EU csúcs: nyilvános tanácsülések, befogadóképesség és a nemzeti parlamentek

A tagállamok vezetői találkozójukon az Európa jövőjéről folytatott vita mellett tárgyaltak a tanácsülések nyilvánossá tételéről, az EU befogadóképességéről és a bővítésről, valamint a nemzeti parlamentek szerepéről is.

Nyilvánosak lesznek a Tanács ülései

A britek nem tudták megakadályozni a Tanács üléseinek nyilvánossá tételét, mert a tagállamok többsége támogatta a javaslatot. A brit delegáció szerint a Tanácsban folyó tárgyalások így a folyosókra szorulnak majd, ezért Nagy-Britannia csak a Parlamenttel közös döntéshozatalai eljárásban tárgyalt ügyeket vitte volna a nyilvánosság elé.

A javaslatot a finn elnökség vizsgálja majd meg és kidolgozza annak részleteit. A finn miniszterelnök Matti Vanhanen üdvözölte a megállapodást és jelezte, Finnország kész arra, hogy kimunkálja a nyilvános ülések pontos mikéntjét. A nyilvános üléseket ezentúl az EU minden hivatalos nyelvén közvetítik és a Tanács honlapján azok legalább egy hónapig elérhetőek lesznek.

A nyilvánosság azonban „csak” a törvényalkotással összefüggő ülésekre vonatkozik, az európai csúcstalálkozókat, azaz az Európai Tanács üléseit, illetve a külügyminiszterek vitáit továbbra sem közvetíti a televízió. A tagállamok ezen felül egyes esetekben határozhatnak úgy, hogy zárt ajtók mögött üléseznek.

A befogadó képesség nem feltétele a tagságnak

Az EU-csúcs másik fontos témája a bővítés volt, melyen a tagállamok az EU befogadóképességéről vitáztak. A tagállamok végül az osztrák javaslatnál kedvezőbb szöveget fogadtak el, amely még a befogadóképességet a bővítés feltételéül szabta volna. A javaslatot a francia és a holland vezetők is támogatták.

Nagy-Britannia, Svédország, Magyarország és a többi új tagállam azonban nem fogadta el az osztrák szöveget. A kompromisszum szerint végül a dokumentum a befogadóképességet, nem mint feltételt, hanem mint figyelembe veendő tényezőt említi.

A csúcson az EU vezetői megállapodtak, hogy a Bizottság még a 2006 decemberi találkozójuk előtt felmérést készít a befogadóképességről és az EU állampolgárok a bővítésről alkotott képéről, mert az év végi tanácskozás fő témája éppen a bővítés lesz.

Románia és Bulgária csatlakozásáról a tagállamok csak annyit jegyeztek meg a csúcsot követő következtetésekben, hogy a két ország 2007. január 1-jén beléphet az EU-ba, ha készen áll a csatlakozásra. A tagállamok felszólították a két országot, hogy haladéktalanul orvosolják a Bizottság májusi jelentésében jelzett hiányosságokat.

A nemzeti parlamentek is beleszólhatnak az EU szabályozásokba

A csúcstalálkozón a tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzeti parlamentek véleményét a jogszabálytervezetek előkészítésekor.

A jövőben az Európai Bizottság az összes új törvényjavaslatot és konzultációs dokumentumot elérhetővé teszi a nemzeti parlamentek számára. A parlamentek hozzászólhatnak a tervezetekhez, s így részt vehetnek az EU-s politikák alakításában is.

A javaslatot maga az Európai Bizottság terjesztette be, s a lépés része annak a reformcsomagnak, amelynek lényege olyan ügyek felkarolása, amelyek az állampolgárokhoz közelebb hozhatják az EU-t.

A parlamentek dolga főleg az ún. szubszidiaritás (a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint tagállami szinten) és az arányosság elvének (az EU szabályozásokat a minimumon kell tartani) vizsgálata lesz.