A román és a bolgár biztosjelölt parlamenti meghallgatása

Vajon Meglena Kuneva és Leonard Orban lesz-e 2007 januárjától a két új európai biztos? Az Európai Parlamenté a végső döntés, ezért november 27-én a két biztosjelölt Brüsszelben járt, és beszédet tartott, majd eszmecserét folytatott EP-képviselőkkel és megfigyelőkkel. A döntő szavazásra decemberben kerül majd sor a parlamentben.
A jelöltek meghallgatásait azok a parlamenti bizottságok szervezték, amelyek az új biztosok számára kijelölt területekkel foglalkoznak. Mivel Leonard Orban, a román biztosjelölt a többnyelvűséget és az interkulturális párbeszédet felügyelő tárca várományosa, a kulturális és az alkotmányügyi bizottság intézett hozzá kérdéseket. A bolgár biztosjelölt, Meglena Kuneva a fogyasztóvédelemért lesz felelős, ezért meghallgatásán a belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottság tagjai voltak jelen. Leonard Orban, a román jelölt Leonard Orban meghallgatása során az EP-képviselők az alábbi témakörökről érdeklődtek:

• Többnyelvűség az európai intézményekben;
• fordítási és tolmácsolási erőforrások
• Interkulturális együttműködés
• Kisebbségi nyelvek

A tárca határaiOrban kijelentette, hogy a többnyelvűség az EU-ban elengedhetetlen, hisz része az identitásának. „Az angol nem elég... a többnyelvűség a gazdaságra és a versenyképességre is jó hatással van.” A jelölt két fő célt tűzött maga elé: az uniós fordítói, tolmácsolási és kiadói szolgáltatások magas színvonalával biztosítani kell a hatékony kommunikációt az intézmények között és a polgárok felé, ugyanakkor törekedni kell a többnyelvűség költségeinek elfogadható szinten tartására. Körülbelül 3400 bizottsági tisztviselő munkáját fogja irányítani. Ígéretet tett arra, hogy támogatja az iskolai nyelvtanulást, és párbeszédre törekszik a kisebbségekkel. Feladatunk „az EU minden nyelvének védelme, beleértve a kisebbségek nyelveit is”.

Meglena Kuneva, a bolgár jelölt Meglena Kuneva meghallgatása során az EP-képviselők az alábbi témakörökről érdeklődtek:

• Képes lesz-e a beilleszkedni a testületbe
• Korlátozott idő és költségvetés
• Fogyasztóvédelem az új tagállamokban

Fogyasztói hitelekKuneva elmondta, hogy ahol lehetséges, össze kell hangolni a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Hangsúlyozta a kutatás és a kommunikáció fontosságát, és párbeszédet ígért az állampolgárokkal és a fogyasztói szervezetekkel, illetve a parlament és a nemzeti kormányok kapcsolatának szorosabbra fűzését tűzte ki célul. A korlátozott költségvetésre úgy reagált, hogy az „segít a prioritások pontosabb meghatározásában”.

EP sajtóosztály

Compromise deal 2007

EU member states and MEPs have reached a compromise deal on the next year's EU budget, with national governments agreeing to consult the European Parliament on budgetary implications of foreign policy activities and on the appointment of special envoys abroad.

The final package amounting to €115.5 billion to be spent on EU projects next year. Compared to this year, the 27-strong EU - enlarged next year by Bulgaria and Romania -will see a budget increase of almost €3.5 billion.

The negotiations were particularly complicated due to controversy over a Finnish presidency plan to slash the commission's administration budget by €56 million. But Helsinki's proposal was rejected last week, with both MEPs and some countries - notably Italy, Spain and Poland - opposing it. In a bid to save the idea, however, the Austrian delegation this week tabled a declaration supported by several countries – such as Germany, Sweden and Slovakia - stating that the EU should by end of April 2007 outline a plan on how to cut the administration costs.

As part of the compromise deal, MEPs have secured a boost in their say on financial and staff aspects foreign policy - an area currently primarily governed by the member states. The parliament wants to be consulted on the appointment of EU special representatives abroad as well as on the financial implications of external missions, such as an upcoming EU mission in Kosovo. In return, MEPs agreed to lift their blockade on funds for the EU's common foreign policy from €72.6 million as approved at the EP's first reading to almost €160 million.

Euobserver

Városi úthasználati díj

Városi úthasználati díj bevezetését javasolja a kelet-európai nagyvárosok hatóságainak a közlekedést lassan lehetetlenné tévő zsúfoltság enyhítésére keddi elemzésében a londoni Economist Intelligence Unit (EIU), amely szerint Budapesten a levegő porszennyezettsége esetenként tízszeresen haladja meg az elfogadható mértéket.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző házának, a Economist Intelligence Unit 25 oldalas, az IBM elektronikai konszernnel együtt készített, Londonban kiadott jelentése szerint a 25 tagú Európai Unióban az elmúlt tizenöt évben a lakosságszám növekedésének csaknem tízszeresével emelkedett a magánhasználatú gépjárművek száma: a lélekszám 4 százalékos növekedését az autók számának 38 százalékos gyarapodása kísérte.
Az uniós átlagnál is jóval gyorsabb volt a személygépjárművek állományának bővülése Kelet-Európában: az elmúlt másfél évtizedben Litvániában 167, Lettországban 142, Lengyelországban 128, de még a magasabb szintről induló Magyarországon is 45 százalékkal emelkedett az autók száma. Prágában két lakosra jut egy személyautó, ami magasabb az európai városok 80 százalékában mért aránynál, áll az EIU keddi jelentésében.
Biciklivel gyorsabb közlekedni
Az elemzés szerint a városi közlekedés mindennek következtében jelenleg lassabb, mint valaha. Budapesten az autók és motorkerékpárok átlagos haladási sebessége csúcsidőben 22,3 kilométer óránként, Varsóban 20,0, Londonban 15,0 kilométer. Az EIU szerint a városi közlekedés zsúfoltságának gazdasági árát nehéz pontosan meghatározni, de Stockholm tervezői úgy számoltak, hogy az ott bevezetett útdíj-rendszer előtt a svéd fővárosnak évi 600-800 millió euró kárt okoztak a torlódások, kiesett munkaidő, valamint balesetek és halálesetek formájában. A brit pénzügyminisztérium pedig az idén azt mutatta ki, hogy a gazdaság országos szinten évente 20 milliárd fontot (nyolcezer milliárd forint) veszít a dugók miatt.
Az elemzés felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a városi vezetőknek valóban csak olyan esetben érdemes az úthasználati díj bevezetéséről dönteniük, ha meggyőző érvek támasztják alá, hogy a zsúfoltság mértéke már érdemben befolyásolja az átlagos autós életét, ellenkező esetben a rendszert a közvélemény egyszerű kormányzati pénzbehajtási gyakorlatnak fogja tekinteni. Az EIU szerint Budapesten például egy nemrégiben elvégzett felmérés kimutatta, hogy a levegő porrészecske-tartalma 8-10-szer nagyobb az általánosan még elfogadhatónak tartott mértéknél, és szakértők szerint a belvárosi szennyeződés haláleseteket is okoz a magyar fővárosban, áll a londoni elemzésben.
Buszokat kell forgalomba állítani
A jelentés szerint a városvezetések a bevételek felhasználási céljának pontos meghatározásával is édesíthetik a keserű pirulát. Londonban már a 2003-ban bevezetett belvárosi behajtási díj életbe lépése előtt több száz új buszt állítottak forgalomba, aminek komoly érzékelhető hatása volt. A cég szerint emellett a hasonló rendszereknek igazságosnak kell lenniük, és igazságosnak kell látszaniuk az úthasználók számára is. Az Economist Intelligence Unit keddi londoni elemzésében, amely szerint az eddigi sikeres európai városi útdíj-rendszerek magas színvonalú politikai vezetési gyakorlatra épülnek.
A legnagyobb ilyen európai rendszer Londonban működik: itt hétköznaponként reggel hét óra és este fél hét között a magánhasználatú gépjárműveknek napi 8 fontot (3200 forintot) kell fizetniük, ha behajtanak a belváros meghatározott övezetébe. A magánautó-forgalom a londoni közlekedési hatóság adatai szerint 35 százalékkal csökkent a fizetős zónában, miközben 30 százalékkal csökkent a torlódásokban töltött idő is.

index.hu

Svájci alap

Csekély többséggel, de megszavazták tegnap a svájciak az úgynevezett "keleti segélyt": a vasárnapi referendumon a választók 53,4 százaléka támogatta azt a kormánydöntést, hogy az alpesi ország 2017-ig egymilliárd svájci frankkal, átszámítva mintegy 164 milliárd forinttal segíti a tíz új EU-tagállam felzárkózását. Magyarország a svájci felzárkózási segélyből tíz év alatt 131 millió frankot kap.

A népszavazás eredménye az Európai Unió melletti állásfoglalásnak is tekinthető. A "semlegességükhöz" ragaszkodó svájciak nem kívánnak az EU-ba belépni, de kétoldalú egyezmények révén élvezik a közös piac előnyeit, sőt a schengeni egyezményhez is csatlakozhatnak. Az egymilliárd svájci frankkal két legyet szeretnének ütni egy csapásra: 1. Otthon tartani a kelet-európai munkaerőt, 2. Arra ösztönözni a fogadó országokat, hogy a pénzből svájci technológiát vásároljanak.

Nol

Lengyel vétó

Nem kezdődhetnek meg ma az EU-orosz tárgyalások a stratégiai partnerségi szerződésről, mert Lengyelország továbbra is fenntartja vétóját. Varsó az elmúlt két napban folyó intenzív tárgyalásokon szerette volna elérni, hogy a stratégiai szerződésbe foglaljanak bele egy ún. állandó vétó mechanizmust, amely lehetővé tette volna, hogy a 25 tagállam bármelyike bármikor egyoldalúan felfüggesztheti az Oroszországgal való tárgyalásokat. Ez jelenleg csak az Európai Bizottság által ellenőrzött bonyolult jogi procedúrával lenne lehetséges. A finn elnökség azonban nem fogadta el a lengyel javaslatot, s helyette egy politikai, az EU tagállamok szolidaritásáról szóló állásfoglalást tett volna a szövegbe, amelyet azonban Varsó elégtelennek ítélt. Lengyelország szeretne garanciát kapni arra, hogy az EU megvédi nemzeti érdekeit, ha Moszkva legkésőbb 50 nap múlva nem oldja fel a lengyel hústermékeket sújtó importtilalmat. Az EU-orosz csúcsot ennek ellenére megtartják, annak napirendjén többek között az iráni helyzet és a grúziai emberi jogi ügyek szerepelnek.

Euvonal

Dutch elections

The Dutch Christian Democrats held onto power in a parliamentary election but face a battle to form a coalition government after support shifted away from centrist parties to the far-left and far-right. Prime Minister Jan Peter Balkenende's Christian Democrats (CDA) won 41 seats in the 150-seat parliament in Wednesday's vote, down from 44 in the 2003 election but far ahead of the opposition Labour on 32, with all votes nearly counted.

Labour saw many of its voters shift to the far-left Socialists (SP) which with 26 seats soared to third place ahead of the liberal VVD, Balkenende's coalition partner. The VVD lost ground to the new party of anti-immigration maverick Geert Wilders.

Balkenende rode to victory on an economic upturn in the past year. But who joins the next coalition will determine how closely he can stick to his business-friendly policies and tough line on immigration, long a major concern of Dutch voters. Queen Beatrix, the head of state, will appoint a mediator within days to talk to the main political leaders and try to start sketching out the shape of a future coalition. But the process of drawing up a new government can take months.

"It will be very difficult to form a government. We have a very polarized country now, we have extreme rightwing and SP winning votes and the center losing," said Jean Tille, assistant politics professor at Amsterdam University. Dutch politics has become much more unstable since the murder of anti-immigration populist Pim Fortuyn in 2002, with three elections in four years and last year's rejection of the European constitution, opposed by both Wilders and the SP.

Coalition chaos

Neither Balkenende's current alliance with the free-market VVD nor a Labour-led coalition with the SP and environmentalist Green Left has enough seats for a parliamentary majority.
The CDA and Labour could try to form an uneasy right-left partnership despite likely discord over tax, pensions and immigration policy. But even that combination lacks the 76 seats needed for a majority, meaning the CDA and Labour might have to pair up with another party such as the Socialists or the Christian Union.

Balkenende, 50, took credit for a strong economic recovery in the last year that he said was supported by unpopular welfare reforms which he pushed through early in his term. Economic growth is seen at about 3 percent this year and next. Labour leader Wouter Bos, 43, accuses the CDA of pandering to big business and the wealthy and not fighting poverty. He says he would not serve under Balkenende but stay in parliament. His party wants to slow corporate tax cuts and lift spending on childcare and job-creation programs. Labour has also promised an amnesty for some who have waited years for asylum.

Balkenende has implemented tough immigration and integration laws since the meteoric rise of Fortuyn in 2002 and the killing of Islam critic and filmmaker Theo van Gogh by an Islamist militant in 2004. His government has also said it will ban Muslim women wearing face veils in public, a demand made by Wilders.

CNNEurope

EU jogosítvány

Az Európai Parlament közlekedési bizottsága megszavazta az egységes európai jogosítványról szóló szabályozást, amely megszüntetné a jelenleg az EU-ban forgalomban lévő 110 féle dokumentumot.

Az új jogosítvány, amelynek bevezetése több mint 200 millió embert érint az EU-ban, hitelkártya formátumú, műanyag lapocska lesz, amely a hamisítások ellen is számos elemet tartalmaz majd. Az elfogadott javaslat szerint a tagállamok dönthetnek majd arról, hogy jogosítványaikat mikrochippel is ellátják-e vagy sem.

Az új rendszer szerint a tagállamok nem adhatnak majd ki egész életre szóló jogosítványokat - ez a jelenlegi német, osztrák, francia és belga gyakorlat. A vezetői engedélyt 10 évre lehet majd kiállítani, s a tagállamok ezt maximum 15 évre emelhetik meg, míg a teherautókra és buszokra érvényes jogosítványokat ötévente kell majd megújítani.

Az új szabályok szerint az egy tagállamban betiltott jogosítvány, a többi EU tagállamban sem használható majd. Bár a Bizottság szerette volna elérni, hogy a 65 éven felülieknek kötelező legyen a rendszeres orvosi vizsgálat, éles vita után a képviselők támogatták, hogy ebben a kérdésben a tagállamok dönthessenek.

„A motorbiciklik tizenhatszor több közúti balesetben érintettek, mint a személygépkocsik.” - nyilatkozta a parlamenti jelentéstevő. Az új vezetői engedély a különböző kategóriák alkalmazási körének pontosabb meghatározásával nagyobb közúti biztonságot garantál. Előírja a robogókra érvényes vezetői engedély bevezetését, és felállítja a nagyobb és erősebb motorkerékpárok használatának fokozatossági elvét - utóbbi kategória használatára csak 24 éves kortól, elméleti és gyakorlati vizsga letételével nyílik lehetőség. A nagyobb teljesítményű motorkerékpárokat vezetni kívánó személyeknek két év tapasztalattal kell rendelkezniük a könnyebb típusúakon. Az új szabályok a vizsgáztatók minimumkövetelményeit is meghatározzák.

Az Európai Parlament plenáris ülése decemberben szavaz majd az egységes jogosítványról. A jóváhagyás után azonban a tagállamoknak 10 évük lesz a papíralapú és 20 évük a jelenleg forgalomban lévő műanyag jogosítványok kivonására.

EUvonal

ITER

A világ legambiciózusabb nukleáris fejlesztése indult el tegnap. A párizsi eseményen harminc ország szignálta az egyezményt, amelynek célja a jövő olcsó és tiszta energiaforrásának megteremtése. Jacques Chirac francia elnök szerint, ha semmi sem változik, az emberiség kétszáz év alatt felhasználja azokat az energiaforrásokat, amelyek százmillió évek alatt jöttek létre – s közben döntően megváltoztatja a Föld klímáját. José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, megtalálni a tiszta energiaforrást.

Elképzelhető, hogy valóban ez a kezdeményezés lehet a majdani megoldás a világ egyre növekvő energiaigényének csillapítására. Szakértők már évek óta kongatják a vészharangot: irtózatos ütemben fogynak a hagyományos energiakészletek. Mind kevesebb a szén, a kőolaj, a földgáz, a napenergia és a szélenergia pedig még nem alkalmas embermilliárdok elektromos energiával való ellátására. A nukleáris energia nem termel ugyan üvegházhatású gázt, ellenben kiveri a biztosítékot a zöldeknél, ezért erre nem alapozhatjuk az energiatermelést. Megoldást az üvegházhatású gázokat nem termelő, valóban minimális mennyiségű radioaktív hulladékkal járó mini naperőművek jelentenének. Ilyenek azonban nincsenek. Pontosabban van néhány kísérleti berendezés, ezek azonban jelenleg jóval több energiát fogyasztanak, mint amennyit néhány tíz másodperces működésük alatt megtermelnek.

Csaknem ötven éve foglalkoznak már a kutatók a szabályozott termonukleáris fúzió megvalósításával. Megannyi tudományos és műszaki problémát kellett megoldaniuk, eddig azonban csupán részsikereket értek el. Ma két teljesen eltérő magfúziós megoldáson dolgoznak a kutatók. Az egyik a lézeres mikrorobbantások technikája – ennél a parányi üzemanyagcseppecskét intenzív lézersugarakkal hevítik fel és nyomják össze, míg létrejönnek a fúzió feltételei. A másik lehetőségnél a mágneses teret veszik igénybe a forró anyag egybentartására – ilyen eszköz a tokamak. Világossá vált, hogy a magfúzió feltételeinek megteremtéséhez nagy tokamakot kell építeni.

Angliában működik az európai országok közös kutatóeszköze, a JET tokamak, amellyel a világon először 1997-ben szabadítottak fel számottevő magfúziós teljesítményt, amely a fűtési teljesítmény felét tette ki. A vén kontinens másik jelentős tokamakja, a Tore Supra Dél-Franciaországban, Cadarache-ban épült. Tavaly dőlt el, hogy az ITER-t a dél-franciaországi Cadarache-ban hozzák létre. Ez lesz a világ legnagyobb kísérleti berendezése, melynek feladata annak tudományos-technikai bizonyítása, hogy a fúziós energiatermelés a Földön is megvalósítható. Az ITER durván 5 milliárd euróba kerül és 10 év alatt épül fel - a munka a jövő év elején kezdődik. Az ezt követő mintegy 25 éves működésre szintén ötmilliárd eurót szánnak. A pénz túlnyomó részét ipari cégekkel és fúziós kutatóközpontokkal kötött szerződések keretében használják fel. A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik hat - az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Oroszország - egyenlő arányban száll be.

A fúzió során könnyű atommagok nehezebbekké egyesülnek. Ennek eredményeképpen hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, ez biztosítja a Nap és más csillagok energiatermelését. Ez az energiatermelési forma elvileg a Földön is megvalósítható. A fúzióhoz szükséges üzemanyag gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállítható. A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a fúziós energiatermelést oly módon, hogy az versenyképes legyen a mai energiaforrásokkal. Az ITER kísérleti berendezés lesz, melynek tapasztalatai alapján akár a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű. Ha ez sikerül, a fúziós energiatermelés a század második felének meghatározó energiatermelési módjává válhat.

nol.hu

Teljes dohányreklám-tilalom Magyarországon is

Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta azt a törvénymódosítást, amely tovább szigorítja a dohányreklámokat. Az Európai Unióban 2005. július 31-től tilos minden dohánynemű reklámozása a rádióban (a televízióban már korábban megtiltották), napilapokban, folyóiratokban, sőt az Interneten is.

"Nem nyújtható szponzorálás dohányárura vonatkozóan olyan rendezvényhez illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség több államát érinti, vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló hatással rendelkezik" - olvasható a jogszabály-módosításban. A hatályos magyar szabályozás szerint az általános dohányreklám-tilalom nem vonatkozik a szakmai célú reklámra, az üzletekben való bemutatásra, valamint a nem Magyarországon nyomtatott, vagy idegen nyelvű újságokra. A cigarettagyárak nem szponzorálhatnak nemzetközi sportrendezvényeket (pl. Forma-1), és popkoncerteket.

Euvonal

Franciaország 2007

Ségolene Royalt választotta a francia Szocialista Párt (PS) köztársaságielnök-jelöltjének.Royal a szavazatok 62,62 százalékát szerezte meg, Dominique Stauss-Kahn volt gazdasági miniszter 20,83 százalékkal a második, Laurent Fabius volt miniszterelnök pedig 18,54 százalékkal a harmadik helyen végzett.

Nagyarányú győzelmével Royale az erő pozíciójából indulhat neki a 2007. április 22-re kiírt elnökválasztás kampányának. Közvélemény-kutatások szerint a választók 50-50 százaléka támogatná őt, illetve a jobboldal nagy favoritját, Nicolas Sarkozy belügyminisztert, ha ők jutnak be az elnökválasztás második fordulójába.
Első nyilatkozatában Royal örömének adott hangot, különös tekintettel a párttagok által kifejezett magas támogatottságára, és összefogásra buzdította a szocialistákat. Dominique Stauss-Kahn és Laurent Fabius ugyancsak azonnal szorgalmazta, hogy az előválasztás lezárultával a szocialisták tömörüljenek Ségolene Royal mögött a jobboldal legyőzésének érdekében.

EUvonal

Munkaprogram 2007

Az Európai Bizottság munkaprogramja 2007-re elérhetö ide kattintva.

Az EP elfogadta a szolgáltatási irányelvet

Az Európai Parlament második olvasatban is áldását adta a szolgáltatások más EU-tagországban történő nyújtását megkönnyítő irányelvre, miután a tagállamok a Tanácsban alapvetően támogatták az EP első olvasatban elfogadott tervezetét. A tagországoknak három évük lesz, hogy felkészüljenek a jogszabály alkalmazására. Ezzel pont került a régóta húzódó jogszabályalkotás végére, már csak a Tanács formalitásnak tekinthető hivatalos jóváhagyására van szükség.

Euractiv

Az EU elfogadta első közös katonai kutatási programját

Az Európai Unió hétfőn elfogadta első közös katonai kutatási programját, amelynek keretében a tagállamok 3 év alatt mintegy 55 millió eurót fordítanak olyan új eszközök, módszerek kifejlesztésére, amelyek csapataik védelmét szolgálják. Tény azonban, hogy az Egyesült Államok évente hatszor annyit költ erre a célra, mint az EU tagországai együttvéve.

A közös programban - amely hivatalosan a katonai fejlesztések, közbeszerzések egybehangolására két éve létrehozott Európai Védelmi Ügynökség keretében fut majd - 19 tagállam vesz részt. Bali elmondta: a kutatások olyan területekre vonatkoznak majd, mint például miként lehet jobban megvédeni a katonákat a mesterlövészektől, az aknáktól és a különböző robbantásos merényletektől.

Az 54,23 millió eurós összeg döntő többségét három ország (12 milliót Franciaország, 10-10 milliót pedig Németország és Lengyelország) adta össze. A közös kutatásból ugyanakkor kimarad Nagy-Britannia, amely Franciaország mellett az EU másik katonai nagyhatalma. London arra hivatkozik, hogy megvan a saját, ilyen jellegű programja.

A közös program egyébként szimbolikus jelentőségű, de még mindig csak nagyon kis lépés abba az irányba, hogy az Európai Unió a katonai kutatás-fejlesztésben is számottevő szereplővé váljon: az Egyesült Államok évente hatszor annyit költ erre a célra, mint az EU országai együttvéve.

Euvonal

Rábólintottak a kulturális miniszterek a televízió-irányelv módosítására

A Tanács által jóváhagyott új irányelv megváltoztatja a termékelhelyezésre és a reklámok mennyiségére vonatkozó jelenlegi szabályozást. A reklámidő egy órában továbbra is 12 perc lehet majd, ám a műsorok megszakításának gyakoriságát ezentúl nem szabályoznák. A filmek, a hírek, valamint a 30 percnél hosszabb gyermekműsorok azonban, 30 percenként csak egyszer szakíthatóak majd meg.

Az irányelv főszabályként tiltaná a termékelhelyezést, de a tagállamok filmekben, sorozatokban, sportprogramokban, és szórakoztató műsorokban engedélyezhetnék azt. Ugyanakkor a termékelhelyezést a műsorok kezdetén és végén is világosan jelölni kellene és a nézőket nem lehetne vásárlásra ösztönözni. A direktíva alapvető szabályai nem csak a televíziózásra, hanem a hozzá hasonló szolgáltatásokra is kiterjednek majd, így például az internetes szolgáltatásokra.

Az irányelv a származási ország elvét követi, amely azt jelenti, hogy a műsorszolgáltatóra a székhelyük szerinti audiovizuális szabályok vonatkoznak a határon átnyúló szolgáltatások esetében is. A tagállamok azonban, az irányelvnél szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak a műsorszolgáltatókra. Az Európai Parlament első olvasatban decemberben voksolhat az irányelvről.

Euvonal

Lengyelország megvétózta az EU-orosz tárgyalások megkezdését

Varsó megvétózta az EU és Oroszország közötti, a stratégiai partnerségi megállapodásról kezdődő tárgyalásokat, amellyel még az álláspontjával szimpatizáló Litvániát is meglepte.

Lengyelország azért döntött a közös álláspont megvétózása mellett, mert az nem tartalmazta, hogy a stratégai partnerségi megállapodás feltétele, hogy Moszkva ratifikálja az ún. Energia Kartát (ECT), amely külföldi vállalatok az orosz energiapiacra való belépését tenné lehetővé.

Diplomaták szerint ugyanakkor Varsó fő célja, hogy támogatást szerezzen az EU-ban az Oroszországba irányuló lengyel hús- és zöldség export korlátozásának feloldásához, amely egy éve van érvényben. Moszkva 2005 elején egészségügyi és biztonsági okokra hivatkozva függesztette fel a Lengyelországból származó hústermékek és zöldségfélék importját, ám lengyel diplomaták szerint politikai támadás érte, amiért EU-tagként élesen kritizálta Oroszországot. Litvánia végül elhatárolta magát a lengyel pozíciótól és úgy nyilatkozott, hogy Vilnius a kompromisszumos megoldásban érdekelt.

A közös álláspontot kidolgozó bizottsági illetékesek szerint azonban még van esély a helyzet javítására, hiszen az EU és Moszkva közötti tárgyalások csak a november 24-én tartandó EU-orosz csúcson kezdődnek. Ráadásul amennyiben nem lesz új megállapodás, a jelenlegi EU-orosz egyezmény 2007 közepén esedékes lejárta után is hatályban marad.

Nincs megállapodás a munkaidő irányelvről

Az EU tagállamok szociális miniszterei nem tudtak megállapodni a munkaidő irányelvről, miközben az Európai Bizottság figyelmeztetett, az Európai bíróság elé citálja azt a 23 tagállamot, amely nem tartja be a jelenlegi szabályozást.

A finn elnökség által javasolt kompromisszumos megoldást Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus utasította el. A munkaidő irányelv fő kérdése az ügyeleti idő, amelyben a finn elnökség azt javasolta, hogy az teljes egészében ne számítson munkaidőnek. Ugyanakkor az Európai Bíróság döntése szerint az ügyeleti idő beleszámít a 48 órás munkahétbe. Az elnökség javaslata szerint a jelenlegi 48 óra helyett a munkavállalók 60 órát dolgozhatnának egy héten, ám ez nem 12, hanem csak 3 hónapos időtartamra vonatkozna.

Az EU 1993-ban hozott szabályozása értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát, ám Nagy-Britanniának, Németországnak, Lengyelországnak és Máltának a munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak. Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség (opt-out) megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie a Tanácsban.

A finn javaslatot elutasító tagállamok szerették volna elérni, hogy a mentességeket szüntessék meg és a munkahét az EU-ban egységesen maximum 48 órás lehessen. A Bizottság szerint ugyanakkor a megállapodást blokkoló öt tagállam nem ért el eredmény a finn javaslat elutasításával. Vlagyimir Spidla szociális biztos szerint a Helsinki javaslatai lehetőséget jelentettek volna a mentességek későbbi megszüntetésére, ám az elutasítás megakadályozta a változások elindítását.

Spidla nem vetette el annak a lehetőségét sem, hogy egy teljesen új javaslatot tegyen, és kijelentette, hogy jogi lépéseket tesz - Luxemburgot és Olaszországot kivéve - minden tagállam ellen, amiért azok nem tartják be a jelenlegi szabályozást.

Az Európai Bíróság 2000-ben (SIMAP-ügy: C-303/98) és 2003-ban (Jaeger-ügy: C-151/02) hozott ítéletében is úgy határozott, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek minősül, s az azután kapott bér és pihenőidőt is ez alapján kell kiszámítani. A legtöbb tagállam azonban a jelentős anyagi teher és a szakemberek hiánya miatt nem tartja be a szabályozást.

- Euvonal -

A Bizottság kampánya:

Climate Change

EU-előrejelzés: magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség

A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri a 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, szemben a 2005. évi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos értékekkel. A lendület fő mozgatórugóját a belföldi kereslet - különösen a beruházások - szintjének emelkedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy.

A GDP várható növekedése az EU-ban 2,4 százalék (2007-ben és 2008-ban), az euróövezetben 2,1 százalék (2007-ben) és 2,2 százalék (2008-ban). Az Unió egészét tekintve 2006 és 2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek alapján a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75 százalékól 2008-ig 65, 5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.

"A kiábrándító eredményeket hozó évek után az Európai Unió gazdasága 2006-ban az évtized kezdete óta legjobb teljesítményét nyújtja, 2007-ben és 2008-ban pedig a növekedés várhatóan eléri a potenciális szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák azt a politikát, amely az egyetlen útja az erőteljesebb növekedésnek és a munkahelyteremtésnek" nyilatkozta Joaquin Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos az EU budapesti képviseletének tájékoztatása szerint.

Az előrejelzések felfelé módosítására 2006 első félévének vártnál jobb eredményei adtak okot. A reál-GDP negyedéves viszonylatban mind az unió, mind az euróövezet tekintetében 0,8 százalékkal nőtt 2006 első negyedévében, illetve 0,9 százalékkal a második negyedévben. Az elmúlt hat évben ez a legerőteljesebb növekedési ráta.

A gazdasági növekedés alapja az erőteljes hazai kereslet és különösen a beruházások, amelyek 2006 első felében éves szintre kivetítve 6 százalékkal nőttek; a kapacitáskihasználás tartós növekedése, a javuló társasági eredmények, a kedvező pénzügyi feltételek és a bővülő nyereséghányad fényében a tendencia tartós marad. A gépekbe és berendezésekbe történő beruházások az előrejelzés szerint több mint 5 százalékkal bővülnek 2006-ban, mielőtt 2007-2008 folyamán valamelyest mérséklődnének. A fogyasztói kiadások tekintetében fokozatosabb növekedés várható, ahogy a munkaerőpiac erőre kap. Másfelől az erőteljes világgazdasági környezet továbbra is kedvez az exportnak. Az EU és az euróövezet kiegyensúlyozottabb növekedési pályája és a jelenlegi strukturális reformok várhatóan megalapozzák a potenciális növekedés bővülését, és az eddiginél tartósabb növekedést eredményeznek.

Munkanélküliség, infláció és költségvetési hiány: csökkenő tendenciák

A foglalkoztatás növekedése az első félévben határozottan felgyorsult, ami a strukturális reformoknak a munkaerő- és a termékpiacokra gyakorolt kedvező hatását, valamint a gazdaságba vetett bizalom erősödését jelzi. 2006-2007-2008-ban összességében 7 millió új munkahely teremtését várják az EU-ban, ebből 5 millióét az euróövezetben. A munkahelyteremtés növekedési üteme az euróövezetben így majdnem kétszer olyan gyors volt, mint a megelőző három évben, az EU egészét tekintve pedig 75 százalékkal gyorsabb ütemű. Ennek eredményeként a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 65,5 százalékhoz képest 2008-ban várhatóan eléri a 63,75 százalékot.

A munkanélküliségi ráta is a 2004. évi - az EU-ban és az euróövezetben egyaránt mért - több mint 9 százalék körüli csúcsértékről az előrejelzés szerint 2006 végén mindkét térségben mintegy 8 százalékra csökken, 2008-ig pedig tovább esik, 7,3 százalékra az EU-ban és 7,4 százalékra az euróövezetben.

A munkatermelékenység növekedése is javuló tendenciát mutat, ami a növekvő beruházási kedvvel és foglalkoztatással együtt kedvező hatással jár. Az infláció határozottan stabil az idén, és a várt 2,2 százalékon marad, míg az EU-ban várhatóan 2,2 százalékról 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Mivel az előrejelzés feltételezi, hogy e hatások jellemzően továbbra sem jelentkeznek, az általános infláció az előrejelzési időszak során vélhetően mindkét térségben éppen 2 százalék felett marad 2007-ben, míg 2008-ban az euróövezetben 2 százalék alá csökken.

Az államháztartások helyzete tavasszal szintén a vártnál jobban alakult; az átlagos költségvetési hiány idén (mind az EU-ban, mind az euróövezetben) a GDP 2 százalékára csökkent a 2005-ben megfigyelt uniós 2,3 százalékról, illetve az euróövezeti 2,4 százalékról, főként a vártnál magasabb adóbevételek okán. Az általános javulás ellenére öt tagállam, közte két euróövezeti tag az idei évben még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkezik. A rendelkezésre álló 2007. évi költségvetések és a szokásos, változatlan politikán alapuló feltételezések alapján az államháztartási hiány az EU-ban a becslések szerint 1,6 százalékra csökken 2007-ben és 1,4 százalékra 2008-ban (az euróövezetben pedig 1,5 százalékra illetve 1,3 százalékra).

Továbbra is kedvező globális kilátások, kockázatokkal

Az EU gazdasági növekedését az erőteljes világgazdaság támogatja. A világgazdaság növekedését az idén 5,1 százalékra, a 2004-ben elért csúcstól alig kisebb értékre teszik. Az év végén azonban a lendület valamelyest alábbhagy, elsősorban az Egyesült Államokban előre jelzett lassulás miatt, miközben más növekedési központok továbbra is gyors ütemben bővülnek. A világméretű GDP-növekedés 2007-2008 folyamán az előrejelzés szerint a 4,5 százalékot éppen meghaladó értékre mérséklődik.

Ugyanakkor a külső szektor kockázatot is jelent a gazdasági kilátásokra nézve. Az Egyesült Államok fokozottabb lassulása kedvezőtlen hatással járna a növekedésre. A globális fizetésimérleg-problémák szabályozatlan megoldása is kockázatot jelent.

Van esély azonban a vártnál jobb eredményekre is. Felélénkülhet a világkereskedelem, különösen Ázsiában. Az európai viszonyokat tekintve különösen a munkaerőpiac teljesítménye alakulhat az előre jelzettnél jobban, ami további lökést adhat a magánfogyasztásnak.

Végül, az utóbbi években világossá vált, hogy az olajárak mindkét irányba mozoghatnak. Geopolitikai feszültségek új olajáremelésekhez vezethetnek, de a gyengülő kereslet olyan árcsökkentő hatással járhat, amely enyhítheti az egyesült államokbeli lassulás mértékét és begyűrűző hatását.

euractiv.hu