Sarkozy sets conditions for rejoining NATO military command

French president Nicolas Sarkozy on Monday (24 September) laid down two conditions for France to rejoin the military command structure of NATO after an absence of over 40 years. In an interview with The New York Times, Mr Sarkozy said he had no problem with returning to the military alliance's integrated command, from which French president Charles de Gaulle withdrew in 1966.

But he said that first European defence must move forward and that top positions in the US-led NATO organisation should be reserved for French personnel. "I would make progress on a European defence a condition for moving into the integrated command, and I am asking our American friends to understand that," said the president.

"A Europe capable of defending itself independently would not be a risk for the Americans; it would be an asset. "He continued: "It is obvious that if we were to envisage such a move, it could only happen in as much as space was made in the leadership, at the highest level, for representatives of France."

France remained a member of the alliance after President de Gaulle removed French troops from its integrated military command and said that all non-French NATO troops may no longer be stationed in France. It rejoined the Military Committee in 1995 and has become considerably closer to NATO, participating in military operations in Kosovo and Afghanistan. Meanwhile, the French army has also adopted the same procedures as the alliance.

Mr Sarkozy's predecessor Jacques Chirac also sought to join the military command structure in 1997, but the conditions he set were rejected by the Clinton administration. The current French president appears to have put the ball in the US' court with the two conditions.

European defence policy

However, Nicolas Sarkozy has also done much to open the informal political channels between Washington and Paris by publicly praising America and its values and also choosing to take his summer holiday in the US.

The NATO pre-conditions also see a return to a favourite topic of Mr Sarkozy - the creation of a European defence policy. It is set to be a big theme when France takes over political leadership of the EU in the second half of 2008.

The president indicated the importance he attaches to the theme by having troops from all EU member states present during this year's celebrations of Bastille Day on 14 July. At the time, Mr Sarkozy said: "The basis for a European defence exists. We must make it grow," he said, adding "I want Europe to be capable of ensuring its security autonomously."

Euobserver

Cukorreform több kompenzációval

Miután a 2006 februárjában elfogadott cukorreform termeléscsökkentési kvótáit nem sikerült elérni az Európai Parlament a szerkezetátalakítási segélyek növelését javasolta. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei ennek megfelelöen a cukoripar szerkezetátalakítási programjának módosításáról állapodtak meg. A Bizottsági szerint az intézkedéseknek köszönhetően a termelők 2010-ig további 3,8 millió tonna cukorkvótát adhatnak vissza.

Az új szabályok szerint a 2008/2009-es gazdasági évben a termelők a visszamondott kvóta minden egyes tonnája után 237,5 EUR kiegészítő kifizetésben részesülnek. A kifizetésekre visszamenőlegesen kerül sor, így azok sem nem szenvednek hátrányt, akik már lemondtak a kvótáikról.

Új elem az is, hogy a cukorrépa-termelők - a cukorgyárakra vonatkozó kvóták legfeljebb 10%-ának erejéig - közvetlenül is igényelhetnek támogatást a szerkezetátalakítási alapból. Szintén a vállalkozások bekapcsolódását hivatott ösztönözni, hogy azok a termelők, akik lemondanak 2008/2009-es kvótájuk bizonyos hányadáról, mentesülnek a szerkezetátalakítási levonás fizetése alól kvótájuk azon részére vonatkozóan, amely a 2007/2008-as gazdasági évben megelőző kivonás hatálya alá esett.

2008/2009 vonatkozásában a kvótáról való lemondás kérelmezése kétlépéses lesz: a második lépésben (határidő: 2008.3.31.) kizárólag az vehet részt, aki az első lépésben (határidő: 2008.1.31.) legalább az ez év márciusában meghatározott megelőző kivonás mennyiségi kívánalmainak megfelel. A Bizottság az első lépés után értesíti a vállalatokat arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti őket a kompenzáció nélküli csökkentés 2010-ben, ha nem vesznek részt a második lépésben.

A Bizottság várakozásai szerint a változtatások eredményeként a termelők az eddig visszamondott 2,2 millió tonnán felül további 3,8 millió tonna mennyiségű cukorkvótáról mondanak majd le. Ha 2010-re nem lesz elegendő a kvótacsökkentés mértéke, a Bizottság azt kötelezően érvényesíti attól függően, hogy az egyes tagállamok mennyi kvótáról mondtak le.

Euvonal

Növelik a gabonatermelést az EU-ban

A gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008 tavaszára. Az EP támogatta a sürgősségi eljárásban megszavazott módosítást, annak hatályát azonban a 2009-es évre is kiterjesztené.

Az EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi ki.)

Elfogadták a harmadik vasúti csomagot

Kedden harmadik olvasatban is elfogadta az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Az Európai Bizottság 2004. március 3-án állt elő a „harmadik vasúti csomagnak” nevezett jogszabályokra vonatkozó javaslataival. Ennek egyik eleme a vasúti piachoz való hozzáféréssel, a másik a nemzetközi vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival és kötelezettségeivel, a harmadik pedig a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozik.

Az EP 2007. január 18-án fogadta el második olvasatban a három jogszabályt. Mivel ez után is nézeteltérés volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament között, intézményközi egyeztetőbizottságot hoztak létre. Miután a nyáron sikerült megegyezni a részletekről, az EP most az egyeztetőbizottságban elfogadott szövegekről szavazott Strasbourgban. (A Jarzembowski-jelentést 541 igen, 65 nem, 20 tartózkodó vokssal, a másik kettőt kézfelemeléssel szavazták meg.)

A Georg Jarzembowski (néppárti, német) által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. (Az EP első olvasatban egyébként 2008-as nyitást javasolt, de végül elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról. Egyes képviselők a liberalizációt előíró irányelv hatályát kiterjesztették volna a belföldi személyszállításra is, az erre vonatkozó módosítás azonban a második olvasatban elbukott.)

Az egyeztetőbizottságban elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások –– nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások –– piacának megnyitása”.

A jogszabály szerint a „nemzetközi személyszállítási szolgáltatás olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás”.

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot” - áll a szövegben. „A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.”

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

Utasjogok

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte. A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével. A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel kétszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.

Az utas ― az utazási jog elvesztése nélkül ― a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás közötti késések miatt kártérítést kérhet a vasúttársaságtól késés esetén A fizetendő legalacsonyabb kártérítések:

- 60–119 perces késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka

- 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka A kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül ki kell fizetni. Az utas nem jogosult kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.

A mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabály parlamenti felelőse Gilles Savary (szocialista, francia). Az irányelv „meghatározza a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait”. A szöveg szerint a mozdonyvezetéshez szükséges alkalmasság és képesítés mellett minden mozdonyvezetőnek igazolnia kell, hogy eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai készségekre vonatkozó minimumfeltételeknek, továbbá rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amelyen felsorolják azokat a járműveket, amelyek vezetésére jogosult. Az engedély kérelmezésének alsó korhatára legalább 20 év. A tagállamok kiadhatnak engedélyt 18 éves kort betöltött kérelmezők számára is, ekkor azonban az érvényesség a kiállító tagország területére korlátozódik.

Harangozó Gábor (szocialista) képviselő szerint a liberalizáció helyes lépés, és „a személyszállítási szolgáltatások piacán szükségszerű a nyílt verseny. Ez nemcsak hozzájárul a vasúti reform megvalósításához, hanem egyúttal olyan versenyhelyzetet teremt, melynek legfőbb nyertesei maguk a fogyasztók lesznek.”

Harangozó azt mondta, a nehéz anyagi helyzetben levő vasúttársaságoknak azonban „időt kell adnunk arra, hogy versenyképessé váljanak és így megállják a helyüket az utasokért folytatott küzdelemben”. A politikus hozzátette, az utasok bizalmának növelése érdekében ki kell terjeszteni az utasjogokat is, emellett „feltétlenül szükséges, hogy az európai gyorsvasúthálózat fejlődése, valamint az ehhez kapcsolódó határokon átívelő üzemeltetése könnyebbé váljon”.

EP Press

Luxemburg 2008

A luxemburgi kormány bejelentette, hogy az év végétől feloldja a munkaerőpiaci korlátozásokat és a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát a nagyhercegségben.

Proposed Budget 2008

44,2% Cohesion and Competitiveness for growth and employment
32,9% Direct aids and market related expenditure
10,7% Rural development
5,4% The EU as a global partner
1,0% Citizenship, freedom, security and justice
5,7% Total Administrative expenditure
0,1% Compensations for Bulgaria and Romania

The Commission adopted the Preliminary Draft Budget (PDB) for 2008 – the first step in the budgetary procedure before the budget is finally approved by the European Parliament and the Council.

Commitment appropriations in the PDB are at the level of 1.03% of EU Gross National Income (GNI), and payment appropriations at 0.97% of GNI. Spending on growth and employment policies increases by +4.2% compared to 2007, to reach 44.2% of the budget, against 43.6% for the protection and management of natural resources, including the Common Agricultural policy.

The renewed Lisbon Strategy remains at the core of EU policy. EUR 57.2 billion will be spent on policies related to growth and employment (heading 1), i.e. 2.3 billion more (+4.2%) than in 2007. In particular, research expenditure will increase by some 11%, investments in trans-European energy and transport networks by 14%, and lifelong learning programmes by 9% (with 63,5% increase for Erasmus Mundus). Moreover, the new programmes to support cohesion across Europe will kick-in, boosting expenditure in this field by almost EUR 1.4 billion, or 3.1%, of which Cohesion Fund devoted to big infrastructural projects will increase by more then 14% in 2008.

Egyenesen körbe

Változó francia Európa politika

A korábbinál aktívabb Európa-politika jegyében látogatja végig az EU tagországait Nicolas Sarkozy francia elnök, aki partnert keresve nyitni akar Kelet-Közép-Európa felé is.

Franciaország nagy visszatérése Közép-Európába - így értékelte múlt heti budapesti villámlátogatását a kíséretében lévő francia sajtótudósítókkal beszélgetve Nicolas Sarkozy francia államfő, miután repülőgépe péntek délután Párizs felé vette az irányt. Az apai ágon magyar származású Sarkozy nyilván nem véletlenül éppen a - szóvivője megfogalmazásával - "szívének kedves" Magyarországgal kezdte a valamennyi tagállamot érintő, a 2008 második felében esedékes francia EU-elnökség előkészítését szolgáló utazásainak sorozatát. Ám az Élysée-palota mindent megtett, hogy a nosztalgikus felhangok ellenére markáns európai dimenziót adjon a budapesti tárgyalásoknak. Igaz, a magyar gyökereinek politikai pályafutása során vajmi kevés jelentőséget tulajdonító Sarkozy rossz döntésnek nevezte a trianoni szerződést, és feltűnő megértést tanúsított az iránt, hogy Budapesten nagy figyelem övezi a határon túli magyarok sorsát, rendületlenül tartotta magát ahhoz a magyarral elvileg ellentétes francia doktrínához, amely csak az egyéni nemzeti kisebbségi jogokat ismeri el, a kollektívokat nem.

A budapesti vizit fő üzenete azonban messze túlmutatott a kétoldalú francia-magyar kapcsolatokon: mint a Le Monde című párizsi napilap megállapította, a júniusi EU-csúcsot megelőző varsói vizit - amely elsősorban a lengyel vezetés meggyőzését szolgálta az újrafogalmazott alkotmány kérdésében -, a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónők szabadon engedésének kieszközlése, valamint a mostani magyarországi út egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy felmelegedjék az új tagállamok Párizshoz fűződő viszonya. Zömük ugyanis annak idején látványosan támogatta az amerikai katonai beavatkozást Irakban, mire Sarkozy elődje, Jacques Chirac nyers modorú kioktatással reagált, mondván, az akkor még csatlakozásra váró országok "elmulasztották az alkalmat, hogy hallgassanak". Sarkozy a repülőgépen abból sem csinált titkot, hogy az unión belül nagyon is jelen vannak a hagyományos geopolitikai érdekek. Azt fejtegette: a budapesti tárgyalások fémjelezte nyitást az új tagállamok felé sokan rossz szemmel nézik, mert abból indulnak ki, hogy Kelet-Európa Németország felségterülete, és Franciaországnak nincs helye a régióban.

A budapesti látogatás mégis minden bizonnyal szinte észrevétlen maradt volna Párizsban, ha Sarkozy a repülőgépen nem kezdi élesen kritizálni - immár sokadszor - az Európai Központi Bankot (ECB) és az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökét, a hazájában a pénzügyminiszteri teendőket is ellátó Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt. Sarkozy szemlátomást nem tudta elviselni, hogy mialatt ő Budapesten tartózkodott, az uniós pénzügyminiszterek portói kötetlen találkozója előtt összeülő eurócsoport ismét tetemre hívta Párizst az államháztartás egyensúlya miatt. Az euróövezet tagállamai úgy vélik, a francia kormány által meghirdetett reformok nem elegendőek ahhoz, hogy Párizs a kitűzött 2010-es határidőre elérje a 3 százalékos maastrichti deficitcélt. Annál is kevésbé, mivel az OECD és az Európai Bizottság is a korábbinál jóval alacsonyabb - 1,8, illetve 1,9 százalékos - növekedést prognosztizált idénre Franciaországban.
Sarkozy megismételte, hogy évi 3 százalékos növekedést akar, ám nemigen részletezte, miként fogja ezt elérni, ehelyett az ECB-t és Junckert támadta. Ezúttal nem a túlzottan erős euró miatt, hanem mert szerinte a spekulánsok kezére játszott, hogy az ECB friss pénzzel igyekezett enyhíteni az amerikai jelzáloghitel-válság hatásait. Szerencsétlenül időzített kirohanásával Sarkozy nem csupán a pénzügyekhez való hozzá nem értését árulta el, hanem kínos helyzetbe hozta pénzügyminiszterét, Christine Lagarde-ot is, aki pár órával korábban partnereivel együtt még üdvözölte az ECB lépéseit. Lagarde és az Élysée-palota szóvivője másnap kénytelen volt magyarázkodni: Párizs tiszteletben tartja a frankfurti székhelyű bank függetlenségét, de fenntartja magának a jogot, hogy vitassa politikáját.

Csakhogy az ECB bírálatával - amely Sarkozy elnökválasztási kampányának is fontos eleme volt - Franciaország elszigetelődhet az eurózónán belül. Különösen elegük van ebből a németeknek. Peer Steinbrück szociáldemokrata (SPD) német pénzügyminiszter ki is hozta a sodrából Sarkozyt az eurócsoport július eleji ülésén, ahol a francia elnök személyesen iparkodott népszerűsíteni az évi több mint 13 milliárd eurós pluszkiadással járó reformprogramját. Olyannyira, hogy utóbb a francia elnök állítólag Angela Merkel német kancellár előtt is kétségbe vonta Steinbrück rátermettségét. Ha Berlinben már hozzászoktak is Sarkozy újabb és újabb meghökkentő kezdeményezéseihez - a minap például Merkellel folytatott megbeszélése után tapintatlanul sürgette, hogy a német kormány vizsgálja felül nukleáris politikáját -, a francia elnök és a német kancellár közt egyre kitapinthatóbb a feszültség. A temperamentumos Sarkozy ugyanis rendre "ellopja a show-t" Merkel elől, ahogy a júniusi EU-csúcson vagy a Líbiában fogva tartott bolgár ápolónők kiszabadításakor is tette.

HVG

Kinevezték az új terror-ellenes koordinátort

A belga Gilles de Kerchove-t nevezték ki a terrorellenes koordinátori posztra, amely március óta betöltetlen volt.

Gilles de Kerchove belga igazságügyi miniszteri tanácsadó volt, majd EU hivatalnok lett, szakterülete az európai jog - azon belül is az alapjogok. A terrorizmus-ellenes koordinátor legfontosabb feladata mandátuma szerint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok betartják-e a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó vállalásaikat, és megfelelően együttműködnek-e a határon átnyúló bűnözésben, illetve a terrorizmus elleni harcban szerzett információik megosztásában.

3,4 milliárd euróba kerül a Galileo a tagállamoknak

Az Európai Bizottság javasolja, hogy a Galileo projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezze a program költségeit. A rádiónavigációs rendszer 3,4 milliárd euróba kerül.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék.

Euvonal

Energiapiaci reformot hirdetett a Bizottság

Az EU-tagállamok vonakodása ellenére az Európai Bizottság európai energiapiaci reformot hirdetett, amelyben a termelés és a szállítás szétválasztását javasolja. A Bizottság eddig példátlan intézkedésekkel korlátozná a harmadik országok, az EU-s energiapiacra való belépését.

Az előterjesztés szerint a villamos energia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. A Bizottság előnyben részesíti a tulajdonjogi szétválasztást, azaz azt javasolja, hogy az a vállalkozás, amely energiatermelői vagy szolgáltatói tevékenységgel is foglalkozik, ne lehessen az átviteli hálózat tulajdonosa is egyben.

A Bizottság megoldási lehetőségként a „független átvitelirendszer-üzemeltető” elvének alkalmazását javasolja, amely lehetővé tenné a vállalatoknak, hogy azzal a feltétellel tulajdonosai maradjanak a hálózatnak, hogy a hálózati vagyont egy tőlük teljesen független vállalkozás, illetve testület működteti. A testület szerint ez a megoldás új ösztönzőket teremt a vállalkozások számára ahhoz, hogy új infrastruktúrába, rendszerösszekötő és termelői kapacitásba fektessenek, s ezáltal elkerülhetők az áramkimaradások és a szükségtelen és heves áringadozások.

A Bizottság emellett javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását is, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítaná a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését, és előmozdítaná az egységes rendszerként működő európai hálózat létrejöttét, az ellátás biztonságát és diverzifikációját.

Egyes tagállamok ugyanakkor vonakodnak a bizottsági ötletektől. Franciaország és Németország - amelyek olyan óriási energiavállalatoknak adnak otthont, mint az EDF és az E.ON - várhatóan nem állnak majd ki a javaslat mellett, míg a hagyományosan liberális gazdaságpolitikai irányt követő nemzetek, mint Nagy-Britannia vagy Svédország még mélyebbre ható reformot szeretnének. Ezen országok érvelése szerint a termelés és a szállítás teljes ellenőrzése megnehezíti új vállalatok piacra lépését.

Brüsszel eddig példátlan intézkedéseket tartalmaz a nem EU-s tagállambeli szolgáltatók piacra lépésnek korlátozására is. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az EU-tagállamok gáz- és villamoshálózatot „a gazdasági versenyképesség és az állampolgári jólét megtartása érdekében létfontosságúnak nyilváníthatják”, s megtilthatják harmadik országbeli szolgáltatók részvételét ezek működtetésében. Nem EU-s tagállamok szolgáltatói és állampolgárai ráadásul csak akkor lehetnek átvitelirendszer-üzemeltetők, ha azt az EU jóváhagyja.

A testület előírná, hogy a harmadik országbeli vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. Ha egy vállalkozás nem képes bizonyítani, hogy mind közvetlenül, mind közvetve független az energiaszolgáltatói és termelői tevékenységektől, a Bizottság jogosult lenne fellépni ellene.

A testület szerint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására is intézkedéseket kell hozni és javasolja, hogy az átviteli-, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre.
Euvonal

-----------------------------------------

Europe's dominant power giants must open up gas and electricity markets to competition. But Russia will not get a free hand in buying up the assets.

"We need to place conditions on ownership of assets on non-European companies to make sure that we all play by the same rules. This is very imporant. We have to have the same rules. So, what we are proposing is to reinforce the internal market to keep it open, and to be sure that we keep the integrity of the internal market. And then we avoid national governments taking different measures that will represent a fragmentation of our internal market."

Barroso

Görög választások

A jelenlegi kormányfő, Kosztasz Karamanlisz konzervatív pártja nyerte a görögországi vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat, de az Új Demokrácia törékeny többségre számíthat a görög parlamentben.

A szavazatok több mint 80 százalékának feldolgozása után az Új Demokrácia kapta a voksok mintegy 42,7 százalékát, míg az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 38,4 százalékával végzett a második helyen. Nem végleges adatok szerint az Új Demokráciának várhatóan 154, a PASZOK-nak pedig 103 képviselői helye lesz a 300 fős törvényhozásban. Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki PASZOK vezetője elismerte vereségét.

Satellites witness lowest Arctic ice coverage in history

The area covered by sea ice in the Arctic has shrunk to its lowest level this week since satellite measurements began nearly 30 years ago, opening up the Northwest Passage – a long-sought short cut between Europe and Asia that has been historically impassable.

In the mosaic image above, created from nearly 200 images acquired in early September 2007 by the Advanced Synthetic Aperture Radar (ASAR) instrument aboard ESA’s Envisat satellite, the dark gray colour represents the ice-free areas while green represents areas with sea ice.

Leif Toudal Pedersen from the Danish National Space Centre said: "We have seen the ice-covered area drop to just around 3 million sq km which is about 1 million sq km less than the previous minima of 2005 and 2006. There has been a reduction of the ice cover over the last 10 years of about 100 000 sq km per year on average, so a drop of 1 million sq km in just one year is extreme.

"The strong reduction in just one year certainly raises flags that the ice (in summer) may disappear much sooner than expected and that we urgently need to understand better the processes involved."
The Polar Regions are very sensitive indicators of climate change. The UN’s Intergovernmental Panel on Climate Change showed these regions are highly vulnerable to rising temperatures and predicted the Arctic would be virtually ice free by the summer of 2070. Still other scientists predict it could become ice free as early as 2040 due to rising temperatures and sea ice decline.

Because sea ice has a bright surface, the majority of solar energy that hits it is reflected back into space. When sea ice melts, the dark-coloured ocean surface is exposed. Solar energy is then absorbed rather than reflected, so the oceans get warmer and temperatures rise, making it difficult for new ice to form.

Since 2006, ESA has supported Polar View, a satellite remote-sensing programme funded through the Earthwatch GMES Service Element (GSE) that focuses on the Arctic and the Antarctic. In 2009, ESA will make another significant contribution to cryosphere research with the launch of CryoSat-2. The observations made over the three-year lifetime of the mission will provide conclusive evidence on the rates at which ice cover is diminishing.

Friday Bikeday

European mobility week

From 16 to 22 September, under the umbrella of the EU’s annual mobility week, more than 133m people in over 1 300 towns and cities across Europe will take part in a string of different activities designed to make sustainable travel alternatives viable.

This year’s theme - Streets for people - conveys the clear message that building more roads is not the answer to existing transport challenges. Mobility week instead encourages local authorities to reallocate some road space to non-motorised traffic.

The highlight of the week will be car-free day, due to take place in most participating countries on 22 September. Those involved extend well beyond Europe – China (for the very first time), Brazil, Canada and Thailand are also signed up.

Further promoting environmentally‑friendly modes of transport, Europeans are being encouraged to get on their bike every Friday. Inspired by “casual Fridays”, when employees are allowed to dress down for work, this initiative would also see them cycling to work on those days. The scheme will headed up by European commissioners, beginning on Friday 14 September.

http://www.fridaybikeday.be/

Koordinátorok a kulcsfontosságú energetikai beruházások mellett

Az Európai Bizottság koordinátorokat jelölt ki a kiemelt energetikai projektek megvalósításának felügyeletére, akik a Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű elektromos összeköttetésért, a Balti- és az Északi-tengerben található szélerőművek rendszerbe kapcsolásáért, a Nabucco földgázvezetékért és a Németországot Lengyelországon keresztül Litvániával összekötő villamosenergia-vezetékért lesznek felelősek.

A koordinátorok stratégiai támogatást nyújtanak és gyakorlati tanácsokat adnak, felderítik az előrehaladást gátló akadályokat, az optimális megoldások megkeresése érdekében egy asztalhoz ültetik a különböző országok érintettjeit, hozzájárulnak a projektek hatásainak értékeléséhez, meghatározzák a megvalósítás megfelelő stratégiáit. A négy európai koordinátor kinevezése négy évre szól. A koordinátorok évente tesznek jelentést a projektek előrehaladásáról a Bizottságnak, a Parlamentnek és a tagállamoknak.

A Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű villamosenergia-összeköttetés megvalósításáért Mario Monti az Európai Bizottság volt biztosa felel majd. A projekt az Európai Unió középponti területein működő hálózatot és az energiarendszerét tekintve mintegy „szigetként” elkülönülő Ibériai-félszigetet köti majd össze.

Georg Wilhelm Adamowitsch a Balti- és az Északi-tengeren (Dániában, Németországban és Lengyelországban) üzemelő szélerőművek összeköttetéseinek kiépítését felügyeli, melynek célja, hogy elősegítse a balti- és északi-tengeri szélerőművekben termelt villamos energia bekapcsolását az európai hálózatba.

Jozias Johannes van Aartsen a Törökországot Románián, Bulgárián és Magyarországon át Ausztriával összekötő Nabucco földgázvezeték kiépítésének előmozdítását kapta feladatul. Az új vezetéken keresztül Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről lehetne földgázt szállítani Európába, ám a projekt évek óta húzódik.

Wladyslaw Mielczarski a Németország, Lengyelország és Litvánia közötti villamosenergia- vezeték kiépítésének felügyeletét látja majd el, amely a Balti-államok és Nyugat- és Közép-Európa (Németország, Lengyelország) energiarendszerét kapcsolja majd össze.

Karla Peijsére a belvízi hajózást, Luis Valente de Oliveiráéra pedig a tengeri gyorsforgalmi utakat felügyeli majd.
Euvonal

EU to send troops to Chad

European Union nations on Wednesday agreed to send troops to Chad and the Central African Republic to boost security after a joint United Nations-African Union force was deployed in neighbouring Darfur, said a diplomat. The 27 member states approved the scheme to send the force, the details of which were still to be hammered out, but the troops would not be deployed until there was UN Security Council resolution on the matter, he added.

The European mission, with its headquarters in France, was agreed in response to a UN call and was expected to comprise a maximum of 4 000 soldiers deployed for 12 months. They would not in case turn up until after the end of the rainy season in mid-October. When there the force would provide security for 300 UN police officers, protect civilians and help with humanitarian initiatives.

200 000 people killed

In July, EU foreign ministers gave the green light for preparation for the mission, which they said "should be based on a resolution by the UN Security Council, with a clearly defined exit strategy". They added then that it "should be conducted in full co-operation with the UN and the AU, and in consultation with the authorities of the countries concerned".

In Darfur, the breakaway province of Sudan, at least 200 000 people had died from the combined effect of war and famine since civil strife started in February 2003, according to UN estimates. Other sources gave a much higher toll, but Khartoum disputed the figures. Sudan and Chad accused each other of supporting rebel forces in their respective territories. The UN had estimated that there were 236 000 refugees and 173 000 internally displaced persons (IDPs) in Chad, with daunting logistical problems for humanitarian workers.
In CAR, the number of IDPs exceeded 200 000, according to aid groups, largely due to persistent insecurity in the north of the country, where government troops were battling several rebel groups.

A 26 000-strong joint UN-AU peacekeeping force to Darfur was approved by the UN Security Council in July. On Monday, UN chief Ban Ki-moon said the world body had received "more contributions than we may actually need" for the force except in specialised areas such as air transportation.

Kezdődik a költségvetési elvek felülvizsgálata

Az EU költségvetését immáron 20 éve szabályozó előírások reformjáról kezdődik átfogó vita a héten (szeptember 12-én). A megállapodás nem lesz egyszerű: az átalakítások a mezőgazdasági támogatások és a visszatérítések rendszerét is érintik.

A felülvizsgálatról még 2005 végén állapodtak meg a tagállamok a 2007-2013-as költségvetési vitában. Az akkori kompromisszum szerint az uniós kiadások és bevételek teljes rendszerét átvizsgálják, arról az Európai Bizottság 2008-2009-ben jelentést készít, és a Tanács azt figyelembe véve készíti majd elő a 2013 utáni költségvetést.

A vitaindító dokumentum, melyet Dalia Grybauskaite költségvetésért felelős biztos szerdán tár a nagy nyilvánosság elé, összefoglalja a közös költségvetés új, a XXI. századnak megfelelő prioritásait, és javasolja az olyan korszerűtlen intézkedések megszüntetését, mint a túlzott mezőgazdasági támogatások gyakorlata, vagy épp a költségvetési visszatérítések jelenlegi rendszere.

Az EUobserver független hírportál értesülése szerint ugyanakkor a dokumentum kevés konkrétumot és javaslatot tartalmaz a hogyanokkal kapcsolatban, és csak kérdéseket vet fel, ahelyett, hogy pontosan megfogalmazná, milyen konkrét irányba is igyekszik a tárgyalásokat terelni. A szöveg a hírportál szerint azt sem taglalja, hogy a reformokat mikor kellene elkezdeni és nem tartalmaz pontos tennivalókat a mezőgazdasági támogatások reformjával kapcsolatban sem. Az unió költségvetésének még jelenleg is több mint 40 százalékát költi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közvetlen támogatására, aminek elsőszámú haszonélvezője Franciaország.

A javaslat szerint az uniónak a közeljövőben sokkal jobban kellene koncentrálnia a tudományos és technológiai fejlesztésekre, a kontinens öregedő társadalmainak problémáira, a régiók közötti fejlettségbeli különbségekre, a klímaváltozásra, az energiabiztonságra, valamint a migrációval és a kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekre. A javaslat szerint az új kihívásoknak meg kell jelennie a közös költségvetés prioritásaiban, és az e célokra elkülönített forrásokban is.

A dokumentum foglalkozik a költségvetés két igen kényes kérdésével, a nemzeti hozzájárulásokkal és korrekciós mechanizmusokkal, valamint ezzel összefüggésben a brit visszatérítések rendszerével. Jelenleg a költségvetés bevételi oldalának legnagyobb részét a nemzeti hozzájárulások teszik ki (2013-ban ez az összbevétel 74 százalékát jelentheti), mely egyrészt politikai ütőkártya a legnagyobb befizetők kezében, melyre gyakran hivatkoznak, ugyanakkor folyamatos viták tárgya. A dokumentum megkérdőjelezi a visszatérítések jelenlegi rendszerét, amely a nettó befizető Egyesült Királyság mellett (aki még 1984-ben harcolta ki jogosultságát a visszatérítésekre) több hasonló helyzetben lévő ország - mint például Ausztria, Hollandia, Németország vagy Svédország - pénzügyi helyzetét is érinti.
Euvonal

Feloszlatta magát a lengyel parlament

Index.hu

Autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését kérik számon a lengyel kormányon. A lengyel parlament többsége új kormányt akar.

Feloszlatatta magát pénteken a lengyel parlament, és döntött az előre hozott választások megtartásáról. Lech Kaczynski lengyel államfőnek ki kell írnia a választás időpontját, ami valószínűleg október 21-e lesz. A kormány és az ellenzék egyaránt a belpolitikai válság megoldódását várja az előre hozott választásoktól.

"Mindenki tudja, hogy a király meztelen. Ideje véget vetni ennek az ámokfutásnak, és a nemzet kezébe adni a döntést" - mondta felszólalásában Jerzy Szmajdzinski ellenzéki képviselő, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) tagja. Élesen bírálta a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormányt, amelynek hatalomra lépése óta Lengyelország és az Európai Unió között egyre nagyobb feszültség keletkezett.

Donald Tusk, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) elnöke a beváltatlanul maradt választási ígérteket - autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését - kérte számon a kormányon.

A parlament önfeloszlatása előfeltétele az előre hozott választásoknak. Varsói elemzők a pénteki szavazati arányokat máris a Kaczynski-fivérek vereségeként könyvelik el, miközben Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök az előre hozott választást tekinti lehetőségnek arra, hogy világos mandátumot kapjon a családpárti szociális politikájájához, illetve hogy megszabaduljon - szóhasználatával élve - "a poszt-kommunista elittől".

A Polgári Platform a legnagyobb közép-európai gazdaságban zajló reformfolyamat felgyorsítását, az euró gyors bevezetését, illetve megromlott viszony javítását ígéri az EU-partnerekkel.

A parlamenti döntés előzménye volt az, hogy Lech Kaczynski államfő - fivére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára - augusztus közepén felmentette a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) és a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája minisztereit, formálisan véget vetve a kezdettől fogva ingatag hárompárti kormánykoalíciónak.

A válság folytatásaként augusztus végén őrizetbe vették Janusz Kaczmarek volt belügyminisztert, aki azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy lehallgattatta saját minisztereit. Egyidejűleg ugyancsak letartóztatták Konrad Kornatowski volt rendőrfőnököt, valamint a legnagyobb lengyel biztosítótársaság elnökét, Jaromir Netzelt is. A lengyel főügyészég elfogatóparancsot adott ki a külföldön tartózkodó Ryszard Krauze ellen is, akit az ország 5. leggazdagabb emberének tartanak. Mind a négyüket azzal vádolják, hogy információkat hoztak nyilvánosságra a korrupció elleni harcot irányító hivatal titkos akciójáról.

Az őrizetbe vételek nagy felzúdulást okoztak lengyel ellenzéki körökben. Lech Walesa volt lengyel államfő azzal vádolta a Kaczynski-fivéreket, hogy sztálinista módszereket alkalmaznak. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című napilap főszerkesztője, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, úgy vélekedett: a Kaczynski-fivérek "átlépték a demokratikus jogállam és a lopakodó államcsíny közötti Rubicont."

Az európaiak támogatják az unió nagyobb nemzetközi szerepvállalását

EUvonal

Az európaiak döntő többsége szeretné, ha az EU nagyobb felelősséget vállalna a nemzetközi kapcsolatokban, elsősorban a fejlesztési támogatások, a kereskedelem és a békefenntartás kapcsán - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A felmérés szerint a törökök nem bíznak abban, hogy országuk valaha is az EU tagja lehet.

Az amerikai German Marshall Fund által nemrégiben ismertetett közvélemény kutatás alapján, a megkérdezett európaiak mintegy 90 százaléka támogatja az unió nemzetközi szerepvállalásának erősítését. A válaszadók közel fele (53%) ezt az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben képzeli el, míg átlagosan 43 százalékuk szerint az EU-nak Washingtontól függetlenül kellene megoldásokat találnia a globális kihívásokra. Ez utóbbi csoport egyedül Franciaországban volt többségben (58%).

A nagyobb globális szerepvállalást sürgető válaszadók többsége elsősorban a fejlesztési segélyezés fokozását (a válaszadók 84%-a), a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok (74%) és a békefenntartó tevékenység erősítését (68%) szeretné. A válaszadók többsége ellenzi a különböző válságterületekre küldendő katonai kontingenseket, ezeket a válaszadók mindössze 20 százaléka támogatja.

A megkérdezett európaiak 77 százaléka nem ért egyet az Egyesült Államok jelenlegi elnökének nemzetközi politikájával, és mintegy 30-40 százalékuk Bush elnököt, illetve az Irakkal kapcsolatos amerikai politikát tartja felelősnek a transz-atlanti kapcsolatok megromlásáért.

A felmérésből az is kiderült, hogy a török állampolgárok egyre kevésbé viszonyulnak pozitívan az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz. Jelenleg a törökök mintegy 40 százaléka tartja az uniós tagságot jó dolognak, ami 14 pontos visszaesést jelent a korábbi évek hasonló felméréseihez képest. Érdekes az is, hogy míg a megkérdezett uniós állampolgárok 56 százaléka elképzelhetőnek tartja Törökország csatlakozását, addig a törökök mindössze 26 százaléka bízik a majdani uniós tagságban.

A közvélemény-kutatásban 12 európai ország (Bulgária, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Törökország) közel 13 000 lakosát kérdezték meg.

Eurozone growth - second-quarter

Economic growth in the 13 nations sharing the euro fell in the second quarter to the slowest pace since the beginning of 2005 as an investment boom petered out, according to official EU data on Tuesday.

Figures from the European Union's Eurostat data agency, which were adjusted for seasonal variations, showed eurozone growth slowing to 0.3 percent in the three months to June and 2.5 percent over one year.

After a gradual recovery, the 8.4-trillion-euro (11.4-trillion-dollar) eurozone economy hit a soft patch in the second quarter after expanding 0.7 percent in the first three months of the year and 3.2 percent over 12 months.

The data, which were in line with Eurostat and economists' estimates, showed businesses reining in investment and construction activity dropping sharply even before fears of a credit crunch emerged over the summer.

While a long investment boom ground to a halt, the eurozone economy benefited from higher consumer spending and stronger demands for exports from the eurozone despite the strength of its currency in the second quarter. Eurozone business investment pulled back 0.2 percent in the second quarter after expanding 2.0 percent in the first quarter while activity in the construction sector contracted 1.6 percent after growing 1.9 percent.

Meanwhile, consumer spending grew 0.5 percent after stalling at the start of the year while exports grew 1.1 percent after 0.8 percent in the first quarter.

Economists said that the pull-back in business investment would likely prove to be temporary despite fears about a credit squeeze, which swept across financial markets in August, raising borrowing costs. "It seems likely that the retreat in investment in the second quarter was largely a temporary correction after recent sustained strong capital spending," said Global Insight economist Howard Archer. "Indeed, companies' investment intentions currently still appear to be relatively healthy," he added.

Encouraged by the strong consumer spending, Capital Economics analyst Jennifer McKeown also said she thought business investment would bounce back.

The EU's executive arm projected growth in the third quarter of 0.3-0.8 percent, 0.2-0.8 percent in the fourth quarter, and 0.2-0.9 percent for the first quarter of 2008. In Eurostat's report, economic growth in the 27-nation EU also slowed in the second quarter, easing to 0.5 percent and 2.8 percent over one year.

AFP