Rekordévet zárt tavaly az EU költségvetés

A most megjelent bizottsági jelentés szerint tavaly a teljes uniós költségvetés csupán 0,01 százalékkal emelkedett, de azt a tagországok - a jobb tervezésnek, a nagyobb fegyelemnek és a szigorúbb ellenőrzésnek köszönhetően - az eddigi leghatékonyabban használták fel, és előnyeiből valamennyien a korábbiaknál kedvezőbben részesültek.

A 104,8 milliárd eurós költségvetés a teljes uniós összjövedelem 0,97 százalékát tette ki. Az uniós pénzek legnagyobb haszonélvezője tavaly Spanyolország volt 14,8 milliárd euróval Franciaország, Németország és Olaszország előtt (rendre 13,6, 12,3 és 10,7 milliárd euró). Relatív értelemben Luxemburg jutott a legtöbb támogatáshoz, összjövedelmének 4 százalékához.

A legnagyobb hozzájárulást Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Nagy-Britanniának köszönhette az EU, amely összkiadásaiból 86,75 milliárdnyit a - forgalmi adót is magában foglaló - nemzeti hozzájárulásokból fedezett. Magyarország tavaly mindent beszámítva összesen 833 millió euróval járult hozzá az uniós bevételekhez.

A bizottsági jelentés ugyanakkor kifejti, hogy az új tagországok első teljes uniós évének költségvetési tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre lassan haladnak az uniós pénzek felhasználásával. Utóbbi azért kap különös jelentőséget, mert a jövő évtől életbe lép az a szabály, amelynek alapján két év alatt el kell költeniük a felzárkóztatási támogatásként nekik járó összeget, különben elesnek attól. Másfelől az uniós segítségnek igen fontos szerepük van az új tagok gazdasági növekedésének fenntartásában, illetve a régebbi tagokhoz viszonyított lemaradásuk leküzdésében.

Az új tagországok a csonka - május 1-jén kezdődött - 2004-hez képest tavaly nagymértékben, csaknem 50 százalékkal, 9,1 milliárd euróra növelték részesedéseiket a ténylegesen kifizetett uniós kiadásokból. Közülük Lengyelország a nyolcadik, Magyarország a tizenötödik legnagyobb felvevője lett az EU-támogatásoknak a 25 tagország közül.

Ugyanakkor az elmúlt másfél évben tízen együtt összesen több mint 20 milliárd eurót is felhasználhattak volna. Dalia Grybauskaité költségvetési EU-biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy az új tagországoknak még mindig problémáik vannak a pénzek felszívásával, azaz hazai társforrások teremtésével és a közös felhasználással. Úgy vélte, a felhasználást egyebek között az adminisztrációs folyamat egyszerűsítésével lehet gyorsítani.

Magyarország számára az EU 2004 májusa óta közel 3 milliárd eurót különített el, ugyanakkor ebből csak 959 milliót használt fel ténylegesen.

Más tagoknál még ennél is rosszabb arány, tűnik ki a bizottsági jelentésből: Lengyelország például alig több mint egynegyedét használta fel 11 milliárdos elvi keretének, míg Szlovákia is csupán 450 milliónyit költött el a lehetséges 1,6 milliárdból.

Bruttó nemzeti jövedelméhez képest Magyarország tavalyelőtt 0,93, tavaly 1,65 százaléknyi uniós támogatást élvezhetett a brüsszeli statisztika szerint. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra tavaly 651,5 millió euró jutott. A felzárkóztatási célt szolgáló strukturális és kohéziós alapokból 338,1 millió eurónyi esett hazánkra.

Euvonal - MTI