Portugália 2007

Link

Német elnökség

A német elnökség kedvezö nemzetközi és gazdasági körülmények között vette át az EU soros elnökségét. A németek fö célja az alkotmányos válság feloldása és az új közös energiapolitika kialakítása volt. Tulajdonképpen mindkettöt sikerült elérni - persze az európai politikára jellemzö kompromisszumos megoldásokkal.

A félév legfontosabb politikai eseménye mégis Párizsban zajlott: Franciaország új, dinamikus elnököt választott. Sarkozy elsö útja jelezte, hogy a német-francia tengely ismét lendületbe kívánja hozni az integrációt: pár hét után sikerült is megállapodást elérni a Reform Szerzödésröl.

+ A Reform Szerzödés mandátumáról szóló megállapodással véget ért a "reflexiós idöszak"

+ Az EU új energiapolitikát fogadott el, 2020-ig 20%-kos CO2 kibocsátás csökkentéssel

+ az EU 50. születénapjára: Berlini Nyilatkozat

+ Prümi szerzödés beemelésével szorosabbá vált a rendörségi és igazságügyi együttmüködés

+ Ausztria, Hollandia részlegesen megnyitotta munkaeröpiacát az új tagállamok munkavállalaói elött

+ Pragmatikus légügyi és adatkezelési megállapodások az USA-val

+ Ciprus, Málta bevezetheti az Eurót
+ Csökkennek a roaming díjak

- Az Alkotmány végleg fiókba került. Az EiT kompromisszuma egy sor olyan vívmányt töröl, amelyeket 2004-ben már mindenki elfogadott (kettös többség, törvények, jelképek, alapjogi charta)

- Szélsöjobboldali frakció alakult az Európai Parlamentben

- Az EU több tagállama és a terrorellenes koordinátora (Gijs de Vries) is belekeveredett a titkos CIA járatok ügyébe, amelyben az ET éles bírálatot fogalmazott meg

- Oroszországgal tovább romlott a kapcsolat (Észtország, amerikai radarok)

- Összeomlott a Galileo projekt mögötti magánkonzorcium: a tagállamoknak dönteniük kell közpénzböl finanszírozzák, vagy törlik a projektet...

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság

Megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek feladata a 2011-es feladatok meghatározása és összehangolása. A kormány a soros elnökség ellátásához szükséges 1200-1300 álláshelyet nagyrészt a közigazgatásból szeretné betölteni. A brüsszeli állandó képviselet létszáma 20-50 százalékkal is megnövekedhet.

A csoportos elnökség miatt Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 18 hónapon keresztül látja majd el az elnöki teendőket. A 2010-ben kezdődő első hathónapos periódus alatt Spanyolország, 2010 második felében Belgium és 2011 első félévében pedig Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatóján kifejtette: mivel Magyarország először látja el az elnöki teendőket, már 2010-re, a spanyol elnökség kezdetére be szeretné fejezni a felkészülést. Ezért a feladatok kijelölésére és megvalósítására két teljes év (2008-2009) áll rendelkezésre. Az államtitkár szerint a felkészülés már megkezdődött, június 26-án ugyanis megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek vezetője a miniszterelnök, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetői, valamint a személyügyi államtitkár. A bizottság titkársági feladatát a Külügyminisztérium látja el, Iván Gábor vezetésével.

Mint azt a szakállamtitkár elmondta, a bizottság a feladatok azonosításával kezdte munkáját. A testület 2007 végégig szeretné kiválasztani a 250 tanácsi munkacsoport elnöki teendőit ellátó szakembereket, akik nagyrészt azok közül kerülnek majd ki, akik ma Magyarországot képviselik e munkacsoportokban.

Megkezdődtek az egyeztetések a két másik tagállammal is, hiszen a másfél éves politikai napirendet a csoportos elnökség közösen alakítja ki. Iván Gábor szerint mozgalmas időszak elé nézünk majd, hiszen közvetlenül a magyar elnökség előtt fejeződik majd be a költségvetés felülvizsgálata, s elkezdődhet a 2014-es pénzügyi keretekről szóló vita is, de 2010-ben fejeződnek be olyan nagy horderejű programok, mint a lisszaboni program, a hágai program vagy az EU környezetvédelmi programja. Ekkora a végére érhetnek a horvát csatlakozási tárgyalások is, s ezzel más dél-kelet európai országok is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Iván Gábor kifejtette: a most elfogadott reformszerződés kissé átalakítja az elnökségi rendszert, mert az Európai Tanács üléseit nem a soros elnök tagállam miniszterelnöke, hanem az állandó elnök vezeti majd le. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa két részre oszlik majd, az Általános Ügyek Tanácsát a soros elnök tagállam külügyminisztere, a Külkapcsolati Tanácsot pedig az EU külkapcsolati főmegbízottja vezeti majd. A COREPER-en és a tanácsi munkacsoportokban azonban a soros tagállam képviselője elnököl majd.
Az államtitkár elmondta: a brüsszeli állandó képviselet létszáma - ahol ma 54 diplomata és 46 adminisztrációs munkatárs dolgozik - 20-50 százalékkal is megnövekedhet az elnökség alatt. Iván Gábor szerint az elnökség 50-80 millió euróba kerülhet.
Euvonal

Mit tartalmaz majd az új szerzödés

Cliquez-ici!

Gordon Brown lett Nagy-Britannia miniszterelnöke

Brownt szerda délután, a londoni Buckingham-palotában fogadta II. Erzsébet királynő, és hivatalosan felkérte a kormányfői poszt betöltésére. Nem sokkal korábban Brown elődje, Tony Blair járult az uralkodó elé, és benyújtotta lemondását a miniszterelnöki tisztségről.

Gordon Brown a tizenegyedik brit miniszterelnök azóta, hogy II. Erzsébet trónra lépett; az uralkodó első kormányfője Winston Churchill volt. Brown egyben az 53. lakója a Downing Street 10. alatti hivatalos rezidenciának.

Gordon Brown 1951. február 20-án született Glasgowban. Egészen fiatal kora óta tudatosan készült a politikai pályára. Kiváló képességű diákként már 16 évesen megkezdhette egyetemi tanulmányait Edinburgh-ban, ahol történelmet tanult. Doktori disszertációját a Munkáspárt és a skót politika 1918 és 1929 közötti változásairól írta.

Brown már az 1979-es választásokon megmérettette magát, ekkor azonban veszített konzervatív ellenfelével szemben. Négy évvel később, 1983-ban már sikerrel járt, s Dunfermline East munkáspárti képviselőjeként bejutott a parlamentbe. Ellenzéki képviselőként a kereskedelmi és ipari ügyek szóvivője volt, 1987 és 1989 között az árnyékkormányban a kincstár főtitkára tisztséget töltötte be, majd az árnyékkormány kereskedelmi és ipari titkára, 1992-től pénzügyminisztere volt.

John Smith 1994-ben bekövetkezett halálát követően a pártvezéri tisztség egyik legfőbb esélyeseként tartották számon, a befutó azonban Tony Blair lett. A három évvel későbbi fölényes munkáspárti választási győzelmet követően Gordon Brown pénzügyminiszteri kinevezést kapott, azóta is ő irányítja a tárcát.

Miniszterként nagyobb önállóságot biztosított a Bank of England számára, pénzügyi-gazdasági lépései révén a brit gazdaság az Európai Unió átlagánál nagyobb arányú növekedést könyvelhet el (évente 2,8 százalék, míg az EU-átlag 2,1 százalék). Tízéves minisztersége alatt a munkanélküliség 7 százalékról 5,5 százalékra csökkent - ez 2,6 százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál. Brown sokkal inkább mondható hagyományos munkáspárti politikusnak, mint Blair, a köztük lévő felfogásbeli különbségek ellenére mégis jól kiegészítették egymást. A kevésbé jó médiaszemélyiségként számon tartott Brown azonban "nem rajong" az Európai Unióért, hevesen ellenzi többek közt az euró bevezetését is.

HVG

Horvátország, Törökország

Két új fejezet nyílik a török csatlakozási tárgyalásokon

Az Európai Unió két újabb fejezetet nyit meg a török csatlakozási tárgyalásokon, de a gazdasági és monetáris politikáról Franciaország ellenkezése miatt nem indulhatnak megbeszélések. Nicolas Sarkozy francia elnök májusi brüsszeli útján kijelentette, hogy Franciaország egyelőre nem akadályozza meg, hogy folytatódjanak a török csatlakozási tárgyalások, de decemberben átfogó döntést hozna az EU további bővítéséről.

Törökország csatlakozásával kapcsolatban Sarkozy májusban megerősítette: Franciaország továbbra sem támogatja a muszlim ország csatlakozását még a távoli jövőben sem. Sarkozy akkor úgy fogalmazott, hogy "Törökországnak nincs helye az Európai Unióban". Párizs a gazdasági és monetáris ügyekről szóló tárgyalások elindítását akadályozza, míg a statisztika és a pénzügyi ellenőrzés fejezetek tárgyalása elindulhat.

Hat újabb fejezet megnyitásával folytatódnak a horvát tárgyalások

Kedden hat új témában kezdte meg az egyeztetéseket Horvátországgal az EU. „A hat új fejezet megnyitása erős jel...valódi áttörés.” - mondta Frank-Walter Steinmeier, az EU elnökségtől a héten megváló Németország külügyminisztere. „Remélem hasonló tempóban folytatódnak a tárgyalások a portugál elnökség ideje alatt is” - tette hozzá Olli Rehn bővítési biztos.

A hat új fejezet a vállalkozói jogok; a pénzügyi szolgáltatások; a korszerű információáramlás és média; a pénzügyi ellenőrzés; a szolgáltatások szabadsága és a statisztikával foglalkozó jogszabályok területeire terjednek ki.

Az Unió vezetői bíznak benne, hogy az új reformszerződés - melynek kérdéses pontjairól a hétvégi csúcson megállapodásra jutottak a tagállamok - 2009-ig életbe léphet, lehetővé téve a mostani, 27 tagú Unió további bővítését.
Euvonal, New York Times

Új uniós program az illegális bevándorlás ellen

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette: új programot indít annak érdekében, hogy megakadályozza további illegális bevándorlók érkezését Európába.

A 2007 és 2012 között 380 milliós büdzsével rendelkező támogatásból az illegális bevándorlás potenciális kibocsátó- és tranzit országai részesülhetnek. Ez az összeg a korábbi támogatás összegét évente mintegy 10%-kal haladja meg. A program - mely elsősorban azokra a déli és keleti migrációs övezetekre fókuszál, melyeken keresztül a legtöbb bevándorló érkezik - legfontosabb céja, hogy elősegítse, hogy ezek az EU-n kívüli országok jobban tudják ellenőrizni a migránsokat, valamint azt, hogy az illegális bevándorlók könnyebben visszatérhessenek hazájukba. Az Unióban jelenleg mintegy 4-8 millió illegális bevándorló él, számuk évente megközelítőleg 500 ezer fővel nő.
Euvonal

Megegyezés született az EU új alapszerződéséről

Július 23-án kezdődik az a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok megállapodnak az új alapszerződés pontos szövegéről. A 36 órás maratoni tárgyalásokon az európai vezetők megegyeztek, hogy az év végére elkészítik az új szerződést, amelyet 2009-re minden tagállam ratifikál majd. Angela Merkel német kancellár reggel öt órakor jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni az alkotmány helyébe lépő szerződésről. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta: Európa végre kiléphet a reflexiós időszakból, melyet az alkotmány francia és holland elutasítása után hirdettek meg.

A megállapodás szerint az év végére kész lesz az új szerződés, amelyet 2009-re - még az EP választások előtt - minden tagállam jóváhagy. Ekkora kinevezik az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az alkotmányban szereplő külügyminiszteri poszt helyére került és az EU állandó elnökét. A megállapodás szerint maradnak a rendeletek és direktívák - az alkotmányban szereplő EU törvényeket elvetették - és nem szerepelnek az alapszerződésben a szimbólumok - a zászló és a himnusz - sem.

A szavazati rendszerről kialkudott kompromisszum szerint a jelenlegi nizzai szerződés 2014-ig marad érvényben. 2014 és 2017 között átmeneti szabályok lesznek érvényben, amikor már a kettős többség - a tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát adják - elve érvényesül, de a tagállamok használhatják a nizzai szavazati rendet is, ha egy tagállam ezt kéri.

Nagy-Britannia puhított a kül- és biztonságpolitikai szövegrészeken és elérte, hogy kimaradhat a rendőrségi és igazságügyi együttműködésekből is. Diplomaták szerint London "de facto" kimaradást kapott az alapvető jogokról szóló karta alkalmazása alól is. A hollandok elérték, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jusson az EU-jogszabályok elfogadásánál és sikerült keményítenie a bővítési feltételek megfogalmazásán is, míg a csehek az EU és a tagállamok közötti kompetenciák világosabb megfogalmazását harcolták ki.

Nicolas Sarkozy francia elnök az EU jövőjéről szóló csúcstalálkozón töröltette az EU új alapszerződéséből azt a bekezdést, amely a szervezet céljai közé sorolta volna a „szabad és torzításoktól mentes versenyt”.

Merkel szerint bár az alkotmányt feldarabolták és itt-ott lenyesegették, a lényegi elemeket sikerült megtartani. Most a szakdiplomatákon a sor, akik a júliusban kezdődő kormányközi konferencián megállapodnak majd a pontos szövegben. Az egyelőre nem világos, hogy lesz-e a szövegről valamely tagállamban népszavazás, de az biztos, hogy a dán és az ír szabályok kimondják, hogy az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani.
Euvonal

Reform Treaty

Reform Szerződést javasol a német elnökség

A német elnökség 11 oldalas tervet küldött a tagállamoknak, melyben a kormányközi konferencián megvitatandó kérdéseket sorolja fel, s amely az eredeti német szándékkal szemben számos lényeges, az alkotmányban szereplő elemet nem tartalmaz. Elemzők hosszú és nehéz tárgyalásokra számítanak az EU-csúcson, ahol Berlin elképzelései szerint a tagállamok vezetői egy ún. Reform Szerződésről vitáznak majd.

A reform szerzödés elökészítése a francia elnökválasztás után kapott lendületet. Sarkozy már a kampányban kijelentette, hogy az Alkotmány halott, ugyanakkor Franciaország támogatni fogja az EU alapszerzödésének felülvizsgálatát. Megválasztása után Sarkozy elsö útja Berlinbe vezetett, ahol a német elnökséggel megállapodtak a mini-szerzödés koncepciójáról.

Pöttering, az EP elnöke az Alkotmány kettéosztását javasolta - külön szerzödésként definiálva az Alapjogi Chartát. Portugália kormányföje bejelentette, hogy csak akkor hajlandó folytatni az új szerzödés tárgyalásait, ha a német elnökség idöszaka alatt világos mandátum születik.

A tárgyalások során a tagállamok a következö speciális érdekeiket jelezték:

1. Egyesült Királyság: elfogadhatatlannak tartják az Alapjogi Chartát, a bel és igazságügyi, bevándorlási ügyekben meglévö nemzeti vétó feladását. A britek elutasítanak minden olyan szabályozást, amely az adózás terén bárminemü közösségesítést jelentene. Az adózás mellett a külpolitikát is szigaorúan nemzeti hatáskörben kívánják tartani.
2. Lengyelország: elutasítja az uniós szimbólumokat. Vitát kezdeményez a Tanácsi szavazati rendszer felülvizsgálata terén. A lengyelek a szavazási vita nélkül automatikusan megvétózzák az új szerzödést.
3. Hollandia: a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kér az EU-s jogszabályok meghozatalában.
4. Svédország, Hollandia, Dánia elutasítják az Alkotmány elnevezést. Támogatják az új szerzödést, de azt nem szabad alkotmánynak tekinteni.
5. Spanyolország: ha London megakadályozza a Külügyminiszteri poszt létrehozását, akkor Madrid cserébe megvétózza az állandó elnöki posztot.
6. Franciaország: szigorúbb bövítési kritériumokat szeretne. Sarkozy nyíltan kampányolt Törökország felvétele ellen.

A német elnökség a hétvégi Európai Tanácsra a következökkel készül:

• A tervezet a külpolitikát és a külügyminiszter szerepét, a nemzeti parlamentek szerepét, valamint az állampolgári jogok témáját is tartalmazza, ám számos, az alkotmány által bevezetendő újítás kimaradt a szövegből. A német tervezet szerint a szerződést Reform Szerződésnek hívnák és megváltozna a külügyminiszteri poszt elnevezése is. Az európai szimbólumok kihagyásáról már a hét eleji külügyminiszteri találkozón megállapodtak a tagországok.
• Az elnökség kivenné a szerződésből azt a részt, amely az EU-jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbségét mondja ki, s ehelyett egy, az EU-esetjogról szóló nyilatkozatot tenne a szövegbe. Az alkotmány ezzel szemben lefektette volna, hogy a közösségi törvények elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekkel szemben, vagyis konfliktus esetén az előbbi az irányadó.
• Az alkotmány jelentősen egyszerűsítette volna a jogi eszközöket is, amelyeknek száma 6-ra csökkent volna (európai törvények és kerettörvények, európai rendeletek és határozatok, valamint ajánlások és vélemények). A mostani tervezet szerint azonban a jogszabályokat továbbra is rendeleteknek és irányelveknek hívnák.
• A német elnökség - vélhetően a briteknek tett gesztussal - lehetőséget biztosítana arra, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak teljes körűen részt venni a bel- és igazságügyi, valamint a rendőrségi ügyekben, minden további nélkül megtehessék ezt.
• A külpolitikáról szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az különleges eljárás alá esik, és az Európai Bíróságnak ebben a kérdésben nincs hatásköre, mint ahogyan az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem kap semmilyen döntési jogkört ezen a területen.
• A nemzeti parlamenteknek a német elnökség valamivel több beleszólást adna az EU-ügyekbe, de koránt sem annyit, mint amennyit például Hollandia javasolt. A tervezet szerint a parlamenteknek az eddigi hat helyett nyolc hét állna rendelkezésére a Bizottság által javasolt jogszabályok megvitatására és véleményük kifejtésére. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada ellenzi egy jogszabály bevezetését, az Európai Bizottságnak érvekkel ellátott véleményt kell benyújtania, ám a parlamentek nem kötelezhetik a testületet a javaslat visszavonására.
• A szerződés utolsó részében kapna helyet az EU-ból való önkéntes kilépés kérdése, míg a szerződésmódosítás szabályai nem változnának.
• Az EU bővítéséről szóló rész úgy fogalmazna, hogy a leendő tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU értékeit és elkötelezettnek kell lenniük az európai értékek népszerűsítésére. A dokumentum ezen része Hollandiának és Franciaországnak szól, akik szigorúbb bővítési szabályokat akartak meghatározni. A jelenleg érvényben lévő koppenhágai kritériumokat azonban a szöveg nem tartalmazná.
• Az EU Alapjogi Kartája, amely Nagy-Britannia számára szintén kényes téma, végül nem kerülne be a Reform Szerződésbe, és mindössze egy bekezdés tartalmazná, amely azonban kötelező érvényű lenne.
• A szöveg tartalmaz egy bekezdést a tagországok társadalombiztosítási rendszeréről is, amely szerint, ha egy intézkedés súlyosan érinti szociális rendszerüket, akkor az Európai Tanácshoz fordulhatnak.
• A tervek szerint a Reform Szerződés a jelenlegi alapszerződés módosításaként kerülne elfogadásra.

Euvonal, Euobserver alapján

Megállapodás az egységes zöldség-gyümölcs rendtartásról

A mezőgazdasági miniszterek egységes zöldség-gyümölcs piaci rendtartásról állapodtak meg, amely szerintük növeli majd az európai termékek versenyképességét és a gyümölcsfogyasztást. A reform, melyek 2008-ban lépnek életbe, a termelőszövetkezeteknek kedvez, növeli a biotermékek támogatását és nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.

2008-tól a zöldség-gyümölcs szektor is részese lesz az egységes támogatási rendszernek, amely a termeléstől elválasztott közvetlen jövedelemtámogatást nyújt a zöldség-gyümölcs termelőknek. Ezáltal a nemzeti támogatások 800 millió euróval nőnek majd. A paradicsom esetében azonban a tagállamok négy éves átmeneti időt kapnak a reformra.
A reform támogatja a termelő szövetkezetek létrehozását és a válságkezelést. A termelőszövetkezeteknek és a kormányoknak nemzeti működési tervet kell majd kidolgoznia.
A zöldség-gyümölcs szektor az egységes támogatási rendszerbe való bevonása azt is jelenti, hogy a termelőknek be kell tartania a keresztmegfelelést, azaz a szigorú agrár-környezetvédelmi szabályokat. A termelőszövetkezeteknek minden működési program 10 százalékát környezetvédelemre kell fordítania. A működési programokban szereplő biotermelésre fordított összeg 60 százalékát ugyanakkor az EU állja.
A zöldség-gyümölcs fogyasztás népszerűsítésére 6 millió eurót szán a Bizottság, míg az iskolák, a kórházak és jótékonysági szervezetek 8 millió euróért kapnak majd ingyen-gyümölcsöt, s ez utóbbit teljes egészében az EU állja majd.
Az epret és málnát feldolgozásra termelők közvetlen átmeneti pénzjuttatást kapnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az új piaci feltételekhez. Az átmeneti segítség 230 euró lesz hektáronként, amelyet a tagállamok maximum 400 euróig egészíthetnek ki és, amelyet öt évig lehet majd igényelni.
Azok a tagállamok - mint Magyarország - amelyek az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert vezették be az őstermelőknek adhatnak majd támogatást. Ezen tagállamoknak 2007 november 1-jéig kell eldönteniük, hogy a támogatási összegből mennyi pénzt szánnak a szektorra és, hogy a pénzeket milyen feltételek alapján osztják majd szét.
euvonal

A flamand kereszténydemokraták nyertek a belga választáson

Yves Leterme flamand miniszterelnök pártja, a flamand kereszténydemokrata párt (CD&V) rendelkezik majd a legtöbb képviselővel a belga parlamentben a vasárnapi választások után a szavazatok 96 százalékos feldolgozottságnál, a hivatalos eredmény szerint. A CD&V-nek, amely nyolc éven át volt ellenzékben, 30 képviselője lesz a 150 fős képviselőházban, azaz 8-cal növelte képviselőinek számát a 2003. évi választásokhoz képest - közölte a belga belügyminisztérium, hozzátéve, hogy ez a szám még változhat.

A szövetségi képviselőházban tizenegy párt szerzett mandátumot. A legnagyobb "politikai család" (41 képviselő) a liberálisoké lesz, ám nem Verhofstadt pártjának, a leszereplő Open VLD-nek köszönhetően, hanem a francia ajkú partnernek. Az MR ugyanis az egyetlen kormánypártként erősödött tovább, győzve Vallóniában és Brüsszelben is. A voksolás relatív győztesei egyértelműen a flamand kereszténydemokraták (CD&V), 18,51 százalékkal; a konzervatív családnak összesen 40 mandátuma lesz. A miniszterelnöki poszt várományosa a 47 éves, kevéssé karizmatikus Yves Leterme.

Érzékeny politikai veszteséget szenvedett el Guy Verhofstadt távozó kormányfő pártja, a flamand liberális párt, amelynek mindössze 18 képviselője lesz, héttel kevesebb, mint az előző parlamenti ciklusban, s amely csak kevéssel előzi meg a szélsőjobboldali Flamand Érdeket (Vlaams Belang). Ez utóbbinak várhatóan 17 képviselője (-1) lesz az új parlamentben. A legnagyobb a veresége a flamand szocialista pártnak (SPA), amelynek kilenccel lesz kevesebb képviselője, és 14 hellyel rendelkezik majd a törvényhozásban. A korábbi kormánytöbbség vallon pártjai közül a szocialisták (PS) 21 képviselői helyet szereztek a vasárnapi választásokon (-4), egy hellyel lemaradva a 23 helyet megszerző liberálisok (MR), Didier Reynders pénzügyminiszter pártja mögött (-2). Az ellenzéki pártok közül a vallón zöldeknek sikerült megduplázni képviselői helyeik számát, így négy helyett nyolc képviselőjük lesz az új parlamentben.

A keresztényszocialisták utódja, a Humanista Demokratikus Centrum 10 helyet kap, mindössze kettővel növelve képviselői helyeinek számát. A flamand zöldeknek négy évi távollét után 4 képviselői hely birtokában sikerült visszatérniük a parlamentbe, a Nemzeti Front megőrzi egyetlen képviselői helyét, a flamand populista szenátor, Jean-Marie Dedecker fémjelezte lista (Lijst Dedecker) meglepetésre pedig 5 képviselői helyet szerzett a képviselőházban.

Levonva az előző napi választás fő tanulságát, hétfőn benyújtotta lemondását az uralkodónak Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, aki nyolc éven át irányította a királyságot. A Verhofstadt-kabinet ügyvezetőként dolgozik tovább.

Nol.hu

Rábólintottak a miniszterek a prümi szerződésre

Az EU bel- és igazságügyi miniszterei jóváhagyták a prümi szerződés az összes tagállamra való kiterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok hozzáférjenek egymás ujjlenyomatokat és DNS mintákat tároló rendszereihez. A miniszterek a vízuminformációs rendszer létrehozását is támogatták.
A prümi szerződést, amelyre az EP a múlt héten bólintott rá 2005 májusában, eredetileg hét tagállam - Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria - írta alá. Célja, hogy lehetővé tegye személyes adatok - például DNS- és ujjlenyomat-információk - hatékony cseréjét a tagállami hatóságok számára a nemzetközi bűncselekmények, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem elősegítése érdekében. A mostani döntéssel a szerződés egyes részeit beemelik az EU-joganyagba.
A megállapodás szerint a tagállamok egymás ún. referencia-adataihoz férnek majd hozzá, ahol automatikus keresést indíthatnak, s összevethetik az általuk keresett DNS adatokat a más nemzeti adatbázisokban találtakkal. A referencia adatok alapján a személyek általában nem lesznek azonosíthatóak, kivéve nagyobb eseményekkel kapcsolatos kereséseket, mint például az Európai Tanács ülése vagy nagyobb sportesemények.
A prümi szerződés lehetővé teszi azt is, hogy egy tagállam rendőrei saját fegyverükkel és egyenruhájukban egy másik tagállam terültére lépjenek és ott intézkedjenek.
A prümi szerződés a német elnökség kezdeményezésére került napirendre, ám Berlinnek nem sikerült az eredeti dokumentumot egy az egyben átvetetnie az EU-tagállamokkal. A szerződés legnagyobb ellenzője Nagy-Britannia és Írország voltak, amelyek hagyományosan érzékenyek a bel- és igazságügyi kérdések tagállami kontrolljának feladására. Ezért a szerződésből kimaradt például, hogy üldözés esetén a nemzeti rendőrségek engedély nélkül átléphetnek egy másik tagállam területére és nem szerepelnek a dokumentumban az ún. légi marsallok sem, akik az eredeti szöveg szerint külföldi repülőgépekre is felszállhatnak.
Vízuminformációs rendszer
Az EP és a Tanács korábbi megállapodása és a Parlament támogatása után a belügyminiszterek az európai vízuminformációs rendszer létrehozását is jóváhagyták. A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépők vízumkérelmei adatbázisának célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A rendszer megnehezíti a visszaéléseket, és egyszerűbbé teszi a külső határoknál történő ellenőrzést is, mert azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, nem folyamodhatnak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A VIS-ben biometrikus adatokat (fénykép, ujjlenyomat), írásos információkaat (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helyét és idejét, valamint valamennyi olyan döntést tárolnak majd, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott.
A szabályozás a tagállamok egyes hatóságainak és az Europolnak is lehetőséget ad, hogy indokolt esetben, írásos kérelem alapján a VIS bizonyos adataihoz hozzáférjen, amennyiben ez segítséget nyújthat terrorista cselekmények megakadályozásában, illetve terrorista- vagy egyéb, súlyos bűntettek utáni nyomozásban. A VIS adatai egyes ilyen esetekben harmadik ország hatóságának vagy egyéb nemzetközi szervezetnek is kiadhatók, de ehhez az adatot rögzítő tagállam beleegyezése szükséges.
Euvonal

Megszűnik a kukorica intervenciós támogatása

Az EU agrárminiszterei megállapodtak, hogy az elkövetkezendő három évben fokozatosan megszüntetik a kukorica intervenciós felvásárlását. A megállapodás értelmében a 2007-2008-as évben 1,5 millió tonnás felvásárlási küszöb lép életbe, amely 2008-2009-ben 700 000 tonnára, 2009. július 1-jétől pedig nullára csökkenne.

A Bizottság azért kezdeményezte a kukorica intervenciós felvásárlásának megszüntetését, mert a 2005-2006-os gazdasági idény végére az Unió kukoricakészletei 5,6 millió tonnára nőttek, és az összes intervenciós gabonakészlet 40 százalékát tették ki. Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra a közpénzen vásárolt és tárolt készletek a becslések szerint 14,1 millió tonnára növekednének. A kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas.
A Bizottság szerint míg a hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét, a reformmal a közép-európai térségekben jelenleg többletben termesztett kukorica visszanyerhetné versenyképességét mind a belső, mind a nemzetközi piacokon.
A testület a döntésről kiadott sajtóközleményében úgy véli, hogy az intervenció megszüntetésével 617,8 millió euró takarítható meg 2008 és 2014 között.
Az Európai Bizottság fő érve az intervenció megszüntetésére az volt, hogy a jelenlegi rendszer szerinte kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Magyarország ugyanakkor azzal érvelt, hogy a 2006-2007-es intervenciós évben sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon "két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után", és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár - ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is.
Az EU gabonaintervenciós rendszere 101,31 eurós tonnánkénti egységes ár alkalmazását írja elő - ennyit kap a termelő az intervenciós raktározás céljára eladott gabonáért, ha azt a piacon nem tudja értékesíteni. A rendszert a kukorica mellett jelenleg a kenyérbúzára, a durumbúzára, az árpára és a cirokra alkalmazzák.
A legtöbb tagállamban a piaci árak általában magasabbak e felvásárlási árnál. Azonban a fő fogyasztási területektől messze eső térségekben, ahol ráadásul alacsonyabbak a termelési költségek, a mostani intervenciós ár igen vonzó. Ezekben a térségekben a felvásárlás már nem a biztonsági háló szerepét tölti be, hanem valóságos értékesítési lehetőséget jelent. Ennek eredményeképpen a Közösség kukoricát nem termelő területein magasak az árak, míg a többlettermelő régiókban nagy mennyiségeket ajánlanak fel intervencióra.
Euvonal

Csökkennek a roaming-díjak

Már a nyáron olcsóbban telefonálhatunk külföldről, miután az Európai Parlament után a tagállamok távközlésért felelős miniszterei is rábólintottak az Európai Bizottság javaslatára, amely maximalizálja a külföldi mobiltelefonálás díjait.

Az elfogadott dokumentum szerint a külföldről indított telefonhívásokért az első évben maximum nettó 49 centet, míg a fogadott hívásokért 24 centet kell majd fizetni. A második és harmadik évben a díjak tovább csökkennek majd, 46 és 22, illetve 43 és 19 centre.

A megállapodás értelmében a mobilszolgáltatóknak értesíteniük kell majd ügyfeleiket az új árakról. Az előfizetőknek három hónapjuk van arra, hogy átváltsanak az új tarifákra. Aki ezalatt az idő alatt nem jelez szolgáltatójának annak díjai a három hónap elteltével automatikusan állnak majd át az új tarifákra.

Az átlagos nagykereskedelmi ár legfeljebb percenként nettó 30 eurócent lehet, amely évente automatikusan 2-2 eurócenttel csökken.

Maximális roaming-díjak az EP és a Tanács közötti megállapodás szerint

Kiskereskedelmi kimenő Kiskereskedelmi fogadott Nagykereskedelmi
2007 49 cent 24 cent 30 cent
2008 46 cent 22 cent 28 cent

2009 43 cent 19 cent 26 cent

Az Európai Bizottság a rendelet hatályba lépését követő 18 hónapon belül értékeli a szabályozás következményeit, melyben az SMS és az MMS szolgáltatások esetleges szabályozását is vizsgálja majd.

Becslések szerint az új tarifarendszer bevezetése Magyarországon 400 millió forintnyi költséget jelent, alkalmazása pedig további évi 8 milliárd forint bevételkiesést eredményezhet a szolgáltatóknak.
Euvonal

EU states did run secret CIA jails, new report says

Polish and Romanian security officials have confirmed to Europe's human rights watchdog that the two countries hosted secret and illegal CIA prisons, while the watchdog also says that EU member states were aware of CIA kidnappings and rendition flights, UK daily the Guardian has reported.

In a new report by the Council of Europe – set to be published on Friday (8 June) if adopted by the council delegates – senior Polish and Romanian security officials have confirmed, despite official denials by their governments, that their countries used to hold in secret some US prisoners captured after the September 11 attacks in New York in 2001.
There is "now enough evidence to state that secret detention facilities run by the CIA [existed] in Europe from 2003 to 2005, in particular in Poland and Romania," the report concludes. The author of the report - Swiss MP Dick Marty - also found that NATO signed a deal with the US within weeks of the 9/11 attacks allowing civilian jets used by the US intelligence service during its so-called extraordinary rendition programme to move across member states' airspace.

"We have sufficient grounds to declare that the highest state authorities were aware of the CIA's illegal activities on their territories," he states in the report and goes on to say that the agreement may have been illegal, according to the European Convention on Human Rights underpinning the 46-member council.

CIA on trial in Italy

In the meantime, the first criminal trial over the CIA's extraordinary rendition program is set to open in Italy also on Friday. Twenty-six US citizens and six Italians – most of them believed to be CIA or Italian agents - are accused of kidnapping an Egyptian terror suspect and sending him to Egypt, where he was allegedly tortured.The North Americans will be tried in absentia and Italy has not yet announced whether it will seek their extradition to the Milan trial.

Euobserver