Ismét Bolkestein nevétől hangos az Európai Unió

Körülbelül harmincezren tüntettek kedden Strasbourgban az ún. Bolkestein-irányelv ellen, miközben az Európai Parlament egy lépéssel közelebb került az utca által bírált markánsan liberális tervezet felülírásához.

A strasbourgi rendőrség becslései szerint harmincezren vettek részt kedden azon az európai szakszervezeti konföderáció (ETUC) által szervezett demonstráción, amely nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre annak érdekében, hogy fossza meg markánsan liberális arculatától a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló irányelvet, amelyet még 2004-ben terjesztett elő az Európai Bizottság.

Mintegy a tüntetőknek válaszolva Martin Schulz, az Európai Parlamentben második legnagyobb frakcióval rendelkező szocialisták vezére a szolgáltatási irányelvről a Házban kedden tartott plenáris vita során nem létezőnek nyilvánította a „Bolkestein-irányelvet”. Schulz, akinek frakciója az elmúlt napokban az irányelv eredeti céljaival rokonszenvező jobboldali európai néppárti csoporttal kompromisszumos megoldást dolgozott ki, úgy vélekedett, hogy az EP-ben széles többség áll az új szolgáltatási irányelv mögött. A két nagy frakció által kötött kompromisszum ugyanakkor elsősorban az északi és új tagállami képviselők ellenállása miatt kedd estig nem kapta meg az Európai Néppárt jóváhagyását. Az EPP-ben jelentős számú képviselő nem tudott megbékélni azzal a módosítással, amely lehetőséget adna a tagállamoknak arra, hogy szociális politikai és fogyasztóvédelmi megfontolásokra hivatkozva korlátozzák a határokon átnyúló

Az Európai Bizottság elnöke, akit az elmúlt napokban szórványosan azzal gyanúsítottak, hogy kész nevét adni az eredeti bizottsági javaslat felvizezéséhez, úgy vélte, eljött az idő arra, hogy az intézmények elássák a csatabárdot a szolgáltatási irányelv kérdésében. José Manuel Barroso arra buzdította a Parlamentet, hogy az irányelv végleges elfogadását megkönnyítendő erős konszenzusra jusson a jogszabály ügyében. A Bizottság elnöke beszédében nagy gondot fordított arra, nehogy egyik tábort – a szolgáltatásnyújtás feltétlen szabadságát hirdetőket és a nemzeti korlátozás jogát fenntartókat – is magára haragítsa. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottság olyan kompromisszumot támogat, amely tiszteletben tartja a Szerződés rendelkezéseit és összhangban van a lisszaboni versenyképességi stratégia céljaival. „A Bizottság a szolgáltatások valódi belső piacát akarja” – hangsúlyozta Barroso.

Charlie McCreevy, a belső piacért felelős biztos közölte, hogy a Bizottság a csütörtöki plenáris szavazás után kész minden olyan, az EP által megszavazott módosító indítványt figyelembe venni a szolgáltatási irányelvre vonatkozó javaslat átdolgozásakor, amelyek széleskörű támogatást élveznek. McCreevy második „feltétele”, hogy minden EP-módosításnak előrelépést kell jelentenie a jelenlegi helyzethez képest (főleg néppárti körökben vélik úgy, hogy ha a közös módosító indítványokat elfogadják, az visszalépés lesz az Európai Bíróság joggyakorlatához képest). Az ír nemzetiségű biztos bejelentette, hogy a Bizottság legkésőbb április végéig kidolgozza új javaslatát. Kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmazott Martin Bartenstein osztrák miniszter is, aki a soros elnökség nevében beszélt.

Az irányelv eredeti céljait vette határozottan védelmébe Graham Watson, a liberális és demokrata frakció (ALDE) vezetője, aki „berlini blokkolásról” beszélt, arra utalva, hogy a német bal- és jobboldal (NSZK-ban nagykoalíció van) összefogása áll a Bolkestein-irányelv felhigításának hátterében. A liberális párti vezér szerint a két nagy párt által előterjesztett kompromisszumos javaslatok a felére csökkentenék az irányelv gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait. „Mi a származási ország elvét akarjuk, mert ez szolgálja a kis- és középvállalkozások érdekeit” – hangsúlyozta Watson.

Bruxinfo

Az egész irányelv szíve az ún. származási ország elve, ami az egységes európai piac egyik legalapvetőbb szabálya évtizedek óta. Ez kimondja, hogy ami jó az egyik tagállamban, az jó a másikban, vagyis egy másik tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalat tevékenységét - a felsorolt kivételektől eltekintve - saját államának törvényei szabályozzák, nem pedig a fogadó állam törvényei. Ez nem vonatkozik olyan dolgokra, mint például a munkajog. Ezt az elvet korlátozza a piacpártiak és az új tagállambéli képviselők legnagyobb bánatára a szocialista-néppárti kompromisszum, amiről az EP csütörtökön szavaz.

index