+ Elfogadták szolgáltatási irányelvet
Válogatás:
Nyitva marad az EU kapuja, de nehezebb lesz bejutni rajta
A pénteken kora délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón a Huszonötök által elfogadott záróközlemény aláhúzza: az eddigi bővítések politikai és gazdasági értelemben is sikeresek voltak a régi és az új tagok számára. Ezért az Európai Unió továbbra is elszánt a bővítési folyamat folytatására azokkal az államokkal, amelyek felé ezt a vállalást tette, így a balkáni országokkal és Törökországgal.
A bővítés kapcsán megfogalmazott új uniós konszenzus ugyanakkor az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezet integrációs képességére, vagyis arra, hogy az EU a bővülés mellett is hatékonyan tudjon működni és tovább mélyülni. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy az EU fenn tudja tartani és el tudja mélyíteni saját fejlődését. A bővítés ütemének figyelembe kell vennie az Unió új tagok felvételére való kapacitását” – fogalmaz a csúcstalálkozó zárónyilatkozata.
Az új bővítési stratégia szigorítja magát a csatlakozási tárgyalási folyamatot is, nagyobb hangsúlyt fektetve a nehezebb tárgyalási fejezetekre és a feltételek teljesítésére a jelentkezők által. „A csatlakozási folyamatra nézve irányadó, nemrégiben megerősített szabályok biztosítják a szigorú feltételhez kötöttséget a tárgyalások valamennyi szakaszában” – áll a zárónyilatkozatban. Olyan nehéz témákat, mint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem például már a tárgyalások korai szakaszában megtárgyalnak majd.
Az új stratégia továbbra is három pilléren áll: az EU saját, belső felkészültségén, a jelentkezők minden eddiginél szigorúbb elbírálásán és a közvélemény támogatásának megnyerésén. „Az EU integrációs kapacitásának fenntartása érdekében a csatlakozó országoknak készen kell állniuk és képesnek kell lenniük az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalására, az EU-nak pedig képesnek kell lennie a hatékony működésre és a fejlődésre.
A csatlakozási folyamat sebessége a tagjelölt országban folyó reformok eredményeitől függ majd és minden egyes országot a saját érdemei alapján bírálnak majd el. Ez utóbbi félmondat szövegbe való beillesztéséhez elsősorban Horvátország érdekében a magyar küldöttség ragaszkodott. A szöveg ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU egészen a tárgyalások végjátékáig tartózkodni fog csatlakozási céldátumok kitűzésétől.
Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Az EU fogadókészsége Szerbiára is érvényes.
Az új bővítési stratégia kompromisszum...
Az ülést záró sajtótájékoztatón a vezetők igyekeztek azt az oldalát kiemelni az új stratégiának, ami az EU bővítés melletti elkötelezettségét erősíti meg. „A mai megállapodás biztosíték arra, hogy a jövőbeli bővítések is sikeresek lesznek. Nem támasztottunk új feltételeket, az ajtó továbbra is nyitva van” – hangsúlyozta az ülés után Matti Vanhanen finn kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke. „A csúcstalálkozó üzenete az, hogy ez egy nyitott közösség” – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Egyetértett vele Angela Merkel német kancellár, a következő elnök, mondván nem érzi, hogy az EU belefásult volna a bővítésbe és hogy teljes volt az egyetértés a vezetők közt: a balkáni országoknak európai perspektívát kell adni. Ő is hangoztatta, hogy milyen sikeres volt a 2004-es bővítés: 2,5 millió munkahelyet teremtett az EU egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai intézményi keret nem elégséges a terjeszkedés folytatására, ahhoz előbb működőképes EU kell, ebben pedig kulcsszerepet kap majd az alkotmány.
Szintén támogatóan nyilatkozott Jacques Chirac francia elnök, aki szerint az EU-nak a béke és a demokrácia elterjesztése a feladata az egész európai kontinensen. Hozzátette ugyanakkor: Franciaországban az alkotmány szerint Horvátország csatlakozása után minden következő ország felvételéről népszavazást kell tartani. Ő is úgy érezte, hogy az intézményes reformok sürgetőek, szerinte a felszólalási időt már most is korlátozni kellene 3 percre, mert egyszerűen túl sokáig tart 28 (a tagok plusz Barroso) felszólalást végighallgatni.
Az is többször elhangzott, hogy mennyire fontos, hogy a bővítés – hasonlóan a többi nagy vállalkozáshoz – élvezze a közvélemény támogatását. „Az európai vezetők felelőssége, hogy megvitassák, elmagyarázzák a bővítést, hogy elmondják az embereknek, hogy az mit jelent” – mondta Barroso elnök.
Konkrétan Törökországról szólva amúgy Barroso elutasította azt a szerinte szélsőséges értelmezést, amely úgy véli, hogy az immár a csúcs által is jóváhagyott EU-huszonötös álláspont „befékezte” az EU-török csatlakozási tárgyalások menetét. „Ez tipikusan a félig üres, félig teli pohár esete. Nézhetem arról az oldalról is, hogy nyolc fejezet bizonyos feltételek teljesüléséig még nem nyitható meg, de nézhetem onnan is, hogy az összes többi viszont igenis megnyitható, és a tárgyalás témák tucatjait érintve haladhat előre” – mutatott rá a Bizottság elnöke.
De hogy a bővítési konszenzus a valóságban valószínűleg nem olyan erős, mint azt a pénteken elfogadott új stratégia sugallja, több dolog is sejteti. Egyfelől érezhető, hogy igen erős a bővítés lassítását akaró blokk. A három Benelux ország a csúcson egy olyan nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni, amely kimondta volna, hogy az újabb bővítéseket az integráció mélyítésének kell megelőznie. Potenciálisan az új francia ratifikációs törvény lehet a legkomolyabb probléma, hiszen konkrét intézményes féket jelent, ráadásul az EU keretein kívül. Egyes vezetők csúcstalálkozó után nyilatkozatai is éreztették ezt. Bertie Ahern ír miniszterelnök őszintén megmondta, szerinte a bővítések ezután biztosan sokkal nehezebbek lesznek mint eddig.
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, a jobboldal várható jelöltje a jövő tavaszi francia elnökválasztásokon pedig az EUobserver.com szerint közölte az Európai Néppárt vezetőivel szokásos, csúcs előtti találkozójukon, hogy a további bővítés és elsősorban a török csatlakozás kérdését kampánytémává akarja tenni a választásokon. Sarkozy nyíltan ellenzi a bővítést Törökországgal. A vita másik oldalán a lengyel vezetés azt szeretné, ha a jövőben távoli tagsággal kecsegtető európai perspektívát kapna Ukrajna, Moldova, sőt Grúzia is. Azt, hogy Kijev európai perspektívát kapjon, Magyarország is támogatja. Markáns bővítéspárti nyilatkozatot tett a csúcs után Tony Blair brit kormányfő is.
Az új stratégia elemzők szerint tulajdonképpen kompromisszum azok között az országok között, amelyek elszánt támogatói a bővítésnek – Nagy-Britannia, Svédország, a kelet-európaiak többsége –, illetve amelyek részben belpolitikai, részben más megfontolásokból lassítanák a folyamatot, ha nem is állítanák le teljesen: Franciaország, a CDU vezette Németország, Hollandia és Ausztria. Az új stratégia mindkét oldal politikai törekvéseit kielégíti valamennyire, hiszen az integrációs képesség szempontjának kidomborításával és a csatlakozási tárgyalások megszigorításával bizonyára lassítja majd a folyamatot, viszont az ajtót hangsúlyosan nyitva hagyja, megerősítve az eddigi ígéreteket.
Alkotmány kérdése
Bár a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozóból csak nagyon rövid időt vett el az európai alkotmány kérdése, az intézményi reformok sürgető ügye több más téma, így a bővítés és a bel- és igazságügyi együttműködés területén a döntéshozatal felgyorsítása kapcsán is nagy figyelmet kapott.
Angela Merkel, a soros elnökséget Finnországtól január elsején átvevő Németország kancellárja csúcsot követő sajtóértekezletén azt mondta, érzi, hogy milyen nagy várakozással fordulnak a tagállamok Berlin felé. „Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást” – szögezte le a kancellár. Berlin brüsszeli képviselője néhány napja jelezte, hogy az intézményi reformokat legkésőbb 2007 végéig nyélbe kellene ütni ahhoz, hogy azokat a tagállamok még a 2009 nyarán esedékes európai parlamenti választások előtt ratifikálhassák. Ez viszonylag rövid idő, bár sokan úgy vélik, hogy a valószínűleg a portugál elnökség (2007 második fele) idején kezdődő kormányközi konferenciát elég hamar, akár három hónap alatt is le lehet bonyolítani.
Átfogó migrációs politikát sürgetnek a Huszonötök vezetői
Az európai migrációs politika az 1999-es tamperei Európai Tanács következtetéseire, a 2004-es hágai programra és a „globális megközelítésről” szóló, 2005-ben elfogadott dokumentumra épül. Az Európai Tanács szerint prioritást kell élveznie az afrikai és mediterrán országokkal való partnerségi együttműködés javításának. Ennek közvetlen előzménye a 2006-ban Rabatban és Tripoliban tartott miniszteri konferenciákon tett együttes kötelezettségvállalás, valamint a migrációról és a fejlesztésről folytatott EU-Afrika párbeszéd keretében folyó munka, és az ún. euro-mediterrán folyamat.
A Huszonötök vezetői a harmadik országokkal való együttműködés terén külön intézkedéseket sürgetnek a hazatért migránsok visszafogadásárra és újrabeilleszkedésére vonatkozóan is.
Akadály a belügyi együttműködés további mélyítése előtt
Láthatóan nem boldogultak az állam- és kormányfők csütörtökön a bel- és igazságügyi együttműködés további mélyítését, a többségi szavazás újabb területekre való kiterjesztését illetően. Egyfelől nem kapott teljes körű támogatást a vétójog további korlátozását szorgalmazó kezdeményezés a bel- és igazságügyi együttműködésben, másfelől a kérdés végleges elvetéséről sem lehetett beszélni. Hasonlóképpen az a – mindenekelőtt német részről támogatott – felvetés sem maradt talpon, hogy a továbblépés lehetséges irányát az egyelőre befagyasztott alkotmányos szerződés vonatkozó részeire történő utalással jelöljék ki.
A bel- és igazságügyi együttműködés nagy része ma már a közösségi politikák úgynevezett „első pilléréhez” tartozik, amelynél a hatékonyabb döntéshozást lehetővé tevő többségi szavazás dominál. Ez azonban ma még nem érvényes a rendőri és igazságügyi-bírói együttműködés nagy részénél, ahol változatlanul az egyhangú döntéshozatal a meghatározó – az esetek többségében valakinek az ellenkezése miatt sokszor alaposan lelassítva, vagy akár lehetetlenné téve a továbblépést. Az Európai Bizottság emiatt vetette fel már tavasszal a - tagok egyhangú döntésén alapuló - „átlépés” lehetőségét a többségi szavazásra ezen a területen is, amit a most véget érő finn elnökség is erőteljesen felkarolt.
Bruxinfo
Boredom with seemingly endless EU summit discussions ran high on Friday, with French president Jacques Chirac suggesting to Germany's chancellor Angela Merkel that she use a "bell" to limit leaders' speaking time during her upcoming EU presidency. Several EU leaders on Friday complained about the gruelling so-called tours de table which sees every member of the 25 - and soon 27 member - union have a say on the final wording of the summit conclusions.
A bullish president Chirac told journalists after the meeting that he had given chancellor Merkel, who will from January chair the EU for six months, small "advice" to "limit the speaking time of everyone to three minutes." "It is impossible for the council [EU leaders' meetings] that we speak endlessly while always saying the same," he said.
The French leader suggested that 15 interventions - the number of EU members before the bloc's 2004 enlargement round - was about the maximum that everyone could endure. Referring to what he called an "interesting" Thursday evening discussion about enlargement, he said "fifteen" delegations had held "correct interventions" but the following ten had "tired out" the audience.
Mr Chirac himself had during the lengthy 2000 Nice summit, which ran to five days - used a "bell" to cut off his EU colleagues' speaking times - an idea which he reported Mrs Merkel as being "interested" in. The French president's irritation was shared by Slovakia's prime minister Robert Fico who endured his first formal EU summit. "I believe the new member states will in future open a discussion on how to make these meetings more effective," the Slovak leader said. He suggested EU leaders should concentrate on crucial subjects like the EU's future and its decision-making, while leaving more of the technical work to minister level.
Another summit debutante, Poland's president Lech Kaczynski, expressed surprise about the cumbersome procedures for drafting the final meeting conclusions, involving 27 prime ministers and their aides. "I don't recall in my whole life ...that the detailed wording of a document was decided by 54 people at the same time...The whole of today's meeting was devoted to this, even though we had already talked about the same issues last night," he said.
EuObserver
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az EU új vegyipari szabályozását, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy az egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagokat regisztrálják. A legveszélyesebb 3000 anyag kiváltására a gyártóknak tervet kell kidolgozniuk. A szabályozás összesen 30 ezer összetevőt érint.
A REACH 2007 júniusában fokozatosan lép életbe, és végrehajtása 11 évet vesz majd igénybe. 2018-ra az összes veszélyes anyagot regisztrálni kell az újonnan létrehozandó Európai Vegyi Ügynökségnél. A REACH 40 jogszabály helyébe lép.
A Parlament által második olvasatban jóváhagyott szöveg az EP és a Tanács között létrejött megegyezésen alapul. Eszerint a legveszélyesebb anyagok kiváltására a gyártóknak tervet kell benyújtaniuk, ahol pedig nincs lehetőség helyettesítésre, kutatási tervet kell készíteni a veszélytelenebb anyagok megtalálására.
A megállapodás nyomán hat év múltán vizsgálni fogják, hogy a hormonháztartásra kiható anyagokat nem kell-e a legveszélyesebb kategóriába átsorolni és csökkenteni fogják az állatkísérletek számát. Bevezetik a felelősséggel való kezelés elvét, amely szerint a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelősségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. A vállalatoknak kötelességük lesz a fogyasztók kimerítő tájékoztatása a felhasznált anyagokról és azok veszélyességéről. Az Európai Bizottságnak 12 éven - a rákkeltő anyagok esetében hét éven - belül kell jelentést készítenie arról, hogy ki kell-e terjeszteni a vegyi anyagok biztonságosságáról készült jelentéseket az évente 10 tonnánál alacsonyabb mennyiségben előállított anyagokra.
A magyar-brit közös kezdeményezés, az egy anyag - egy regisztráció elv végül csak kivételekkel érvényesül. Az elv szerint egy cég által már regisztráltatott anyagot más vállalatnak már nem kell bejegyeztetnie. Az elv az eredeti elképzeléseknek megfelelően azonban, hatályban lesz például az állatkísérletek terén.
A vegyipar az unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele nagyjából 2000-2500 milliárd forintra tehető.
EuVonal
South American leaders agreed Saturday to create a high-level commission to study the idea of forming a continentwide community similar to the European Union.
The presidents and envoys of 12 nations wrapped up a two-day summit of the South American Community of Nations, hosted by Bolivian President Evo Morales in Cochabamba, a city tucked between the Andes and the Amazon in the heart of the continent. "We seek that South America be forever a region of peace that works to solve the economic problems of its historically abandoned majority," he said.
The leaders agreed to form a study group in Rio de Janeiro to look at creating a continentwide union, and even a South American parliament. Brazilian President Luiz Inacio Lula da Silva, a former metalworker who was re-elected in October, assured his fellow leaders that the group could rise above its historical divisions to unite the continent — though the process would not be easy. "We must have patience and try to solve these issues with delicacy," Silva said. "The solutions are difficult. We're not just simple workers talking about a strike at the factory."
The result left fiery Venezuelan President Hugo Chavez, long an agitator for the region taking a greater role on the world stage, pleased but impatient. "We need a political Viagra," Chavez said. "Look, we make decisions and we don't have the power to execute them. They're stuck in these pyramids of paper."
The discussion over South American unity likely will continue later this month when the leaders of Brazil, Argentina, Venezuela, Paraguay and Uruguay gather in Brazil. Chile's Socialist President Michelle Bachelet said globalization had "two faces" — one "potentially very destructive" but another that presented a "historic opportunity for societies like ours."
Houston Chronicle
RIGA, Latvia (AP) - NATO leaders on Wednesday invited their old enemy Serbia - along with Montenegro and Bosnia-Herzegovina - to join a program considered a first step toward eventual membership in the alliance.
They urged Serbia and Bosnia, however, to fully cooperate with the U.N. war crimes tribunal.
The two Balkan neighbors were earlier excluded from NATO's Partnership for Peace outreach program because of their failure to apprehend the most wanted war crimes suspects indicted by the U.N. tribunal for the former Yugoslavia - former Bosnian Serb leader Radovan Karadzic and his wartime military chief, Gen. Ratko Mladic.
But NATO said at the end of a two-day summit that the three countries can offer a ``valuable contribution'' to stability in the Balkans, and that their membership in the program was important for the region. The program includes many former Eastern bloc countries and is considered a stepping stone toward full NATO membership.
The move to invite Serbia - strongly backed by Poland and other post-communist member states - appeared to be part of efforts to defuse the growing influence of nationalist hard-liners as the country prepares for parliamentary elections in January.
``We strongly support the ongoing reform processes and want to encourage further positive developments in the region on its path towards Euro-Atlantic integration,'' NATO said in a statement.
But Carla Del Ponte, the chief U.N. war crimes prosecutor for the former Yugoslavia, said through her spokesman that she was ``surprised and disappointed'' by the decision.
``The prosecutor is highly surprised because she was not consulted,'' Anton Nikiforov told Serbia's B92 radio. ``She is disappointed because it turns out that Serbia was rewarded for its noncooperation with the (U.N. war crimes) tribunal.''
``We have to wait and see what happens next (in Belgrade),'' he later told The Associated Press. ``They will smile at us, they will laugh at us, or what?''
NATO Secretary-General Jaap de Hoop Scheffer said the decision to invite Serbia to participate in the program was an important political move, and EU foreign policy chief Javier Solana called it a significant step in the efforts of the Balkan countries to overcome their wartime past.
In Belgrade, Serbian President Boris Tadic hailed the invitation as ``great news,'' saying it would benefit the country's economic recovery and pave the way for a military overhaul.
Foreign Minister Vuk Draskovic said participation in the NATO program would also help Serbia reopen suspended pre-membership talks with the European Union.
``This is a message to all retrograde forces in Serbia that there will be no return to the past,'' he said in a reference to the wars that shook the Balkans in the aftermath of Yugoslavia's collapse in 1991.
In the first combat action in its history, NATO launched a 78-day aerial bombing campaign against Serbia in 1999 to try to get autocratic leader Slobodan Milosevic to withdraw his forces from the country's mainly ethnic Albanian province of Kosovo.
NATO still has about 17,000 troops in the province, which has been run as a de facto U.N. protectorate since the war ended. A U.N. special envoy is expected to deliver his recommendations on the region's future early next year.
Bosnia's Defense Minister Nikola Radovanovic said he had not expected the invitation to come during the summit, adding it was the result of ``successful defense reform.''
The country emerged from the 1992-95 war with three ethnically divided armies that had fought against each other. Since 1999, authorities have worked to merge the Bosnian Serb, Bosniak and Croat forces into one and bring them under a joint command.
Three other Balkan countries - Croatia, Macedonia and Albania - already take part in the NATO program and are lined up to join the alliance. NATO said Wednesday it would invite those countries that meet alliance membership requirements to become full members at its 2008 summit.
International Herald Tribune
EUOBSERVER / BRUSSELS - EU member states are likely to deal with reviving the EU constitution alone, without involving "Brussels machinery", or else a solution will not be found in time for a 2009 deadline, according to Germany's ambassador to the EU, Wilhelm Schönfelder.
Mr Schönfelder said that Germany, which takes over the six-month EU presidency in January, will try and avoid involving the council, commission and parliament in Brussels to speed up negotiations on the constitution, currently in limbo after being rejected by French and Dutch voters last year. "We will keep it out of the Brussels machinery," said the ambassador at the Brussels-based European Policy Centre on Wednesday (6 December) adding that otherwise "you will never come to a solution." He also said that there will not be another European convention - the body of over hundred politcians including MEPs, MPs, ministers and observers which over a two-year period drew up the EU constitution.
Sounding out opinion
Germany is intending to appoint two "sherpas" - one from the chancellery and one from the foreign ministry - to sound out opinions in member states during the first couple of months of next year. Berlin will then draw up a three-part report. The first part will analyse the situation in the EU - "in crisis" according to Mr Schönfelder - while the second part will consist of substance and third of procedure and timetable.
The last two parts will only be drawn up once Germany has gathered all the feedback from capitals. But although the problem "can only be solved at the highest political level with heads of state and government," the fact that it is not clear who will be the leaders of France and the UK next summer while other governments such as in the Czech Republic and Hungary are troubled is adding to Germany's difficulties. This political uncertainty will make it even more difficult to stick to the tight timetable.
Ratification again?
Mid-2009 has been set as a deadline for ratification of the new constitution - mainly because the current Nice Treaty anyway requires certain institutional changes from 2009. Mr Schönfelder said that this means member states need to know what they have to ratify "by the end of 2007" as it takes "at least one year to ratify." He said he believed this would mean having a short "technical" intergovernmental conference to agree a new-look constitution during the Portuguese presidency in the second half of 2007 and suggested that all member states would probably have to ratify the text - also those who have already approved the current text.
Currently, this would mean 16 countries going through ratification for a second time. "That's what I imagine could be the outcome," said the ambassador stressing that it was his personal opinion. Mr Schönfelder said he hoped the fact that 2008 and 2009 will bring about further difficult issues – such as reducing the number of commissioners as required under the Nice Treaty, or a review of the bloc's farm policy – would spur member states to reach a consensus on the EU constitution in 2007. "If we do not succeed then this thing will be dead", he said of the charter adding that the EU would then be in a "very deep crisis" and not just a "crisis."
EuObserver
Az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei döntése szerint a 2004-ben csatlakozott tagországok 2007 decemberében léphetnek be a schengeni övezetbe, feltéve, hogy megfelelnek az EU által támasztott szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági követelményeknek.
Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez.
Az EU eredetileg a jövő év októberében tette volna lehetővé a belső határellenőrzéstől mentes terület kiterjesztését a 2004-ben, a szervezetbe belépett tíz országra, de e határidő kitolódott. A Bizottság szerint a csúszás oka a SIS II számítógépes adatbázis technikai hibája, amely a schengeni övezet alapköve. Az adatbázis többek között a lopott autók, a körözött, vagy egyes országokból kitiltott személyek adatait tartalmazza az új tagok információival kibővítve.
Portugália még szeptember végén javasolta, hogy az új tagállamok a jelenlegi SIS adatbázishoz csatlakozzanak, amíg a SIS II adatbázis el nem készül. A tagállamok miniszterei e javaslatot jóváhagyva lehetővé tették, hogy az eredeti tervekhez képest néhány hónapos csúszással az EU-10-ek is Schengen-taggá válhassanak.
EuVonal
