Beadta lemondását a holland miniszterelnök

A hárompárti kabinet egy előző napi döntés alapján hullott szét, mivel a legkisebb partner, a Demokraták 66 kilépett a koalícióból. Információs szolgálatának Brüsszelbe is eljutott tájékoztatása szerint a királynő most konzultációkat kezd arról, lehetséges-e, hogy a maradék két párt, Balkenende Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) és a Rita Verdonk bevándorlási minisztert adó Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) kisebbségi kormányzást kíséreljen meg jövő májusig, a következő választásokig.

Ha ez nem lehetséges, akkor előre hozott választásokat kellene tartani.

A kabinet azért esett szét, mert a D66 nem tudta elérni a túlságosan szigorú politikájúnak tartott Verdonk lemondását. Ugyanakkor együtt kormányozni sem kívánt a miniszter asszonnyal, aki érvénytelenítette a nemzetközi tekintélyű emberi jogvédő képviselő, a szomáliai származású Ayaan Hirsi Ali holland állampolgárságát.

Népszabadság

Az Bizottság szerint ellentétes az európai uniós joggal a privatizációs törvény

Az Európai Bizottság felkérte Magyarországot, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mert szerinte az nem egyeztethető össze az európai joggal. A testület úgy véli, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel a szavazatelsőbbségi részvények (aranyrészvények) révén az államot különleges jogokkal ruházza fel harmincegy privatizált társaságban.

Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta, hogy az uniós joggal való összhang érdekében csatlakozásáig módosítja a privatizációs törvényt. 2004 tavaszán ilyen értelmű javaslatot terjesztettek elő és tárgyaltak a magyar Országgyűlésben. Úgy tűnik azonban, hogy azóta ez a folyamat megrekedt, áll a témáról Brüsszelben kiadott közleményben.

A törvény szerint a szavazatelsőbbségi részvények - az aranyrészvények - lehetővé teszik, hogy az érintett privatizált társaságok közgyűlésén az állam stratégiai jelentőségű igazgatási döntéseket vétózzon meg. Ilyen döntések például azok, amelyek a cég alaptőkéjének megváltoztatásával, cégek egyesítésével, felvásárlásával vagy a cég felszámolásával kapcsolatosak.

Az államot kezdettől fogva felruházták az ipar főbb ágazataiban tevékenykedő társaságokra vonatkozó efféle különleges jogokkal. A törvényt a csatlakozás óta is alkalmazzák, sőt még 2005-ben is vezettek be újabb különleges jogokat. Ezek a Bizottság szerint ellentétesek a szabad tőkeáramlás és a letelepedés uniós szabadságjogaival, mivel alkalmasak arra, hogy a többi tagállam társaságait elriasszák a szóban forgó társaságokba való befektetéstől. Ráadásul gazdaságilag jelentős ágazatokat érintenek.

A szóban forgó társaságok sokféle iparágból kerülnek ki, így van köztük élelmiszeripari (szalámigyártó és paprikatermelő), gyógyszeripari, kézműipari (porcelángyártó), pénzügyi szolgáltató (bank), távközlési, energetikai és hadiipari cég. Ezek a társaságok együttvéve a magyar tőzsde piaci tőkeerejének nagy részét magukban foglalják, áll a közleményben.

Ha Magyarország nem ad kielégítő választ a dokumentumra - úgynevezett indokolással ellátott véleményre - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, a Bizottság az ügyben az Európai Bírósághoz fordulhat.

Euvonal

EU hivatalos lapja

EurLex

link

ma

Eu-Us

Bor

Közlekedés

Ukrajna

Leaders of Europe

link

EU csúcs: nyilvános tanácsülések, befogadóképesség és a nemzeti parlamentek

A tagállamok vezetői találkozójukon az Európa jövőjéről folytatott vita mellett tárgyaltak a tanácsülések nyilvánossá tételéről, az EU befogadóképességéről és a bővítésről, valamint a nemzeti parlamentek szerepéről is.

Nyilvánosak lesznek a Tanács ülései

A britek nem tudták megakadályozni a Tanács üléseinek nyilvánossá tételét, mert a tagállamok többsége támogatta a javaslatot. A brit delegáció szerint a Tanácsban folyó tárgyalások így a folyosókra szorulnak majd, ezért Nagy-Britannia csak a Parlamenttel közös döntéshozatalai eljárásban tárgyalt ügyeket vitte volna a nyilvánosság elé.

A javaslatot a finn elnökség vizsgálja majd meg és kidolgozza annak részleteit. A finn miniszterelnök Matti Vanhanen üdvözölte a megállapodást és jelezte, Finnország kész arra, hogy kimunkálja a nyilvános ülések pontos mikéntjét. A nyilvános üléseket ezentúl az EU minden hivatalos nyelvén közvetítik és a Tanács honlapján azok legalább egy hónapig elérhetőek lesznek.

A nyilvánosság azonban „csak” a törvényalkotással összefüggő ülésekre vonatkozik, az európai csúcstalálkozókat, azaz az Európai Tanács üléseit, illetve a külügyminiszterek vitáit továbbra sem közvetíti a televízió. A tagállamok ezen felül egyes esetekben határozhatnak úgy, hogy zárt ajtók mögött üléseznek.

A befogadó képesség nem feltétele a tagságnak

Az EU-csúcs másik fontos témája a bővítés volt, melyen a tagállamok az EU befogadóképességéről vitáztak. A tagállamok végül az osztrák javaslatnál kedvezőbb szöveget fogadtak el, amely még a befogadóképességet a bővítés feltételéül szabta volna. A javaslatot a francia és a holland vezetők is támogatták.

Nagy-Britannia, Svédország, Magyarország és a többi új tagállam azonban nem fogadta el az osztrák szöveget. A kompromisszum szerint végül a dokumentum a befogadóképességet, nem mint feltételt, hanem mint figyelembe veendő tényezőt említi.

A csúcson az EU vezetői megállapodtak, hogy a Bizottság még a 2006 decemberi találkozójuk előtt felmérést készít a befogadóképességről és az EU állampolgárok a bővítésről alkotott képéről, mert az év végi tanácskozás fő témája éppen a bővítés lesz.

Románia és Bulgária csatlakozásáról a tagállamok csak annyit jegyeztek meg a csúcsot követő következtetésekben, hogy a két ország 2007. január 1-jén beléphet az EU-ba, ha készen áll a csatlakozásra. A tagállamok felszólították a két országot, hogy haladéktalanul orvosolják a Bizottság májusi jelentésében jelzett hiányosságokat.

A nemzeti parlamentek is beleszólhatnak az EU szabályozásokba

A csúcstalálkozón a tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzeti parlamentek véleményét a jogszabálytervezetek előkészítésekor.

A jövőben az Európai Bizottság az összes új törvényjavaslatot és konzultációs dokumentumot elérhetővé teszi a nemzeti parlamentek számára. A parlamentek hozzászólhatnak a tervezetekhez, s így részt vehetnek az EU-s politikák alakításában is.

A javaslatot maga az Európai Bizottság terjesztette be, s a lépés része annak a reformcsomagnak, amelynek lényege olyan ügyek felkarolása, amelyek az állampolgárokhoz közelebb hozhatják az EU-t.

A parlamentek dolga főleg az ún. szubszidiaritás (a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint tagállami szinten) és az arányosság elvének (az EU szabályozásokat a minimumon kell tartani) vizsgálata lesz.

SMER gyözelem Szlovákiában

Az Irány - Szociáldemokrácia (Smer - SD) elnöke szerint szolidárisabb és igazságosabb lesz Szlovákia. Ivan Gasparovic elnök bejelentette, hogy a győztes párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Robert Fico lehetséges koalíciós partnerei között nem nevezte meg a Mikulás Dzurinda vezette, második helyen végzett Szlovák Demokratikus Uniót (SDKU).

Neves politológusok szerint csak a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lehet teljesen elégedett a szombati szlovákiai voksolással. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) fennállásának legjobb eredményét érte el - ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy tagja lesz az új pozsonyi kormánykoalíciónak.

Az előre hozott képviselőházi választások győztese az Irány - Szociáldemokrácia lett, 29,14 százalékos támogatottsággal: ezzel a 150 tagú parlamentben ötven mandátumot szereztek. Második helyen a Szlovák Kereszténydemokrata Unió végzett (18,35 százalék - 31 képviselői hely), harmadikon pedig a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS, 11,73 - 20). Mindöszsze öt tizeddel szerzett kevesebb voksot a Magyar Koalíció Pártja (11,68 - 20).

Szlovákia fennállása óta először nem nyert választásokat a Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZDS, 8,79 - 15), amely ezúttal csak az ötödik lett. Rajtuk kívül az ötszázalékos küszöböt még a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH, 8,31 - 14) lépte át. Az eddigi parlamenti pártok közül nem jutottak be az új testületbe sem a kommunisták (KSS, 3,88) sem a liberális ANO (1,42) jelöltjei. A részvételi arány 55 százalékos volt.

Ivan Gasparovic államfő tegnap bejelentette, hogy a győztes párt elnökének ad megbízást a kormányalakításra. Robert Fico csak hét órával a szavazóhelyiségek bezárása után, vasárnap hajnali ötkor állt először az újságírók elé. Rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a választások végeredményének köszönhetően Szlovákia szolidárisabb, társadalma pedig igazságosabb lesz, mint eddig volt.

- Szeretnénk fokozatosan csökkenteni a tűrhetetlen különbségeket a gazdag és szegény térségek, valamint a polgárok között - szögezte le Fico, majd azonnal távozott, nem volt hajlandó válaszolni egyetlen kérdésre sem. Martin Bútora szerint azért, mert hozzá hasonlóan még négy további párt vezetőinek sem felhőtlen az örömük a voksolások után. - Maradéktalanul csak a Szlovák Nemzeti Párt elégedett, a többi párt közül bármelyik csak nagy kompromisszumok árán lehet tagja a vélhetően hárompárti koalíciónak - vélekedett a neves szlovákiai politológus. Kollégája, Pavel Haulík arra mutatott rá, hogy a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt fennállásának legrosszabb eredményét érte el, ám éppen most lehet a mérleg nyelve a bal- vagy a jobbközép kormánykoalíció létrejöttében.

Robert Fico tegnap délután rámutatott arra, hogy bonyolult helyzet alakult ki, mert szociáldemokrata pártja mellett öt jobboldali tömörülés jutott be a parlamentbe. Szerinte három lehetséges koalíciós felállás a legvalószínűbb (Irány - Szociáldemokrácia, Kereszténydemokrata Mozgalom, Szlovák Nemzeti Párt vagy Irány - Szociáldemokrácia, Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Koalíció Párja, esetleg Irány - Szociáldemokrácia, Szlovák Nemzeti Párt, Demokratikus Szlovákiáért Néppárt). Martin Bútora a TA3 hírtelevízió vitaműsorában az utóbbi elképzelés kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az EU-tagállamok között eddig nem volt példa arra, hogy szociáldemokrata párt nacionalista tömörüléssel szövetkezzen. Fico erre az észrevételre nem reagált. Kijelentette viszont, hogy kizárólag olyan pártokkal tudnak egyezségre lépni, amelyek értelmes kompromisszumok révén partnerek lesznek a baloldali értékrendre épülő célok valóra váltásában.

Mikulás Dzurinda a végeredmény ismeretében sem zárta ki tegnap, hogy a három volt jobbközép kormányerő (SDKU, MKP, KDH) Meciar pártjával kiegészülve alakíthat új kabinetet.

Lapunknak nyilatkozva Bugár Béla elmondta, hogy az MKP fennállásának legjobb eredményét érte el. Ennek ellenére csak akkor hajlandó kormányzati pozícióra, ha az eddigi reformok pilléreit nem zúzzák szét, csupán a szükséges korrekciókat hajtják végre. Feltételül szabják azt is, hogy a déli országrészekben letelepedni kívánó stratégiai befektetők szintén kapjanak állami támogatást, és az elfogadott ütemterv szerint épüljön fel a Pozsonyt Kassával (Révkomárom és Rimaszombat érintésével) összekötő gyorsforgalmi út.

Értesüléseink szerint az informális, puhatolódzó kapcsolatfelvételek után már ma megkezdődnek a politikai egyezkedések a hat parlamenti párt képviselői között.

Fejlettségi ranglista 2005

Az Eurostat tegnap közzétett jelentése szerint 2005-ben a relatív fejlettségi ranglista (EU25=100) a következö:

1 Luxemburg 248%
2 Irorszag 137%
3 Dánia 124%
4 Hollandia 123%
5 Ausztria 123%
6 Belgium 118%
7 UK 115%
8 Svédország 115%
9 Finnország 112%
10 Németország 110%
11 Franciaorsz. 109%
12 Olaszország 103%
13 Spanyolország 99%
14 Ciprus 83%
15 Görögország 82%
16 Szlovénia 80%
17 Cseh Közt. 73%
18 Portugália 71%
19 Málta 69%
20 Magyarország 61%
21 Észtország 57%
22 Szlovákia 55%
23 Litvánia 52%
24 Lengyelország 50%
25 Lettország 47%

Tagjelöltek:

26 Horvátország 47%
27 Románia 36%
28 Bulgária 32%
29 Törökország 31%

EUROSTAT

Constitution action plan by Vienna

Draft conclusions on the EU constitution on Thursday evening (15 June) steer carefully between member states' sensitivities, confirming a 2009 deadline for an ill-defined "reform process."

The draft, seen by EUobserver, says the "reflection period" - agreed by EU leaders a year ago after France and the Netherlands voted "no" to the constitution - should be extended. "The reflection period has overall been useful in enabling the union to assess the concerns and worries expressed in the course of the ratification process," says the document.

The European Council, the formal body of heads of state and government, "considers that, in parallel with the ongoing ratification process, further work, building on what has been achieved since last June, is needed before decisions on the future of the Constitutional Treaty can be taken."

The text proposed by the Austrian EU presidency tasks Germany, which will be at the EU's helm in the first half of 2007, with making the first concrete proposals on ending the current stalemate. "A report will be presented by the presidency to the European Council in June 2007, based on extensive consultations with member states. This report should contain an assessment of the state of discussion with regard to the Constitutional Treaty to explore possible future developments."

Before 2009, the EU should see a consensus on institutional reform, according to the draft. "The report will subsequently be examined by Heads of State and Government. The outcome of this examination will serve as the basis for further decisions on how to continue the reform process, it being the understood that the necessary steps to that effect will have been taken during the second semester of 2008 at the latest."

The European Commission appears also to have scored a small victory in Vienna's proposed text. Wolfgang Schussel, the Austrian chancellor, will propose to EU leaders to follow up on a proposal by commission chief Jose Manuel Barroso to celebrate the union's 50th birthday next year by issuing a declaration on the EU's values.

"The European Council calls for the adoption, on 25 March 2007 in Berlin, of a political declaration by EU leaders, setting out Europe's values and ambitions and confirming their shared commitment to deliver them, commemorating 50 years of the Treaties of Rome," according to the conclusions.

Nächste Abfuhr für die Raucherlobby

Die EU erlaubt nicht länger, in Printmedien und im Internet für Tabakerzeugnisse zu werben. Deutschland klagt gegen diese Richtlinie beim Europäischen Gerichthof – und muss mit einer Niederlage rechnen.

Der Generalanwalt legte den Luxemburger Richtern nahe, die Klage der Bundesrepublik gegen das EU-Tabakwerbeverbot abzuweisen. In seinem Schlussantrag erklärte Generalanwalt Philippe Léger, dass die Rechtsgrundlage für die Richtlinie nach EU-Gesetzeslage gegeben sei. „Der Generalanwalt schlägt dem Gerichtshof deshalb vor, die von Deutschland erhobene Klage abzuweisen.“

Nach der EU-Richtlinie soll in Zeitschriften, Zeitungen und im Internet nicht mehr für Zigaretten oder andere Tabakerzeugnisse geworben werden dürfen. Auch das grenzüberschreitende Sponsoring von Großveranstaltungen durch Tabakkonzerne wird verboten.

Dagegen hatte die alte Bundesregierung in Luxemburg geklagt. Begründet wurde der Schritt damals damit, dass die Regelung ein unverhältnismäßiger Eingriff in die Werbefreiheit sei und damit gegen die Gesetzgebungen des EU-Binnenmarktes verstoße. Auch Bundeskanzlerin Angela Merkel hat sich gegen das Tabak-Werbeverbot ausgesprochen.

Milliarden-Subvention für Tabakbauern
Generalanwalt Léger verwies in seiner Stellungnahme darauf, dass es in der Rechtslage der einzelnen Mitgliedstaaten teils erhebliche Unterschiede gebe. Diese Fragmentierung des Binnenmarktes zu beheben, sei nach EU-Recht sehr wohl legal.

Der Schlussantrag ist für die Richter nicht bindend, dennoch halten sie sich in den meisten Fällen an die Meinung des Generalanwalts. Die Richtlinie hätte von den EU-Staaten bis zum 31. Juli vergangenen Jahres umgesetzt werden müssen. Deutschland hat dies bislang nicht getan.

Trotz ihres Kampfes gegen das Rauchen subventioniert die EU europäische Tabakanbauer jährlich mit einer Milliarde Euro. Die Beihilfen sollen aber bis 2010 gestrichen werden.
Sueddeutsche Zeitung

Eufor lands in Congo

Led by Germany, advance units of a European military force have begun arriving in Congo on a risky mission. The roughly 2,000 European troops were invited by the United Nations to help protect the Democratic Republic's 30 July elections -- the first free and fair vote in more than 40 years. Around 450 of the EU troops will stay in Congo, most of the rest in neighbouring states, on standby.

The polls are meant to end war in the central African country the size of Western Europe, with almost no roads or other infrastructure. Preparations are being further hampered by continued fighting in the east, and an opposition boycott.

The mission is being seen as a test case for EU involvement in difficult operations. Aid workers say more than 1,000 people continue to die every day in
Congo, mostly from war-related hunger and disease, adding to the 4 million killed during the conflict which broke out in 1998. Germany and France will be the main troop contributors. Around 16 other countries including Turkey will also be present
Euronews

Cia replülési térképe

Társulási szerződést kötött az EU Albániával

Társulási és stabilitási szerződést kötött az Európai Unió a földrész egyik legszegényebb államával, Albániával. A szerződés lényegében egy szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozását jelenti, s ezzel párhuzamosan Albánia politikai és gazdasági támogatást kap ahhoz, hogy belső berendezkedését és 3,2 millió lakosát közelítsék az európai értékekhez.

Albán részről Sali Berisha miniszterelnök írta alá a megállapodást, amelyet az EU részéről Ollie Rehn bővítési biztos és Ursula Plassnik, a szervezet soros elnöki tisztét betöltő Ausztria külügyminisztere látott el kézjegyével.

A Balkánon Horvátország és Macedónia után Albánia a harmadik ország, amellyel az EU társulási megállapodást kötött, amely a csatlakozási folyamata előszobájának tekinthető.

A szerződés a tagállami ratifikáció után léphet életbe.

EUvonal

Európai Unió elismerte Montenegró függetlenségét

Az Európai Unió hivatalosan elismerte Montenegró függetlenségét, egyúttal felszólította az új államot, hogy törekedjen egészséges kapcsolatokra Szerbiával.

Az EU külügyminisztereinek nyilatkozata szerint a montenegrói parlament június 3-i függetlenségi deklarációja törvényes következménye volt a két héttel korábbi népszavazásnak, amelyben a montenegróiak 55,5 százaléka a Szerbiával való unió vége mellett voksoltak. A miniszterek egyúttal ígéretet tettek arra, hogy szoros kapcsolatokat építenek ki Montenegróval, mint szuverén, független állammal, egyben felszólították a podgoricai kormányt: folytasson közvetlen és konstruktív párbeszédet Belgráddal a jövőbeli kapcsolatokról.

Lezárták az első fejezetet a török és a horvát csatlakozási tárgyalásokon

Ciprus végül az ötödik elnökségi kompromisszumos javaslatra beadta derekát, így a horvát és a török csatlakozási tárgyalásokon megkezdődhetett az első fejezet megvitatása, amelyet már le is zártak.

A 35 fejezet tárgyalását a legegyszerűbbel kezdték: a tudomány és kutatás című fejezetben ugyanis alig van mit vizsgálni.

A török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló vita a külügyminiszterek tanácsában folytatódott, miután Ciprus a pénteki nagyköveti találkozón (2006. június 9.) megvétózta a hétfői tárgyaláskezdést. Ciprus politikai engedményeket követelt Ankarától, mielőtt a fejezet lezárásra kerülne. A ciprusiak országuk elismerésére és az Ankarai megállapodás betartására próbálták rávenni Törökországot.

Törökország 2005 nyarán írta alá a vámunióról szóló megállapodás a 10 új tagállamra - így Ciprusra - való kiterjesztését. A megállapodás aláírását az EU a csatlakozási tárgyalások előfeltételéül szabta, ám megvalósítás egyelőre nem túl sikeres. Az egyezmény ellenére ugyanis Ankara továbbra sem engedi, hogy ciprusi hajók kikössenek kikötőiben, és ciprusi repülők leszálljanak repülőterein. A török kormány szerint a megállapodás betartására akkor kerülhet sor, ha az EU felfüggeszti az észak-ciprusi területek elleni gazdasági szankciókat.

Ciprus végül azt követően állt el a blokkolástól, hogy a külügyminiszterek megerősítették a tárgyalási folyamatnak azt az alapelvét, miszerint egyetlen fejezet sem tekinthető véglegesen lezártnak mindaddig, amíg a tárgyalások tartanak.

EUvonal

Brüsszel 300 ezer euróban maximalizálná a KAP-kifizetéseket

A KAP 2008-2009 körül esedékes újabb reformjának előkészítéseként az Európai Bizottság leporolta 2002-ben megbukott elképzeléseit, ami 300 ezer euróban maximalizálná az egy gazdának egy évben kifizethető uniós agrártámogatást. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági uniós biztos terve, amiről a szerdai Financial Times számolt be, a legsúlyosabban a németeket és a briteket sújtaná, ahol a mezőgazdaságot a mai napig vagy téeszek, vagy nagy nemesi uradalmak dominálják. A legnagyobbat Anglia harmadik leggazdagabb embere, a westminsteri herceg és Marlborough hercege buknák.

Az egyébként folyamatosan a KAP reformjáról beszélő brit kormány, ami 2002-ben sikeresen elgáncsolta a tervet Berlinnel együtt, már most jelezte, hogy nem kér az elképzelésből. Szerintük ugyanis éppenséggel a nagy termelők a leghatékonyabbak és a KAP-ot pont úgy kell átalakítani, hogy a leghatékonyabb farmereket jutalmazza. Fischer Boel emellett folytatni akarja a már korábban megkezdett trendet és további pénzeket akar átirányítani a közvetlen mezőgazdasági kifizetésektől a vidékfejlesztésre, „ezzel szélesítve a vidéki foglalkoztatás bázisát”.

Eastern Europe's Economies Grow Faster on European Union Entry

East European economic growth accelerated in the first quarter at a record pace, outstripping western Europe's growth as European Union entry boosted exports and investment increased salaries and consumer spending.

Growth in the Czech Republic was a record 7.4 percent, Latvia reported 13.1 percent expansion, the EU's fastest, Slovenian growth accelerated to 5.1 percent and Hungary's gross domestic product was 4.6 percent higher than a year ago, the statistics offices of the countries said today. Slovakia's growth was 6.3 percent and Poland's 5.1 percent.

The former Soviet Bloc nations have benefited as trade barriers crumbled following 2004 EU membership, the EU pumped in funds for highways and railroads and foreign companies invested more than $250 billion. General Electric Co. and PSA Peugeot Citroen are among scores of companies that moved east to build plants, creating jobs, pushing up wages and igniting a consumer spending boom that is underpinning growth in the region. ``We saw an immediate impact when the barriers fell,'' said Jan Cermak, an economist at the Prague unit of KBC Groep NV. ``EU membership is definitely a crucial factor for long-term investors.''

The economies of the 10 newest EU members grew an average 4.4 percent last year, compared with 1.3 percent in the 12 countries sharing the euro. The euro region grew 1.9 percent in the first quarter. Growth of the $130 billion Czech economy, the second- largest among the 10 newest EU members, accelerated from 6.9 percent in the fourth quarter last year to the highest level since the country's 1993 separation from Slovakia.

Wage Growth

In Latvia, average net wages rose an annual 19.2 percent in the first quarter of 2006, the country's statistical office said on June 2. In the Czech Republic, nominal wages are up 13 percent since March 2004, though the average salary of $847 a month is far below the average wage of more than $4,000 a month in Germany.

New factories built by foreign investors such as Peugeot and Toyota, helped spur exports after the country joined the EU two years ago, while companies such as Volkswagen's Skoda Auto AS invested in boosting output. Export-driven growth and the koruna's strength are keeping domestic inflation at bay and allowing Czechs to have the lowest borrowing costs in the EU, along with Sweden.

``The economy is running at full speed,'' said David Navratil, an economist at Ceska Sporitelna AS in Prague. Investment growth ``boosts production capacities, allowing the economy to grow fast without the danger of imbalances such as excessive import growth and a substantial acceleration of inflation.''

Hungarian Growth

Hungary today revised its first-quarter economic growth rate to 4.6 percent from a preliminary 4.5 percent. Expansion accelerated from 4.3 percent, driven by west European demand for the products of manufacturers including Suzuki Motor Corp.

The $104 billion economy, the region's third-largest, also benefited from rising investments, including government spending on highway construction. ``The significant rise in manufacturing industry performance was the primary driver of economic growth from the production side,'' the statistics office said in its statement. ``The exports of products and services and investments grew the most dynamically on the GDP use side.''

Latvia's $16.7 billion economy rose faster than the 10.5 percent pace in the fourth quarter, as surging consumer demand and increases in commercial real-estate services gave impetus to economic expansion, pushing it to a risk of overheating. ``This was something very unexpected,'' said Andris Vilks, the chief economist at SEB Unibanka, Latvia's second-biggest lender, today in a phone interview. The report can be used ``to discuss overheating in Latvia because this figure is so high.''

Downside to Growth

The downside of rapid growth has been accelerating inflation in some eastern European countries, including the Baltic states, which may hurt their chances of adopting the euro any time soon.

Euro candidates need to keep inflation within 1.5 percentage points of the 12-month average of the EU's three lowest inflation rates and meet targets for deficits, debt and currency stability. Inflation in eastern Europe averaged 3.3 percent last year, compared with 1.2 percent in the euro zone. Average annual wage growth was as high as 9.2 percent in Slovakia and 8.7 percent in Hungary last year.

The only eastern European country that's been accepted to use the euro is Slovenia, where growth has averaged 4.05 percent in the past two years and inflation has been kept in check. The country's growth rate rose to 5.1 percent in the first quarter from 3.7 percent in the previous three-month period.

The effects of EU expansion reach beyond its borders, with accelerating growth in Bulgaria and Romania, the Balkan countries next in line to join. Romania's economy expanded an annual 6.9 percent in the first quarter, led by a boom in consumption and growth in the financial services and construction industries. Bulgaria's GDP grew an annual 5.5 percent in the fourth quarter on rising investment and consumer demand.
Bloomberg

European Union campaign gives citizens advice on energy saving

“Turn down”, “Switch off”, “Recycle” and “Walk”. These are the four messages the European Commission is sending out to the people of the EU in an attempt to slow down the progression of climate change. Industry is the great polluter and traffic contributes more than its fair share, but individual citizens also do their bit towards global warming and the environmental decline of the planet.
Our homes are responsible for around 16 per cent of all of the EU’s total greenhouse gas emissions. On Monday, World Environment Day, the European Commission launched the campaign “You control climate change”, which was presented in Spain by the Minister of the Environment, Cristina Narbona. She called for “a great pact” to combat the greenhouse effect and global warming.

At present arid land covers 40 per cent of the Earth’s surface and is home to 2,000 million people, the majority in Africa and certain regions of Asia. In Spain uncontrolled urban growth is the main environmental threat. The figures speak for themselves. In the decade of 1990 to 2000 building land increased by more than 170,000 hectares, 25 per cent of the territory, while the population grew by no more than five per cent.

---------------------------------------------------------------------------------------
Bob lobbies EU to insulate energy leaks

Cartoon character Bob the Builder was supporting EU energy ministers at talks in Luxembourg. Badly-insulated buildings in the EU are wasting energy - 270 billion euros-worth every year, according to industry consultant Ecofys's estimates. Bob said better insulation could cut carbon emissions, create jobs and reduce growing European dependency for energy on outside supply, notably Russia. Commissioner Andris Piebalgs' line was also constructive:

"I think the process is not worth giving up but getting on what we have now because at this stage we are getting gas from Russia, there are agreements in place and we should build on top of it, so as a result I see that the member states will gain and Russia will gain."

The EU is pressing Moscow to ratify an Energy Charter that would oblige it to open its vast gas pipeline network to third-party suppliers. While Bob was rubbing elbows with the ministers, the Russian ambassador to the EU, Vladimir Chizhov, was urging diplomacy at the European Parliament:

"To achieve the goals of promoting mutual and beneficial energy security, we need to prevent or counter attemps of reviving cold-war-era style of addressing relations with Russia." Russian energy muscle flexed across Ukraine this winter whipped up talk of integrating EU policies.

Supply security is on the front burner at a leaders' summit next week. But analysts say differing positions make relinquishing national sovereignty over energy a longer-term goal.


Sur
Euronews

ECB raises interest rates to 2.75%

The European Central Bank raised interest rates by a quarter percentage point to 2.75% on Thursday (8 June). Commenting on the move, which had been widely anticipated, ECB president Jean-Claude Trichet said the decision "reflects the upside risks to price stability over the medium term that have been identified through both our economic and monetary analyses."

"We will continue to monitor closely all developments to ensure price stability over the medium and long term...To sum up, annual inflation rates are projected to remain elevated in 2006 and 2007," Mr Trichet added.

Despite it being the third increase in the eurozone rates since December 2005, Mr Trichet said that the rates for the euro nations are still "low...Overall, also after today's increase, the key ECB interest rates are still low by historical standards," said Mr Trichet.

Inflation increasing more than the ECB's target, economic growth near its long-term trend and positive signs in consumer spending were among the factors contributing to the ECB's move. Meanwhile, the eurozone GDP growth for this year is projected to range from 1.8% to 2.4% and from 1.3% to 2.3% in 2007. On the other hand, inflation is projected to lie between 2.1% and 2.5% in 2006 and between 1.6% and 2.8% in 2007.

Az ET vizsgálója 14 európai államot gyanúsít a CIA-val való együttműködéssel

Tizennégy európai országot vádol a titkos CIA-repülőjáratok, illetve fogolytáborok ügyében az Európa Tanács megbízásából nyomozó svájci törvényhozó, Dick Marty. Lengyelországot és Romániát azzal gyanúsítja, hogy náluk valószínűleg titkos fogolytábor is működött.

A fogolytáborok létezésére azonban - mint szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében maga is elismeri - nincsenek közvetlen bizonyítékai, miközben Varsó és Bukarest már számos alkalommal cáfolta a híreszteléseket.

Dick Martyt az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az ügyben, amely - amióta a The Washington Post című amerikai lap tavaly novemberben nyilvánosságra hozta, hogy szerinte a CIA a terrorizmus elleni küzdelem keretében titkos fogolytáborokat üzemeltetett Európában - folyamatosan a média reflektorfényében van.

Marty idén januárban közzétett előzetes jelentésében úgy fogalmazott, hogy "nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, miszerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos fogdákat működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy más országokban". Ugyanakkor az akkori dokumentum szerint számos jel arra utal, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat "delokalizálták" (más, az emberi jogi követelményeket enyhébben kezelő országokba telepítették), "alvállalkozásba adták".

A most nyilvánosságra hozott jelentés ennél részletesebb adatokkal szolgál, ugyanakkor hatását gyengíti, hogy az állítólagos európai börtönökre ezúttal sem ad bizonyítékokat, a CIA-repülőjáratokra, a fogolyszállításra vonatkozó állításait pedig - néhány tanúvallomáson kívül - alapvetően az európai uniós repülésirányítási központtól, az Eurocontroltól kapott útvonal-kimutatásokra alapozza.

Marty szerint Románia a "fogolyátküldési" hálózat tagja volt, s rendszeres megállóként szolgált a CIA által bérelt gépeknek. Lengyelországban pedig szintén volt egy repülőtér, ahol valószínűleg foglyokat szállítottak ki és be. "S bár még távolról sem sikerült kideríteni a teljes igazságot, immár egyértelmű, hogy több európai ország hatóságai aktívan részt vettek a CIA-val együtt illegális tevékenységekben, mások pedig nem vettek tudomást ezekről, miközben ismerték azokat, vagy éppen szándékosan semmit sem akartak tudni róluk" - írja az interneten is közzétett jelentésében a svájci törvényhozó.

A dokumentum az illegális fogolyszállítások, s eközben az emberi jogok megsértése miatt hét országot bírál (Svédország, Bosznia-Hercegovina, Nagy-Britannia, Olaszország, Macedónia, Németország és Törökország). S hozzáteszi: más országok, Románia, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Ciprus, Portugália és Görögország pedig felelősnek tekinthetők az illegális államközi transzferekben, a titkos fogva tartásban való "aktív vagy passzív összejátszás" miatt.

Az állítólagos CIA-járatok és -börtönök ügyében egyébként nem csak Dick Marty folytat nyomozást: az Európa Tanács hivatalosan is kérdőívet küldött ki tagállamainak ebben az ügyben, az Európai Parlament pedig vizsgálóbizottságot hozott létre. Ez utóbbi - szintén az Eurocontrol adataira hivatkozva - azt állította, hogy 2001 szeptembere, az amerikai terrorakciók óta több mint ezer titkos CIA-járat szállt le különböző európai repülőtereken. De azt nem tudni, hogy ezeken hány fogoly volt, s hogy valóban voltak-e titkos CIA-fogolytáborok is a kontinensen.

One seat

A new website has been launched, with a campaign for the European Parliament to be based in Brussels rather than to have to keep moving to Strasbourg for plenary sessions. It would save 200 million euros a year, money which could be put to much better use. And it would lead the way to much more efficiency in the institutions. You can visit the website here, and sign its petition.

The choice of Strasbourg as the site of the Parliament is an historic one, as a symbol of Franco-German reconciliation, but as we have remarked before, the immediate post-war settlement is no longer a sufficient foundation for the modern European Union. A protocol to the Amsterdam treaty turned a previous intergovernmental agreement into a treaty commitment. To change it now will require unanimity within the European Council plus ratification in all 25 member states. In Ireland, that would probably mean a referendum. So, we’re stuck.

Denis MacShane has argued in a recent Fabian Society paper that moving to Strasbourg one week a month should not be such a problem because all the documents can be carried on memory sticks rather than in paper form. While in principle that might work, whoever supposed that the paperless office actually used less paper than the traditional sort? And there are still the questions of the buildings that lie empty and the excessive costs of travel and hotel accommodation. In that light, the tin trunks of paperwork seem only a small part of the problem.

Furthermore, aside from the waste and the inefficiency, there is a second reason for change. There is the principle that the European Parliament should be allowed to determine its own working arrangements. Members of the Parliament are elected by the citizens with the power to appoint and remove the European Commission and to approve much of the legislation (more than half, in fact), but not to choose where they themselves meet. That is ridiculous. The European Parliament is just as much a parliament as any of the national parliaments of the member states, and ought to be afforded the same rights of self-determination.

As it stands, any decision to end the monthly journey to Strasbourg requires the agreement of the national parliaments but not of the European Parliament itself. This is the wrong way round. Shouldn't the EU be trying to observe the principle of subsidiarity?

The cost and waste of the EP being based in more than one site is a perfect example of the problems caused by the national veto. Regular meetings in Strasbourg remain at the insistence of the French government. It is a ligne rouge, if you will. The national veto may be a powerful weapon in your hands, but it is a dangerous weapon in somebody else’s.

One seat

2009-re lesz új EU alapszerződés

A külügyminiszterek találkozóján megegyezés született arról, hogy az EU alapszerződés új céldátuma 2009, melyet lehetőleg nem Alkotmánynak kell nevezni. A tagállamok azonban, nem támogatták az Európai Bizottság javaslatait.

A Bécsben tartott ülés után az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „a viharfelhők lassan eltűnnek az égről”. Ursula Plassnik kifejtette: mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy legkésőbb 2009-re meg kell állapodnunk az alapszerződés változásairól. Az osztrák elnökség szerint a 2007. első felében esedékes német elnökség máris jelezte, hogy javaslatokat kíván tenni a változtatásokra. Plassnik szerint a tárgyalások újra megindultak az EU jövőjéről.

A 2007-2009-es következő időszak teendőit várhatóan rögzítik majd a júniusi EU csúcson is.

A találkozón a tagállamok támogatták, hogy a ratifikáció érdekében az alapszerződést ne Alkotmánynak nevezzék, mert Franciaországban és Hollandiában nehézségekbe ütközne annak elfogadása. Ugyanakkor Németország, amely az alapszerződés egyik legnagyobb támogatója már jelezte: nem tárgyalja újra a szöveget. Franciaország és Hollandia azonban várhatóan nem elégszik meg a névváltoztatással.

A találkozón került sor annak a bizottsági javaslatnak a bemutatására, amely szerint a tagállamok jövőre, a Római Szerződés 50. évfordulójára nyilatkozatban rögzítették volna az EU értékeit és céljait. A javaslat célja az alkotmányos válság feloldása lett volna, ám a tagállamok nem lelkesedtek az ötletért. "A legtöbb tagállamot nem érdekli egy semmitmondó nyilatkozat arról, hogy mennyire szeretjük az EU-t” - nyilatkozta egy diplomata.

A Bizottság másik javaslata, amely az igazság- és büntetőügyi kérdések EU szintre emelését javasolta szintén elbukott Klosterneuburgban.