Brüsszel leállította a Palesztin Hatóság finanszírozását

Tagországbeli diplomatákat a Bruxinfo értesülései szerint ugyanúgy meglepetésként érte a bizottsági döntés, mint feltehetően magát a Palesztin Hatóságot. A hétfői luxembourgi EU-külügyminiszteri tanácsra készülve múlt csütörtökön EU-tanácsi diplomaták még úgy fogalmaztak, hogy „nagy izgalom nem várható” a miniszterek hétfői, közel-keleti vitájában. Maga a soros EU-elnökség is a munkaebéd idejére tervezte a kérdéskör áttekintését, ami a maga nemében azért jelzésértékű, mert a tanácsülés ilyenkor informális jelleget ölt.

A Bizottság szóvivője azzal indokolta péntek déli sajtóértekezletén a testület döntését, hogy korábban az EU – csakúgy, mint az ENSZ-t, az EU-t, az USA-t és Oroszországot magában foglaló Kvartett – több fontos elvárás teljesülésétől tette függővé, hogy viszonyuk harmonikus lehessen az új palesztin vezetéssel. Ezek teljesülését addig nem lehetett számon kérni, amíg nem alakult meg az – immár Hamasz-vezette – új kormány, de mióta ez is megtörtént, palesztin előrelépés nélkül többé nem lehet úgy tekinteni a helyzetre, mintha mi sem történt volna és „business as usual” módon haladhatnak tovább a dolgok.

Bizottsági részről ugyanakkor hangoztatták, hogy a maguk részéről nem végleges politikai döntést hoztak, csupán egy technikai jellegű lépésre szánták el magukat. Úgymond, a testület
arra az „óvatos álláspontra helyezkedett”, hogy a jelen körülmények között egyelőre nem folytatja a segélyek folyósítását az új Palesztin Hatóságnak, ám mindeközben folyamatos kapcsolatban marad partnereivel – a nemzetközi pénzintézetekkel, illetve mindenekelőtt az EU miniszteri tanáccsal -, és végső soron az utóbbi döntésének rendeli alá magát. „Jelen döntésünkkel semmilyen formában nem akartuk borítékolni, hogy milyen formális határozatot hoz ez ügyben az EU tanács” – szögezte le ennek kapcsán Benita Ferreo-Waldner külpolitikai biztos szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján.

Tagországbeli vezető diplomaták szerint a lépéssel Brüsszel – midőn tanácsi döntéstől tette függővé a segélyezés felújítását - egyértelműen a tagországokra hárította a követendő palesztinpolitika felelősségét. Hétfőn tehát ez utóbbiak miniszterei azzal a kényelmetlen feladattal szembesülnek, hogy valamilyen operatív megközelítést találjanak a Hamasz-vezette új palesztin kormánnyal szemben. „Mind többen szembesülnek azzal a problémával, hogy nem feltétlen szeretik őket, de megkerülhetetlenül ott vannak, és az sem megoldás, hogy akkor viszont ’ejtik’ a külföldi segélyeken élő palesztin népet” – mutatott rá egy vezető diplomata. Véleménye szerint valószínűsíthető, hogy további érdemi palesztin gesztusokig a politikai viszony de facto befagyasztása, illetve ezzel egy időben a segélyezés bonyolításának egyfajta gyakorlati csatornát biztosító „technikai kapcsolattartás” folytatása mellett dönthetnek.

Emlékezetes, hogy a Kvartett alapvető elvárásként fogalmazta meg a palesztin kormány az erőszakmentességhez történő elkötelezettségét, Izrael elismerését, és a korábbi palesztin kötelezettségvállalások – köztük a rendezési terv (az ún. „roadmap”) – tiszteletben tartását. Szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a palesztinoknak folyósított európai és más nemzetközi segélyek nagy része nem a palesztin kormányon, hanem különböző segélyszervezeteken, a Világbankon vagy az ENSZ illetékes ügynökségein keresztül éri el a rászorultakat, elsősorban a Gáza-övezetbéli és ciszjordániai menekülttáborok lakosságát. A most elzárt pénzügyi csap a PH napról napra történő működését biztosította, elsősorban a bürokraták és a különböző biztonsági szolgálatok fizetését.