Serbia Files EU Application

Serbia filed its application to join the European Union, clearing the latest in a line of hurdles that may still delay its accession for years as it seeks to erase a reputation tarnished by the civil wars of the 1990s.

The Balkan nation may not find it easy to become a member of the EU, which expanded eastward by embracing 12 mainly post- communist members since 2004. Croatia, which has worked on its application for several years, has concluded talks in just 17 of 35 policy areas and may take another two years or more to wrap up entry.

Serbia has struggled to rebuild its reputation and economy following the wars that broke out during the fissure of Yugoslavia. Before it can complete membership talks, it needs to arrest and extradite Ratko Mladic, a Bosnian Serb wartime commander, to the UN war crimes court in the Netherlands to stand trial for genocide during the 1992-1995 war and the 1995 killing of 8,000 Bosnian Muslims from Srebrenica.

“There is a certain fatigue on the extension of the EU that you can feel,” said Mark Almond, a history lecturer at Oxford University’s Oriel College. The EU will move at a slower pace as it digests future members, especially those from the east, he said. The bloc will probably be “stricter” in applying membership criteria to Serbia and it will be “very easy for the EU to say when talks get tricky that you didn’t catch Mladic yet,” Almond said.

Bloomberg

Europe's Trade Surplus Spikes

Europe's October trade surplus exploded higher in October, hitting $8.3 billion. Note this was even before the Euro really started to crash against the dollar. Still, Europe's trade surplus says more about the continent's inability to consume imports, rather than a ability to trade right now. Exports fell less than imports, yet both fell.

Unadjusted exports fell 17 percent year-on-year in October while imports dropped 24 percent, the European Union's statistics office said. Adjusted for seasonal swings, the surplus was 6.3 billion euros, up from 4.3 billion in September as exports eased 0.2 percent month-on-month while imports fell 2.2 percent on the month.

December's dollar rally means the Euro Area's trade surplus could keep widening.

Businessinsider

EU opens borders to Serbia, Montenegro, Macedonia

The European Union on Saturday opened its borders unrestricted to more than ten million Serbs, Montenegrins and Macedonians after nearly 20 years, a major boost for the troubled region's hopes for closer ties with the 27-nation bloc. The three western Balkan nations celebrated the lifting of visas with fireworks, concerts and all-night festivities, marking a significant milestone for citizens who have long felt shunned by the rest of Europe.
Link

Eurozone industrial production down in October: EU

Industrial production across the 16 eurozone countries declined sharply in October, ending five months of expanding output, official statistics showed on Monday. Industrial production across the eurozone fell by 0.6 percent in October, after a rise of 0.2 percent in September, and fell by 11.1 percent on an annual basis, according to the European Union's Eurostat agency.

Detailed figures compared to one year earlier showed heavy falls across the board, with energy production down by 6.8 percent and production of durable consumer goods like fridges and televisions down by 14.9 percent and capital goods collapsing by 16.3 percent.

More than one million fewer people were classed as working across the European Union in the third quarter of 2009 compared to the previous three-month period, Brussels said on Monday. Added Howard Archer of IHS Global Insight: "The disappointing relapse... is a reminder that the eurozone still faces a difficult economic environment and a tough job to develop healthy, sustainable recovery.

"This reinforces belief that the European Central Bank should only gradually withdraw its emergency liquidity measures and keep interest rates down at 1.00 percent until deep into 2010, particularly as underlying inflationary pressures currently remain muted."

AFP

Az uniós csúcs mérlege

Az ülés résztvevői üdvözölték az unió intézményrendszerét és működését korszerűsítő Lisszaboni Szerződés hatályba lépését, és fontosnak mondták a szerződésben foglaltak gyors gyakorlatba ültetését. Ennek megfelelően a következő hónapok során meg kell születniük az uniós külügyi szolgálattal, az Európai Parlamentre vonatkozó változtatásokkal, valamint a polgárok kezdeményezési jogának gyakorlatba ültetésével összefüggő szabályoknak - emelte ki a zárónyilatkozat.

A korszerűsített intézményrendszer teljes körű működésének megteremtése – a személyi döntések múlt hónapi megszületését követően – elsősorban a következő három félév uniós elnökségére, Spanyolországra, Belgiumra és Magyarországra vár.

A mostani találkozón a 27 tagország három évre (2010-2012) szólóan összesen 7,2 milliárd (évente 2,5 milliárd) euró támogatást ajánlott fel a fejlődő országok klímaváltozás elleni harcához. Valamennyi tagállam tett felajánlást: mint Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, Magyarország összesen hatmillió euróval járul hozzá ehhez a törekvéshez.

Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő kifejtette, hogy az unió fenntartja azt a vállalását is, miszerint kész 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni károsanyag-kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ennek azonban feltétele, hogy más nemzetközi szereplők hasonlóan ambiciózus vállalásokat tegyenek – ellenkező esetben az uniós kötelezettség csak 20 százalékot tesz ki.

A tagállamok vezetői elfogadták a szabadságjogokat és biztonsági kérdéseket a következő öt évre vonatkozóan összefogó, úgynevezett Stockholmi Programot, amely egyebek közt arról is szól, hogy folytatódik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet bővítése. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban elmondta, hogy román részről a schengeni övezethez való csatlakozás céldátuma 2011 tavasza, mely épp a magyar elnökség idejére esik.

Az ülés utáni nyilatkozatokból kiderült, hogy az uniós tagországok támogatnák a pénzügyi tranzakciók nemzetközi méretű adóztatását az újabb válságok elkerülésének érdekében. Zárónyilatkozatukban a vezetők ilyen értelmű felszólítást intéztek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF).

Euvonal

Van Rompuy plans shake-up of EU summits

The new EU president, Herman Van Rompuy, is planning to shake up the regular gatherings of EU leaders to make them less formulaic so that they result in decisions that have immediate relevancy. The summits, which take place at least four times a year in Brussels, will have their attendance streamlined and will produce conclusions which are "operative" and contain a message which is "readable and visible" for the European public.

Until now, summits have been numerically weighty affairs - involving over 50 people including foreign ministers, and often resulting in impenetrable conclusions the length of a short novel. This is partly due to the fact that the post-meeting statements are carefully pre-written by ambassadors before being passed up the political food chain and partly as a result of the EU increasingly feeling obliged to take note or react to certain political situations beyond its borders as a matter of rote. Speaking about future meetings of EU leaders, which he will start to chair from 2010, Mr Van Rompuy on Thursday evening (10 December) said: "We have to constitute a group, a club, that gets on, that works for the same cause, namely the European Union."

He emphasized that the European Council's principle members are the heads of state and government, calling them the "hard core." Other ministers - such as those in charge of foreign affairs or finance - may attend from "time to time" depending on the agenda.

Meetings will also take place more frequently and result in more political decisions, according to the former Belgian prime minister, known and chosen for his low-key style.

He said the main focus of his two and half year tenure would be the economic situation, suggesting that if the continent wants to hold on to the "European way of life" it has to grow by 2 percent, double the official projections for the EU's battered economy. Mr Van Rompuy intends to hold informal and formal meetings over the coming months so that in half a year's time, the bloc has a "good strategy" for tackling the crisis, which has resulted in soaring unemployment and public debt in several member states. The first informal meeting has been called for February, just ahead of the traditional Spring summit, where governments will try and agree a long term economic plan to bring the union to 2020.

French president Nicolas Sarkozy said Mr Van Rompuy's address to EU leaders on Thursday evening was an "insightful contribution." Both he and his German counterpart welcomed the fact that the new president will be able to take part in all EU ministerial meetings, giving him an oversight across all policy areas.In addition, several EU leaders welcomed the new slimmed-down format of the meeting, with foreign ministers not invited to take part in this week's two-day summit, the first under the EU's new Lisbon Treaty. It means they can sit around one table and not have to watch each other's interventions on a TV screen, a more relaxed set-up seen as conducive to more fluid discussions.

Euobserver

Ljubljanában lesz az új energiaügyi ügynökség székhelye

A tagállamok megállapodtak arról, hogy a 2011-ben felálló Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségnek a szlovén fővárosban lesz a székhelye (ACER).

Euvonal

Máltán lesz az unió menekültügyi hivatala

Az igazságügyi miniszterek megállapodása értelmében Máltán lesz a székhelye az unió első menekültügyi ügynökségének. Az új intézmény célja, hogy koordinálja és erősítse a tagállamok közötti menekültügyi együttműködést.

Euvonal

Lisbon Treaty comes into force

The European Union's first president Herman Van Rompuy and its new foreign affairs chief took office Tuesday, as the Lisbon Treaty came into force amid concerns at such low-profile leaders for Europe.

Detractors have voiced doubts over whether Van Rompuy and foreign policy chief Catherine Ashton, a British peer and formerly EU trade commissioner, were the dream ticket to lead Europe and stand shoulder to shoulder with the likes of the United States and China. But speaking at a ceremony in the Portuguese capital, the former Belgian prime minister promised a new era for the 27-member bloc. "We are leading today a new phase in the construction of Europe," he said.

---------

The Lisbon Treaty has come into force and EU leaders travelled to the Portuguese capital for a ceremony to mark the occasion.

The main goal of the treaty is to reform how the EU functions, including voting rights, now it has been expanded to 27 members.

Talks on reforming European institutions began in 2001 but it has been a difficult process trying to get all member states to agree to the details. All EU countries had to ratify the text before it could be adopted, and the Czech Republic was the last country to do that.

The treaty created a permanent “president” and foreign affairs “chief”. Critics, however, fear a loss of national power to Brussels and there has been a big debate on whether the EU is democratic enough.

AFP-Euronews

President Barroso unveils his new team

Commission Link

• Responsibilities of the Commissioners-designate
• Joaquín ALMUNIA: Competition. Vice-President of the Commission.
• László ANDOR: Employment, Social Affairs and Inclusion.
• Baroness Catherine ASHTON: High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security and Vice-President of the Commission.
• Michel BARNIER: Internal Market and Services.
• Dacian CIOLOS: Agriculture and Rural Development.
• John DALLI: Health and Consumer Policy.
• Maria DAMANAKI: Maritime Affairs and Fisheries.
• Karel DE GUCHT: Trade.
• Štefan FÜLE: Enlargement and European Neighbourhood Policy. *
• Johannes HAHN: Regional Policy.
• Connie HEDEGAARD: Climate Action.
• Maire GEOGHEGAN-QUINN: Research and Innovation.
• Rumiana JELEVA: International Cooperation, Humanitarian Aid and Crisis Response. *
• Siim KALLAS: Transport. Vice-President of the Commission.
• Neelie KROES: Digital Agenda. Vice-President of the Commission.
• Janusz LEWANDOWSKI: Budget and Financial Programming.
• Cecilia MALMSTRÖM: Home Affairs.
• Günter OETTINGER: Energy.
• Andris PIEBALGS: Development.*
• Janez POTOČNIK: Environment.
• Viviane REDING: Justice, Fundamental Rights and Citizenship. Vice-President of the Commission.
• Olli REHN: Economic and Monetary Affairs.
• Maroš ŠEFČOVIČ: Vice-President of the Commission for Inter-Institutional Relations and Administration.
• Algirdas ŠEMETA: Taxation and Customs Union, Audit and Anti-Fraud.
• Antonio TAJANI: Industry and Entrepreneurship. Vice-President of the Commission.
• Androulla VASSILIOU: Education, Culture, Multilingualism and Youth.

EU-China narrowing deficit

The European Union issued new figures on Friday showing that the bloc's trade deficit with China narrowed in the first half of the year, three days from a bilateral summit in China.

In the first half of 2009, when the euro was rising against the dollar, to which the Chinese yuan is de-facto pegged, the value of EU exports to China fell to 37 billion euros (55.5 billion dollars) from 39 billion dollars in the corresponding period of 2008.

The EU's statistics agency said imports fell faster to 103 billion euros from 112 billion euros, meaning the trade deficit for the 27 EU countries with China dropped to 65 billion euros from 73 billion euros between January and June last year.

However, the fall "was less steep than the general downward trend" in the EU's total external trade, said a statement from Eurostat, which highlighted China's place as the bloc's second most important trading partner after the United States.

Link AFP

Herman Van Rompuy Catherine Ashton az EU új csúcspozícióiban

A vártnál gyorsabban, mintegy másfél órás tanácskozás után sikerült a tagállamok képviselőinek egyhangúlag megállapodniuk a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő pozíciók első betöltőiről: az Európai Tanács első állandó elnöke a jelenlegi belga miniszterelnök, Herman Van Rompuy lesz, míg a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztját a jelenlegi kereskedelmi ügyekért felelős biztos, a brit Catherine Ashton kapta.

Euvonal

Russian gas pipeline's approval deals blow to EU

Slovenia's agreement to sign on to the South Stream pipeline project has dashed hopes by the European Union to reduce dependency on Russian gas. DW

Telekommunikációs csomag

A csomag célja a telekommunikációs verseny és a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása; a jogszabályok rendelkeznek majd a rádióspektrum kiosztásáról, az adatvédelemről és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésről.

Az intézmények sokáig nem tudtak megegyezni az internethozzáférés korlátozásával kapcsolatban, végül a kompromisszum értelmében kimondták: Az internethozzáférést csak szükség esetén, arányos mértékben, tisztességes és pártatlan eljárás, valamint a felhasználó meghallgatása után lehet korlátozni.

A Tanács és az EP delegációja májusban már egyetértett abban, hogy az internet kiemelkedő fontosságú az alapvető jogok (így az oktatáshoz, szólásszabadsághoz, az információhoz való hozzáféréshez fűződő jog) gyakorlásához. Az elektronikus kommunikációról szóló keretirányelvről szóló szerdai egyeztetőbizottsági ülésen az EP-képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy megfelelő eljárási szabályokkal biztosítsák az internethez való hozzáférést, összhangban az emberi jogok és alapvető szabadságjogok európai konvenciójával.

A hozzáférés biztonsága

A megállapodás szerint az internethozzáférés korlátozása csak akkor lehetséges, ha ez „megfelelő, arányos és szükséges egy demokratikus társadalomban”. Egy ilyen intézkedés során „tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét és a magánszférához fűződő jogot”, és biztosítani kell az „előzetes, tisztességes és pártatlan eljárást”. Ez utóbbi szerint a felhasználónak joga van elmondani véleményét, és jogorvoslati lehetőséget is kell biztosítani a számára. „Kellően megindokolt sürgős esetekben” megfelelő más eljárást is lehet alkalmazni, feltéve, hogy ez összhangban van az emberi jogi konvencióval.

A kompromisszumos szöveget az EP delegációja egyhangúlag elfogadta. Ezt a változatot még a teljes EP-nek és a Tanácsnak is meg kell szavaznia.

Az internetezők alapvető jogai

Az internetezők hozzáférésének jogellenes korlátozásának elkerülésére sem az Európai Bizottság eredeti javaslata, sem a Tanács közös álláspontja nem tartalmazott biztosítékot. Az EP kétszer is „beszavazott” viszont egy ilyen módosítást. Eszerint az igazságszolgáltatási szervek előzetes döntése nélkül nem lehetett volna korlátozni a felhasználók alapvető jogait (kivéve a közbiztonság veszélyeztetésének esetét). A Tanács kétszer is elutasította a módosítást, ezért került sor a harmadik olvasatra, amelynek során egy egyeztető bizottság próbál megállapodásra jutni.

A módosítással kapcsolatban komoly jogi aggályok is felvetődtek. Számos döntéshozó vélte úgy ugyanis, ez nem férne bele az EK-szerződés belső piaccal foglalkozó 95-ös cikkének keretébe, hanem a tagállamok jogrendszereinek harmonizációját jelentené, vagyis túlmenne az EU hatáskörén. Így az Európai Bíróság később megsemmisíthette volna a jogszabályt.

Erősödő fogyasztói jogok és a nemzeti szabályozók együttműködése

A Tanács 2009. október 26-án már véglegesen elfogadta a parlamenttel májusban kötött megállapodást a két másik telekommunikációs jogszabályról. Ezek egyike - egy rendelet - létrehozza a BEREC nevű új európai szervezetet, amely az uniós nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságok együttműködését segíti elő.

A másik jogszabály (irányelv) erősíti a fogyasztók jogait, így például arról rendelkezik, hogy a telefonszámot egy napon belül át lehessen vinni egy másik szolgáltatóhoz, illetve, hogy a „sütik” (cookies) számítógépre telepítéséhez engedélyt kelljen kérni.

További lépések

Az Európai Parlament a tervek szerint a november 23-26-ai ülésen szavaz harmadik olvasatban a most egyeztetett szövegről. Az EP-ben egyszerű, ezt követően a Tanácsban minősített többségre lesz szükség. További módosításra nincs mód. Ha akár az EP-ben, akár a Tanácsban nem kapja meg a szükséges többséget a jogszabály, az elektronikus kommunikációról szóló keretirányelvet el nem fogadottnak kell tekinteni.

Az együttdöntési eljárást az Európai Bizottság újonnan benyújtott javaslata indíthatja el újra. Részletes információ az unió távközlési csomagjáról a Bizottság sajtóközleményében olvasható.

Euvonal

Klaus is aláírta a Lisszaboni Szerződést

Nem sokkal a brnói alkotmánybíróság ítéletének ismertetése után Václav Klaus cseh köztársasági elnök bejelentette: ellátta kézjegyével az unió intézményi rendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel az aktussal véget ért a 2007 decemberében – Magyarország megerősítésével – kezdődő, közel kétéves ratifikációs folyamat, és a szerződés hamarosan életbe léphet.

Klaus nyilatkozatában elmondta: előre számolt az alkotmánybíróság döntésével, és bírálta a testületet. „Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelme...” – jelenttte ki. Az alkotmánybíróság döntésének indoklását „nem megfelelőnek és konfrontatívnak” minősítette.

A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban. „A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után – az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére – a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni” - húzta alá a vezető cseh politikus.

Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.

Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a Lisszaboni Szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai Alapjogi Charta hatálya alól. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.

Croat parliament approves Slovenia border deal

The Croatian parliament backed a border arbitration agreement with Slovenia on Monday, helping Prime Minister Jadranka Kosor's efforts to lift a major obstacle to Croatia's European Union bid.

More...

E.U. Reaches Funding Deal on Climate Change

European Union leaders on Friday offered to contribute money to a global fund to help developing countries tackle global warming hoping kick-start stalled talks on a new agreement on climate change. But E.U. leaders disappointed climate campaigners by making the offer conditional on donations from other parts of the world and by failing to decide how much Europe would contribute to a global pot of up to 50 billion euros by 2020.

Swedish Prime Minister Fredrik Reinfeldt insisted the E.U. now had "a very strong negotiating position" to press for a global deal at United Nations talks in Copenhagen in December that are aimed at agreeing a successor accord to the Kyoto Protocol.

"Europe has failed once again to say how much it is prepared to contribute for climate finance," said Sonja Meister, a climate campaign coordinator for Friends of the Earth Europe. "In every way the EU is shirking its historical responsibilities and blocking progress towards the just and fair agreement the world needs in Copenhagen," she said.

The European Commission had called on E.U. leaders to make an offer of up to 15 billion euros annually by 2020.

Mr. Reinfeldt, the Swedish prime minister, said leaders had instead agreed that developing nations needed about 100 billion euros annually by 2020 and that, of that sum, between 22 billion euros and 50 billion euros would have to come from public funds, as opposed to private sources like investments in carbon-reduction projects. Mr. Reinfeldt also said that E.U. nations could make a voluntary decision to contribute to a so-called fast-track mechanism that would make funds available immediately to developing countries.

Jose Manuel Barroso, the president of the European Commission, put a brave face on the result, underlining that the trade bloc should not be "naive" going into the negotiations in Copenhagen that are set to begin in fewer than six weeks. "Our offer is not a blank check," said Mr. Barroso. "We are ready to act, if our partners deliver," he said.

NYT

Latvia agreed to cut budget deficit for EU/IMF

Latvia's ruling coalition agreed on Monday to take measures to cut the country's 2010 budget deficit to meet promises to international lenders and keep on track for further loans, the prime minister of the crisis-hit nation said.

The Baltic country, which has already slashed public sector wages and pensions this year, came under pressure last week from international lenders to live up to a budget agreement made in July which aimed winning further rescue loans and preventing the country facing bankruptcy and possible devaluation.

Finance Minister Einars Repse said that overall in 2010 budget spending would be cut by 320 million lats and revenues would be raised by 180 million lats, leading to the 500 million lat ($1.04 billion) deficit reduction it had promised.

Link

Greek socialists win snap general election

Greece's socialists have won a strong parliamentary majority over the governing conservatives, according to exit polls from Sunday's (4 October) general election in the country. The centre-left Panhellenic Socialist Movement, or Pasok, of leader George Papandreou, is leading according to the polls, with 43 percent of the vote, giving the party 159 seats in the 300-seat chamber.

The centre-right New Democracy of Prime Minister Costas Karamanlis, which had called a snap election only two years after his 2007 election win, had hoped to give a boost to his faltering government with its one-seat majority. His gamble did not pay off, however, with his conservatives gaining the support of just 34 percent of voters, translating into 94 seats.

Mr Karamanlis' party had been hit by a series of corruption scandals, the economic crisis and was widely viewed as having badly handled a series of natural disasters. Moreover, the election offered a clear choice between Pasok and New Democracy.

The former promised a €3 billion stimulus package that would include above-inflation wage and pension increases, higher taxes for the wealthy and a review of the privatisation of flag carrier Olympic Airlines and the sale of the government's stake in OTE, the telecoms firm. Meanwhile New Democracy campaigned on promises of wage and pension freezes for government employees and further austerity and cutting of social programmes in order to tackle the country's deficit, already twice the European Union's allowed maximum of three percent of GDP.

Despite the convincing victory, recent polls have shown that as many as nine out of 10 Greeks do not trust either party, and abstentions were also high amongst the young, who analysts worry are turning their back on parliamentary politics. Last December, the country was rocked by violent youth riots that lasted three weeks in what was described at the time as the worst unrest to hit Greece since the restoration of democracy in 1974.

Euobserver

Másodszorra az igenek győztek Írországban

A Lisszaboni Szerződésről tartott második népszavazáson – a korábbinál nagyobb részvétel mellett – a polgárok kétharmada a szerződés elfogadása mellett szavazott.

A pénteki (2009. október 2.) referendumon a mintegy hárommillió választópolgár 58 százaléka járult az urnák elé, akiknek 67,1 százaléka támogatta voksával a Lisszaboni Szerződés elfogadását. Ez éles ellentétben áll a tavaly júniusi, kudarccal végződött első referendummal, amelyen 51 százalékos részvételi arány mellett a „nem” szavazatok - nagy meglepetésre - 53,4 százalékos többségbe kerültek.

Euvonal

Germany set for centre-right coalition

Germany was on course on Sunday night for its first centre-right government in 11 years after voters gave chancellor Angela Merkel’s Christian Democratic Union and her Free Democratic allies a majority in parliament.

Victory of the conservative-liberal alliance – which had campaigned for tax cuts and a return to nuclear energy but also social justice and tougher rules for finance – ends four years of awkward co-operation between the CDU and its rival Social Democratic Party in a grand coalition. “We achieved something fantastic,” said Ms Merkel, now facing a second four-year term. “We achieved a stable majority in Germany for a new government . . . We can party tonight but there is a lot of work waiting for us. Let us not forget that we have a lot of problems to solve.”

The change of government could herald a more confrontational phase in German politics as a stronger left-of-centre opposition links up with reinvigorated trade unions against the centre-right coalition.

The CDU and FDP were expected to win 332 seats in the 623-strong Bundestag, or lower house, giving the alliance a 20-seat majority.

The results were a slap in the face for the country’s two largest parties. The CDU obtained its lowest score since the first postwar election of 1949 while the SPD lost 11.3 points to reach a postwar low.

The vote will draw cheers from business, with a centre-right government coming to power for the first time since Helmut Kohl, CDU chancellor, lost out to Gerhard Schröder, his SPD successor, in 1998.

Ft.com

Results:

CDU/CSU - 33,8%

SPD - 22,9%

FDP - 14,6%

Linke - 12%

Grünen - 10,7%

Portugal's Socialists lose absolute majority

Portugal's ruling Socialist Party won the country's general election on Sunday, although it lost its absolute majority, exit polls suggest. The Socialists garnered an estimated 36.5 percent of the vote, according to polls reported by SIC television channel, giving the party 96 seats, down from the 121 MPs the centre-left won in 2005.

The main opposition party, the Social Democrats (PSD), which is a force of the centre-right despite its name and the party of European Commission President Jose Manuel Barroso, came in second with 29 percent, giving them a probable 78 seats in the 230-seat parliament.

However, the big winner of the campaign was the far-left, scooping up a combined 17.7 percent, with the Left Bloc, an alliance sometimes compared to Germany's Die Linke of anti-globalisation activists, ecologists, Trotskyists and Maoists, gaining 9.85 percent, giving it 16 seats, and the Portuguese Communist Party securing 7.9 percent and 15 seats. The rightist Popular Party also boosted its standing, climbing to 21 seats up from 12 in 2005 with its 10.5 percent.

Domestic analysts have attributed the victory of the left of the left to alienation amongst blue-collar workers, civil servants and young people from the the Socialists, who ahead of the economic crisis had imposed formidable public spending cuts that provoked massive protests, including a general strike. In the wake of the economic crisis, the Socialists appeared to have dusted off the Keynesian textbooks, but to little avail.

According to the Bank of Portugal, the economy is set to decline 3.5 percent in 2009, with unemployment on 9.1 percent and rising. Portugal is not however faring as badly as its Iberian neighbour, Spain, with unemployment at half the rate and below the EU average. The country also emerged from recession this year, with GDP growth of 0.3 percent in the second quarter.

Both leading parties ahead of the election ruled out a grand coalition and the Socialists, the Left Bloc and the Communists have said they would not form a leftist coalition, although such a move would give the parties a comfortable 127-seat majority.

Abstention climbed in the election from 36.9 percent in 2005 to 41.1 percent.
Euobserver

Russia drops EU missile threat

Russia yesterday dropped a threat to place missiles on the borders of the European Union, a military source said, easing tensions after the US scrapped a controversial missile shield. Russian Prime Minister Vladimir Putin hailed the "correct and brave decision" by President Barack Obama to abandon the central Europe project and expressed hope that it would lead to further improvements in US-Russian ties.

The move to halt the threatened deployment of short range Iskander missiles in Russia's territory of Kaliningrad, announced to Interfax news agency by the military source, was Moscow's first concrete response to Obama's decision.

Meanwhile, Nato proposed a new era of co-operation with Russia, calling for joint work with Moscow and Washington on missile defence.

Barroso 2

Jose Manuel Barroso was re-elected for a second five-year term as European Commission by a clear majority in the European Parliament on Wednesday (16 September), putting an end to weeks of uncertainty and sabre rattling by his opponents in the EU house. Against many predictions, the centre-right Portuguese politician won an absolute majority of the 736-strong parliament hauling in 382 votes in his favour, 219 against and 117 abstentions.

A clearly delighted Mr Barroso, who received a bouquet of flowers from the Swedish EU presidency, thanked MEPs for their "expression of confidence" and pledged to work "with all political groups" in the parliament. Charged by critics with being a weak president too willing to bow to the wishes of large member states, Mr Barroso said his re-election gives the commission and its president "great authority." "I will use that [political] capital for more energy for Europe."

While pledging "loyalty" to member states, he said he would in future "challenge" those countries who are looking out for "strictly national interests." He refused to apologise for his leadership style, a point of strong criticism for his opponents, saying that building consensus and the art of compromise is the way Europe works.

Euobserver

Poland keen to shed anti-Russian image

Positive chemistry between Russia and Poland at a World War II remembrance event on Tuesday (1 September) could open a new chapter of realpolitik in bilateral ties, with implications for Poland's place in the EU.

Russian Prime Minister Vladimir Putin and Polish leader Donald Tusk on Tuesday morning spent 30 minutes chatting in a friendly manner in view of cameras on a pier in the Polish town of Sopot on the Baltic Sea coast.

The meeting - the first of its type in eight years - stood out next to ceremonies commemorating the 70th anniversary of the outbreak of World War II in nearby Westerplatte, where around 20 European leaders gathered to pay respects. Mr Putin in an open letter in Polish daily Gazeta Wyborcza the same day held out the prospect of putting Russian-Polish relations on the same privileged footing as Russian-German ties. "The Russian-German partnership has become an example of reaching out to one another, of looking to the future while paying attention to past memories ...I am sure that Russian-Polish relations will sooner or later attain the same level," he wrote.

The Russian premier offered to open national archives on the Katyn massacre, where Russian soldiers in 1940 killed 21,768 Polish officers and intellectuals being held as prisoners of war. He also signed an agreement giving Polish ships passage to Polish waters - the Zalew Wislany - through a Russian-controlled gap in a Baltic Sea promontory.

For their part, Polish politicians avoided any Russia-critical remarks. Even the nationalistic Polish President, Lech Kaczynski, restrained himself to a muted allusion to Russia's 2008 partition of Georgia, saying that infringements of territorial integrity are "wrong also today." "Russia and Poland have a perspective of working together as partners, of building relations appropriate to two great European nations," Polish foreign minister Radek Sikorski said. "This [Mr Putin's letter] is the kind language that one partner should use with another."

Euobserver

EU to begin phasing out standard lightbulbs

The EU will start making the transition from power-draining lightbulbs to more energy efficient ones Tuesday, the European Commission said. Several nations including Australia, New Zealand, Canada and the Philippines have already announced they will phase out or restrict sales of traditional bulbs as well. In 2007, President George W. Bush signed a bill that calls for the bulb to be phased out in the U.S. beginning in 2012.

The new European Union rules follow an agreement reached by the 27 EU governments last year to phase out the traditional incandescent lightbulb over three years starting this year to help European countries lower greenhouse gas emissions, the EU executive said Monday. This aims to curb climate change and to reduce energy bills. As of Tuesday, old standard frosted lightbulbs and clear bulbs of 100 watts and more will no longer be manufactured or imported into the EU as part of the plan. The measure is part of a series of energy-saving measures planned by the EU to cut emissions of the greenhouse gases blamed for global warming and to reduce energy expenditure.

AP

Europe's surge signals hope for recovery

The European economy bounced back with unexpected strength in the second quarter, buoying hopes that a worldwide recession was drawing to a close. The economy of the 27-country European Union shrank 0.3 percent in the three months ended June 30, for an annual rate of roughly 1.2 percent.

The 16 countries that use the euro registered a 0.1 percent decline for the second quarter, or an annual rate of roughly 0.4 percent. Despite being in negative territory, the European data looked much better than in the first quarter of this year, when both the European Union and the euro zone contracted 2.5 percent from the last three months of 2008. Europe still faces the possibility that its recovery could slow or even stall in early 2010 because of lagging efforts to repair its banking system and sharply rising unemployment. Nonetheless, the sunnier picture in Europe, particularly in Germany and France, has given the region a leg up sooner than most economists expected. Because of its sharply different recipe for combating the recession, Europe is likely to have slower growth than the United States by 2010, economists predict.

Underlying the strong reading were solid performances in France and Germany, each of which grew 0.3 percent in the second quarter, government data showed. Germany’s economy, the largest in Europe, will still probably contract about 6 percent for the full year, economists say.

Within the euro area, France and Germany are helping balance out much weaker performances in Italy, a perpetual laggard, and Spain, where a collapsing housing market has brought an acute recession. Eastern Europe, particularly Hungary and the Baltic countries, remains deeply troubled. And the once-mighty British economy still faces a steep rise in unemployment, though it, too, could return to modest growth in the third quarter, economists said.

The surprise expansion in Germany — most economists had expected a flat or slightly negative reading — reflects gains for the country’s exporters from growth in Asia and what may be a bottoming of the downturn in the United States. Industrial production has also received a fillip from programs that give auto buyers a 2,500 euro ($3,541) bonus if they swap older cars for newer, environmentally friendly models. News last week that German exports had leapt 7 percent in June over the previous month foreshadowed the positive reading on gross domestic product.

But that masked an overall collapse of orders from abroad; German exports in June were down 22 percent from the period a year earlier. And unemployment is expected to rise sharply this year as government programs that kept people on private payrolls throughout Europe begin to expire. Already, the euro area’s unemployment rate stands at 9.4 percent, its highest level in 10 years, and the anemic growth of the coming quarters will not be enough to arrest the slide. That, in turn, could drag down consumer confidence or even generate political backlash in Europe, economists said.

TheNewYorkTimes

EU population to hit 500 million

The European Union's population is set to reach the 500 million mark in 2009, new figures from Eurostat, the bloc's statistics agency, showed on Wednesday (3 August).

On 1 January 2009 the population was estimated to stand at 499.8 million, compared with 497.7 million on 1 January 2008. The EU population has been on the rise since 2004 due to an increase in birth rates combined with annual immigration of between 1.5 and 2 million people.

Euobserver

Euro-zone retail sales fall 0.2 percent in June

The European Union says retail sales in the 16 nations that use the euro fell 0.2 percent in June from a month earlier, showing that consumers are wary of spending as unemployment hits a 10-year high.Shoppers cut back spending both on daily essentials such as food, drink and tobacco and on non-food items such as clothing, electronics and medicines.

Retail sales slumped by 2.4 percent in June from the same month last year.

LATimes

Moldova swings behind pro-EU parties

Pro-EU and pro-reform opposition parties have done better than expected in Moldova's snap elections. But tough coalition talks lie ahead. With 85 percent of ballots counted on Thursday morning (30 July), the four main opposition factions got 47.5 percent and the Communist party got 45.2 percent.

The snap elections were called after widespread accusations of fraud in an earlier poll in April, which ended in violent protests and deaths in police custody. The EU in the run-up to Wednesday's vote laid out conditions for deeper integration. Free and fair elections, respect for human rights and the creation of a credible enquiry into April's events would secure full participation in the EU's "Eastern Partnership" scheme and EU advocacy with international financial lenders, Polish foreign minister Radek Sikorski said.

Moldova's future EU relations will be complicated by pro-Russian authorities in the breakaway Transniestria province, who have risen in stature due to the political mess in Chisinau.

euobserver

Iceland submits EU membership bid

Iceland has formally applied to join the European Union, a week after the parliament in Reykjavik voted in favour of accession to the 27-nation bloc.

The Icelandic Foreign Minister, Ossur Skarphedinsson, submitted the request to his Swedish counterpart, Carl Bildt, during a ceremony in Stockholm. Sweden currently holds the EU's rotating six-month presidency. The bid must now be approved by the EU, after which Iceland's people will be asked to vote on it in a referendum.

"This is the day when I have the historic duty to hand in formally the Icelandic application to the European Union," Mr Skarphedinsson said at the ceremony in the Swedish foreign ministry on Thursday. Mr Bildt said that having Iceland within the EU would enhance its "Nordic dimension".

bbc

Számos problémát vet fel a német alkotmánybíróság határozata

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a német alkotmánybíróság Lisszaboni Szerződésről szóló határozatával kapcsolatban, attól tartva, hogy az alááshatja az Európai Unió kompetenciáit és a közösségi jog elsődlegességét. Az alkotmánybírák 147 oldalas állásfoglalása Németországban is heves vitákat keltett.

A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án ismertetett véleményében ugyan összeegyeztethetőnek találta a Lisszaboni Szerződést a német alaptörvénnyel, azt azonban előírta, hogy még a ratifikáció befejezése előtt nemzeti jogszabályban kell megerősíteni a német törvényhozás jogköreit.

A határozat kimondja például, hogy a német parlamenté kell hogy legyen a végső szó, amennyiben az EU a Lisszaboni Szerződésben foglaltakon túl is ki szeretné terjeszteni a hatáskörét. A bírák emellett kritikával illették az Európai Parlamentet is, amely ugyan szélesebb jogkörökkel rendelkezne a szerződés hatályba lépését követően, azonban véleményük szerint nem az állampolgárok, hanem a tagállamok érdekeit képviseli.

Mindemellett az alkotmánybírák úgy határoztak, hogy a közösségi jog értelmezésében a végső szó a német legfelsőbb bíróságot illeti, amely így felülbírálhatja az unió legmagasabb bírói testülete, az Európai Bíróság döntéseit. Azonban az európai közösségi jog egyik alapelve a közösségi jog elsődlegessége a nemzeti joggal szemben, ami az évek során előmozdította az európai integráció folyamatát. Ebből a célból az Európai Bíróság számos ítéletet hoz olyan területeken, amelyeken a tagállamok is hatáskörrel rendelkeznek a közös piac integritásának fenntartása érdekében, ami viszont meglehetősen tágan értelmezhető fogalom.

További kényes kérdés a szubszidiaritás elvének megvalósulása. Az elvet – amely szerint a döntéseket mindig a legalacsonyabb, az érintettekhez legközelebbi szinten kell meghozni, s csak akkor kell közösségi szinten dönteni, ha a kitűzött célt nem lehet nemzeti szinten megvalósítani – a német alkotmánybíróság maximálisan szeretné biztosítani.

Barroso, aki hivatalos véleményét csak a későbbiekben közli, hangsúlyozta, hogy a felmerült kérdéseket politikai vitára kell bocsátani. A Bizottság elnöke hozzátette: fontos tisztázni, hogy a szubszidiaritás elve hogyan egyeztethető össze az európai integráció további fejlődésével. A határozat kihirdetését követően a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja, a Keresztényszocialista Unió (CSU) néhány politikusa szeretné elérni, hogy az unióban képviselt német álláspontot kötelező legyen a német parlamenttel elfogadtatni. Ez azonban többek részéről ellenállásba ütközik, hiszen magakadályozná, hogy Németország bizonyos rugalmassággal tárgyaljon a többi tagállammal, ami az ország befolyásának csökkenéséhez vezetne.

Euvonal

Schmitt Pál lehet az Európai Parlament egyik alelnöke

Az EP néppárti frakciója brüsszeli ülésén szerdán Schmitt Pált, a Fidesz EP-delegációjának vezetőjét jelölte az EP egyik alelnökének. A múlt hónapban megválasztott új Európai Parlament első plenáris ülésén, július 14-én Strasbourgban dönt a 14 alelnök személyéről. A néppártiak 5 alelnököt adnak, Schmitt mellett olasz, görög, spanyol és német képviselőt jelöltek a tisztségre.

Schmitt Pál - megválasztása esetén - az Európai Parlament eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője lesz.

Euvonal

Centre-right wins in Bulgarian elections

Bulgaria's Socialist-led coalition government suffered a severe blow in the general elections on Sunday (5 July), which saw a high turnout and a clear-cut victory for the centre-right opposition Gerb party of Sofia mayor Boiko Borisov.

Gerb, or Citizens for the European Development of Bulgaria, had nearly 40 percent (39.7%) of the votes with almost all ballots counted on Monday morning, the Central Electoral Commission said on its website. The Socialists came second with barely 17.7 percent, followed by the ethnic Turkish Movement for Rights and Freedoms (DPS) at 14.5 percent, the far-right Ataka (9.4%), and the right-wing Blue Coalition (6.7%).

Mr Borisov said he would now engage in talks with the right-wing groups that have made it in the parliament – the Blue Coalition, Ataka and the Order, Lawfulness, Justice party which obtained a little over the threshold of four percent (4.13%) – in order to try and form a right-wing coalition government.

"I hope we will be able to form a government as soon as possible," Mr Borisov, likely to become the country's new prime minister, said at a press conference on Sunday night. "Taking into account the inheritance we get, I can't promise miracles in the next five or six months," he added.

Socialist government linked with EU failures

With more than four million of the almost 7 million Bulgarians eligible to vote showing up on Sunday, the turnout in these elections was over 60 percent – five percent more than the previous vote in 2005 (55.7%) and 20 percent more than the European elections one month ago (40%). The high turnout shows that "people are returning to politics," outgoing Prime Minister Sergei Stanishev told the press.

Mr Stanishev's government is credited with getting Bulgaria in the EU in January 2007, but was also strongly criticised for its failure to deal with widespread corruption in the Balkan country. The government was blamed for irreversibly losing €220 million of pre-accession EU funding last year over the persistent corruption problems, with millions more of EU money still frozen and at risk, unless Sofia delivers some results.

The vote is "political punishment" for Mr Stanishev's government and is linked to Bulgaria's "so far failed EU membership," Vladimir Shopov, an independent political analyst told EUobserver.
"It has been an important element among the so-called 'middle generation' and the young people," who massively voted for Gerb, Mr Shopov said. With Mr Borisov coming to power, a change in both the tone and the style in the government's relations with the "European partners" can now be expected, he added.

Euobserver

Algirdas Semeta, member of the European Commission

Algirdas Šemeta takes up duty as Member of the European Commission responsible for Financial Programming and Budget. Following the resignation of Dalia Grybauskaité, who has been elected as President of Lithuania, Algirdas Šemeta has been designated by the Lithuania government for appointment as member of the Commission, in agreement with the Commission President, José Manuel Barroso.

Svéd elnökség

Link:
http://www.se2009.eu/

Cseh elnökség

Történt valami érdemleges?
Egy francia diplomata szerint az elnökséget "il sera difficile de faire pire". De ne legyünk igazságtalanok a csehekkel: nehéz helyzetben vették át a stafétabotot; mindjárt kezdhettek az orosz-ukrán gázválsággal és a gázai háborúval...
Az európai gazdaság válságban van; az első negyedévben még gyorsuló ütemben romlott a helyzet, főleg az ipari termelés zuhant meredeken. A második negyedévben lassult a visszaesés üteme, kicsit javult a bizalom a tőzsdéken, a hitelfolyam is helyreállt, köszönhetően az ECB gigantikus pénzinjekcióinak.
Tavasszal az európai politika fókuszába az Európai Parlamenti választások kerültek. A kampány során mindenki tartózkodóan viselkedett.
+ A cseh elnökség fő eredménye: a pénzügyi felügyelet létrehozásával kapcsolatos tanácsi komromisszum illetve az európai gazdaságélénkítési terv konkrét kidolgozásának folytatása.
+ Bevezették az Eurót Szlovákiában
- Kelet-Európa pénzügyi összeomlása kormányválsághoz vezetett Csehországban, Magyarországon, Lettországban

Megállapodás az uniós pénzügyi felügyeletről

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén általános megállapodás született az uniós pénzpiaci felügyeleti rendszerről, amelyre a Bizottság a jelenlegi válság következményeként múlt hónapban tett javaslatot. A korábban fenntartásait hangoztató Gordon Brown is áldását adta a tervre, miután garanciákat kapott arra, hogy a Pénzpiaci Felügyeletek Európai Rendszerének felállítása nem veszélyezteti a tagállamok államkincstáraik feletti kontrollját.
Az Egyesült Királyság a bizottsági kezdeményezés közzétételét követő hetekben erőteljesen lobbizott az ellen, hogy a javaslat alapján felállítandó páneurópai hatóságok a tagállamok kormányait a tulajdonukba került pénzintézetek reprivatizációjára kötelezhessék.
A megegyezés értelmében a bankrendszert, a biztosítókat illetve az értékpapír-piacot felügyelő három európai hatóság kötelező erejű döntéseket hozhatna, továbbá vizsgálatot folytathatna a határon átnyúló ügyletekben, valamint közvetítene a tagállami hatóságok közötti vitás esetekben.
Az Egyesült Királyság végül belegyezett abba, hogy az újonnan felállítandó Európai Rendszerkockázati Tanácsot az Európai Központi Bank mindenkori elnöke vezesse. Gordon Brown azért ellenezte korábban ezt, mert így az eurózónán kívüli országok állampolgárai nem ülhetnek az európai pénzügyi rendszer makroszintű felügyeletét ellátó testület vezetői székébe.
Az Európai Tanácson elfogadott alapelvek nyomán a konkrét jogszabályok kidolgozása az ősz folyamán indul meg. Egyelőre azonban még nem tisztázott, hogy ezen jogszabályokhoz a Szerződések melyik cikkei biztosítanák a jogalapot, ami azért fontos, mert ettől függ, hogy a Tanácsban egyhangúságra vagy minősített többségre van-e szükség az elfogadásukhoz.
Euvonal

Centre-right dominate as Socialists regret 'bitter' result

The European Parliament will continue to be dominated by the centre-right for the next five years, but the 736-seat assembly is set to be more fragmented this time round as many small parties made the threshold. The Socialists, who had hoped to make major gains at the polls by way of a backlash against the current economic crisis, kept their second place in parliament, while the Liberals remain in third place.

Joseph Daul, head of the EPP, said he could not be more satisfied with the results, while Liberal leader Graham Watson indicated his faction's showing was in line with what he expected. "That means we will continue to hold the balance between the left and the right, to be the force who determines the outcome of most of the votes and should be able to provide the solid pro-European force at the centre of our House," Mr Watson said.

However the Socialists expressed deep disappointment. Martin Schulz, head of the socialist group, said it was a "very bitter evening" for the party and that they "had hoped for a better result." In Germany, the Social Democrats, a junior partner in the governing coalition, polled 20.8 percent an all time low. Meanwhile, Britain's Labour took a bashing, as did the French Socialists while Italy's conflict-ridden centre-left and Spain's centre-left government also fared poorly. The centre-right maintained its lead in France, Germany and Italy.

Among the main victors are the Greens, who gained in the parliament. In France, the green party (16.2%) were almost at a level with the French Socialists (16.8%). In Germany, they polled in third place (12.1%) ahead of the liberals (11%).

In the United Kingdom

With a turnout of 34.3 percent, the Conservatives obtained 27.7 percent of the votes cast in the elections in Britain on 4 June. The Tories will get 25 seats in the newly elected European Parliament, up from 24 so far, final results showed on Monday (8 June). The British Conservatives have said they will leave the EPP and set up their own anti-federalist grouping.

The European elections in Britain saw the UK Independence Party (UKIP), advocating withdrawal from the EU, scoring its best result ever and coming second to the Tories.

The Labour party of prime minister Gordon Brown, badly hit by the recent scandal over MPs' abuses of the expenses system, only came third at 15.7 percent and lost five of its 18 MEP seats. British media note that it was Labour's worst score since World War II.

Euobserver

Jobboldali erősödés az EP-választások után

A hétvégén lezajlott európai parlamenti választások után jelentősen megerősödtek a jobboldali erők Európában: a Néppárt megerősítette parlamenti pozícióját (267 mandátumot szerzett) a második legnagyobb erőnek, az Európai Szocialisták Pártjának nagy visszaesést kellett elkönyvelnie, ők 159 képviselővel rendelkezhetnek az újonnan összeülő EP-ben.

Az Európai Parlament előzetes, még véglegesnek nem tekinthető összesítése alapján a most megválasztott 736 képviselőből a Néppárt 267 képviselői helyhez jutott, a második legnagyobb frakció, a szocialista párt 159 hellyel rendelkezi majd, míg a liberálisok 81, a zöldek 54 képviselőt küldenek a testületbe.

Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek. A kisebb frakciók közül a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat (eddig 44), míg az Európai Szocialisták Pártján kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34 (41), az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 18 (24) tagra számíthat.

A fennmaradó 88 képviselő kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelőre nem egyértelmű. A részvételi arány 43,1 százalék körüli volt (2004-ben 45,5 százalék), Magyarországról a választójoggal rendelkezők 36,3 százaléka ment el voksolni (legutóbb 38,5 százalék).

Euvonal

Hollandiában már lezárult a szavazás

Hollandiában tegnap, június 4-én járultak az urnákhoz a szavazók. A kormány már ismertette is az eredményeket, melyek azonban még nem tekinthetők véglegesnek.
A holland előzetes eredmények szerint a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali párt (PVV) nyerte meg a voksok 17 százalékát, ezzel úgy tűnik, négy helyet szereznek a huszonöt holland székből az Európai Parlamentben. A pártnak korábban nem volt képviselete az EP-ben. „Az embereknek elegük van a mostani Európából: a nagy és költséges Európából, melyben napirenden van egy esetleges török csatlakozás” - kommentálta az eredményeket Geert Wilders. Pártjával a török csatlakozás ellen, és a migrációs politika szigorítása érdekében fognak politizálni, sőt, távoli céljaik közt szerepel az Európai Parlament megszüntetése is. A pártelnök már ismerős lehet sokak számára anti-iszlamista nézeteiről, valamint a Fitna című, nagy botrányt kiváltó dokumentumfilmről, melyben a Koránt vette célpontba. Geert Wilders a film bemutatása óta 24 órás védelemben részesül.
A legtöbb mandátumot a kormánypárti Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szerzik valószínűleg, akik a szavazatok 20 százalékát kapták, így ők öt mandátumhoz juthatnak az európai törvényhozásban. A voksok 12,2 százalékát kapta meg a jelenleg szintén kormányon lévő Munkapárt (PvdA), akik a legnagyobb veszteséget könyvelhetik el 2004-hez képest: hét képviselő helyett idén valószínűleg csak hármat delegálhatnak. Ez a visszaesés betudható a jelenlegi gazdasági helyzetnek és a Balkenede miniszterelnökkel szemben megerősödött elégedetlenségnek. Az előzetes eredmények alapján a jelentősebb pártok közül a liberálisok (VVD) és a Zöldek három-három, a Keresztény Unió (CU) két képviselővel.
Euvonal

Lithuania set for energy rethink

Lithuania's president-elect says she will push to open up the Baltic state's energy sector, which is still linked to the Soviet-era power grid.

Dalia Grybauskaite achieved an election landslide on Sunday to become Lithuania's first female president. "There is no internal market with electricity - it's very monopolised," Ms Grybauskaite told the BBC.
Asked about relations with Russia, she said she would "keep irritating rhetoric out of my language". Lithuania gets more than 80% of its gas and most of its oil from Russia.

Like its Baltic neighbours, Lithuania has been hit hard by the global economic downturn. Its economy is expected to contract by as much as 15% this year and in January frustration over the crisis escalated into rioting. "I hope to be a stabiliser in this situation," said the president-elect, who will have the right to veto the budget if she so chooses.

Ms Grybauskaite is poised to step down as the European Union's budget commissioner before taking up the presidency.

BBC

Pirates coordinating attacks off Somalia

Searches of captured mother ships operating off the Somali coast have revealed for the first time that pirate gangs are coordinating their attacks against commercial shipping, the commander of the European Union's naval task force said Wednesday. British Rear Admiral Philip Jones said that in recent weeks his flotilla had captured four of the mother ships used to resupply the small pirate speedboats that operate far offshore in the Indian Ocean.

"We do fairly extensive trawls of all the vessels we capture to look for ... evidence we can use to work (out) ourselves what the pirates tactics are," Jones told reporters. The most recent evidence, he said, shows the mother ships are telling each other about potential targets.

The EU flotilla's primary task is escorting ships chartered by the World Food Program to carry food aid to Somalia. In the five months it has been deployed, the flotilla's warships have escorted 23 vessels that have delivered enough food to feed 1.5 million people in the war-ravaged nation. Despite the international naval presence, attacks on commercial shipping off the Somali coast have exploded in the last two months as the pirates have taken to sailing far out into the Indian Ocean to attack vessels beyond the patrol range of the warships.

Jones said he was "bemused" by media reports that the pirates were receiving intelligence on the movement of commercial shipping from sources in the West, adding that the searches of the mother ships had yielded no such evidence.

AP

EU signs deal on new gas pipeline

The European Union has signed an agreement with four countries in a bid to press ahead with a gas pipeline that would reduce its reliance on Russian energy.
Azerbaijan and Egypt, which can both supply gas, and Turkey and Georgia, which are able to carry it, signed up to the Nabucco gas pipeline scheme on Friday at a meeting in Prague, capital of the Czech Republic. In return for their commitment to supply gas to Europe, the EU offered to provide more trade and stronger transport links to the gas producers and transit countries involved.
Three key nations - Kazakhstan, Turkmenistan and Uzbekistan - refused to sign the text, diplomatic sources told the AFP news agency.
Mirek Topolanek, the Czech prime minister, said the aim to open up a "southern corridor" for supplies was "not just a one-way street for pipelines." He said: "We envisage this as a new silk road where we'll see the flow of information, goods, people and energy in both ways."
AlJazeera

ECB package

The European central bank announced a multi-pronged attack on the recession on Thursday (7 May), cutting interest rates by a quarter point and unveiling plans to buy €60 billion worth of bonds held by euro area banks.
But the bank's president, Jean-Claude Trichet, was adamant that the innovative move to buy covered bonds did not constitute quantitative easing, saying the exact details on how the bank will raise the money will be announced next month. Covered bonds have traditionally been considered some of the safest corporate bonds on the market as they are backed by mortgages or public sector loans.
Independently on Thursday, the Bank of England announced it would pump a further €56 billion into the British economy through the purchase of government and corporate bonds. British interest rates remained unchanged however.
The ECB's quarter point interest rates cut bringing the bank's main lending rate to an historic low of just 1 percent. After the news was announced, many commercial banks around the euro area said they would pass the cut onto holders of tracker mortgages, helping reducing monthly mortgage repayments. Others however said they would not be passing the cut on, claiming instead that they wished to protect individuals opting to save.
Showing new signs of flexibility, Mr Trichet did not rule out the possibility of a further interest rate cut, marking a departure from previous statements in which he indicated 1 percent was the lowest the bank would go. While euro area rates have reached a new record low, they are still higher than those in the US which currently hover in a band between 0 - 0.25 percent. Both Britain and Japan also have lower rates on 0.5 percent and 0.1 percent respectively.
In a further measure, the ECB announced it would extend its lending period to banks from 6 to 12 months and would starting lending to the European Investment Bank for the first time. The European Investment Bank was set up by the 1958 Treaty of Rome, with the aim of lending money of support EU policy objectives especially the financing of projects in poorer regions. The news should bring some cheer to Eastern Europe that has been particularly badly hit by the crisis.
The comprehensive package of measures announced on Thursday is more than many analysts had anticipated and reflect the ECB's gloomy assessment of the current economic situation. Mr Trichet said the first quarter of 2009 had been "very bad" and that the bank would revise down it growth forecasts next month.
Eurobserver

Unemployment in Spain Hits 17.4%

The number of unemployed people in Spain rose to a record four million in the first quarter as the economy continued to shed jobs created over the last decade by inexpensive credit and a real estate bubble.
he Spanish unemployment rate climbed to 17.4 percent, from 13.9 percent in the final quarter of 2008, or more than twice the EU average, the National Statistics Institute said Friday. The 802,800 increase in the ranks of the jobless was the largest quarterly increase in more than 30 years.
The Bank of Spain has warned of little room for additional spending, with Spain’s public sector deficit on track to hit 8.3 percent of G.D.P. this year and its ratio of debt-to-G.D.P. set to reach 50 percent. The bank’s governor, Miguel Fernández Ordóñez has said that the social security system could go into deficit this year.
New York Times

Nationalists sweep to victory in northern Cyprus poll

Efforts to reunify the divided island of Cyprus could be complicated by an election result in the breakaway north. Turkish Cypriot nationalists have been celebrating a decisive victory in the parliamentary poll.
Their National Unity Party, led by Dervis Eroglu, has pledged to pursue talks aimed at finding a settlement. But it has advocated an outright two-state solution to the Cyprus question. And that is at odds with the federal model being discussed in peace talks that Turkish Cypriot leader Mehmet Ali Talat launched with Greek Cypriots last year.
He retains his position despite the outcome of Sunday’s vote. But his room for manoeuvre in trying to reunite the island could be limited, with his political rivals now dominant in the territory’s parliament. The internationally-recognized Greek Cypriot government in the south represents Cyprus in the European Union. Only Turkey recognises the Turkish Cypriot territory. And, as long as the island remains divided, Greek Cypriots say they will block Turkey’s admission to the EU.
Euronews.net

Hungary's economy to shrink by up to 6 pct in 2009

Hungary's new prime minister said Sunday that the country's economy would contract by as much as 6 percent this year, making new budget cutbacks and reforms necessary to keep the state budget in balance. Prime Minister Gordon Bajnai said that if the government's planned reforms and austerity measures were not introduced soon, Hungary could face a prolonged economic crisis.
A heavy reliance on foreign investors to finance the state budget, a large proportion of home- and car owners with debts in foreign currencies, especially the Swiss franc and the euro, and an engorged welfare system have made Hungary among the countries in Eastern Europe most affected the global economic slump.
Bajnai was sworn in Tuesday after parliament elected him to replace Ferenc Gyurcsany, who resigned last month amid Hungary's deepest crisis since the end of communism nearly 20 years ago. Bajnai said he was taking the job at most until elections are held in April or May 2010 and would not seek to run again for office.
While the last official forecast expected gross domestic product to fall by as much as 3.5 percent, Bajnai said the depth of the global economic crisis was having increased effects on Hungary, which relies heavily on markets like Germany for its exports. Bajnai said it was time for all Hungarians to "cry together and laugh together," by, for example, expanding the tax base and increasing the proportion of those working as opposed to living on social welfare.
Bajnai said that among the decisions taken by the Cabinet were to lower payroll taxes to first preserve jobs and later hopefully increase the number of workplaces, raise the value-added tax to 25 percent from 20 percent, and temporarily eliminate extra pension payments and automatic annual bonuses for public employees.
He also announced plans to raise the retirement age gradually to 65 from 62, freeze some social welfare payments, eliminate energy subsidies for homeowners, introduce a real estate tax burdening especially the more valuable properties, lower expenditures on state-owned media, reform and cut subsidies for agricultural producers and simply the tax code.
The government also was planning to expand the personal income tax brackets so that around 90 percent of taxpayers would fall into the lowest category, the prime minister announced. Bajnai said his "crisis-management" government's aim was to help Hungary soon reach an annual growth rate 2 percentage points above the European Union average and meet the economic criteria needed to change the currency from the forint to the euro.
AP

Moldova accuses Romania of staging riots

Moldovan president Vladimir Voronin has blamed EU neighbour Romania for staging post-election riots and announced he would expel Bucharest's ambassador and reintroduce visas for Romanians. Some 2,000 protesters were gathering for the third day on Wednesday (8 April) in Chisinau, after police took over the control of the parliament and presidential palace a night before.
Mr Voronin decided to expel the Romanian ambassador and reintroduce mandatory visas for his neighbours, despite a visa facilitation agreement with the EU. Under the agreement, Chisinau lifted visas for all EU member states at the end of 2007, including for the EU's newest members Romania and Bulgaria. Moldovan authorities also interrupted the broadcasting of Romanian TV channels on cable networks, which were the only ones reporting live on the events.
Russian support for the current government
Russian interests are still very much present, as the separatist region of Transnistria, in Moldova's eastern part bordering Ukraine, is home to some 2,000 Russian troops and military equipment. Russia's foreign ministry, in a statement on Wednesday, said the riots were a plot aimed at undermining Moldova's sovereignty and pointed the finger to forces which favour a reunion with Romania. Russian President Dmitry Medvedev, who had earlier congratulated Mr Voronin on his party's election win, called for a speedy and calm resolution of the crisis.
Some representatives of Moldovan civil society were disappointed at the EU's reaction and the OSCE judgement that the Sunday elections were free and fair.
"The declarations of OSCE observers and EU officials calling the elections fair proved that the EU feels nausea about the Republic of Moldova. These statements untied the hands of the Voronin regime," Oazu Nantoi from the Institute for Public Policy, a Chisinau-based think-tank, told EUobserver. He said that the elections were grossly manipulated by the state institutions, who only serve the Communist party and its leader. Mr Nantoi, who participated in the demonstrations from the first day on, said that on Monday, people gathered spontaneously, protesting peacefully about the Communist leadership.
Euobserver

Czech MPs oust government in vote

The Czech Republic's centre-right minority government has lost a vote of no-confidence midway through the country's six-month EU presidency. Four rebel MPs voted with the opposition Social Democrats and Communists against PM Mirek Topolanek.

Mr Topolanek said he would step down, but correspondents say it is unclear how long he will remain in the post. The European Commission said it was confident the Czech Republic could continue its EU role effectively. Social Democrat leader Jiri Paroubek said ahead of the vote that the government could "complete the Czech EU presidency or its substantial part".

Tuesday's no-confidence vote in the lower house followed accusations that one of Mr Topolanek's advisers had attempted to pressure its public TV channel into dropping a programme critical of a former Social Democratic MP who had decided to back the coalition.

The BBC's Rob Cameron in Prague says this surprise result, which threw observers completely off guard, could have far-reaching consequences beyond the country's borders. In addition to chairing the European Council, the Czech Republic is also in the middle of ratifying the Lisbon Treaty and is in talks with the United States on placing a radar base on Czech soil. All these important foreign policy initiatives are now thrown into doubt, our correspondent adds.

(BBC)

Hungary Seeks New Premier to Fight Economic Crisis

Hungary’s ruling Socialists began hunting for a new premier to tackle the economic and financial crisis after Ferenc Gyurcsany said he will quit with the nation mired in its worst recession in at least 16 years.

His successor, who will need opposition support, would be elected on April 14 by parliament, Gyurcsany, who heads a minority administration, said yesterday. Talks with rival parties are under way. The new Cabinet will have a year to repair Hungary’s finances before the next scheduled elections.

Gyurcsany told his party’s congress on March 21 that he is willing to resign to allow the formation of a “new government with the leadership of a new prime minister.” He didn’t name a preferred successor. Gyurcsany told parliament today that his decision to quit as premier was “final and irrevocable.”

Even as he presided over a reduction of the budget deficit from 9.2 percent of GDP in 2006 to about 3.3 percent last year, Gyurcsany was criticized in February by some opposition parties and the central bank for his proposed 900 billion forint ($4.1 billion) tax shuffle to boost growth. Critics said more spending cuts were needed to stabilize the economy in the short run and boost growth in the long run.

The Socialist Party is less than half as popular as its biggest rival. Backing for the government started slipping when it introduced austerity measures to close a budget gap in 2006. The resulting economic decline was worsened by the global crisis, forcing the country to seek international aid. The party had 23 percent support last month, the lowest in 10 years, compared with 62 percent for the largest opposition party, Fidesz, pollster Median said on its Web site on March 18. Gyurcsany’s popularity fell to 18 percent, making him the most unpopular premier since communism. The poll of 1,200 people has a margin of error of 2 to 6 percentage points.

(Bloomberg)

Jóváhagyták az 5 milliárd eurós beruházási csomagot

Három hónapos huzavona után tegnap este az uniós csúcson a tagállamok vezetői megegyeztek a források felhasználásának feltételeiről, és jóváhagyták a Bizottság 5 milliárd eurós beruházási programcsomagját. A csomag elsősorban energiaügyi és távközlési beruházások finanszírozásával kívánja élénkíteni a gazdaságot a tagállamokban.

„Sikerült közös nevezőre jutnunk az energiaügyi, távközlési és vidékfejlesztési beruházásokat tartalmazó infrastruktúra-fejlesztő csomag összetételéről” - nyilatkozta Mirek Topolanek cseh miniszterelnök a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
A megegyezés úgy születhetett meg, hogy a vezetők elfogadták Németország arra irányuló kérelmét, hogy a finanszírozás csak két évig tartson. A kész megállapodás szövegébe beültetendő úgynevezett „naplemente záradék”, azt hivatott szolgálni, hogy azok a projektek, amik 2010 végéig nem állnak készen a megvalósításra, már ne jussanak uniós pénzhez. A nagyszabású uniós gazdaságélénkítési csomag legfontosabb elemeit az előző költségvetési évben fel nem használt uniós pénzekből finanszírozzák.
A listán négy, Magyarországot közvetlenül érintő beruházás szerepel, az eddigi egyeztetések nyomán szlovákiai, romániai, és horvátországi gázhálózat-összeköttetéseinkre valamint a Bécs és Győr közötti elektromos rendszer korszerűsítésére kapnánk uniós támogatást, így az egyik legnagyobb kedvezményezetté válva. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek.
Euvonal

Elhagyják az Európai Néppártot a toryk

A brit Konzervatív Párt tegnap hivatalosan is megerősítette kilépési szándékát a legnagyobb jobbközép pártokat tömörítő európai parlamenti frakcióból, az Európai Néppártból. Erre valószínűleg még az EP-választások előtt sor kerül, és júliusban valószínűleg új frakciót alapítanak az EP-ben, Európai Konzervatívok néven.

A BBC beszámolója szerint a toryk brit árnyékkormányának EU minisztere, Mark Francois és külügyminisztere, William Hague, valamint európai parlamenti vezetőjük, Timothy Kirkhope tegnap közösen látogatta meg Joseph Dault, az Európai Néppárt és Európai Demokraták elnökét Strasbourgban, hogy személyesen tájékoztassák terveikről.
A toryk hazai vezetője, David Cameron már a 2005-ös pártelnöki választáson azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén kivezeti az – igencsak euroszkeptikus, de nem feltétlen integráció-ellenes szavazótáborral rendelkező - pártot a kereszténydemokrata többségű, meglehetősen föderalista nézetű képviselőcsoportból. Az képviselők európai párthoz fűződő viszonyát végül a Lisszaboni Szerződés körüli ellentmondás mérgesítette el annyira, hogy a britek magukra vállalják a kilépést követő jelentős befolyásvesztést az európai döntéshozatalban.
Euvonal

Újabb kamatcsökkentés

Az Európai Központi Bank csütörtökön (március 5.) fél százalékponttal, 1,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát, mely az euró 1999-es bevezetése óta a legalacsonyabb alapkamat.
Múlt év októbere óta a tegnapi kamatdöntéssel együtt az EKB már 2,75 százalékponttal szállította le alapkamatát annak érdekében, hogy a pénzügyi válság miatt lelassult európai gazdaságot élénkítse. A döntést követő sajtóértekezleten Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke nem zárkózott el további kamatvágástól sem, de megerősítette korábbi véleményét, miszerint a zérókamat-politkát nem tartja előnyösnek. Az EKB a 2009-es és 2010-es infláció alakulását a visszaeső fogyasztói kereslet és a csökkenő árak miatt két százalék alá várják.

Germany rejects bailout plan for east EU nations

Germany rejected appeals Sunday for a single multibillion euro (dollar) bailout of eastern Europe, even after Hungary begged EU leaders not to let a new "Iron Curtain" divide the continent into rich and poor.

The swift, strong comments by German Chancellor Angela Merkel dampened hopes that leaders at Sunday's European Union summit could forge a unified stance to tackle the worsening economic crisis. As Europe's largest economy, Germany has been under rising pressure to take the lead in rescuing eastern EU members, but Merkel insisted that a one-size-fits-all bailout was unwise. "Saying that the situation is the same for all central and eastern European states, I don't see that," said Merkel, adding "you cannot compare" the dire situation in Hungary with that of other countries.

Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany, saying the credit crunch was hitting the eastern members hardest, had called for an EU fund of up to euro190 billion ($241 billion) to help restore trust and solvency in those nations. "We should not allow that a new Iron Curtain should be set up and divide Europe," Gyurcsany told reporters. "In the beginning of the nineties we reunified Europe, now the challenge is whether we will be able to reunify Europe financially."

EU nations are all grappling with a worsening recession, compounded by a severe credit crunch that has left many EU countries looking ever more inward to protect jobs and companies from international competition. Those policies are now undermining the open market cornerstone on which the EU is founded.

Ahead of the summit, the leaders of nine countries — Poland, Hungary, Slovakia, the Czech Republic, Bulgaria, Romania and the three Baltic states — forged a common stand to pressure richer members in the 27-nation bloc to back up vague pledges of support with action. Polish Prime Minister Donald Tusk said the nine leaders called for "a spirit against protectionism and egoism."Hungary, Poland and the Baltic countries of Estonia, Latvia and Lithuania also want the EU to fast-track their bids to join the euro-currency, which could offer them a stable financial anchor. Latvia's government has already collapsed amid the economic fallout. Other EU members, like Sweden, want to coordinate a Europe-wide bailout plan for car producers. Prime Minister Mirek Topolanek of the Czech Republic, which holds the EU presidency, has called on his counterparts to act together.

A draft summit conclusion centered a commitment to "make the maximum possible use" of the EU's cherished free market "as the engine for recovery".
The crisis has sorely tested solidarity among EU nations. The Czech Republic has accused France of trying to protect its local car plants at the expense of foreign subsidiaries, while Germany rejected earlier calls to help bail out economies in Ireland, Greece and Portugal.

Sunday's talks are meant to restore a unified purpose and help prepare for the April 2 Group of 20 nations summit in London. Once-booming east European economies have been hit hard by the economic downturn. As cheap credit dried up their export markets shrank, causing eastern currencies to sink and triggering more financial turmoil.

Gyurcsany said eastern EU countries could need up to euro300 billion ($380 billion), or 30 percent of the region's gross domestic production this year. He warned that failure to offer bigger bailouts "could lead to massive contractions" in their economies and lead to "large-scale defaults" that would affect Europe as a whole. It could also trigger political unrest and immigration pressures as jobless rates soar, he said. EU governments have already spent euro300 billion ($380 billion) in bank recapitalizations and put up euro2.5 trillion ($3.18 trillion) to guarantee loans of many banks in the EU and neighboring states.

On Friday, the European Bank of Reconstruction and Development, the European Investment Bank and the World Bank said they will jointly provide euro24.5 billion ($31.1 billion) in emergency aid to shore up the battered finances of eastern European nations.

Associated Press

Latvian government falls, president seeks new PM

Latvia's four-party ruling coalition collapsed on Friday and the president called for talks to forge a new government to tackle a deepening economic crisis.
The coalition's fall, the second European government to succumb to the financial crisis, adds to the economic problems of the small Baltic state, which last year had to take a 7.5 billion euro ($9.43 billion) IMF-led rescue loan last year.
Political and social tensions exploded in January into a riot, though there has been little sign of a repeat in Latvia, a European Union and NATO member since 2004. The political crisis struck as a team from the International Monetary Fund visited Latvia.
Reuters

Europe’s Economy Contracts Most in at Least 13 Years

Europe’s economy contracted the most in at least 13 years in the fourth quarter, compounding pressure on the European Central Bank to reduce interest rates to the lowest ever next month.
Gross domestic product in the euro region declined 1.5 percent from the previous three months, the European Union’s statistics office in Luxembourg said today. That was more than the 1.3 percent economists expected and the most since euro-area GDP records began in 1995. From a year earlier, GDP fell 1.2 percent in the fourth quarter, the only full-year drop on record.
Europe recorded the biggest trade deficit in 2008 since the euro’s introduction 10 years ago as higher oil prices boosted energy costs and the global financial crisis curtailed exports.
The region’s trade deficit of 32.1 billion euros ($40.5 billion) compared with a surplus of 15.8 billion euros in 2007, the European Union’s statistics office in Luxembourg said today.
The spreading of the global recession is curbing demand for European products, adding to pressure on the economy, which shrank the most in 15 years in the fourth quarter. Volkswagen AG, Europe’s largest carmaker, said deliveries fell about 20 percent last month and that sales in the export markets of Brazil, Russia, India and China have been “particularly hit” by the credit freeze.
Exports to the U.S., the second-biggest buyer of euro area goods, fell 5 percent in the 11 months through November from a year earlier. Sales to the U.K., the main destination for the region’s products, dropped 3 percent. Detailed data are published with a one-month lag.
Sales to China rose 10 percent in the 11-month period, slower than the 15 percent pace recorded in the first half of the year. Exports to Russia grew 16 percent, compared with 20 percent in the first half.
“In past years, investments in China, India and the Middle East led to strong demand for European capital goods,” said Carsten Brzeski, an economist at ING Groep NV in Brussels. “That demand has collapsed” and “will continue in the next months if you look at the new orders.” Bloomberg

A klinikai halál állapotában Lettország

Kutyaszorítóban a lett kormány, aki a pénzügyi válság kellős közepén hiába ütött nyélbe az EU-val és a Világbankkal egy szerződést 7,5 milliárd eurós hitelről, annak feltételéül szabott megszorítások miatt mindennaposak a tüntetések, a gazdasági zsugorodás idén kétszámjegyű lehet, és még jövőre is folytatódni fog a visszaesés.

Ivars Godmanis lett miniszterelnök és kormánya túlélte a bizalmi szavazást, miután a gazdatüntetések miatt lemondott mezőgazdasági minisztere. Az ország 1991-es függetlenné válása óta a legsúlyosabb helyzetben van. A gazdák traktorokkal vonultak fel Rigában, azt követelve, hogy részesítsék őket kárpótlásban jövedelmük csökkenése miatt.

A lett fővárosban egymást követik a tüntetések, az emberek a kormányt tartják felelősnek a válság nem megfelelő kezeléséért. A baj csak az, hogy senki sem tudja, mit lehet tenni. Rigának sikerült egy 7,5 milliárd eurós Világbank-EU hitelt kapni a stabilizáláshoz, de ennek feltételei - az adók emelése és a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése - elfújták a kormány népszerűségét. Az áfát 18-ról 21 százalékra vitték fel.

Az éveken át Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozó Lettország a túlhevülés határán járó fejlődés után zuhant a mélybe. A Svedbank, a baltikumi térség legnagyobb hitelezője szerint idén valószínűleg 10 százalékkal csökken a bruttó hazai termék, és még jövőre is 2 százalékos zsugorodással számolnak. Ilmars Rimsevics, a Bank of Latvia elnöke szerint az ország a klinikai halál állapotában van, amikor csak néhány perc lehetőség van az újraélesztésre. Televíziós interjújában kifejtette, hogy ennek eszköze csak a hitelezés jelentős élénkítése lehet.

index.hu

Democrates' approach to EU

"I don't want to be too proud, you know, to be chest-beating about that, but I think the United States is the only nation that can lead the world..."
Al Gore
Link

Gazdaságélénkítő csomag

Az Európai Bizottság ma ismertette, hogy milyen projektekbe kíván beruházni a korábban meghirdetett gazdaságélénkítési terv keretében 2009 és 2010 között. A testület erre a célra ötmilliárd eurót különített el, melyből 250 millió euró jut a Nabuccóra is.

Az Európai Bizottság elsősorban a stratégiailag fontos energia- és távközlési infrastruktúra megerősítésére szánja ezt az összeget, melyek rövid távon is fontos ösztönző erőt jelentenek az uniós gazdaság számára. Az intézkedéscsomag valamennyi tagállamra kiterjed majd.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: "Elkészült azoknak a konkrét projekteknek a listája, amelyekre ötmilliárd eurót csoportosítunk át az uniós költségvetésből megtakarított forrásokból. Le kell vonnunk a nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság tanulságait, és nagy összegeket kell fektetnünk az energetikába. Ezenkívül ösztönöznünk kell az európai gazdaságot, és a vidéki településeken is lehetővé kell tennünk az infosztrádák működését.”

A testület szokásos heti ülésén született döntés szerint a Bizottság 250 millió euróval támogatná a Nabbuco projektet – a tegnap véget ért, budapesti Nabucco-konferencián a résztvevők 200-300 millió eurót „kértek” a testülettől a prjekt elindításához.

Brüsszel 30 millió euróval támogatná a Románia és Magyarország közti gáz-összeköttetést, 25 millió euróval pedig a Nagykürtös (Velky Krtis) és Balassagyarmat közti szlovák-magyar vezetéket is.

A gázellátórendszerek összeköttetésére a testület összesen egymilliárd eurót fordítana a 27 tagállamban. Az elektromos rendszerek hálózati összeköttetéseinek fokozására 700 millió eurót szánnak.

Félmilliárd euró juthat szélerőműrendszerek fejlesztésére, ha a javaslatot a tagországok kormányai is jóváhagyják. 1,2 milliárd euróval a széndioxid megkötését és tárolását szolgáló beruházásokhoz járulna hozzá.

A távközlés területén elsősorban a szélessávú internetezést biztosító infrastruktúra kiépítését ösztönözné a bizottság, míg félmilliárd euró jutna az agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során megállapított új kihívások kezelésére.

A Bizottság az energiapolitika 2008. novemberi, második stratégiai felülvizsgálatában hangsúlyozta az energiabiztonság kihívását. A nemrégiben bekövetkezett gázellátási válság még inkább felhívta a figyelmet ennek fontosságára. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyok között különösen nagy nehézségekbe ütközik, hogy beruházót találjanak a projektekhez. Ezen kíván lendíteni az Európai Bizottság mostani javaslataival, amelyek hozzájárulnak az uniós energiahálózati összeköttetések hiányosságainak a felszámolásához is.

Az európai gazdaságélénkítési terv célul tűzi ki, hogy a szélessávú hálózatok fejlesztése révén 2010-ig elérjék a teljes, 100%-os nagysebességű internetes lefedettséget. A javaslat mellékletben megtalálható a Bizottság által előterjesztett energetikai infrastrukturális projektek teljes körű felsorolása.

Euvonal

Jelentős európai recessziót vár az unió

Idén meredeken, 1,8 százalékkal csökken az Európai Unió gazdasága, az eurót használó országoké pedig 1,9 százalékkal átlagosan - derül ki az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben kiadott gazdasági előrejelzéséből.

Az adatok szerint az unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.

Magyarországon idén 1,6 százalékos esést jósol Brüsszel, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést. Az államháztartás GDP-hez mért hiánya idén 2,8 százalékos lesz az előrejelzés szerint. A brüsszeli bizottság a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, már eleve borús várakozásait.

Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügy válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének, és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be. Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez - derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy "a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését".

A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra - vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy "a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága".

Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba.

Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben. A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet).

Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken. Az előrejelzés szerint Magyarországon idén 2, jövőre, 0,4 százalékkal romlik a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya 8,8, illetve 9,1 százalék lesz. Az infláció idén 2,8, jövőre 2,2 százalék körül alakul. Az államháztartás hiány a GDP-hez viszonyítva idén 2,8, jövőre 3 százalék lehet Magyarországon, míg a belső államadósság 73,8, illetve 74 százalékra nőhet.

Figyelő