Mini-alapszerződést javasol Sarkozy

Sarkozy csütörtökön Berlinben, a konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényét fejtette ki nézeteit az EU előtt álló aktuális kihívásokról. Kiemelte, hogy Európa polgárainak bővítéssel szembeni aggodalmaira politikai választ kell adni, s mivel szerinte ezek az aggodalmak álltak az egyik fő tényezőként az alkotmány tavalyi franciaországi és hollandiai elutasítása hátterében is, ezért a bővítést és az alkotmány ügyét nem lehet egymástól elválasztani. „A francia és a holland referendumok fiaskóját részben a határok nélküli Európával szemben táplált ellenséges érzések okozták” – fogalmazott Sarkozy. Ezért az EU „abszorpciós kapacitását” meg kell erősíteni, képessé kell tenni további új tagok integrálására.

A polgárokat egyúttal meg kell nyugtatni, a bővítés nem mehet végbe ellenőrzés nélkül – emelte ki a francia belügyminiszter. „A nemzeti parlamentek megerősített kontrollját szeretném megszervezni a Horvátországgal és Törökországgal nemrég megnyitott csatlakozási tárgyalásokon” – hangoztatta Sarkozy, aki szerint a tagállamok parlamentjeinek meg kell adni az ellenőrzés lehetőségét a 35 tárgyalási fejezet mindegyikének lezárása előtt. Erre pedig azért van szükség, mert a tárgyalásokat a gyakorlatban a Bizottság vezeti az EU részéről, s bár a tagállamok számára adott a vétó lehetősége a fejezetek lezárása előtt a Tanácsban, a gyakorlatban ezt nem alkalmazzák, „mert egyik tagállam sem akar blokádállító szerepében feltűnni valamely tagjelölt országgal szemben”. Arra is emlékeztetett, hogy a francia parlament nemrég fogadott el egy alkotmánymódosítást, amelynek értelmében a román, bolgár és horvát csatlakozás után minden további új EU-tag felvételét népszavazásnak kell megelőznie.

Berlini beszédében Sarkozy azt is kifejtette, hogy az EU-nak alternatív megoldásokat kell keresnie a tavaly leszavazott alkotmányra, mert „számomra, bár nagyon sajnálom, az alkotmányos szerződés sosem lép hatályba jelenlegi formájában”. A politikus ezzel nyíltan szembeszállt azokkal a német törekvésekkel, amelyek szerint a jelenlegi alkotmányszövegről újabb népszavazást kellene tartani Franciaországban. „Nem én leszek az, aki elmondja a franciáknak, hogy félreértették a kérdést” – utalt a rosszul sikerült tavalyi népszavazásra Sarkozy. Ehelyett egy háromlépéses tervet vázolt fel az EU működését javítandó.

Első lépésben azonnal be lehetne vezetni a miniszteri tanács üléseinek teljes nyilvánosságát és átláthatóságát, meg kellene adni a polgároknak a lehetőséget arra, hogy saját maguk is kezdeményezhessenek uniós szintű törvényeket és meg kellene szüntetni a nemzeti vétó lehetőségét büntetőügyekben. Második lépésben életbe lehetne léptetni az alkotmánynak jó néhány olyan elképzelését, amely „széles konszenzust” élvez, így például a szavazati súlyok rendszerének megváltoztatását, a nemzeti vétó korlátozását több más területen, az uniós külügyminiszteri poszt létrehozását és a nemzeti parlamentek nagyobb beleszólásának megteremtését a közösségi szintű túlszabályozás megakadályozására. „Ezek a reformok 10-15 fontos cikkely formáját ölthetnék, amiről olyan gyorsan le kellene folytatni a tárgyalásokat, ahogy csak lehet, azzal a céllal, hogy megadjuk az Uniónak az eszközöket a hatékonyabb működésre” – vélte Sarkozy, „mini-alapszerződésnek” (mini-traité) nevezve az így létrejövő szöveget. Szerinte a harmadik lépésben kellene megválaszolni az EU jövőjével kapcsolatos alapvető kérdéseket, például a finanszírozási rendszer újragondolását vagy az integráció földrajzi határainak meghúzását.