirdethetik termékeiket a konkurencia árainak bemutatásával is, feltéve ha a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapnak az adott termékekről.

Az ügy a belga bíróságtól került az Európai Bíróság elé. Belgiumban a német Lidl áruházi lánc azért perelte be versenytársát, a belga Colruyt SA kiskereskedelmi céget, mert az úgynevezett összehasonlító reklámozást folytatott ellene. Az áruk vagy szolgáltatások tartalmi összevetési lehetősége nélküli összehasonlító hirdetését általában tiltják Európában. A mostani döntés értelmében ha az adott termékeket is bemutatják a fogyasztóknak, a kiskereskedelmi cégek reklámozhatják termékeiket a konkurencia árainak bemutatásával.

Euvonal

Werner Heisenberg

“If one asks in what the great achievement of Christopher Columbus when discovering America really consisted, one will have to answer that it was not the idea to make use of the world’s spherical shape to travel to India on the Western route; this idea had already been considered by others. Neither was it the expert preparation of his journey or the professional equipment of the ships – this could also have been done by others. The most difficult aspect of this journey certainly was the decision to leave his well-known land behind and to sail so far to the West that a return would not be possible with the provisions available.”

Néha át kell lépni azon a ponton, ahonnan a visszatérés már nem lehetséges...

Svéd választások

A Mérsékelt Párt által vezetett ellenzéki jobbközép koalíció nyerte meg a vasárnapi svédországi parlamenti választásokat.

A Mérsékelt Párt 41 éves vezetője, Fredrik Reinfeldt, aki a miniszterelnöki tisztség várományosa, vasárnap késő este hívei előtt bejelentette, hogy a jobbközép ellenzék nyerte meg a választásokat. Az 57 éves Göran Persson szociáldemokrata miniszterelnök, egyike Európa legrégebben hatalmon lévő vezetőinek, még vasárnap este beismerte a választási vereséget, és azt mondta, hogy le fog mondani pártja vezetéséről, amelyben kora húszas évei óta aktivan politizál.

A svéd központi választási bizottság által nyilvánosságra hozott csaknem teljes választási eredmény szerint a négypárti jobbközép ellenzéki koalíció a szavazatok 48,1 százalékát nyerte el a szociáldemokraták és szövetségeseik 46,2 százalékával szemben. "Úgy kampányoltunk és úgy is nyertünk, mint új mérsékeltek, és partnereinkkel együtt fogjuk kormányozni Svédországot, mint új mérsékeltek" - mondta összegyűlt híveinek tömege előtt Reinfeldt.

A négypárti ellenzéki tömörülés azt ígérte, hogy több munkaalkalmat fog teremteni a jóléti juttatások megnyirbálásával, de nem lebontásával. A svéd jóléti rendszert a szociáldemokraták teremtették meg, akik az elmúlt hét évtizedből hatban kormányoztak. A választásokat szoros figyelemmel követték az Európai Unió más kormányai is, amelyek szintén a jóléti rendszerek reformjára kényszerülnek az elöregedő népesség és a recsegő-ropogó nyugdíj- és egészségügyi rendszer miatt.
index

Újabb szakadás?

A neokonzervativok újabb transzatlanti törést érzékelnek. Az EU aktívabb közel-keleti politikája több ponton ütközik az USA elképzeléseivel. Az elmult hónapokban a Bush kormányzat világpolitikai befolyása jelentösen csökkent: Washington európai szövetségesei sorra véreztek el: Aznar, Berlusconi, jövöre Blair is távozik; Izrael Libanonban szenvedett presztizsveszteséget; Irak, Afganisztán káoszban.

John Palmer a következö bizonyítékait látja az önállósódó európai külpolitikának:
-az EU tárgyalásai Iránnal nem az USA által meghatározott stratégiát követik

-az ENSZ libanoni missziójában döntö szerepet vállaló európai államok nem tekintik céljuknak a Hezbollah lefegyverzését (pedig ez volt az USA szerint ez a misszio fö célja); ráadásul a 'tengely' kapcsolatokat tart fenn Szíriával és a Hezbollahhal, amelyet nem ismernek el terrorista szervezetnek

-az EU elismerte a Hamas vezette palesztin kormány gazdasági bojkottja elhibázott lépés volt; az európai diplomaták azon dolgoznak, hogy rávegyék a Hamas kormányt, egyezzen bele 'two-state' tárgyalásokba

Almunia on the EU's economy

"After several years of sluggish performance, the EU economy is now in a recovery phase. Indeed, the European economies have so far performed markedly better than expected earlier this year, supported by a favourable external environment, as well as by a steady pick-up in internal demand. Economic growth accelerated in the first half of 2006, to reach an annualised rate of 3.6% in the second quarter of the year in both the EU and the euro area.

According to the Commission’s interim forecasts for 2006, presented yesterday, the economic recovery is expected to continue in the second half of the year. Based on data for the six largest Member States, the growth rate for the EU economy for the full year 2006 has been revised upwards to 2.7% in the EU and 2.5% in the euro area, an increase of 0.4 % on the spring forecasts.

This acceleration reflects an increase in the resilience of the European economies and a more balanced composition of growth, thanks to a stronger domestic demand. While the contribution of net exports remains significant, private investment has rebounded strongly. This reflects not only the continued strength of the construction sector, but increasingly a rise in expenditure on equipment. Furthermore, conditions are in place for a parallel recovery in private consumer demand, as suggested also by the confidence indicators.

Looking forward to 2007, we can expect the pace of growth to moderate somewhat as the recovery becomes more established. The outlook will be reassessed in two months in the fully-fledged autumn forecast, on the basis of a more complete set of indicators. For 2007, we expect growth to be affected by developments within and outside the EU economy:

-On the internal side, the pace of growth will be gradually constrained by less favourable corporate financing conditions and by the temporary impact of tax adjustments in Germany.
-On the external side, growth in the US economy is expected to slow from the current levels. The implied easing in export demand from the US means that the EU economy cannot rely on the current level of external stimulus in the period ahead. However, overall conditions in the global economy are not expected to deteriorate dramatically, thanks to a very strong growth, especially in Asia.

Turning to inflation, the Commission predicts a slight upwards revision of the Harmonized Index of Consumer Prices for 2006, from 2.2% and 2.1% for the euro area and the EU respectively, in the spring, to 2.3% for both areas now. This reflects mainly the impact of high oil prices."

EU Press

EP a regisztrációs adó ellen

Az Európai Parlament kedden 385-139-109 arányban, módosításokkal együtt támogatásáról biztosította azt a bizottsági javaslatot, amely az autók regisztrációs adójának fokozatos megszűntetéséről, a kocsik után fizetendő adók rendszerének átalakításáról szól.

Jelenleg a regisztrációs adóra vonatkozó tagállami szabályok teljesen eltérőek. Egyes tagországokban nincs ilyen adónem, máshol a regisztrációs adó elérheti a gépkocsi (adók nélküli) értékének 180 százalékát is.

Az Európai Bizottság ezért azt javasolta, hogy fokozatosan töröljék el a regisztrációs adót. Az EP most öt helyett tízéves átmenetet javasolt. Így - vélték a képviselők - biztosítható lenne, hogy a meglévő kocsik ne értékelődjenek le hirtelen, és az új adórendszerre történő átállás is zökkenőmentes legyen. Ezzel párhuzamosan a tagállamok emelhetnék a többi gépkocsiforgalmi, illetve egyéb adót, tehát átalakulna az autók után fizetendő adók rendszere, miközben az országok sem esnének el bevételeiktől.

Jelenleg ugyanazért az autóért több ország is kivethet regisztációs adót, ha az egyik tagállamban már bejegyzett kocsit átviszik egy másikba. A javaslat értelmében a jövőben ilyenkor az autót korábban bejegyző tagállamnak vissza kell majd térítenie a regisztráció címén beszedett adó egy részét. Az EP arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős adóztatás elkerülésére különösen ügyelni kell „azon uniós polgárok esetében, akik származási országukba térnek vissza több mint két év más tagállamban eltöltött idő után”.

A javaslat további lényeges eleme, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében a károsanyag-kibocsátáshoz kötnék az éves gépkocsiforgalmi, illetve a regisztrációs adót.

A Parlament elfogadott egy olyan módosítást is, amely értelmében a tagállamok „a klasszikus és veterán gépjárművek megőrzése érdekében” mentesíthetik a gépjárműadó-fizetés alól a húsz évnél öregebb autókat.

EuVonal