Elfogadták a harmadik vasúti csomagot

Kedden harmadik olvasatban is elfogadta az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Az Európai Bizottság 2004. március 3-án állt elő a „harmadik vasúti csomagnak” nevezett jogszabályokra vonatkozó javaslataival. Ennek egyik eleme a vasúti piachoz való hozzáféréssel, a másik a nemzetközi vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival és kötelezettségeivel, a harmadik pedig a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozik.

Az EP 2007. január 18-án fogadta el második olvasatban a három jogszabályt. Mivel ez után is nézeteltérés volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament között, intézményközi egyeztetőbizottságot hoztak létre. Miután a nyáron sikerült megegyezni a részletekről, az EP most az egyeztetőbizottságban elfogadott szövegekről szavazott Strasbourgban. (A Jarzembowski-jelentést 541 igen, 65 nem, 20 tartózkodó vokssal, a másik kettőt kézfelemeléssel szavazták meg.)

A Georg Jarzembowski (néppárti, német) által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. (Az EP első olvasatban egyébként 2008-as nyitást javasolt, de végül elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról. Egyes képviselők a liberalizációt előíró irányelv hatályát kiterjesztették volna a belföldi személyszállításra is, az erre vonatkozó módosítás azonban a második olvasatban elbukott.)

Az egyeztetőbizottságban elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások –– nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások –– piacának megnyitása”.

A jogszabály szerint a „nemzetközi személyszállítási szolgáltatás olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás”.

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot” - áll a szövegben. „A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.”

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

Utasjogok

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte. A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével. A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel kétszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.

Az utas ― az utazási jog elvesztése nélkül ― a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás közötti késések miatt kártérítést kérhet a vasúttársaságtól késés esetén A fizetendő legalacsonyabb kártérítések:

- 60–119 perces késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka

- 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka A kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül ki kell fizetni. Az utas nem jogosult kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.

A mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabály parlamenti felelőse Gilles Savary (szocialista, francia). Az irányelv „meghatározza a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait”. A szöveg szerint a mozdonyvezetéshez szükséges alkalmasság és képesítés mellett minden mozdonyvezetőnek igazolnia kell, hogy eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai készségekre vonatkozó minimumfeltételeknek, továbbá rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amelyen felsorolják azokat a járműveket, amelyek vezetésére jogosult. Az engedély kérelmezésének alsó korhatára legalább 20 év. A tagállamok kiadhatnak engedélyt 18 éves kort betöltött kérelmezők számára is, ekkor azonban az érvényesség a kiállító tagország területére korlátozódik.

Harangozó Gábor (szocialista) képviselő szerint a liberalizáció helyes lépés, és „a személyszállítási szolgáltatások piacán szükségszerű a nyílt verseny. Ez nemcsak hozzájárul a vasúti reform megvalósításához, hanem egyúttal olyan versenyhelyzetet teremt, melynek legfőbb nyertesei maguk a fogyasztók lesznek.”

Harangozó azt mondta, a nehéz anyagi helyzetben levő vasúttársaságoknak azonban „időt kell adnunk arra, hogy versenyképessé váljanak és így megállják a helyüket az utasokért folytatott küzdelemben”. A politikus hozzátette, az utasok bizalmának növelése érdekében ki kell terjeszteni az utasjogokat is, emellett „feltétlenül szükséges, hogy az európai gyorsvasúthálózat fejlődése, valamint az ehhez kapcsolódó határokon átívelő üzemeltetése könnyebbé váljon”.

EP Press