Hamarosan kezdődik a finn elnökség

A globalizáció, az elöregedés, a felmelegedés és az európai biztonság kérdéseit tekinti legfőbb feladatának Finnország július 1-én kezdődő fél éves Európai Uniós soros elnöksége alatt.

Az európai ügyek tárcaközi tanácsa szerdán reggel ült össze Helsinkiben, hogy elfogadja a finn EU-elnökség programját. Finnország, amely 1995 óta tagja az Európai Uniónak, másodszor tölti be a soros elnöki tisztséget 1999 óta. Az északi ország Ausztriától veszi át a tisztséget. "Finnország úgy véli, hogy lehetséges erősíteni az EU polgárainak bizalmát konkrét eredmények elérésével olyan témákban, amelyekben az Unió jobban tud cselekedni, mint az egyes országok egymástól elszigetelten" - közölte a finn kormány.

Helsinki szükségesnek tartja életben tartani a vitát az EU és intézményeinek jövőjéről, és leszögezi: nem elégséges egyszerűen meghosszabbítani azt a "gondolkodási időt", amelyről az Unió döntött az Európai Alkotmány francia és holland elutasítása után.

A finn elnökség programját és célkitűzését júniusban terjesztik az osztrák elnökség és az Európai Tanács elé. Matti Vanhanen kormányfő június 21-én mutatja be a programot a finn képviselőházban.

Világmárka lesz az európai oktatás?

Egy friss tanulmány azt tanácsolja Brüsszelnek, hogy az eddiginél sokkal jobb tájékoztató munkával ismertesse világszerte az európai tanulmányi lehetőségeket.

Európán kívül a tanulni vágyó fiatalok ma kizárólag Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban gondolkodnak, amikor szóba kerül, hogy esetleg kontinensünkön képeznék tovább magukat, mivel rendkívül keveset tudnak a többi országban való tanulási lehetőségről, főleg az új tagországokéiról. Pedig Európa eleve vonzó, az Academic Cooperation Association által megrendelt tanulmány szerint a fiatalok a világ legtöbb országában úgy ítélik meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal és Ausztráliával összehasonlítva Európában a legérdekesebb a kulturális örökség és tradíció, itt a legvonzóbb a művészeti, kulturális kínálat, s ma már szinte csak itt lehet „hagyományos” egyetemen tanulni. A tanulmány szerint Európának az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a felsőoktatás területén egységes Európa-márkát hozzon létre, segítve annak elérését, hogy a diákok Európát egységes egészként fogják fel.

Hardline Cypriot president boosted by elections

Cyprus has re-elected the centrist party of sitting president Tassos Papadopoulos, in a vote likely to be seen as an endorsement of his hardline stance over the Turkish North of the island.

Final results of the Cypriot parliamentary elections Sunday (21 May) showed big losses for all parties in favour of a 2004 UN plan for power-sharing with the Turkish Cypriots.

This plan was overwhelmingly rejected by Greek Cypriots in a referendum in April 2004, on the eve of Cypriot accession to the EU.

The Mediterranean island has been split since Turkish forces occupied the territory in 1974, after a coup d'etat on the island by Greek army officers, with subsequent international efforts to reunite the island failing so far.

72 year-old Mr Papadopoulos, who has been blamed for the Greek Cypriots' rejection of the UN reunification plan, said on Sunday evening that the election represented a boost for his government.

"The government, strengthened by the overall message of the election, will continue its work," Mr Papadopoulos said, according to media reports.

"With great satisfaction I must note that voter turnout remains very high - despite a small dip - and is among the highest in Europe," the president continued.

Mr Papadopoulos' centrist Democratic Party (DIKO) won 17.91 percent of the vote, a number which together with the 31.16 percent for communist Working People's Progressive Party (AKEL), in coalition with Papadopoulos alongside a number of smaller parties, assured a majority in the 56-seat Cypriot House of Representatives.

Voting in Cyprus is compulsory, and those who do not make it to the ballot boxes can be fined up to 200 Cyprus pounds, or €350.

Analysts quoted by European media said the vote strengthens support for Mr Papadopoulos's hardline stance against Turkey.

Mr Papadopoulos said on Sunday that he will stick to his policies.

"The policy of the Cypriot-Greek part is clear and correct. I do not see any reason to change it," Mr Papadopoulos told reporters.

Cyprus limbo
The Cyprus conflict remains one of the stumbling blocks for Turkey's bid to join the European Union.

The North of Cyprus has been under international trade embargo since the 1974 Turkish invasion.

EU candidate state Turkey meanwhile blocks Greek Cypriot air and sea-born traffic to Turkish airports and ports.

Mr Papadopoulos' government has warned that it could block Turkey's EU entry talks if Ankara does not open its ports and airports to Cypriot traffic.

Brussels has repeatedly urged Turkey to lift its embargo on Cypriot-flagged vessels and aircraft as part of Turkey's negotiations for membership of the EU, with analysts warning of a "political crisis" in Turkey's EU accession talks later this year if Ankara sticks to its refusal.

In theory, Turkey's signature of the EU protocol extending a customs accord with the EU to the bloc's 10 new states - including Cyprus - should result in the embargo being lifted.

But Ankara says it can only lift the embargo if the EU moves on a long-standing promise to end the Turkish Cypriots' economic isolation.

Montenegro a függetlenséget választotta

Montenegróban a függetlenség hívei nyertek

Megerősítette a montenegrói választási bizottság hétfőn hivatalosan a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett népszavazáson.

Frantisek Lipka, a köztársasági választási bizottság (RRK) szlovák elnöke szerint a szavazatok csaknem teljes számának értékelése alapján készített előzetes eredmény szerint a vasárnapi népszavazáson részt vevők 55,4 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen. Montenegró önállósodása ellen a polgárok 44,6 százaléka adta voksát. A választási részvétel 86,3 százalékos volt.

Az RRK számára mindössze 25 ezer voks kiértékelése hiányzik ahhoz, hogy közölje a hivatalos végeredményt, amely lényegében már bizonyosan nem fog eltérni az előzetestől. A választási bizottság adatai egytized százalékkal térnek el a podgoricai CEMI és a belgrádi CESID nevű elemző intézet által hétfő hajnalban közzétett nem hivatalos eredményektől.

A népszavazási törvény szerint a népszavazás legkevesebb 50 százalékos részvétel mellett érvényes, és a résztvevők több mint 55 százalékának szavazata szükséges ahhoz, hogy kikiáltható legyen Montenegró függetlensége.

Milo Gyukanovics kormányfő, a szakadár tömb vezetője már hétfőn hajnalban kihirdette a győzelmet, és bejelentette, hogy Montenegró megújította államiságát, és szuverén ország lett. Az unionista ellentábor azonban nem ismerte el vereségét, mert csak az RRK hivatalos végeredményét tekinti mérvadónak. Hasonló álláspontra helyezkedtek a belgrádi vezetők is.

A szerbia-montenegrói védelmi minisztérium hétfőn megismételte sokat hangoztatott álláspontját, amely szerint a hadsereg tiszteletben tartja a montenegrói polgárok akaratát, és semmilyen formában nem avatkozik bele a népszavazás eseményeibe, ahogyan eddig is tartózkodott attól.

Belgrádi lapok elismerik vagy fenntartásokkal kezelik az eredményt

A belgrádi napilapok egy része hétfőn elismerte, egy része pedig fenntartásokkal kezelte azt a hírt, hogy a népszavazáson Montenegró polgárai szűk szavazattöbbséggel köztársaságuk függetlensége mellett tették le voksukat.

"Szétválás", "Vége", "Montenegró szűken független", "Milo vitatott többsége" - ilyen és ehhez hasonló beszédes címekkel tudósítottak a belgrádi lapok a vasárnapi népszavazás kimeneteléről. A Politika azzal vezette fel írását, hogy amíg a köztársasági választási bizottság nem közli előzetes eredményeit, százszázalékos biztonsággal nem lehet megmondani, milyen volt a népszavazás kimenetele, csak az a biztos, hogy a szakadár tömb többséget szerzett.

A Glas Javnosti is azt firtatta címlapján: "Milyen eredmény született, montenegrói testvéreim?" Rámutatott arra, hogy az unionisták egyelőre nem fogadják el a népszavazás tisztaságát felügyelő két civil szervezet, a CEMI és a CESID eredményeit. Több lap megemlítette: e két szervezet zavart okozott azzal, hogy egy órán belül egyszázalékos eltéréssel közölt eredményt.

Kommentárt csak a Politika közölt Ljubodrag Sztojadinovics hírelemző tollából. Sztojadinovics rámutatott arra, hogy Szerbia felkészületlenül várja politikai jövőjét, egy nappal a montenegrói referendum után senki se tudja, mitévő legyen, és Szerbia polgárait senki se kérdezte arról, miként kívánják alakítani saját sorsukat.

EP-bizottság szerint a CIA 50 terroristagyanús személyt rabolt el

Az amerikai hírszerzés emberrablási ügyeit vizsgáló EP-bizottság "hitelt érdemlő információ" szerint a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 30-50 közötti számú terroristagyanús személyt vett őrizetbe és hurcolt el titkos fogdáiba.

Mint Giovanni Fava, az Európai Parlamenti illetékes bizottságának a jelentéstevője szerdán az EP strasbourgi ülésén elmondta, a fenti számokat "magas rangú CIA-hivatalnokok" erősítették meg neki, amikor a múlt héten delegáció élén Washingtonban járt. A CIA emberrablásai a 2001. szeptember 11-től napjainkig terjedő időszakot fogják át. Az amerikai hírszerző ügynökség Ázsiában, Afrikában és Európában tartott fenn titkos fogdákat - közölte Fava.

Carlos Coelho, az EP-bizottság elnöke elmondta: a washingtoni Fehér Ház nyomást gyakorolt újságírókra és az elektronikus sajtóra annak érekében, hogy ne nevezzék meg azokat az országokat, amelyeknek a területén a CIA titkos fogdái működtek, illetve működnek. Azt, hogy az illető országok kormányainak tudomása volt-e erről, Coelho nem tudta megmondani. A strasbourgi bizottság ilyen értelmű megkeresésére az érintett országok egy része még nem válaszolt.
A bizottság korábbi vizsgálatai alapján bizonyítást nyert, hogy a CIA törvénybe ütköző módon szállított repülőgéppel őrizetes személyeket Európában, miként az is, hogy egyes EU-tagállamok kormányainak tudniuk kellett ezekről a repülésekről.

Indul a második Marco Polo program

A közúti teherfuvarozás regionális kiváltását támogatja elsősorban a Marco Polo program, melynek 2007-2013-as folytatásáról döntött első olvasatban az EP.

A Marco Polo I. program célja, hogy a folyamatosan növekvő nemzetközi közúti teherforgalom minél nagyobb részét átterelje a vasútra, illetve a rövidtávú tengeri, valamint a belvízi folyami hajózásra. A program idén véget ér, folytatásának, a most kezdeményezett Marco Polo II.-nek pedig már a kibővített unió igényeinek kell megfelelnie.

A 2007-2013-as időszakban összesen 740 millió euróval gazdálkodhat majd a Marco Polo II. Ez évi 106 millió eurót jelent, ami jelentős előrelépés az eddigi évi 25 millióhoz képest. Az új program kiterjed a 25 tagállamon kívül a tagjelöltekre, az EFTA, az Európai Gazdasági Térség országaira, Oroszországra, Fehéroroszországra, Moldovára, Ukrajnára, a Balkán-félszigetre és a mediterrán térségre is.

A Marco Polo a transzeurópai hálózatokkal (TEN) ellentétben nem a hosszú távú, kohéziós jellegű infrastruktúrafejlesztésre, hanem rövid és középtávú, rövidebb hatótávolságú, igényekhez alkalmazkodó célokra koncentrál.

Az EP támogatásáról biztosította a javaslatot. A képviselők a kis és közepes vállalkozások kedvéért csökkentenék viszont a támogathatóság pénzügyi küszöbértékét, nagyobb súlyt fektetnének a környezetvédelmi szempontokra, és kiemelten kezelnék az urbánus régiók megsegítését is.

Strasbourgban aláírták a 2007-2013-as költségvetési megállapodást

Az EP szerdán hivatalosan is áldását adta az unió 2007-2013-as költségvetésére. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Dalia Grybauskait?, a költségvetésért felelős biztos és Wolfgang Schüssel, az Unió soros elnökét adó Ausztria kancellárja is aláírta a költségvetésről szóló intézményközi megállapodást.

A intézményközi megállapodás alapján az Európai Tanács javaslatához képest a költségvetés 4 milliárd euróval nagyobb lesz majd. Az EP szerint még többet kellett volna szánni az uniós politikák finanszírozására. Borrell elnök ugyanakkor elmondta: az EU fejenként napi 26 centbe kerül az uniós polgároknak, ez pedig egyáltalán nem tekinthető soknak.

A tagállamok állam- és kormányfői decemberi csúcstalálkozójukon 862,3 milliárd eurós büdzsét javasoltak a következő hét évre. A képviselők végül összesen 4 milliárdos növekményt harcoltak ki, mindenekelőtt a lisszaboni stratégia megvalósítását támogató programokra, valamint a közös külpolitikára. Ezen túl az Európai Beruházási Bank garanciaalapját is növelték - 2,5 milliárd euróval.

Az EP az intézményközi megállapodás aláírására vonatkozó formális felhatalmazást a Sérgio Sousa Pinto (szocialista, portugál) által készített jelentés elfogadásával adta meg.

Ebben a szövegben a képviselők úgy vélik, „minden jövőbeni pénzügyi keretet a parlamenti ciklusnak és a bizottság hivatali idejének megfelelően öt évre kellene meghatározni. A parlament szerint „jól megalapozott átmeneti rendelkezésekre lesz szükség, amennyiben az Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés még az új pénzügyi keret lejárta előtt hatályba lép”.

Euvonal

2007-es eurótagságra javasolja Szlovéniát Brüsszel

Az Európai Bizottság kedden megadta a zöld utat Szlovéniának, ami így az új tagállamok közül elsőként vezetheti be az eurót, 2007-ben. A másik pályázónak, Litvániának, még várnia kell.

Az Európai Bizottság keddi ajánlásában megállapítja, hogy a szlovén gazdaság immár megfelelő mértékben konvergál a többi tagállaméval, vagyis mind az infláció, az államháztartási hiány, a kamatlábak és a valutaárfolyam tartósan és fenntarthatóan az uniós szerződések által előírt tartományban van.

A Bizottság ennek megfelelően azt javasolja a tagállamoknak, hogy vegyék fel Szlovéniát az eurózónába 2007. január 1-jén, amint a gyakorlati felkészülés (elsősorban a pénznyomás) engedi. Az ajánlást az uniós pénzügyminiszterek júliusi találkozójukon várhatóan simán jóváhagyják. „Szlovénia minden konvergenciakritériumnak megfelel, ami stabil gazdaságpolitikájának és reformjainak köszönhető” – mondta Joaquín Almunia uniós gazdasági biztos.

Ezzel szemben Litvániának, ami Szlovéniával együtt nyújtotta be tagsági kérelmét, még várnia kell. A Bizottság ajánlása szerint a litván gazdaság megfelel a konvergenciakövetelményeknek, leszámítva az inflációt, ami túl magas, ráadásul várhatóan tovább fog nőni a következő hónapokban (márciusi adatok szerint 2,7 százalék).

Member states agree new rules on arms purchasing

EU defence ministers on Monday (15 May) agreed to put an end to member states' scrambling for lucrative defence industry deals, with most EU countries signing up to a code of conduct on defence procurement. The code will come into force on 1 July and obliges signatories to publish tenders for planned defence equipment purchases on the internet, with European companies allowed to compete for most types of orders.

EU defence ministers from 24 EU member states - excluding Denmark which has a permanent opt-out on security and defence matters - met with the steering board of the European Defence Agency (EDA), to hammer out details on the voluntary code.

EDA chief Nick Witney said that opening up defence equipment for internal market competition rules would help small and medium sized companies benefit from extended trade on everything from boots and mini-vans to radar equipment and guns. The code should apply to defence procurement contracts worth €1 million or above, excluding nuclear weapons and chemical armaments.

The arms industry has so far been protected by the EU treaty from regular rules for the bloc's internal market, as the area has been considered a crucial matter of national security. Under the new code, which will not be legally-binding, EU member states are still allowed to exempt "highly sensitive" products to keep certain tenders away from the broader EU market, but any such move will need to be justified. Asked exactly what kind of purchases could be branded sensitive, Mr Witney pointed out that it was up to the European Commission as upholder of the treaties to define "national security" or more exactly "where boots and minivans stop and guns start."

Member states have until the end of Friday to post letters announcing their opt-out from the deal, with the Austrian presidency showing great confidence that the number of countries staying out of the scheme would be no more than three. "We hope that the letters will be lost in the post or torn up before then," Mr Witney said.

Both the European Commission and MEPs have previously supported efforts to open up the arms sector, suggesting that competition will lead to a better use of taxpayers' money. Spain and Hungary at the meeting announced their decision to stay out of the volunary deal for now, in order to conduct deep analysis of the effects of an opening-up of the defence market before announcing its final decision to Brussels. Poland considers joining the club: Fears that Poland would refrain from joining in as well, due to fears over being unable to compete with larger defence suppliers in the west, eased considerably on Monday. The same day Poland also announced it will send 115 soldiers to the EU peacekeeping mission in Congo in July.
EU foreign policy chief Javier Solana in Brussels praised the potential Polish decision to sign up to the code of conduct, saying the deal would be "good for Poland, its industry and for the goodwill it shows towards the EU."

EU egészségportál

Klikk: ide.

.eu

Mától az EU-s intézmények .eu domain neveket használnak.
Klikk ide.

Brüsszel félbeszakította a tárgyalásokat Belgráddal

Az Európai Bizottság szerdán befagyasztotta a stabilitási és társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat Szerbia-Montenegróval, mert Belgrád a megszabott határidőre képtelen volt felkutatni és Hágának átadni a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicot.

EU antiterrorista politikája

Klikk ide.

McCain a transzatlanti együttmüködésröl

Klikk ide.

A Bizottság felfüggesztheti a tárgyalásokat Belgráddal

Vasárnap éjfélkor lejárt a Ratko Mladic kiadására megszabott brüsszeli határidő, de semmi jele annak, hogy a szerbiai hatóságok elfogták volna a kétrendbeli népirtással vádolt egykori boszniai szerb katonai vezetőt. Olli Rehn pénteken (2006. április 28.) jelentette be, hogy Brüsszel felfüggeszti a tavaly ősszel kezdődött társulási tárgyalásokat Belgráddal, ha május 1-jére nem sikerül elfogni Mladicot.

Brüsszel eredetileg március végére várta, hogy megérkezzen a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) börtönébe Ratko Mladic, de nagyjából egy hónappal ezelőtt Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök meg tudta győzni Carla Del Ponte hágai főügyészt és Olli Rehnt, az EU bővítési biztosát, hogy a hatóságok április végéig kézrekerítik a szökevényt. A fogadkozások ellenére nem érkezett hír arról, hogy letartóztatták volna a nyolcezer srebrenicai férfi és fiú kivégzésével vádolt Mladicot.

Euvonal

Megnyíló munkeröpiacok

A mai naptól szabad a munkavállalás Spanyolországban, Finnországban és Portugáliában.